Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-01 / 100. szám

f#ft. «Ajas t: IvBnET-m/raTAkOKozUOT UNNEtI MaLLiEn, ripX A ma és a holnap iskolájáról Népesedéspolitika Többet, de könnyebben Lassan véget ér az 1973/74-« tanév, és így mintegy teljes egység kínálkozik az el­múlt idő arra, hogy megvonjuk a mérleget: hogyan valósul meg a gyakorlatban lépésről- lépésre a párt oktatáspolitikai határozata, va­lamint a nyomában született állami intézke­dések sora: Az országos tapasztalatok/— amint az a nyíregyházi járás pedagógusaktíváján ’Hanga Mária KB-osztályvezető-helyettes re­ferátumából kitűnt — túlnyomóan pozitívak, jóllehet korántsem beszélhetünk teljességről, a arról sem, hogy a menet közben n«m jelent­keznek az élet szülte gondok, ellentmondá­sok. A referátumhoz hozzászólók véleményét társítva a megyénk helyzetét is tükröző or­szágos helyzettel, elmondható, a lényeget te­kintve nincs korrekcióra szükség. Az okta­táspolitikai határozat, amely a magasabb mű­veltséget, az általános tudás szilárdságát, a munkásosztály leendő tagjainak jó képzését, e megszerzett ismeretek alkalmazására való felkészítést tűzte ki célul, egyértelmű fogadta­tásra talált. Vagyis a határozat elvi, politikai megíté­lése, a végrehajtásra történt lelkes megmoz­dulás, a párt dokumentumában megfogalma­zott igény és követelmény nem képezte, és nem képezi ma sem vita tárgyát. A tapaszta­latok — és ezt a pedagógusok is megerősítet­ték — jelzik, hogy az iskola ügye mind in­kább kilép az oktatásügy szférájából, és fel­kelti (bár még nem a kívánt mértékben) a gazdálkodó szervek, a társadalmi szervek és rz. intézmények érdeklődését, és megmozgatja a tulajdonképpen első vonalat: a szülőt és e tanulót is. Érezhető azonban, hogy vannak olyan területek, és ezek elsősorban gyakorlati-tech­nikai kérdések, ahol még nagyon sok a tenni­való. A legfontosabb ezek közül az, hogy tok iskolavezető és pedagógus nem szokott még hozzá ahhoz, hogy önálló döntésekig jus­son, legyen szó akár a tananyagcsökkentés értelmezéséről, vagy éppen egy-egy órarend- összeállítás során a sokgyermekesek szabad­idejének biztosításáról. Nem egyértelmű még ez sem. hogy a2 oktatás és nevelés egysége minként jusson kifejezésre akár egy tantár­gyon belül, akár az egész tananyagot illetően. Az oktatáscentrikus szemlélet itt-ott erősen tarja magát, holott teljesen világos, hogy ép­pen az ifjúsági törvény, az oktatáspolitikai határozat, a közművelődést megszabó pártdo­kumentum együttes szemlélése egységes fo­lyamatot kíván meg. Ennek megfelelően fontos a kommunista pedagógusokra háruló feladat és felelősség, hiszen a nevelés és oktatás értelmezése, en- Biek egy-egy tantestületben tudatossá tétele ég serkentése ma legfontosabb pártmunkáik egyike. A személyi oldal — és ez egy pillana­tig sem elhanyagolható — több ízben is szóba került. Nem mintha bárki is vitatná a neve­lők tettrekészségét, de a jövőben még inkább elvárható, hogy az egyéni kezdeményezesek, b szintet kiegyenlítő lépések végrehajtási uta­sítások nélkül, lényegében a helyi ismeretek­ből fakadóan induljanak útjukra. Az eszmecsere során kitűnt, hogy a vég­rehajtás napi aprómunkáját ?!) tulajdonkep­pen nagyon bonyolult. Először is nagy gond, hogy a gyorsan gyarapodó szemléltetőeszközö­ket se a kis se a nagy iskolák nem tudják már hol tárolni. Felmerült, hogy a pedagógu­sok nagy része sok esetben nem is_ tudja, hogy egy-egy bonyolultabb berendezést ho­gyan kezeljen. De még tovább kell bontani a sort: vajon hogyan érvényesülhet a modern egy osztatlan iskolában, milyen eszköz segít­het abban, hogy ne táguljon az űr a tanyai, falusi és városi iskolák között Gondot okoz maga az értékelés is. az osztályzás, hiszen né­ha a diákszociális juttatások elbírálásához feltétlenül átlagok megadása szükséges, holott az átlag nem is annyira a számokban kell, hogy mérhető legyen, hanem az egységes, de szilárd átlagos tudást jelző szintben, melyből éppen a differenciálás révén ugrik ki a tehet­ség. A sok részletkérdés közben a legnagyobb hangsúlyt o fizikai szülők gyermekeinek, te­hetséges fiainak és leányainak okos ég átgon­dolt segítése kapta. Ebben a kérdésben sokat lépett előre a nyíregyházi járás is, hasonlóan az országos tapasztalatokhoz. De leszögezték: nem elegendő megmaradni néhány bevált for­mánál, a korrepetálásnál, a külön segítség- nyújtásnál. A szülők orientálása, a szülők vál­lalatainak és termelőszövetkezeteinek figye­lemfelkeltése is a fegyvertárhoz tartozhat, sőt. kellene is, hiszen a törvény, különösen a pályaválasztással kapcsolatban igen nagy kö­telességet — nem szívességet! — vár tőlilk. Ä szakmunkásképzők esetében külön érdekesség, hogy ott nincs se világnézetünk alapja, se állampolgári ismeret tantárgy, így éppen a leendő munkások a társadalmi elhivátottsá- gukrói nem kapnak rendszerezett anyagot. A járási nevelők példái, az országos hely­zet áttekintése egy más, különösen fontos té­mát boncolgatott, kritikusan. Ez a szakközép- iskolák és a szakmunkásképzők közötti kü­lönbség és hasonlatosság, és ami ennél is fontosabb tartalmi ellentmondás. Ennek je­lentkezése az elmúlt években erőteljesen sür­geti mind az egyes szaktárcák, mind a műve­lődésügy együttes intézkedését. A mindvégig jószándékú vita az oktatás és nevelés jelen feladatairól minden gond ellenére érzékeltet­te: helyes volt az a koncepció, amely az óvo­dától a középiskoláig egységes irányelvet sza­bott meg, s bár sok a kísérlet, éppen ezek ta­pasztalatai teremtik meg annak lehetőségét, hogy a közoktatás strukturális reformjának tervei tartaLommal töltődjenek meg. Ehhez kell a pedagógusok bátorsága, ötlete, kezde­ményezőkészsége a jövőben is. Az új tantervek, tankönyvek könnyítőnek és tovább igyekeznek tehermentesíteni a ne­velőket. De egy terület, az új rendtartás vég­rehajtása tőlük függ. Az iskolai demokratiz­mus megteremtésére nincs recept. Egy tény: csak a nagy fegyelem, a kötelességek példás teljesítése adhat lehetőséget a diáknak arra, hogy jogokat kérjen. Az ilyen fundamentu­mon nyugvó iskolai demokratizmus nem egy­szerűen egy-egy intézmény belügye, hanem * munka sikerének is forrása, a társadalmi fe­lelősségérzet növelésének eszköze. Ez tehát egy olyan terület, ahoi az iskolai vezetés, a pedagógus párttagok erőfeszítése gyorsabban kell hogy hasson, hiszem újat létrehozni, elő­nyös változásokat teremteni csak kiegyensú­lyozott légkörben, a nevelő, a diák és szülő hármas egységének meglétével lehet Milyen lesz a jövő iskolája? Kérdezte ez' az előadó, aki tippeket várt, kérdezték ma­guktól és egymástól a felszólalók, miközben elképzeléseiket vázolták. A legfontosabb, és egyben összegzésnek is felfogható az a mon­dat volt, amelyet így fogalmaztak: tanítson meg tanulni, a tudást alkalmazni, adjon ki­egyensúlyozott és egységes szintű, de stabil ismeretanyagot, alkalmazkodjék a kor tudo­mányos és technikai igényéhez, Adjon a mai­nál főbbet, de könnyebben. Bürget Lajos Az egészségügy feltételei megyénkben A lig tö jb. mint egy esztendő telt el a párt népesedéspolitikai hatá­rozatának megjelenése óta, s csak négy hó­napja lépett életbe a kormányhatározat, amely­ben konkrétan megjelölték a népesedéspoliti­kai határozat végrehajtásával kapcsolatos ten­nivalókat, amelyek a gyermekgondozási és szülési segély emelését és más juttatásokat je­lentettek. Megyénk vezetői már értékelték az eltelt időszak tapasztalatait, s ezek jelzik: Szabolcs-Szatmárban már ez évben jelentősen növekedni fog a szülések száma, a korábbinál lényegesen több család vállalja a gyermeket. Megyénkben korábban is az országos átlag­nál háromszor több gyermek született évente, s a mostani adatok arra mutatnak, hogy Sza- bolcs-Szatmár e területen továbbra is megtart­ja vezető helyét. Mindez öröm, ugyanakkor növekvő gondokat is jelent a megye vezetői, s különösen az egészségügyi szervek számára. A hamarosan beköszöntő nagy munka nem éri felkészületlenül az egészségügyi intézmé­nyeket. A szülész-nőgyógyász szakorvosok, körzeti orvosok, védőnők, körzeti ápolónők minden városban és járásban szakmai tovább­képzéseken vettek részt. Megkezdték műkö­désüket a nővédelmi tanácsadók. Ahol kór­házak és szülőotthonok működnek, ott az in­tézmény keretén belül végzik ezt a munkát (a megyében 11 helyen), másutt (164 község­ben) a körzeti orvosokra háruL lőotthonokből már most is a szülést követ® negyedik-ötödik napon hazaengedik a kisma­mákat, hogy az újabbakat fogadni tudják. Aa ilyen rövid idő a kívánatos alsó határt sem éri el, tehát a szülészeti osztályokon áthidaló megoldások árán is növelni szükséges a hélyels számát. Ez elsősorban a nyíregyházi és a má­tészalkai kórházakban sürgető. Az illetékesed a megyei kórházban már a rekonstrukció be­fejezéséig Is ideiglenes pavilonokkal kívánnak segíteni. Bizonyos „gyorssegélyt” jelenthet az a javaslat is, mely szerint ideiglenesen a szo­ciális létesítményeket — öltöző, személyzeti szobák, váróhelyiségek stb. — a szülészeti osz­tályok épületéhez kapcsolt pavilonokban he­lyezik el, ezzel is néhány alkalmas helyiséget nyerve a gyógyító munkához. Szervezéssel is mérsékelni kívánják a je­lentkező gondokat: a megye kórházai és szülő­otthonai jelenleg egymástól elég eltérő módon terheltek, s ennek kiegyenlítése átmenetileg szintén némi segítséget jelent. Ugyanakkor a tanácsi szervek gondoskod­nak arról is, hogy a kórházak szülészeti osztá­lyai és újszülött részlegei külön műszerbeszer­A párt- és tanácsi intézkedések mellett je­lentős propagandamunkát végeztek a társadal­mi és tömegszervezetek, kiadványokat készít­tettek a családtervezésről, s ezeket a nővédel­mi tanácsadóknál és a gondozási körökben ad­ják át a kismamáknak és az érdeklődőknek. Az első harmincezer példányt már újabb har­mincezer követte. Az idén az év első két hónapjában növeke­dett a nyilvántartásba vett terhesek száma: 878-cal, azaz 40 százalékkal több kismama je­lentkezett a terhesgondozókban, mint tavaly ugyanebben az időben. A járások közül ki­emelkedően sok (a lakosság számarányához ké­pest) a nagykállói járásban, a legkevesebb a nyírbátori járásban. A városok közül kiemel­kedik Nyíregyháza. A másik oldal: csökkent a művi terhesség­megszakítások száma. Az év első két hónap­jában csaknem ötszázzal volt kevesebb, mint egy esztendővel korábban, az év azonos idő­szakában. Többszörösére emelkedett a fogam­zásgátló tabletták forgalma, amelyhez az is hozzájárult, hogy a körzeti orvosok ig felírhat­ják. (A tanácsi szervek gondoltak azokra a családokra, ahol a kedvezőtlen anyagi helyzet nem engedi meg, hogy rendszeresen vásárol­ják a fogamzásgátló tablettákat: a tanácsok­nak meg van az anyagi lehetősége, hogy ilyen esetben segítsenek.) Ez tehát a jelenlegi megyei körkép, amely egyben azt is jelzi, hogy az év második felé­ben — á megtett vagy tervezett intézkedések ellenére is — gondok várhatók. Erre utalt in­terpellációjában dr. Feleszi István, megyénk képviselője a Parlament tavaszi ülésszakán: már most meg kellene kezdeni az előkészülete­ket a szülészeti osztályokon, hogy a megnövek­vő számú kismamákat és az újszülötteket ké­sőbb megfelelően tudják ellátni. A GOND MEGYÉNKBEN korábban is szorított. Annak ellenére, hogy itt szü­letik a legtöbb gyermek, a szülészeti ágyak számát tekintve messze alatta vagyunk az or­szágos átlagoknak. (Tízezer lakosra Szabolcs- Szatmárban 5,5 szülészeti ágy jut. Az országos átlag 7,7, az országos vidéki átlag 7,1.) Mind­ez jelzi, hogy a népesedéspolitikai határozat végrehajtásában jelentkező problémák a leg­rövidebb időn belül az egészségügyi ellátás­ban fognak jelentkezni. A kórházakból, a szü­zési lehetőségeket kapjanak, s ezzel részben az ellátást javítsák, részben pedig korszerűbbé tegyék a kezelést (például magzati EKG, ult­rahang és más eszközök soron kívüli beszer­zésével.) 1U Ar AZ ELSŐ HÖNAPOK tapasztalatai­bői látszik, hogy nemcsak a szülészeti­nőgyógyászati ellátásban kell felkészülni a ko­rábbinál lényegesen nagyobb feladatokra, mindez az egész egészségügyi ellátáson végig- hullámzik. A terheseknek több, mint fele ve­szélyeztetett, s a velük való rendszeres, meg­különböztetett foglalkozás növeli a körzeti orvosok megterhelését, a szakrendelések és kórházak forgalmát. Már most kevés a 36 szü­lész-nőgyógyász szakorvos és a 43 gyermek­szakorvos. A különböző Ideiglenes segítséget jelentő megoldások mellett a megye 'vezetői szorgal­mazzák, hogy a jelenleg épülő egészségügyi lé­tesítményeket határidőre befejezzék. A fehér- gyarmati, vásárosnaményi új kórházak után most a kisvárdai kórház beruházásával újabb területen teremtik mag a korszerű egészség- ügyi ellátás — köztük a szülészeti osztályok — megfelelő feltételeit. Nyíregyházán és Má­tészalkán viszont a mostani munkák nem je­lentenek hosszabb távra megoldást, ezért az illetékesek további lehetőségeket keresnek a munka meggyorsítására, illetve a bővítésre. Intézkednek a terhespathológiai részlegek ki­alakítására is. Ezekkel egyidőben tovább javítják a nővé­delmi tanácsadók munkáját szakmai terü­leten. Ugyanakkor a tanácsok feladata, hogy javítsák a feltételeket: a tanácsadók megfe­lelő kulturált körülmények között működhes­senek. Elsősorban a koraszülések számának csökkentése érdekében javítani kell a terhes­tanácsadások tartalmi munkáját Amikor az egészségügyi, szakmai gondokat összegezik, szorosan kapcsolódik a társadalmi és tömegszervezetek feladata is: hozzájárul­hatnak, hogy az ésszerű, tudatos családterve­zés egyre szélesebb körben terjedjen el, népe­sedéspolitikánk céljait — és az ezzel kapcso­latos átmeneti gondokat U — minél többen megismerjék, megértsék. Újságok — minidobozban Híradás könyvtárainkról Uj. és ezúttal hasznos tájékoztató került forgalomba Szabolcs-Szatmár megyében. Igaz. hogy a korlátozott, csupán 550 példány első­sorban a könyvtárosokhoz és a közművelődés más területein dolgozókhoz jut el. az ígére­tes első példányt látva várható, hogy hatása ennél lényegesen nagyobb lesz. A Magyar Könyvtáros Egyesület megyei szervezetének híradója jelent meg, amely részben a városi, körzeti és községi könyvtá­rosok módszertani és szakmai útmutatója, de ennél továbblép, s űrt tölt be: tájékoztatást nyújt a tudományos kutatást végzőknek, a csupán érdeklődőknek olyan könyvtáron be­lüli érdekességekről és lehetőségekről, ame­lyek kitágítják elsősorban a megyei központ falait, valamint hozzájárulnak ahhoz. hogy a közművelődéssel foglalkozókat jobban meg­ismertessék a modem könyvtár lehetőségeivel és funkcióival. Már a szerzőgárda is bizonyítja, hogy a tájékoztató kollektív munka, a megjelent írások a gyakorló könyvtárosok kiváló ta­pasztalatait rögzítik, segítik ezzel a pedagó­gusokat éppúgy, mint a népművelés más te­rületén ténykedőket. Jelentős az az írás, amely a tiszalöki könyvtárat, a nyíregyházi ellátást taglalja és mások számára is tanul­ságos a mátészalkai szakemberek megannyi tapasztalata. A statisztikai összevetés nem egyszerűen számszerű összefüggésekről árul­kodik, hanem pontos mérce, és egyben út­mutató minden könyvvel és könyvészetiéi foglalkozónak. A vásárosnaményi könyvtár igen modem programjáról is hírt kapunk, mégpedig a helyismereti munka érdekében kifejtett erőfeszítésekről. Ez az összefoglaló árulkodik arról, hogy egy könyvtárból nem­csak kivinni lehet művet, hanem éppen a lelkes olvasó révén gazdagítható is a meg­mentésre szánt könyv. A felszabadulási évforduló előtt különö­sen jelentős lehetőséget ígér az egyik ismer­tetés. amelyből megtudhatjuk, hogy a min­denkori naprakész történelemkönyv, az újság, hogyan és miként érhető el azok számára, akik emlékezni akarnák a múltra akkor, amikor a Jelennel való összevetésre késariB­■efc. X mikrofilmekről van szó, ■ dobozba zárt újságokról A megyei könyvtár 3.5 mil­liméteres filmeken rögzítette eddig: a Nyír­vidék 1880-tól 1933-ig, a Szabolcsi Hírlap 33- tól 34-ig, valamint a Nyírvidék Szabolcsi Hírlap 1934-től 44-ig megjelent példányait. A kutatók rendelkezésére állnak a Mátészalka 1890-ben megjelent számai, a Szabolcsi Sza­bad Nép Kisvárdán készült 1945-ös példá­nyai, az 1945-ös Szatmár és Bereg című lap és a Szabolcsi Hírlap 1912—1919-es kiadá­sai. A mikrofilmek készítői ezt kővetően megörökítették a Magyar Nép 1944-től 48-ig, a Nyírség 1946—48-as, a Szatmár-Bereg 1947 —49-es évfolyamait. Nagy gondot fordítanak: arra. hogy a hiányzó példányokat más könyvtáraktól be­szerezzék és folytassák az idén a többi, még el nem készült rögzítést. így szándékoznak 1974-ben a Szabolcs-vármegye, a Nyír 1867- től 1917-ig megjelent számainak, a Máté­szalka és Vidéke, a Szabolcsi Kis Újság fel­vételeit elkészíteni. A helyi kiadványok mel­lett az országos lapokról készült mikrofil­mekkel is gazdagítják az állományt. Lénye­gében elmondható: a megyei könyvtár Sza­bolcs-Szatmár sajtótörténetének nem kis munkát igénylő alapozását végzi el ezzel. A Könyvtári Híradó a felsoroltakon kí­vül a gyermekkönyvekkel is foglalkozik, és számos érdekes hír keretében tudósít a mű­velődés e fontos harcvonaláról, a könyvtári hálózatról. (burgef) UA AI ÉT ELSŐ KÉT HÖNAPJÄBAN 11 tapasztaltak alapján — az elsó terhes­gondozáson mintegy negyven százalékkal több kismama volt — az amúgy is szűkös ellátás­ban gondok várhatók. Ezeket a megye veze­tői ismerik, de gyökeres változást csak új be­ruházásokkal, a rekonstrukció befejezésével ígérhetnek, ami viszont csak a következő években várható. Addig is szervezési intézke­désekkel, s az olyan új létesítményekkel segí­tenek, mint Nyíregyházán például a közel­múltban átadott Sóstói úti terhesgondozó, ahol a korábbinál lényegesen jobb körülmények között foglalkozhatnak a szakorvosok a gyer­meket váró kismamákkal. Marik Sándor Kiss Dénes: Májusi tűzijáték Felgyújtotta a májú« a dombok oldalát , Szirom-tűzvészben égnek lobognak a fák Tűzijáték a fákon! A csillagok hada leköltözött a földre május éjszaka *. «M

Next

/
Thumbnails
Contents