Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-08 / 105. szám
irn. ml Jus 8. im.tr-mwrKiiöxszto 3. oMal Politikai vitakör A megye IV. ötéves terve (3.) A munkás és a gyár r GONDOLKODÓBA EJTETT az a vélemény, amit Albert István, a Nagyhalászi Kender juta és Zsákgyárban tartott politikai vitaköri beszélgetésein mondott arról, vajon érettek-e a munkások a szocialista demokrácia gyakorlására? Szerinte nem. „Olyan rohamos fejlesztése, ahogy mi azt szeretnénk, kívánnánk, nem lehetséges” — vallotta, Azt vallja, először a tudatat kell fejleszteni, aztán a demokráciát. Csakhogy, megfeledkezik arról, e kettő c ize függ, s ezernyi tény igazolja: érettek a munkásak arra, hogy gyakorolják a szocialista demokráciát. így válhat valóban cselekvő alkotójává-formálójává saját sorsának, üzemének, érezheti igazán, hogy övé a gyár. Közhelynek t.űnik mindez, de ez a valóság. Vajon érettek voltak a munkások az államosítások végrehajtására? Érettek voltak arra. hogy üzemek, gyárak, intézmények igazgatását vállalják? Érettek voltak-e arra, hogy a szocializmus útjára vezessék a dolgozó parasztságot? Érettek voltak-e arra, hogy a tudomány várait megoetromol- •jak? S érettek voltak-e arra, hogy a haza védelmét biztosító néphadsereg irányítói váljanak belőlük? LEHETNE VÉG NÉLKÜL SOROLNI, mi ' mindent kellett megoldania a munkásosztálynak, hogy történelmi hivatását teljesítse S mi minden vár még rá a jövő építésében. Kisvárdán, a Vulkániban ötletládát rendszeresítettek. Igénylik. hogy minden munkás járuljon hozzá a gyár vezetésének korszerűsítéséhez, szóljon bele a munka- és üzemszervezésbe, lássa meg az elavultat, segítse az újat. És vannak ötleteik az egyszerű munkásembereknek. Ezért csökkent a selejt, könnyűit a fizikai munka. Az ISG mátészalkai gyárában „csak” azért kérdeztek meg egy felmérés kapcsán több mint 130 fiatal munkást, hogy megtudják: hogyan érzi magát, ötven kérdésre válaszoltak. Vajon politizálni kívánt ezzel a gyárvezetés, a KISZ, az Ifjúsági Bizottság? Természetesen. Ugyanakkor politizáltak a válaszadók is! Válaszaikkal, nyíltságukkal, azzal, hogy véleményt mondtak. Vajon mi ez, ha nem beleszólás a gyár vezetésének ügyeibe? Mi ez. ha nem a hatalom gyakorlása? S mi ez, ha nem a szocialista demokrácia érvényesítése. annak segítése? Nem régiben a MEZŐGÉP Vállalatnál megtartott munkásfórumon nem csak azok jelentek meg. akiknek kérdésük volt, hanem azok is, akiket különben is érdekelte munkatársuk és a gyár ügye, jövője. A főmérnök által adott részletes válaszokból az is kicsendült mellesleg, hogy itt teljes nyíltságra, teljes őszinteségre van szükség. Ezt nem csak igénylik, de el is várják a munkások. Vajon a munkások szocialista demokrácia gyakorlására való éretlenségét bizonyították volna az ilyen kérdések: ..Miért magasabb egy-egy segédmunkás alapbére, mint egy kezdő szakmunkásé?” „Tizenegy éves szakmunkás vagyok. A vállalatnál a tmk-ban 6 éve dolgozom és a bérem 12,80 forint, amellyel nem vagyok megelégedve. Miikor kaphatok bérrendezést. ?’’ És íme egy másak: „Mit jelent a dolgozók számára, ha az előző évi tervet 15 millió forinttal emelik?” * Mit bizonyít az élet. a gyakorlat? Az újításokban, az új gyártmányokban, a korszerűbb termékekben testet öltött anyagi- szellemi érték — melyet külföldön is elismernek — vajon nem a sokezemyi munkás- kéz-munkásész megnyilvánuló szocialista demokráciája? És nem az-e a nagy halászi gyárban az ifjúság munkája nyomán épült klub? Kinek, vagy kiknek az akarata, kívánsága szülte? És vajon a szocialista demokrácia elvének az érvényesítése tükröződik-e abban az intézkedésben, amelyet a Kemecsei Állami Gazdaságban hoztak, amikor a fiatalság képviselőinek, az ifjúsági tanácsnak a javaslatára tavaly 3 fiatal részesült miniszteri kitüntetésben. & 16 fiatal nyerte el a vállalati kiváló dolgozó címet. Négy fiatal kapott szolgálati lakást, kettő lakásépítési hozzájárulást. PEDIG CSAK NÉHÁNY ÜZEM, vállalat példájából merítettünk. Persze, hogy o*t a vitaköri foglalkozáson, is élénk vita kerekedett e kérdés körül. Talán Gagyi Lászlónak a válasza tetszett legjobban, ö ezt mondta: „A szocialista demokrácia ügye, érvényesítése nem érettségi kérdése. Vagy van véleménye az embernek, s megmondja, vagy nincs. A munkásnak legyen! Szóval a szocialista demokrácia ügye, érvényesítése a hatalom kérdése is. És szilárdabb az a munkásfiatalom. amelyet szóval-tettel egyaránt támogatnak az emberek.” Nem arról van szó, márt elhangzott: „Szépen néznénk ki ha a vezetésbe mindenki beleszólna.” Kissé sértő ez a mindenki, és furcsa a megjegyzés, már ami a beleszólást illeti. Mert a munkás nem beleszól, 6 a hatalom birtokosa, tehát nem beleszól. S ezért is érdemes is, szükséges is a fogalmakat újra és újra tisztázni. Elveinket, politikánkat ismételni, ismertetni, mint ezt pártunk legutóbbi, ez év márciusi határozata is aláhúzta. Mert. nem másról, hanem a munkáshatalom erősítéséről van szó. amikor a munkásosztály helyze. tének javítása érdekében a szocialista demokrácia ügyében gondolkodunk és cselekszünk. Éppen ezért van szükség politizálásra, olyan politikai légkör formálására, teremtésére minden nap, amely félreérthetetlenül munkáscentrikus. Ilyen módon ítéli meg a gazdasági-társadalmi folyamatokat, s ha úgy látja, ezek szolgálják a proletárdiktatúra erősítését akkor jó vágányon halad a szekér, ha gyengíti, akkor ott igazítana kell a gyeplőn. Szükség van eszmecserére, ezt bizonyítják a munkásfórumak, ifjúsági parlamentek. szocialista brigádvezetői tanácskozások, s azok a politikai vitakörök, amelyek hasznos tettek kohód lehetnek a párt politikáját megvalósítani segítő tiszta, világos eszméknek, céloknak, a határozatok nvegvaló- satasának. Farkas Kálmán Ballada a szövőnőről Y a jón mindig csak azok^ ról kell, hogy szóljon ®7 ének, akik itt születtek és azóta is itt vannak? Akik elmentek és itthagyták életük egy nagy darabját — vagy akik idehozták az életüket. azokról soha? Ebben az esetben egy pesterzsébeti szövőnőről. Tiszavasváriban azzal a szándékkal kerestem fel a szociális otthont, hogy találkozzam a Tanácsköztársaság egy régen látott katonájával. De Bátori bácsi, aki élete 'végéig piros nyakkendőt viselt' már nincs... Csak az emléke. De itt van Tóth József bácsi. 68 éves és mondta is, hogy szívesen beszélne az emlékeiről. Büte Ilona vezetőnő irodájába két nővér vezette be. Sötét szemüveget visel. Tapogatva keresi meg a szék támláját. Beszélgetünk. Gyorsan átfut a gyermekkorán. Sokszor utazott. Aradon született, a második világháború után szabadult fel cipészsegédnek Debrecenben. Voltak már akkor ifjúmunkás kapcsolatai. Csak ott lassít, amikor Pesterzsébetig érkezik a történetben. Ott élt a két világháború között, oda fűzik első szervezkedési emlékei is. A csepeli gyárban dolgozik, ott érik a szakszervezeti harcok. A munkásotthonban Ismerkedik meg későbbi feleségével is, aki szintén benne volt a mozgalomban. — Hej, milyen harcias lány volt az a kis fonónő! — sóhajtja. Balog Irmáról van szó' aki a Házai Fésüsfonóban dolgozott és tűrnie kellett, hogy a férjét kidobják Csepelről, a nagy gyárból. Sok mesterséget megpróbált a férj, még a saját szakmájában is dolgozott. De ha az a jó feleség nem lett volna... ! — sóhajt Józsi bácsi. Amikor a második világháborúban lebombázták Erzsébetet, errefelé vették az útjukat. Volt Dombrádonegy kádármester unokatestvére. Az segítette a menekülőket a letelepedésben. A bodrogközi Semjén községben talált kenyeret. Ott találta a házaspárt a felszabadulás is. Mint a 29 éves pártmunkáról szóló elismerés tanúsítja, a semjéni falusi cipész az elsők közt segítette megszervezni a semjéni pártszervezetet. A mozgalmi munkából itt is kivette a részét a feleség is. Főleg, amikor harcra való idők voltak. Például az ellenforradalom idején. Akkor azt mondta az egykori szövőnő: — Emlékszel rá, amikor a szolgabíró- meg Aranyossy főjegyző nem akart nekünk letelepedési engedélyt adni? Azt is kiharcoltuk. Minekünk nem szabad félni senkitől. A nép velünk van. És mi velük. Akit félrevezettek. fel kell világosítani, az ellenség meg féljen mi- tőlünk! És Tóth József cipész és pártszervező ez egyszer nem pártiskolára ment, mint máskor, hanem járőröket, szervezett. egészen Ricséig. És Irma néninek lett igaza. Senki soha egy ujjal sem nyúlt a segédrendőr Tóth Józsefhez. Ismerték, szerették. Aki pedig bántani akarta volna, félt tőle. Ezért a több éves szolgálatáért kapta másik kitüntetését. Sikereihez nem használja a „haza és nép szolgálatában” kifejezést. Ezt mondja: A harmadik szektor Az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók mellett mind többen az úgynevezett harmadik szektorban keresik meg a kenyerüket, a közvetlenül terméket nem előállító kereskedelemben, közlekedésben dolgoznak, a különböző szolgáltatások mind jobb kielégítésén fáradoznak, az egészségügy, a közművelődés, oktatás teljesebbé tétele a feladatuk. Ennek a harmadik szektornak a helyzete egyszersmind jó útmutatója az életszínvonal változásának. A lakosság pénzbevétele A megyében az utóbbi három év alatt jelentősen növekedtek a jövedelmek, a lakosság pénzbevétele, ami 7,4 milliárd forintra nőtt. Az iparban dolgozóknál a havi átlagkereset ma már meghaladja a 2200 forintot, a szolgáltatásban pedig közel kétezer forint körül alakul. A tsz-tagok közösből származó részesedése több, mint 18 ezer forint egy évben. Meg kell azonban azt is említeni, hogy az átlagos havi keresetek — az elért növekedés ellenére — még mindig elmaradnak az országos átlagtól. A lakosság és különösen a munkások reálbérének az emelkedése viszont a tervezettnek megfelelően alakul. A kereskedelemre jellemző, hogy tovább bővült a megyei hálózat. A boltok alapterülete 11 százalékkal nőtt, a forgalom pedig há_rom év alatt 1,2 milliárd forinttal emelkedett. Mind több községben hódít tért a modern kereskedelmi eladási forma, több új önkiszolgáló ABC- áruház épült, Nyíregyházán pedig ebben az évben készül el a két nagyáruház, amelynek révén a megyeszékhely valóban kereskedelmi központtá is válik. Több községben új éttermet, cukrászdát nyitottak, jellemző, hogy az italfogyasztástól nagyobb mértékben nő az ételforgalom. Továbbra Is súlyos gondja Szabolos-Szatmámak a közlekedés, különösen a váróéi tömegközlekedés. A valóság az, hogy az új autóbuszok beszerzése, a szállított utasok száma a terveknek megfelelően alakult, azonban az igények itt jóval előtte járnak a lehetőségeknek. A közlekedési koncepció végrehajtása — Á féleségem arm tarai tott, hogy meg kell bíznunk az embereikben és ők is megbíznak bennünk. Csak egyszer akadt valaki, aki azt mondta neki: — Miskolcon már lövöldöznek, mi meg itt ülünk. Józsi bácsi csendesen így válaszolt: — Azt méretnéd, h* Itt is vér folyna ? A kalandra vágyó elhallgatott. így repültek el az évek. Pár éve ismét Dombrádra költözött, nagy teherrel a vállán. Mert meghalt az. aki közel öt évtizeden át mellette állt életben, politikában. szeretetben és haragban. Hirtelen kitör: — Nem tudom elfelejteni! Csend van a kis szobában. A nővérek szipognak. Józsi bácsi sötét szemüvegét enyhe szemrehányással fordítja feléjük. És hirtelen megértem. hogy ezért akart beszélgetni. Róla. Mert jólesik. És mar én is látom a kékszemű, szőke hajú Irmát, amint kislányosan szónokol Erzsébeten, órt áll a fiatalok találkozása előtt, jóban- rosszban kíséri egyszerű, mégis nagyívű pályáján a párját Gesztelyi Nagy Zoltán révén két vasútvonal szűnt meg a megyében. Az egyik a Jánkmajtis és Kölese közötti keskenynyomtávú vasút, a másik a Baktalóránt- háza és Kisvárda közötti vasút Az útépítésekkel igyekeztek lépést tartani a megnövekedett forgalommal. (Lassan 10 000 magántulajdonban lévő személygépkocsi van a megyében, a tehergépkocsiállomány is jelentősen növekedett.) A megye legnagyobb útkorszerűsítése a 4-es számú főközlekedési út egyes szakaszainak átépítése. Kisvárda éf. Záhony között már teljes egészében az új úton lehet közlekedni, még az idén nyáron elkészül az Ajak Kisvárda közötti szakasz a felüljáróval és az Ujfehértó és Nyíregyháza közötti szakasz. Az úgynevezett „alrna- úton” az idén Vásárosna- ménytól Záhonyig juthatunk el. A korszerűsítések az elmúlt három év alatt 1 míl- liárdba kerültek. Folyik a nagyszabású „szőnyegprogram”, jó minőségű aszfalt- burkolattal látják el és szélesítik ki a forgalmasabb utakat A 200 lakosnál nagyobb települések bekötő úttal való ellátásánál kisebb volt az első három év üteme, de 1975- re itt is elkészülnek az utak. Milliók az ellátás javítására Az egészségügyi ellátásnál szintén figyelembe kell venni, hogy az országos átlagnál rosszabb körülmények között indultunk 1970-ben, s az azóta megtett erőfeszítések mellett is jóval nehezebb az igényeknek megfelelő ellátási szintet kialakítani. Eddig 184 millió forintot fordítottunk az ellátás megjavítására. Ennek révén Nyíregyházán és Mátészalkán új kórházi pavilonok készültek el. a tbc-in- tézetekben különböző átcsoportosításokra került sor. összesen 250 új kórházi ágy- gyal van több jelenleg, mint három évvel ezelőtt. Növekedett az orvosi állások száma. Az akkori 640 orvos helyett ma már mintegy 700-an vesznek részt a gyógyító munkában. Az oktatásra, közművelődésre a megye IV. ötéves terve a tanácsi fejlesztési alápokbói több, mint 400 millió forintot irányzott elő. A más alapokból felhasznált pénzeszközökkel együtt pedig három év alatt 40Q milliós beruházás valósult meg. Különösen jelentős az óvodaépítés, -bővítés terén elért eredmény. Az óvodák száma közel ötödével nőtt, „ egy- harmadával több gyermek járhat ma már óvodába, mint három évvel ezelőtt. Itt a IV. ötéves tervre előirányzottakat már teljesítettük, ami köszönhető annak a széles körű társadalmi összefogásnak is, ami Nyíregyházán megvalósult. Ennek ellenére továbbra is fontos az óvodaépítés, az igények nagyobbak a lehetőségeknél. Az általános iskolákban 44 új tanterem várja a diákokat, s 11 új napközis tantermet hoztak létre. (Ennél több tanterem épült, de igen sok még a megszüntetésre váró szükségtantermek száma.) A kisebb iskoláknál megindult a körzetesítés, jelenleg 69 körzeti iskola van a megyében, ahol jobb feltételeket biztosítanak a tanyasi és kisközségi gyermekeknek. A középiskoláknál az utőbJ bi években fejeződött be a nyírbátori, a csengeri és de- mecseri új gimnáziumok, a nyíregyházi közgazdaság* szakközépiskola építése. A diákotthonokban viszont még továbbra i,, nagy a hiány, a későbbi évek hoznak javulást. A szakmunkásképzésben a technikai ellátottság javítása a fontos. A közművelődési intézmőJ nyéknél több művelődési ház építése az időközben megnövekedett költségek miatt ké-i sőbbre halasztódott, min* Kisvárdán és Mátészalkán. Épül viszont a vásárosnamé- nyi és a nagykállói művelődési ház, a megyei könyvtár Kommunális fejlesztések < Eredmény, hogy mär fete» 'épülésén van vezetékes víaM eüátás, viszont meg kell jeU SJ«zni, hogy ebben sokat aKitett az árvíz utáni újjáépítés is. A kommunális ellátásnál bár többnyire az országos átJ lag alatt vagyunk, de igen sok előrehaladás történt A propán-bután palackos gázellátás az 1975-re tervezető szintet meghaladta, már a kisebb községekben is vannatí mini cseretelepek. A vezető-: Kés gázellátásba igen sok új lakást kapcsoltak be Nyíregyházán. s ha gondokkal is,' de a távfűtés és annak bővítése is megvalósult a tervezett mértékben. Külön meg kell említeni, hogy szépülnek! a városok és községek. Nyíregyházán a városközpont* sortatarozással nagyon szép városkép alakul ki. A megye lakásépítése tcffii arányosan teljesül. Gond; hogy a városokban a célcsoportos lakásépítkezéseknél — a kommunális beruházások éa szanálások miatt — elmaradás van. Mindezek ** eredmények! 1 hogy az élet szinte minder» területén a IV. ötéves terv céljai megvalósulnak azt bí- * zonyftják. hogy nemcsak a 1 tervezés bizonyult jónak, ha- 3 nem a végrehajtás szintéi* sikeres. Most — a kongresz- szusi munkaverseny segítségével is — a IV. ötéves terv céljainak mind teljesebb meg- ' valósítására kell törekedni m hátralévő másfél év során. és a megye más településein — Láayj Bcteai Az Idén 7000 darab ammónia kszelcpet gyártanak csehsrio*» vák exportmegrendelésre az Ipari Szerelvény és Gépgyár] mátészalkai egységében. (Elek Emil felvétele) •*
