Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-19 / 115. szám

Wtt. mäjOT !#. 1TELET-MAGYAR0RSZÄG EGY HÉT MÚLVA Életbe lép az ú] vasúti menetrend Kevés változás — Kedvezőbb csatlakozás Szeptember Ltől október 314g líádiáakció megyénkben Az utóbbi évek legszeré­nyebb változásaival lép élet­be május 26-án az újabb egy esztendőre érvényes vasúti menetrend. A megyét a fővárossal ösz- szekötő expresszvonatok lé­nyeges időmódosítás nélkül közlekednek. Négy helyjegyes expressz jár. L ilLafüred: Nyíregyháza (5.15) —Budapest Keleti (8,30). Hajdú: Záhony (4,46)—Kis­várda (5,0'4)—Nyíregyháza (5.38)—Budapest Nyugati (9 15). Szabolcs: Záhony (15,30)— Kisvárda (15.48)—Nyíregyhá­za (16 21)—Budapest Nyugati (19 55). Tokaj: Nyíregyháza (16,40) —Budapest Keleti (19.50). A visszautazásra szintén az exnresszek a legalkalmasab­bak Menetrendjük a követ­kező. Liliafüred: Budapest Keleti (17.05)—Nyíregyháza (20,13). Hajdú: Budapest Nyugati (18.15) —Nyíregyháza (21,35) —Kisvárda (22,07)—Záhony (22.27). Tokaj: Budapest Keleti (7,01)—Nyíregyháza (10,05). Szabolcs: Budapest Nyugati (7.15) —Nyíregyháza (10,42)— Kisvárda (11,14)—Záhony (11.34). A Hajdű expresszél válto­zatlanul közlékednek a köz­vetlen első. és másodosztályú kocsik. Mátészalkáról 4,56- kor, Nyírbátorból 5,15-kor indul. Az érkezési időpontok: Nvírbátor 22,06, Mátészalka 22,25. Megújul a strand Műanyag csónakok — A sóstói meleg strandon nsenge fű zöldell, friss színek­kel pompázik minden: padok, hinták, kabinok. Lebontották az óriási sátrat, az uszodá­ban nyíregyházi szemnek szo­katlanul tiszta víz ragyog... A meleg vízben néhány bátor fiatal lubickol. A május else­jei nyitás óta nem a strand­nak kedveskedik az esős idő­járás... 1974. március 1. óta a me­gyei víz- és csatornamű vál­lalat kezeli a fürdőket. A tervekről, az eddigi változá­sokról tartottak tájékoztatót a vállalat vezetői. Emelkedtek a fürdődíjak — talán ez érinti legközelebbről a vendégeket. Fehérvári András, a vállalat pénzügyi osztályvezetője sorolta az áremelés indokait. Elöljáróban: nem mi, ha­nem a megyei árhatóság in­tézkedett a fürdődíjak fel­emeléséről. Ez már évek óta téma: az ország legolcsóbb fürdője volt a sóstói... A mos­tani díjak 1958-tól voltak ér­vényben! Ránk az hárul, hogy a több pénzért maga­sabb színvonalú szolgáltatást nyújtsunk. Néhány fontosabb az új árak közül: a szekré­nyes öltöző 6 forint, a váll- fás 5 forint lett. A kabin jegy 12 forintba kerül; három fo­rintért fürödhetnek a 14 éven aluliak és a diákok — bár­hol is tanuljanak. Bérleteket is tervezünk." A kölcsönzői szolgáltatást is igyekszünk javítani: új. divatos fürdőru­hákat. színes gyékényeket nyugá evakat szereztünk be, A belépődíjak mellett a köl­csönzési díi is magasabb lett Az áremeléshez méa annvit' a befotvó összeg az iizrmköü sédeknek a töredékét fedezi — A felúiításra eddig töbv mint 1 millió forintot költöt­tünk. Nagyszabású narkós: fást végeztünk c-rükséfrmog 0lö4cVént áttelepítettünk a a tiiüng strandról 20 kabin" vásároltunk a tóra húsz mű anvae rsnnekot mindemül festettünk renováltunk. Of- fenbáeber József üzemelés5 osztályvezető az ez évi ter­vekről beszélt. — 1,2 milliót Ezeken a vonatokon csak érvényes helyjeggyel lehet utazni. A helyjegy elosztás, elő­jegyzése terén további javítá­sokat terveznek. A debreceni MÁV-menetjegyiroda mellett „helyközpont”-hálózat léte­sül, amely valamennyi hely­jegyeladással foglalkozó pénztárral közvetlen össze­köttetést tart. Ezzel gyorsab­bá, jobbá kívánják tenni az utazók kiszolgálását. Ami az expresszvonati ösz- szeköttetést illeti: néhány csatlakozó személyvonat me­netrendjén módosítottak, hogy az átszállás minden me­gyei voasútvonalról biztosít­ható legyen. Nyíregyházáról Budapest Nyugati pályaudvarra 12,52- nem helyjegyes gyorsvonat indul. Érkezése 16,28. A ko­rábbi menetrendekben jól bevált Miskolc—Nyíregyháza —Szeged útvonalon közleke­dő gyorsvonatot is fenntart­ják. A személyvonati forgalom­ban is viszonylag kevés a változás. Meghagyták a ha­gyományos műszakváltáshoz igazodó személyvonatokat, néhány helyen korszerűbb szerelvényekkel váltják fel a régieket. Elsősorban Máté­szalka térségében lesznek ki­sebb változások: „ csatlako­zások jobbá tételére töreked­nek. Uj személyvonatokat he­lyeznek forgalomba Nyíregy­háza—Vásárosnamény és Csenger—Mátészalka között. sóstói- Tanmedence fordítunk még hasonló cél­ra. Még idén szeretnénk meg­csináltatni az úszómedenü csempézését — a festés erő­sen kopik. Beruházásra több mint 2 millió forintot szán­tunk. A legnagyobb költség az új medence. A sportpálya mellett állítjuk fel — ugyan­az az olasz cég szállítja, mely a már meglévő víztisztí­tó berendezést gyártotta. A tanmedence 25x12,5 méteres lesz, 120 centiméter mélységű. Úszásoktatásra nagyon meg­felel. A vízvisszaforgató be­rendezések egyébként a leg­nagyobb forgalom idején is képesek lesznek tiszta vizet biztosítani: naponta három­szor cserélik a medencék tar­talmát... Salzman Tamás beruházá­si osztályvezető a távlati el­képzeléseket ismertette. — Az ország legnagyobb ilyen profilú vállalatával, a Mélyépítési Tervező Vállalat­tal egy átfogó fürdőfejlesz­tési tervet készíttetünk. Az alapvető kérdés, amit a ta­nul mánvtervnek tisztázni kell: milyen és mekkora für­dőre van szüksége egy Nyír- egvháza naevságú városnak... — A snortpálya és a str^pő között folvó «zennvcsntm / ‘ az Tarlóét szeretnénk mfélőb'- lefedni. Sokat ront az össz­képen. A snortpálvát pémilea magasabb szintre töltjük, és azon a részen terjeszkedni is kívánunk. Gondban Vaevunk agv vállalattal: a strand te- riiletén béreitek egv volt fel- vonulási épületet. « onnan nincs hova költözniük... egye­lőre. — A tőró] nem sok újat mondhatunk. Tény hogv a víz biológiai egyensúlya fel­borult s gyakorlatilag min­den élőlény kipusztult belő­le... A KÖ.TÄL véleménye sze­rint az egészségre nem veszé­lyes. fürödni lehet benne. Vi­szont bem is túl gusztusos. T*ienleg a budapesti múegye­mm vízgazdálkodási tqnszé ke folytat kísérieteket vize g.álják a iavítás lehetőségeit Valószínűleg n vegyszerezés lehet az első lépés... (tgy) Nyíregyházáról az új sze­mélyvonat 10,51-kor indul, Nyíregyházán és Vásárosna- ményban egyaránt jó csatla­kozásokat biztosít és új le­hetőségeket ad a továbbuta­záshoz. A másik új személy- vonat Csengerből 17,13-kor indul és Mátészalkára 18,29- kor érkezik. Az ötnapos munkahét ál­talános bevezetésével meg­változott a hétvégi utasfor­galom „ főváros és Szabolcs- Szatmár között, ezért átala­kították a budapest—záhonyi vonal hétvégi menetrend­szerkezetét. Az új menet­rendben Budapest Nyugatiból pénteken 15,30-kor és 18,25- kor, szombaton 7,30-kor új távolsági személyvonat indul Nyíregyházára. Ezzel egyide­jűleg a pénteken eddig 19.14- kor és 21,25-kor induló tá­volsági személyvonatok (ame­lyek korábban „fekete vonat” néven váltak közismertté) — me" lnnék. A korábbi indu­lások. a rövidebb menetidő és a kedvezőbb csatlakozások hatására a főváros és me­gyénk távolfekvő helységei között átlag 30 perccel rövi­dül az utazási idő. Az új paenetrendet — a MÁV tájékoztatása szerint — május 20-tól kezdik árusíta­ni a pályaudvarokon és az utazási irodákban. Ára válto­zatlanul 40 forint. Újdonsága, hogy megkülönböztető piros nyomással külön fejezetben közük a városközi összeköt­tetéseket, a főbb gyorsvonata és távolsági személyvonati menetrendeket — a könnyebb kezelhetőség érdekében. Kü­lön fejezetben közük a hely­jegyes expresszvonatokat is. A MÁV Debreceni Igazgató­sága az idén is megjelenteti az igazgatóság területére ér­vényes zsebmenetrendet. M. S. Szabolcsi műsorok, közönségtalálkozók — Kiállítások, vándor­bemutatók — Kedvezmények, használt készülékek cseréje „A rádiózás ma már köz- szükséglet, egyben szolgálta­tás, amely az ország lakossá­gának tájékozódási, kulturá­lis és szórakozási igényeit elé­gíti ki. Népszerűsítése, szín­vonalának emelése és mű­sorszerkezetének szélesítése éppen ezért egyben politikai érdek is. Ezekhez fűződnek a rádióakciók, amelyek közül az elsőt éppen megyénk­ben szervezték 1970-ben. Az eddigi hét rádióakció eredmé­nye: 50 ezer új készülék ta­lált gazdára, s hétezer új elő­fizetőt szerveztek. Megyénk­ben ez különösen jelentős, mert átlagosan kevesebb rá­diókészüléket üzemeltetnek a szabol cs-szatmári családok, mint az országban másutt. Egyetlen adatpár: az országos átlagban száz háztartásra 75 előfizető jut. megyénkben csak 64. Többek között ezért i* szervezik az újabb akciót Szabol cs-Szatmár megyében szeptember l-től október 31- ig. Sokoldalú előkészítés előzi meg megyénkben a kedvez­ményes rádióakciót. Ebben a megyei párt- és tanácsi szer­vek mellett részt vettek a Magyar Rádió és a posta, va­lamint sok máR szerv képvi­selői. Felmérték: melyek azok a települések, ahol az átlag­nál kevesebb családnak van rádiója, véleménykutatást végeztek, hogy asztali, zseb-, táska-, vagy urh-sávos rádió­kat vennének szívesen, s kör­vonalazták, vajon mennyi ké_ szülékre van szükség az újabb akció sikeréhez, tehát körül­belül hány új előfizetőre és mennyi vásárlóra számíthat­nak. Ez annál is Inkább szá­mottevő, mert néhány típus­ban országosan is hiány mu­tatkozik, s éppen e kedvelt rádiókból is.'többet kell be­szerezni az akció idejére me­gyénk kereskedelmi szervei­nek. A rádiózás ma már nem­csak azt jelenti, hogy valaki bekapcsolja készülékét, és meghallgatja, amit éppen su­gároznak. Ennél ®okkai na­gyobb igények vannak. A hallgató több műsor között akar választani, jobb minő­ségű hangot igényel, gyor­sabb tájékoztatást, 'sokoldalú kiszolgálást: lemezjátszóhoz, magnetofonhoz kapcsolható készülékeket, ultrarövid hul­lámon, sztereoadásokon kíván többet kapni. De nem min­denki ismeri az összes vá­lasztható készüléket, éppen ezért szerveznek a kedvezmé­nyes rádióakció ideje alatt kiállításokat, vándorbemuta­tókat. Tervezik, hogy a fővá­rosi Keravill 3 ezer darab hattranzisztoros import zsebrádiót is bocsát az akció rendelkezésére a központi készletből. így olyan rádiók­hoz is hozzá lehet jutni az akció ideje alatt, amelyek je­lenleg csak egyes fővárosi szakboltokban kaphatók. Rá­adásul az akció idejére en­gedményes rádióvásárokat, árleszállításokat is terveznek. Jó néhány más lehetőséget is ígér az újabb szabolcsi rá­dióakció. A központi szervek a megyei akció sikeréhez több kedvezmény nyújtását tervezik. 'A szeptember—p^tó- tóber hónapokban ~ vásárolt ’ rádiók előfizetőinek 1975. március 31-ig előfizetési díj- mentességét biztosítanak, s Nincs több előleg Egy kisiparos fiindökSése 1970. május 14: a megáradt Szamos romba döntötte Nagygécen Ferenczi József, Hunyadi utca 8. szám alatti házát. Elpusztult a hajlók, egy élet alkotása. 1970 augusztusa: elhunyt Ferenczi József. Társ és fedél nélkül, reménytelenül nézett sorsa elé a magára maradt özvegy. Ebben a vigasztalan helyzetben látta, hogy egy társadalom, ismeretlen em­berek százai, ezrei sietnek a bajba jutottak megsegítésére. Bizalom árádt belőle is azok iránt, akik segíteni jöttek. Látta ismerőseit, szomszéda­it, akik kétszeres erővel, aka­rattal kezdtek mindent elöl­ről, nagy terheket vállalva fogtak hozzá az új lakás fel­építéséhez. 1971 tavasza: Az özvegy új telkét Csengerben kapta. El­intézte a hitelt is: az OTP 152 ezer forintot adott az SZ—8- as lakás felépítéséhez. A kér­dés már csak az volt, ki le­gyen a kivitelező, kivel épít­tesse fel házát. A vállalatok már elvonultak, csak a befe­jező munkák miatt jöttek vissza és volt néhány ktsz Két lehetőség maradt: vagv valamelyik kisipari szövetke­zettel vagy egv kisiparossá1 építtet azzal amelvik olcsób­ban vá'lalia és azzal amelvi1- V«dvezőbb bofeterési határ időt ígér. A választó« Mez* Pál 32 éves demerso-i kőmfi vés kisiparosra esett. A szerződést 19T1. március • 20-án kötötték mez: az átadá­si határidő november 1 volt a lakás ára pedig 155 ezer fo­unt. Az özvpev nn ezer torin1 '-dszp^nzt és 65 ezer forint Ávfékű hitellevelet adott Me­zőnek, hogy megvásárolhassa az anyagot és hozzákezdhes­sen az építkezéshez. Az első szállítmány: 1310 tufa és 2550 kisméretű tégla *- fuvarral együtt 14 ezer 924 forint ér­ték — megérkezett, a munká­hoz azonban Mező hozzá sem kezdett. Az özvegy megpró­bálta sürgetni, kérte a tanács, a NYIRBER segítségét, Mező pedig mindig válaszolt: a la­kás kész lesz, csak a határidő módosul. Először 1972-re az­tán 1973-ra. özvegy Ferenczi Józsefné háza még ma sem készült el, a folyósított 85 ezer forint törlesztése megkezdődött. Mező pénz és szerszámok nélkül kezdett munkához. Először három lakás felépíté­sét vállalta, és szerződést kö­tött a gacsályi tűzoltószertár építésére. A gacsályi tanács közben megbízta a császlói tűzoltószertár építésével is. Mező két lakást felépített, és látta, hogy munkájával elé­gedettek, ezért olyan vállal­kozásba kezdett, amelyről eleve tudta, hogy nemcsak fi­zikai, de anyagi erejét is meghaladja. A cél nem ifi a munka elvégzése, hanem az előlegek, a hitellevelek meg­szerzése volt. Anyagra volt szüksége, hogy a vele dolgoz- tatók bizalmát megnyerje és pénzre, sok-sok pénzre, hogy különleges szórakozásait fe­dezhesse. Az első nagyobb összegek felvétele után ugyanis Mező már nem dolgozott. Hónapo­kat töltött szinte egyfolytá­ban különböző szórakozóhe­lyeken. Úgy járt-kelt Nyír­egyházán a Szabolcs-szálló ban. a presszóban, mint va­lami dúsgazdag milliomos marék számra szedte elő zse­béből a százasokat és ötszá­zasokat. Ha kedve tartotta, taxiba vágta magát és Deb­recenben, az Arany Bikában kötött ki. Az árvizes területen a mun­ka azért nem állt le teljesen. 1971. májusától június végéig 7—10, később 17—22 embert foglalkoztatott. ígérte, feogy a segédmunkásoknak 15, a szakmunkásoknak 25 forintos órabért fizet, ebből azonban legtöbben csak filléreket kaptak. Ha valamiféle előle­get fizetni akart, akkor nyomban új munkát vállalt. Nyíregyházán például egy la­kás átépítését vállalta 60 ezer forintért. Kért 16 ezer forint előleget, és többszöri sürge­tésre hozzá is kezdett a munkához. Leszedte a csere­pet, lebontotta a tetőt, újabb 2 ezer forint előleget kért, aztán végleg eltűnt a tető nélkül maradt család szeme elől. Több oldalt tenne ki, ha felsorolnánk azok neveit, aki­ket Mező Pál becsapott. A gátlástalanul csaló, 194 ezer 475 forint kárt okozó Mező Pált a nyíregyházi já­rásbíróság dr. Péü-Tóth Sán­dor tanácsa egyrendbeü je­lentős kárt okozó csalás. 25 rendbeli csalás bűntettében és 2 rendbeli csalás vétségé­ben mondta ki bűnösnek és ezért 3 év 6 hónapi börtönre ítélte, amelyet szigorított börtönben kell letölteni. Mel­lékbüntetésként a bíróság 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és kötelezte 15 sértettnek okozott 73 ezer 130 forint kár 5 százalék kamat és az illeték megfizetésére. A többi sértettet polgári iogi igénvével p bíróság a törvény egyéb útjára utasította. Az ítélet nem jogerős. Balogh József egy hónapig díjmentese^ kül­dik a Rádió és Televízió Új­ságot. Tervezik, hogy az OTP az ezer forintnál olcsóbb készü­lékeket is bevonja „ részlet- fizetési akcióba, 10 százalékos előleg lefizetése mellett, 12 havi törlesztéssel. Ez tulaj­donképpen azt jelenti, hogy 70—80 forintos havi résziéire már korszerű rádiókészülékét lehet vásárolni, s így a ki­sebb jövedelmű családok gyakorlatilag a háztartási pénz jelentős csökkentése nélkül juthatnak új rádióhoz. További kedvezmény. hogy a BÁV a megye területére csereakciót szervez a kiske­reskedelmi hálózat bevonásá­val. Mindezeken kívül figye­lemre méltó az a lehetőség iS, hogy az akció ideje alatt a régebben vásárol" készüléke­ket jorkövetkezménv — te­hát pótdíj és a korábbi előfi­zetési díjak befizetése — nél­kül be i el ent heb k azok. akiV azt eddig elmulasztották. A rádióakció ideje alatt • rádió és a televízió több mű­sort sugároz megyénkről, « több közönségtalálkozót is szervez. Az interjúk, ankétok, riportok közül — amelyekét a rádió poütikai adások fő­szerkesztősége készít — csak néhányat sorolunk fel előze­tesként. Sorozat készül me­gyénk iparáról, bemutatják, hogyan vesznek részt a sza- bolcs-szatmári munkások a közéletben, több adásban fog­lalkoznak a munkások mun­kahelyi közérzetével, tervei­vel, gondjaival, a Falurádió bemutatja az első szabolcs- szatmári termelőszövetkezete­ket, az almatermesztést, az itteni öntözéses gazdálkodást, s több rádiós adásban mutat­ják be a megye mezőgazda­ságát. Sorozatot készítenek a megye népi műemlékeiről, népművészeti értékeiről, több alkalommal jelentkezik a Krónika aktuális témákkal, s természetesen a nyíregyházi stúdió munkatársai is több­ször vesznek részt a Kossuth és a Petőfi rádió szabolcs- szntmári témát feldolgozó műsoraiban. Szeptemberben és október­ben két alkalommal me­gyénkben —• Nagykállóban és Nyíregyházán — rendezik a népszerű „Ki nyer ma” című zenei műsort, a Kóruspódium Kisvárdáról és Mátészalkáról jelentkezik, megyénkből su­gározzák a Csúcsforgalom egyik adását, a Huszas Stúdió munkatársai Záhonyba láto­gatnak, s a rádió ifjúsági osz­tályának még jó néhány adá­sában szerepeinek szabolcs- szatmári témák. A rádió író­dalmi főosztályán is megkez­dődtek a szabolcsi rádióak­ció idején elhangzó műsorok előkészületei: a „Jó reggelt vasárnap”, a kívánságműsor, a színházi magazin több adá­sa szabol cs-szatmári témák­kal foglalkozik, a közművelő­dési főosztály a tanyai isko­lák helyzetét, a megye műem­lékeit. Kölcsey Ferenc mun­kásságát és szabolcsi emlékeit mutatja be többek között. A televízió munkatársai as almakarneválra, az Erdőhát­ra, a sóstói művésztelepre, az 1970. évi árvíz sújtotta terü­letre látogatnak és számolnak be műsoraikban ebben az idő­ben. Közönségtalálkozókra kerül sor „A hét” munkatársaival, a „Ki nyer ma?” műsor szer­kesztőivel. Rapcsányi László­ul és a rádió belpolitikai ro­vatának több munkatársával, \ntal Imrével. A 8zéles körű műsorsorozftt ■gvben jó alkalom arra. hogy íz ország közvéleménye míg •öbbet tudjon meg megyénk­ről, s még többet tudjon még szűkebb hazájáról Szabolcs- Szatmár lakossága is. (marik) I4M

Next

/
Thumbnails
Contents