Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-16 / 112. szám
ffft. müu* ft ¥ idäSWfi^SYARORSZÄ® s. 0!aat A közművelődés alapja CSEREK ÉS EZREK OSTROMOLJÁK évről' évre az egyetemek, főiskolák kapuit, de a dolgozók általános iskolájának padsoraiban sok hely marad üresen. Technikumokba, szakközépiskolákba már többen iratkoznak be a munkások közül, megnőtt az érdeklődés a szakmai tanfolyamok iránt is. Csupán a dolgozók iskoláiba nehéz jelentkezőket találni. Ha ez annyit jelentene, hogy már minden munkás rendelkezik a nyolcadikos bizonyítvánnyal, akkor egyszerűen napirendre térhetnénk az ügy fölött. Örülhetnénk, hogy a munka melletti, alapismereteket nyújtó oktatási formára már nincs szükség, megállapíthatnánk, hogy a dolgozók iskolái egyszer, s mindenkorra betöltötték feladatukat. De sajnos nem erről van szó. Szabolcs-Szatmór megyében statisztikai felmérés szerint mintegy 185 ezer azoknak a száma, akik kétkezi munkások. Vannak köztük szak-, betanított munkások, mezőgazdaságban foglalkoztatottak. Es figyelmeztető adat: közülük csupán 72 ezer rendelkezik a nyolc általánossal, a közép- és szakmunkásiskolát végzettek száma mindössze 20—24 ezerre tehető. Is. meretes ugyanakkor az is, hogy évente a mintegy 10 ezer általános iskolát befejező fiatal mellett igen nagy számban vannak a kimaradók, a tanulmányaikat félbehagyó, olyanok, akik pár osztály után az alapismereteket nélkülözök táborát növelik. Ök gyarapítják a segédmunkások hadseregét. Az országban ma minden ötödik iparban dolgozó, segédmunkát végez — zömmel azok. akik kimaradtak az általános iskolából. Az ő sorsukban az üzemek műszaki fejlesztése, a gépesítés sem hozhat jelentős változást. Alapok híján nem tudják elsajátítani a korszerű berendezések kezeléséhez, működtetéséhez szükséges ismereteket. Segédmunkások maradnak, miközben tanultabb társaik jobb munkakörülményekhez. magasabb .fizetéshez jutnak. A KÖZMŰVELŐDÉSI HATÁROZAT pontos, tárgyilaA 2 újságok gyakran ír** nak arról, Hogy ideje lenne már nálunk is létrehozni egy házasságközvetítő irodát, hiszen enélkül ítéletnapig várhatjuk a találkozást autóbuszon vagy másutt a rokonlelkű nagy ö-vel. Esküszöm, elkelne néhány há- zasságközvetítö iroda nálunk.... Vártam is, egyre vártam a létrejöttüket, s közben megöregedtem. — De semmi vész. boldogulok én magam is — gondoltam, — és elhatároztam, hogy hirdetni fogok. „177 cm, 74 kg, ritkuló hajú gyomorfekély es. 35 ér>es férfi, befejezetlen felsőfokú végzettséggel, aki imádja a húsos derelyét és Kafkát, feleséget keres egyetemi végzettségű, jól főző. művészetet kedvelő intelligens 20—22 éves szőke nő személyében. A címem ez és ez...” Hirdetésemet kiragasztottam a lakásom közelében és vártam. Félóra múlva csöngettek. Ajtói nyitok: a küszöbön egy szédítöen fiatal, szőke hölgy. — A hirdetésre jöttem — közölte zavartan. — Fáradjon beljebb. — Egyszobás a lakása? — Igen — Hány négyzetméter? — Húsz. gos tényei okkal állították a figyelem központjába a munkások műveltségét. Nem csak azért, mert a korszerű nagyipar fejlesztése, a tudományos, technikai forradalom eredményeinek alkalmazása elképzelhetetlen megfelelő műveltséggel rendelkező munkások nélkül. A közművelődési határozat társadalmunk céljának lényegét fejezi ki. amikor a munkások ismereteinek gyarapítása érdekében jelöl meg feladatokat. Az értelmes, boldog emberi lét alapja — a szocializmusban ez pedig társadalmi követelmény — saját munkánk, saját helyzetünk felismerése a világban. Fölismerés viszont nem létezik megismerés nélkül: a tanulás által szerzett tudás a megismerés eszköze. A tanulás folyamatának első lépése az alapismeretek birtoklása. Ezt nem helyettesítheti semmiféle élettapasztalat. Ezért különösen fontc*. hogy a közművelődési határozatba foglalt számtalan feladat közül a gyárakban kiemelkedően fontosnak tekintsék a hiányzó általános iskolai végzettség megszerzését. MEGYÉNKBEN SZÁMOS PÉLDA BIZONYÍTJA: a művelt munkás szükségét egyre többen ismerik fel, s ami több, tesznek érte. Nyírbátor város 38 üzem, szövetkezet, intézmény tanulmányozása után határozott az iskolai keretekben folytatandó felnőtt- oktatás módjáról. Nyíregyházán a SZAVICSAV és a KE- MÉV példája mellé sorakozik az ÉPSZER-é, ékesen példázva: az építőipar se segédmunkás szakma már. A mátészalkai üzemek, köztük az ÉRDÉRT rendkívüli kedvezményei serkentően hatnak. S akkor, amikor a gumigyár már egyetemre is tud küldeni munkásai közül, egyidejűleg szinte emberenként növeli az alapismeretet megszerezni akarók táborát. A legnagyobb gond azonban az asszonyokat foglalkoztató üzemekben jelentkezik, hiszen itt a kedvezmények és lehetőségek differenciált alkalmazása, a család, a gyár érdekének okos összekapcsolása döntő. Legyen szó akár a VOR-ről, L Korszunszkij: Házassági — De a fürdőhelyiség csak külön van? — Igen. — Nos; — mondta a szőke, — nekem nyolc. — Ez azt jelenti, — kockáztattam meg a kérdést. — hogy belémszeretett? — Hát mi mást? — Hagyja itt a címét, majd értesítem. Ahogy elm -nt, újra szólt a csengő. Újabb menyasszony. Ez is szimpatikus. — Mi az. te akarsz nősülni? — kérdezte. — Én. No. ennek — gondoltam, — művelt ember benyomását keltő kérdéseket kell feltennem. — Szereti-e harcát? — kérdeztem. — Nincs ilyen ismerősöm. De mennyi a fizetésed? — Hatvan rubel. Undorral nézett rám és elment. Nem mondtam neki igazat, mert a fizetésem száz rubel, vagy a konzervgyárról, elmondható: az ö illő vállalati gazdálkodásban rejlő lehetőséggel éltek, s tudtak túllépni a hivatalos előírásokon. A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSBEN minden gyár maga határozza meg milyen eszközökkel, milyen előnyökkel kívánja fokozni a tanulási kedvet. Helyi elhatározáson múlik mit tart fontosabbnak: a felső- illetve középfokú oktatásban részt vevők támogatását, vagy árokét, akiknek további emberi, szakmai ki- teljesedése most még az általános iskolai „alapozáson” múlik. Bár sok kollektiv szerződésben olvashatjuk már, hogy az általános iskolába járók a kötelező mellé további egy—két nap pótszabadságot, a nyolcadik osztályban tett sikeres vizsga után ötszáz forint pénzjutalmat és béremelést kapnak. A kedvezményekkel, a pót- szabadságokkal kapcsolatos gyári elhatározás a későbbiekben többszörösen kamatoz, na. Hiszen a szakmunkások továbbképzését előíró kormányhatározat végrehajtása is szorosan összefügg a hiányzó általános iskolai bizonyítványokkal. Sokan szereztek régebben szakmát a nyolcadik osztály elvégzése nélkül, mert akkor mások voltak az előírások. A továbbképzésben ők most mindaddig nem vehetnek részt, amig nem pótolják a hajdani mulasztást, Ha kimaradnak a kötelező továbbképzésből,., mindenki rosszul jár: a gyárak is, ők is. Az üzemekben nem tudják rájuk bízni a bonyolult feladatokat, emiatt tudásban, fizetésben is elmaradnak munkatársaiktól. A kollektív szerződések módosítási vitáinak heteiben minden üzem maga adja bizonyítékát, hogy a szavak mellett milyen tettekkel biztosítja saját adottságai között a közművelődési határozat végrehajtását. Az általános iskola — mint a megismerés felé vezető, elkerülhetetlen kezdeti lépés — nem csak alapismeretéket ad. A közművelődésnek is «z az alapja. hirdetés dehát én azt akarom, hogy ne a pénzemért szeressenek. Belesandítottam a tükörbe és elszomorodtam: vajon be- lémszeret-e valaki? Újra csengettek. Középkorú, molett nő állt az ajtóban, felső ajka fölött jól kivehető bajuszkával. Levetette a nemezcsizmáit és így szólt: — Már régen keresem magát. Szerelmes szemekkel nézett rám. — Kolja vagyok. — Tamara Sztyepánovná. Vajon, hogy lehetne ettől megszabadulni — gondoltam izgatottan. — Én csak 60 rubelt kapok — tájékoztattam a nőt. — Nem tesz semmit — le- gyintett. — Kihizlallak. — Nemrég szabadultam! — Na és — nyugtatott meg Tamara Sztyepánovná. — Megtartalak magamnak. Vacsorát főzök. „Jó úton járunk" Dr. Diinény Imre miniszterrel Nyírbogáton tsz ifjúsági gyfimölcstermesztési brigád tagjaival beszél- (Hammel József felvétele) Dimény elvtárs a nyírbogát! get és beír a brigádnaplóba. Kedden jó esőre ébredtek a nyírbogának, még délután is állt a víz az útszéli árokban. A Rákóczi tsz-ben úgy mondták: jól kezdődött a nap, ami különben is jelesnek számított, hiszen délutánra a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert és a megye vezetőit várták a szövetkezetbe. Egy év alatt 47 millió forint A termelőszövetkezet szépen parkosított központjában dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert. dr. Tar Imrét, a megyei pártbizottság első titkárát, és dr. Pénzes Jánost, a megyei tanács elnökét, Freund Sándor a nyírbátori járási pártbizottság titkára üdvözölte a járás dolgozói nevében, majd Baráth István, a Rákóczi tsz elnöke ismertette a szövetkezet eredményeit. A hektáronként 7,2 aranykoronás gyenge homokon gazdálkodó szövetkezet az adottságokhoz jól alkalmazkodó módszerekkel termel. Szép eredményeket érnek el a gyümölcstermesztésben, erdősítésben, a juhtenyésztésben és szarvasmarha-hizlalásban, hogy csak a főbb ágazatokat említsük. A 2800 hektár közös területen és az állattenyésztésben a szövetkezet 500 tagja 1973- ban 47 milliós értéket állított elő. £s ezzel elkezdte kipakolni szatyra tartalmát. Közben áhitattal nézett rám. Mit tegyek, — gondoltam, — ez valóban ennyire szeret? — Olvasni szokott-e? — érdeklődött Tamara. — Analfabéta vagyok. — Nem baj, majd megtanít lak. — De nekem két gyerekem van! — csökönyösködtem tovább. — Meglehet — nyugtatott meg. — Nekem is kettő van. — Lakásom sincs! — Sebaj. Ellakunk a váróteremben. — Idióta vagyok, tegnap jöttem ki a kórházból. — Gondolod, én normális vagyok? Láttam, ez egy életre be- lémesett. Mentem, hogy levegyem a kiragasztott hirdetést. Az ajtóm előtt hosszú sor állt. — Már nem aktuális — közöltem velük. Van menyasszonyom. A várakozók szétszéledtek. Többé nem tértem vissza otthonomba. Oroszból fordította: Baraté Beiáül A fiatal szakembergárda szervezte termelés eredményeiből szépen részesül a tagság ír. Egy tízórás munkanapra 121 forintot fizettek 1973-ban. Csak a nyugdíjas tagok segényezésére több mint 400 ezer forintot juttattak. Jelentős összeggel járultak hozzá a község fejlesztéséhez, az óvoda és iskola fenntartásához. Építettek egy háromszáz személyes üzemi étkezdét. A tagok munkába szállítására vásároltak egy autóbuszt. Az ismertető után. üzemlátogatás közben Dimény elvtárs a tagokkal, szocialista brigádokkal találkozva, az eredményeket látva is. soksok kérdéssel „ellenőrizte” a beszámolót. A válaszok és a látottak mindenütt alátámasz. tották az elnök ismertetőjét Gépkocsival is sokáig tartott bejárni az ezer hektárnyi új erdőt, amit az utóbbi években telepített a szövetkezet. A telepítésről a megelégedés hangján szólt a miniszter. Csupán egy táblánál volt ellenkező javaslata. Egy idei telepítési fenyvesnél valaki megjegyezte, hogy ott régen cseresznyéskert volt. — Ültethetett volna a szövetkezet is cseresznyét — jegyezte meg Dimény elvtárs. Elismerés a juhtenyésztés növeléséért A szövetkezet tói hasznosítja szarvasmarha-hízlalássail és juhtenyésztéssel a kihasználatlan, elöregedett pajtákat Gratulált a szövetkezet vezetőinek a miniszter, hogy felismerték a juhtenyésztésben rejlő lehetőségeket. Az 1970-es 500 darabtól, 3000-re növelték az anyajuhok számát Többek között érdekelte a minisztert a folyamatos elletés megszervezése. Palócai Lajosné, országgyűlési képviselő a tsz főállattenyész- tője alig győzte a kérdésekre a válaszokat. Elismerést kaptak, mert 3000 darab anyától évente, több mint 4000 tejes- és pecsenyebárányt értékesítenek. Csikai Ferenc növénytermesztési osztályvezetőnek is volt mit válaszolnia, amikor az almáskertben a szakaszos termelés kiküszöböléséről, a besűrítés hasznáról, a kártevők elleni védekezésről érdeklődött Dimény elvtárs. A válasz és a látottak is azt igazolták, hogy a szövetkezetben Jó kezekben van a gyö- mSkstetmesztés. A szarvasmarha-hizlalásnál egy gonddal is találkozott a miniszter. A több mint egy hónapja átadásra kész állatokat nem vette át az állatforgalmi vállalat. A tapasztaltakat feljegyezte. A gond mellett arról is értesült, hogy — igaz sok és nem könnyű munkával — a szarvasmarha-hizlalásban jól keresnek a tagok. Vass András alapító taggal beszélgetve megtudta, hogy áprilisban 4080 forint volt a borítékban. Kedves emlékkel is találkozott Dimény elvtárs. Több, mint húsz évvel ezelőtt Nyír- bogáton. járt, mint népnevelő éK az István tanyán az iskolában aludt néhány éjszaka, ahol esténként az agítációs gyűléseket tartotta. Akkor petróleumlámpa égett, most televízió, magnetofon segíti Császár Zoltánná pedagógust az al só tagozatos tanyai gyermekek oktatásában. A látogatáskor a negyedikes gyermekekkel foglalkozott a tanítónő. A miniszter kérdésére, hogy ki mi akar lenni: boltos, motorszerelő, aSranómus volt a válasz. Jól hasznosítják a lehetőségeket A több órás üzemlátogatás után a következő szavakkal búcsúzott a miniszter: Hazánkban a politikai feltételek olyanok, hogy az emberek jól dolgozhatnak. Van a munkájuknak értelme. E lehetőségeket jól hasznosítják Nyírbogáton. A Rákóczi Termelő, szövetkezet eredménye újabb erősítést, igazolást adott, hogy a magyar mezőgazdaságban jó úton járunk, jé a párt agrárpolitikája. Végezetül kérte a szövetkezet vezetőit, hogy haladjanak továbbra is az elkezdett úton é6 őrizzék azt az egyetértést, ami a tagság és a vezetőség között van. de hasonlóan vigyázzanak arra a jó kapcsolatra is, ami a község vezetőivel kialakult. Majd újabb sikereket kivánva, búcsút vett a szövetkezet vezetőitől. ★ Szerdán dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter először Vásá- rosnaményban a forgácslap- gyár és ládakészítő üzem munkájával ismerkedett, majd a Balkányi Állami Gazdaságba látogatott. A vendéget ide dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke kísérte el. Délután a nyíregyházi tejüzemben folytatódott a látogatás. Dr. Dimény Imre szerdán elutazott megyénkből. Csikós Bakü«
