Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-05 / 104. szám

wm. nme t'' v. — ' íei Kísérlet Rugalmas munkaidő ^4 megye IV. ötéves terve (1.) Az ipar milBiordjai az Altalanos épü­lettervező VÁLLALAT­NÁL az országban elsőként fél évvel ezelőtt úgynevezett rugalmas munkaidőt vezet­tek be a Munkaügyi Minisz­térium és a SZOT jóváhagyá­sával. A kísérlet első hetei­ben kiderült, hogy kitűnő a kezdeményezés, amellyel egy- csapásra megoldottak jó né­hány problémát. A kísérlet eredményessége bizonyítja, hogy érdemes lenne más vál­lalatoknál is bevezetni. Mi is a rugalmas munka­idő lényege? Régebben reggel 8-tól délután fél 5-ig egy­ségesen jártak be az embe­rek munkahelyükre, a más­hol is szokott rend szerint blokkoltak. Most negyed 8 és negyed 10 között bármikor kezdhetik a munkát, s dél­után fél 4 és fél 6 között fejez, hetik be. Mindenki úgy kezd és végez, ahogy neki a leg­megfelelőbb. Természetesen a havi előírt óraszámot vál­tozatlanul le kell dolgozni, il­letve a másik hónapra plusz­ban vagy mínuszban nyolc órát lehet átvinni. Ez a ru­galmas munkakezdés nem nehezíti a vállalat ügyfélfor­galmát sem. hiszen negyed 10 és fél 4 között mindenki bent tartózkodik. Milyen előnyt, kedvez­ményt jelent a rugalmas munkaidő a dolgozóknak, akiknek csaknem hatvan százaléka nő, sok a fiatal, kisgyermekes szülő. Nekik feltétlen segítség az. hogy MINDANNYIAN TUD­JUK — a párt és a kormány fokozódó támogatása és se­gítségnyújtása ellenére —> ma még nehéz a többgyer­mekes családok helyzete; küzdelmesebbek minden­napjaik, nagyobbak gondja­ik, mint ahol nincs, vagy akárcsak egy-két gyermek felneveléséről gondoskodnak a szülők Éppen ezért őket, — a három és többgyermekes családokat — megkülönböz­tetett gondoskodás illeti meg nemcsak a kormány népese­déspolitikájában, hanem egész társadalmunkban. Ezt a célt szolgálja — egyebek között — az a ren­delet is. amely elsőbbséget ad a sokgyermekes családok­nak a lakáskiutalásoknál. Az önálló és kellő nagyságú lakás hiánya ugyanis ezt a társadalmi réteget különö­sen nyomasztja; az egy-egy szobában összezsúfolódó nagylétszámú családokban aligha lehet megteremteni a harmonikus életvitelhez szükséges legalapvetőbb fel­tételeket: a családtagok pi­henését, nyugalmát, vagy akár a gyermekek számára nélkülözhetetlen mozgás — és játékteret, a gyermekek és felnőttek tanulásához, mű­velődéséhez szükséges körül­ményeket. A lakásprobléma megoldása ezért e családok­ban szinte ugrásszerűen nö­veli az életszínvonalat, gyö­keresen megváltoztatja élet­módjukat. Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium fel­mérése szerint 1973 végén több mint 220 ezer lakás­igénylőt tartottak nyilván az országban, s közülük mint­egy 6500 volt a három és többgyermekes. Különösen súlyos a helyzet Budapesten: a lakásigénylők száma itt meghaladja * százezret is, a sokgyermekeseké pedig mintegy kétezer, több mint hatezer gyermekkel. Min­dennek tükrében méginkább fontos és időszerű a fővárosi tanács azóta közismertté vált januári döntése, misze­rint a jövő év, azaz 1975 vé­géig lakást kapnak azok a három és többgyermekes családok, akik az elmúlt esz­tendő végéig beadták, vagy reggelenként és délutánon­ként szabadabban gazdálkod­hatnak idejükkel, jobban al­kalmazkodhatnak a bölcső­dék, óvodák nyitvatartásához. Sokan munkájuk mellett ta nulmak, továbbképzőikre jár­nak. Nekik is kényelmesebb, ha munkaidejüket az iskolá­hoz igazítják. A sportolók reggeli-délutáni edzéseiket a rugalmas munkaidő kere­tében zavartalanul végezhetik. S ha mindehhez hozzászámít juk, hogy a reggeli kapkodá­sok. csúcsforgalmi idegessé­gek megszűnésével javul a dolgozók egész napi hangu­lata. közérzete, — máris nyil­vánvaló a rugalmas munka­idő előnye. Vizsgáljuk meg azonban a másik oldalt, is. Mit jelent az új munkarend a vállalatnak, a gazdasági vezetőknek, a párt- és társadalmi szerveze­teknek? Az már az előbbi felsorolásból is nyilvánvaló, hogy segíti az olyan légkört, munkafeltételek kialakítását, amelyben a kisgyermekes szülők, a fiatalok szívesen dolgoznak, K amely ugyanak­kor kedvező az idősebb kor­osztálynak is. De vajon nem szenved-e csorbát a munka- fegyelem? Nos az elmúlt fél év tapasztalatai ebben is jók! Az előírt munkaidőt termé­szetesen változatlanul letöltik a dolgozók, sőt hatékonyab­bá vált munkájuk, hiszen most csupán azért, mert _ a munkaidő csak 2—3 óra múl­va ér véget, nem kell bent­megújították igénylésüket. A fővárosi tanács már tavaly megkérdezte a kerületi ta­nácsokat, kik azok a legne­hezebb helyzetben lévő sok- gyermekes szülők, akik az új lakások elosztási tervei­ben nem szerepeltek. Közü­lük decemberben, alighanem először a főváros történeté­ben, 67 több gyermekes csa­lád soron kívül, azonnal ka­pott lakást. AZ EDDIG ELMONDOT­TAKBÓL úgy tűnhet, mint­ha csupán egy budapesti kezdeményezésről, a főváro­si tanács egy helyes döntésé­ről lenne szó. Nos, e döntés óta már több hónap telt el, s azóta örvendetes módon több megyei tanácsnál is napirendre került — a né­pesedéspolitikával összefüg­gő tennivalók keretében —a nagycsaládok lakásgondjá­nak soron kívüli és 1975 il­letőleg 1976 végéig történő megoldása. így döntöttek például Békés. Zala. Szolnok és Bács megyében. Zalaeger­szegen 42, Kecskeméten 23, Szolnokon 30 nagycsalád kap új otthont az idén. Szolnok város tanácsa ezenfelül ar­ról is határozott, hogy meg­gyorsítják. azaz soron kívül intézik a sokgyermekes csa­ládok lakáscseréjét is. Kü­lön figyelmet érdemel a Szolnok megye párt- és ta­nácsi vezetőinek az a kezde­ményezése, mely szerint új típusú nagyobb, azaz a több­gyermekesek igényeihez, életmódjához jobban igazo­dó, s az eddigieknél lényege­sen olcsóbb kivitelű lakáso­kat kell tervezni és építeni — egyelőre kísérleti jelleg­gel — Szolnokon. Sok szó hangzik el mos­tanában — egyébként he­lyesen — azokról a felada­tokról, amelyek a legutóbbi népesedéspolitikai határoza­tokból hárulnák elsősorban a különböző állami szervekre, intézményekre, többek kö­zött a tanácsokra is. Nagy állami, mondhatni össztár­sadalmi erőfeszítések történ­nek a gyermekintézmények gyorsított fejlesztéséért. a születendő kicsinyek minél maradná. Köztudott, hogy egy-egy hónapon belül nem azonos mindennap, minden héten a munka mennyisége. Most a dolgozó beoszthatja magának, hogy mikor „húz rá” napi egy—két órát a munka sürgőssége miatt, s később azt az időt megkapja. Furcsa és igazságtalan az a gyakorlat is. hogy a dolgozó napokig tovább bent ma. radt, mert szükség volt rá, de ha reggel elkésett, meg­büntették. Ilyesmi most nem fordulhat elő. S nem utolsó szempont az sem. hogy a ru­galmas munkaidő bevezetése ó!a megszűnt a túlóra. A vál­lalat „belső haszna” mellett az ilyen munkarend segíthet a csúcsforgalom csökkenésében is. i AT EGYEDÜLÁLLÓ KEZ­DEMÉNYEZÉS tapasztalatai sikere bizonyítják, hogy a rugalmas munkaidő máshol, más vállalatoknál is megva­lósítható. Elsősorban termé­szetesen tervezőintézetekben, olyan vállalatoknál, intéz­ményeknél, ahol kicsi az ügyfélforgalom. Az aprólékos, minden részletre kiterjedő előkészítés — amelyben te­vékenyen részt vett a válla­lat pártszervezete, a szak- szervezet és a KTSZ — bizto­sította a vállalatnál a kezde­ményezés sikerét. Példájukat érdemes követni, hiszen jól megvalósítva közös célt, ér­deket szolgál. E. GY. egészségesebb világrajövete­léért. az életet hordó anyák fokozott védelméért. Azt sze­retnénk. ha a fiatal családala­pítóknál általánosan elfoga­dottá válna a három gyer­mekes családeszmény. Mind e sok és fontos teendő mel­lett azonban egyetlen pilla­natra se tévesszük szem elől azokat, akik már itt vannak, itt élnek közöttük, azokat a családokat, akik eddig is — a mai kedvezmények nél­kül — több. olykor sok gyer­mek felnevelését vállalták, vállalva ezzel a szinte min­den szempontból rájuk há­ruló jólismert hátrányokat is. A NÉPESEDÉSPOLITIKAI HATÁROZATOK róluk, ér­tük is szólnak, s sürgetnek tetteket. Olyanokat. mint amilyent a fővárosi tanács kezdeményezett, s a megyék egyrésze azóta követett. Jó lenne, ha nemcsak néhány megyében, de az egész or­szágban visszhangra lelne, s mozgalommá válna e kezde­ményezés. 1 T. É. A ddig szinte önöíc sem veszik észre a generációk közötti ellentétet, amíg a fiúk vagy a lányuk a kollé­giumból tavaszi szünetre ha­za nem érkezik. Akkor vi­szont annál tökéletesebben meggyőződhetnek róla, hogy milyen távol is állnak saját gyerekeik viselkedési nor­máitól. Valószínű, hogy ezekben a napokban szinte minden amerikai családban hallhatók ilyen beszélgetések: — Nanszi, te már teljes három napja, hogy itthon vagy. Miért nem takarítottad ki azóta a szobádat? — De mama!? Mi ilyet a kollégiumban soha sem csi­nálunk. — Az pompás dolog, hogy egy szupermodem intézetben tanulsz. De mi, apáddal azt szeretnénk, hogy itthon te magad takarítsd ki a szobá­dat. — Különben is: kinek mi köze hozzá? Ez az én szo­bám. — Tudom, kedvesem, hogy ez a te szobád. Én ezt nem is fogom fel olyan tragiku­san. De apád nagyon fél a pestistől. Ma reggel is azt mondta: ha a pestis valahol A szebbnél is szebbet. Mint igény fogalmazódott ez meg Szabolcs-Szatmárban, ha a tervszámokat nézzük. Ugyanis az országos ütemnél jóval nagyobb, dinamikusabb fejlődést vázolt a megyei pártértekezlet, amikor meg­határozta a IV. ötéves terv főbb céljait. Most, jó másfél évvel a tervidőszak befejezé­se előtt bízvást állíthatjuk: a célokat jól tűztük ki. az eltelt három év teljesítése feljogosít arra a reményre, hogy a IV. ötéves terv alap­vető célkitűzései megvalósul­nak. Reális célok A következő hónapokban tovább kell munkálkodni az üzemekben, hivatalokban, párt. és társadalmi szervek­nél azon, hogy erőinket össz­pontosítva maradéktalanul megvalósuljanak a tervben elpirányzottak. Jó segítséget nyújt most ebben az a ki­bontakozó munkaverseny, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszu­sa tiszteletére, a felszabadu­lás 30, évfordulójának méltó megünneplésére Indult, amelyben a IV. ötéves terv célkitűzéseinek mielőbbi megvalósítása szerepel. A megyei pártértekezleten elfogadott határozat a IV. ötéves terv időszakára 12—14 százalékos ipari növekedési ütemmel számolt. Három év számait alapul véve — 1971- ben 10 százalékkal termelt többet a megye ipara, 1972- ben 11 százalékkal, s a múlt évben már 16 százalékkal — megállapíthatjuk, hogy cél­jaink reálisak voltak. Ezt rögzítette a megyei pártbi­zottság múlt év decemberi ülése is. amikor elfogadta az erről szóló jelentést. Az 1973- as év pedig a megye ipará­ban egy bűvös szám túllépé­sét jelentette: a termelés ér­téke meghaladta a 10 mil­liárd forintot. Az ipar fejlődésében nagy szerepet játszott az elmúlt három évben az új termelő- kapacitások belépése. Olyan új üzemek, gyárak kerülték átadásra, melyekben a mo­dern technika és technológia jellemzi a termelést, ahol nemcsak a hazai- hanem a legkényesebb exportigények­nek megfelelően folyik a termelés. (Az export értéke másfél milliárd forinthoz kö­zelít.) Ezeknek a gyáraknak a sorába tartozik többek közt a Magyar Optikai Művek mátészalkai gyára, Nyíregy­Art Buchwald: felütheti a fejét, akkor az először bizonyára a te szobád lesz. — Mama, az ipari üzemek sokkal jobban veszélyeztetik a környezetet, mint egy el­hanyagolt szoba. — Ez is izgat bennünket kislányom. De még ettől is idegesítőbb az a rendetlen­ség. ami a te hálószobádban található. Azóta, hogy haza­érkeztél, az ágyat például még egyszer sem vetetted meg. — A kollégiumban sem szoktam soha ágyat vetni. — Megértem én azt is, és nem is kételkedem benne, hogy a tanulásra fordítod minden idődet, s így nem jut időd másra. De a mi régimó­di, begyökeresedett elképze­léseink szerint az ágyat min­den reggel be kell vetni . Mi semmiképpen sem tudunk lemondani erről a szokásról. Egyébként sem vagy itthon házán a Hajtóművek és Fes­tőberendezések Gyára, a hullámdoboz és zsákgyár, Nyírbátorban az Auróra Ci­pőipari Vállalat, Kisvárdán a Villamosszigetelő és Mű­anyaggyár. Ugyancsak nagy­mérvű volt a meglévő üze­mek bővítése, korszerűsítése is. így Tiszavasváriban az Alkaloida Vegyészeti Gyár fejlődött nagyvállalattá, új üzemet épített Nyíregyházán és Vásárosnaményban a Vö­rös Október Férfiruhagyár, a Kelet-magyarországi Faipari Vállalat. Mindezt jól segítette a megyének a IV. ötéves terv­ben biztosított 480 millió fo­rintos iparfejlesztési alap. valamint a budapesti iparki- telepítési alap. Ennek révén eddig jóval több, mint 2 milliárd forint értékű ipari beruházás valósult meg. Megyén belül feldolgozni Az ipar fejlődésén belül a megyei átlagot jóval megha­ladó mértékben, a könnyű­ipar mintegy 80 százalékkal termelt többet. 1970-hez ké­pest. A nehézipar termelése pedig másfélszeresére nőtt. Az élelmiszeripar növekedé­se viszont az egyharmadot sem érte el, ami figyelmez­tet: egy hagyományosan me­zőgazdasági jellegű megyé­ben nagyobb gondot kell fordítani a megtermelt me­zőgazdasági termények me­gyén belüli feldolgozására. Az országos tendenciák­nak megfelelően megyénkben is egyre inkább előtérbe ke­rül az ipar intenzív fejlesz­tése. A múlt év itt is fordu­lópont volt. A többlet terme­lésnek több. mint a fele, 52 ' százaléka a munka termelé­kenységének növekedéséből származik. Néhány vállalat­nál már intenzív fejlesztési célokat is megvalósítottak, amikor létszámemelés nélkül növelték a termelést, mint tették ezt a Nyíregvházi Konzervgyárban, a Szabolcs Cipőgyárban. Mivel Szabolcs-Szatmár- nak a következő években is nagy gondja a kellő számú munkahely létesítése, hogy minden keresőképes ember lehetőleg a megyén belül ta­láljon munkát, ezért Itt a későbbiekben is komoly erő­feszítésekre van szükség. Az elmúlt három évben az ipar- 'ban foglalkoztatottak száma mintegy nyolcezerrel nőtt, ami időarányosan kevesebb, mint amennyivel a megyei pártértekezlet számolt. Hogy a foglalkoztatási tervünket sokáig, miért akarod rendet­lenségeddel kikészíteni az idegeinket? — Te szent ég! Hát miért nem akarjátok tudomásul venni, hogy én már felnőtt vagyok, nem pedig dedós gyerek? — Mi nem is úgy bánunk veled, mint egy kisgyerekkel. De azt is nehéz elképzelni, hogy már nem vagy gyerek, a különböző ruhadarabjaidat pedig úgy dobálod szét a padlón, mint egy váéott kö­lyök. — Nem minden ruhanemű­met dobok le a padlóra. — Már megbocsáss. Le­het, túloztam egy kicsit. De nézd ezt a töménytelen sok koszos edényt, üres konzer- ves meg egyéb dobozt az asz­talon. Ez mit jelentsen? — Mama, ti nem érthettek meg minket, mert mi egészen másképpen vagyunk nevelve: Számotokra a tiszta, rendben nem tudjuk teljesíteni, abba belejátszott, hogy több, a IV, ötéves terv időszakára tervezett jelentős beruházás később valósul meg, mint a mátészalkai kötszövő üzem» a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi radiálabroncs gyárának építése. Kihasználni a tartalékokat Vannak viszont még tarta­lékok a megye iparában. A gépek, termelőberendezések kihasználása nem éri el a kellő szintet. Az üzemek na­gyobbik felében csak egy műszakos termelés folyik, az átlagos mflszakszám 1.3 a megyében. A HAFÉ-nél nagyértékű berendezésekkel dolgoznak egy műszakban, a szövetkezeteknél nem egy található, ahol egyáltalán nincs még két műszakos ter­melés sem. Ha a műszakszá­mot növelni tudják ezek az üzemek — a termékekre ál­talában van igény — akkor több új munkahelyet is tud­nak létesíteni. A megye dinamikus fej­lődése elképzelhetetlen az építőipar jó munkája nélkül. Három év alatt az üzembe helyezett beruházások érté­ke közelít a 15 milliárd fo­rinthoz. Az építőiparban kü­lönösen az utóbbi két évben jelentős átrétegződés zajlott le. A beruházások megszigo­rítása után rövidesen csök­kentek, vagy felszámolásra kerültek a különböző kisebb építőszervezetek (tsz-brigá- dók, házi építőrészlegek), míg a nagyvállalatok foko­zott gépesítéssel, jobb szer­vezéssel egyre nagyobb Igé­nyeknek is eleget tudnak tenni. Az építőipar évente több mint 2 milliárd értékű munkát végez, s jobbára a legmodernebb technikát, technológiát alkalmazza. Égy új vállalat létrehozása is segítette, hogy megyén belül nagyjából egyensúlyba került a kivitelezői kapaci­tás és az í'fiítési igény. En­nek révén javult a megkez­dett és az üzembe helyezett beruházások aránya, határi­dőre, vagy még előbb ké­szülnek el a létesítmények. Továbbra is jellemző viszont, hogy egy-egy létesítmény a tervezettnél többe kerül. Következik: Változó^ élel­miszer-gazdaság. Lányi Botond tartott szoba a fontos. Mi meg egyáltalán nem törődünk ez­zel. Nekünk az a fontos, ami az ember fejében található. — Senki nem értékeli úgy a műveltséget, mint mi apád­dal. Különösen akkor tisztel­jük, ha azt vesszük figyelem­be, hogy mennyit kell érted fizetnünk. Azt meg végképp nem tudjuk elképzelni, hogy a piszok és szellemi fejlődés elférjen együtt. — Ez csak attól van. hogy már megöregedtetek. Legkö­zelebb már az lesz a kivánsá-j gotok, hogy csakis ágyvetés­sel, meg takarítással foglal­kozzak, és eszembe se jusson, hogy szabadon gondolkodó müveit emberré váljak. — Mt nem akarunk meg­fosztani akaratodtól és egyé­niségedtől. Egyszerűen arról van szó. hogy hastífusz elleni oltást olyan régen kaptunk, hogy annak már nincs hatá­sa. — No jó. Abban megegyez­tünk. hogy ha ez annyira fon­tos. akkor kitakarítom a szo­bámat. De azt is vegyétek tu­domásul. hogy elrontottátok n. vakációmat. *’ ordította: —. Sí gér lm«} Lakás Soron kívül Elrontott vakáció

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents