Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-09 / 106. szám

Kft4. május '9. KELET -M AGY ARORSZAC 3. óidat Váltataí&n?’ Kaucso ato! A M u N K A i\J ELOSZTÁS NÖVEKEDÉSE, a termelés bonyolultságának fokozódá­sa elkerülhetetlenné teszi a vállalatközi kapcsolatok tö­kéletesítését. Természetesen akkor, ha van mit jobbá ten­ni! Sok helyen ugyanis sem­mi többet, csupán az adok- veszek viszonyt értik kap­csolatokon, erre pedig ott vannak a szg-ződések ... Va­lóban ennyire egyszerű lenne az együttműködés? Szerződéskötési kötelezett­séget viszonylag szűk körben írnak elő a rendelkezések Mégis, ennél jóval' tágaob a szerződők tábora, mert a biz­tonságos gazdálkodás útját szerződéssel is igyekeznek egyengetni a vállalatok. Nincs is ebben hiba. A baj ott kezdődik, hogy már a szerződések teljesítése sem zavartalan, s folytatódik a kapcsolatok megrekedésével, a partneri viszony ki'«’»’Vitá­sának elmulasztásával. Ho­lott a termelés zavarainak te­temes része a vállalatok tö­kéletlen együttműködésével, annak alacsony színvonalá­val, vágj' éppen teljes hiá­nyával magyarázható. Már­pedig a hatékonyság növelé­se. a szervezettség javítása vállalaton belül csakis akkor lehetséges, ha a vállalat kül­ső kapcsolatai szintén fejlőd­nek, igazodnak, a változó kö­vetelményekhez. Beérheti-e a gépipari vál­lalat azzal, hogy megköti a szállítási szerződéseket a részegységek, alkatrészek elő­állítóival? Ha pusztán erre szorítkozik, váratlanul érik a szállító típusmódositási, fej­lesztési lépései, ahogy a ma­ga hasonló igényei a .part­nert lepik meg. S ez csak egyetlen a kapcsolatok ezer­féle szálából. Elég-e. ha az építőiDari vállalat aláírja a szerződést az alvállalkozók­kal. de például fogalma sincs az azok f ehasználta anyagok ■műszaki jellemzőiről — mondjuk a műanyagcsövek­ről. melyek a hő hatására meglágyulnak —, a cégek ko­rábbi. hasonló munkáinak tapasztalatairól, s így to­vább. A szerződés fontos mozzanata a vállalatközi kapcsolatoknak, de melléje még sok másnak kell sora­koznia. Egyebek között a gyártás- és gyártmányfejlesz­tés kölcsönös egyeztetésének, a jövőbeni minőségi követel­mények pontos meghatározá­sának, a technológiai folya­matok összehangolásának. S ez megint csak maroknyi a teendőkből. NEM TULAJDONÍTUNK TÚLZOTT FONTOSSÁGOT a vállalatok együttműködé­sének? Hiszen végülis üzleti kapcsolatokról van szó, ahol ;iadó és vevő áll egy asztal­nál. Igenám, de két vállalat viszonyának zavarai sűrűn húsz—huszonöt cég minden­napi munkájában okoznak fennakadásokat, éppen azért, mert a termelés ma bonyo­lultabb, a munkamegosztás jelentősége növekvő. S ilyen helyzetben nem lehet arra berendezkedni, hogy a part­ner hol ezt, hol azt gondolja, közli, követeli. Azaz a válla­latközi kapcsolatoknak csak akkor adható meg az igazi értelme, ha hosszú távra ko- vácsolódnak. A vállalati Kapcsolatok kezdetlegességének, akadozá­sának egy része objektív okokra, a termelési állapo­tok és a gyártmányszerkezet korszerűtlenségére verethető vissza. Ezen csak fokozatosan lehet változtatni — s a fo­lyamat megindulása' lemér­hető —, de elengedhetetlen, hogy társuljon hozzá a válla­lati szemlélet módosulása. Először is annak a felisme­résnek a térhódítása, hogy még a monopoihelyzetben le­ié cég erőfölénye sem örökös tényező, mert ugyan élhet, sőt, esetleg vissza is élhet ez­zel. mint termelő, ugyanak­kor viszont mint megrendelő, maga is kiszolgáltatottá vág­hat. Bumerángot dobnak el tehát ott. ahol úgy vélik, megengedhetik maguknak a minőségi követelmények fél- retolását. a szállítási határ­idők tetszés szerinti megálla­pítását. a fizetési késedelme­ket, a saját érdekeik minden áron való érvényesítését. Ez a bumeráng olykor fáj­dalmas sebet ütve tér visz- sza elengedőjéhez, s ilyenkor hangos a jajszó. Fölborítják üzem- és munkaszervezési intézkedéseiket, állandó bi­zonytalanságot okoznak — hallatszik a panasz, csak ép­pen akörül nagy a csend, hogy másokkal ők tették ugyanezt. A pénzügyi szer­vek megállapítása szerint egyetlen vállalat fizetési ne­hézségei nyolc-tíz másik cé­get sodornak kellemetlen helyzetbe' Azaz. ..nem vál'lala- 'tr befügvr' %og\P erá^íeBH beruházásba kezdenek-e. kés­ve. vagv »egyáltalán nem tel­jesíthető megrendeléseket fo­gadnak-e el, s így tovább. Hát még mennyire nem vál­lalati belügy az. hogy mi tör­ténik a termelési, fejlesztési, értékesítési kapcsolatokban, az állandó, hosszú távra szó­ló együttműködésben! EZ MÄR ÖSSZESSÉGÉ­BEN. a népgazdaság ügye. A vállalati teendők súlyát — a szerződések megkötésétől a rendszeres személyes találko­zásokig — ez adja, a felelős­séget ez teszi átháríthatat- lanná. íJj név a feitiisfttetefte!« szanálás után két évre kiváló Sett a széheiyi Bú/a*a á«z Tsz Életutak A Népköztársaság Elnöki Tanácsa sok évtizedes mun. kásmozgalmi tevékenysé­gük elismeréséül a Szo­cialista Hazaért Érdemren­det adományozta Somogyi Gyuláné és Simon János nyíregyházi nyugdíjasok­nak. A kitüntetéseket az Elnöki Tanács megbízásá­ból szerdán délután a párt- bizottság épületében dr. Tar Imre. a meg vei pártbizott­ság első titkára adta át'. Ott volt az eseményen Varga Gyula, a városi pártbizottság első titkára is. 1. Somogyi Gyuláné, Borika néhi meghazudtolja magát. Nyolcvannégy évesen remek memóriával rendelkezik, friss. üde. 1890-ben, a múlt század végén született első gyerekként- ahol az édes­anya még fizet hozott a vi­lágra. de közülük öt meghalt. Mert akkor nem volt divat az orvos, mint mondja, „évenként egyszer láttunk a faluban orvost.” Olyan csa­ládban született Borika néni, ahol az apa látástól vakulá- sig dolgozott, túrta a földet a betevő falatért, de tudta ízt is> hogy fordulhat a vi­lág.' ha összefog a munkás­ság a parasztsággal. Édesapja az agrárszocialis­ta mozgalomnak egyik veze­tője volt az 1890-es években Várkonyi mellett. Emlékszik serdülő korából Somogyi Gyuláné az összejövetelekre. „A mi házunknál tartották a találkozókat Pócspetriben. Szegény anyám annyira félt, hogy párnákkal dugdosta be az ablakokat. Apám olva­sott. a többiek hallgatták. Ez engem akkor annyira meg­ragadott, nem felejtem el, míg élek. Valósággal itták szavait.” Sokszor keresték apját. Nem találták. Házku­tatást tartottak. .-Anyám olyan ügyes volt. mikorra megérkeztek a csendőrök, mindet elégette.” Itt a családi házban .kap­ta az indítást. Olyan környe­zetből indult, hogy útja a munkásmozgalomba vitt. Ivet­ten, egyenesen. Nem volt könnyű sorsa. ..Tizenötödik éves lehettem, amikor meg­tanítottak szabni-varrni. Egy asszony- aki oda járt az ösz- szejövetelekre. Gondoltam, segítem a családom, mert nagyon kellett minden fil­lér. Reggeltől estig a me­zőn dolgoztam, este varrtam. Két-három év telt így el, amikor olyan ötlete tá­madt, engedjék őt ki Ame­rikába. hogy segíteni tudjon a nagy családon. Összekupor- gatott pénzen indult az óceánon túlra Pócspe űriből Először a Bencze-hegyre vitt ki dr. Kun István, a tsz elnöke, és Kovách Le­vente üzemgazdász. Ha nem is hegyre, de aíkkora nyírd homokdombra mentünk, aminek az oldalán nem le­het fékezetlenül hagyni a kocsit. — Gyep lesz iitt, legelő — mutatott körbe az elnök. — Mintegy ötven hektárnyi te­rületre vetettek az idén fű­keveréket. A tűhegyű pázsit­füvek most serkennek a gyűrűshenger vájta mélye­désekben. Nem a májusi eső csalta ki a csírákat öntöz­tek itt szinte minden nap, nehogy a tavaszi szél a har­madik határba vigye a ho­mokkal együtt a fűmagot is. — Olyan „jó talaj” ez, hogy még a gyom sem tele­pedett meg rajta — mond­ja ironikusan az elnök, majd hozzáteszi. — Itt „gaz” csak az üres műtrágyás zsák, amit irtani kel'L A professzor segít Nehéz lett volna elkép­zelni ezen a szélhordita dombon, milyen is lesz az a legelő, amiről olyan hévvel beszélt az elnök és az üzemgazdász is. Találj még most is kételkednék, ha nem visznek tovább a nyírtéti út mentére, ahol hasonló ho­mokon lábszárközépig érő fűben legelésztek a háztáji tehenek. Ezt a gyepet tavaly telepítették. Vinczefíy pro­fesszor jár ki a szövetkezet­be a debreceni egyetemről, tőle származik a homoki gyeptelepítés technológiája. — Az ésszerű földhaszná­latot Székelyben mi nem erdősítéssel oldjuk meg. ha­nem gyepesítéssel — ismer­teti a távlati tervet az elnök. — Nagy adagú műtrágyával a szokásos ötven-hatvan cen­timéter helyett egy méter­nél is mélyebben átszövik a talajt a sűrű, bojtos gyö­kerek. Nyolc-tíz év alatt — amíg erdeme^ a gyepet, fenn, — efnümuszosödik a talaj, és egy Jtastág termő­réteget. kapnak; -így lesz al­kalmas akár búzatermesz­tésre js a mostani futóho­mok. amiről közben évente hektáronként 60—§0 mázsa szénát vesznek le. — Ml nem feltalálná, ha­nem megtalálni igyekszünk a legjobb technológiákat — tájékoztat az elnök. — öt kísérleti intézettel, egyetem­mel van szerződése a szö­vetkezetnek. Többek között a híres víziszárnyas telepük technológiáját a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Inté­zettől vásárolták. A szellemi tőke együk for­egy fiatal 'parasztlány vflá­got látni. ,-Szegény apám azzal bú­csúzott. Ha megérkezel, azonnal küldd a pénzt. Mert tartozott vele. 1909-ben men­tem ki. Néw Jersey állam­ba Brunswickbe. Ekkor vol­tam 19 éves.” És itt a kanadai tarto­mányban. e város szivar­gyárában került közelebbi kapcsolatba a munkásmoz­galommal. Ahol lakott, tag­ja volt a házigazda az SZDP-nek. „Kedves .Antal­nak hívták. Elvittek engem is az összejövetelekre. Ol­vastam. könyveket adtak, politizáltam, s ann.vira bele­jöttem, hogy hasznomat vet­ték. Ott léptem a pártba." Sztrájkolni akartak. Nem volt: szakszervezet. Kezde­ményezésére megalakították. Később kiváltak fáz SZDP- ből. s megalakították a kom­munista pártot. Beszervezte a munkásokat a szakszerve­zetbe. S. hogy leplezzék az illegális munkát, dalárdát szerveztek. Énekelt a dalár­da,' a felnőttek ez idő alatt gyűléseztek. .-S egyszer csak lebuktunk. Valaki besúgta. Jöttek a rendőrök, s a pin­cét, afto! volt a párthelyi­ség. feldúlták, a vezetőket elvitték, bebörtönözték. Ek­kor megkezdtük a gyűjtést a kiszabadításukért.” 1921-ben került haza Bo­rika néni. Figyelmeztették, mi van Magyarországon, Ira. rása ez a külső kapcsolat. Igaz két év alatt mintegy háromszázezer forintot fizet­tek ki a különböző intézmé­nyeknek. Emellett minden olyan kiadványra, szaklapra előfize nek, amiből, a szö­vetkezet profitálhat. Ez az írásos információ évi 50 ezer forintba kerül. A legna­gyobb szellemi befektetés azonban a jó szakemberek alkalmazása. A szövetkezet összterülete valamivel ezer hektár alatt van. Erre a viszonylag kis területre négy egyetemet, hét főisko­lát. felsőfokú technikumot végzett szakembert alkal­maznak. Kétszer annyi szak­ember van ma a szövetke­zetben, mint a régi vezetés idején volt. Hogy megéri-e, egyetlen számadat jól bizo­nyít: amíg a szakemberek száma kétszeresére, a ter­melési érték ötszörösére nö­vekedett. Korszerű munkaszervezés A szellemi tőiké mellett a sikerek elérésében legfonto­sabb dologként emlegetik a munkaszervezés korszerűsí­tését. A szókelyi termelő- szövetkezetben nincs olyan közös munka, aminek a technológiája ne lenne írás­ban rögzítve. Például: egy traktoros. aki a kukorica­termesztésben vesz részt, írásban kanja meg mikor, milyen mélyszántást kell végeznie, müven .sor és tő­távolságra kell vetnie a ku­koricát, hány mázsa műtrá- gvát kell bedolgoznia hek­táronként. és ígv tovább, egészen addig, hogy ezekért a munkákért mennyi bért kap. A szigorú előírásokhoz a vezetőknek is biztosítani kell a jól javított gépeit, üzemanyagok műtrágyát, hogy minden rendelkezésre álljon, mert különben hiá­bavaló a pontos technológia. Az új vezetőség kezdetben sokat küszködött n gépek állása, meghibásodása miatt. Kilenc traktorral és három kombájnnal rendelkezik a szövetkezet. Uj géneket még 1973-ra sem tudtak vásá­rolni. Valamit azonban ten­ni kellett. TTgv döntötték, hogy a javítóműhelyben két műszakot szerveznek Tgv történt. E,s'e. amibor leszállt a traktoros a génről. el­mondta észrevételét a szere­lőknek. Kora regeel. indu­láskor kijavított és beme­legített eépre ülhete.t. Ezzel az eavetlen munkaszervezés­sel a 7 előző évi hétezer­n.yolcszáz no»máIhektárról 11 ezerre növekedett az évi munka mennyisége. fait otthagyta. 1922-ben is merkedett meg férjével, akit baloldali magatartása miatt rendőrségi felügyelet alatt tartottak. Vörös katona volt. S 1924-től- ahogy házasságot kötöttek, e pillanattól együtt dolgoztak a munkásmozga­lomban. Somogyiné már az 1930-as években szervezte a nőmozgalmat, agitált a Szov­jetunió mellett. És termé­szetes. hogy az az asszony ott található az elsők kö­zött. akik Nyíregyházán meg­alakítják az MNDSZ-t 1945. május 6-án. Hosszú lenne még felsorolni is, mi min­dennel foglalkoztak. Gyűjtés élelemről való gondoskodás, felvilágosítás, ő valóban a forradalom háziasszonyaként dolgozott abban az időben. Ezt vallotta: ,-Amíg a vá­rosban egy munkanélküli lesz, én addig munkát nem vállalok. Elég egy kereset.” Borika néni a IV. kerületi pártszervezet tagja. Igaz ak­tív pártmunkát már nem végez. Ezt mondja: „De azért jönnek hozzám tanácsot kér­ni.” Ez az ő pártmunkája. Élő példakép. 2. Jani bácsira várni kell. mert a .’mama” elküldte a boltba. .Mindjárt itt lesz, tessék helyet foglalni.’’ Si­Másiík: a korábbi normák kai a paprikaszedő asszo­nyok 1973 őszén az előző évi napi száz forint helyett 160 forintot kerestek. Ezt úgy érték el, hogy már a pap­rika palántálásakor' felhív­ták a kertészeti dolgozók fi­gyelmét a sűrűbb tőszám előnyére. Elmondták, ha jól „beállt” lesz a paprika- tábla. jobban kereshetnek a szedésnél. Az elnök nem sajnálta a\ fáradságot, hogy órával a kezében mérje a szedés és a leszedett áru kihordási idejét. Az előző évben, amikor ritkább volt az állomány, az asszonyok az idő 40—50 százalékát a kihordással töltötték. Igaz, még egy újítást vezettek be: megfelelő távolságon műve­lési utakat hagytak. így rö­vid ebb távolságra kellett hordani a paprikát A ki­hordási idő az új szervezés­sel felére csökkent. Mind­emellett több lett az egy hektárra jutó termés, jobban járt a szövetkezet és a ker­tészeti dolgozók is, mert töb­bet kereslek. Szója és program A munkaszervezés javítá­sa, a szellemi tőke tervszerű okos hasznosítása — sok egyéb mellett — voltak azok a „csodaszerek”, amivel az 1971. évi (szanálást év) 5 millióról 29 millióra tornáz­ták fel a termelési értéket. Például: a búzatermés átla­gát .hektáronként 23-ról 36 mázsáira, a rozsot 11-ről 24- re, a kukoricát 17-ről 54 mázsára növelték két év alatt. Természetesen a költ­ségek is emelkedtek, hiszen sokkal nagyobb forgótőkével, befektetéssel érték el az eredményeket, de a többlet- termés ezt bőven fedezte. Például a szántóföldi ter­mesztésben háromszázkilenc­venöt kilogramm műtrágya hatóanyagot használtak fel 1973-ban. Növel ék az öntö­zött területet, sőt az idén még tovább lépnek. A múlt évben százötvenezer köb­méter vizet öntöztek ki. Az idei tervükben 550 ezer köb- mé’er szerepel. Ottjártunk- kor esett a határt hizlaló eső. de az önt őzöm unka sok egy percre nem állították k a gépeket. — Most a leghasznosabb az öntözés — magyarázta az elnök —• hiszen nincs párol­gási veszteség, minden liter víz a talajba jut. Az újításokban nincs megállás. Az idén 55 hektá­ron szójával próbálkoznak, amiről köztudott, hogy nagy fehérjetartalmánál fogva a hús- és tejprogram megváló­mon János 64 esztendős Tö­mött fekete bajusza van, igaz. haia már kezd fehér redni., Zakója hajtókáján jelvény. „SZOT-jelvény a 25 esztendős munkáért. 1929 óta szervezett dolgozó va­gyok. mint szobafestő és má­zoló .segéd léptem a szak- szervezetbe és a pártba is." Őt is a bújtosi munkásott­hon nevelte. De már inasként ott fh- lelt-figyelt a felnőttek kö­zött, hallgatta a politikát. . Ez akkor tiltott volt, a mes­terek ha megtudták, volt baj belőle. Előadásokat hall­gattunk. röpcédulákat hord- tunk szét. Lehettünk akkor vagy nyolcán ilyen ifjúmun­kások, akikre ezt bízták.” És az ő munkájával kapcso­latban is „köptek”. Csend­őrök várták, megpofozták, verték. „Aki ilyet vállalt, an­nak számolni kellett a kö­vetkezményekkel is.” Részt vett az 1930-aß sztrájkban. Szemináriumra járt Soltész Mihállyal. Jó munkás volt, mert a mozgalomban is azt tanították, csak azok nyit­hatják ki hangadókként a szájukat a burzsoá rendszer, re, akik a munkában is pél­dát mutatnak, így a kovete­sításának jelentős segítés lehet. Már a múlt évben ’.S 10 ezer számra nevelték a víziszárnyasoka., elsősorban kacsát. Most, május elején 27 ezer hoa már a farmon volt, az éves tervük , libából 65 ezer darab. Székelyben megoldották a nőik teljes foglalkoztatottsá­gát. Aki vállalja, egész év­ben kap munkát. A vízi­szárnyas telepen három mű­szakban dolgoznak, itt az év; kereset 30 ezren felül van, de 22—25 ezer forintot más munkahelyeken is elérhetnek a nők. Azok részére, akik a hatnapos munkahetet nem tudják vállalni, négy-ötna­pos brigádot szervezték. Új tagok — próbaidővel Az eredményekhez kíván­kozik még. hogy a tagság életkora az elmúlt kéit esz­tendőben 11 évvel csökkent, vagyis ötvenöt évről 44-re esett le. Ez végeredmény­ben nem is 11 év, hanem 12, mert közben a már bentlé- vők két évet öregedtek. Szé­kelyben elérték azt, hogy új tagot, vagy alkalmazottat csak egyéves próbáld f 'el vesznek föl. Ezádő alatt töb­bek között kizáró ok, ha valaki ittasan jelenik mega munkában, vagy emiatt nem jelenik meg. Kizáró ok a hanyag munka, vagy a több. szőri késés is. Néhányan meg is szöktek a prőbaév alatt, egy-két embert pedig a vezetőségne” kellett elta­nácsolni. Az írásban lefek­tetett technológiát csak pon­tosan és időben lehet vég­rehajtani. Az ilyen szerve­zés a vezetőséget nagy fel­adat elé állítja, mert a ts.g is követeli a jogait, — a jő munkához a feltételeket is biztosítani kellett. A távlati tervük szerint a' szántóföldi termesztésiben fő profil az abrak- és a szálas- takarmány-termesztés lesz. Az állattenyésztésben pedig szarvasmarhával és li ba-ka­csa tenyésztéssel foglalkoz­nak. Olyan üzemet szeret­nének kialakítani, ha lehet területnövekedéssel, de anél­kül is, ami évenként leg­alább 100 millió forint ter­melési értéket állít elő. Ilyen naevságrend az. ahol a mo­dern technikát már gazda- saaosan is lehet alkalmazni. A szándék találkozik a tagság egyetértésével. A múlt évben még csak esv szocialista brigád volt a szö­vetkezetben. a napokban 12 brigád tett vállalást a XT. nár' kongresszus tiszteletére. A 49 milliós éves tervet már az id én el akarták érni. de mellette sok tízezer forint értékű társadalmi munkát vállaltaik a község, a szö­vetkezet szépítésére Az el­múlt ké; év tempóin, ered­ménye. é, az elnyert kiváló cím ehhez jó fedezetnek látszik. Csikós Balázs léseket is kénytelenek vol­tak jobban teljesíteni. És űjra szóba kerül a munkásdalárda’ amelynek 1929-ben lett tagja. Ott volt sokszor a hármas-dombi ta­lálkozókon május elsejéken. És a felszabadulás után is a mozgalom hű harcosa. Tag­ja volt a szakmaközi bizott­ságnak, ö szervezte meg a tűzoltók szakszervezetét Nyíregyházán. Titkárává vá­lasztották. Évekig ő intézte az önkéntes tűzoltók ügyét- sorsáí a megyében. 1948-ban tűzoltó tisztiisko- lara küldik. Ennek elvégzése után szolgálatot teljesít Ka­posvárott, később Debrecen­ben. Hajdúnánáson. Párt­munkát is végeiz, később visszakerül Nyíregyházára. 1957—58-ban a BM járási­városi bizottságának tagja, aktíva, pártszervezeteket pat­ronál, segít. És tűzoltó fő­hadnagyként kerül nyugdíj­ba. Azóta sem tétlenkedik. „Az I. kerületben dolgozok, pártvezetőségi tag vagyok.” Simon Ján£»s bácsi nam szerzett nagy érdemeket. Munkásszíve-esze szerint tét. te azt. amit osztálya érdeke ki vánt-követel t. Farkas Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents