Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-17 / 113. szám

4. oldal KELET-MAGYARORSZÄC T374. máfm tt. Újdonságok 1 udományos kutatások * Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban VITA: Több fehérjéi, ésszerűbb Kertbarátok tanácsadója A ..Tessedik” brigád me­gyei csoportjának újjáala­kulása utáni első üléséről kö­zölt sajtótájékoztató élénk érdeklődést váltott ki a me­gye mezőgazdasági szakem­bereinek körében. A megye szakemberei azon Vitatkoznak, hogy lesz-e igény a mintegy 50 milliós beruházási hitelre, vagy nem, a fehérjepótlást szolgáló be­rendezések beszerzésére, be­építésére és üzemeltetésére. Ez az érdeklődés azonban nemcsak a kedvezményes beruházási hitelnek szól. A vitázók komoly érvekkel, ta­pasztalati eredményekkel, más beruházásokkal történő összehasonlításból levont következtetések alapján tá­masztják alá álláspontjukat vitapartnerükkel szemben. Dr. Kerekes Béla agrármér­nök. brigádtag cikke újabb inspirációt adott a vitához. Kiszélesítette a probléma­kört olyan irányba, hogy igen széles alapokon nyugvó, a megye fehérjeellátottsá­gának minden részletre ki­terjedő vizsgálatának, ennek alapján tennivalók sokaságá_ nak szükségességét állapí­totta meg. tásához mennyi takarmányt és ezen bélül mennyi kemé­nyítőértéket, emészthető fe­hérjét használtunk fel. Ezek vizsgálata ugyanis a cikk másik állításának problémá­jához vezet. Ez a másik probléma a ta­karmánykeverők gazdasági üzemeltetése. Én szerencsés dolognak tartom, hogy a fe­hérjeszükségletet kielégítő módon biztosítani nem tudó gazd'isáenv n"'*’* - ’-a, verőüzemekből vásárol tá­pot, Ezekben a húsokban ga­rantáltan meg keli lenni a termeléshez szükséges emészthető fehérje koncént- rációinak. Vizsgáltunk gazdaságok­ban olyan takarmányozást egy-egy évre visszamenőleg, amelyből megállapítható volt a fehérje pocséklás és ennek egyenes következményeként a nagyfokú takarmányfel­gokban is gyakran előfor­dult, hogy az alaptakarmány összeállítása és az adag meg_ állapítása lerontja a tejelő pótabrakok hatékonyságát. Az állatok növekedési ere­jét ■ a fehérjehiányból kifo­lyólag a gazdaságok nem használják ki. Megnő a hizr lalás időtartama, az egyes állatfajoknál. Vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy a takarmányozási hibák két okra vezethetők vissza: 1. a saját takarmányok beltartal- mi értékeit a gazdaságok nem ismerik, ennek követ­keztében ,. vakon” etetnek; 2. a gazdaság takarmány- készletéből nem is állítható elő a termelési feladatnak megfelelő fehérjekoncent­rációjú takarmány. Kezdjük el az adatgyűjtést A cikk „fehérje vetésszer­kezet” kimunkálását és táj­egységeknek megfelelő gaz­dasági modellek tervezését szorgalmazza. Nyilvánvaló, hogy gyáregység telepítését csakis a tájegységek kemé­ny ítő-emészthető fehérje* mérlegének elkészülte után érdemes szorgalmazni. Ka­pacitását is csak ezek után lehet meghatározni. Döntési javaslatot készíteni egy gaz­daság számára vagy társulás számára csak a mérleg bir­tokában ésszerű. De nemcsak a beruházás esetén van szükség erre a mérlegre, hanem szükség van rá minden nap. A me­gye tájegységeiben történő felmérést azonnal el lehet kezdeni azzal, hogy az egyes gazdaságok által az elmúlt időszakokban fejetetett takar­mányokat számbavesszük, és az állati termék produktu­mát vizsgáljuk. Annak ellg-j, nére. hogy az egész megyé­ben nincs lehetőség a takar­mányok beltartalmi értékei- ’ nek vizsgálatára és az OM- Ml-hoz Budapestre felkül­dött takarmányminták vizs­A takarmányok A cikkben foglaltakkal nem vitázpi akarok, de né­hány dolgot kiegészítésként el kell mondani, s azok is­meretében lehet majd vitat­kozni. A cikkben a vásárolt és saját termelésű takarmá­nyok etetése esetén számolt takarmányozási költségek egybevetése magyarázatot igényel. A tápok vásárlása esetén a beszerzési árakon számolva a takarmányozási költségek a saját termelésű takarmányok esetében azon­ban nyilvánvalóan szűkített önköltségi árakat vesz fi­gyelembe, melyeknél az gálati eredményeihez sem lehet hozzájutni, így pontos adatok nem is állhatnak ren­delkezésre a feletetett ta­karmányok beltartalmi ér­tékeiről, hozzávetőlegesen becsülni tudjuk a szóban for­gó takarmányok beltartalmi értékeit, és így a termék- egységre eső takarmány bel­tartalmi értékhányadot szá­mítani tudjuk. Az adatgyűjtés felmérés­nek számít a tervezéshez. A tervezés a programozás kor­szerű módszerével történhet. Nyilvánvalónak látszik, hogy ennek a felmérő, programo­zó és tervező munkának ösz- szefogására, irányítására és szervezésére a Mezőgazdasá­gi Főiskola hivatott. Az üz»mszervezési szakos hall­gatók bevonásával olyan se­gítséget nyújthat a tájegy­ség takarmánytermelő fe­hérjebázist biztosító rend­szer kidolgozásához, amely­ből a munkában részt vevő hallgatóknak is haszna lesz. és a későbbiek során őket alkalmazó gazdaságok meg­felelő gyakorlattal rendelke­ző szakembereket kapnak. értékesülése lehetővé. Ez is csak fele a cikkben említett tápos ta­karmányköltségnek. A fentiekkel kapcsolatban az én véleményem az, hogy nekünk most elsősorban az­zal kell törődni, hogy eev_ ségnyi állati termék előállí­használás. találtunk olyan gazdaságot, amelyikben az életfenntartó takarmány le­vonása után egy liter tej termelésére 95—110 gramm emészthető fehérjét és 60— 64 dekagramm keményítő­értéket használtak fel éves átlagban. Még a viszonylag magas tejhozamot elérő gazdasá­E probléma átvezet a cikkben megfogalmazott harmadik kiemelten vizsgál­ható problémához. Ez pedig a fehérjeforrások felsorolá­sa megyén belül. Amit a cikkben ir a szerző erről a kérdésről, az úgy igaz, azon­ban nem utal olyan lehető­ségekre, melyek a rejtett tartalékok feltárását teszik lehetővé. A megye élelmi­szeripara olyan mellékter­mékeket, hulladékokat pro­dukál, melyeknek kiegészí­tése a Borsodi Sörgyárban jelenleg fel nem használt, paponta nagy mennyiségben keletkezett jó fehérjekon­centrációjú sörélesztő, ami tömegtakarmányokat, lédús- takarmányokat pótolhat. Így a tömegtakarmányok terme­lésénél felszabaduló terüle­ten igen nagy mennyiségű csillagfürt volna termelhető, melynek zöld, zöldszéna, és szemesabrak formában tör­ténő etetése rendkívüli je­lentőségű lenne megyén be­Ezért addig, ami gaz­daságok megfelelő -chérje- bázissal nem rendelkeznek, legalább a termelő takar­mányok beszerzése indokolt a keverőüzem készletéből. Természetesen. ahol a kellő szakértelem és a cél­nak megfelelő takarmányok keveréséhez megvannak az adottságok, ott célszerű a lé­nyegesen olcsóbb saját elő­állítású tápokat etetni. melt szója termelésével ve­tekedne. Az élelmiszeripari egyéb melléktermékek az „Oázis” gyártásánál keletkező több­száz vagon almacefre a szeszfőzésre nem cefrézett hullóalma és a szeszfőzdék moslékja. Az almán kívül rendelkezünk burgonya ke- méhyítőgyárt moslékkal, ká­posztasavanyító hulladék­kal, és a megyében levő nö­vényolajipari gyár mellék- termékeivel. E cikkben fel­vetett gondolatok és reflexi­ók dr. Kerekes Béla kollé­ga cikkére tulajdonképpen csak további vitára kíván­nak ösztönözni, hogy minél előbb a szakemberek tevé­keny összefogása eredmé­nyeképpen a tájegységek fe­hérjemérlege elkészüljön. Dr. Puskás Lajos, a „Tessedik” brigád megyei tagozatának titkára A fehér je forr ások felkutatása lül és más megyékben ter­értékesítési árkülönbözetből származó nettó jövedelem nem tűnik ki. Az összevetés akkor sem hátrányos, ha a gazdasági abrakok 257 forin­tos értékesítési árával szá­mol. Ez esetben a megter­melt sertéshús kilogramm­jainál az értékesítési árból már nem kell levonni sem­milyen összeget. Természetesen a sertések takarmányozásánál is van mód 1600-as kibocsátású hizlalda tényadatait figye- lembevéve, hogy 3,7 kilo­gramm gazdasági abrakból, 2.4 kg zöldlucerna pépből és 0,8 kilogramm leveles cukorrépa pépből 1 kiló ser­téshúst elő lehet állítani. A felhasznált keményítőérték és emészthető fehérje meny- nyisége egy kiló súlygyara­podáshoz a fenti takarmány­féleségek etetése esetén lé­nyegesen kisebb mennyiség, mint az abrakos hizlalás ese­tén. Ez utóbbi takarmányok értékesítési áron számolva valamint a pépesítés járulé­kos költségeit is figyelembe- véve 1 kiló sertés súlygyara- . podás takarmányköltségét 11—12 forint között teszik Egyre több és több rovar­kártevő jelenik meg, melyek ellen a védekezés feltétlenül szükséges. A felhasznált ro­varölő szerek többsége szer­ves foszforsav-, illetve karba- mátszármazék. A felhaszná­lást indokló számos előnyök mellett van egy nagy hátrá­nyuk: az emberi szervezetre is rendkívül mérgezők. Az együttes tárgyalásukat az is indokolja, hogy hatásmecha­nizmusuk, az okozott tünet és az ellenük való védekezés megegyezik, illetve hasonló. Hatásmechanizmusuk a kö­vetkező: az idegsejtek között az ingerület vezetését bizto­sító anyag az acetilkolin. melynek az ingerület átadá­sa után el kell „tűnnie”. En­nek elbontását végzi a kilo- nészteráz enzim. A szervezetbe került, fel­szívódott vegyszer kémiai kötéssel bénítja az enzimet, ezáltal az ingerületvezetés­kor keletkezett ineerületve- zető anyag elbontatlan marad. A bejutott vegyszer a szer­ves foszforszármazékokra és a karbamátokra jellemző ál­talános mérgezési tünetet okozza 0,5—1 óra lappangási idő után. Ki* adag esetén: fejfájás, szédülés, verejtékezés, látási zavarok, nyálfolyás, émely­gés, hányás és hasmenés. Nagyobb adagnál: az előzőek mellett izomrángások, bél- görcs, pupillaszükülég. Még nagyobb adagnál vér­keringés-légzés gyengeség, légzésmegállás. Az elsősegélynyújtás alkal­mával 3—6 deciliter szódabi- karbónás víz, vagy aktivált szenes víz itatása szükséges, majd két-háromszori hányta- tás. Nehéz légzés esetén mes­terséges lélegeztetést kell al­kalmazni. Ezek után minél előbb or­vosi ellátásban kell részesí­teni a beteget. Az orvosi ke­zelés a kétféle szer okozta mérgezéseknél eltérő. A szer­ves foszforsavszármazék okozrta mérgezés okilag ke­zelhető Toxagonin. illetve PAM-ampullákkal. Ebben az esetben az ampullák ható­anyaga reakcióba lép a koli- nészteráz enzimet gátló fosz­forral és ezáltal szabaddá vá­lik az enzim. Az Antropinos- kezelés tüneti kezelés, ahol az elbontatlan acetilkolin el­lensúlyozása történik. Az in- secticid karbamát mérgezés­nél az oki kezelés nem lehet­séges, tehát nem tudjuk a szervezet regenerálódását mesterségesen gyorsítani, csak a tüneti, vagyis az Atropinos-kezelés alkalmaz­ható. Ha a vegyszer bőrfelületre kerül, bőrgyulladást és 1—8 óra lappangási idő ajatt fel­szívódva általános mérgezési tüneteket okoz. A bőrgyulla­dás és felszívódás megakadá­lyozása végett bőséges szappa­nos vízzel azonnal le kell mosni az érintett testfelüle­tet. A vegyszer szembe jutva kötőhárgya-gyulladást okoz. Azonnali bőséges vizes öblí­tés az elsősegélynyújtási el­járás. súlyosabb esetben or­vosi kezelés Atropin szem- cseppel. Az elsősegélynyújtási eljá­rásokra nincsen szükség az előírt baleseti és óvórendsza­bályok maradéktalan betar­tása mellett! Bállá István megyei növényvédő állomás A paprika és a paradicsom termesztése a Két közeli rokon zöld- ségnövényünk nélkül ház- irtásunk alig volna elkép­zelhető. Mindkettő fontos ét­kezési alapanyagot, sok A—B és különösen C vitamint tar- tar:almaz. Értéküket emeli a cukor- és a savtartalmuik is. PARADICSOM Sok fényt és meleget kí­ván. Ha árnyékos helyre ül­tetjük csak a levele és szá­ra fejlődik, de virágot nem hoz. Fagyra érzékeny. 1 Cel­sius fokon elfagy. A vizzel vi­szont jól gazdálkodik. Öntö­zés nélkül is eredményesen termeszthető. A talajjal szem­ben nem igényes. Kötöt: és laza talajon ha elég a táp­anyag, egyaránt jól díszük. Megkülönböztetünk sima és és gerezdgs fajtákat. Ezen belül törpe, közepes és hosz- szú számiakat. Vannak piros és sárga bogyójúak. Lehet­nek rövid és hosszú tenyész- idejüek. Vannak kimondot­tan nyersanyagfogyasztásna valók. Ilyen például a San- Marzano. A sok fajtából a oéljainknak legjobban meg­felelőket kell kiválasztani. A korai fajták közül a Bison. Turul, Dán export Delikátesz. Immun, a közópérésűekibői a Scarlet Dawn, Lucullug és a Biborszív 3-at, a késeiek közül a Plovdivi. Kecskemé­ti 363, és a Kecskéméin. 364- es fajtákat ajánljuk. A régi lxl m-es tenyészte- rület helyett újaibban 66—80 cm sor- és 20—40 cm tőtávol­ságra ültetik fajtától füg­gően. A 'jól kifejlődöttt pa­lántákat mélyen a talajba süllyesztjük, mert a szár le- gyökélésedik. s így a száraz­ságot jobban, elviseli: 1 Főbb munkák . a -kapálás, fattyazás és esetleg öntözés. A karózást az utóbbi években teljesen elhagyták, mert a kí­sérleti eredmények azt iga­zolták. hogy a karózott para­dicsom több munkaerőt igé­nyel és semmivel sem terem többet, mint a karó nélküli. A gyomosság és a talai tömő- döttségének megfelelően 3—4-szer kell kapálni. Külö­nösen az első kapálás a fon­tos. A fat.yazást csak egyen fajtáknál kell elvégezni. : PAPRIKA A zöld (csemege) paprika tenyészideie igen nagy. Nagy a hő- és fényigénye, de külö. pösen sok vizet kíván. Öntö­zés nélkül, csak csapadékos nyári időjárás i-ellett ered­ményes a termesztése. A házikertben legnaffrobb elterjedése a Cecei és a Ba­jai fehér fajtának van. Ki­sebb mennyiségű Kálinkéi zöldet és a paradicsom alakú piros fajtákat is termeszte­nek. Ültetni, ha kockázatot nem akarunk vállalni, csak mé- íus 15-e után kell. Korr.i fel- melegedés esetén némi koc­kázattal már április végén kiültethetjük. Az idén erre nem sok lehetőség volt. Az ültetési 8or- és tő távolságét úgy kell megállapítani, hogy 1 négyzetméterre 20 tő kerül­jön. Ez lehet 30x30. vagy 50x20 cm stb. A palántákat kettesével, vagy egyesével szokták ültetni. A kettesével ültetett többet terem, vi­szont az egyesével ültetett ko­rábban szedhető. így azonos értéket termelnek. Ápolási munkái: a talaj­porhanyitás, a gyomirtás es az öntözés. Az öntözés ná­lunk feltétlenül szükséges. Vi­gyázunk arra, hogy az öntö­zést ne kezdjük túl korán. A palántáikat, kiüüetéskor ön­tözzük be, de utána legköze­lebb csak akkor adjunk vi­zet, ha a talaj hőmérséklete már 20 Celsius fok fölé mele­gedett. Ez általában június vé­gén, július elején következik"1 be. Egy tenyészidő alatt S—3 -szór kell öntözni. Egy-egy önlözés alkalmá­val 40—60 mim vizet adjunk. A korábbi felfogással ellen­tétben a permetező öntözés sem károg. A vizzel való el­látást a nyár közepétől 6—10 naponként ismételni kell. Inántsy Ferenc Rajzik az almamoiy A gyümölcsösökben fellépő betegségek mellett egyre in­kább észlelhető a kártevők imágóinak megjelenése is. A megye tájegységeinek megfelelően több üzemben kihelyezett izolátorainkban, az almamoly rajzáskezdetét május 12—15-én észleltük. Rajzásuknak a meleg időjá­rás kedvez, mig a hűvös csa­padékos idő esetén elhúzódik a lepkék kirepülése. A védekezés a tömeges lárvakelés (hernyó) idején végezhető el legeredménye­sebben és leggazdaságosab­ban. Ez az időpont május utolsó napjaira tehető. A rendszerint elhúzódó rajzások miatt a fenti védekezést jú­nius első dekádjában célsze­rű megismételni. A házikertekben engedé­lyezett szerek közü] legered­ményesebben a Safidon 40 WP, Metation 50 EC, Nexion 40 EC, Bi—58 EC, Sumithion 50 EC, Lebaycid 50 EC, Sa- tox 20 WSC használható vé­dekezésre. Az almamollyal egyidőtoen észleltük a szilvamoly első lepkéinek •> megjelenését is. Elszórtan minden házikert­ben megtalálható a szilva. E kedvelt gyümölcs védelméről sem feledkezzünk meg. A vé­dekezést az almamoly elleni permetezéssel egyidőben — minden különösebb előkészü­let nélkül — elvégezhetjük. A cseresznye, meggy kártevői közül a cseresznvelégyra j zas kezdetét észleltük a napokban — május 13-án. Lárvája (nyü) a gyümölcsöt károsít­ja. Ahhoz, hogy minél keve. sebb legyen fánkon az un. „kukacos” cseresznye a vé­dekezést már most el kell kezdeni. Jól ütemzett védeke­zéssel megakadályozhatjuk a legyek tojásrakását, illetve a lárvák kelését. Az elhúzódó rajzás miatt az első védeke­zést 10—12 nap múlva leg­alább egyszer meg kell ismé­telni. Az alkalmazandó készítmé­nyek kiválasztásakor elsődle­ges szempont a hatóanyag le­bomlásának időtartama. Az éréshez közel álló cseresznyé­ben a rövidebb várakozás ide­jű (10 nap a várakozási idő) Ditrifon 50 WP, Sa- tox 20 WSC, Fiiból E készítményeket használjuk. A fentieken kívül jó ered­ménnyel használható méR a Metation 50 EC, Sumithion- 50 EC, melyeknek várakozási ideje 14 nap. Ugyancsak fo­kozott védelmet ad a szinte­tikus tulajdonságú Lebaycid 50 EC is. használatát azonban érés előtt 21 nappal be kell fejezni. Keresztesi István növényvédő állomás M9 __■ p_ * ■ *+ i 1 ' HH y un g g­Növényvédő szer okozta mérgezések elhárítása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents