Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-18 / 114. szám

KEÉET-MASYARORSZÁÖ T973. májús 18.' HÉT VÉCÉN Sorifék Jó volna megtudni, hány féle boríték létezik a vi­lágon. Kár ezen máris mosolyogni, hogy ugyan, mi ér­telme lenne egy ilyen felmérésnek. Igen sok adatfel­mérésnél nem hangzik el ez a kérdés, miért éppen a borítékoknál firtatnánk. Különben is, a boríték hozzá­tartozik mindennapi életünkhöz, puszta megjelenése a legkülönfélébb hatást váltja ki az emberben. Már csak ezért sem volna hiábavaló egy felmérés, amiből esetleg az is kitűnne: nem mindig az időjárás, a frontátvonulás alakítja idegi állapotunkat. * Aztán még valami: hagy igazságtalanság, hogy a borítékot, amely hátán szállítja a filatelisták által igen gyakran nagyra értékelt bélye­geket, a legtöbbször a szemétkosárba dobjuK. A bélyeg érték, azt érdemes gyűjteni — hallom máris az ellenve­tést —, node egy felszakított boríték! Szerintem a boríték nélkül nem lenne teljes az életünk, márcsak azért sem, mert ez a titkokat elfedő kis papírdarabka igen sokszor legszemélyesebb ügyünk palástolója. Most jut eszembe, hogy azért valahol mé­giscsak van tekintélye a borítéknak: Büntető Törvény- könyvünk egyik passzusa társadalomra veszélyes cse­lekményként említi a levéltitok kifürkészését. Gondoljuk csak meg, mit kezdene e nélkül a se­gédeszközök nélkül mondjuk egy mai Rómeó, aki nem jutván el az ablak alá, levélben óhajtana szerelmet vallani Júliának! Azt csak a társadalom egy része fur­csállja, hogy a mai fiatalok nem bírják kivárni az es­tét és fényes nappal az utcán csókolóznak — node bo- ritatlanul feladni egy forró vallomást, az azért sok fur­csaságot hozó korunkban is túlzás lenne. Különben is, minek felzaklatni szegény postásainkat, van nekik elég bajuk a sok küldeménnyel. Az meg egyenesen nevetsé­ges lenne, ha így kezdődnék a levél: „Imádott Júliám!... Irányítószám: ___” Mert a szabály, az szabály! Ez azért mégiscsak a kisebb baj volna. Ám képzel­jük el, hogy X. nyílt levelezőlapon kapná a felszólítást: amennyiben nem fizeti rendszeresen személyikölcsön­részletét. megnézheti magat! Megtudná az egész hiva­tal, ahol pedig X-ről azt tudják, hogy még a bőre alatt is pénz van, úgy cserélgeti a kocsit, mint más a fehér­neműt. Micsoda csalódás hatalmasodna el a kollégá­kon. sorra mennének vigasztalni szegény X-et: ne ke­seredjen el. mást sem vet fel a pénz, vigasztalódjék az­zal, ők is gyalog járnak. Persze, nemcsak emiatt jó a boríték. Megtörténhet­ne például, hogy Y, aki alig egy hete sirt ki néhány száz forint segélyt a szakszervezettől, nyílt levélben ér­tesülne róla: vidéken lévő ingatlanáért a vevő mégis­csak megadja a negyedmilliót! Hűha! Vag^ más. Az osztályvezető kartárs, aki köztudottan iszonyo­dik mindenféle összeköttetéstől, protekciótól — s ezt szigorúan megtiltotta beosztottjainak is! — egyszercsak kapná a gyöngybetűkkel rajzolt hálálkodást a kereszt­lányától: „Koszi szépen, Kereszt, igazán klassz fej vagy, neked csak egy szavadba került és már ki is utalták a kétszobás lakást, loggiával. Szombaton lesz a házszentelő, a kedvedért töltött libamáj vacsorával...” A titkárnő tálcán vinné be a fedetlen levelet, s nyája­san mondaná, mindig tudtuk, hogy arany szíve teccik lenni a főnök elvtársnak... Ezek persze mégcsak a kisebb kellemetlenségek vol­nának. De mit tenne például az, aki a borítékot nem le­vélküldésre használja? Vajon hogyan tudná legnagyobb tisz1 ecetét leróni mondjuk azért, hogy az a szimpatikus kis előadó ott az ablaknál — rengeteg teendője köze­pette is — soron kívül intézte el az ő építési engedé­lyét, vagy tetette félre a nélkülözhetetlen anyagot a .belső szereléshez! Az ilyen embernek lelke van, nem úgy, mint a legtöbb hivatalnoknak, emellett nem lehet elmenni szó nélkül. Azért egy hivatal mégsem arra való, hogy órák hosszat hálálkodjanak ott az ügyfelek, ehhez nincsenek is hozzászokva az íróasztalnál ülők. El lehet azt intézni rövidebben, egyszerűbben is, csupán egy bo­ríték szükséges hozzá. No, meg még valami... Aztán egy csinos kis borítékot a legóvatlanabb pillanatban szinte észrevétlenül lehet csúszlatni. Ugye, máris kitűnik, milyen sokat árthat vagy hasz­nálhat az a kis boríték, amit 10 fillérért bármelyik tra­fikban kaphatunk. Van aztán olyan boríték is, amit nem árulnak se a postán, se a papírboltban, ami csak a szó- használatban létezik. Hiába nyújtják át a legtöbb he­lyütt a fizetést egy kis papírcsík kíséretében, sokan mégis úgy mondják: na, lássuk, mi van a borite ban. Ez a fajta „boríték” is okozhat örömet, meg bánatot, embere válogatja. Magyar ember szokása, hogy az örö­met és a bánatot is egyaránt áldomással teszi emlekeze- í ossii legtöbbször a borítékos napon, ami megintcsak a boríték társadalmi jelentőségére enged következtetni. Koronatanúkként szívesen megidézhetik a fele egeket. Ezért is mondom, ne fitymáljunk mi a borítékra. S ha arra vagyok kíváncsi, hogy hányféle boríték lehet a világon, azért teszem, mert a héten olvastam a legújabb fajtáról. Tyvek nevű anyagból előállították azt a boríté­kot, amely tűzálló, vízben nem foszlik szét, igen nehez elszakítani és súlya mindössze egyharmada a közönsé­ges panírooritéknak. Nyülan bevallom, előttem még titok, hogy ez va­jon milyen speciális igény kielégítésre szolgál. Angyal Sándor A TERMÉSZETÉRT Hálátlan munkát végeznek a Társadalmi Erdei Szolgá­lat tagjai. Évente több al­kalommal nekivágnak az er­dőnek — feladatuk annak épsége, tisztasága, csendje fölött őrködni. A szervezet mintegy két és fél ezer tag­ja között Szabolcs-Szatmár megyeiek is találhatók — ők is részt vettek az. erdei szol­gálat országos találkozóján. A tizenkét éves szervezet munkájába három éve kap­csolódtak be a szabolcsiak: a sóstói és a baktalórántházi erdő föjött vállaltak véd­nökségét... Munkájuk hálátlan, mert kevesen vannak, — a gya­korlatban éppúgy, mint szemléletben. Amikor körül­nézünk parkjainkban, el­keseredünk. Mit várjunk az olyan embertől az erdő­ben, aki a város kévés park­ját sem tekinti tabunak — tépi a virágot, tördeli az ága­kat... ö, ha kirándul, gon­dolkodás nélkül- gépkocsit mos a patakban, olajat cse­rél a fűben, uzsonnamarad­ványait bedobja a bokrok kö­zé. Milliós érték pusztul el egy-egy eldobott cigaretta­vége, égve hagyott tábortüze RIDEG, VAGY MELEG? Á kulturált munkahely A munkavégzés feltételei közé tartozik a munkahely külső-belső atmoszférája, hangulata, kultúrája is. Mit csináljanak egy nagy csarnokiban, ahol több mázsás gépek dolgoznak? Vagy egy textilgyári teremben, ahol a zajtól jószerivel csak egymás szájmozgása alapján értik meg a szavakat az emberek. S mit tegyenek a szekrények­kel, polcokkal agyonzsúfolt irodákban, ahol még az ügy­fél leültetésére sincs hely? Visszahat a munkára Mindez igaz, mégsem lenne helyes feladni az igényt, hogy minden munkahelyen kulturált legyen a környezet S nem csak azért, mert ez „szép”, hanem sokkal inkább azért, mert a kellemes, har­monikus környzet visszahat a munkára. Kevesebb a hiba, kevesebb a baleset, ritkább az idegeskedés és a munkafo­lyamatok tempója, gyorsasá­ga is nő. Mindezt nem jóaka- ratú. ám a termeléshez nem értő kultúrsznobok műveiket elfogultan propagálni kívánó művészek állítják csupán, ha­nem pszichológusok, orvosok a munkalélektan szakemberei. S ők sem az újjukból szop­ták ezeket a feltételezéseket, hanem tudományos, precíz, mérhető adatokra támaszko­dó vizsgálatok alapján- ju­tottak ilyen következtetésre! Sokan és sokszor vizsgálták például a falak színének ha­tását a környezetre, általá­ban a színek szerepét a mun­kavégzés közben. Nem vé­letlen, hogy a piros, a piros és - sárga kombinációja többnyire veszélyes terüle­tek, veszélyes tárgyak megje­lölésére szolgál. Sok üzemben a padozatot festik fel piros, sárga vagy fehér csíkokkal, hogy kijelöljék a közlekedés, a szállítási helyét és a gépek közvetlen környezetét. Ez azonban még nésm eszétikai, érzelmi, atmoszférikus hatás, pusztán a rend külső jele. Persze vitatkozni lehetne: maga a rend, a jólszervezett- ség külső látványa nem esz­tétikus hatású-e önmagában is. ve adják ki, a fontosabb al­katrészeket esetleg feketével jelölik meg. A szürke színnek is különböző hatása lehet, kö­zömbös, de ugyanakkor na­gyon jó háttere minden más színnek, mert valamennyi egyéb színnel jól harmonizál. Bizonyára ezért választják az ipari formatervezők is elősze­retettel a szürkét. A szürké­nek és a háttér fehérjének, esetleg sárgájának, vagy kék­jének a kombinációja azután már ismét más és más at­moszférát teremt. így pél­dául a kék háttér nagyobb koncentrációt eredményez — állapították meg a szakembe­rek —, de hamarabb elfárad az ott dolgozó ember. Olyan műhelyekben például, ahol rendkívül nagy precizitású gépeken kell dolgozni a mun­kásoknak, előszeretettel hasz­nálnak kék hátteret. Forma, világítás A gépeknek eddig csak a színéről szóltunk. Pedig a gépeknek formájuk is van, és aki végigmegy egy fejlődő üzemben, az a géppark kül­sejéből is meg tudja állapí­tani a beszerzések idejét, mert ha nem is olyan válto­zékonyan, mint az öltözködés divatja, de azért a gépek formája is követ bizonyos di- vatárajmlatokat. Szó esett már arról, hogy egy időben a le­gömbölyítés, mostanában in­kább a szögletesség lett az uralkodó formateremtő ten­dencia. Pontosan követik ezt a gépek is. Fal, szín, gép, forma — mindehhez hozzájön a vilá­gítás. Természetesen itt is fontos lehet a lámpatest for­mája. még inkább a fények színe. A kék, a sárga, vagy fe­hér fényt adó fényforrások az egész környezet hangulatát megváltoztathatják: nyugodt- tá tehetik, élessé, hideggé, meleggé, lággyá és így tovább. S akkor még nem is beszél­tünk azokról a „zöldségek­ről”, tehát növényekről, ame­lyek szinte minden munka­helyre bevihetők és ugyan­csak hangulatteremtő hatá­suk van. Irodákban a búto­roknak, természetesen ugyan­csak a falak színének és a falra rakható dísztárgyaknak, műalkotásoknak majdnem ugyanolyan jelentőségük le­het, mint a lakásban. Bizonyítékként talán ennyi is elég: a munkahely környe­zetének legalább annyi kul­turális, ha úgy tetszik, mű­vészeti összetevőie- van. mint otthonunknak, vagy az ut­cának, ahol közlekedünk. B. L. Száz gyermek csalódott A nyíregyházi 18-as óvo­dában beharangozták: csü­törtökön jön a mozi. Beszed­ték a forintot és izgultak a srácok. A legnagyobb terem­be behordtak széket, padot, hogy mindenki férjen. Vagy­is: az óvoda minden gyer­meke várt. De hiába. Múltak a percek, a negyedórák, de a mozi nem jött. Az óvónők meséltek, diát vetítettek, mindent elkö­vettek, hogy nyugodtan vár­jon az egyébként is nyugta­lan, mozgékony, várakozás­teli gyerekhad. De a mozi nem jött. És még egy telefon se érkezeit, hogy elnézést, késünk, majd holnap. Délfe­lé járt az Idő, amikor mind­egyik gyerek kezében a kis székével, búsan elkezdett visszaballagni csoportjába, telve csalódással. A felnőt­tekben, a mozisokban és ta­lán mindenkiben csalódva. Nem világrengető ügy. és mégis úgy érzem, több annál, mint amit általában mulasz­tás néven tartunk nyilván. Ha utólag is, hadd közöljem: az óvoda telefonja 43—10. Csak ezt kellett volna tár­csázni. Ez a forint megérte volna, hogy elköltsék, s a munka ami velejár, nem in- szakasztó. Biztosan nem a forinton múlott. Csakhogy száz gyermek csalódott. (bürget) A színek Milyen időjárásra számíthatunk májustói augusztusig? > % TÁJÉKOZTATÓ tómOGNÓziS AZ.' HYAfí! ih'ÓT7AKfíA Kellemes hétvégét! Zorba és kórushangverseny szerepe A rend mindenesetre csak az első lépés. A második: ép­pen a falak színének megvá­lasztása. Azt már a festők is tudják — mármint a művé­szek —, hogy például a kék hideg, a sárga meleg szín. és a festményeken ennek a ha­tásnak megfelelően használ­ják az adott színeket vagy va­riációkat. Nincs ez másként akkor sem. ha a falakat má­zolják be. A fehér adott eset­ben a tisztaság, a rend, a ste­rilitás érzetét kehi. máskor azonban rideg, barátságtalan, sőt idegesítő lehet. Elbből kö­vetkezik, hogy a színek sem önmagukban adnak ilyen' vagy olyan hatást, hanem környezetükkel, az adott tár­avakkal és azok színeinek összefüggéseiben. Huzamo­sabb ideje például az új gé­peket a gyárak szürkére fest­miatt. És ez olyan emberrel is így van, aki esetleg a vá­rosban „türtőzteti magát”... A Társadalmi -Erdei Szol­gálat tagjai sajátjuknak ér­zik az erdőt — de jó érteleim ben. Védeni, kímélni szeret­nék; jól tudják, pótolhatat­lan értékeket veszíthetünk... A szabad természet sorvadá­sa létünkben fenyeget — hangoztatják évek óta a környezetvédelem szak­emberei. De ez csak szó. Már-már unalmasnak tűnik. Csak akkor döbbenünk rá igazságára, amikor csonka fákat, elhullott állatokat, le­égett erdőrészeket látunk — vagy tiszta, iható vizért küz­dünk... (tarnavölgyi) Isimét megérkezett a ju­goszláv tájékoztató időprog­nózis az 1974. évi nyári idő­szakra, pontosabban: május­tól augusztusig terjedő tava­szi. nyári hónapokra. A prognózis adatai termé­szetesen, csupán kizárólag tájékoztató jellegűek és sem­miképen sem tartalmaznak pontosain bekövetkező időjá­rási adatokat, de ennek elle­nére érdemes a táblázatot ét­termi és olykor csupán ellen­őrzésképpen elővenni, rápil­lantani, hátha mégis egyszer­egyszer segítséget nyújtanak az időjárási előrejelzés ada­tai. mely szerint: MÁJUS hónapban, két rö- videbb időszak kivételével, — MELEG idő várható. Az esős napokon 3—6 fokig hül le a levegő. A napsütéses időszak­ban viszont a hőmértéklet 23—27 fok lesz. JŰNIUS hónapban a máju­sihoz hasonlóan alakul a hő­mérséklet. Ekkor meleg idő a hónap első felében lesz. A hűvösebb, esős időjárás a hó­nap második felében várha­tó. Egyébként JÜNIUS végén és egész JÚLIUSBAN az idei nyár legmelegebb időszaka következik. Az általános szá­raz idő egy-egy záporral sza. kad meg. AUGUSZTUS hónap első felében a hőmérséklet, csök­ken, s hűvösre fordul az idő­járás. A szél iránya ekkor északi lesz. AUGUSZTUS el­ső felében sűrűn csapadékos. AUGUSZTUS második felé. ben viszont napsütéses, me­leg. száraz időjárást jelez _ a legújabb jugoszláv tavaszi— nyári időprognózis. A prog­nózis jelzéseinél hetes eltérés is lehetséges. Bizony igaza volt Bürget Lajosnak mikor e lap hasáb­jain szóvá tette, hogy a műve­lődési események jelentős há­nyada , „inkognitóban” ma­rad. Lassan csörgedeznek a hírek a területről és nem könnyű a kellemes hétvégek­hez gazdag választékot kínál­ni. Nyíregyházán a színház és a zene kedvelői találnak ked­vükre való programot. A Mó­ricz Zsigmond Színházban szombaton 19 órakor újra műscuron van a sikeres „Zor­ba”. A zenebarátokat figyel­meztetem, hogy a gazdag műsort kínáló kóruspódium hangverseny nem a tanár­képző főiskolán lesz — mint ahogyan ezt a Műsorkalauz jelzi —, hanem a megyei mű­velődési központ nagytermé­ben. Az örvendetesén nagy­számú résztvevő miatt kibő­vült a program. Szombaton 17 órától, vasárnap délelőtt 9 órától lépnek fel a megyénk legjobb kórusai. A versmondó műhely va­sárnap Bory Zsoltot várja. A krimidús múlt héttel szemben mbst rangosabb vá. lasztékkal várják látogatói­kat a nyíregyházi mozik. Bár tudjuk, hogy nagyon sokan csak a könnyű szórakozás igényével ülnek a mozivá­szon elé, szíves figyelmükbe ajánljuk az „Életünk leg­szebb napja” c. amerikai fil­met, melyet már csütörtök óta vetítenek * Krédy oserd ­ban. A film producere. —■ Gregry Pecknek — nyilat- koz: ...”A Berrigan testvé­rekben és a barátaikban olyan embereket láttam meg, akik a bátorság egy for­máját képviselik... Öriásí koc­kázatot vállaltak, de a lelki­ismeretűk szerint cseleked­tek... Sokan fognak ezért gyű­lölni, de még többen gratu­lálnak majd, amiért megtet­tem. Ideje volt az igazat filmvászonon is kimondani.” A kedves szülők ne feled­kezzenek meg arról, hogy a tv szombaton 17.20-kor kezdi, vasárnap 17,35-kor folytatja új gyermeki ilmsorozatát, melynek címe „Keménykálap és krumpliorr.” Az első rész. letek főcímei is sejtetik, hogy nem mindennapi izgalmakat és élményeket tartogat kis nézői számára a Hörömpő cirkusz. A gyermekműsor után szombaton 18,10-kor — a tv jóvoltából — a tizenévesek és az idősebb generáció is kényelmes és főként tanulsá­gos sétát tehet a Budapesti Szépművészeti Múzeum egyiptomi kiállításán. Egyip­tomnak, mint Herodotos írja ...„valamennyi országot felül­múlva olyan művei vannak, melyeket leírni nem lehet...,, Az 1972-ben újra rendezett magyar kiállítást — mely Európa gyűjteményei között Is jelentős- — viszont min- vtjcki láíöatía. 8. otM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents