Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-17 / 113. szám
ff?4. mi Jus IT. KELET-MAGYARORSZÄG *V 9. oldal p A harmincadik évfordulóra ill; Bekonstnikció a gyermekvárosban fill Csereüdülés Lengyelországban Tiszadobi tervek Az állami gondozott gyerekek fele valamilyen ok miatt1; nem fejezi be az általános iskola nyolcadik osztályát. A tanulmányokban elakadt, vagy éppen túlkoros fiatalokat az ország különböző pontjain az ilyen jellegű képzéssel foglalkozó intézetekben helyezik el, ahol a cél a hiányzó osztályok pótlása nappali vagy esti tagozaton, illetve a szakmunkás- képzés. A tiszadobi gyermekváros egyike ennek a néhány intézetnek; 250 fiúnak adnak ideiglenesen — állandó otthont, s az állam anyagi gondoskodásán túl valami olyan pluszt, amely nem hélyéttesítheti, de legalább pótolni igyekszik a szülői ház melegségét. Jubileumára készül a tiszadobi gyermekváros. Igaz, hogy a dátum egy kissé még távoli '—*■ 1976. júniusa —, a most megkezdődő rekonstrukció azonban — amelyet pontosan időzítenek a jubileumi dátumhoz, — már azt a célt szolgálja, hogy a harmincadik évfordulót megfiatalodva, s újabb épületekkel bővítve ’köszönthessék. A SZÁÉV es a KEMÉV több, mint 30 milliós beruházást valósít meg a gyermekváros- ban, a megújulás fontosságá- ho4 az építők a határidők előrehozásával járulnak hozzá, s a tervek szerint az ere-' deti befejezési időpontnál jó fél évvel előbb végeznek a munkával. így 1975 végére átadásra kerül, a száz személyes új diákotthon, négyágyas szobákkal, Tiszára néző ablakaival. Uj ebédlő és kétszáz adagos konyha épül, s így az ebédet nem egészen egy óra alatt mindenki elfogyaszthatja! Uj mosókonyha és központi kazánház készül, s a régóta várt tornaterem, amely csaknem 30 méter* hosszúságával a *éli hóna» pókban is nagyszerű'' mozgási lehetőséget kínál. Három szárnyból áll majd az új épület, árkádokkal ' összekapcsolva, stílusában a műemlék jellegű kastélyhoz és a környezet képéhez illeszkedve. Kelemen Lajos, az intézet igazgatója, aki immár több évtizede bocsátja útjára a gyermekvárosból elkerülő fiatalokat, a rekonstrukciótól azt reméli: még otthonosabb környezetet sikerül teremteni az akkor már 300 ittlakó- nak. S ezt nagyon fontosnak tartja, hiszen ezek az ifjúkori élmények nagyon sok fiatal esetében szólnak egy egész életre. Azoknak a példáját ernlíti. akikről az évek múlásával szinte már el-elfeled- keztek, amikor egyszer csak újra felbukkantak. Mint mondja, olyan vallomásokat őriznek az irattárban, amelyekből kiderül, hogy az intézetben kapott képzés, nevelés csak egy máz, ami ßz első nagyobb hőhatásra lepattanhat. Ezért jönnek visz- sza-vissza, egy kicsit újra erőt meríteni. Megemlíti például annak a közlekedési mérnöknek a látogatását, aki 12 év után jött vissza szétnézni, mi történt azóta az otthonban. Az intézet nevelői vallják, hogy nem a kastély, nem a Tisza vonzza vissza az egykori lakókat, sokkal inkább az egy-egy személyhez, a szakácsokhoz, a fűtőkhöz, a tanárokhoz kötődő vonzalom, s ez az, amit az intézet igazgatója az igazi prémiumnak nevez. Hamarosan vége a tanévnek, s újabb feladatok előtt állnak. Á gyerekek nagyobb részének nincs hová mennie, az általános. iskolásoknak évente 80 százaléka nyárrá is az intézetben marad, az ipa. ri tanulóknak csaknem fele elmegy, hosszabb-rövid eb b időre, általában az egykori nevelőszülőkhöz. A nyári program összeállítása tehát ugyanolyan gond, mint a tanévi. Az intézetet patronáló vállalatok, üzemek révén sok hasznos hulladék, a precíz ipari termelésben ipár nem használható műszer a barká csoló kedvűeknek ad segítse get a szabad időhöz. Vizité bort szerveznek a leninváro siak közreműködésével, ga dag sportprogrammal kés;ül nek a nyárra. Idén először külföldi csereüdülésre i sor kerül, a lengyel rzeszówi vajdaság egyik táborában, ahol több, mint háromhetes váltással 120 állami gondo zott gyermek üdül a megyé bői. Addig azonban még hátra van a tanévzáró. amelyen kiosztják a megyei patronáló üzemek által felajánlott díjakat is a tanulmányi verseny győzteseinek. S hogy mennyire más még egy ilyen díjkiosztás is itt, mint egy általános iskolában, az is bi zonyítja, hogy nem elsősorban a kitűnő tanulókat ju talmazzák, az elbírálásnál sokkal inkább azt veszik figyelembe, hogy saját képességed szerint ki mennyit nyújtott. Ebben a tanévben hatvan szakmunkás Végez, cipészek, kőművesek, géplakatosok, akiknek a szakmai képzésen túl valami többet is akarnak adni. Mint minden évben; erőt az első önálló lépésekhez. B. E Nyíregyházi főiskolások a Pedagógusjelöltek III. Országos Találkozóján A Szombathelyen megtartott Pedagógusjelöltek III. Országos Találkozóján húsz főiskolai rangú pedagógusképző ; intézet 4800. jiallgáiőlfa' Vett teszt. A nyíregyházig Bessenyei^ Gj$rgy Tanárképző" Főiskolát1 Százötven fős küldöttség képviselte. A találkozó keretében került sor a Pedagógusjelöltek XIII. Országos Szakmai Konferenciájára is, amelyen a nyíregyháziak 31 pályamunkával vettek részt. Szereplésüket szép siker kísérte, mert mind a 31 beküldött dolgozat díjat nyert. A rangos 11 kiemelt első díjat Beleznai Erzsébet, Szabó Mária, Kasper Mária, á Róza Vendel—Tóth Zsuzsanna—Farkas Katalin—Nagy Éva—Gallus Tünde kollektíva, Szabóné Sall’ai Éva, Venter György—Hajdú Sándor szerzőpáros, Szabó Marianna. Török Zoltán, Zentai Éva, Bencsik Eleonóra és Balázs Gusztáv hallgatók nyerték el színvonalas pályamunkáikkal. A szavalóverseny népes és színvonalas, mezőnyében a Keres Emil elnök vezette zsűri értékes II. díjjal jutalmazta Szováti Mária szavalatát. Ugyancsak e rendezvény keretében bonyolították le a főiskolai spartakiád sport- rendezvényeit is. A nyíregyházi atléták itt is kiemelkedő eredményeket értek el. A pedagógusjelöltek országos találkozóján a REMIX Rádiótechnikai Vállalat klubhelyiségében került sor a munkásfiatalok és városunk pedagógusjelöltjeinek találkozójára. A színpompás felvonulás az ifjúsági nagygyűlés és é műsoros tábortűz tették fe lejthetetlenné a hasznos é' magas színvonalú országé •. ' rendezvényt. Dr. Durucz Istvá Érből érbe Ötvenszeres véradó Markáns barna arc, őszült háíáték, derűs mosoly, megnyerő külső. Első látásra egyéniségének ezek a jegyei teszik vonzóvá az ötven éves Mihalek József tornyospál- cai lakost. Életútja nem volt könnyű. Megjárta a szegény emberek küzdelmét a létért. Még tizenöt éves sincs, és mór Debrecenben építkezésen dolgozik. Később is hű maradt az építkezési vállalatokhoz. A felszabadulás után rakodó- munkásként dolgozott Budapesten, Ózdon, Miskolcon. Ma rokkantsági nyugdíjas. Idejét a ház körül végzett munka, rádió, televízió kötik le. Négy gyereket neveltek fel. Felesége óvodában dajka. Már három unoka vidítja öreg napjaikat. Mihalek1, Józsefnek volt és van ereje' törődni embertársaival is/Ez tette és teszi életét még gazdagabbá. Eljegyezte magát a véradással. Több mint harmincöt évvel ezelőtt adott először vért. A napokban kapta meg az ötvenszeres véradásért járó vöröskeresztes kitüntetést. A kitüntetés átvételekor idéztük fel véradásainak, vér kapásának — mert Mihalek József élétében erre is sor került — egyes, epizódjait. — 1939-ben Debrecenben adtam először vért. Az események ma is itt peregnek a szemem előtt. Jött a főorvos űr, mondta: jJózsi. adsz vért?” „Adok”. — mondtam. És már vittek is. A műtőben az asztalon halálra váltan ott feküdt a beteg... Tizenöt éves volt akkor. Virított az élettől. A másik pedig halálsápadt. Odaíek- tették mellé. Néhány perc, és már lüktetet is a vér ereiből a beteg ereiben. Pontosan húsvét második napján volt. A hölgy, akinek adta a vért. menyaszony volt. Az esküvőről mentek hazafelé. Útközben érte a baleset. Szerencsére időben kórházba tudták szállítani. És Mihalek József is kéznél volt. Hogy mennyi vért 'adott nem tudta. Ma sem tudja. Az biztos, hogy sokat. — Mély álomba zuhantam. Mikor felébredtem, hatalmas csokor virágot láttam az ágyam mellett. Mondták, nézzem csak meg, hogy mi van a virág alatt. Egy borítékban háromszáz pengőt találtam. Én nem kértem. A menyasszony meg a vőlegény szülei adták. Rendszeres véradóvá tulajdonképpen a felszabadulás után lett. Mindig a menyaszony jutott eszébe, amikor önkéntes véradókat kerestek. Később aztán már nem kellett hívni. Ment magától, hogy segíthesse a betegek gyógyulását, az orvosi gyógyító munkát. És a sors azt hozta rá, hogy neki is szüksége lett vérre. — Az építkezésen gerenda esett a lábamra. A térdemnél törést szenvedtem, összeforrt az én csontom hamar, de ha rosszul léptem, még évek múlva is éreztem. Sokszor próbálkoztak rendbehozni a lábamat, de nem sikerült Budapesten a . legkomplikáltabb műtétre vállalkoztak az orvosok. Ehhez nagyon sok vér kellett. Én tudom, mit jelent vért adni, és vért kapni. Sigér Imre Szovjet együttes sikere Szerdán késő este a Nyír. egyházi Móricz Zsigmond Színházban nagy sikerrel lépett fel a szovjet hadsereg száztagú ének és tánc- együttese. A Béke hónap kiemelkedő művészi eseménye volt az országszerte ismert katonaegyüttes nyíregyházi szereplése. A táncosok magyar és orosz táncokat mutattak be. Az együttes ének. és zenekara nagy tapsot kapott a nyíregyházi közönségtől. (Elek Emil felvételei) Vasutas festők tárlata Május elseje, a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepének tiszteletére a Vasutasok Szakszervezete Területi Bizottsága és a MÁV Debreceni Vasútigazgatósága védnökségével és támogatásával nyílt meg a vasutas képző- művészeti kiállítás, a vasútállomás diákváró-termében. A MÁV debreceni dolgozóinál szakmai elfoglaltságukon kívül eső tevékenységükben az élvonalat kétségkívül a sport és a zene jelenti. Ugyanez nem mondható el képzőművészeti vonatkozásban, pedig a Debreceni Vasútigazgatóság néhány ezer dolgozója között nyilván sokan foglalkoznak festészettel, szobrászattal és grafikával. Ennek a felismerése indította a vezetőket már tavaly arra az elhatározásra, hogy a vasutas szak- szervezet területi bizottságával közösen széleskörű propagandát indítsanak annak ■ érdekében, hogy a képzőművészeti élet is előbbre lépjen. Dr, Kelemen László MÁV- főtanácsos irányította a rendezés sokrétű, fáradtságos munkáját, festőket, szobrászokat, keramikusokat, sőt faintarziával foglalkozó amatőröket kutatott fel a Debreceni Vasútigazgatóság Sza- joltól Záhonyig terjedő körzetéből. Kezdetben a rendezők alacsonyra helyezték a mércét, túlságosan is figyelembe vették, hogy ezek az_ amatőrök vidékj elszigeteltségükben irányítás nélkül és teljesen magukra hagyva dolgoztak. A mostani tárlat anyaga már sokkal jobban kiállja a kritikát, bár még mindig találunk műveket, amelyek elhagyása emelte volna a tárlat szintjét. Ezen a kiállításon olyan nevek is szerepelnek, akiket debreceni, békéscsabai, sőt fővárosi tárlatokról is ismerünk. Emeljünk ki egy néhány nevet a kiállításon szereplők közül. Kovács Béla már önállóan is kiállított Égerházi Imre festőművésszel és egyik vasúti tárgyú szobrával díjat nyert. Kiemelkedik nemes egyszerűséggel mintázott Leányfeje és Anyám c. olaj- portréja. Mellette Tar István, B. Szentmiklóssy Erzsébet, s Füredi Tóth Mihály már a „törzsgárdához” tartozik, s mellettük új tehetséges fiatalok növelik a csoport. létszámát. elsősorban P. Németh József és Burai István személyében. B. Szentmiklóssy Erzsébet expresszivitással, szín- és szerkezeti tudással festette meg a „Csendélet” és a Böszörményben c. olajkép^it, P. Németh József a Boltíveket vegyes technikával oldotta meg, úgyszir^én a Várakozás és Álom a faluról című, a faktúra, a felület „megmozgatása” érdekében enyvesgipszes alapozással készült műveit, amelyeken a színek szobrászian, reliefszerűen jelennek meg. Füredi Tóth Mt» hály a pasztell és az akva- rell halk szavú lírikusa, a hangulatilag és lélektanilag is hiteles tájak és csendéleteit festője. A fiatal Búr0! István művein („Nánási ház”) első» sorban a geometria uralkodik, erős szerkezetisége majd minden munkáján megnyilat» kozák. Tar István egy modern .felfogású „Halak” című szó* borművel mutatkozott be, míg Kelemen László ez álka* lommal is változatos formai felépítésű kerámiáival emel* te a kamaratárlat szintjét, Siket Antal kis méretben is monumentalitást bizonyító faragványait a tévé és rádió műteremlátogatásaiból is láthattuk és hallhattuk, míg Szabó Vince — aki legutóbb Békéscsabán szerepelt —• munkaigényes és a faanyag szerkezetiségére alapozott intarziáit mutatta be. A Nyíregyházán megrendezett vasutas tárlat a tavalyihoz képest emelkedő szín* tét mutat, bizonyítva, hogy az előrelépés tervei megala* pozottaik voltak. A tárlat érdeklődést és figyelmet keltett és megbecsülést biztosított azoknak a vasutas dolgozóknak, akiknek a munkásságát csak most ismerhette meg 4 közönség. Dr. Tóth Errin' műtörténész
