Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-12 / 109. szám

» »Mal KELET-MAGYARORSZÄG — VASÁRNAPI MELLÉRláíY tmi. mijog fl Tovább, tovább... Beleznay Irén Keresztessy Attila Dévényi József Talán rendhagyónak tűnik, de így volt szép. A Mátészalkai Sütőipari Vállalatnál vasárnapon tartották az ifjúsági parlament ülését. Hétköznap egyszerűen nem jutott rá idő. Itt éjjel-nappal megszakítás nélkül dol­goznak az emberek, hogy a lakosságnak mindenkor elegendő legyen a kenyér és a péksütemény, a kalács. Most ráadásul a má jus elseiei ünnepre is készülni kellett. A vállalat dolgozóinak fele fiatal, har­minc éven aluli. Nem is egy helyen dolgoz­nak. hanem kilenc üzemben: Mátészalkán Fehérgyarmaton, Kölesén Csengerben Vá sárosnaményban Tarpán. Baktalórántházán Nyírmadán és Nyírbátorban. Azon a vasár- naoon teherautókon érkeztek a fiatalok Má­tészalkára, hogy a vállalat központjában, a P VSZÁZ ADOK ÓTA évente elhangzik ■*-' ilyen tájban: „A nagybetűs Élet ka­pujában állnak a végzős középiskolások.” A ballagás búcsú, sokszor érzékeny búcsú a társaktól, tanároktól, az iskolától. Tegnap fiúk-lányok százai, ezrei vették vállukra a jelképes kis batyut vagy tarisznyát: „Mi bú­csúzunk és elmegyünk, a mi időnk lejárt.. De vajon merre mennek? Valóban az Életbe lépnek a búcsúzó fiatalok? A kérdés szónoki: tudjuk jól, hogy a végzett közép- iskolások jó része továbbtanulásra jelentke­zik. És azt is tudjuk, hogy szinte csak töre­déküket tudják befogadni az egyetemek, fő­iskolák ... de álljunk meg. Csak az egyete­meken. főiskolákon érvényes a szó: tovább­tanul? — Mi nem úgy véljük. Vagyunk itt vagy tízen, s közülünk legalább négyen szakmun­kásképzőbe jelentkeztek... — a társaság egymás szavába vágva magyaráz. A Nyír­egyházi Krúdy Gyula Gimnázium és Szak- középiskola érettségi előtt álló tanulói mind­annyian. — Én például elektronikai műszerész sze­retnék lenni — mondja Horváth László. — . Két év alatt szakmát szerzek, azután még tanulhatok... és fogok is. A lényeg az, hogy én is tovább tanulok, akárcsak azok, akik egyetemre fognak járni... Laci a gimnázium általános tantervű osztályában végez. Közepes tanuló, és nincs könnyű dolga: a nagyszülei nevelik hosszú évek óta. a szülei meghaltak. — De ne hidd, hogy az befolyásolta a ta­nulmányi eredményemet, hogy nagyapáékkal lakom. Azt hiszem, egyszerűen lusta va­gyok ... A bátyám itt végzett rádióműszerész szakon, az ő révén szerettem meg ezt a te­rületet. az e’^ktronikát... * NÉPES TÁRSASÁGBÓL rajta kívül , még hárman maradtak velem. Né­gyüket még előzőleg találkozóra hívtam: be­szélgetnénk egy kicsit a „múltról”, a közeli és távolabbi jövőről, a terveikről: Beleznay Irént, Dévényi Józsefet és Keresztessy Attilát. — Biztosan mindenki ezt mondja utólag, de tényleg gyorsan el is ment a négy év. A mi évfolyamunk volt a második az új is­kolában ... ez sok szempontból előnyt je­lentett. Nem kellett szembenéznünk a gim­názium hagyományaival — magunk csinál­tuk azokat. És majd még hosszú évekig a többiek ... — Hogy visszatérjek a továbbtanulásra — kanyarodott egyet Dévényi Jóska — a mi osztályunkban más a helyzet, mint a többi­ben. Ugyanis mi szakközépiskolások vagyunk. Ez annyit jelent, hogy az érettségi mellett szakmunkás-bizonyítványt szerzünk. Rádió­műszerészek leszünk. így aztán érthető, hogy csak az osztály fele akar továbbtanulni. A többiek mennek dolgozni ... — Igen, az érthető — rázza fekete üstö­két Horváth —, de én mit kezdjek az érett­ségimmel ... ha egyáltalán meglesz — mo­solyog. — Jóskáéknak két legyük van egy- csapásra; nekem meg két év’g kell tanulni ugyanezért... — Mit akarsz — vág közbe Keresztessy Attila — mi matematika tagozatosok va­gyunk, tehát valahol a kettő között, és ki­vétel nélkül mindenki jelentkezett valahová. Aztán, hogy azokkal mi lesz, akiket nem vesznek fel, azt nem tudom... Ha én járok így. akkor dolgozom, és újra megkísérlem. Mindenképpen el akarom végezni Debrecen­ben az egyetemet. „Alkalmazott matema­tikus” szeretnék lenni... « Nem kis terv, és nem is túl hétköznapi. Ezt az .is jelzi, hogy a matematika szakra minimális a túljelentkezés. Nem könnyű dolog. — Már kiskorom óta érdekel a matek és a fizika. Általánosban is jól ment, országos tanulmányi versenyen döntőben voltam. El­sősorban a számítógépekkel szeretnék foglal­kozni. Rendkívül nagy jövője van a számí­tástechnikának. Mire én végzek, rengeteg szá­mítógép lesz az országban ... T ELKES EDÉSSEL BESZÉL választott -*-* pályájáról. Csak keveseknek adatik meg. hogy szenvedélyük és munkájuk egy­beessen. Érződik: lesz annyi kitartása, hogy közéjük tartozzék... — Irénkének már nincsenek ilyen prob­lémái — nevet a mellette ülő lányra. — Igaz, nekem csak egy kis érettségi van sütőüzem előcsarnokában megtarthassák par­lamentjüket. Feláldozták a szabadnapot is. Az ifjúsági parlament ülésén részt vett ■’orgács András, a mátészalkai városi pártbi- 'ottság első titkára és Erdei Zoltán, a KISZ -árosi bizottságának titkára. A vállalat munkájáról gondjairól és fel­adatairól. az ifjúság helyzetéről Olvasztó Miklós igazgató számolt be. Elmondta: a vállalat fiataljaira mindig, a legnehezebb idő­ben is lehet számítani. A beszámolóhoz többen hozzászóltak. Felszólalt Forgács And­rás is. aki elismerően nyilatkozott a na­gyon jól szervezett és jól sikerült ifjúsági parlamentről. A felszólalások után Kincs Katalin, Szabó Tibor és Laskovics György fiatal hátra... — mondja Beleznay Irén. — Azért kicsi, mert matekból és fizikából túl vagyok mindenen. .. Ugyanis én már felvételiztem, mégpedig sikeresen. A Szovjetunióban fogok tanulni... Irénke hat évre elkerül otthonról. Na­gyon hosszú idő ez. különösen, ha több ezer kilométer és egy országhatár választja el a szülői háztól. A szülők — édesanyja motor­tekercselő, édesapja elektroműszerész — be­leegyeztek annak idején a jelentkezésbe, de valószínűleg maguk sem vették realitásnak azt, ami most már tízheti közelségbe került: a búcsúzást. — Júliusban utazunk. Először egy nyelvi táborban veszünk részt, hogy fejlesszük az orosztudásunkat... — Persze, azt elhallgatja, hogy neki nem lesz nehéz... — nevetnek a többiek — a felvételin nagyon megdicsérték az oroszvizs­ga után. — Azért nem olyan egyszerű az — le­gyint — az egyetemen oroszul kell előadáso­kat hallgatni és vizsgázni. Még nem tu­dom, hol fogok járni, melyik vegyipari egye­temre. Gumigyártó szakra vettek fel. Itt a kémia tagozatos osztályba jártam, szeretem és érdekel ez a szakterület. .. A GIMNÁZIUMBÓL ÖTEN jeúentkez- n tek külföldi egyetemre. Közülük hár­mat már nem hívtak fel Budapestre a „má­sodik fordulóra”. Egy fiú, aki Lengyelország­ba jelentkezett, még várja az értesítést... Irénke boldog, neki már meghozta a postás az örömhírt. — Csak most kezdek gondolkodni, hogy mit is vállaltam. Rettentő nehéz lesz az első félév... legközelebb csak januárban jöhe­tünk haza. De hát biztosan nem fogok egye­dül maradni; szerzek ismerősöket, baráto­kat ... Igyekszem kérni, hogy a kötelező nyá­ri gyakorlatokat itthon, a gumigyárban tölt- hessem... És. bár köteleztem magam, hogy a Nehézipari Minisztérium adta állást foga­dom majd el, remélem, hazakerülök. Nyír­egyházára. .. Dévényi Jóska osztályának, a szakközé­peseknek ahhoz a feléhez tartozik, akik to­vábbtanulásra jelentkeztek. Budapestre, a műszaki egyetemre küldte el lapját. — Mérnök szeretnék lenni. Egyszerűen nem érzem elegendőnek azt. hogy szakmát szereztem. Aki érettségi után dolgozni mesv. jön a szöveggel: ..Mire te vészel, én kiröhög­lek a fizetéseddel. ..” Nagyon sokat vitat­koztunk erről az osztályban. Én és még jó néhánvan azt mondjuk: nem akarunk meg­állni. tanulni szeretnénk. Aztán, majd meg­látjuk sikerijl-e. . . Persze, vannak olyanok is. akik e?é<5Zer, más pályára szeretnélek me-mi. Az osztályunkban két srác is jogász­nak menne... — Aztán ilyenkor felvetődik az ember­ben, hogv vaion minek foglalták a helyet olyan elől, aki szakmát, érettségit szeretett volna. Jogra sima érettségivel is jelentkez­hetnek ... Egyre-másra hozták a példákat arra, hogy a nyolcadik osztály után hányán téved­ek ... Menet közben jöttek rá. hogy nem fűlik a foguk a választott területhez. A ma­tematika tagozatról ápolónőképzőbe, a bioló­giáról vegyésznek jelentkeztek. — Azt hiszem, nekik jóval nehezebb dol­guk van, mint annak, aki folytatni fogja az itt elkezdett tanulmányait — tesz pontot a felsorolás végére egyikük. — De az a lé­nyeg, hogy menni akarnak valahová ... most már biztosan okosabban döntve. Nekik vég­eredményben most van az igazi pályavá­lasztásuk. — Tehát igazán nem az Életbe lépnek ki ... — nevetünk mindannyian. U ISSZÁK ANYARODTUNK eredeti kér­désünkhöz úgy, hogy a választ is megkaptuk rá — legalábbis így éreztük a rövidre tervezett, kétórásra nyúló beszélgetés végén. Komoly és vidám témákról, társa­dalmi kérdésekről és diákcsínyekről egy­aránt szó esett. És érdekes módon keveset beszéltünk az érettségiről... Megszűnt az a rettegés, ami jellemző volt akár néhány év­vel ezelőtt is az érettségi előtti időszakra. Nem olyan fenyegető, mindent eldönthető rém már . .. — Az érettségi most máit csak egy állo­más. Nem könnyű, de lesznek még nehezebb VTSgöReméljük... Tarnavölgyi György munkások megkapták a vállalat Kiváló dol­gozója kitüntetést, öt fiatal pénzjutalmat ka­pott és 41 fiatalt soron kívül béremelésben részesített a gazdasági vezetés. A Mátészalkai Sütőipari Vállalat ifjúsá­gi parlamentje a szolidaritási bizottság útjár táviratban tiltakozott a chilei fasiszta junta terrorja ellen. A mátészalkai sütőipari fiatalok Vizler Antalt, a vállalat KISZ-titkárát választották meg küldöttnek, hogy képviselje őket a me­gyei ifjúsági parlament ülésén. Végül az if­júsági parlament a pártszervezet javaslatára egyhangúan kilenc tételből álló felajánlást fogadott el, s ezzel csatlakoztak a kongresz- szusi és a felszabadulási munkaversenyhez. (szendrei) A KISZ KB ülése után Politizáló fiatalok 1974. április 17-én a KISZ Köz­ponti Bizottsága határozatot fogadott el az ifjúsági szövetség időszerű fel­adatairól. Legfontosabb feladatként a KISZ eszmei-politikai hatásának növelését, az alapszervezeti munka nagyobb fegyelmét határozták meg. Hogy fogadták a fiatalok, a KISZ-tagok? — azt egyenlőre nehéz lemérni. A határozat megismertetése, „aprópénzre váltása” még ezután következik. A Hajtómű- és Festőbe­rendezések Gyárának fiataljai, Lakatos János, Simon Mihály és Szakács Csaba első vélemé­nyüket mondták el a határozatról. Munka és politika — Először azt kell tisztázni — kezdte a beszélgetést a KISZ-titkár, Lakatos János , hogy egyáltalán mit értünk a KISZ kom­munista. politikai jellegén? Mert az értel­mezéssel is gond van néha. Véleményem sze­rint képesség szerinti becsületes munkát jelent — az az alap, ismerni kell a párt po­litikáját, de nem elég ismerni, hanem poli­tikusán alkalmazni is tudni kell a hétköz­napokon. Úgy érzem, az utóbbival van több gond. Pillanatnyilag a politizálásra, a politi­kai felelősségre nevelés a leggyengébb terü­lete a mozgalomnak. Évek óta mondjuk —« ezért üdvözöljük örömmel ezt a határozatot. Ahhoz, hogy ezen a területen is olyan fej­lődés legyen, mint a mozgalmi munka más területén — szükség volt néhány határozott intézkedésre. A követelmények, az igények nőnek, be kell látni, csak olyan emberekkel lehet megfelelni ezeknek, akik valóban. KISZ-tagok akarnak lenni, és vállalják azt, hogy dolgoznak a KISZ, a fiatalság rang­jáért, megbecsüléséért. — Évek óta azzal magyarázzuk ezt a problémát, hogy sokan vagyunk, és a nagy tömegben megbújnak azok. akik munka fe­lelősségvállalás nélkül évek óta csak csellen­genek a szervezetben. Kizárni is nehéz voit őket, mert alapjában véve rendes gyerekek a munkahelyen, veszik a bélyeget is, csak ép­pen nem csinálnak semmit. És valljuk be őszintén, annyi fórumon ment keresztül egy ilyen kizárás — és hányszor sikertelenül! — hogy elment a vezetőség kedve tőle, leszok­tunk róla. Véleményem szerint most meg­oldódik ez a gond azzal, hogy 1975 tavaszá­tól évenként cseréljük a tagsági igazolvá­nyokat. Az alapszervezet dönti el, illetve a. fiatal bizonyítja be, hogy alkalmas, vagy nem alkalmas a KISZ-tagságra. Nem jelent fegyelmit, megszűnik az ifjúsági szövetség tagja lenni. Ami persze megint nem jelenti azt, hogy örökre bezárultak a kapuk előtte. Hogy így kisebb lesz a létszám? Azok meg­maradnak, akik eddig is bizonyítottak. Tagsága megszűnt... — Persze ahhoz, hogy egy alapszervezet minden lelkiismeretfurdalás nélkül kimondja ezt a bűvös „megszűnt” szót — komoly mun­ka kell és komoly értékelés. Csak konkrét megbízatásokat lehet számonkémi. Ahol ezek: elmaradnak, biztos hogy * kevesen kapnak tagkönyvet a következő évben — ám ezért már a vezetőség is felelős. — A munkához jobb keretet, lehetőséget ad a határozat. Évek ótá gond, hogy a moz­galmi év kezdete — az értékelések, a tag- könyvcserék, munkatervkészítés — egybeesett a gazdasági év kezdetével. Nem kell bizo­nyítani, hogy ebből mennyi probléma adódott. Az elején arról beszéltünk, hogy a jó KISZ- tag a munkából is becsületesen kiveszi a részét. KISZ-vezetőink a termelésben is je­lentős helyet foglalnak el. így aztán kap­kodhattuk a fejünket januárban, már az in­dulásnál nagyon elfáradtunk. Jó dolog, hogy ezután áprilistól—áprilisig tart a mozgalmi év, lesz egy egységes periódus. Annak külö­nösen örülünk, hogy a tervezés, a számadás és a számonkérés módszerét is meghatározták. Több személyes élmény A vezetők munkájáról is szól a központi bizottság határozata. Beszélgetésünk folya­mán elhangzott, hogy mennyire meghatározó munkájuk. És ennek a munkának az alapja a személyes kapcsolat a fiatalokkal, hogy a vezető ismerje a fiatalok gondját-örömét, em­beri módon tartsa számon problémáikat. Ezen. kevésbé segít a sok határozat, de annál in­kább segít a személyes élmény. — A KISZ — a fiatalok szervezete. Van­nak funkciók, de nem kötelező a rossz ér­elemben vett funkciósnak lenni. Tudunk mi 's székét féltő KISZ-vezetőről, akinek csó­kol omot, meg jónapotot mer csak köszönni a KISZ-tag. így nem megy! Számtalan példa vvn itt az üzemben arra. hogy milyen becsü­letet jelent a KISZ-nek, ha ez a kapcsolat jó, kölcsönös tiszteleten alapul. Baráti be­szélgetéseken tudtuk meg, mitől remeg egy hegesztő keze, miért nem találja a helyét a fiatal? Ez csak úgy megy, ha köztük él az ember, átérzi a gondjukat. És nem komolykodón, leereszkedőn se­gít a vezető, hanem komolyan, fiatalosan, emberi módon — mert ettől lesz rangja a KISZ-nek. Kolláth Adrienn^ Ifjú pékek parlamentje Mátészalkán Horváth László

Next

/
Thumbnails
Contents