Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-23 / 118. szám
WTÍ májas 23.’ 8: nSW Utak — hidak a kisvárdai járásban Négymillió forintot költenek a tanácsok a kisvárdai járás útjainak, hídjainak felújítására. Petneházán már elkészült nyolcszáz méteren az új bu rkol'at; Nyírkárászon közel áll a befejezéshez egy fél kilométernyi új út. Fé- nyeslitkén a Rákóczi utcát látják el beton borítással — mintegy hétszázötven méteres szakaszon. Mándokon több helyen is végeznek hasonló munkálatokat. Sok gondot okoz a közlekedőknek a Dögé és Sza- bolcsveresmart közötti útszakasz állapota. Laskod és Pet- neháza között sem jobb a helyzet — akárcsak Rétköz- berencs és Ajak között. Ezeket az utakat a közeljövőben fogják felújítani. A kisvárdai járási hivatal osztja el az említett négymilliót. Ebből csak felújításra vállalkozhatnak a helyi tanácsok — ahhoz, hogy új utat építsenek, a községnek ötven százalékban hozzá kell járulni a költségekhez. Tizenhét közúti híd tartozott a tanácsokhoz a járás területén. Ezeket fokozatosan át szeretnék adni a termelő- szövetkezeteknek — mivel zömmel ők használják. Csakhogy a téeszek nem veszik át rossz állapotban — ezért a hidak felújítására is nagy összeget költenek a tanácsok. A tizenhétből már csak hét van tanácsi kezelésben: Dombrádon, Rétközberen- csen egy-egy, Petneházán kettő, Laskodon pedig három. Az egyik .laskodi híd renoválásához-átépítéséhez láttak hozzá a napokban — ha elkészül, átveszi a tsz. A járási hivatal körlevélben szólította fel a községi tanácsokat, hogy a balesetveszély megszüntetéséért minden átépítésre szoruló hídnál helyezzenek el súlykorlátozó táblákat. Így a rossz állapotban lévő hidakat megkímélhetik a további rongálódástól. (így) Egyedülálló kísérlet Ovodakörzetesítés Nagyszekeresen Vályogvető cigány Nyíregyházán Még a művelődésügyi miniszter helyettese is meglepődött, amikor arról értesült a helyszínen, hogy a jövő tanévtől Nagyszekeresen és a hozzá csatolt községekben megvalósítják az óvodakörzetesítést. Nagyszekeres, Kisszekeres. Zsarolyán és Nemesborzova kis községek. így elképzelhetetlen és gazdaságtalan vállalkozás lenne, hogy mindenütt óvodát építsenek, Ugyanakkor Kisszekeresen jó lehetőség nyílik arra. hogy akár száz gyermek szakszerű oktatását és nevelését megvalósítsák. A tárgyi feltétel azonban nem volt adott, és bizony a szülők sem vették volna szívesen, hogy a kicsiket reggel a menetrendszerű buszokra zsúfolják. A megoldás azonban váratlanul % gyorsan sikerült. A Budapesti Közlekedési Vállalat egy szocialista brigádja egy, a fővárosban már nem használható buszt teljesen rend. behozott, és felajánlotta: léén azé a vidéké, ahol a legnagyobb szükség van rá. A rádióban bemondott hírre. még annak teljes elhangzása előtt, reagált a nagy- szekeresi tanács. Sikerült. A kék busz ott áll a tanács udvarán. A pedagógusok felkeresték a három községben azokat a szülőket, akiknek óvodás korú gyermekük van. Megállapodtak: az 1974/75-ös tanévtől szívesen adják a kicsiket óvodába. így reggelente a kék busz körbejár, .és minden faluban egy-egy kísérő társaságában, akik az óvoda dolgozói lesznek, felveszi az apróságokat. Este ugyanígy szállítják őket haza. Ezzel ■»iámos asszony munkavállalásának gondja oldódik meg. A megyei tanács biztosítja, hogy legyen a háromcsoportos óvodához megfelelően képzett pedagógusgárda is. A keik busz ezenkívül megoldja a helyi öntevékeny csoportok szállítását is. és a távlatokban egy körzeti idősek otthonába is elviszi a nyugdíjasokat. Kirándulásokra is mód nyílik, a nagy- szekeresiek ezzel közelebb kerülnek a világhoz. A működtetés és üzemeltetés jelentette a legnagyobb gondot, hiszen melyik falusi tanácsnak van a költségvetésében ilyen tétel: autóbusz üzemben tartás? A helyi termelőszövetkezet szocialista szerződés keretében vállalta, hogy mind a gépkocsi vezetőjét. üzemanyagát és szervizét vállalja, hiszen nem idegennek megy a segítség. Nagyszekeresen tehát olyan kísérletbe kezdenek az ősztől. amely országosan egyedülálló, és példamutató lehet sok. kis lélekszámú falunak is. Tiszalök: 5,3 milliós társadalmi munka Május 22-én ülést tartott a Tiszalöki Nagyközségi Tanács. Először az 1973. évi zárszámadást és a társadalmi munka teljesítéséről szóló jelentést vitatták meg. Megállapították, hogy mind a költségvetési. mind a fejlesztési alap felhasználása a tervezettnek megfelelően történt. A fejlesztési alapból többek között 1 millió 640 ezer forintot célcsoportos lakásépítésre, több mint 900 ezer forintot pedig út- és járdaépítésre használtak fel. Az 1973. évi társadalmi- munka-felajánlásukat 5 millió 353 ezer forint értékben teljesítették, s ezzel a Városok és nagyközségek kategóriájában megyei második helyezést értek el. A tanács köszönetét fejezte ki a lakosságnak, valamint az üzemek és intézmények vezetőinek önzetlen munkájukért. A munka elismeréséül harminckilencen „Kiváló társadalmi munkáért”, huszonkilencen „Társadalmi munkáért” kitüntetésben részesültek, míg a község^ fejlesztésért legtöbbet tevő 15 vállalat és üzem „Kiváló társadalmi munkáért” oklevelet kapott. Az MSZMP XI. kongresszusa, valamint hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére a tanácsülés az 1974. évi társa- dalmimunka-felajánláson túl még 1 millió 472 ezer forint értékű felajánlást tett. Változó cigányvilág Megyénkben a cigány lakosság száma meghaladja a 36 ezret. Életük, körülményeik javításán jelentős anyagi erővel és társadalmi összefogással igyekeznek vál. toztatni. Az első cigányóvodát — amely évek óta ered. ményesen működik Hodász községben — újabbak építése, létesítése követte. Több iskolában cigányosztályokat hoztak létre: Nyírbátorban cigány általános iskola működik. Egyre több azoknak az üzemeknek, vállalatoknak a száma, ahol megfelelő munkát találnak a cigányok, s beilleszkednek a társadalmunkba. Elek Emil képriportja Erika már verset tanul az ibrányi óvodában Józsika építész lesz, ha felnő Munkásnő a baktalórántházi MEZŐGÉP-néf fcELET-MAGTARORSZÄff ’ Iskolába indulnak a gyermekek Nyirbélteken Esztergályos szakmunkás Nyírbátorban
