Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-09 / 106. szám
Kft4. május '9. KELET -M AGY ARORSZAC 3. óidat Váltataí&n?’ Kaucso ato! A M u N K A i\J ELOSZTÁS NÖVEKEDÉSE, a termelés bonyolultságának fokozódása elkerülhetetlenné teszi a vállalatközi kapcsolatok tökéletesítését. Természetesen akkor, ha van mit jobbá tenni! Sok helyen ugyanis semmi többet, csupán az adok- veszek viszonyt értik kapcsolatokon, erre pedig ott vannak a szg-ződések ... Valóban ennyire egyszerű lenne az együttműködés? Szerződéskötési kötelezettséget viszonylag szűk körben írnak elő a rendelkezések Mégis, ennél jóval' tágaob a szerződők tábora, mert a biztonságos gazdálkodás útját szerződéssel is igyekeznek egyengetni a vállalatok. Nincs is ebben hiba. A baj ott kezdődik, hogy már a szerződések teljesítése sem zavartalan, s folytatódik a kapcsolatok megrekedésével, a partneri viszony ki'«’»’Vitásának elmulasztásával. Holott a termelés zavarainak tetemes része a vállalatok tökéletlen együttműködésével, annak alacsony színvonalával, vágj' éppen teljes hiányával magyarázható. Márpedig a hatékonyság növelése. a szervezettség javítása vállalaton belül csakis akkor lehetséges, ha a vállalat külső kapcsolatai szintén fejlődnek, igazodnak, a változó követelményekhez. Beérheti-e a gépipari vállalat azzal, hogy megköti a szállítási szerződéseket a részegységek, alkatrészek előállítóival? Ha pusztán erre szorítkozik, váratlanul érik a szállító típusmódositási, fejlesztési lépései, ahogy a maga hasonló igényei a .partnert lepik meg. S ez csak egyetlen a kapcsolatok ezerféle szálából. Elég-e. ha az építőiDari vállalat aláírja a szerződést az alvállalkozókkal. de például fogalma sincs az azok f ehasználta anyagok ■műszaki jellemzőiről — mondjuk a műanyagcsövekről. melyek a hő hatására meglágyulnak —, a cégek korábbi. hasonló munkáinak tapasztalatairól, s így tovább. A szerződés fontos mozzanata a vállalatközi kapcsolatoknak, de melléje még sok másnak kell sorakoznia. Egyebek között a gyártás- és gyártmányfejlesztés kölcsönös egyeztetésének, a jövőbeni minőségi követelmények pontos meghatározásának, a technológiai folyamatok összehangolásának. S ez megint csak maroknyi a teendőkből. NEM TULAJDONÍTUNK TÚLZOTT FONTOSSÁGOT a vállalatok együttműködésének? Hiszen végülis üzleti kapcsolatokról van szó, ahol ;iadó és vevő áll egy asztalnál. Igenám, de két vállalat viszonyának zavarai sűrűn húsz—huszonöt cég mindennapi munkájában okoznak fennakadásokat, éppen azért, mert a termelés ma bonyolultabb, a munkamegosztás jelentősége növekvő. S ilyen helyzetben nem lehet arra berendezkedni, hogy a partner hol ezt, hol azt gondolja, közli, követeli. Azaz a vállalatközi kapcsolatoknak csak akkor adható meg az igazi értelme, ha hosszú távra ko- vácsolódnak. A vállalati Kapcsolatok kezdetlegességének, akadozásának egy része objektív okokra, a termelési állapotok és a gyártmányszerkezet korszerűtlenségére verethető vissza. Ezen csak fokozatosan lehet változtatni — s a folyamat megindulása' lemérhető —, de elengedhetetlen, hogy társuljon hozzá a vállalati szemlélet módosulása. Először is annak a felismerésnek a térhódítása, hogy még a monopoihelyzetben leié cég erőfölénye sem örökös tényező, mert ugyan élhet, sőt, esetleg vissza is élhet ezzel. mint termelő, ugyanakkor viszont mint megrendelő, maga is kiszolgáltatottá vághat. Bumerángot dobnak el tehát ott. ahol úgy vélik, megengedhetik maguknak a minőségi követelmények fél- retolását. a szállítási határidők tetszés szerinti megállapítását. a fizetési késedelmeket, a saját érdekeik minden áron való érvényesítését. Ez a bumeráng olykor fájdalmas sebet ütve tér visz- sza elengedőjéhez, s ilyenkor hangos a jajszó. Fölborítják üzem- és munkaszervezési intézkedéseiket, állandó bizonytalanságot okoznak — hallatszik a panasz, csak éppen akörül nagy a csend, hogy másokkal ők tették ugyanezt. A pénzügyi szervek megállapítása szerint egyetlen vállalat fizetési nehézségei nyolc-tíz másik céget sodornak kellemetlen helyzetbe' Azaz. ..nem vál'lala- 'tr befügvr' %og\P erá^íeBH beruházásba kezdenek-e. késve. vagv »egyáltalán nem teljesíthető megrendeléseket fogadnak-e el, s így tovább. Hát még mennyire nem vállalati belügy az. hogy mi történik a termelési, fejlesztési, értékesítési kapcsolatokban, az állandó, hosszú távra szóló együttműködésben! EZ MÄR ÖSSZESSÉGÉBEN. a népgazdaság ügye. A vállalati teendők súlyát — a szerződések megkötésétől a rendszeres személyes találkozásokig — ez adja, a felelősséget ez teszi átháríthatat- lanná. íJj név a feitiisfttetefte!« szanálás után két évre kiváló Sett a széheiyi Bú/a*a á«z Tsz Életutak A Népköztársaság Elnöki Tanácsa sok évtizedes mun. kásmozgalmi tevékenységük elismeréséül a Szocialista Hazaért Érdemrendet adományozta Somogyi Gyuláné és Simon János nyíregyházi nyugdíjasoknak. A kitüntetéseket az Elnöki Tanács megbízásából szerdán délután a párt- bizottság épületében dr. Tar Imre. a meg vei pártbizottság első titkára adta át'. Ott volt az eseményen Varga Gyula, a városi pártbizottság első titkára is. 1. Somogyi Gyuláné, Borika néhi meghazudtolja magát. Nyolcvannégy évesen remek memóriával rendelkezik, friss. üde. 1890-ben, a múlt század végén született első gyerekként- ahol az édesanya még fizet hozott a világra. de közülük öt meghalt. Mert akkor nem volt divat az orvos, mint mondja, „évenként egyszer láttunk a faluban orvost.” Olyan családban született Borika néni, ahol az apa látástól vakulá- sig dolgozott, túrta a földet a betevő falatért, de tudta ízt is> hogy fordulhat a világ.' ha összefog a munkásság a parasztsággal. Édesapja az agrárszocialista mozgalomnak egyik vezetője volt az 1890-es években Várkonyi mellett. Emlékszik serdülő korából Somogyi Gyuláné az összejövetelekre. „A mi házunknál tartották a találkozókat Pócspetriben. Szegény anyám annyira félt, hogy párnákkal dugdosta be az ablakokat. Apám olvasott. a többiek hallgatták. Ez engem akkor annyira megragadott, nem felejtem el, míg élek. Valósággal itták szavait.” Sokszor keresték apját. Nem találták. Házkutatást tartottak. .-Anyám olyan ügyes volt. mikorra megérkeztek a csendőrök, mindet elégette.” Itt a családi házban .kapta az indítást. Olyan környezetből indult, hogy útja a munkásmozgalomba vitt. Ivetten, egyenesen. Nem volt könnyű sorsa. ..Tizenötödik éves lehettem, amikor megtanítottak szabni-varrni. Egy asszony- aki oda járt az ösz- szejövetelekre. Gondoltam, segítem a családom, mert nagyon kellett minden fillér. Reggeltől estig a mezőn dolgoztam, este varrtam. Két-három év telt így el, amikor olyan ötlete támadt, engedjék őt ki Amerikába. hogy segíteni tudjon a nagy családon. Összekupor- gatott pénzen indult az óceánon túlra Pócspe űriből Először a Bencze-hegyre vitt ki dr. Kun István, a tsz elnöke, és Kovách Levente üzemgazdász. Ha nem is hegyre, de aíkkora nyírd homokdombra mentünk, aminek az oldalán nem lehet fékezetlenül hagyni a kocsit. — Gyep lesz iitt, legelő — mutatott körbe az elnök. — Mintegy ötven hektárnyi területre vetettek az idén fűkeveréket. A tűhegyű pázsitfüvek most serkennek a gyűrűshenger vájta mélyedésekben. Nem a májusi eső csalta ki a csírákat öntöztek itt szinte minden nap, nehogy a tavaszi szél a harmadik határba vigye a homokkal együtt a fűmagot is. — Olyan „jó talaj” ez, hogy még a gyom sem telepedett meg rajta — mondja ironikusan az elnök, majd hozzáteszi. — Itt „gaz” csak az üres műtrágyás zsák, amit irtani kel'L A professzor segít Nehéz lett volna elképzelni ezen a szélhordita dombon, milyen is lesz az a legelő, amiről olyan hévvel beszélt az elnök és az üzemgazdász is. Találj még most is kételkednék, ha nem visznek tovább a nyírtéti út mentére, ahol hasonló homokon lábszárközépig érő fűben legelésztek a háztáji tehenek. Ezt a gyepet tavaly telepítették. Vinczefíy professzor jár ki a szövetkezetbe a debreceni egyetemről, tőle származik a homoki gyeptelepítés technológiája. — Az ésszerű földhasználatot Székelyben mi nem erdősítéssel oldjuk meg. hanem gyepesítéssel — ismerteti a távlati tervet az elnök. — Nagy adagú műtrágyával a szokásos ötven-hatvan centiméter helyett egy méternél is mélyebben átszövik a talajt a sűrű, bojtos gyökerek. Nyolc-tíz év alatt — amíg erdeme^ a gyepet, fenn, — efnümuszosödik a talaj, és egy Jtastág termőréteget. kapnak; -így lesz alkalmas akár búzatermesztésre js a mostani futóhomok. amiről közben évente hektáronként 60—§0 mázsa szénát vesznek le. — Ml nem feltalálná, hanem megtalálni igyekszünk a legjobb technológiákat — tájékoztat az elnök. — öt kísérleti intézettel, egyetemmel van szerződése a szövetkezetnek. Többek között a híres víziszárnyas telepük technológiáját a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézettől vásárolták. A szellemi tőke együk foregy fiatal 'parasztlány vflágot látni. ,-Szegény apám azzal búcsúzott. Ha megérkezel, azonnal küldd a pénzt. Mert tartozott vele. 1909-ben mentem ki. Néw Jersey államba Brunswickbe. Ekkor voltam 19 éves.” És itt a kanadai tartományban. e város szivargyárában került közelebbi kapcsolatba a munkásmozgalommal. Ahol lakott, tagja volt a házigazda az SZDP-nek. „Kedves .Antalnak hívták. Elvittek engem is az összejövetelekre. Olvastam. könyveket adtak, politizáltam, s ann.vira belejöttem, hogy hasznomat vették. Ott léptem a pártba." Sztrájkolni akartak. Nem volt: szakszervezet. Kezdeményezésére megalakították. Később kiváltak fáz SZDP- ből. s megalakították a kommunista pártot. Beszervezte a munkásokat a szakszervezetbe. S. hogy leplezzék az illegális munkát, dalárdát szerveztek. Énekelt a dalárda,' a felnőttek ez idő alatt gyűléseztek. .-S egyszer csak lebuktunk. Valaki besúgta. Jöttek a rendőrök, s a pincét, afto! volt a párthelyiség. feldúlták, a vezetőket elvitték, bebörtönözték. Ekkor megkezdtük a gyűjtést a kiszabadításukért.” 1921-ben került haza Borika néni. Figyelmeztették, mi van Magyarországon, Ira. rása ez a külső kapcsolat. Igaz két év alatt mintegy háromszázezer forintot fizettek ki a különböző intézményeknek. Emellett minden olyan kiadványra, szaklapra előfize nek, amiből, a szövetkezet profitálhat. Ez az írásos információ évi 50 ezer forintba kerül. A legnagyobb szellemi befektetés azonban a jó szakemberek alkalmazása. A szövetkezet összterülete valamivel ezer hektár alatt van. Erre a viszonylag kis területre négy egyetemet, hét főiskolát. felsőfokú technikumot végzett szakembert alkalmaznak. Kétszer annyi szakember van ma a szövetkezetben, mint a régi vezetés idején volt. Hogy megéri-e, egyetlen számadat jól bizonyít: amíg a szakemberek száma kétszeresére, a termelési érték ötszörösére növekedett. Korszerű munkaszervezés A szellemi tőiké mellett a sikerek elérésében legfontosabb dologként emlegetik a munkaszervezés korszerűsítését. A szókelyi termelő- szövetkezetben nincs olyan közös munka, aminek a technológiája ne lenne írásban rögzítve. Például: egy traktoros. aki a kukoricatermesztésben vesz részt, írásban kanja meg mikor, milyen mélyszántást kell végeznie, müven .sor és tőtávolságra kell vetnie a kukoricát, hány mázsa műtrá- gvát kell bedolgoznia hektáronként. és ígv tovább, egészen addig, hogy ezekért a munkákért mennyi bért kap. A szigorú előírásokhoz a vezetőknek is biztosítani kell a jól javított gépeit, üzemanyagok műtrágyát, hogy minden rendelkezésre álljon, mert különben hiábavaló a pontos technológia. Az új vezetőség kezdetben sokat küszködött n gépek állása, meghibásodása miatt. Kilenc traktorral és három kombájnnal rendelkezik a szövetkezet. Uj géneket még 1973-ra sem tudtak vásárolni. Valamit azonban tenni kellett. TTgv döntötték, hogy a javítóműhelyben két műszakot szerveznek Tgv történt. E,s'e. amibor leszállt a traktoros a génről. elmondta észrevételét a szerelőknek. Kora regeel. induláskor kijavított és bemelegített eépre ülhete.t. Ezzel az eavetlen munkaszervezéssel a 7 előző évi hétezern.yolcszáz no»máIhektárról 11 ezerre növekedett az évi munka mennyisége. fait otthagyta. 1922-ben is merkedett meg férjével, akit baloldali magatartása miatt rendőrségi felügyelet alatt tartottak. Vörös katona volt. S 1924-től- ahogy házasságot kötöttek, e pillanattól együtt dolgoztak a munkásmozgalomban. Somogyiné már az 1930-as években szervezte a nőmozgalmat, agitált a Szovjetunió mellett. És természetes. hogy az az asszony ott található az elsők között. akik Nyíregyházán megalakítják az MNDSZ-t 1945. május 6-án. Hosszú lenne még felsorolni is, mi mindennel foglalkoztak. Gyűjtés élelemről való gondoskodás, felvilágosítás, ő valóban a forradalom háziasszonyaként dolgozott abban az időben. Ezt vallotta: ,-Amíg a városban egy munkanélküli lesz, én addig munkát nem vállalok. Elég egy kereset.” Borika néni a IV. kerületi pártszervezet tagja. Igaz aktív pártmunkát már nem végez. Ezt mondja: „De azért jönnek hozzám tanácsot kérni.” Ez az ő pártmunkája. Élő példakép. 2. Jani bácsira várni kell. mert a .’mama” elküldte a boltba. .Mindjárt itt lesz, tessék helyet foglalni.’’ SiMásiík: a korábbi normák kai a paprikaszedő asszonyok 1973 őszén az előző évi napi száz forint helyett 160 forintot kerestek. Ezt úgy érték el, hogy már a paprika palántálásakor' felhívták a kertészeti dolgozók figyelmét a sűrűbb tőszám előnyére. Elmondták, ha jól „beállt” lesz a paprika- tábla. jobban kereshetnek a szedésnél. Az elnök nem sajnálta a\ fáradságot, hogy órával a kezében mérje a szedés és a leszedett áru kihordási idejét. Az előző évben, amikor ritkább volt az állomány, az asszonyok az idő 40—50 százalékát a kihordással töltötték. Igaz, még egy újítást vezettek be: megfelelő távolságon művelési utakat hagytak. így rövid ebb távolságra kellett hordani a paprikát A kihordási idő az új szervezéssel felére csökkent. Mindemellett több lett az egy hektárra jutó termés, jobban járt a szövetkezet és a kertészeti dolgozók is, mert többet kereslek. Szója és program A munkaszervezés javítása, a szellemi tőke tervszerű okos hasznosítása — sok egyéb mellett — voltak azok a „csodaszerek”, amivel az 1971. évi (szanálást év) 5 millióról 29 millióra tornázták fel a termelési értéket. Például: a búzatermés átlagát .hektáronként 23-ról 36 mázsáira, a rozsot 11-ről 24- re, a kukoricát 17-ről 54 mázsára növelték két év alatt. Természetesen a költségek is emelkedtek, hiszen sokkal nagyobb forgótőkével, befektetéssel érték el az eredményeket, de a többlet- termés ezt bőven fedezte. Például a szántóföldi termesztésben háromszázkilencvenöt kilogramm műtrágya hatóanyagot használtak fel 1973-ban. Növel ék az öntözött területet, sőt az idén még tovább lépnek. A múlt évben százötvenezer köbméter vizet öntöztek ki. Az idei tervükben 550 ezer köb- mé’er szerepel. Ottjártunk- kor esett a határt hizlaló eső. de az önt őzöm unka sok egy percre nem állították k a gépeket. — Most a leghasznosabb az öntözés — magyarázta az elnök —• hiszen nincs párolgási veszteség, minden liter víz a talajba jut. Az újításokban nincs megállás. Az idén 55 hektáron szójával próbálkoznak, amiről köztudott, hogy nagy fehérjetartalmánál fogva a hús- és tejprogram megválómon János 64 esztendős Tömött fekete bajusza van, igaz. haia már kezd fehér redni., Zakója hajtókáján jelvény. „SZOT-jelvény a 25 esztendős munkáért. 1929 óta szervezett dolgozó vagyok. mint szobafestő és mázoló .segéd léptem a szak- szervezetbe és a pártba is." Őt is a bújtosi munkásotthon nevelte. De már inasként ott fh- lelt-figyelt a felnőttek között, hallgatta a politikát. . Ez akkor tiltott volt, a mesterek ha megtudták, volt baj belőle. Előadásokat hallgattunk. röpcédulákat hord- tunk szét. Lehettünk akkor vagy nyolcán ilyen ifjúmunkások, akikre ezt bízták.” És az ő munkájával kapcsolatban is „köptek”. Csendőrök várták, megpofozták, verték. „Aki ilyet vállalt, annak számolni kellett a következményekkel is.” Részt vett az 1930-aß sztrájkban. Szemináriumra járt Soltész Mihállyal. Jó munkás volt, mert a mozgalomban is azt tanították, csak azok nyithatják ki hangadókként a szájukat a burzsoá rendszer, re, akik a munkában is példát mutatnak, így a kovetesításának jelentős segítés lehet. Már a múlt évben ’.S 10 ezer számra nevelték a víziszárnyasoka., elsősorban kacsát. Most, május elején 27 ezer hoa már a farmon volt, az éves tervük , libából 65 ezer darab. Székelyben megoldották a nőik teljes foglalkoztatottságát. Aki vállalja, egész évben kap munkát. A víziszárnyas telepen három műszakban dolgoznak, itt az év; kereset 30 ezren felül van, de 22—25 ezer forintot más munkahelyeken is elérhetnek a nők. Azok részére, akik a hatnapos munkahetet nem tudják vállalni, négy-ötnapos brigádot szervezték. Új tagok — próbaidővel Az eredményekhez kívánkozik még. hogy a tagság életkora az elmúlt kéit esztendőben 11 évvel csökkent, vagyis ötvenöt évről 44-re esett le. Ez végeredményben nem is 11 év, hanem 12, mert közben a már bentlé- vők két évet öregedtek. Székelyben elérték azt, hogy új tagot, vagy alkalmazottat csak egyéves próbáld f 'el vesznek föl. Ezádő alatt többek között kizáró ok, ha valaki ittasan jelenik mega munkában, vagy emiatt nem jelenik meg. Kizáró ok a hanyag munka, vagy a több. szőri késés is. Néhányan meg is szöktek a prőbaév alatt, egy-két embert pedig a vezetőségne” kellett eltanácsolni. Az írásban lefektetett technológiát csak pontosan és időben lehet végrehajtani. Az ilyen szervezés a vezetőséget nagy feladat elé állítja, mert a ts.g is követeli a jogait, — a jő munkához a feltételeket is biztosítani kellett. A távlati tervük szerint a' szántóföldi termesztésiben fő profil az abrak- és a szálas- takarmány-termesztés lesz. Az állattenyésztésben pedig szarvasmarhával és li ba-kacsa tenyésztéssel foglalkoznak. Olyan üzemet szeretnének kialakítani, ha lehet területnövekedéssel, de anélkül is, ami évenként legalább 100 millió forint termelési értéket állít elő. Ilyen naevságrend az. ahol a modern technikát már gazda- saaosan is lehet alkalmazni. A szándék találkozik a tagság egyetértésével. A múlt évben még csak esv szocialista brigád volt a szövetkezetben. a napokban 12 brigád tett vállalást a XT. nár' kongresszus tiszteletére. A 49 milliós éves tervet már az id én el akarták érni. de mellette sok tízezer forint értékű társadalmi munkát vállaltaik a község, a szövetkezet szépítésére Az elmúlt ké; év tempóin, eredménye. é, az elnyert kiváló cím ehhez jó fedezetnek látszik. Csikós Balázs léseket is kénytelenek voltak jobban teljesíteni. És űjra szóba kerül a munkásdalárda’ amelynek 1929-ben lett tagja. Ott volt sokszor a hármas-dombi találkozókon május elsejéken. És a felszabadulás után is a mozgalom hű harcosa. Tagja volt a szakmaközi bizottságnak, ö szervezte meg a tűzoltók szakszervezetét Nyíregyházán. Titkárává választották. Évekig ő intézte az önkéntes tűzoltók ügyét- sorsáí a megyében. 1948-ban tűzoltó tisztiisko- lara küldik. Ennek elvégzése után szolgálatot teljesít Kaposvárott, később Debrecenben. Hajdúnánáson. Pártmunkát is végeiz, később visszakerül Nyíregyházára. 1957—58-ban a BM járásivárosi bizottságának tagja, aktíva, pártszervezeteket patronál, segít. És tűzoltó főhadnagyként kerül nyugdíjba. Azóta sem tétlenkedik. „Az I. kerületben dolgozok, pártvezetőségi tag vagyok.” Simon Ján£»s bácsi nam szerzett nagy érdemeket. Munkásszíve-esze szerint tét. te azt. amit osztálya érdeke ki vánt-követel t. Farkas Kálmán
