Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-05 / 104. szám
»74, május S. fcELEf-MÄGYARÖRSZÄ9 i md Az „összeférhetetlen” Koncentrált lakásépítés és a házgyárak rekonstrukció ja Beszélgetés Bonder Józseí építésügyi és városfejlesztési miniszterrel A vésárosnaményi járási földhivatal telekkönyvi főelőadójának , munkaviszonyát 1974. szeptember 30) napjával felmondták és a munkavégzés alól szeptember 1-től szeptember 30-ig leimen,élték. Ipdoklás: a főelőadó 63 éves, 1925 augusztus 15-től 45 éve áll folyamatos közszolgálati munkaviszonyban. így öregségi teljes nyugdíjra jogosultságot szerzett: A határozatot ez év március 1-én kapta a dolgozó. Megfelebbezte és a járási közős munkaügyi döntőbizottság az első tárgyalási ngpon nem hozott döntést Nem hozott, mert a hivatal a felmondó levélbe egy olyan paragrafus számát írta, amely szerint a munkaviszonyt közös megegyezés alapján szüntették meg. Ez pedig nem volt igaz. A második felmondásba a hivatal már jó paragrafusszámot irt és úgy hitték, csupán formai dolog lesz a döntőbizottsági tárgyalás, hiszen arra rendeleteink lehetőséget adnak, hogy aki elérte a ha iVan éves kort. azt a Vállalat nyugdíjba küldheti. Nem ez történt. A döntőbizottság helyt adott a dolgozó fellebbezéséneK, és munkaviszonyát nem szeptember 30-cal, hanem — ahogyan a dolgozó kérte — december 31-gyel szüntette meg. Mi történt? Mi volt az oka a látszólag teljesen szabályos felmondás 'megváltoztatásának? A csekk... Január 25-én két asszony ment be a vásárosnaményi telekkönyvi hivatalba. Érdeklődtek. mi varr már azzal a telekátírással, amelyre a telekkönyvi hivatal egyik dolgozója. Pénzes Ferenc másfél ■ évvel korábban 12 ezer forintot kért illetékbefizetésre. Azért érdeklődtek, mert másfél év alatt több alkalommal iK kérték a 12 ezer forint befizetéséről szóló csekket, de azt Pénzes soha nem adta oda. telekkömyv- vezető — miután Pénzes nem volt ott —, előkereste a szükséges kartont, megnézte ég azon minden rendben volt. Miért nem kapták meg akkor a panaszosok a csekket? Erre nem tudott volna rögtön válaszolni, de Pénzes korábbi viselkedéséből, a gyakori panaszokból, költekező életmódjából nyugodtan gondolhatta, hogy valami nincs rendben. * Az ügyészséghez fordult, és kérte, vizsgálják ki az ügyet. Nem mindegy ugyanis, hogy egy hivatalról, ahol naponta nagyon sok ember megfordul, milyen vélemény alakul ki. és különösen nem mindegy neki 45 év szolgálat után hogy egy dolgozó miatt hogyan általánosít a közvélemény. Az ügyészség a rendőrségnek. adta át az ügyet, és rövid idő alatt igazolódott az idős dolgozó gyanúja: ma már több. mint százezer forint olyan pénzről tudnak. Sokba került egyeseknek a május elsejéire virradó éjszaka — az úgynevezett május, éjszakája. Az ilyenkor szokásos mulatságok közé nem tartozik a parkrongálás — márpedig nyolc személy el" len ^zérl tett feljelentést a nyíregyházi városi rendőrkapitányság. A „legforgalmasabb” ezen az éjszakán a Bessenyei tér volt, ott is a színház előtti gyönyörű lulipánágyak. Vajas Jánosné segédmunkást, valamint F. Imre és K. László, fiatalkorú szakmunkástanulókat éjfél után né- háby perccel érte tetten egy önkéntes rendőr: tépték a tulipánoka'. 4 feljelentés nyomán a városi tanács vb szabálysértési csoportja intézkedett. Vajasnét ötszáz forint pénzbírsággal sújtották, társai ügyét — fiatalkorúak amit Pénzes illetékbefizetésre elkért, de azt nem adta tovább az illetékhivatalnak. A feimondólevél Joggal hihetnénk, hogy a Hivatal vezetője ezek után megdicsérte idős munkatársát. mert ha valakinek, hát neki sem mindegjr, milyen a vélemény az általa vezetett hivatal munkájáról a lakosság ügyei intézésiének tisztaságáról. Ehelyett azonban egészen más történt. A telek_ könyvi főelőadó így ír erről: Pénzes leleplezése után a hivatalvezető engem, a bejelentés megtétele, a bizonyítékok kiszolgáltatása, a szolgálati út meg >em tartása miatt nyilvánosan, a hivatali értekezleten felelősségre vont, megalázott, visszautasította az üggyel kapcsolatban minden jogos és az üzemi (hivatali) demokrácia' keretében tett bírálatomat. Ezt az értekezletet követte néhány nap muiva a felmondólevél kikézbesítése, majd a fellebbezés, amelyben többek között ez áll: Munkaviszonyom felmondásának oka az. hogy a bűncselekmény bejelentője voltaim. A bejelentést nem csak állampolgári kötelességem. hivatali esküm és a hivatal tekintélyének meg- óvása miatt tettem, hanem fiatal, tapasztalatlan munkatársaim érdekében is. Az a szomorú, hogy mindezt csak munkaviszonyom megszüntetésének kockára tételével tehettem. Munkaviszonyom megszüntetése nem csak megtorló, de megfélemlítő is mert akadályozza az igazság felderítését, és teljes felfedését. Megfélemlítő fiatal kollégáimra is. mert aki nem akar az én sorsomra jutni, az ezek után nem tesz bejelentést. A munkaügyi döntőbizottsági tárgyaláson a hivatal vezetője azt mondta: semmilyen összefüggés nincs a Pénzes elleni bejelentés megtétele és a bejelentő'Söl- ' gozó nyugdíjba küldése kozott. Aztán azt is elmondta, hogy az idős dolgozó összeférhetetlen, ' csoportvezetőjének azt mondta: a maga kapacitása és szakmai tudása nem elég ahhoz, hogy a csoportvezetői teendőiket ellássa. Egy másik fiatalembert is összeszídott. és nem megengedhető hangon beszélt vele. Az összefüggés Mit mond erre az elbocsátott dolgozó? Mondtam a csoportvezetőmnek, de azért mondtam-, mert az ő keze alatt évekig dolgozhatott Pénzes, és semmit nem vett észre belőle. Mi lehet ezek után a véleményünk? A fiatalembert is összeszidtam, mert reggeltől délig küldözgette az egyik ügyfelet, aki délben már sírva jött vissza, hogy ő mán .járni is alig bír. miért csinálnak belőle bohócot? Az „összeférhetetlenségre” egyébként a döntőbizottsághoz írt fellebbezésben is van néhány mondat: munkalévén — átküldlk iskolájuknak. Fegyelmi büntetést kérnek, és az intézkedésről tájékoztatást. H. Sándor 17 éves középiskolás- nem sokkal előttük járt pórul. Frank Endre főiskolai hallgató figyelmeztetésben részesült, és az ügy a főiskolán fog folytatódni — ugyancsak tulipán- lopás miatt Siket Bertalan 19 éves villanyszerelő éjjel fél kettőkor kívánt meg két szál tulipánt a Benczúr-szobor mellől, ötszáz forintjába került. Zsíros László 20 éve? elektrolakatos és Marozsán Zsolt 19 éves segédmunkás április 30-án éjjel 11-kor a Petőfi téren egy díszcserjét kopasztottak meg, majd gépkocsin akartai távozni. Az odaérkező rendőrnek nem voltak hajlandók megfizetni a helyszíni bírságot — pedig az biztosan ketárs-aimmal a jogszabály előírásainak ér tel mezőséből ere dő vitáK voltak. A hivatal vezetője az újságírónak is azt állította, nincs összefüggés a nyugdíjaztatás és a bejelentés között. Azt mondta, ő már meghosszabbítaná a munkaviszonyt december 31-ig, hiszen csupán négy hónapról van szó, de a megyei hivatal vezetőjével már megbeszélték a nyugdíjaztatást ée ezt már nem tudja megváltoztatni. A döntőbizottság megváltoztatta és ha a hivatal nem fellebbez, akkor a telekkönyvi hivatal főelőadója, aki szellemileg teljesen friss, egészségével sincs semmi baj, addig dolgozhat, amig hat gyermeke közül a két legfiatalabb is biztos keresel hez jut. Addig ugyanis, nagy szüksége van a családnak a keresetre, ami 45 éves szolgálat után nem is olyan sok: mindössze 2830 forint a korpótlékkal együtt. A nyugdíj ennél jóval kevesebb lenne, mert a három évvel ezelőtti alapfizetése még a kétezer forintot sem árte el. Ez lenne hát az első szempont, ami indokolja a to- vábbdolgozást, mert egy kerek év magasabb fizetése emel a nyugdíj összegén. Kérdőjelek Van azonban egy másik is, ami talán még az előzőnél >s fontosabb. Az, hogy a hivatal eljárása miatt sokakban alakulhat ki rósz vélemény, ami az idősebb dolgozók megbecsülését, az üzenni — jelen esetben a hivatali — demokráciát illeti. Tételezzük fel, hogy valóban nincs összefüggés a bejelentés és a felmondás között és fogadjuk el, hogy az idős dolgozó össze-j férhetetlen. Csakhogy ebben az esetben egy sor nyitott kérdés marad, amelyre aligha tudnak válaszolni a hivatal vezetői. Miért nem hatvanéves korában vagy mondjuk tavaly küldték nyugdíjba munkatársukat? Miért emelték két év alatt 300 forinttal a fizetését? Mié ríj nincs nyoma annak, hogy összeférhetetlensége miatt korábban szóbeli, vagy írásbeli figyelmeztetést kapott? Ég egyáltalán miért összeférhetetlenség az, ha a hivatal egyik dolgozója fel eme1 i szavát az ügyfeleik küldözgetése ellen? ★ Sokszor és sokat beszélünk arról, hogy közösen kell fellépnünk a harácsolás, a tisztességtelen haszonszerzés, a társadalmi tulajdon károsítói ellen, a közélet tisztaságának megőrzéséért. A vásárosnaményi földhivatal dolgozói? ezt tette és egy hónap múlva nyugdíjazták. Jó lenne elhinni, nem ezért történt, sajnos, a jelek erre utalnak Reméljük, felfigyelnék erre az esetre a hivatal felettesei is és megtalálják a módját, hogy hasonló esetek ne fertőzhessék meg közéletünk demokratizmusát . Balogh József vesebb lett volna a szabálysértési csoport által kiszabott büntetésnél. Fejenként ötszáz forintba került nekik az éjszakai portya. Sokan bosszankodnak, látva, hogy némelyik parkban a virágágyak magukon viselik az ilyenfajta virágszeretetet. Ilyen és a hozzájuk hasonló emberek miatt vannak az utak mentén derékba tört fácskák, a parkban. mely gyönyörködtetni hivatott, foghíjas, letaposott virágágyak, gyepszőnyegek. A szabálysértési ítélet is kimondja: .Súlyosbító körülményként értékeltem, hogy cselekményével nagymértékben ártott a városi tanács és a társadalmi szervek által meghirdetett Tiszta, virágos Nyíregyházáért mazgalomnak.” Mindannyiuhknak ártottak. (tgy) — Miniszter elvtárs szedetnénk, ha a településhálózat-fejlesztés közeli terveiről, távlatairól, elképzelésekről részletes tájékoztatást adna: _________ — A kormány 1006/1971. (III. 16.) számú határozatával rögzítette azokat a fő irányelveket, amelyeket a területek és a települések arányos fejlesztése érdekében kívánunk elérni. A fő célkitűzések: biztosítani a népgazdaság és az egyes területek erőforrásainak hatékony hasznosítását, a településhálózat korszerűbbé és racionálisabbá tételét; a területek foglalkoztatottsági és termelékenységi színvonalának közelítésével mérsékelni az egyes területek népességének anyagi és kulturális színvonalában mutatkozó különbségeket. A területfejlesztési célkitűzések csak a termelőerők területi elhelyezésének és a települések fejlesztésének tervszerű összehangolásával teljesülhetnek. Ennek megfelelően alakult ki az országos településhálózat-fejlesztés koncepciója. A településeket 5 kategóriába sorolták, így az országos központ, Budapest; felsőfokú központok 24 város, amelyek közül 5 kiemelt felsőfokú központ (Miskolc, Debrecen, Pécs, Szeged, Győr). A felsőfokú központok lakosságát a vonzásterületek lakosságával együtt 130—300 ezerben irányozta elő a terv, egy-egy kiemelt felsőfokú központhoz tartozó népességet perspektívában egy-másfél millióban. A középfokú központok körében 104 város és a községekből 65 középfokú és 39 részleges középfokú központot jelöltek ki. Mintegy 1000—1100 alsófokú központ kialakítását is előirányozta a koncepció és az egyéb településre is gondolva kimondta; valamennyi Munkatársaink rendszeresen tudósítanak a tanácsok végrehajtó bizottsági üléseiről. Legtöbbször a napirenden szereplő témák közül a legfontosabbat választják, s azt bontják ki részletesebben, s gyakran szerepel a tudósítások végén: „A vb ezután egyéb ügyekről tárgyalt.” Nézzünk most ezek közül néhányat, a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának április 30-i ülésének anyagából. SÓSTÓ Szinte biztosra vehető, heg? Sóstófürdőt minden nyíregyházi lakos szeretik az erdőért, parkjaiért, a fürdőért, a vidámparkért, hangulatáért. Most a műszaki osztály előterjesztésében egy újabb fejlesztés lehetőségének támogatását határozta el a vb. Régi terv ugyanis, hogy az Egészségügyi Minisztérium illetékes szervétől kérik a gyógyfürdővé nyilvánítást. A természeti adottságok hiánytalanul megvannak, viszont alapvető, hogy nagyobb üdülők is legyenek. Erre eddig csak különböző elgondolások voltak, most a konkrét munka megkezdését írta elő a vb. A műszaki osztály mintegy négy és fél ezer négyszögöles terület kisajátítását készíti elő, amelyen öt vállalati üdülőt lehet majd építeni. A csaknem egymilliós összeg — amelybe az előkészítés kerül — folyamatosan térül meg a tanácsnak, ahogy a telkeket igénybe veszik. Ennek szervezéséhez szintén hozzálátnak. TELEK Ugyancsak telekkialakítással foglalkozott a vb a Ság- vári telepen építendő lakások településünkön meg kell gyorsítani az ottélők körülményeinek javítását. A beszélgetés kereteit meghaladná, ha a településhálózat-fejlesztés egészét érintenénk. Azt azonban feltétlenül el szeretném mondani, hogy a települ éshálózat-f ejlesztés nemcsak műszaki tevékenység, hanem ennél sokkal ösz- szetettebb. A területrendezésnek egyrészt a területi tervezés céljainak megvalósítását kell elősegíteni; ugyanakkor a településrendezésnek — műszaki megoldások segítségével — az emberek szociális, fiziológiai, pszichológiai igényeit kell kielégítenie. E komplexitásra való törekvés eredménye, hogy a felsőfokú központok, de mär a középfokú központok többsége is az elmúlt években elkészítette távlati fejlesztési terveit. Az általános rendezési tervek jól segítik az urbanizációs törekvések megvalósítását. Sürgetett bennünket az idő városaink öröklött elmaradása miatt, amely megnyilvánult a krónikus lakáshiányban, a meglévő lakások korszerűtlenségében, a közművek és az infrastrukturális ellátás elégtelenségében is. Ezeket az elmaradásokat nem lehetett néhány év vagy évtized alatt felszámolnunk, ugyanakkor arra kellett törekednünk, hogy kielégítsük a városok erőteljes növekedéséből adódó új feladatokat is. A településhálózat fejlesztése tehát, összehangolt munkát igényel, nemcsak a tervezőktől, hanem a városok tanácsaitól, s az ott élőktől is, különösen fontos közös tevékenységünk a lakásépítésben. — A településhálózat- fejlesztés egyik igen fon-- tos része a többi között a lakáskérdési A rkormány annak idején olyan hatámiatt. Azért került a vb elé ez a téma, mert ott új utcát is kialakítanak, a Dugonics utcával párhuzamosan. Most másodszor tárgyaltak erről, mert korábban egy érdekes javaslat hangzott el, A terület mély fekvésű, indokolt a feltöltése, s ez sok pénzbe kerül. A műszaki osztály időközben tárgyalt a három nyíregyházi építőipari vállalattal. hogy kedvezményesen az ő dolgozóik kapnák ezeket a telkeket, s a vállalatok — más építkezésekhez kapcsolódva, szervezéssel — megoldanák a feltöltést. így mindenki jól járt volna. A vállalatok azonban nem találtak elfogadható megoldást. A tanács a rendezési tervben szereplő utcát megnyitja, de — éppen a mély fekvésű telkek miatt — a szokásosnál lényegesen olcsóbban szabja meg a telekárat. KISAJÁTÍTÁS Az elmúlt év végén a vb munkáslakások építésére kijelölte a Rákóczi utcai lakótelepet. amelyet a Búza utca, Árok utca és a Széna tér határol. Ugyancsak munkás- lakás-építés céliára ielölték ki a Sóstói út Garibaldi utca, Ószőlő utca, Krúdy Gyula utca közötti területrészt. Most a vb visszatért, s ellenőrizte, hogyan haladnak a fontos területelőkészítéssel. Az illetékes műszaki osztály részeredményekről tudott beszámolni: a Rákóczi utcai területnél több ütemre bontották a munkát. Megkezdődött a kisajátítás. az ingatlankezelő és szolgáltató vállalat telephelyének elbontásához is hozzáláttak. A másik területen is megtartották a kisajátítási eljárást, viszont a határozatok rozatot hozott, hogy 1995 és 75 között 1 millió lakájt kell felépíteni. Vajon eg elérhető-e és távlatában a lakáskérdés mikor lesz megoldott? _______________ — A kérdést több részre kell bontani. Először az 1 millió lakás építéséről szólnék. Ezt teljesítjük. Sőt talán sikerül túl is teljesíteni. 1973 végéig 860 ezer lakás épült fel hazánkban, — ebből a IV. ötéves terv első három évében 251 ezer — ilyen arányú építkezésre még nem volt példa. 1975-ben 100 lakásra országosan előreláthatóan 111; a városokban 119, a községekben 104 család jut. Az igények teljes kielégítésére tehát még nem kerülhet sor; a városi lakásépítés mértéke, egyelőre a fokozott ütem ellenére sem képes lépést tartani az igényekkel. A jövőben ezért mind a tervezésben, mind a beruházások előkészítésében fokoznunk kell a rendelkezésünkre álló anyagi és műszaki erőforrások optimális kihasználását. Ezért hangsúlyoznám, hogy mindaddig nem kerülhet sorra a lakások átlagos alapterületének növelése, amíg a számszerű igényeket nem tudjuk kielégíteni. Törekvésünk azonban az, hogy a házgyárak most végrehajtott és sorra kerülő rekonstrukciójával, új kapacitások létesítésével — a kecskeméti, a veszprémi, a budapesti új négyes házgyár felépítésével — még korszerűbb, még jobb lakásokat építsünk. A magyar városok fejlődése az utóbbi 25 esztendőben soha nem látott mértékű eredményt, korszerűsödést hozott, és ezt a folyamatot kívánjuk folytatni — mondotta befejezésül Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter. fOi még nem emelkedtek jogerőre. Ez hamarosan bekövetkezik, s a területelőkészítést akkor folytatják PARKERDŐ Decemberben a vb határozata alapján a műszaki és a termelésellátás-felügyeleti osztály olyan feladatot kapott, hogy mérjék fel a város területén a parkerdő céljára * hasznosítható területeket és készíttessék el a parkerdőfejlesztési tervet. Az illetékes tanácsi osztályok a Felsőtiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdasággal közösen jártak el, s most erről tájékoztatták a végrehajtó bizottságot. A gazdaság 1974-re félmillió forintot tervezett „pihenőerdő. sétaerdő” kialakítására. A már kész tervek szerint a pihenőerdőt a Sóstói úttól nyugatra alakítják ki. Autós pihenő^ parkírozó hely lesz itt, pihenőpadokat, asztalokat helyeznek el, tűzrakó- és szalonna- sütő helyeket alakítanak ki, játszótér, esővédő házikó, szemétgyűjtő. információs tábla, irányító tábla és más létesítmények kerülnek erre az erdei részre. A tornapálya környékét szánják a sétaerdő céljára, itt a környezetbe iól illeszkedő sétautakat képeznek ki. Ezeken kívül a város belterületén csak a bujtosi részen, a városliget kialakítása során gondolnak, a város körül további erdőkialakítás az erdőgazdaság távlati tervében szerepel. A közeli fejlesztési tervek megvalósításában a műszaki osztály is közreműködik, az egyes létesítmények helyét a gazdaság szakembereivel közösen állapítják meg és a szükséges hatósági munkát soron kívül elvégzik. Marik Hancto? Parkrongálók Az ölszáz forintos tulipán „A vb ezután egyéb ügyekről tárgyalt“ Üdülők, lukások, pihenőerdő
