Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-09 / 106. szám
A látogatás után ^-edves vendége volt városunknak: *-'■ Szabolcs-Szatmár megyei útja során Mátészalkára is ellátogatott Kádár János elvtárs, a párt Központi Bizottsága első titká,ra. Nagy öröm számunkra ez a látogatás, mert olyan eredményeinkről szólhattunk, olyan létesítményeket tekinthetett meg a párt első titkára, amelyeket az ország megkülönböztetett támogatásával érhettünk el fiatal városunkban. Amikor Kádár János Mátészalkára érkezett erről szólt tájékoztatójában Forgács András, a városi pártbizottság első titkára. Az idén lesz öt éve, hogy Mátészalkát az E' öki Tanács várossá nyilvánította, s ezzel ú távlatokat nyitott. A városban' és a vonzási körzetében élő száze-er ember nevében mondott köszönetét a pártbizottság első titkára, hogy a párt és a kormány évek óta sokoldalú segítséget nyújt a város fejlesztéséhez, amely jelentős mértékben hozzájárul az itt élő emberek életkörülményeinek alapvető megváltoztatásához. Mátészalkának már1 tizennégyezer lakosa van — kétezerrel nőtt a várossá nyilvánítás óta. A fejlődést az iparosítás nyitotta meg, s éppen ennek eredménye, hogy a város tízezer dolgozója közül már több, mint ötezer ipari munkás. T M1 (■ogosan büszkék ma már városunk lakói, hogy olyan korszerű ízemeink vannak, mint a Magyar Optikai Művek és az Ipari Szerelvény- és Gépgyár mátészalkai gyáregysége, amelyek műszaki színvonalukban, termékeikben nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltóak, s újabb termékeikkel számottevőek tesznek. A város és környéke számára nagyon fontos új beruházás indul: a Budapesti Finomkötöttárugyár konfekcióüzemében 1100— 1200 nő dolgozhat, majd. Az építés elhatározása a megye; a járás és a város vezetői több éves erőfeszítéseinek gyümölcsét jelenti. hiszen'az egyik legnagyobb gond ma is, hogy a lányok, asszonyok számára még kevés munkalehetőség van. A városban és körzetében még tízezer olyan ember van, aki szívesen vállalna munkát itt — s ennek nyolcvan százaléka olyan lány, asszony, aki megfelelő munkahely híján ma még csak a háztartási munkát végezheti a családban. riközben eredményeink között első helyen szerepel az iparfejlesztés, számottevő mezőgazdasági üzemeink is fejlődnek. Az állami tangazdaság kilencszáz dolgozója közel ötezer hektáron gazdálkodik, s munkájuk révén több esztendeje állandósult az évi húszmillió forintos nyereség. Ez a mezőgazdasági üzem ezerötszáz vagon alma termelésével a legnagyobb almatermelő gazdaságok közé tartozik. A város termelőszövetkezetében 434 tag több, mint 2200 hektáron gazdálkodik. Amikor a központi támogatóssc! elért eredményekről szólunk, örömmel mondjuk: ipari üzemeink termelési értéke tavaly már meghaladta az egymilliárd forintos értéket. Ebben jelentős szerepe van a 336 szocialista brigád több ezer fős tagságának, amely egyre inkább szervezőjévé válik Mátészalka ipari munkásságának. De nem csak az üzemekben, a munkapadok mellett, hanem a közösségért végzett munkában is élen járnak. Ennek eredménye, hogy Mátészalka lakossága évenként négy—hatmillió forinttal — jelentős társadalmi munkával — járul hozzá a város fejlesztéséhez. T óleső érzés az ismert számokat újra összegezni, s különösen az, ha a város vezetői a párt Központi Bizottsága első titkárának a helyszínen számolhatnak be eredményeinkről. Mert együtt bizonyíték: a megye támogatását élvezve jól gazdálkodtak a város vezetői a megkülönböztetett országos segítséggel, fejlesztési összegekkel. Mindez benne volt abban a szívélyes invitálásban, amikor a városi pártbizottság első titkára a mátészalkaiak népes gyűrűjében a város új lakótelepének megtekintésébe, sétára hívta Kádár János elvtársat. Városunk gazdasága Az év egymilliárdja Az 1973. év végi számvetéseink azt bizonyították. hogy városunk gazdasága szilérd alapokon és dinamikusan fejlődik. A tervek, a kitűzött célok helyesek voltak, jól szolgálták a város politikai és, gazdasági érdekeit, a dolgozók élet- és munkakörülményeit. Üzemeink szervezetileg erősödtek, javult az irányítás, belső rend és fegyelem, növekedett a termelés. Űj munkahelyek - nőknek Az ipar fejlesztésével, — az 1972. évihez viszonyítva — mintegy 20 százalékkal növekedett a város ipari üzemeiben a foglalkoztatottak száma. Általában a foglalkoztatási színvonal növekedése megfelelt a város gazdaságpolitikai célkitűzéseinek. E mellett azonban néni minden esetben volt lehetőség a jelentkező nők elhelyezésére. Ez szükségessé teszi olyan üzem létrehozását.' amely segít e probléma megoldásában. Ilyen lesz a finomkötöttáru gyárnak egy konfekciós részlege, ahol 1000—1200 nő foglalkoztatását tudjuk megoldani. Ezen túl a meglévő üzemek is tovább fejlődnek, létszámukat növelik (MOM. ISG, bútorgyár, stb.). Városunk üzemeiben még mindig nagy a munkaerő-vándorlás — annak ellenére, hogy a korábbi évekhez képest csökkent. A munkahely-változtatás 17—50 százalék között alakul üzemeinkben. Ez arra figyelmeztet, hogy javítani kell az üzemekben a munkaerő-gazdálkodást. mely többek között feltételezi a megfelelő munkakörülmények kialakítását is. Javult az üzemek szákemberellá- tottsága, azonban az igényeket még nerti elégíti ki. Állandóan fokozódik a szakmunkások szerepe ég jelentősége, s ennek megfelelően az üzemek ilyen irányú igénye. Ebből következik, hogy üzemeink műszaki szervezettsége, termelési színvonala csak akkor emelkedhet jelentősen és tartósan, ha jól képzett és jól szervezett munkásállománya van és gondoskodnak az ismeretek állandó és rendszeres bővítéséről. (Jó példa erre az ISG és a MEZŐGÉP gyáregység.) A képzést jól segíti a szakmunkásképző intézet, ahol az elmúlt évben az ezer főt meghaladta a hallgatók száma. Az oktatás színvonalát növeli az intézetben készülő tanműhely, mely az elméleti felkészültség mellett kellő gyakorlati oktatást is biztosít majd a tanított szakmákban. A kádenmunikában üzemeinkben abból kell kiindulná, hogy az elkövetkezendő időben káder képzésben, nevelésben komoly előrelépésre van szükség. Az üzemekben elkészült. illetve meglévő káderfejilesztési terveket komplex beiskolázási tervekkel élővé jkell tenni. Ez hozzásegíti üzemeinket a vezetői, a politikai, közgazdasági színvonal emeléséhez, a szervezettség folyamatos tökéletesítesehez. A hármas követelményt figyelembe véve biztosítani kell a szükséges utánpótlást. A kádermunkában élni kell a minőségi csere lehetőségével, ott, ahol ez szükséges. Jobb minőség Ipari üzemeink termelése az elmúlt évben meghaladta az egymilliárd forintot. Növekedett az exporttermelés, javult a minőség. Jelentősebb eredményt ért. el ebben az ÉRDÉRT. ISG és a bútorgyár. A továbbfejlődés alapja még újabb üzemek létesítése, illetve a meglévők bővítése, a munka termelékenységének növekedése. Ezek mellett tovább kell üzemeinkben növelni a két, illetve há rom műszakot, jobban ki kell használni a meglévő állóeszközöket. Tovább kell növelnünk az egy főre jutó termelési értéket, amely most az ISG-ben 331 400 forint, a bú torgyárban 276 510. az ÉRDÉRT Vállalatnál 409 ezer forint. Minden üzemben sok még az ezzel kapcsolatos belső tartalék, amit megfe lelő szervezettséggel érdemes feltárni és hasznosítani. Eredményeink mellett, szólni kell arról is, hogy sok még az üzemekben az igazolatlan munkanapkiesés, a távolmaradások száma. Sok a fegyelmezetlenkedő. Ezekre nagyobb hatással kell lenni a munkáskollektíváknak, hogy érezzék a felelősséget az üzemük eredményeiért, rendjéért. Tavítjuk a közlekedést Városunk mezőgazdaságában tovább korszerűsödtek a termelési módszerek, Az Álla mi Tangazdaság vagyona az utóbbi két év alatt megkétszereződött. Termelési értéke elérte a 136 millió forintot. A vállalati eredmény meghaladta a 20 millió forintot. Javult az egy főre jutó árbevétel is. A termelőszövetkezetben az utóbbi két évben a közös vagyon csaknem megkétszereződött. A tavalyi nyereség elérte a hárommillió forintot. A mezőgazdasági üzemeinkben tovább kell növelni a termelést, az átlagterméseket. A termelés növekedését teljes egészében a termelékenység javításával kell elérni. Az 1974. évi terv fő termelési célja a jó termésátlagok állandósítása, az állattenyésztés gyorsabb ütemű fejlesztése. Az 1974-es évben üzemeinkben tovább növeljük a dolgozók számát. Javítanunk kell a közlekedést, hogy a dolgozok megfelelő körülményeik között jussanak munkahelyükre. Az iparitanul ó-képzést a város üzemeinek igényeihez kell méretezni. Számos olyan helyi tartalék van a vállalatoknál, amelyeket az ott dolgozok javaslatai hozhatnak felszínre. Éppen ezért a fő figyelmet a helyi tartalék feltárására kell összpontosítani. Többet keli tenni a végzett munka hatékonyságát jobban kifejező szemlélet kialakításáért. Igyekszünk egységes szemléletet kialakítani és szélesítem a felelősségteljes munkát városunkért. Az eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy az üzemek kapacitásának kihasználása még fokozható, különösen a több műszakok szervezésével. A kongresszus tiszteletére A termelés magasabb színvonalának növelését és eredményességét szolgálja az Ipari Szerelvény és Gépgyár mátészalkai gyáregysége kollektívájának felhívása a város valamennyi üzeméhez, hogy indítsanak munkaversenyt a XI. kongresszus tiszteletére. E felhíváshoz már áprilisban több csatlakozás is történt (MOM gyáregység, bútorgyár, nyomda, sütőipari vállalat, TITÁSZ MÉK-almatá- roló, Építő-Szerelő Ipari Szövetkezet). Zakor István a városi pártbizottság osztályvezetője Propagandisták kitüntetése Lenin születésének 104. évfordulója alkalmából ünnepélyes megemlékezést rendezett a városi pártbizottság. A meghívottak előtt Forgács András elvtárs, a városi párt- bizottság első titkára méltatta a nagy forradalmár életét és munkásságát. A ünnepség keretében került sor az 1973/74. oktatási évben eredményes tömegpolitikai munkát végzett propagandisták kitüntetésére, jutalmazására. Lenin-emlékplakettet kapott Papp Sán- domé, Dávid Ferenc (ők a megyei pártbizottságon vették át az emlékplakettet), Petró János, Homoki László, Erdős Jenő, Kövendi Lajos, dr. Toronicza Gyula és Vere% Sándor. Elismerő oklevelet és jutalmat vett át Sdmogyi Tamás, Gindele Pál, Bíró Bálint, Szabad Sándor, Major József, Kozma István, Benedek Lajos, Kun István, Vogl László, Ecksmidt József, Szilágyi Sándorné, Szilágyi Béla, Gariscsák Sándor, Siető I^ászló, Biró Miklós, Csordás Sándorné, Konczili Sándor, Nagy Bertalan, Vass József, dr. Ligeti Béla, dr. Kovács Sándor, Csuhanics Sándor, Szabó Béla, dr. Soltész Pál és Kőhalmi Sándor. A városi pártbizottság első titkára elismerő oklevelet adott át a Nyomdaipai Vállalatnak is, a városi pártoktatás támogatásában nyújtott segítségük elismeréséül. A főutcán Bevásárlás után ,.. Májusi esőben. Mátészalka .,. utazás
