Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-17 / 113. szám
6. oldal KELET-MAGYARÖRSZÄG — KISVÁRDAI MELLÉKLET 13TL má jus H Csendes pihenő a bölcsődében. Népesedéspolitika A CSALÁDOKÉRT Napjaink egyik fontos társadalmi kérdését tűzte április 26-i ülésének napirendjére az MSZMP Kisvárdai Városi Bizottsága. A párt- és kormányhatározatok nyomán a város népesedéspolitikai helyzetét vizsgálta és jelölte meg a párt vezető testületé a legfontosabb feladatokat. * A népesedés alakulását számos tényező befolyásolja — hangzott az első megállapítás. Különösképpen áll ez olyan település esetében, mint Kisvárda, amely a várossá nyilvánításnak még az első éveit éli. A városi körülmények nem mindenben kedveznek a több gyermek vállalásának, jóllehet, az iparosítással a gazdasági feltételek fokozatosan megteremtődnek. Ugyanakkor minden városban megfigyelhetők a lakásgondok, a legtöbb helyütt kevés a gyermekintéz- méhy. s mindezek pótlása igen komoly anyagi erői igényel. Kedvezőbb anyagi helyzet Köztudott, hogy országosan I960 és 1973 között több mint 440 ezerrel csökkent a tizenöt éven aluliak száma, amivel szemben 460 ezerrel növekedett a 60 éven felüliek tábora. Kisvárda várossá nyilvánítása óta érdekesen alakult az élveszületések száma. 1971-ben 94, 1972-ben 115. 1973-ban pedig 118 volt a természetes szaporulat. Ha figyelembe vesszük a város lélekszámának emelkedését, akkor nyomban kitűnik, hogy ez a szaporulat — ha nem is olyan súlyos, mint az országos átlag — nem kielégítő. Jóllehet, Szabolcs-Szatmár megye — s ezen belül Kisvárda — a szaporább területek közé tartozik. de a népesedéspolitikai határozat nálunk is több feladatot 6zab meg. ismeretesek azok a központi rendelkezések, amelyek éppen a természetes szaporulat növekedése érdekében születtek. A családi pótlék összegének felemelése, a gyermekgondozási segély, vagy a sokgyermekes Családok elősegítése lakáskiutalásnál, átmeneti eredményeket máris hoztak. Kisváréért például a gyermekgondozási segélyt 1972. január 1-én 264-en vették igénye, s 1974. január 1-én már 390-en voltak ,,gyes”-en. A városunkban is tapasztalható iparosítás, az új munkahelyek létesítése — mint már említettük — kedvező a családok anyagi helyzetére. Amíg 1972. január 1-én 2140, addig 1973. január 1-én 2407 nőt foglalkoztattak Kisvárdán. Várható, hogy 1976. január 1-én a városban lévő üzemek, szövetkezetek és intézmények összesen 2603 nőt foglalkoztatnak, míg az eljáró dolgozó nők száma eléri a százhetvenet. (A munkahely kedvező alakulásában jelentős része lesz a baromfifeldolgozó vállalatnak, amely 1975 .második felében kezdi meg a munkát, ahol a 390 foglalkoztatottnak túlnyomó többségé nő lesz.) A kedvező jelenségek mellett megfigyelhetőek kedvezőtlen jelek is. Ilyen például a koraszülöttek számának emelkedése, vagy a kis súlyú' újszülöttek egyre növekvő aránya. Mindemellett a már említett gyermék- intézményj hálózat sem rózsás a városban, amin változtatni mielőbb szükséges Előadás és „telefondoktor“ Ezek anyagi természetű teendők, ami mellett természetesen adódnak olyan feladatok is. amelyeket a tudatformálás érdekében szükséges elvégezni. Megtalálhatók az ilyen feladatok az egészséges emberi kapcsolatok kialakításánál, a kiegyensúlyozott családi élet segítésénél és a korszerű családtervezésnél. A már említett határozatok megjelenését követően Kisvárdán széles körben ismertették a népesedéspolitika különböző feladatait, így többek között a szülészet-nőgyógyászati «-.ááty szakorvosai, a körzeti orvosok és az üzemi orvosok előadásokat tartottak a Rákóczi termelőszövetkezetben, az Öntödei Vállalatnál, a MEZÖGÉP-nél, a szeszipari vállalatnál, az Elektroakusztikai" Gyár Faipari és Akusztikai Elemek gyáregységében, valamint a középiskolákban. A városban a védőnők látogatásaik alkalmával tanácsokat adrlak, amire időben felkészítették őket. A szülészeti-nőgyógyászati osztályon munkába lépett a „telefondoktor”: segítségével magánszemélyek is kérhetnek felvilágosítást a legkülönfélébb, a népesedéspolitikával kapcsolatos kérdésekre. Áz egészségügyi osztály szervezésében a központi orvosi rendelőben magnófelvételről hangzott el előadás, mig a váróteremben plakátok tájékoztatják az érdeklődőket a tanácsadások módjáról, idejéről, helyéről. Nagyobb felelősséggel Sok teendő van még Kisvárdán is azért, hogy kevesebb legyen a terhességek művi megszakítása s, hogy az egészséges család- tervezés érdekében is lépéseket kell tenni. Nagyobb körültekintéssel és felelősséggel szükséges eljárni a jövőben is a terhességmegszakítást engedélyező bizottságnak. (Az utóbbi időben két esetben nem engedélyezte a bizottság a terhesség megszakítását amit a kérelmezők nem fellebbeztek meg.) Egy szám: 1973 első negyedévében ötvenhárom, míg az idei első három hónapban huszonnyolcán kérték a terhesség megszakítását. Tehát az arány javult, amit még jobb fel- világosító munkával fokozni is lehet. Köztudott, hogy 1974. január 1-töl bevezették a gyermekápolási táppénzjogosultságot a gyermek hatéves koráig. Ez az intézkedés Kisvárdán is pozitívan jelentkezett. Eddig csaknem háromszázan vették igénybe a gyermek betegsége idején a táppénzt. A városi pártbizottság elismerését fejezte ki az eddig végzett munkáért, ugyanakkor számba vette azokat a legfontosabb gyakorlati tennivalókat is, amelyeket a népesedéspolitikai határozat megvalósításáért konkrétan szükséges végezni a városban. Egyebek között feladatul szabta meg az anya- és gyermekvédelem személyi és tárgyi feltételeinek gyorsabb megteremtését. Evégett korszerűsítik a szülészetet, a nőgyó- gyászatot ügy, hogy új műszereket, sót ipari tévét is vásárolnak. Lépéseket tesznek a modern gondozási kör kialakítására és intézkednek korszerű gyermekosztály létrehozásáról. V Indokolt fejlesztések A jövő év végéig huszonöt hellyel bővítik a városi bölcsődei hálózatot és ugyanekkorra száz új óvodai helyet létesítenek. A közelmúltban hetvenöt hellyel bővitették az óvodákat, két tanteremmel a napközi otthont, három tanteremmel bővült a 3-as számú általános iskola Hasonlóan a népesedéspolitikai határozat feladatainak teljesítését szolgálja a munkásszülök gyermekeinek segítése az iskolákban, s hogy a jövőben tovább fokozzák a felvilágosító tevékenységet. Ennek során társadalmi összefogást szerveznek az anyák és a gyermekek védelmére az üzemben és hathatósabban akarnak küzdeni a családi békét megbontó, a gyermekek életét megkeserítő alkoholizmus ellen. A városi pártbizottság azt is rögzítette, hogy elő kell segíteni a három és többgyermekes családok soron kívüli lakás- üittatását a közeljövőben. Ennek nyomán 'OP'»-- •> -- döntött úgy a Kisvárda' -Városi Tanács 'Végrehajtó Bizottsága, hogy 1975 végéig — amennyiben az építési tervekben törés nem lesz — minden ilyen család jogos igényét kielégítik Kisvárdán. A. 6. 7. A vár a XVI. és XVII. század fordulóján Várdai Mihály királyi főpincéméstér élete utolsó éveiben mind el kedvetlenebben szemlélte az elmebajos Rudolf császár nevében1 intézkedők érdemet, hűséget és áldozat- vállalást semmibe vevő kormányzását. Fizetését éveken át nem kppta meg, á vár fenntartási költségeihez semmi támogatást sem kapott, sőt újabb és újabb terhek viselését kívánták volna tőle. A méltánytalan bánásmód miatti elégedetlenségének íegleplezetlé- nebb kifejezése az a levele, amelyet 1583. jú. lius 20-án (néhány héttel halála előtt), akkor írt a Szepesi Kincstárhoz, amikor a félesége (Dobó Krisztina) révén zálogjogon őt megillető sárospataki vár- és uradalomba való beiktatását végül is csak hűségeskü letétele ellenében tudta kies »közölni az uralkodótól, íme a levélrészlet: „Két napja, hogy megkaptam Nagyságtok mindkét levelét, az egyikben őfelségéét is, amelyben megparancsolja nekem, hogy jelenjék meg eskütételre Sárospatak vára ügyében, pedig én annál az eskünél nyomosabbat, amit Őfelségének tettem, nem adhatok, mikor t i- szüleim s testvéreim az elmúlt időkben, eskü és fizetés nélkül is hűségesek voltak Őfelségéhez, s ezzel pusztulásnak tették ki minden vagyonukat, az elhunyt János (János Zsigmondi erdélyi fejedelem s hívei részéről: s ha őfelsége ezek után is hüségesküt kíván tőlefn Sárospatak várának megőrzésére, ezt mélyen fájlalom ..(A még kiadatlan latin nyelvű levelet Pataki János fordításában adtam.) — A hűségeskü letételét megakadályozta a halál. Várdai Mihály jogait( özvegyének keze elnyerése révén, de egészen más eszközökkel, Balassi Bálint kísérelte meg érvényesíteni, de mint tudjuk, rajtavesztett. Várdai Mihály halála után, mind az ő. mind egész famíliája — e korban egészen szokatlan — hűségét, még aZ életében tapasztaltaknál is rútabb hálátlansággal viszonozta a Habsburg-udvar. — Ernő főherceg. a magyar ügyek helytartója úgy rendelkezett, hogy mivel Várdai Mihály halálával ~á fiagöft TiílTalT' család vagyona 'f leánynegyedet kivéve őfelségét, illeti, á kisvárdai vár és a hozzá tartozó uradalom elfoglalása ügyében Nogarolli Ferdinand gróf, kassai főkapitány haladéktalanul intézkedjék. A főkapitány a káliói vár német, (!) őrségéből küldött ki 100 főnyi1 erőt Marco kapitány vezetésével a rendelkezés végrehajtására. Szokoly Miklós, az elhunyt Mihály testvérének, Annának férje, egyben a kiskorú Várdai Kata gyámja azonban nem engedte be a birtokba vételre küldött németeket a várba. (A Szokoly-család a Várdaiakkal és a Báthoriakkal egy tőről fakadt, szintén a Gutkeled-nemzetséghez tartozott. A szóban forgó Miklós dédapja nándorfehérvári főkapitány volt, ükapja Mátyás híres hadvezéré.) Az Ernő főherceg rendelkezése után elkezdődött per kisebb-nagyobb megszakításokkal mintegy fél évszázadon át folyt. A kincstár azzal érvelt, hogy Várdai Mihály nem voit „mágnás”, csak „praelatus”, tehát a Várdai-bdrtok leányágon nem örökölhető, helyesebben a leányági negyeden kívül a leányágí leszármazottat semmi sem illeti még. A vár tényleges birtoklói arra hivatkoztak. hogy a „praelatus'-ság a magyar jogban ismeretién, s emellett bizonyították a család mágnás voltát. A kérdést jogi (!) vonatkozásban a királyi tábla és az országgyűlés döntötte el, mégpedig a Várdai-örö- kösök javára. — A jogi vonatkozást azért hangoztatom, mert ez időben a kérdést kizárólag az erőviszonyok dönthették el. Az örökség védelmezői között már 1589- töl feltűnt. Telegdy Pál káliói kapitány is, aki az alig felserdült Várdai Katát feleségül vette. Közte és felesége volt gyámja, Szokoly Miklós között sógorsági kapcsolat volt. Szokoly félesége ugyanis az ő egyik testvére. Kata volt. S mivel Telegdy Pál másik testvérének az új káliéi kapitány volt a férje (Csapi Kristóf), e házasság az örökösök erejét, így esélyeit is jelentősen megnövelte. Telegdy Pál nemcsak a kardforgatáshoz értett. Mestere volt a tolinak is. Leveleiről Eckhardt Sándor, jeles irodalomtörténészünk minden személyével foglalkozó tanulmányában az elragadtatás hangján írt. „Két vitéz nemesúr . ..” című könyve bevezetésében többek között ezt írta róla: „Levélírói készsége, színes fordulatai, a hangulatot tükröző stílusa megérteti velünk, hogy fakadt ki később egy Mikes Kelemen a régi magyar levélíróstílusból: a francia irodalom . .. csak az irodalmi fikció keretével szolgált mintaképül.” Házassága után ő is a kisvárdai vár lakója lett. és szerteágazó küzdelmet kezdett Várdai Kata birtokperei sikerre juttatása végett. (Egyik legnagyobb evenfele Balassi Bálint híres szerelme volt, Losomczi Arrná. Vele a garani és a széntmártóni birtokért küzdött. Mikor a szép szó, helyesebben a hízelgés sem használt; akikor az erőszak eszközévé! is.) Telegdy Pál — ismérvé a bécsi és a prágai udvar züllöttségét — ügyei)* jó végre vitele érdekében a megvesztegetéstől sem riadt vissza. Ez azonban akkor általános szokás volt,. Kevesen jellemezték hűségesebben Rudblf hdvarát, mint éppen Telegdy Pálnak az udvarhoz küldött embere : Cseh János ' uram: „ ... (aménnyire eszembe vehetem) mindének az különbféle adományokkal felette igen korrumpáltat- nak.” „. az én teccisem szerint ezen eny fáradság alatt egy nizéssel mindenik fejedelmet és tanácsját meg kellett volna ajándékozni: sem rigi hűséges jámbor szolgálatra, Se pedig valami más jóságos erköjcsré avaav mellettek való szenvedett nagv karra, semmi tekintet sincsen: hanem wer besser schmiert der führt, (áz nyfer, aki jobban veszteget). Igen ajánlják jóllehet mindenek magokat, de felette nehezen veheti ember hasznokat: Akár csak immár azt ne igyekeznik (= igyekeznének) ember torkából kivonni, kiből magát naponként, táplálhatná ...” — A bécsi és a prágai udvarban a legkedvesebb ajándékok a paripa és az arany voltak. De nyomós érv volt a patrónus szava is. azoké, akiktől az ügyintézők élőftaiadása függött... Várdai Kata ügyének védelmezői között különös jelentőséggel kell szólnunk a bevehetetlen écsedi vár uráról, a nagy műveltségű bölcs politikusról és bátor hadvezérről, az akkori Magyarország legnagyobb tekintélyű főuráról, ecsedi Báthori Istvánról. Ő volt Várdai Kata legfőbb gyámola. Á2 iránta érzett atyai szeretétét nem lehet csupán a két családnak egy tőről hajtása, s az évszázadok során többször is megerősített házassági kapcsolatokkal magyarázni. A gyermektelen nagyúr Várdai Katában ősi nemzettsége egyik ága utolsó hajtását, lelki rokonát, s az őt gyermeki ragaszkodással szerető kislányt, majd hajadonf, később gon. dós családanyát is szerette. Csak megható, dással lehet olvasni a Belgiojoso gróf, kassai főkapitánnyal is csak packázó, s a Rudolf udvarában is félelmetes névű ország- nagy ajándékküldő, gyermekszüléskor élet. halál között vergődő fiatalasszonyhoz írt, szokatlan melégségű leveleit... Ecsédi Báthori István volt akkor az egész Kelet- Magyarország legfőbb reménye. Úgy volt & akkor Ecsed várában, mint a pásztor, „ki ott fekszik a bokorban” s „akitül a fené- vadak igen rettegnek vala” — Irta a kor. társ Szepsi Láczkó Máté. Hogy az udvar nem alkalmazott erősebb erőszakot a Várdai. örökség megszerzéséért, abban valószínűleg neki volt a legnagyobb része. A más úton-módon való próbálkozással azonban nem hagytak fél.'Fennmaradt Ernő főherceg azon levele, melyben titkos utasítást küldött a Szepesi Kincstárhoz, hogy vizsgálják meg, miként lehetne Kisváráét mégis megszerezni, hiszen a főnemesek birtokaira rendkívüli jogszabályok vannak. Vajon nem lehetne-e ezen a módón mégiscsak megszerezni, ahogyan a kincstárra szállt az Örszágh-, a Pödmaniczky-, meg a Gyulái mágnásbirtök is. „Tanácsskozzátők meg a kérdést a törvénytudókkal, de titokban” — szólt a bizalmas utasítás. Telegdy Pál, néhány évi házasság ut,áh három kicsi gyermekkel özvegyen hagyta feleségét. Várdai Kata azonban pár év múlva Nyáry Pál nagyváradi főkapitánnyal újabb házasságra lépett. A német urak reménysége ezzel még inkább elhalványult. A kincstár megújuló mesterkedéseinek egy időre Bocskai István szabadságharca vetett véget. Nyáry Pál á fejedelem egyik leghívebb embere volt. Bocskai, iránta való szere te tőnek legfőbb oka a hajdúkérdésről való azonos vélekedésük volt. Bocskai meg. tette udvarmésterénék és számos jelentős dip- lomáciai ügyet bízott rá. Illésházi István mellett ő volt a zsitvatoroki béke előkészítője. Neve szerepel a békeszerződés aláírói között is. Széchy Györggyel ketten rendezték meg a fejedélem temetését. melynél emlékezetesebb végtisztességet magyar ember nemigen kapott soha a történelemben. — Bocskai, hogy elejét vegye a későbbi pereskedéseknek, Várdai Kata kérésére Nyáry Pálnak adományozta a Várdai-birtokökat. Bár Várdai Kata asszonynak ez a házassága sem volt hosszú (Nyáry Pál ugyanis 16Ó7-ben elhunyt), birtokait — Bocskai adománya révén — oltalmazói halála után is meg tudta védelmezni. 1628-ban kelt végrendelete szerint Várdát, Csicsva-, Buják-, Cserép-várakat, a helmeci, rozgonyi kúviákat, a szentmiklósi kastélyt, valamint a jánki majort Nyáry Pállal való házasságából való gyermekére, Nyáry Krisztinára és férjére, Eszterházy Miklós nádorra hagyta ... Sajnos, e rangos házassággal a vár örökösei olyan magasra emelkedtek, hogy igazi) azaz a várat otthonának is érző gazdája nem lett több a várnak. Csaknem teljesen való elpusztulásának éppen ez lett a legfőbb oka. — Erről majd a későbbiek során lesz szó. Makay késdő
