Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-12 / 109. szám
» »Mal KELET-MAGYARORSZÄG — VASÁRNAPI MELLÉRláíY tmi. mijog fl Tovább, tovább... Beleznay Irén Keresztessy Attila Dévényi József Talán rendhagyónak tűnik, de így volt szép. A Mátészalkai Sütőipari Vállalatnál vasárnapon tartották az ifjúsági parlament ülését. Hétköznap egyszerűen nem jutott rá idő. Itt éjjel-nappal megszakítás nélkül dolgoznak az emberek, hogy a lakosságnak mindenkor elegendő legyen a kenyér és a péksütemény, a kalács. Most ráadásul a má jus elseiei ünnepre is készülni kellett. A vállalat dolgozóinak fele fiatal, harminc éven aluli. Nem is egy helyen dolgoznak. hanem kilenc üzemben: Mátészalkán Fehérgyarmaton, Kölesén Csengerben Vá sárosnaményban Tarpán. Baktalórántházán Nyírmadán és Nyírbátorban. Azon a vasár- naoon teherautókon érkeztek a fiatalok Mátészalkára, hogy a vállalat központjában, a P VSZÁZ ADOK ÓTA évente elhangzik ■*-' ilyen tájban: „A nagybetűs Élet kapujában állnak a végzős középiskolások.” A ballagás búcsú, sokszor érzékeny búcsú a társaktól, tanároktól, az iskolától. Tegnap fiúk-lányok százai, ezrei vették vállukra a jelképes kis batyut vagy tarisznyát: „Mi búcsúzunk és elmegyünk, a mi időnk lejárt.. De vajon merre mennek? Valóban az Életbe lépnek a búcsúzó fiatalok? A kérdés szónoki: tudjuk jól, hogy a végzett közép- iskolások jó része továbbtanulásra jelentkezik. És azt is tudjuk, hogy szinte csak töredéküket tudják befogadni az egyetemek, főiskolák ... de álljunk meg. Csak az egyetemeken. főiskolákon érvényes a szó: továbbtanul? — Mi nem úgy véljük. Vagyunk itt vagy tízen, s közülünk legalább négyen szakmunkásképzőbe jelentkeztek... — a társaság egymás szavába vágva magyaráz. A Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium és Szak- középiskola érettségi előtt álló tanulói mindannyian. — Én például elektronikai műszerész szeretnék lenni — mondja Horváth László. — . Két év alatt szakmát szerzek, azután még tanulhatok... és fogok is. A lényeg az, hogy én is tovább tanulok, akárcsak azok, akik egyetemre fognak járni... Laci a gimnázium általános tantervű osztályában végez. Közepes tanuló, és nincs könnyű dolga: a nagyszülei nevelik hosszú évek óta. a szülei meghaltak. — De ne hidd, hogy az befolyásolta a tanulmányi eredményemet, hogy nagyapáékkal lakom. Azt hiszem, egyszerűen lusta vagyok ... A bátyám itt végzett rádióműszerész szakon, az ő révén szerettem meg ezt a területet. az e’^ktronikát... * NÉPES TÁRSASÁGBÓL rajta kívül , még hárman maradtak velem. Négyüket még előzőleg találkozóra hívtam: beszélgetnénk egy kicsit a „múltról”, a közeli és távolabbi jövőről, a terveikről: Beleznay Irént, Dévényi Józsefet és Keresztessy Attilát. — Biztosan mindenki ezt mondja utólag, de tényleg gyorsan el is ment a négy év. A mi évfolyamunk volt a második az új iskolában ... ez sok szempontból előnyt jelentett. Nem kellett szembenéznünk a gimnázium hagyományaival — magunk csináltuk azokat. És majd még hosszú évekig a többiek ... — Hogy visszatérjek a továbbtanulásra — kanyarodott egyet Dévényi Jóska — a mi osztályunkban más a helyzet, mint a többiben. Ugyanis mi szakközépiskolások vagyunk. Ez annyit jelent, hogy az érettségi mellett szakmunkás-bizonyítványt szerzünk. Rádióműszerészek leszünk. így aztán érthető, hogy csak az osztály fele akar továbbtanulni. A többiek mennek dolgozni ... — Igen, az érthető — rázza fekete üstökét Horváth —, de én mit kezdjek az érettségimmel ... ha egyáltalán meglesz — mosolyog. — Jóskáéknak két legyük van egy- csapásra; nekem meg két év’g kell tanulni ugyanezért... — Mit akarsz — vág közbe Keresztessy Attila — mi matematika tagozatosok vagyunk, tehát valahol a kettő között, és kivétel nélkül mindenki jelentkezett valahová. Aztán, hogy azokkal mi lesz, akiket nem vesznek fel, azt nem tudom... Ha én járok így. akkor dolgozom, és újra megkísérlem. Mindenképpen el akarom végezni Debrecenben az egyetemet. „Alkalmazott matematikus” szeretnék lenni... « Nem kis terv, és nem is túl hétköznapi. Ezt az .is jelzi, hogy a matematika szakra minimális a túljelentkezés. Nem könnyű dolog. — Már kiskorom óta érdekel a matek és a fizika. Általánosban is jól ment, országos tanulmányi versenyen döntőben voltam. Elsősorban a számítógépekkel szeretnék foglalkozni. Rendkívül nagy jövője van a számítástechnikának. Mire én végzek, rengeteg számítógép lesz az országban ... T ELKES EDÉSSEL BESZÉL választott -*-* pályájáról. Csak keveseknek adatik meg. hogy szenvedélyük és munkájuk egybeessen. Érződik: lesz annyi kitartása, hogy közéjük tartozzék... — Irénkének már nincsenek ilyen problémái — nevet a mellette ülő lányra. — Igaz, nekem csak egy kis érettségi van sütőüzem előcsarnokában megtarthassák parlamentjüket. Feláldozták a szabadnapot is. Az ifjúsági parlament ülésén részt vett ■’orgács András, a mátészalkai városi pártbi- 'ottság első titkára és Erdei Zoltán, a KISZ -árosi bizottságának titkára. A vállalat munkájáról gondjairól és feladatairól. az ifjúság helyzetéről Olvasztó Miklós igazgató számolt be. Elmondta: a vállalat fiataljaira mindig, a legnehezebb időben is lehet számítani. A beszámolóhoz többen hozzászóltak. Felszólalt Forgács András is. aki elismerően nyilatkozott a nagyon jól szervezett és jól sikerült ifjúsági parlamentről. A felszólalások után Kincs Katalin, Szabó Tibor és Laskovics György fiatal hátra... — mondja Beleznay Irén. — Azért kicsi, mert matekból és fizikából túl vagyok mindenen. .. Ugyanis én már felvételiztem, mégpedig sikeresen. A Szovjetunióban fogok tanulni... Irénke hat évre elkerül otthonról. Nagyon hosszú idő ez. különösen, ha több ezer kilométer és egy országhatár választja el a szülői háztól. A szülők — édesanyja motortekercselő, édesapja elektroműszerész — beleegyeztek annak idején a jelentkezésbe, de valószínűleg maguk sem vették realitásnak azt, ami most már tízheti közelségbe került: a búcsúzást. — Júliusban utazunk. Először egy nyelvi táborban veszünk részt, hogy fejlesszük az orosztudásunkat... — Persze, azt elhallgatja, hogy neki nem lesz nehéz... — nevetnek a többiek — a felvételin nagyon megdicsérték az oroszvizsga után. — Azért nem olyan egyszerű az — legyint — az egyetemen oroszul kell előadásokat hallgatni és vizsgázni. Még nem tudom, hol fogok járni, melyik vegyipari egyetemre. Gumigyártó szakra vettek fel. Itt a kémia tagozatos osztályba jártam, szeretem és érdekel ez a szakterület. .. A GIMNÁZIUMBÓL ÖTEN jeúentkez- n tek külföldi egyetemre. Közülük hármat már nem hívtak fel Budapestre a „második fordulóra”. Egy fiú, aki Lengyelországba jelentkezett, még várja az értesítést... Irénke boldog, neki már meghozta a postás az örömhírt. — Csak most kezdek gondolkodni, hogy mit is vállaltam. Rettentő nehéz lesz az első félév... legközelebb csak januárban jöhetünk haza. De hát biztosan nem fogok egyedül maradni; szerzek ismerősöket, barátokat ... Igyekszem kérni, hogy a kötelező nyári gyakorlatokat itthon, a gumigyárban tölt- hessem... És. bár köteleztem magam, hogy a Nehézipari Minisztérium adta állást fogadom majd el, remélem, hazakerülök. Nyíregyházára. .. Dévényi Jóska osztályának, a szakközépeseknek ahhoz a feléhez tartozik, akik továbbtanulásra jelentkeztek. Budapestre, a műszaki egyetemre küldte el lapját. — Mérnök szeretnék lenni. Egyszerűen nem érzem elegendőnek azt. hogy szakmát szereztem. Aki érettségi után dolgozni mesv. jön a szöveggel: ..Mire te vészel, én kiröhöglek a fizetéseddel. ..” Nagyon sokat vitatkoztunk erről az osztályban. Én és még jó néhánvan azt mondjuk: nem akarunk megállni. tanulni szeretnénk. Aztán, majd meglátjuk sikerijl-e. . . Persze, vannak olyanok is. akik e?é<5Zer, más pályára szeretnélek me-mi. Az osztályunkban két srác is jogásznak menne... — Aztán ilyenkor felvetődik az emberben, hogv vaion minek foglalták a helyet olyan elől, aki szakmát, érettségit szeretett volna. Jogra sima érettségivel is jelentkezhetnek ... Egyre-másra hozták a példákat arra, hogy a nyolcadik osztály után hányán tévedek ... Menet közben jöttek rá. hogy nem fűlik a foguk a választott területhez. A matematika tagozatról ápolónőképzőbe, a biológiáról vegyésznek jelentkeztek. — Azt hiszem, nekik jóval nehezebb dolguk van, mint annak, aki folytatni fogja az itt elkezdett tanulmányait — tesz pontot a felsorolás végére egyikük. — De az a lényeg, hogy menni akarnak valahová ... most már biztosan okosabban döntve. Nekik végeredményben most van az igazi pályaválasztásuk. — Tehát igazán nem az Életbe lépnek ki ... — nevetünk mindannyian. U ISSZÁK ANYARODTUNK eredeti kérdésünkhöz úgy, hogy a választ is megkaptuk rá — legalábbis így éreztük a rövidre tervezett, kétórásra nyúló beszélgetés végén. Komoly és vidám témákról, társadalmi kérdésekről és diákcsínyekről egyaránt szó esett. És érdekes módon keveset beszéltünk az érettségiről... Megszűnt az a rettegés, ami jellemző volt akár néhány évvel ezelőtt is az érettségi előtti időszakra. Nem olyan fenyegető, mindent eldönthető rém már . .. — Az érettségi most máit csak egy állomás. Nem könnyű, de lesznek még nehezebb VTSgöReméljük... Tarnavölgyi György munkások megkapták a vállalat Kiváló dolgozója kitüntetést, öt fiatal pénzjutalmat kapott és 41 fiatalt soron kívül béremelésben részesített a gazdasági vezetés. A Mátészalkai Sütőipari Vállalat ifjúsági parlamentje a szolidaritási bizottság útjár táviratban tiltakozott a chilei fasiszta junta terrorja ellen. A mátészalkai sütőipari fiatalok Vizler Antalt, a vállalat KISZ-titkárát választották meg küldöttnek, hogy képviselje őket a megyei ifjúsági parlament ülésén. Végül az ifjúsági parlament a pártszervezet javaslatára egyhangúan kilenc tételből álló felajánlást fogadott el, s ezzel csatlakoztak a kongresz- szusi és a felszabadulási munkaversenyhez. (szendrei) A KISZ KB ülése után Politizáló fiatalok 1974. április 17-én a KISZ Központi Bizottsága határozatot fogadott el az ifjúsági szövetség időszerű feladatairól. Legfontosabb feladatként a KISZ eszmei-politikai hatásának növelését, az alapszervezeti munka nagyobb fegyelmét határozták meg. Hogy fogadták a fiatalok, a KISZ-tagok? — azt egyenlőre nehéz lemérni. A határozat megismertetése, „aprópénzre váltása” még ezután következik. A Hajtómű- és Festőberendezések Gyárának fiataljai, Lakatos János, Simon Mihály és Szakács Csaba első véleményüket mondták el a határozatról. Munka és politika — Először azt kell tisztázni — kezdte a beszélgetést a KISZ-titkár, Lakatos János , hogy egyáltalán mit értünk a KISZ kommunista. politikai jellegén? Mert az értelmezéssel is gond van néha. Véleményem szerint képesség szerinti becsületes munkát jelent — az az alap, ismerni kell a párt politikáját, de nem elég ismerni, hanem politikusán alkalmazni is tudni kell a hétköznapokon. Úgy érzem, az utóbbival van több gond. Pillanatnyilag a politizálásra, a politikai felelősségre nevelés a leggyengébb területe a mozgalomnak. Évek óta mondjuk —« ezért üdvözöljük örömmel ezt a határozatot. Ahhoz, hogy ezen a területen is olyan fejlődés legyen, mint a mozgalmi munka más területén — szükség volt néhány határozott intézkedésre. A követelmények, az igények nőnek, be kell látni, csak olyan emberekkel lehet megfelelni ezeknek, akik valóban. KISZ-tagok akarnak lenni, és vállalják azt, hogy dolgoznak a KISZ, a fiatalság rangjáért, megbecsüléséért. — Évek óta azzal magyarázzuk ezt a problémát, hogy sokan vagyunk, és a nagy tömegben megbújnak azok. akik munka felelősségvállalás nélkül évek óta csak csellengenek a szervezetben. Kizárni is nehéz voit őket, mert alapjában véve rendes gyerekek a munkahelyen, veszik a bélyeget is, csak éppen nem csinálnak semmit. És valljuk be őszintén, annyi fórumon ment keresztül egy ilyen kizárás — és hányszor sikertelenül! — hogy elment a vezetőség kedve tőle, leszoktunk róla. Véleményem szerint most megoldódik ez a gond azzal, hogy 1975 tavaszától évenként cseréljük a tagsági igazolványokat. Az alapszervezet dönti el, illetve a. fiatal bizonyítja be, hogy alkalmas, vagy nem alkalmas a KISZ-tagságra. Nem jelent fegyelmit, megszűnik az ifjúsági szövetség tagja lenni. Ami persze megint nem jelenti azt, hogy örökre bezárultak a kapuk előtte. Hogy így kisebb lesz a létszám? Azok megmaradnak, akik eddig is bizonyítottak. Tagsága megszűnt... — Persze ahhoz, hogy egy alapszervezet minden lelkiismeretfurdalás nélkül kimondja ezt a bűvös „megszűnt” szót — komoly munka kell és komoly értékelés. Csak konkrét megbízatásokat lehet számonkémi. Ahol ezek: elmaradnak, biztos hogy * kevesen kapnak tagkönyvet a következő évben — ám ezért már a vezetőség is felelős. — A munkához jobb keretet, lehetőséget ad a határozat. Évek ótá gond, hogy a mozgalmi év kezdete — az értékelések, a tag- könyvcserék, munkatervkészítés — egybeesett a gazdasági év kezdetével. Nem kell bizonyítani, hogy ebből mennyi probléma adódott. Az elején arról beszéltünk, hogy a jó KISZ- tag a munkából is becsületesen kiveszi a részét. KISZ-vezetőink a termelésben is jelentős helyet foglalnak el. így aztán kapkodhattuk a fejünket januárban, már az indulásnál nagyon elfáradtunk. Jó dolog, hogy ezután áprilistól—áprilisig tart a mozgalmi év, lesz egy egységes periódus. Annak különösen örülünk, hogy a tervezés, a számadás és a számonkérés módszerét is meghatározták. Több személyes élmény A vezetők munkájáról is szól a központi bizottság határozata. Beszélgetésünk folyamán elhangzott, hogy mennyire meghatározó munkájuk. És ennek a munkának az alapja a személyes kapcsolat a fiatalokkal, hogy a vezető ismerje a fiatalok gondját-örömét, emberi módon tartsa számon problémáikat. Ezen. kevésbé segít a sok határozat, de annál inkább segít a személyes élmény. — A KISZ — a fiatalok szervezete. Vannak funkciók, de nem kötelező a rossz érelemben vett funkciósnak lenni. Tudunk mi 's székét féltő KISZ-vezetőről, akinek csókol omot, meg jónapotot mer csak köszönni a KISZ-tag. így nem megy! Számtalan példa vvn itt az üzemben arra. hogy milyen becsületet jelent a KISZ-nek, ha ez a kapcsolat jó, kölcsönös tiszteleten alapul. Baráti beszélgetéseken tudtuk meg, mitől remeg egy hegesztő keze, miért nem találja a helyét a fiatal? Ez csak úgy megy, ha köztük él az ember, átérzi a gondjukat. És nem komolykodón, leereszkedőn segít a vezető, hanem komolyan, fiatalosan, emberi módon — mert ettől lesz rangja a KISZ-nek. Kolláth Adrienn^ Ifjú pékek parlamentje Mátészalkán Horváth László