Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-07 / 104. (105.) szám
mW-m®?ÁltÖK32A8 ' > WH. tnüas T. fci .............. Adatok megyénkről Lakosság', foglalkoztatás, termelés Számítástechnikai napok megyénkben Szakemberek előtt bemutatkozik az R—10-es készülék. (Hammel József felvétele) Hazánkban felgyorsult a társadalmi mozgás. Az iparosítás, a mezőgazidaság fejlesztése évről-évre változtat a korábbi arányokon. A Statisztikai Hivatal rend. szeresen figyelemmel kiséri ezeket a változásokat. Szabolcs-Szatmár megyéről az 1974. évi „Magyar Statisztikai Zsebkönyv” is több értékes adatot tartalmaz. Alább ebből adunk összeállítást: Megyénkben 7 járás, 4 város, 6ö önálló tanácsú, 160 közös tanácsú azaz ösz- szesen 226 község van. 1973. január 1-én Sza- bolcs-Szatmár megyében 561 ezren laktak, az ország lakosságának 5,4%-a. Megyénk 1 négyzetkilométerre jutó népsűrűsége 95 fő, szemben a 112 fős országos átlaggal. 1970. január 1-én a megye összes aktív keresőiből 24.6% az iparban és. az építőiparban. 47,6% a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és vízgazdálkodás területén, 7,5% a szállítás és hírközlés, 6,6% a kereskedelemben, 13,7% pedig egyéb ágazatokban dolgozott. Megyénkben 1973-ban az 1000 lakosra jutó természetes szaporodás 9 fő, a 3,2-es országos átlaggal szemben (majdnem háromszorosa az országos átlagnak!) Az állami iparban foglalkoztatottak száma megyénkben 31 ezer fő volt 1972- ben; az ország összes állami ipari foglalkoztatottjainak 2.1%-a dolgozott csak itt. Ennél kedvezőtlenebb arány csak Tolna megyében. (1,5%). A 10 000 lakosra jutó kisipari szövetkezeti tagok és alkalmazottak száma medvénkben 144 fő a 226-os országos átlaggal szemben. A megyénk szocialista iparában — 19“2-ben —felhasznált villamosenergia 54 millió kWó. Az országos 10 851 kWó felhasználásához kénest ez ragvon csekély. Szabolcs-Szatmár megve termőterülete 571 ezer hektár: az ország termőterületének R 8%-a. A termőterület 62.6%-n «zártó. 84%-a kert- és gviimölcsös. 1.6%-a s^rpö. 12 8%-a rét. legelő. 14.9%-a erdő. Az ország búza, rozs termésének 6%-á+. a takarmánygabona 5%-át, a kukorica 5.2%-át. a cu- korréna 7,9%-át megyénkben termelik meg. Megyénkben a búza hektáronkénti termésátlaga 33.0 q forsz, átlag 34,8 q). az árpáé 31,1 q forsz, átlag 30,4 q). a kukoricáé 32,4 q forsz, átlag 40,5 q), a cukorrépáé 317,6 q forsz, átlag 297,9 q). 1973. március 31-én megyénk szarvasmarha-állománya 156 ezer db., sertésállománya 353 ezer db. 100 hektár mezőgazdasági területre 40,7 számosállat jut, az országos 39,2-del szemben. Az ország kiskereskedelmi forgalmának 4%-át bonyolítják le megyénkben. Az egy lakosra jutó eladás 12 725 Ft. a 16 991 Ft-os országos átlaggal szemben. Megyénkben alacsonyabb az egy lakosra jutó élelmiszer és élvezeti cikkek, a ruházati cikkek és vegyes iparcikkek vásárlása mint az országos átlag. 1973-ban megyénkben 4540 lakást építettek. Az 1000 lakosra jutó új lakások száma 8,1, szemben az országos 8.2-del. 1972-ben Í942 lakást építettek megyénkben, s akkor az 1000 lakosra jutó új lakások száma i 8,8 volt, szemben a 8,7-es országos átlaggal. A 10 000 lakosra jutó orvosok száma megyénkben 1973 végén 11,4, szemben a 23,9-es országos átlaggal. Az egy körzetj orvosra jutó lakosok száma 2824. szemben a 2807-es országos átlaggal. A 10 000 lakosra jutó kórházi ágyak száma 58,1, szemben a 80,8-es országos átlaggal. Megyénkben a bölcsődei férőhelyek 6záma 1973 végén 1928 volt. 100 bölcsődés korú gyermekre jutó férőhely 6,2, szemben a 10,2-es országos átlaggal. Az óvodai férőhelyek száma megyénkben 16 095. A 100 óvodás korú gyermekre jutó férőhely 51,2, szemben az 56,8-es országos átlaggal. Az 1973/74. tanév elején 77 942 általános iskolai tanuló volt megyénkben. Az egy tanteremre jutó általános iskolai tanulók szama 37,1, szemben a 31,7-es országos átlaggal. A nappali tagozatos középiskolai tanulók száma 11 408. Budapest után a legnagyobb tanulói létszám ez! Az egy osztályteremre jutó középiskolai tanulók száma 36,6, szemben , az országos 35,§-es országos átlaggal. A megyénkből felsőoktatási intézményekben tanulók száma 2800 fő. (Budapest és Pest megye után a legmagasabb arány a megyék között.) Az egy lakosra jutó mozá- látogatások száma 1973-ban 5,2 (orsz. átlag 7,1). A 100 lakosra jutó színházlátogatások száma 17,2 (orsz. átlag 54,1). A 100 lakosra jutó könyvtári állomány 237,3 (orsz. átlag 263,1). A 100 lakosra jutó rádióelőfizetök száma 1973. december 31-én 18,6 (orsz. átlag 24,3). A 100 lakosra jütó télévízió előfizetők száma pedig 17,0 (orsz. átlag 21,1). Sipos Sándor főiskolai docens mezőgazdasági főiskola Néhány évvel ezelőtt a mozi válságáról beszéltek és valóban: a tévékészülékek elterjedése csökkentette a látogatottságot. Válságról beszélni túlzás, annyi azonban bizonyos, hogy jóval kényelmesebbé, kötetlenebbé, vön- zóbbá kell tenni a nézők számára a mozilátogatés körülményeit, ki kélí lépni a hagyományos — sok esetben már elavult — formák keretei közül céltudatosabbá téve a műsorpolitikát. Film a munkásszállóban A Szabolcs-Szatmár megyei Moziüzemi Vállalat vezetői tisztában vannak a fenti követelményekkel, kiléptek a mozifaiak kÖzüí és a filmeket helyébe viszik a kisebb-nagyobb munkahelyi, iskolai kollektíváknak, akár vándorautók segítségével. akár állandó filmvetítő berendezés felszerelésével. A Nyíregyházi 110. sz. Iparitanuló Intézetben hetente 2—3 előadást tart a vállalat és ezzel hasznos módon gondoskodik az iskolai elfoglaltság s a vonatindulás közötti szabad időről. (Itt sok a bejáró ipari tanuló.) Ugyancsak heti egy előadást rendeznek a hátrányos helyzetű gyermekeknek a Münnich Ferenc kollégiumban is. Kiépülőben van az iskolamozi- hálózat. A Nyíregyházi 5. sz. Általános Iskolában már működik egy mozi kísérleti jelleggel, hogv kedvet terem1 sen a többi iskolának. Ezekben az iskolai mozikban az ifjúságot érintő játékfilmeket, valamint szakmai-oktató jellegű filmet mutatnak majd be. Ezentúl fontos szerep jut az ideológiai nevelésnek is: a szocialista hazafiság és internacionalizmus, a szocialista erkölcs kérdéseit felvető alkotásokat az egyes osztályA KISZ megyei bizottsága, a megyei tanács és a MTESZ rendezésében számítástechnikai napok kezdődtek Sza- bolcs-Szatmárban. A rendezvénysorozat megnyitójára május 6-án, délelőtt került sor Nyíregyházán, a technika házában. Az ünnepélyes aktuson dr. Fábián Lajos, a megyei tanács vb-titkára mondott megnyitó beszédet. Ezt követően Kovács Győzői a Számítástechnikai Koordináló Intézet tudományos főosztályának vezetője tartott előadást a gazdasági vezetők részére Számítástechnika a gazdasági vezetés legkorszerűbb eszközei az iparban és mezőgazdaságban címmel. Az előadó elöljáróban filmen mutatta be az SZKI tevékenységét, amellyel elősegítik, hogy a modern gazdasági vezetés e korszerű és ma már mindinkább nélkülözhetetlen eszköze minden téren előrehaladásunk termékeny segítőjévé váljon. főnöki órák anyagához kapcsoltan vetítik. Az eredmények mellett akadnak hiányosságok, problémáik is. A vállalat tervbe vette a záhonyi bejáró munkások hasznos szórakoztatását és ehhez a helyi párt- és tanácsi szervektől minden segítséget megkapott. Eddig azonban nem sok sikerrel folytak a kihelyezett filmvetítések, mert még nem találták, meg a megfelelő szervezeti formát. amely jobban felkeltené a munkások figyelmét, jobban aktivizálná őket. Azonban — mint Kasza János, a vállalat műsorosztályának vezetője kifejtette — nem mondtak le erről a tervről és továbbra is kísérleteznek, akár úgy, hogy kezdetben csak másfél havonként rendeznek előadásokat, hátha menetközben megnő a nézők igénye. Problémát jelent a mesemozi hálózat is, bár itt másfajta hiányosságról van szó. „Vándorvetitők“ A múlt évben a vándorvetítő autók rendszeresen felkeresték az óvodákat és egyórás programban mesefilmeket vetítettek a gyermekeknek. A rövid mesefilmek elfogytak, viszont az igény továbbra is fennáll, sőt növekszik. Ezért az lóén hagy játékfilmeket játszanak le két részletben és ezzel a megfelelő műsoranyagot is biztosítani tudják. Most már 40 községre kiterjedően üzemeltetik a mesemozi- hálózatot, de hogy az elkövetkezendő években ez a forma hogyan fog „tartalommal”, azaz megfelelő filmekkel feltöltődni az a magyar filmgyártáson is múlik. (Vajon miért nem gondolnak többet rendezőink, forgatókönyvírótok a Külön felhívta a figyelmet az alkalmazástechnika fontosságára, arra, hogy a számítástechnika egyre inkább a gyakorlati élet szerves részévé váljon. Az előadó kifejezte azt a reményét, hogy a legközelebbi számítástechnikai napok rendezésekor már Szabolcs-Szatmár megyében is bekövetkezik a követelményeknek megfelelő fejlődés. Alkalom nyílik a számítás- technika szélesebb körű alkalmazására, a megépült rendszerek összehangoltabb együttmjiködésére. Délután sor került az R— 10-es számítógép bemutatására, majd újabb filmvetítések és előadások helyeveit a technika háza. Záhonyban délután az R—10-es számítógép általános ismertetésére került sor. Kedden újabb bemutatót rendeznek Nyíregyházán, majd. a témával kapcsolatos előadásokra kerül sor. gyermekek igényeire, óhajaira?) A tavaszi-nyári tervek közül elsőinek a májusi békehónap antknilitarisla, antifasiszta, haladó gondolatokat, időszerű problémákat bemutató filmjei emelkednek ki. köztük az Imádság már nem elég című chilei és az Életünk legszebb napja c. amerikai alkotások. Májustól augusztusig kéthetenként Nyíregyházán, Kisvárdán és Mátészalkán az ún. művészCilmsorozat keretében több régi ég új, világszerte ismert (és elismert!) alkotást fognak vetíteni, többek között: Az audencia. Kő a szájban, Kihívás. M| a teendő, Z. vagy egy politikai gyilkosság története és a Szenvedély című filmeket. Fehérgyarmaton, Ba'ktaló- rántházán, Kisvárdán, Mátészalkán és természetesen I Nyíregyházán. a filmklubmozgalom fejlesztése érdekében art-kino jelleggel archív sorozatokat indítanak. MUPRESSZO, vármozi Végezetül szólni kell az új létesítményekről is, elsősorban a nyíregyházi új MOPRESSZO-ról, amely a Nyíri Fészek kerthelyiségé- ben nyílik- Természetesen a Szabolcs étterem udvarán a tavaly már működött MO- PRESSZO is üzemel május 2-től és ekkor nyitott a szabadtéri Kert mozi is. Kisvárdán pedig május 15-vel a Vármozi. Fokozatosan kezdik el a filmvetítést az árvízzel sújtott területeken, a korszerűen felszerelt, újonnan épült művelődési házakban — így Panyolán. Ti- szakóródon, Tiszabecsem. Kisarban, Penyigién. Horváth Tamás Nincs moziválság » Uj formákkal kísérletezik a moziüzemi vállalat Sajnálom, hogy nem vezetek valamiféle rendszerezett feljegyzést színészeink szerepeiről, néhány mondatos értékeléssel, mert most pontosan fel tudnám sorolni Horváth József tévészerepeit — ide számítva a színházi közvetítéseket is —, megemlítve a kiemelkedőket. Mindez arra kellene most, hogy megalapozottabbnak tűnjék, amit mondani akarok: az eddigi tv-beli szerepei között talán a legjobb volt a Jan Mrákota prágai munkás testi és lelki gyötrődésének, belső és külső csatáinak igaz rajza. Maga a tévéjáték is figyelmet érdemel. Nemcsak azért, mert a csehszlovák szerző — Jiri Hubáé — olyan témát választott, amely nálunk is idősze-« rű egyéni éfi társadalmi gondot boncolgat, az életerőben megért nyugdíjas kor felvetette problémákat. Elsősorban azért kötötte le a figyelmet a Hosszú őszi n°p c. tévéjáték magyar változata, mert Horváth József kiváló érzékkel követte azt a lélektani folyamatot, amit a szerző részben megírt, részben meg-megsejtetett. A munkatársaktól való szelíd érzelemmel teli búcsútól a fölöslegesség érzetéig sem rövid és egyszerű az út, de még ennél is hoszabb, tekervényesebb és gyötrelmesebb a megoldásig, az újra megtalált lelki egyensúlyig. Horváth József Szemében ott lobogott az üres napoktól való félelem lángja, a tétlenség emésztő parázsénak izzásával együtt, s láthattuk benne az írtózattal vegye« ellenállást is, amelyet családja neki szánt sorsa váltott ki Jan Mrákotából. S milyen széles skálán tudta feltárni azt az örömlávát amelyet a gyárba visszahívó üzenet vált ki ebből az érzékeny, heves emberbő}! A szorongással teli testtartás miként változott a világot átölelő lendületté Horváth mozgásában, hangja színében! Újabb értékes alakítással lett gazdagabb a telelí- zió és közönsége. Más oldalról ugyan, de mégis mintegy aláhúzta az előbbi tévéjáték mondanivalóját a Gondolatok a hétköznapokról c. sorozat negyedik adása. Két metróépítő magyar munkást mutatott be Pálfalvi Nándor és Hilde~ brand lslván. Újdonságot a riportfilmben a megoldást tekintve nem találhattunk. Tanulságos e munkások sorsa és mostani életnívőjük, de biztosan érdekesebbé vált volna a film, ha nemcsak a két munkás szólal meg, hanem ha családjuk tagjai is szót kapnak, mert így csak mint statiszták voltak jelen. Ez a szereposztás biztosan nem azt akarta jelezni, hogy itt csak a férfinak van szava, mégis ilyen hatást keltett ez a riport. Dramatizált zenei Ismeretterjesztés. Ebbe a kategóriába lehetne sorolni a Mátyás Király udvarában, 1489 címmel keretjátékban előadott reneszánsz dalokat és táncokat. A szfnes adást venni tudó készüléktulajdoriosok bizonyára elgyönyörködtek a gazdag színekben, a pomn-Vú ruhákban, a régi zenét kedvelők kedvtelve hallgathatták a szén dalokat, akik viszont a történetet is kedvelik, s a jó sztorit; sem vetik meg, hát azok blzonv hoppon maradtak, közülük is főleg azok, akik csak feketefehérben láthatták ezt az adást, s érzékeiket nem kötötte le úgv a látvány, mint a színes adást nézőkét. Azt gondolom, nem árt az ilyenfajta ismeretterjesztésnek, ha érdekesebb cselekményre fűzik fel a közlendő ismereteket, Volt már erre is p^da. Nem is olyan régen. Nm könnyű utánacsinálni, de nem lehetetlen. i Seregi István •..*•** -Tiki,-'-« RADIO A gazdag, változatos május elsejei riport-, szórakoztató és dokumentumjellegű műsorok közül Rapcsányi László műsorvezető és HolakovSzky lslván szerkesztő „Május” c. lendületes, jó hangulatot teremtő összeállításán kívül a Rádiószínház újabb bemutatóját emeljük ki. Bokor Péter dokumentum játékként jelölt „Párbeszéd egy boldog asszonnyal” című műsora a munka életet kitöltő, megtartó szerepéről szólt egy boldog asszony, a 63 éves Ilon néni sorsának bemutatásával, aki egész nehéz életén keresztül dolgozott. Az egyéni sors mögé társadalmi, történeti hitelességgel rajzolódott föl a műsorban az egész kor, amelyen ez az életpálya átível, teljes életszerűséggel hozta el otthonunkba a mikrofon azt a szűkebb emberi környezetet, amelyben Ilon néni élt és hálistennek él ma is. Hétköznapi hős ő, a boldogságra példát adók közül való. A dokumentumjáték méltóan járult hozzá és jól illeszkedett a munka ünnepének felemelő eszmeköréhez. A „Mindenki könyvtára” sorozatban Kosztolányi Dezső „Pacsirta” c. regényéből hallhattunk részleteket. Véletlen ellenpéldaként a fentebb mondottakra, Kosztolányi komor társadalomkritikájú regénye a századeleji úri, dzsentri társadalom egész munkótlan életvitelének és erkölcsi fölfogásának csődjét, felmoblásának elkerülhetetlenségét mutatja be a hamis illúziókba ringatott, csúnyácska Pacsirta szomorú sorsában és a Vajkay-házas- pár döbbenetében. Az alakoskodással, rangkórsággal terhelt elsüllyedt 0 KÉPERNYÖ0Jjjj • r> ne, •• J ~ ' ‘ 1 i aEHÜB mellett társadalom szülte Pacsirta — ég a többi Pacsirta — boldogtalanságát. Rónay György jó kalauzunk volt a regény keletkezéstörténetéhez: személyes emlékei alapján is igazolta á történet és n főszereplők valósághitelét. A közreműködő színészek hátborzongató hitelességgel idézték a múlt kísértetalak- jait. BuUa Elmá1, Grepuss Zoránt, Szabó Ernőt és Szabály Máriát külön is megemlíthetjük. Vadász Ilona rendező pontosan értelmezte és juttatta kifejezésre a valóban mindenki könyvtárába kívánkozó regény monöani- valóját. Hámori Éva máskor te dicsért, kitűnő zenés irodalmi műsora, az „Ez is, az is...” ezúttal a vasárnap késő délutáni rádiózást tette tartalmasán szórakoztatóvá. A tavasz elérkeztével mi sem lehet aktuálisabb, mint a szerelem, a nő és a férfi viszonyának kimeríthetetlen té-: mája. Rövid, csattanós novellák feldolgozásait hallhat- tuk^(az eredetieken többnyire csak az éppen szükséges dramaturgiai Igazításokkal), jó színészek tolmácsolásában. Ezek a rövid, kellően pointí- rozott történetek hálás rádióműfaj sikeres megteremtésének az alapjául szolgálnak rendre, különösen, ha olyan nevek fémjelzik az írásokat, mint Ady Endréé. He- mingwayé, Kamondy Lászlóé és másoké. A friss, modern zenei betétek jól, színesen gazdagították a felidézett hangulatokat. Turián György rendezésével ismét bebizonyította a műfajhoz való kiváló érzékét. Merkovszky rfl
