Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-12 / 109. szám
I. oíásá KELET-MAGYARORSZAG — VASÁRNAPI MELLÉKLET IS74. mtjos Ä A felnőttoktatásról- Nyírbátorban ^Hetvenkilenc program — 5000 résztvevő Egy sokszázéves — és mégis igen fiatal — város vezetősége szembenézett a tényékké. Azzal a körülménnyel, amely ma aka- dáf. holnap áthatolhatatlan gát: a város felnőtt lakosságának tanultsága elmarad a kor követelményétől. Nem egyedi, nem csak nyír bátori probléma. S tegyük hozzá, nemcsak itt kerül napirendre. Talán a tanács végrehajtó bizottságának sarkos és radikális helyzetfelmérése az ok, amiért éppen innen a példa, miként törekszenek a párthatározatok szellemének végrehajtására. Harmincnyolc üzem helyzete Nyírbátor 38 üzemében, szövetkezetében, intézményében vizsgálták a felnőttek iskolai Végzettségét. Ebből érdekes eredmény derült ki. 2999 fizikai dolgozó közül 940 fő nem rendelkezik nyolc általánossal. 54 pedig analfabéta. Ha az alkalmazottak kategóriáját vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy az 1235-ből hat osztályt 128-an, négyet 27-en, ennél ke- v’sebbet 3-an végeztek. Még az irányításban munkálkodók között is van 6 olyan, akinek nincs meg a nyolc osztályos végzettsége. Igaz, ezzel szembe tudjuk állítani azt Is hogy ugyanakkor 67 olyan, aki egyetemi v }y főiskolai végzettséggel rendelkezik, 725 érettségizett, az általános Iskolát befejezte 2481. és a kiválasztott 38 üzem, vállalat, szövetkezet, intézmény 4431-es összlétszámából másfél ezer a szakmunkás. A számok ilyen eeyszerű egymás mellé állítása jelzi: a törekvések hoztak sok jó eredményt, azonban feltétlenül kívánatos egy újabb, mégpedig szervezett és átgondolt lépés előre. Mindez indokolt akkor, ha hozzávesz- •zük. hogy nem lehet csupán e termelőegységek és intézmények adatait alapul venni, a város egészének vizsgálata sajnos rontja a képiét. Ehhez csak egy bizonyíték: az 1971-es statisztika szerint 610 írástudatlan volt Nyírbátorban. A felnőttoktatás rendszeressé tétele mellett jelentkeznek a szakmai tanfolyamok, továbbképzési formák, és sok helyen azon dolgoznak, hogy kimunkálják azt az ösztönző- rendszert, amely serkent a tanulásra. Ami mindezek mellett talán még fontosabb, a felnőttoktatás nem mint egyedülálló probléma és megoldandó feladat fogalmazódik meg Nyírbátorban, hanem a művelődés egész területét átfogó programot jelent. A politikailag, szakmailag és általánosan jól képzett emberek sokasága jelentheti ugyanis azt, hogy az a város ahol az életf'vm-v -'fás sok mág helységnél is markánsabban mutatkozik, felzárkózzék és versenyképes maradjon. Jobban, mint eddig Nyírbátorban a felnőttek képzése lényegében azonos módon és keretekben történik, mint másutt. Ha eltérés van, akkor az az intenzitás fokozásában mutatkozik. A felismerés, hogy gazdasági fejlődésük éppúgy, mint kulturális rangjuk egy összességében művelt lakosságtól függ. minden nógatás nélkül mozgatta meg a nevelőket, a népművelőket, a gazdasági élet irányítóit, és ami nagyon fontos: az oktatásban látszólag közvetlenül nem érintett értelmiségieket is. A város politikai és állami vezetői teljesen világosan fogalmazták meg: nem statisztikajavításról van szó. Az eddiginél hatékonyabb módszerekkel folyó oktatásról, hiszen a művelt munkás képezi a magasabb szintű társadalmi és termelési erőt. Az 1974/75. ös tanévben ezeknek a gondolatoknak a szellemében szervezik a felnőttek iskolarendszerű képzését, teszik általánossá az egy iskola, egy üzem mozgalmat. Ma alapiozás *— holnap kemény munka. Egy város életének egy mozzanata, amelyről döntött a település vezető testületé. Egy mozzanat a holnap felé. B. L Megfontoltan előre Jelenleg Nyírbátorban csupán a 2. számú általános iskolában folyik felnőttoktatás. Most a második öthónapios tanfolyam zajlik, s ennek keretében 42 fő tanulja a hetedik és nyolcadik osztály tananyagát. A középiskola levelező tagozatán 25—30 fő kap magasabb ismereteket. Ez a kezdet, hiszen abban a városban, ahol az ipar mind több teret nyer, ahol egy tájegység művelődési centruma alakul, érthető, hogy nem érhetik be félmegoldásokkal. Mind a X. piártkongresszus, mind a megyei dokumentumok világosan körvonalazták a teendőket, a lehetőségeket, az érvénybe lépett állami rendelkezések ugyanakkor a keretet is megteremtették. A nyírbátori tanács végrehajtó bizottsága most ezekre támaszkodva egyesíti az erőket. A sokoldalú előkészület példás. Elsősorban figyelembe vették, hogy a város gazdasági és szellemi potenciálja ad módot annak a követelménynek megfogalmazására: a 40 éven aluliak végezzék el a nyolc osztályt. A cél elérésében részt vállalnak a gazdasági egységek, üzemek, szövetkezetek. Nem egyszerűen a vonatkozó rendeletek betartásával, hanem azzal is, hogy szerveznek, hol közvetlen kapcsolatban az érintett asszonyokkal és férfiakkal, ha kell, külön-külön is érthetővé teszik: a magasabb tudás a jövőjük kérdését jelenti. A gyermekkönyvhónapról A NYÍREGYHÁZI MÓRICZ ZSIGMOND MEGYEI KÖNYVTÁR április hónapoan rendezte a gyennekkönyvhönap rendezvénysorozatát. Ez alkalommal, — mely méreteit tekintve országosam is egyedülálló vállalkozás — a szokottnál nagyobb és ünnepélyesebb keretek közö.t tettük lehetővé megyénk ifjú olvasót számára, hogy a mai magyar gyermekirodalom reprezentatív képviselőivel találkozzanak. Ez a rendezvénysorozat már hagyományossá vált megyénkben. Évről évre azért szervezzük, h-o-gy könyvet olvasó es könyvet szerető gyermekeink számára .biztosítsuk az íróval, mint alkotóval való személyes találkozás pótol- hatatlan élményét. Illyés Gyula megfogalmazása csodálatosan tömöríti mindezt: „Szükségét érzem, hogy elmondjam, nem vagyok hajlandó lemondani az ábécéről, s bár tisztelem az élő szót, kedvelem az elhangzó dialógust, továbbra is hiszek a könyvben!” Az egy hónapig tartó rendezvénysorozat keretében tizennégy szakelőadás hangzott el, járási és községi könyvtárainkban: Dr. Csillák Mihály, az OPKM és a Könyv és Nevelés című folyóirat /munkatársa Ifjúsági irodalom — iskolai nevelés címmel tartott vitaindító előadást arról, hogy a tananyag csökkentése milyen új feladatok elé állítja az ifjúsági irodalmat. Dr. Lengyel Balázs irodalomtörténész, író, a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó lektora Mai magyar líra címmel tartott előadást a tanárképző főiskolán magyar szakos főiskolai hallgatók, valamint a tanítóképző intézet hallgatói körében. Bozóky Éva újságíró, a Könyvtáros című folyóirat rovatvezetője Család és könyvtár kapcsolata címen tartott előadást elsősorban szülők, valamint érdeklődő pedagógusok, könyvtárosok részvételével. Ugyancsak túlnyomó részt szülők és pedagógusok voltak Kováts Miklós, a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Irodalmi vezetője előadásának hallgatói, mind a vidéki rendezvények, mind pedig a nyíregyházi Hazafias Népfront klubjában megtartott előadása alkalmával. Ismertette a kiadó 1974— 75 évi gyermekkönyvkiadási tervét. Az elmondottak után sok kérdés, bírálat hangzott el a Móra Könyvkiadó eddigi munkájának tevékenységével kapcsolatosan. A hoizzászó. lók elsősorban a gyermekkönyvek kötését kifogásolták, valamint a kevés választékot. AZ IGAZAN GYERMEKEKNEK SZŐLŐ rendezvény a gyermekkönyvhónap megyei megnyitó ünnepsége volt. Horváth Gabriella megyei könyvtárigazgató megnyitó és köszöntő szavai után, az ünnepi műsor következett. Márai Enikő és Répássy András színművészek, valamint Vitay Ildikó és Varga Rita gitár- és énekművészek Az állatok világa című tréfás, humoros, zenés ösz- szeállításukkal szórakoztatták a közel 400 fős gyermekhallgatóságot, mely a könyvtár gyermekrészlegednek legaktívabb olvasóiból, valamint a gyermekkönyvhónap plakátjainak készítésében kiemelkedő helyezést elért tanulókból tevődött össze. Csak néhány cím a gyermekek és felnőttek körében egyaránt nagy sikert aratott, igen színes és színvonalas összeállításból: Nagy Lajos: Képtelen természetrajz (részletek). Weöres Sándor: A manó, Kutyatár, Majomország, B rekekex, Devecseri Gábor: Állatkerti útmutató. Olyan irodalmat tolmácsoltak amelyet a könyvtár- látogató gyermekek elolvashatnak. Ezután került sor a gyermekkönyvh ónapi plakátok készítőinek jutalmazására, öt első, 5 második, 10 harmadik dijat, valamint 75 külön- díjat osztottunk ki. A megyei tanács művelődésügyi osztálya 300 forint értékű könyv- csomaggal jutalmazta Szabó Tibor 8. oez„A szín a fény cselekedete és szenvedése” — írta Goethe. Hogy ez mit jelent, arra választ ad Imre István Kossuth-díjas festőművész Nyíregyházán nyílt kiállítása. A Benczúr-terem katalógusa akvarelleket ígér, a közfelfogás szerint filigrán képeket, ehelyett azonban valami egészen mást ad. Az akvarellek megszokott méretei és technikai megoldásai helyett Imre István valami újat teremtett. Maradt a festék anyaga, de finomkodó képek helyett nagyobb méretű lapokat kapunk és rajtuk újszerű módszerrel nyílnak ki a színek. A témák szoros kapcsolatban vannak a természettel, úgy, mintha az eltelt fél évszázad alatt megőrizték volna a szülőföld, Tyúkod. Szatmár embert meghatározó világát, szemléletét, ahol mesterművé válik a fa, a virág, a ház, soha nem tárgyiasulva, de összenőve az emberrel, aki ha láthatatlanul is, de ott van. néha mint alkotó, néha mint gyönyörködő, néha mint szenvedő. És ebből kiderül, hogy Imre István élményvilága és művészete egy robusztus egyéniséget fed fel, aki bár szemérmesen a vízfesték mögé rejtőzik, s talán éppen emiatt árul el többet magáról, mint sok más alkotó. A kiállítási teremben csupán húsz képe kapott helyet de a belépőt az ajtóban már jogos izgalomba hozza a látvány. A földszinten a Mocsári tölgy című alkotása talán a névjegy. Az erő, á szín, a külvilághoz tartozás gyökerei, a tölgyet körülfonó mítoszok gondolati gazdagsága szinte vonzanak beljebb. A bemutatkozás után a művészegyéniség kiteljesedését jelenti a képek Bora. Zsennye, Szigliget és a jugoszláviai Rovinj adták az impressziókat, de mindezek transzformálódnak Imre Istvánban. Szatmárból indult el A akvarell mestere Sárgái, lilái, kékjei és barnái — köztük a fekete — meghatározóak. Ezek variációi adják meg az alaphangulatot. Ami azonban első látásra megragadó: minden sötétbe hajló képén ott egy folt, egy virág, egy fényjáték, amely a kilátástalanság fölötti győzelem jele. Néha teljesen felszabadul. A Zsennyei magnóliák, a Virágos ág C6upa derű, szinte érződik: Imre István örömében festette ezeket. A belső felszabadultság mellett azonban ott a szorongó művész is. aki a Halott fák, a Fekete nyár és a Mácsonya kórók című képein érzékelteti: nincs konflik- tustalanság, az embernek harca önmagával része a valóságnak, mint ahogy valóság a természet elmúlása, de mindig az újjászületés reményével. Az itthoni tájak és színek után Imre Istvánnak a jugoszláv tengerpart különös nappali és éjszakai világa adott megoldásra váró feladatot. Kékebb kék kívánkozott a tengerhez, pirosabbnál piros a napernyőkhöz és mediterrán zöld, amikor a flóra késztette megnyilatkozásra. A bemutatott művek azt jelzik: a kialakult mellett nem fél az új kínálta feladattól, és tökéletes biztonsággal oldja meg azt. Mégis, a nézőnek talán közelebbi élményt jelentenek azok a képek, amelyek hazai ihletésűek. A témák, a képek címei sok. gondolatot közölni akaró festőművészt ígérnek és adnak. Adódik ez nyilván abból, hogy Imre István életútja egy háború terhes időszakán vezetett át, és a frontokon éppúgy, mint a fogságban a korábbi mesterek — Réti István, Szőnyi István és Elekfy Jenő — oktatta szemlélettel és elmélyültséggel reagált mindenre. És éppen a mesterek segítették hozzá ahhoz, hogy 30 éves fejjel megtisztuljon és egyre érettebb kifejezési móddal vélekedjék a világról, nyilatkozzék önmagáról, és személyében egy emberi művészetnek elkötelezett irányzatról. Az akvarellek, amelyek józan zsűrinek köszönhetően elérhető árban kínálják magukat, sok mindenre választ adnak annak is, aki csupán szemlélni kívánja őket, s azoknak is, akik egy életre meghívják otthonukba a művészt, alkotása formájában. A sok közül ami tanulságos: az új, modem festészet is maradhat érthető. A modern gondolat kifejezése is megtörténhet régi tárgyakon és a soha nem egyforma tájak asszociációra késztető újrateremtésével. Az akvarell mai magyar mesterének nyíregyházi kiállítása ezért több egyszerű tárlatnál, ezért emelkedik ki a Képcsarnok egyébként jó kiállításai közül is. Május huszonkettedikéig bizonyára sokan figyelnek oda egy tájunkról régen elszármazott, de érzéseiben soha el nem idegeneden alkotó képeire. Bürget Lajos É-ren, ná-don sik-ló kú-szik... (Jáhn Ágnes felvétele) tályos tanulót (Nyíregyháza, 5. sz. általános iskola), valamint Makrai Zsuzsa rajztanár, nőt (Nyírbátor, rajzszakkör vezető) kiemelkedő tevékenységükért. A nagyon sízép és színvonala®' gycrmekrajzplaicátakból a Krúdy mozi előcsarnokában kióLlítást rendeztünk. A jutalmazáshoz közel 10 ezer forint értékű könyvet használtunk. Igen nagy sikert aratta/k a gyermekek körében megtartott játékos foglalkozások, valamint vetélkedők. Pápay Lászióné, a Szolnok megyei könyvtár igazgatóhelyettes- gyermekkönyvtárosa verses és ritmus játékok levezetésével nyújtott a jelenlévő pedagógusoknak és könyvtárosoknak igen jól "hasznosítható gyakorlati bemutatót. A kiválasztott Weöres Sándor vers alapján a gyerrne. kék: — tapsolták a rímet, fütyülték a ritmus megőrzése mellett a vers szerzőjét és címét, kopogták a ritmust, megállapították a vers ütemét, kánonban mondták a verset, hangszerek segítségével megzenésítették, vé- güi _ tánclépéseket komponáltak, s a megzenésített versre táncoltak. A LEGJOBBAN SIKERÜLT dallamot Weöres Sándor: Eren-nádon című versere a mátészalkai gyermekek komponálták, Vö. rös Károlyaé, a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó osztályvezetője, az „így élt...” a „Képes földrajz”, és a „Bölcs bagoly” sorozatokban megjelent könyvek alapján tartott igen sokoldalúan szerkesztett vetélkedőket. A történelmi, írod almi, földrajzi, képzőművészeti ismeretek mellett, a logikus gondolko* dás volt a győztes csapatok erénye. Uj szint jelentett az elmúlt évek gya-’ korlátához képest a rendhagyó történelem órák, dr. Lengyel Balázs rendhagyó iroda, lom órát tartott, a középiskolák első és második osztályos tanulói körében. Horgas Bé. la költő, a Gyermekünk című folyóirat munkatársa, az általános iskola felső tagozatos tanulóinak tartott irodalom órát Az 5—6—7 osztályban Mándy Iván: A szürke ló című novelláját dolgozták fel. a 8. osztályban pe. dig Szabó Lőrinc verseit. Mindkét téma vezérfonalát az irodalmi alkotások külső -*■ konkrét, szemmel látható — és belső -u szemmel nem érzékelhető, a lélekben, a let. kiismeretben lejátszódó — történet, felás. mertetése képezte. A gyermekek igen aktívan. érdeklődést tanúsítva vettek részt az órákon. Ezek a rendhagyó órák a pedagógusokat meggyőzték arról, hogy nem minden esetben az általuk „jó tanulónak” eL könyvelt gyermekek tudnak logikusan gondolkodni. Ezeknek a gyermekeknek egész életre szóló sikerélményt jelentettek ezek az órák. író-olvasó találkozóik képezték a gyep. mékkönyvhónap rendezvényednek zömét. Rendkívül felszabadult hangulat, közvetlen kérdések bizonyítják ezek sikerét. Az a soksok őszinte kérdés, amellyel elh almozták a gyermekek a jelenlévő írókat, arra enged következtetni, hogy őszinte barátra találtak személyükben. Nagy szeretettel és izgalom, mai várták a gyermekek a tavalyi ismerősöket, Janikovszky Évát és Rónaszegi Miklóst, az indiántörténetek, az izgalmas kar- landregények. az érdekés-fordulatos életrajzok, a fantasztikus és történelmi regények szerzőjét. Nem volt kisebb az izgalom azok előtt a találkozók előtt sem, amelyekre olyan vendégeket vártunk, akik most jártak megyénkben először: Fekete Sándor, Kántor Zsuzsa. Kiss Dénes, Lázár Ervin. Műveiken keresztül őket is ismerték már kis olvasóink. ÖSSZEGEZVE A GYERMEKKÖNYV- HÓNAP RENDEZVÉNYEIT: megyénkben április hónapban 14 szakelőadás, 37 író-olvasó találkozó, 13 játékos foglalkozás és vetélkedő, 15 resndliágyó irodalom óra, összesen 79 rendezvény megtartására került sor, közei 5000 gyermek és felnőtt részvételével. Ezek a számadatok is alátámasztják azt a tényt, hogy a megyei könyvtár a gyermek- könyvtári munkát kiemelt területiként kezeli. A gyermekkönyvhónafp műsorfüzetté az elmúlt év gyakorlatához híven, kifestőkönyv formájában, Heinzelmann Emma grafikus- művész illusztrációival került a gyermekek kezébe. Balázsi Zoltánná gyermekkönyvtári sztakreferenj Huszár István rajza