Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-12 / 109. szám

fWt májt* Ti. KELET-M AGY ARORSZÄ6 0 fllftrf. »i4 pórul járt harmadik: a vevő Az idén: 370 milli6 utakra Bosszúság—garanciában nyáron átadják fi l-ts fit két új felflllfirúját » Sorompó nélkül Záhonyig — Épül az, almaút Vizsgálatra érkeztünk. Egy panaszos levél nyomán ke­rültünk a Kisvárdal Vas- és Gépipari Szövetkezet, autó­szervizébe. A levelet Hozdik József tuzséri téesznyugdíjas írta. a címzett: a megyei ta­nács kereskedelmi fel ügy elő- sége. Több mint száz nap Tavaly szeptemberben kez­dődött Hozdik József bosz- szúságsorozata — vásárolt egy Verhovina mopedet. A helyi ÁFÉSZ vegyesboltjá­ban vett motornak azonban nem sokáig örülhetett — alig háromszáz kilométert tett meg vele, amikor az elrom­lott. Ekkor kereste fel elő­ször a kisvárdai szervizt. Itt végzik ugyanis a RAMOVILL vállalat által forgalomba ho­zott járművek garanciális javítását. E javítás után nem sokkal ismét a szerelők keze alá került a kismotor — ez­úttal öt napig tartott a ja­vítás. S, hogy meglegyen a magyar igazság, harmadszor is a szervizben kötött ki a Verhovina. 1974. január 11- én hozta be a gazdája — azóta sem látta. A szerviz nem tudja megjavítani, mi­vel nincs hozzá alkatrész. Alig ezerháromszáz kilomé­ter megtétele után tehát a moped öröknek látszó nyu­govóra tért... Ezután fogott tollat Hozdik József. Április végén, száznál is több nap eltelte után... Iván László, a kereske­delmi felügyelőség munka­társa először arról érdeklő­dött: tudják-e a szervizben, mi a teendő a javíthatatlan, vagy a hosszú ideig bent lé­vő motorok esetében. Tud­ták. Ezért a felügyelő csak a formaság kedvéért olvasta fel a miniszteri rendeletet, mely kimondja: ha a jármű javítása hatvan napnál to­vább tart. a vásárló kíván­ságára a szerviz köteles cse­reutalványt kiadni... A csereutalYánv — Jól ismerjük a rendel­kezést — mondta Dankó Lászlóné ügyintéző. — Nem egyszer adtunk k! csereutal­ványt. de... volt eset, hogy meg is jártuk. A RAMO­VILL ellenőrei egészen más véleményen voltak. A vas- és gépipari szövet­kezet szerződéses viszonyban áll a sokat emlegetett RA- MOVlLL-lál. Ez beszerző és értékesítő vállalat. mely szerződést kötött az a rrasvál - lalkozó szervizekkel: az el­adott járművek garanciális javítását azok felvégzik. A budapesti vállalattól kell kérni a javításhoz csereal­katrészt. szükség esetén pe­dig csereutalványt ad ki a szövetkezet — a RAMOVILL hozzájárulásával. És itt a bökkenő... — A hatvanegyedik napon már kérheti az ügyfél az utalványt. Viszont ilven fel­tételek és főleg ilyen ügyin­tézés mellett egyszerűen képtelenség elkerülni a több hónapos túllépést. Hozdik bácsi esetében az történt, hogy a Verh o vina hoz csere­alkatrészt kértünk. Küldtek egyet, arról kiderült. egy régebbi típushoz való. Ir­tunk. telefonáltunk, nem jő az alkatrész... Azóta az újra várunk. Hogy mikor kapjuk meg. s egyáltalán megkap­juk-e, nem tudom... „Ilivafalból utasítom...“ — Az már Hozdik Józsefet nem fogja érintem —mond­ta a kereskedelmi felügyelő. — Ugyanis hivatalból utasí­tom a szerviz vezetőségét, hogy huszonnégy órán belül adjon csereutalványt a vá­sárlónak... — A vezető kartáns a köz­pontban van, meg aztán nem is nagyon ismeri ezeket az ügyeket Csak pár hónapja van itt. Egyébként a szerviz négyéves fennállása óta ő az ötödik főnököm... — Ön is aláírhatja — mondta a jegyzőkönyv írása közben a felügyelő. — A megtett intézkedésről értesí­tést kérünk. Dankó Lászlóné a falra mutatott. — Nézze csak. Ott vannak a telefonszámok. Az első: RAMOVILL 128—638. Állan­dó összeköttetésben vagyunk velük. És mégis csigalassú­sággal mennek a dolgok. Fe­kete László fényeslitkei la­kosnak ' például októbertől itt van a motorja, és csak tegnapelőtt, hat hónap után adtuk ki a csereutalványt. A RAMOVILL csak most en­gedélyezte. Van még itt né­hány hasonló eset... A RAMOVILL-lal nem ez az első nézeteltérés. Még nem volt példa időbeni in­tézkedésre. Időközben elkészült a jegy­zőkönyv. A vizsgálat a pa­naszt. jogosnak találta, a szervizt intézkedésre köte­lezte. A vásárló részéről az ügy lezárult, a csereutal- ványt megkapja. Ennek így kell lennie, hiszen a két vi­tatkozó — a szövetkezet és a RAMOVILL — között nem járhat rosszul a vétlen har­madik, az ügyfél. A szövet­kezet gondja azonban most kezdődik, hiszen esaik utólag kérhetnek engedélyt a vál­lalattól... Ennek az áldatlan vitának valahogy el keli dőlni. A garanciajegvek és szabályok egységesítésével és más in­tézkedésekkel — amelyekre országosan egy éven belül, minden tartós fogyasztási cikknél sor kerül — az ilyen ügyek számának csökkenését is várjuk. Tarnavölgyi György A Szabolcs-Sczafcmár me­gyei Társadalom Biztosítási Igazgatóságon mpgyénk la­kosságának —7 ötszáahatvan- ezer embernek — ügyes-ba­jos dolgát, kell intézni. Az igazgatóságon 185-en dol­goznak. Naponta több, mint kétszáz biztosított szemé­lyesen, ezren pedig levélben kérik ügyük intézését. Az igazgatóságnak az utóbbi időben a legtöbb fel­adatot a népesedéspolitikai határozat társadalombiztosí­tási feladatai végrehajtása adta. A határozat végrehaj­tását nem csak belső hiva­tali ügynek tekinthették. Ma­gukra vállalták az ismerte­tését is. A megye különböző településein népesedéspoliti­kai ankétek at szerveztek. Ezeken ismertették azokat a jogokat, amelyek a népese­déspolitikai határozat alap­ján a kismamákat megille­tik. Végzett munkájuk szá­mokkal is mérhető. 1974. ja­Az utóbbi két-három év nagyarányú útépítési munká­ja az idén is folytatódik a megyében. Az országos fő- közlekedési utak korszerűsí­tési programjában a 4-es számú Budapest—Debrecen —Záhony közötti nemzetközi út korszerűsítése befejező szakaszához érkezett. A nyá­ron a két épülő felüljáró át­adásával csak a nyíregyházi átkelő szakasz kiépítése ma_- rad hátra. Az egyik felüljá­ró az Űjfehértótól megépült új utat Nyíregyháza alatt kö­ti be a forgalomba, a másik “felüljáró Ajak előtt keresz­tezi a záhonyi vasútvonalat, ; egyben a Kisvárdát kikerü­lő útszakasz átadását is jel­zi. Nyíregyháza és Ajak kö­zött pedig új aszfalt szőnye­get kapott még a múlt évben az út, tehát a biztonságos közlekedés ezen a részen is megoldott. A korszerűsítési munkák között szerepel a Mátészalka és Tiszabecs közötti út építé­se. Ennek az első szakasza fejeződik be az idén, s a tu- nyogmatolcsi Szamos-hídtál Tiszabecsig lesz kész az út. Penyige alatt a Szenke-pata- kon viszont csak jövőre ké­szül el egy új híd. A tunyog- matolcsi új közúti Szamos­nuárjában a kisgyermekes édesanyák háromezer táp­pénzes munkanapot vettek igénybe. A humánus rendelet részletes megismerése után februárban már nyolcezer volt a kismamák táppénzei­mén igénybe vett napjainak a száma. Márciusban ez még tovább' emelkedett. Az év első négy hónapjá­ban az ipari üzemekben és a mezőgazdaságban családi- pótlékra nyolcvanegymilliót fizettek ki. A terhességi gyermekágyi segély pedig 1,2 millió volt. A szülési segély összege meghaladta a hat­millió forintot. A megyében havonta tízezer nő veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt. A táppénz összege ötvenegymiillíóra rugóit, pgyéb segélyek címén négy­milliót juttattak a rászoru­lóiknak.. A társadalombiztosítási igazgatóságon a számoké és a pénzé a szó. A számok pedig sok mindenről be­híd építése pedig az V. öt­éves terv programjában s/.' - repel. Folytatódik a Vásáros- namény és Záhony közöt d úgynevezett almaút építése, amelynél az idén már Mán- dokon túl jutnak az építők. Nyíregyháza nagy gondja, a TiSzavasvári úti felüljáró építése is haliad. Az idén a kisajátítási eljárásokra kerül sor, miközben már készülnek a felüljáróhoz az előregyár­tott betonelemek, összesen 74 előregyártott elemet hasz­nálnak fel a jövőre kezdődő, s 1976-ban befejeződő felül­járó építésénél. A megye mintegy kétezer kilométer hosszú állami köz- úthálózatán az idén a korsze­rűsítésekre 245 millió forin­tot költenek. Ugyancsak je­lentős az az összeg is — mintegy 30 millió — amely a meglevő utak jobb burkolat­tal való ellátását célozza. A „szőnyegprogram” célja, hogy a forgalmasabb utakat 6 mé­teresre szélesítsék, s több centiméter vastag aszfaltré­teggel megerősítsék. így meg­erősített burkolatot kan az idén a 41-es számú Nyíregy­háza és Vásárosnamény kö­zötti út néhány, igen megron­gálódott szakasza (ezzel jö­vőre a teljes utat új hurko­sáéinak. Receptből például havonta hatszázezer érkezik az igazgatóságra. Ez fényt derít a megye gyógyszer- fogyasztására is. Hatvanmil­lió forintot ettünk meg eb­ben az évben gyógyszerben. Ez azt jelenti, hogy havonta egy lakosra több mint 55 forint értékű gyógyszerfo­gyasztás jut. A nyugdíjasok megyénk lakosságának mintegy 14 százalékát adják. Számuk ezerrel nő havonta. Jelenleg 72 ezer nyugdíjast tartunk számon. Ebben az évben ed­dig 230 millió forint nyugdí­jat kézbesítettek. A megyében április 30-ig az összes t árs ad aiombiztos í - tási szolgáltatásokra 574 mil­lió forintot fordítottak. Ez a valóságban nem került be­le a borítékba, de mégis ott volt minden család pénztár­cájában. (sigér) ’Jattal látják el). Őröstől le­velekig közel 30 kilométeren készül el a megerősített bur­kolat, s a 40. és 45. kilométer között terítenek aszfaltsző­nyeget az útra. A Vásárosria- mény és az országhatár kö­zötti szakasz erősítésére pe­dig jövőre kerül sor. A cseh- geri úton Gyűltelek és Csen- ger között erősítik a burko­latot. A megyei közúti igazgató­ság anyagi' lehetőségeinek a függvényében ezen kívül Ör és Jármi között végeznek burkolaterősítést. Nyíregyhá­zán pedig a Tokaji út kiskoc­ka-burkolattal ellátott szaká- s'za helyett készül aszfalto­zott út, a Rákóczi utat pedig a MEZÖGÉP-ig kiemelik, az Érpatak hídját kiszélesítik. Az útjavítások közül ki­emelkedik az Őr—Kántorjá- nosi—Hodász—Nyírkáta kö­zötti út helyenkénti szélesí­tése és hengerlése, a Tisza- bercel és Paszab közötti, Ge- lénes és Barabás közötti, va­lamint Dombrádnál a tiszai pontonhídhoz vezető út javí­tása és szélesítése. Folytatódik a 200 lakosnál nagyobb tanyai települések bekötőúttal való ellátásának programja. Az. idén 11 új be­kötőút készül el 34 kilométer hosszon. Utat kap többek kö­zött Aporliget, Új tanya, Ib- rány Nagytanya, Baktaló- rántháza Flóratanya, Tyúkod Zsírostanya, Terem Sárgahá­za és Nagycserkesz Púposta­nya. A megyei útépítés érdekes­ségeihez tartozik a záhonyi határátkelőhely bővítése. Itt olyan mérleget is fel szerel­nek az idén, amely méri' a túlsúlyos járműveket, s azo­kat nem engedi a forgalom­ba. A csengeti Szamos-híd építése szintén az idén kez­dődik. Ahogy nő a közutakon a forgalom, úgy kell mind na­gyobb gondot fordítani a biz­tonságos közlekedésre. Az idén a főútvonalakon már mindenütt korszerű, fény­visszaverő jelzőtáblákat he­lyeznek el, s a burkolatjelek festésére is nagy figyelmet fordítanak. Mindez évente 3—5 millió forintba kerül, Az állami úthálózat építé­sére, javítására és fenntartá­sára az idén a megyei közúti igazgatóság mintegy 320 mil­lió forintot költ. Ezenkívül a városokban és a községekben a tanácsi úthálózat fenntar­tása, a hidak, átereszek javí­tására 50 millió forint ál’l a tanácsok rendelkezésére. L. B. Sorhélion kívül: 5*4 millió Gyermekgondozási segély tízezer kismamának Külön sziget ? — A vadembereket kere­si? Velük ugyan nem ért szót, ha a minisztériumból jött. akkor sem. Nem állnak ők szóba senkivel. A gyere­kek is úgy menekülnek az emberek elől. mintha ker­getnék őket. Évek óta senki nem hallotta őket beszélni. ★ Balkány. Nagymogyorós ta­nya, Abai Sándor és család­ja portója. A lakás szoba­konyhából áll. A szobában két ágy, egy gyerekágy, eg.y dikó. egy asztál, egy szek­rény. néhány szék. A kony­hában nincs bútor A földön néhány fedetlen üvegben tej. néhány zsák. A férfi a kertben kapál. A hangra, a látogatókra fel sem néz, úgy tesz. mintha egyedül lenne egész Nagy­mogyoróson. Vz asszony jó­szágokat legeltet, ö már tu­domást vesz az idegenről és reagál is: hátat fordít, tud- tukra adva. hogy nincs mit tárgyalni. A gyerekek a föld. re irányítják tekinte’üket félelem nem- látszik rajtuk de konokság igen. ök serr szólnak. — Nyolc, vagv kilenc gye­rek van — mondja az egyik ember. — Tíz. vagy tizenegy — mondja a másik. Nem járnak sehová, hozzájuk sem jár senki Idegent be sem engednek a lakásba. ★ A tanácselnök mondja: áem járnak a gyerekek is­kolába, sőt a legkisebbeket még csak nem is anyaköny- veztett.ék. Bármilyen felszó­lítást küldünk nekik, nem vesznek át semmit. 'Meg­büntettük már őket tanköte­lezettség megszegése, lopás. röntgenszÚTŐ-vizsgálatról va­ló elmaradás, védőoltás meg­tagadása miatt, semmit nem használ. Újabb büntetések kiszabásának sem sok ér­telme lenne, nem csak azért, mert nincs semmi hatása, hanem azért sem. mert még az eddigieknél is kevesebbet tudnának költeni a gyere­kekre. Mondják: ha arra jár a postás beszaladnak a ház­ba. nehogy át tudjon adni nekik valamit. Két lehetőség marad: bedobja az udvarra, vagy visszaviszi a külde­ményt. Nemrég 12 ezer fo­rintnak is ez volt a sorsa, senki nem vette át. mert az a „külvilágtól” jött. Aztán mondják az asszony még ? személyazonossági Igazolvá­nyát is elégette, mert arra sincs semmi szüksége. Rádi ójuk van. de rossz és nem is csináltatják meg. mert abban — szerintük — csak a ..rosszat” hallani. Mi ez a külön sziget, mitő1 e zárkó­zottság? — vetődhet fe1 bennünlí joggá) a kérdés. És a válasz nem is olyan egy­szerű. Abai Sándor apja még 40 hold földön gazdálkodott. Feleségét Bajdúsámsowból hozta a tanyára és 1919 óta kilenc gyermeküK született. Az aszony öt holdat örökölt, de a föld még szülei életé­ben. a termelőszövetkezet tu­lajdonába kérült. Kapott he­lyette másikat, illetve csak két hold helyett, kellett újat adni, mert annyi esett a tsz táblájába. Az új föld nem kellett, az asszony, aki fér­jével együtt Nagymogyoró­son iK az egyéni gazdálko­dást választotta, az egészről nem vett tudomást. A tsz megszántotta, bevetette a főidet, aztán ment az Abai család, nekiálltak a földnek és ismét kiszántotiák. A hajdúsámsaniak nem hagyták annyiba a dolgot, hiszen nekik jelentős kárt okoztak, és a feljelentés után börtönbe csukták a családfőt így ment ez évről évre, alig volt olyan tavasz, amikor Ahainak ne kellett volna be­vonulni a börtönbe. Az asz- szony közben egyedül nevel­te a gyerekeket. Az időseb­bek még iskolába is jártak, aztán ennek is vége lett. .Csak rosszat tanulnak, az. iskola a szülők ellen neveli a gyereket” — mondta az asszony a férr’-ek és a féri télien ül állt ezek hallatán. A gyerekek közben nőttek. Elérkezett a legidősebb fiú bevonulásának ideje és egy- gyel csökkent a család lét­száma. Leszerelés után nem sokkal egy újabb, két napra szóló behívót kapott a fiú, de csak rendőri segédlettel sikerült előállítani. „Nem engedtek el a szüleim” — vallotta a katonai bíróságion, mert azt mondták, míg ka­tona voltaim; rosszul bántak velük. Milyen is volt ez a bánásmód? A fiú annyit tu­dott, hogy anyját megbün­tették tiltott legeltetésért és azért, mert felszólításra sem volt hajlandó (már ákikor nem létező) személyazonos­ságiját kicserélni. Sorkötelessé vált a család második fia, Miklós is. Vit­ték a behívót a sorozásra, de a fiú nem ment. Háromszor is érte mentek, de mindig sikerült elrejtőzni a rend­őrök elől. Mikor megtalál­ták. bejelentette: nem va­gyok hajlandó bevonulni mert „elvették a földünket”. Miklóst 2 év 8 hónap bör­tönre ítélte a katonai bíró­ság és amikor szabadult, utánaküldték börtöni keres­ményét. Ez volt az a 12 ezer forint, amelyet nem vettek át. Az iskola időközben állan. dóan küldte a feljelentése­ket. a tanácsnak, mert azt szerették volna, ha a gye. rekék iskolába járnak. A családdal jjeszélni sem tud­tak és minden józan érv csukott fülekre talált. A ta­nács sem tudott előbbre jutni, ezért a gyerekek ér­dekében feljelentést, tett a bíróságon ifjúság elleni bűncselekmény miatt. A nyo­mozás megkezdődött, de az. asszonyt nem sikerült meg­szólaltatni. A férj, ha egye­dül volt, elmondta. hogy mindennek a föld az oka, el­mondta hogyan élnek de azr is hozzátette: ha a fele-' sége megtudja, hogy ő be­szélt. öngyilkos lesz. ★ A nyomozás után az el­megyógyintézetbe vitték Abait és feleségét, hogy megvizsgálják őket A fér­firől megállapították. hogy primitív gondolkodású, az asszonyról azonban szinte semmit. A két hónapig tartó megfigyelés alatt egyetlen egyszer sem szólalt meg. Az ügyészség elkészítette a vád­iratot és megkezdődött a tárgyalás. Az Idézésre nem jelentek volna meg. hiszen azt már át sem vették, így előállítással kellett őket a bíróság elé vinni. Abainé még a kilincset sem volt hajlandó megfogni, állt az ajtóban, míg férje ki nem nyitotta előtte, Aztán meg­állt: háttal a bíróságnak Megszőlaitatni sem a bíró­ságnak. sem kirendelt vé­dőügyvédjének nem sikerült. A nagykállói járásbíróság dr. Szabó Péter tanácsa Abai Sándort é* Aljai Sán­dorjáét ifjúság elleni bűn­cselekménybein mondta ki bűnösnek. Abait 4 hónapi, fegy házban letöltendő sza­badságvesztésre, Alaainét 8 hónapi börtönre ítélte. Ahai- nét a tárgyaláson mutatott idegállapotára való tekintet­tel azonnal letartóztatták, öt kiskorú gyereküket még a tárgyalás napján, állami gon­dozásba vették. ★ Ennyi röviden atz Aljai csa lád minden józan gondol - kodású embert megdöbbentő története. Egy családé, egv kilencgyermekes családé, akik hátat fordítottak a tár­sadalomnak. akiknél megállt az idő, akik nem veszik ész­re, hogy körülöttük minden él, hogy mindenki nagyobb tudásra, jobb életre, közös­ségi életre vágyik. Nem lát­ták hogy ők a körnvék leg- szegényehb emberei. nem látták, hogy míg mások gyermekei felszabadult öröm­mel já*szottak az iskola ud­varán. addig saját gyerekeik tudatlanul tengődnek a négy fal közt. Abaiék már eddig is tönkretették saját életüket, arra azonban egész környezetüknek törekedni kell, hogy gyerekeik vissza­találjanak az életbe. Balogh József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents