Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-09 / 106. szám
kflVC május 9. KELET-MAGYARORSZÄG - MÁTÉSZALKAI MELLÉKLET f. o?(W Ifjúsági parlament az ISG~ben A legjobb KISZ-szervezet Fórum ’74 Gyermek, napközi, városközpont KOMOLYAN KÉSZÜLTEK párt-, gazdasági, társadalmi vezetők az ISG-ben az ifjúsági parlamentre, de még jobban, felelősségteljesen maga a munkásifjúság. - őszintén szólva kissé aggódtam, amikor láttam azt az ünnepélyes külsőséget, ahogyan megkezdődött az egyébként őszinte, nyílt — az eredményeket is, gondokat is reálisan mérlegeié tanácskozás. Azt hittem, az ünnepi csillogás „eldugja” az őszinteség csatornáit. Igazán jólesett, hogy nem így történt. Kellemes légkör fogadta Mátészalkán a járási-városa művelődési ház nagytermében összejött ISG-s ifiket. Egyetlen, de annál kifejezőbb jelmondat hívta fel a tanácskozás résztvevőinek a figyelmét a lényegre. Ez így hangzott: „Az ifjúságpolitika céljainak megvalósítása az egész társadalom érdeke és feladata.” S amikor megnyílt a tanácskozás, harsonaszó közben vonultak a terembe a III-as számú általános iskola úttörői, 'akik hasznos eszmecserét kívántak, s szegfűkkel köszöntötték az elnökség tagjait. Az az iskola köszöntötte a gyár ifjúságát, amelyet az ISG munka- és szocialista brigádjai patronálnak. Nem csupán abban jutott kifejezésre az érdemi készülődés, hogy a párt- és gazdasági vezetés komolyan veszi az ifjúsági parlamentet, hogy alapos, sokoldalú, teljes értékű beszámolót hallgathattak a gyár életéről. múltjáról, fejlődéséről, s beavatták a fiatalokat az üzem gondjaiba — feladataiba, hanem abban is. hogy a jelentős tanácskozást, egy előzetes felmérés előzte meg. A gyár ifjúsági bizottsága az ifjúsági parlamentet megelőzően több mint 130 fiatalt kérdezett meg az egész gyárat — ifjúságot érintő kérdésekről. Ezek a vélemények szerepeltek a beszámolóban is. ötven kérdésre választoltak a gyár fiataljai, amelyekből pontosan meg lehetett tudni, mi a véleményük bizonyos kérdésekről, s hogy érzik magukat. £é főképpen a kérdésekre adott válaszok, de ^ parlamenten elhangzott kérdések-vála- szpk. vita is tükrözte: igenis van mondanivalója, véleménye ennek az ifjúságnak. És semmi ok arra, hogy valaki is tartson attól, mit szólnak a fiatalok. Érdekelte, s érdekli őket a gyár sorsa, a közélet, a város fejlődése, a KISZ-szervezet munkája. Ezt bizonyította az ISG-s ifik parlamentje. Kissé meglepett, amikor megtudtam, hogy már eleve 15 kérdés birtokában „indul” a beszámoló, amelyet Gálái Dezső, az ISG mátészalkai gyáregységének igazgatója valóban igénnyel, a fiatalok lelkesedésére-mun- kájára számítva tartott meg. És ami fontos: ezek a kérdések nem voltak mondvacsináltak, „csakazért” kérdések. AZ ISG AZ ELMÚLT ÉVEKBEN a termelési terveit teljesítette, túlteljesítette. 1970- ben 39,5 milliós termelést produkált, 1971- ben már 62 milliót. 1972-ben 80 milliót, s tavaly csaknem 100 milliót. Ha figyelembe vesszük, hogy a gyár dolgozóinak 70 százaléka fiatal, érthető, milyen jelentős részt vállaltak a sikerekből, s az is világos, miért fordítanak olyan nagy gondot az ifjúsági törvény. a párt ifjúságról szóló határozatának a végrehajtására. Ezeknek a fiataloknak köszönhető jórészt, hogy az 1973. évi eredmény- tervüket — mely 14 millió forint volt — 16,6 millióra teljesítették. E gyáregységnél tavaly R alapra összesen 340 ezer forintot fizettek ki különböző juttatások címén. A béralap terhére 398 ezret, összesen tehát több mint 700 ezer forintot. Hogy milyen részt vállalt a fiatalság az eredményekbő' azt az alábbi statisztika :s mutatja. 1973-ban a gyáregység á'.laglétszá- ma 379 vojt, ebből a 30 éven aluli 280. s a munkás 235. Az egy munkásra jutó termelési érték egy napra számítva 1972-ben 970,40 forint volt. tavaly 1059 forint, A munkások keresetének az alakulása: egy szakmunkás 19T0- ben havi 1980 forintot keresett, 1973-ban 2670 forintot. Csupán e néhány szám is bizonyítja a fejlődést. Sokat tett a gazdasági vezetés azért, hogy a jórészt fiatal munkásgárdának megfelelő élet- és munkakörülményeket biztosítson. Épült új, tiszta, világos üzemcsarnok, elkészült a szennyvíz- és vízhálózat, Vásárosna- ményban a Tisza-parton hétvégi pihenő, új gépekről, berendezésekről gondoskodtak, tavaly épült, új öltöző, fürdő, orvosi rendelő, tanműhely. Ezekre milliókat költöt ek, hogy valóban egészséges körülményeket biztosítsanak a munkásoknak. ELSŐK KÖZÖTT VOLT A GYÁR, ahol az ifjúsági törvény végrehajtásához hozzáláttak. Megalakították az ifjúsági bizottságot, amely valóban érdemben foglalkozott, a párt- határozattal, a törvény időarányos végrehajtása érdekében a pár:- és gazdasági vezetéssel együtt munkálkodott. Csak érinteni lehet, hogyan is működik az ifjúsági bizottság. Néhány gondolatot erről. A fiatalok érdekeit védi. észrevételeket tesz, ha valamivel nem ért egyet. A jogos panaszok miatt szól, figyelj a munkásfiatalok képzését, előmenetelét, segít, szakmai fejlődésüket, politikai képzésüket, előlépésüket. Jelentős eredményt értek el a szakmai oktatásban. Tavaly forgácsoló, műszaki, munkahelyi vezetőképző, kazánfűtő. MEÓ-vezető. kompresszorkezelőd stb. tanfolyamokon sok-sok fiatal tanult. Jelenleg egyetemi előkészítő tanfolyam is működik. Gondjuk van arra, hogy a nyolc általánost nem végzettek képzéséről gondoskodjanak, így csökkent ezek száma 60-ról negyvennyolcra. Nem „fél” a gazdasági vezetés a fiataloktól, nem tart attól, mi lesz, ha a fiatalok elmondják véleményüket, javaslataikat, ha bírálnak. Igénylik, azt akarják és segítik, hogy valóban érvényesüljön az üzem, demokrácia, s tovább javuljon a vezetök-dolgozók, idöseb- bek-fiatalabbak közötti jó viszony. Jó segítőtársa az ifjúsági bizottság a gazdasági vezetésnek. Ez derűit, ki például abból is, amikor felmérést végzett a tanulóképzésről. Megállapították. hogy a tanműhely gépeinek a műszaki színvonala nem kielégítő, tervszerűtlen a munkával való ellátásuk, sok géptípust használnak, ami nehezíti a fiatalok oktatását. Ezeket papírra vetette. De azt is. hogy az üzembe kihelyezett szakmunkástanuló-képzés sokat fejlődött, miután idősebb szakmunkások patronálást vállaltak. VOLT MIRŐL SZAMOT ADNI az ifjúsági parlamentnek. ..Kényesnek” tűnő kérdéseket is feszegetett maga a beszámoló. Nemrégen a fiatal szakmunkások helyzetével foglalkozott az ifjúsági bizottság, s megálllapította, hogy például a lakatos szakmunkások többsége nem a szakmában dolgozik. Kérték a gazdasági vezetést, intézkedjen ez ügyben. Szóba került az esztergályos fiatalok gondja, kereseti különbségeik, s azok megoldásának utódja. Jó volt hallani, hogy e gyár ifjúsági bizottsága milyen gazdag programot dolgozott ki az ifjúsági törvény végrehajtása érdekében. Érződött az egész légkörből, az ifjúsági parlament hangulatából, a felszólalásokból, hogy a jelmondatot itt komolyan veszik, s a gyárban valóban közügy, a gazdasági, párt-, társadalmi vezetés közös ügye az ifjúsággal való törődés. Jó érzés volt látni, hogy az elnökségben ott voltak a törzsgyáriak küldöttei. a KISZ-titkár, a főmérnök. Talán kicsit tapasztalatszerzésre is jöttek, no meg azért is, hogy megtiszteljék ezt a tanácskozást. LEHETETLEN LENNE VÁLLALKOZNI arra, hogy az írásban és a parlamentben elhangzott kérdésekre reagáljunk. Az összegezéshez azonban alapvetően tartozik: olyan közérdekű, az ifjúságoí-gyárat. egyaránt érintő-érdeklő . felvetések voltak, amelyek elem zést érdemelnek, s egy részük rövid idő alatt összefogással megoldható. S. hogy milyen színvonalon? I/egyen erre válasz a mátészalkai városi KISZ-bizottság titkárának felszólalása, aki gratulált a gyár fiataljainak, KISZ- szervezetének. amely a város 92 alapszervezete között az 1973. évi munkáért „Az év legjobb KISZ-szervezete” címet kapta. Ez mindennél többet mond. A mátészalkai pedagógiai napok utalsó rendezvényeként fórumut rendeztek Mátészalkán a város gazdasági, politikai, kulturális helyzetéről, a jövő lehetőségeiről. A kérdezők most a szülök és a ’pedagógusok voltak —, és akik válaszoltak: Forgács András, a városi pártbizottság első titkára. Lánczi János, a városi tanács elnöke, Erdei Zoltán, a városi KISZ-bizottság titkára, Fodor Károly, a rendőrkapitányság .vezetője, dr. Kondora Tibor, az ügyészség vezetője, Tinái Gyula, a városi pártbizottság osztályvezetője, Vass József, a HNF városi titkára, Orbán Endre, a városi tanács művelődési osztályvezetője — a város elöljárói. Mátészalkán hagyománya van már a fórumnak, hisz egy évvel ezelőtt a város ifjúsága előtt számoltak be a vezetők 3 fiatalok kérdései alapján. i A gyermekért Két óra alatt közel hatvan kérdés, hatvan városi gond. probléma látott napvilágot. Gyermekcentrikus volt a fórum — a legtöbb kérdés a gyermekek érdekében, a jövő nemzedék ügyében hangzott el. Jó volt hallani, hogy Mátészalkán 1975 Végére nem lesznek gondok az óvodai helyekkel. Már jelenleg is az a gond, hogy az óvodákat hogyan szereljék fel jobban játékokkal, okos szemléltetőeszközökkel. Jó hir: nyolctanterme« iskola épül az Újtelepen, de az úszásoktatás bevezetésére a napköziben még egy kicsit várni kell — a fedett uszoda elkészültéig, s az még legalább két év. Többen kifogásolták a gyermekorvosi szakrendelést, aminek gondját a közelmúltban átadott rendelő sem oldja meg. Mikor? Milyen? .Minden városlakót érdekel a váró« sorsa. Mikor? Milyen? — sok kérdés kezdődött ígyMilyen lesz a városközpont? (Szép lesz minden bizonnyal, de a városközpont végleges kialakításáig ,més eltelik néhány év. Az első lépés a Bajcsy-Zsilinszky utca épületeinek lebontása, és megindult a Gyenes-féle sarok építése.) És egy régi óhaj: Mikor lesz rendes vasútállomása a városnak? (1990-ig pem sok remény van rá. Egy minisztériumi tájékoztatás szerint van pénz egy pályaudvar megépítésére — csak éppen tíz város harcol érte. s szeretné magáénak.) Mennyi lesz a századfordulóra a város lakossága? (Vannak tervezők, akik 45—25 ezer emberről beszélnek, a város vezetői szerint 20 ezer körül várható a lélekszám.) Mikor lesz napközi a cigánygyerekeknek? (Egyelőre nem tudnák betölteni a helyeket.) Iesz-e vezetékes gáz, és vágóhídja mikor lesz a városnak? (Vezetékes gáz lesz, de egyelőre csak elképzelés van rá. Az állami gazdaságban megindult a vágóhíd alapozása.) Többen kérdezték a gyorsforgalmi út sorsát, aminek építését szintén megkezdték az elmúlt héten. Munkásokról Néhány évvel ezelőtt még nem hangzott valna el Mátészalkán az a kérdés, hogyan alakul a városban élő munkásosztály ideológiai színvonala? Nem hangzott volna el, mert akkor még nem volt jelentős szerepük a város életében. Ma viszont meghatározók a város üzemei, gyárai — a mátészalkai munkások. A városban több mint háromszáz szocialista brigád dolgozik — közel négyezer munkás. A munka mellett egyre többen iratkoznak b* marxista iskolákba, ott vannak a mátészalkai fiatalok az ország különböző főiskoláin, egyetemein. Arra a kérdésre, hogyan ítélhető meg a város lakóinak politikai állásfoglalása — a társadalom kérdéseiben — a következő választ hallották a résztvevők: ..Ebben a városban mindig jó visszhangra találtak a jó célok, okos kezdeményezések. A politikai állás- foglalást a tevékenység, a becsületes munka igazolja. Itt a központi segítséget munkával, köszöni meg a város lakossága, évenként 4—6 millió forint értékű a társadalmi munka”. A város neve A magot áruló néni engedélyétől — a zenepedagógiáig — sok mindent kérdeztek a szalkaiak. Érdeklődés és tenniakarás volt a szavakban, és az a közös igény, hogy még többet. még gyakrabban legyenek együtt a város vezetőivel — osztozni a város gondjaiban. A fórum legnagyobb derültséget keltő kérése az volt/ hogy változtassa meg a város a nevét. A kérdező indoklása szerint a város úgy él a köztudatban,, ahogy a dalok, szójátékok, régi történetek megőrizték hagyományait. És ezek a hagyományok nem mindig kedvezőek a mai városlakóra. Az igazságot mégis abban kell keresni, amit a város egyik vezetője mondott: „A múlt hagyománya — legyen az jó vagy rossz — örökség, amit vállalni kell, mert a miénk. De a mátészalkai embereken múlik, a munkán, az eredményeken, hogy mi a véleménv rólunk az országban. És ez nem névváltozás kérdése”. Kolláth Adrienne Utcanevek, névadók Nehéz pontos képet kapni, nehéz a teljes igazságót megállapítani Mátészalka 1919 április 18 és 23 közötti napjairól. Ä szemtanúk és a történelmi források is különbőzéképpen értékelik a kocsorcfi csatát. Az azonban bizonyos, hogy a kocsordi híd védelmében, illetve az azt követő utóvédharcokban halt hősi halált Lakatos Lajos 1$, a Magyar Tanácsköztársaság mátészalkai direktóriumának szegény paraszt vezetője, akiről neVnrégiben utcát neveztek: el Mátészalkán. Kutatásaink eredményeképpen állapíthatjuk meg a következőket. Mátészalka védelme, tehát a kocsordi híd védelme „három erő” érdekében állott, köztük a munkásoknak és a szegényparasztoknak, akiket Lakatos Lajos vezetett. Lakatos Lajos „Che Guevara” típusú ember volt. Március 18 után. amikor a politikai megfontoltság arra késztette a vezetést, hogv visszavonuljon a közvetlen írontvanalbő!- ö maradt. A hozzá hgsonló beosztásban levő politikai vezetők Vágó, Földes, dr. Bartes es Bartha csatlakoztak a VöróR Hadsereg Nyíregyháza—Kisvárda környékén állowásnzó egységeihez. Lakatos itt maradt, bár nem bízott a székely tisztekben. É$ itt maradt azután is, amikor a katonai erők visszavonultak. A bojár csapatok 1919 április 2?-en este jöttek át a kpesordi hídon, és vonultak be Mátészalkára. A direktórium helyben maradt vezetőit a református templom melletti iskolába gyűjtötték, s megásatták velük saját sírjukat. Kiki a maga módján próbált rajtuk segíteni, Mátészalka polgársága kezasssget vállglt értük. Lakatos pedig kiszabadításukat szervezte. A Fellegvár és a Bencsi részen lakó szegények közé ment. Ott kerítette be a román járőr. A két városrészt összekötő Úton- az Úgynevezett BudaházJ jakás kertje végén a család temetkezési helyénél lőtték le. A kertet felismerhetetlenné alakította az °tt települt új város. De azt a pontot, ahol Lakatos Lajos holtan feküdt akkor, minden öreg mátészalkai meg tudja mutatni. Ép ha öU jár, tisztelettel leveszi kalapját. Lakatos Lajossal egy napon még hatan haltak ártatlan halált Mátészalkán... Varga Káráig Farkas Kálmán Fiatalok az IparJ Szerelvény, és Gépgyár tanműhelyében. (Elek Emil felvétele)