Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-21 / 116. szám

mi m2fus SC' ifeELET-MAGTÁRbRSZAfl S. dáé Felhívás kulturális vetélkedőre Megyénk termélőszövetkeze- teinek és állami gazdaságainak szocialista brigádjai részére, a dolgozók szabad idejének hasznos kitöltése és a brigádmozga­lom erősítése céljából 1974. ok­tóber 1-től 1975. március 31-ig kulturális vetélkedőt hirdet és tart a Hazafias Népfront Sza- bolcs-Szatmár megyei Bizottsá­ga. a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács VB Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya, a Sza­bolcs-Szatmár Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztálya, a Megyei Művelődési Központ, a Tisza menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, a Szatmár- beregi Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetsége. A Nyírségi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, az Állami Gaz­daságok Megyei Főosztálya, fel­szabadulásunk 30. évfordulója és az MSZMP XI. kongresszusa tiszteletére. A rendező szervek felhívják a termelőszövetkezetek, állami gaz­daságok vezetőit, a szocialista brigádok vezetőit és tagjait, hogy a nemes vetélkedőmozga- lomba kapcsolódjanak be. A mozgalom célja: erősíteni a párt művelődéspolitikájának megva­lósítását a mezőgazdaságban dolgozók részvételével, keretet biztosítani a dolgozók politikai, általános, szakmai és kulturális ismereteinek bővítéséhez a szerzett ismeretek szellemi vetél­kedőkön való bizonyításával, va­lamint tovább erősíteni az üzemi szocialista brigádmozgalmat. Be­nevezési határidő: 1974. október hó 1. A termelőszövetkezeti brigádok 1 nevezéseit az illetékes termelő- í szövetkezetek területi szövetsé­geihez, az állami gazdaságok pe­dig az Állami Gazdaságok Me- : gyei Főosztályához kell eljuttat­ni. FILMJEGYZET IDEGEN Elsőfílmes rendezőt avat az új magyar film Szörény Rezső személyében. A be­mutatkozás ígéretesnek ne­vezhető — legalábbis a szak­mai felkészültség vonatkozá­sában. A fiatal alkotó gör­dülékenyen fogalmaz a ké­pek nyelvén, jól teremt at­moszférát. s ami ennél is fontosabb: kitűnően ismeri hőseit és témáját, képes az ábrázolt világ „leikébe” ha­tolni. Kevésbé tetszik, hogy Szörény sem tudja a „min­dent egyszerre elmondani” hitvallását szerényebb prog­rammal helyettesíteni: mint az elsőfilmesek, ő is telezsú­folja művét jelképekkel, uta­lásokkal. kulcsmondatokkal, ahelyett, hogy az alapkonf­liktus mélyebb rétegeit fag­gatná s az izgalmas társa­dalmi kérdést, melynek ku­tatását vállalta, még igénye­sebben és aprólékosabban körbejárná. A drámai cselekmény kö­zéppontjában három fiatal személyisége áll. Nem azo­nos helyzetből startoltak: ez magyarázza különös kapcso­latukat. is. Ketten — egye­temisták (egy fiú és egy lány), a harmadik főszerep­lő: a társadalom perifériá­jára szorult ifjúkori bűnöző. Miért találkoznak ezek a külön világban élő emberek olyan sűrűn egymással? A magyarázat egyszerű. Irén és Gábor afféle „védnöksé­get” vállalnak Barta János elítélt felett, mert szeretnék a társadalomba való beil­leszkedésének folyamatát egyengetni. Indítékaik nem egyfomóák. A fiatalember saját karrierje érdekében cselekszik, „kísérleti nyúl­nak” tekinti a börtönvisel­tet. mert a megírandó pszi­chológiai könyv jár folyton a fejében. Irénnek nincse­nek ilyen praktikus céljai: benne inkább az embersze­retet, mint a gyakorlati ha­szon bizonyossága munkál. A sajátos ..háromszögből” az is következik, hogy az Irén —Gábor kontra János alap­állást az egyetemista oár gyakori purparléja is színe­zi Érthető. hiszen módsze­reik különböznek, világké­pük szintén. Egyikük a hi­deg ráció híve, másikuk a megértő humánumé; A kísérlet, melyre az am­biciózus egyetemi hallgatók szinte a kártyások megszál­lottságával teszik fel vala­mennyi lapjukat, kudarcba fulladt Mindketten megpró­bálják fogni Barta János kezét, már a cellában meg­Tovább itöveEfük a szovjet-magyar kishatármenti árucsere-forgalmat Interjú Iván Haragoniccsal, a Szovjetunió Kárpátontúli területe fogyasztási szövetkezetek központjának elnökével A Szabolcs-Szatmár me­gyei MÉSZÖV vendégeként az elmúlt napokban me­gyénkben tartózkodott a Szovjetunió Kárpátontúli te­rülete fogyasztási szövet­kezetek delegációja. A láto­gatás céljáról, annak ered­ményeiről készített interjút Iván Haragomé csal, a szö­vetkezeti mozgalom köz­pontjának elnökével, a de­legáció vezetőjével a Kelet- Magyarország munkatársa. — A megye lakosságának jelentős része él a határte­rületen, sőt rokoni kapcso­latok is vannak. Érthető te­hát a fokozottabb érdeklő­dés: hogyan fejlődik a két határ menti terület szövet­kezeti mozgalmának kap­csolata? — Kapcsolataink nem újkeletűek. Az első szerző­déses megállapodást már öt éve megkötöttük. Ezt termé­szetesen sok látogatás, köl­csönös tájékozódás előzte meg. Egyszóval tánulmá- nyoztuk egymás munkáját, tevékenységét, hogy ami jó, hasznos, azt kölcsönösen al­ARCOK ismerkednek vele, gondos tervet dolgoznak ki " meg­mentése érdekében. mert szent meggyőződésük, hogy a szerencsétlen körülmé­nyek hatására lezüllött fiú érdeklődésre érdeklődéssel, szerétetre szeretettel felel, s feltétlenül a megjavulás út­jára tér. Eleinte minden a terv szerint alakúi, később sokasodnak a gondok, mert Barta János kibújik az óvó­őrző gondoskodás abron­csaiból s a történet végén, immár teljesen kiábrándul­tán és fásultan, az* vágja megtagadott jótevői képé­be: „Hagyjatok békén...” A módszerben a hiba? Vagy talán a visszahúzó erők leírhatatlan hatalmá­ban? Ereje nincs a meg­botlott fiatalembernek, vagy pedig felelőssége kevés? A társadalmi összefogás hiány­zik? Esetleg a környezet képtelen pozitív ideálokat teremteni? Megannyi kérdő­jel, melyet Szörény Rezső megfogalmaz, anélkül, hogy határozott és egyértelmű vá­laszt adna rájuk. Ami a bevezetőben említett utalásokat illeti, egy részük súlyos, tartalmas, más ré­szük nem egyéb kicsit rikító fogásnál. Rendben van. hogy Szörény Rezső Makkot mes­terének tekinti (a mozipla­káton, az általános gyakor­lattól eltérően, óriási betűk­kel virít a kitűnő példakép neve); a szökött lány ellen­teszt kérdés zápora is beszé­des. A családi háttér bemu­tatása ezzel szembeQ elna­gyolt: az apa, aki válaszolni sem tud az érdeklődésre (érthető, hiszen éppen halál­tusáját vívja), kiabáló szim­bólummá változik. A kap­csolatteremtés lehetetlensé­gének didaktikus példázata ez, éppen ügy, mint a fiata­lok közötti érintkezésben a nyelvi távolság, a kifejezés­beli különbség túlhangsúlyo­zása. A beszámoló teljessége kedvéért megjegyezzük, hogy Jankura Péter felvételei drá­mai erőt hordoznak magúk­ban és stílusosak a Presser- Adamis kettős számai is. A színészek közül elsősorban Kútvölgyi Erzsébet tetszett; Szacsvay László játéka mint­ha kiszámítottabb. mere­vebb lenne. Az amatőr. Bo­roska Tibor, aki körül illet­ve akiért folyik a küzde­lem. illúziót kelt Barta Já­nos elítélt szerepében. (veress) kalmazni tudjuk saját te­rületünkön. A tapasztalatok kicserélése közben jnerüit fel aztán a konkrét gazda­sági célok megvalósításának gondolata. Mint például a kishatármenti árucsere-for­galom feltételeinek biztosí­tása. — Milyen konkrét ered­ménye van ennek a kezde­ményezésnek? — Az első év forgalma még csak hárommillió fo­rint értékű volt, de ez év­ről évre növekedett. A jó kapcsolatok eredményeként zajlott le ez évben egy szé­lesebb körű tárgyalás Kijev- ben, ahol újabb, konkrét megállapodás is született az árucsere-forgalom növelé­sére. Örömmel mondhatom, hogy elégedettek vagyunk, mert a tavalyi 20—20 milliós értékkel szemben jövőre — eg^-egy részről — már 50— 50 millió forint értékű áru cseréjét bonyolíthatjuk le. — A megye lakossága sze­reti, kedveli a szovjet gyártmányú cikkeket, igény­li a választék bővítését is. Milyen lehetőségek vannak erre a forgalom növekedésén belül? — A most lezajlott tár­gyalásokon erről is beszél­tünk. Van lehetőség a vá­laszték bővítésére. Az ed­dig szállított 36 féle áru­cikk folyamatosságánaik biz­tosítása mellett újabb cik­kek szállítása is megkezdő­dik. A cikklistán már ez évben száznál ís több árufé­leség szerepel. Kapható lesz például a már megkedvelt rádiók, porszívók, kéziszer­számok minden változata. Több lesz a gyermekjáték, szállítunk gyermekkerétopá- rokat is. Növeljük az építő­szeg mennyiségét és válasz­tékát. A Nyíregyházán meg­nyíló új Kelet Áruház áru­alapjának létesítéséhez pél­dául ötmillió forint értékben járulunk hozzá. — A jelenlegi tárgyaláso­kon új kezdeményezésként került szóba az ipari, közös kooperáció létrehozása. Ho­gyan látja ennek hasznát a két terület lakossága? — A kishatármenti forga­lomban új vonás az ipari termelési együttműködés. Ennek keretében máris elő­készítés alatt áll a háztar­tási faipari termékek gyár­tásának megkezdése. A fa­anyagról a szovjet fél, a gépekről, technológiákról a magyar fél ^ gondoskodik. Ugyancsak folyamatban van szovjet területen létesítendő pisztrángtelepek létesítése. Tárgyalások folynak kerá­miák előállítására, gyógyha­tású ásványvizek palackozá­sára. forgalmazására is. Mi­vel területünkön sok ma­gyar él, szeretnénk a közel­jövőben egy magyar termé­kekből kiállított árubemuta­tót rendezni Ungváron, egy magyar—szovjet baráti nap keretében. Az elképzelések­ben szerepel egy speciális magyar konyha létesítése magyar szakemberekkel — Mit vár a szovjet terü­let lakossága, milyen ma­gyar árucikkek után érdek­lődik leginkább? — Előre kell bocsátanom, hogy nálunk a magyar áruk­nak keletie van, vagyis nem marad meg a polcokon. Kü­lönösen kapósak a ruházati cikkek, a cipőik. Főleg ezek­ből a termókéklből kérünk többet. Szeretnénk a gyer­mekruházati cikkek forgal­mát és választékát növelni, elsősorban a gyermekcipők javára. Ezen a téren is eredményes tárgyalások folynak. Úgy terveztük, és a termelési oldalt is úgy ké­szítettük ed mindkét olda­lon, hogy az 1975-re szóló részletes árujegyzékről szó­ló megállapodást már ez év szeptemberében aláírhassuk. — Küldöttségük bejárta a megyét, tárgyalásokat foly­tattak illetékes vezetőkkel. Mi a tapasztalatuk, milyen benyomásokkal utaznak ha­za? — Nem kritizálni jöttünk, hanem tapasztalatcserére, de feltétlenül el keli monda­nom, hogy az áruellátást il­letően nagy fejlődést látunk. Jó az áruellátás — s talán ezért is — udvarias a ki­szolgálás. Különösen meg­tetszett az ABC-rendszerük, hogy a vevő egy helyen, szinte mindent megvásárol­hat. ami a mindennapi igé­nyeit jelenti. Meglepett az a fejlődés ami a volt árvi­zes területen rövid idő alatt végbement, bár tudjuk, hogy ez a ml rendszerünkben, a nép államában, csak termé­szetes. Mint ahogy ebből fa­kad az a barátság, kölcsönös regítség is. amely a két ha­tár menti terület lakosságát illeti, s internacionalista eszméjét jelenti. őszinte örömünkre szolgál tehát a barátságos fogadtatás, amely erősíti a két nép barátság­nak, és szövetkezeti moz­galmának fejlődéséit — fe­jezte be lapunk munkatársá­nak adott nyilatkozatát Iván Haragonics. Tóth Árpád Jubileumi hangverseny Uj fehér tón Egy 14 ezer lakosú nagy­község nagy eseménye volt vasárnap az a hangverseny, amelyet a helybeli zeneisko­la, valamint az általános is­kola ének. és zenetagozatos tanulói adtak. A X. koncert jelentőségét csak növelte, hogy vendégként fogadták a csopaki kórust is, akik a messzi Dunántúlról jöttek el, hogy a rangos esemény ré­szesei lehessenek. Az újfehértói zenei élet szép hagyományokra tekint­het vissza, amit mi sem bi­zonyít jobban, hogy évente 10—12 fiataj tanul tovább vagy a debreceni, vagy a nyíregyházi zeneiskolában, sokan közülük távoli — pél­dául tatabányai — zenekar­ban — képviselik megyén­ket, községüket. A rádió kö­zelmúltban itt készített fel­vételei is azt példázzák, hogy a nagyközség dalosai­nak híre messze túljutott Szabolcs határain. Mindezek összességükben jó előre i.el- keltették az érdeklődést, és akik részt vettek a koncer­ten, nem csalódtak. A tizedik jubileumi hang­verseny műsora igen gazdag volt. Hallhattunk igen igé­nyesen tolmácsolt kójusmű- veket, fellépett az iskola ze­nekara, de bemutatták tu­dásukat a zeneiskola szólis­tái is. Különösen érdekes volt a furulyazenekar fellé­pése. A fiatalok e népi hang­szeren a legbravúrosabb szá­mokat Is hibátlanul inter­pretálták. A műsorválc * ís mutatta: az újfehértói ze­netanárok — Szabó Barna­bás, Szabó Ella és Bálint József — semmi enged­ményt nem tettek, Kodály és Debussy éppúgy szerepelt a programban, mint az is­mert görög szerző, Theodo- rakisz. vagy Liszt. Az Ady Endre művelődési házban rendezett hangver­seny jó példája annak, hogy egy-egy község sajátos ér­deklődését és művészeti ág Iránti vonzalmát miként le­het az iskola falain kívül a közművelődés szolgálatába állítani. Gorkij megfilmesített ön­életrajzi trilógiájának har­madik részét láttuk a héten az Orosz klasszikusok c. so­rozatban. A harmincas évek végén rendezte filmre Mark Donszkoj e három könyvből álló önéletrajzot. Az Egye­temi éveim — a befejező rész — 1939-ben készült el, az előző évben került a kö­zönség elé a trilógia előző két része.. Ez a három film nemcsak Donszkoj pályáján igen jelentős, hanem a szovjet filmművészetnek is számon tartott eseménye. Elbben a rendező és a mű egymásra találásán kívül a legnagyobb szerepe Donsz­koj alkotó; értékeinek van. Realista látásmódja iól han­golódott Gorkij realizmusá­hoz. a nagy író megjelenítő erejű leírásait pedig Domsz-t koj a maga képszerű látás­módjával lényegítette lát­vánnyá A harmadik részből is — az előzőekhez hasonló­an — erőteljesen sugárzott Gorkijnak a nép iránti sze- retete. E műnek és az író­nak ezt a mély humanitár- sát a fongatókönyvíró és a rendező még azzal is ki­emelte, hogy a filmet Gor­kij önéletrajzi novellájával fejezte be. Az Ember szüle­tik szimbolikus erejű jele­netében hangzik el Gorkij­nak az az emberi és írói hit­vallása, ami egész művésze­tének éltetője. Nagyon nagy élmény volt ez a trilógiá s az még külön öröm. hogy a televízió jóvoltából milliók meríthettek erőt Gorkij em­berségéből és az igazi mű­vészetből. A sorozatoknak egyik lét­feltétele, hogy időtálló ér­tékekből tevődjenek össze. A Fúbri Zoltán.-sorozat leg­utóbbi filmje, a Hangyaboly osak hároméves, tehát az idő próbájáról még nem le­het szó ebben az esetben. A film értékei azonban annyi­ra nyilvánvalóak. hogy nemcsak a Fábri -sorozatban kerülhet képernyőre, hanem a legutóbbi évek kiemelke­dő magyar filmjeinek egy esetleges sorozatában is fel­tétlenül helye van. Kaffka Margit regénye alapján írta a forgatókönyvet Ülés Endre és Fábri Zoltán. Az adaptá­ciónak és a megvalósult filmnek legnagyobb erénye az, boigy a zárda lakóinak foj­tott szenvedélyű, fülledt lég­körét szinte tökéle.esen tudta megteremteni. Kaffka Mar­git radikális antikjerikaliz- musa n&gyon erőteljesen, fogalmazódott meg ebben a filmben. Ennél azonban — miként a regénynek is — általánosabb mondanivalója is van, a nő helyzete, jövő­je, lehetőségei az adott tár­sadalmi keretben, s ezen is túl: a természetellenes, kép­mutatásra épült életforma léléknyomorítása elleni til­takozás. A színészek (Törő- esik Mari. VaSs Éva. Papp Éva, Andai Györgyi) látvá­nyos eszközöktől mentes já­téka még csak növelte a film szuggesztivitását. A múltról szóló harmadik mű a héten a Maupassant novellájának tévére írt francia változata volt. Az Yvette főszerepét játszó France Dougnac kiválasztása erre a szerepre — ahogyan mondani szokták — telita­lálat. A lelki ártatlanságnak a valóságra való rácsodáiko- zását, majd rádöbbenését. a kettő közt megtett utat, a kiszolgáltatottság kínját és az illúziók elvesztését, a re­alitások tudomásul vételét a boldogság elnyerése remé­nyében — mindezt képes volt ez a szép fiatal színész­nő hitelesen „elmondani” arcával szemének rebbené- seivel, keze moccanásával, járásával mozgásával. Mau- passantnak a bennünk ki­alakult írói képe is meg­újult, színesedett e fiira láttán, Seregi István A rádiószínház igen mu­latságos, frissen pergő be­mutatóval jelentkezett a múlt héten hétfőn. Ardi Liives szovjet-észt író -Az emlékmű” c. szatirikus hangjátékát tűzve műsorra. Egy bizarr alapötlet, — hogy valaki emlékművet kezdjen építeni magának ál­mos kis városkájának köze­pén — szolgált ürügyül a művészetet adminisztráló hivatali bürokrácia üresjá­ratainak, néhány jellegzetes figurájának és álszakembe- reinek a kipellengérezósére. A kellemes szórakozást nyújtó hangjáték parádés szereposztásban került a mikrofon elé. s a megérde­melt sikerben húsz (!) szín­művészünk is részes, Gál István kitűnő rendezésével együtt. Kedden Kopányi György minikomédiáját, a „Másod- virágzás”-t hallottuk a Zseb­rádió-színház sorozatában, önálló lakásra vágyó két fiatal apróhirdetéssel kíván öregjeinek (a lány az apjá­nak. a fiú a nagynéniének) házastársat szerezni, „elad­ni” őket, mindketten arra számítva, hogy majd a má­sikuk lakásába költöznek össze „másodvirágzásra” az idősek. A komédia fordított világában a fiatalok gardí­rozták az ismerkedésen az öregeket, s az összeboroná- lási szándék is visszájára fordult. A saját megszokott, önálló életformájához ra­gaszkodó Néni (Bulla Elma derűs életbölcsességet su­gárzó alakítása) és az öreg (Kovács Károly pompás kariklrozása) bizony a le­ányt (Piros Ildikó) és a fiút (Huszti Péter) boronálta össze. — méghozzá albérlet­be. A fiatalok így is jól jár­tak, ugye? A szerző jól fel­épített cseJekményvezetésai a csattanó rutinos előkészí­tése, a komédia hangulata Varga Géza rendezésében jól érvényesült. A „Közkívánatra” — so«' rozatban három nagy kö­zönségsikerű hangjátékot ismételtek meg szombaton este a Petőfi adón. Közülük csak a Földes György írásai­ból összeállított rövid hang- képeket („Asszony, asz- szonyi”) tudtuk igazán örömmel viszonthallani. Úgy látszik, a feldolgozott té­mák, mint pl. a házastársi1 békesség-békétlenség, az anyagi javak szerzésének ör­döge elleni berzenkedés. a protekcionizmus és mások, mit nem veszítettek aktua­litásukból. A másik két hangjáték (az „Angyal Hollywoodban” és különö­sen a „Homozksák”) már kevésbé friss és eredeti hu­mort prezentált. Ám szíve­sen hallottuk bennük ismét a felejthetetlen Dómján Editet és Szendrő Józsefet. Végül röviden két irodain mi műsorról. A Magyar Rán dió Karinthy Színpadén bizti tatóan indult Parkinson professzor „karrieriskolája”! A mes‘er (Ráday Imre) és tanítványai (Bárdi Györgyi Benkő Gyula, Horváth Ti-i vadar és Schubert Éva) garanciának tűntek, hogy mind a nyolc részt végig fogjuk hallgatná... Az „IroJ dalmi kávéház a budai Ko«! róna cukrászdáiban” igényes és változatos volt, jól iU leszkedő zenei betétekkel! Sediánszky János tapasztalt műsorvezetése nemcsak ha-í tásosan kötötte össze a* egyes betéteket, de a helyj szín „Irodalmi” hangulatán nak megteremtésében. is nagy része voll Merkovszky Pál h MELLETT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents