Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-07 / 104. (105.) szám

BCXXl ÉVFOLYAM, 104. SZÄM ÁRA: 80 FILLÉR WM. MÁJUS 7., REDO Munkáslakás Párizsi jelentés Párharc az elnökségért A baloldal közös jelöltje Mitterrand nyerte az első fordulót A francia belügyminisztérium hétfőn délután tette közzé az elnökválasztás első fordulójának végeredményét, amely már magában foglalja a tengerentúli területek és megyék eredményeit is. Eszerint a szavazatok megoszlása a követ­kező: Május 9 — június 9 Ügy emlegetik-idézilc ma­napság is főleg üzemeink­ben az 1972 novemberi párt- határozatot, mint pártunk munkáspolitikája kifejező­désének dokumentumát. Kétségtelen, ebben a fontos értékelésben tömören meg­fogalmazást nyert társadal­munk vezető osztályának az érdeke, törekvése, Kétségtelen, hogy ebben a munkáspolitikánkat he­lyesen tükröző párthatáro­zatban első látásra-hallásra az tűnt elő: a bérfeszültsé­geket fel kell oldani, első­sorban a nagyüzemi munká­sok fizetését ennyivel és ennyivel emelni. Ennél azonban sokkal többről van benne szó. Hogy mi a lényege? Elsősor­ban az, hogy ez a pártha­tározat újra bizonyította: társadalmunk vezető osztá­lya a munkásosztály. Ö a hatalom birtokosa, s a birto­kosról, a proletárdiktatúra vezető erejéről egy pillanat­ra sem szabad megfeledkez­ni. Közérzete, állásfoglalá­sa, kritikái állandó és rend­szeres figyelmet igényelnek és követelnek párt-, állami, gazdasági szervezeteinktől. S ha itt csak egyetlen gond, e lakásprobléma egyhítése és megoldása érdekében tett intézkedésekre gondo­lunk, már ez is jelzi, nem volt hiába való a figyelem- felkeltés. Történt változás a szemléletekben. Ezért vizs­gálták felül lakáspolitikai elveiket-intézkedési terveiket tanácsaink, s döntöttek a munkáscsaládok javára. Az emlékezetes novemberi párthatározat óta megye- sze.rte lényeges fejlődés kö­vetkezett be a dolgozók la­kásépítési és vásárlási tá­mogatásában. Az SZMT és a nyíregyházi városi pártbi­zottság például közösen kez­deményezte a munkáslaká­sok építését, szervezett for­mában történő kivitelezését. Tavaly a beérkezett igények közül 126-ot elégítettek ki. Ez évben újabb 180—190 ha­sonló munkáslakás építési igény kielégítését biztosít­ják. Több üzemben az igények elbírálására külön bizottsá­got alakítottak, a lakásépí­tési támogatós számos for­máját és módját a helyi sajátosságoknak megfelelő­en szabályozták. 1972-ben 99 vállalat 559 dolgozójá­nak 18 millió támogatást nyújtott, míg 1973-ban mar ezt az akciót 138 vállalat tá­mogatta. Ennek az eredmé­nye, hogy 805 dolgozónak - ebből 536 a munkás! - ösz- szesen 26 millió forint támo­gatást nyújtottak lakásépí­tésre. És ebben is a párt munkáspolitikája, annak ér­vényesítése jut kifejezésre. Farkas Kálmán Szavazásra jogosultak száma: Szavazók száma: Érvényes szavazatok száma: Sportnyelven szólva, kö­zeledik a döntő mérkőzés, ha. marosan bajnokot avatnak. A francia belpolitika porond­ját most az elődöntő utáni hangulat hatja át: ketten maradtak a szorítóban és a döntő nagy küzdelmet igér. Sokkal nagyobbat, mint amekkorára a jobboldal szá- mitott. A számok önmagukért Deszélnek és az eredménylis. ta élén Francois Mitterrand, a baloldal közös jelöltje áll több mint 11 millió szavazat ­Hétfőn a Magyar Tudo­mányos Akadémia díszter­mében megkezdődött az Aka­démia 1974. évi közgyűlése. Részt vett a közgyűlésen Aczél György, a kormány elnökhelyettese és Nyers Rezső, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Közdazda- ságtudományi Intézetének igazgatója, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos közoktatási és kulturális osztályának veze­tője, dr. Dimény Imre me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és dr. Ajtai Mik­lós. az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. Nagy számban vették részt a közgyűlésen az Akadémia tagjai, köztük Bognár Géza, Szabó Imre és Szentágothai János alelnökök, az Akadé­mia elnökségének tagjai. Ott volt az Akadémián kí­vüli tudományos intézmé­nyek számos vezetője, az akadémiai intézetek vezetői és sok munkatársa. A közgyűlést Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke nyi­totta meg, majd beterjesz­tette az elnökség beszámo­lóját. Erdey-Grúz Tibor expozé­jában kiemelte, hogy a leg­utóbbi közgyűlés óta eltelt nem egészen egy esztendő sokirányú eredményes mun­kában telt el. Az Akadémia tevékenységének fő tenden­ciáját a múlt évben is * 30 619 768 25 781 265 (84.19 százalék) 25 467 726 (83,17 százalék) tál és több mint 43 %-kal, míg a jobboldal egyik jelöltje. Giscard d’Estaing mintegy harminchárom százalékkal a második. A francia elnökválasztási rendszer valóban emlékeztet egy sportverseny felépítésére. A módszer végtére itt is az, hogy a népes mezőnyből ki­szűrik a legeredményesebb indulókat, akik egymás között (Folytatás a 2. oldalon) párt tudománypolitikai irány­elvei határozták meg. ame­lyeknek kidolgozásában an­nak idején az Akadémia is tevékenyen részt vett. A legtöbb tudományágban len­dületes haladás állapítható meg. Erősödött a tudomány és a gyakorlat kapcsolata, újabb lépések történtek a kutatási kapacitásnak a fon­tos kérdésekre való koncent­rálásában. Megnőtt a társa­dalomtudományok közéleti szerepe. és részesedésük a kutatás céljára rendelkezésre álló erőforrásokban. A tudományos testületek: a tudományos osztályok és bizottságok tevékenységé­nek, valamint a tudományos minősítés problémáinak elem­zése titán az elnök az Aka­démia jövőbeni feladataival foglalkozott, s ezek sorában megemlítette, hogy szep­temberben tudományos ülés­szakon emlékeznek a szov­jet-magyar tudományos és műszaki együttműködési egyezmény megkötésének 25. évfordulója alkalmából, a jövő évi közgyűlésen pedig az Akadémia alapításának 150. évfordulóját ünnepük meg. Ezután a szakigazgatás te­vékenységéről szóló főtitká­ri beszámoló következett, amelyet Köpeczi Béla, a Magyar Tudományos Akadé­mia főtikára terjesztett a közgyűlés elé. Ez a beszámoló az akadé­miai reform óta eltelt négy esztendő eredményeit és ta­A magyar békemozgalom másfél évtizedes hagyomá­nya. hogy a fasizmus felett aratott győzelem napján bé­ke és barátság hónap kezdő­dik hazánkban. Az idei ren­dezvénysorozat jelentőségét növeli, hogy ugyanebben az időszakban, kerül sor a ma­gyar békemozgalom megala­kulásának 25. évfordulójával kapcsolatos ünnepségekre is. Békemozgalmunik alapve­tő tényezője a népek kö­zötti szolidaritás, a barátság és összefogás. Ez az egyetlen lehetőség az emberiség kö­zös kérdéseinek megoldásá­ra- az igazságos és tartós béke megteremtésére, a ter­monukleáris katasztrófa el­hárítására Részvételünk a világot át­fogó békemozgalomban nem­zetköz.! tényező is, hiszen eredményeink a haladást és a békét erősítik. A szocializ­mus építésében elért ered­ményeink kedvezően befo­lyásolják a békéért, a társa­dalmi haladásért folytatott nemzetközi harcot is. Éppen ezért a felszabadulásunk közelgő 30. évfordulója tisz' pasztalataít összegezte. Az Akadémia szakigazgatásá­nak ténykedését elsősorban a tudománypolitikai irányel­vek határozták meg, ame­lyek megállapították, hogy a tudomány szerepe megnőtt a szocialista társadalom fejlő­désében. és hangsúlyozták a társadalmi szükségletek és az ezek kielégítését szolgáló kutatások egybehangolásá­nak jelentőségét. A társada­lomtudományi kutatóhelyek az MSZMP KB agitációs és propagandabizottságának ajánlásai alapján középtávú tervükben 17 témakörben folytattak kutatást és állí­tottak össze tanulmányokat, amelyek hozzájárulhatnak a XI. pártkongresszus tudomá­nyos előkészítéséhez. Ez is mutatja, hogy a tár­sadalomtudományi kutatás alkotó módon veszi ki ré­szét a népgazdaság, a társa­dalmi élet, a kultúra problé­máinak feltárásából és meg­oldásából. A kutatás és gya­korlat egyre szorosabbá vá­ló kapcsolatainak jele az is, hogy főleg a műszaki és ter­mészettudományokban je­lentősen megnőtt a szerződé­ses munkák volumene. Az elmúlt időszakban az Akadé­mia intézeteinek ebből ere­dő árbevétele 134 millióról 364 milüó forintra emelke­dett. A továbbiakban a fő­titkár az akadémiai kutató- hálózat fejlesztésével, a tan­széki kutatások és az Aka­démia kapcsolatával foglal­kozott, majd kiemelte, hűen teleiére indított rmmkaver- seny is jó alkalmat teremt arra, hogy népünk legjobb tudásával járuljon hozzá hazánk felvirágoztatásához, a béke erőinek gyarapításá­hoz. A béke és barátság hónap rendezvényeit az Országos Béketanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa irányítja, a helyi társadalmi szervek hatékony közremű­ködésével. Országszerte aso- portos beszélgetések, vitaes­tek. klubdélutánok zajlanak le á békéről, szerepünkről, tennivalóinkról a békemoz­galomban. Ezeken részt vesz­nek a hazánkba érkező kül­földi békedelegációk is. Az ünnepélyes megnyitóra a fasizmus felett aratott győ­zelem 29. évfordulójának előestéjén, május 8-án kerül sor Budapesten. Az Orszá­gos Béketanács tart ülést, majd a Magyar—Szovjet Baráti Társaság ünnepi mű­soros estet rendez a Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­ban magyar és szovjet mű­vészek közreműködésével. az elmúlt években jelentő­sen fejlődött a vidéki kuta­tóbázis. A beszámolókat követő szünet után Aczél György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja. a kormány elnökhelyettese a Központi Bizottság és a kormány ne­vében köszöntötte a közgyű­lést. Rámutatott: az MTA egy éven belül is érzékelhető lé­pést tett afelé, hogy eleget tegyen a természet- és tár. sadalomtudományj kutatá­sok terén tudományági irá­nyító feladatának. Az alkotó munka feltéte­led javultak és tovább ja­vulnak. Belpolitikai, gazda­sági helyzetünk szilárd. Ál­lami oktatási rendszerünk és közművelődésünk fejlesz­tési programján egyszerre biztosítják a tudomány ered­ményednek saéles körű el­terjedését. A lenini kulturá­lis forradalom történelmi lé­péseket tett hazánkban is a tudomány, a kultúra köz­kinccsé tételében. A nemzetközi feszültség enyhülése, a békés egymás mellett élés elvének, gyakor­latának térhódítása a leg­alapvetőbb feltétele minden emberi munka s így a tu­dományos tevékenység ki­bontakozásának is. Ezzel együtt, ezzel párhuzamosan szélesedik és mélyül el nap­jainkban a szocialista tábor országai, a KGST , országai közt a gazdasági integráció, a politikai és ideológiai (Folytatás » 2. «Maion) Szatoolcs-Sza tanárban a megyei megnyitó május 9- én’10 órakor lesz a vásarps- naményi forgácslapgyárban. Az ünnepségre a Szovjetunió Kárpótontüli területéről öt­tagú politikai delegáció e* ötvenfős kulturális egyutte* érkezik. A békehónap me­gyei megnyitóján ár- P Sjo- bó Gyula, a Hazafias Nép­front megyei elnöke mond ünnepi beszédet. Május 8-án 15 órakor * Hazafias Népfront nyíregy­házi székhazában vitadél­utánt szerveznek „Az NDK hozzájárulása az európai biz­tonságért folytatott harchoz” címmel. Előadó és vitaveze­tő Dieter Vogel, a Walter Ulbrioht Állam- es Jogtu­dományi Akadémia Nemzet­közi Kapcsolatok Intézeté- , nek docense. Ugyanaznap es­te a vendég részvételével Nagykállóban magyar—NDK baráti estre kerül sor. Május, 15-én Nyíregyhá­zán. a Móricz Zsigmond Színházban mutatkozik be a szovjet Szaveljev művész- együttes’ amely május 21-én Nagykállóban, 22-én Tísza- lökön, 23-án Balkáoyban, 25-én pedig Bakony község­ben szerepel. A béke- és barátsági hó­nap keretében a szakszerve­zetek az üzemekben béke­gyűléseket és megemlékezé­seket szerveznék. A KfSZ- es az úttorőszövetség a béke- mozgalom 23. évfordulója alkalmából találkozókat szervez a mozgalom vete­ránjaival. A megyei, úttörő- elnökség és a megyei ta­nács művelődési osztálya gyermekrajz-pályázatot hir­det az általános iskolák kö­rében „A béke gyermek- szemmel” címmel. A legjobb gyermekrajzokat díjazzák és bemutatják a megyei úttö­rőházban. A megyei mozi­üzemi vállalat a békehónap során több dokumentumfii- met mutat be. Május 16-án Nyíregyházán a Krúdy filmszínházban ak­tuális nemzetközi kérdések­ről. a népek közötti barát­ságról és a chilei szolidari­tás akcióprogramjáról kato­likus és protestáns lelkészek részvételével nagygyűlést szerveznek. Bélyegkiállítás­ra is sor kerül májusban, amelynek során a békét szimbolizáló bélyegekből ké­szítenek tablókat. A hónap záróakciój akénfc az Öntödei Vállalat kisvár- dai gyárában megyei ünnep­séget tartanak, amelyen a magyar békemozgalom 25 éves jubileumát köszöntik. Jelentős nemzetközi év­fordulókról is megemlékez­nek országszerte a békehó­nap során. Június 6-án a dél-vietnami ideiglenes for­radalmi kormány megala­kulásának, június 10-én pe­dig Lidice lerombolásának lesz évfordulója. A béke és barátság ren­dezvénysorozat országos zá­róeseménye a június 18-1 budapesti békenagygyűlés Franco^ Mitterrand Valery Giscard d’Estaing Jacques Chaban-Delmas Jean Royer Arlette Laguiller 11 045 936 (43,37 százalék) 8 327 999 (32,70 százalék) 3 858 419 (15,15 százalék) 817 650 ( 3,18 százalék) 595 370 ( 2,33 százalék) A hét további jelölt 4 százalék körüli szavazaton oszto­zott. Aczél György beszéde az Akadémia közgyűlésén A béke és barátság \ f • Nagygyűlések, vitaestek, kultúráiig ■ lÓVlílFllíí bemutatók, gyermekrajzpáiyázat 1 a megyei programban

Next

/
Thumbnails
Contents