Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-21 / 116. szám
Iüw Bsíjtis St: r EELBf-SIAStÁRORSÍA5 A szakmai bértáblázat ÄLTALÄNOS ISKOLA DIÁKOTTHONNÁL. Balkány községben új 8 tantermes általános iskolát, valamint 120 személyes tanyai diákotthont építenek. (Elek Emil felvétele) Csúszik a zsalu Hétköznapok a magasban AZ ELMÚLT ÉVBEN VÉGREHAJTOTT — mindenekelőtt a nagyipari munkásokat érintő — központi béremeléseik számottevően javították a munkások térés kereseti arányait. Mérséklődött a férfiak és a nők közötti indokolatlan keresetkülönbség; a gazdaságpolitikai céloknak megfelelően nőttek — s ma már általában megfelelőnek mondhatók — a bérkülönbségek a szakképzett és a szakképzetlen munkások között. Növekedett a nagyobb erőkifejtést követelő és a kedvezőtlen körülmények között, a több műszakban és a folyamatos munkarendben dolgozó munkások anyagi elismerése. Az április elsejétől esedékes — a kisegítő és egyéb munkakörökre vonatkozó — béremelésektől hasonlóan kedvező hatások várhatók. Az azonos szakmájú munkások keresete között azonban még mindig jelentős a különbség s ez csak részben indokolt. Indokolt annyiban, hogy egy-egy szakmán belül is különböző bonyolultságú munkák találhatók, nem egyformák a munkakörülmények sem, s érthető módon differenciálják a keresetekei a teljesítmény-különbsébek is- De a meglevő keresetkülönbségeket, azok nagyságái a felsorolt tényezők nem indokolják teljes mértékben Például: az azonos képzettségű, azonos munkakörülmények között, de különböze szakmákban dolgozó csoportok kereseti arányait vizsgálva megállapították, hogj a legalacsonyabb és a legmagasabb kereseti átlagú szakmák alapórabére közötl 3,16 forint, óránkénti keresete között 3,24 forint — tehál túl nagy — a különbség. Tű] nagy, mert nemcsak azonos felkészültségű, azonos körülmények között dolgozó, hanem ennek következtében azonos bérkategóriába tartozó szaikmacsoportokról van szó. Megállapították azt is. hogy az eltérést jórészt a vállalaton belüli alapbér- és óra- fceresetkülönbségek okozzák. 1 A JELZETT TÉNYEKBŐL KÖVETKEZIK, hogy elérkezett a rendcsinálás ideje, hiszen a jelenlegi keresétkü- lönbségek nagyon sok munkást igazságtalanul sújtanak Elkészült — s harmadik negyedévben megjelenik — a szakmai bérek országos táblázata, amely a népgazdaság minden ágazatára, szektorára, minden vállalatára és szövetkezetére érvényes. Kidolgozásánál azonban figyelemmel voltak arra, hogy a leggondosabban megszerkesztett táblázat is áttekinthetetlen, ha minden munkakört felsorolna. Ezért — az érintett tárcák és a SZOT segítségével — kiválasztották a 108 legnagyobb létszámú tehát, kulcsfontosságú szakmát, illetve munkakört, s ezen belül 210 munkaköri kategóriát határoztak meg Az egy-egy szakmán belüli — a munka nehézségi fokának eltéréseiből, a munka- körülmények különbségeiből adódó — differeciák miatl hiba lett volna úgy meghatározni egy-egy bértételt, hogy az egyformán vonatkozzon minden munkásra a? adott szakmán, vagy munkakörön belül. A vállalatok nem átlagos szakmunkásokkal, hanem egymástól eltérő képzettségű, gyakorlatú és meghatározott körülményei? között dolgozó embereket foglalkoztatnak és az ő számukra állapítják meg a béreket. Mindebből persze még nem következik, hogy a szakmai bértáblázat egycsapásra megoldja az indokolatlan keresetkülönbségekből adódó problémákat. Először is-: a keresetek különbsége lényegesen nagyobb az alapbérek különbségénél. A szakmai bértáblázat pedig csak az alapbérekre vonatkozik s így alkalmazása csak részlegesen befolyásolhatja a kereseteket. Az indokolatlan keresetkülön'bségak csak akkor csökkennének számottevően, ha a vállalatok végre komolyan vennék a teljesítménykövetelményeket. A sokszor minden tudományos alapot nélkülöző — inkább csak becsléssel megállapított — normák irreális teljesítménykülönbségekhez, indokolatlan kereseteltérésekhez vezetnek. Nyilvánvaló, hogy normaügyben is előbb utóbb szükségessé válik a rendcsinálás ami — a félreértések elkerülése végett — nem a normaszigorítást, hanem az alkalmazott teljesítménynormák tudományos módszerekkel történő általános felülvizsgálatát jelenti. A SZAKMAI TÄBLÄZAT BÉRTÉTELEI — mert nem fix összegek, hanem alsó és felső határok között mozognak — nem csökkentik a differenciálás lehetőségét: éppen ellenkezőleg: igazságosabb differenciálásra adnak módot. (A jelenlegi bér- tarifarendszerben túj széles, 60—80 százalékos, bérhatárok is szerepelnek, ami indokolatlan különbségekhez is vezetett a bérezésben.) A kormány úgy határozott hogy a szakmai bértáblázat nem kötelező jellegű, hanem lényegében irányelvként keli alkalmazni. A kötelező érvényű bevezetés ugyanis azt jelentené, hogy azoknak a dolgozóknak, akiknek jelenleg szakmai bértétele a táblázatban meghatározott ösz- szeg felett helyezkedik el, vagy azt megközelíti, nem kaphatnának további béremelést. S fordítva: azokat a vállalatokat, ahol sok munkás alapbére — a vállalat helyzete miatt — az új bértételek alsó határát nem éri el, olyan béremelésekre köteleznék, amelyekhez jelenleg sem az érintett vállalatoknak, sem a költségvetésnek nincs pénze. Az irányelv- alapján megállapított új bértételeket azonban a vállalatok kötelesek rögzíteni a kollektív szerződésükben, s ez olyan okmány, amelynek előírásai minden munkahelyre kötelező érvényűek, s amelynek alapján a szakszervezetek évről évre ellenőrizhetik a végrehajtást. Ily módon a bértáblázat bevezetése fokozatosan, hosszabb idő alatt, elősegíti az alapbérek — s ezen keresztül a keresetek arányainak igazságos módosulását Vértes Csaba A Simái út elején hatalmas silócellák tőszomszédságában emberek szorgoskodnak. Toronydaru kúszik a sinen, majd egy hat méter átmérőjű félkör alakú zsaluszerkezetet akasztanak kampóira, hogy emberi segédlettel helyére süllyesszék. Az építők a magas siló- tornyok első ütemének falait legmodernebb csúszó- zsalus technológiával húzták fel. Most már a belső munkálatok folynak. A tornyokra födómtető kerül. Három műszakban A silőtomyok építését a SZÁÉV három, jó munkájáról ismert brigádja felváltva három műszakban végzi. Közülük mi Ledner József kétszeres aranykoszorús betonozó szocialista brigádját keressük meg, hogy beszélgessünk életük és munkájuk örömeiről, gondjairól. A betonozó brigádoknak a siló építésénél nem csak fizikai erőre van szükségük, hanem koncentrált figyelemre is. Itt ráadásul azzal kezdték, hogy a régi malom, épület alapozását — ezer köbméter betont — kompresszorral meg kézi erővel szétverték. Ezután kezdődött a silótorony alapozása. — A nehezén már túl vagyunk. Az el6Ő ezervagonos silót,omyok építésénél jól begyakoroltuk a technológiát — mondja Ledner József, a brigád vezetője. — Nem ördögi mesterség a csúszózsa- lus építkezés. Oda kell jól figyelni a betonra meg a munkára. A fal nem lehet fészkes, mert itt a tartószilárdságnak óriási a jelentősége. Úgy építjük meg ezeket a kolosszus silótomyo- kat, hogy még az unokánk is büszke legyen rá. Közben a brigád tagjai egy kis pihenőre a brigádvezető körül helyezkednek el. A beszélgetésben munkahely és család keverednek. — ötvenegy éves vagyok. Még jól bírom a munkát — kezdi Dipcsu József brigádtag. — A szemnek, a kéznek, a lábnak, az észnek itt mindig összpontosítani kell. Ahogy csúszik a zsalu felfelé, úgy nő a balesetveszély is. Igaz. van korlát, de ne legyen rá -szükség még any- nyira sem. hogy rátámaszkodjunk. Attól meg mindenkit óvjon a sors, hogy kilépjen. Egyenlő arányban — Tizenkét tagja van a brigádnak — veszi vissza a szót Ledner József. — A többség túl van a húszéves törzsgárdatagságon. Négy embert nemrég vettünk fel a brigádba. Az átlagkeresetünk meghaladja a háromezer forintot. Májusban négyezren felül akarunk hazavinni. Ezért mindenkinek meg kell fogni a dolog nehezét A bri. gád a süóépítésnél naponta 1200 má^sa betont mozgat meg. Van, aki kgrral bírja nehezebben. Van, aki lábbal. Én a lábamra panaszkodok... A beszélgetés közben itt vetődik fel a tanulás, a szakmunkássá válás gondja, lehetősége. Ä brigádban mindenki segédmunkás: a több mint húsz éve SZÁÉV-es is, és a két hónappal ezelőtti belépő is. Keresetük is egyforma. Az elért teljesítményt és a bért egyenlő arányban osztiák el. A hrigádvezető pedig így folytatja: — A vállalat 1974. évi terve 750 millió. Rajtunk is múlik, hogy teljesítjük-e?! — £« az otthon, a család? — Lenni kell erőnek a család nevelésére is — válaszolja egy jókedélyű, még fiatalember számba menő brigádtag, a négygyerekes Kató Sándor. — Márciusban kerültem a vállalathoz. Áprilisban 4 ezer forintot kerestem. Nem tudom, megragadok-e a vállalatnál, vasv ismét a bányában kötök ki. Mindenesetre örülök, hogy egy ilyen jó brigád bevett a tagjai közé. A brigád másik új tagja mindössze tizennyolc éves. Eddig idénymunkán dolgozott. A KISZ-nek nem tagja. öt testvére van. — Két hónapja vagyok a vállalatnál. A nevem Nyikos László. Megvan a nyolc általánosom. Valami szakma keL lene. Ha betöltőm a tizennyolc évet. elmegyek a vasúthoz. , Még nem érzékeli... Azt, hogy felvették . egy kétszeres aranykoszorús szó. cialista brigádba, nem érzékeli. Azt is természetesnél! tartja, hogy annyit keres, mint a vállalat húsz éves dolgozója, meg annyit, mint a négygyerekes családapa. — Tessék már megkérdezni. hogy ki milyen drukker — szólt közbe az egyik brigádtag. A brigád „sport-tudósítója", Kristóf Sándor szólal meg: — A brigádvezetőt ne bántsátok. Ő a Fradinak' szurkol, Én mindig a Tar- jánra teszek. És bántom a Nyíregyházi Spartacus-Pe. tőfit is. Játsszanak úgy, hogy a brigád kollektiven is kimenjen az itthoni mérkőzéseikre. Munka. család, vállalati terv. sport, politika: ezek teszik együtt a kétszeres aranykoszorús Ledner szocialista brigád életét A XI. pártkongresszusra tett vállalásuk is ezt bizonyítja, melyben' ilyen pontokat találunk: „Úgy javítjuk tovább a munka minőségét, hogy az átvételkor kivívjuk a beruházó elismerését. Minimumra csökkentjük a hiánypótlást. Balesetmentes munkát végzünk. A gépeket és termelőeszközöket úgy használjuk ki. hogy a termelékenységet a tervezettnél egy százalékkal magasabban teljesítjük.. Sfgér Imró A taggyűlést megszakították E nnek a történetnek éppen a „főszereplői” kérték, hogy a nevüket mellőzzük, amit tettek, azt a gyárért a vállalatért tették, és nem szeretnek dicsekedni. Péntek este volt. A gyár pártszervezete taggyűlést tartott. Akkor már csak a kommunisták voltak bent a gyárban és az ügyeletes őr. Másnap szabadszombat kezdődött. Taggyűlés előtt, amikor a párttagok gyülekeztek, az igazgatótól és a főmérnöktől többen is megkérdezték : — Mi lesz már? Csak gyártjuk az egyik gépet, már kétezernél több kész belőle, de egyiket se tudjuk befejezni. mert nincs kondenzátor... — Sajnos — mondta az igazgató. — Már a minisztériumban is iártunk. segít- s°'ret. intédce-i-ist kértünk de a gyártó cégnél is anyaghiány van... Azután elkezdődött a taggyűlés. Az első napirenden már túl voltak, amikor nyílt az ajtó és az ügyeletes őr integetett a főmérnöknek, hogy menjen ki A főmérnök elnézés); kért és kiment Az ügyeletes a következő szavakkal fogadta: — Egy kondenzátorszállít- tná.ny érkezett. Itt áll a kapuban. Mit csináljak? Beengedjem? — Ember! — kiáltott a főmérnök. — Hát hogyne engedné! — Jó, jó. De ki rakja ki az árut? Senki sincs bent és holnap szabadszombat... — Azzal maga ne törődjön! — kiáltott megint a főmérnök. — Engedte be a szállítmányt! A főmérnök visszarohant a taggyűlésre. Mindenki látta. hogy izgatott. Szót se kellett kérnie. sürgették, hogy beszéljen. És a főmérnök elmondta. hogy egy kondenzátorszállítmány érkezett. Háromezer darab... A párttagok egymásra néztek. Mindenki tudta, miről van szó. Ki kell rakni. — Na bumm, és akkor mi van?! — kiáltott egy fiatal, nagydarab ember, az anyag- mozgatók bizalmija. — Ki. rakjuk és kész! Legfeljebb az éjszaka nem szunyálunk Lényeg, hogy van kondenzátor. .. — Fegyelmet. elvtársak, fegyelmet! — szólt a párt. titkár. — Ne kapkodjunk. Első javaslatom: a taggyűlést azonnal megszakítjuk. s majd egy későbbi naoor folytatjuk. Aki egyetért kézfeltartással szavazzon... Mindenki feltartotta a kezét. — Második javaslatom — folytatta a párttitkár —, hogy a taggyűlés így. ahogy van, testületileg, vállalja a szállítmány kirakását — társadalmi mimikáiban. Aki egyetért, kérem, kézfeltartással szavazzon. Aki ellene szavaz, annak nem kell részt vennie a munkában, azonnal mehet haza... Mindenki feltartotta a kezét, még az az előadó is. akinek csak egy keze van. — No nem — mondta ekkor a párttitkár. — Gyurka, neked nem kell ittmaradnod. te menj szépen haza... — Miért? — kérdezte nyugodtan „Gyurka”. — Testületileg vállaljuk, vagy nem? — Testületileg... — Akkor rendiben. Megszavaztuk. Jogom van ittmaradni és segíteni. ahol tudok... Tovább nem vitatkoztak. Minden párttag azonnal a gyárudvarra ment. Közben előkerültek a raktárkulcsok, kitárultak az ajtók és elkezdődött a munka Igazgató. főmérnök, főtechnológus, technikusok, irodai dolgozók — akik párttagok — együtt dolgoztak a munkásokkal. Közben beszélgettek is. Hogy a megrendelők tőiül? is váriák a szállítmányt, s most- már itt a sok kondenzátor. Ezeket be is kell szerelni.» Mire lerakták a szállítmányt — kiaüalkult az elhatározás. Mindenki haza megy és kora reggel felkeresi a közelében lakó száktársakat, mármint azokat, akik a gyárban dolgoznak. Senkinek se kell könyörögni, csak el kell mondani, hogy kondenzátorszállítmány érkezett és a párttagok kommunista szombatot tartanak. Aki részt aikar venni a munkában — siessen be a gyárba. így történt, hogy a szabadszombat reggelén majdnem kétszáz munkás jelent meg a gyárban egyetlen hívó szóra. A kommunisták mind ott voltak. Ér háromszor annyian pártonkívüliek. Háromszáznál több kondenzátort szereltek be. s így hétfőn már indíthattak egy szállítmányt a megrendelőnek. Mindenki örült, csak azok saomorkodtak egy kicsit, akik nem tudtak részt venni a szombati munkában, mert olyan községekből járnak be dolgozni, aho1 már nem lehetett őket értesíteni. De nem nyugodtak bele a dologba. Mentek a párttitkárhoz, igazgatóhoz, főmérnökhöz, és kérték őket: szervezzenek még egy kommunista szombatot. mert szégyellik, 'hogy ők ebből a szép munkából kimaradtak... Azóta sor került a második kommunista szombatra is. A gyár teljes létszámmal dolgozott. Szendrei József k. ma
