Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-15 / 111. szám
?. oMáí sSffät VT. fcÉtÉT-MAGYARÖRSZÁG — NYÍREGYHÁZI MELLÉKLET ..........: . ___________________________________________________ Régi és új Az alvég regénye Szarvas utcai öreg nádfcdeles ház , Kiváló vállalat Az ÉPSZER-színekért Ma már Tósavárosról, a kőrútról, „a dé- li”-ről beszélünk, az idősebb nyíregyháziaknak sem igen jut eszébe, hogy\,felvég”-et, „alveg”-et mondjanak — talán az „alvégesi temető” jelzője tartotta magát legtovább, őrizve a hagyományos elnevezést. Pedig valaha az alvég utcái közül jő néhány rangot jelentett az ott dolgozó mesterembereknek, de ez ma már a feledésbe merül. Ugyan melyik nyíregyházi lokálpatrióta kísérelné meg, hogy mondjuk a Serház utca, Salétrom utca, vagy az alvég más, jellegzetes, ódon kisvárosi utcáinak házait mutassa be vendégének, a régmúlt rangos mesterségeire utaló utcanevekre hívja fel a figyelmet. Lehet. hogy ezek az utcák egy régi, műemlékkel gazdag városban romantikus, patinás alvégnek számítanának ma is — nálunk pedig szinte feledésbe merült, nem hívja fel rá a figyelmet a vámház sem, — a főúton a városba érkező inkább a papíripari vállalat szép gyárára tekint. Érintetlen világ Ellentétek? Gyönyörű iparnegyéd, torony- házak, új, összkomfortos lakások ezerei a város más részein — a régi alvég szinte érintetlenül itt maradt. A földes utcákon az ejekto- ros kutak jelzik, hogy azért a régi mellett itt is részt kér az új. Persze sokféleképpen lehetne hasonlítgat- nl, mi változott. De nézzük meg először a városépítész szemével a város délkeleti részét, azt a területet, amelyet a Vöröshadsereg útja, a Dimitrov utca és a vásárosnaményi vasútvonal határol. (Ennek körülbelül felét, a Hatzel tértől délre fekvő városrészt nevezhették ,,alvég”-nek.) A mostani városnak majdnem egynegyede. A városrész többször szerepelt a város- rendezők térképein. Annak idején, amikor Borbáhyá terveit készítették, mint kapcsolódó részt, ezt is vizsgálták. Amikor a déli iparnegyed tervei készületek, ugyancsak figyelembe kellett venni. S közben burkolatot kapott a Honvéd utca és nemrégiben a Puskin utca. Épült egy új iskola, óvoda a Kert közben, párt-, ifjúsági és művelődési ház a Honvéd utcán. Ahogy a város pénzéből futotta, egy kicsit mindig bővítettek az itteni ivóvízhálózaton, már a régi városrész jelentős területét vezetékes vízzel látták el. Lényeges változás azonban nem történt. Jel'lemző az itteni helyzetre a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet egyik terviratának megállapítása erről a területről: az itt alkalmazható „várható építési technológiát a megbízható — az átépítés nagy távlata miatt — nem tudta meghatározni.” (A részletes rendezési tervek készítéséről van szó, s a megbízó a nyíregyházi tanács.) ♦ Elmozdulni a holtpontról Vajon mi okozza a gondokat, amikor a terület nagy részén omlatag, régi épületek vannak, szinte kínálják a bontást. A téma két részre osztható. Az egyik a lakás, amelyet a kiköltözőknek kell adni. s ez nagyon nagy szám. a szerény kis házakban nagyon sokan laknak. A másik nagy téma: a 4-es főút. Ennek átépítése hosszú évek óta napirenden szerepel, s döntést csak tavaly hoztak. Érdekes Vol't annak idején például az a felmérés, amit a különböző útvonaltervek miatt végeztek. Ha megtartják a 4-es út jelenlegi bevezető szakaszát, tehát csak szélesítik, a Hatzel térnél „kiegyenesítik”, és szinte egyenesen átvágják a területet a Hunyadi utcáig — ez eaves számítások szerint csaknem ezer lakásigénnyel járt volna. így aztán érthető, hogy alapos meggondolásra késztették a megyei, városi vezetőket és a tervezőket is. És az az igazság, hogy a városépítés szempontjából ' nincs rosszabb terület mint amelyhez nem tudnak hozzányúlni, amelyen nem lehet elindulni, mert mindenhez rengeteg dolog kapcsolódik. Csak egyet az alapvetők közül: csatornahálózat. Enélkül nincs új, emeletes épület. De csatorna nincs, s évekig S^óba sem került, hogy hol építsék meg a költséges csatornarendszert. Egyszerű, hétköznapi dolog, de ahhoz éppen elegendő, hogy hiánya 0gy egész városrész fejlődését akadályozza. Végül is egy éven belül két jelentős dolog történt ezzel a városrésszel kapcsolatban. Az egyik: elkészült — bár még jóváhagyásra vár — a részletes rendezési terv. Hasonló a város más részeihez, szellős, levegős, sok zöldterülettel, emeletes házakkal. Ezen a területen — a régi alvégen — a terv merőben újat jelent, s még a városrendezési, tervezési szakemberek is óvatosan fogalmaznak. Az ÉVM illetékes városrendezési és építéstervezési tervtanácsa így véleményezte a terület részletes rendezési tervét: „A beépítési javaslatot a tervtanács túlzottan mozgalmasnak tartja, javasolja a végleges kidolgozás során azt egyszerűsíteni.” Mindez többek között azt is jelentheti, hogy a terület átépítése ma sem könnyű fel'adat, a városrész nehezen mozdul el a holtpontról. Ami biztos, és viszonylag rövid id.őn belül várható: szép szövetkezeti lakónegyed alakul ki a Kert utca keleti részén. A terv szerint érdemes meghagyni a Honvéd utca, a Puskin utca jelenlegi vonalát, és célszerű telekalakításokkal hozzá járulni, hogy egy-két szomszédos ház elbontása után kisebb-nagyobb részletekben épülhessen fel az emeletes házak sora. így tehát ebben a tömbben, nem sürgős a házak szanálása, ez nem terheli a közeljövőben a tanács pénzeit és lakásalapját sem. Figyelemreméltó a tervben az is. hogy az Arany János utca meghosszabbítását tervezik, egészen a Szántó Kovács János utcáig, kelet— nyugati irányban mintegy átvágva a régi városrészt. Ezzel új közlekedési megoldásokat is teremtenének a pályaudvar és a város keleti része, a kórház környéke között Utak és közművek A .terület szempontjából a rendezési terv mellett a 4-es főút új vonala meghatározó. Tegyük hozzá, hogy ez az előzőekben írtaknál lényegesen közelebbi téma, nagy része már jz ötödik ötéves tervben megvalósul. Ismert, lapunkban is többször megírtuk, hogy a 4-es főút új vonala a Váci Mihály utca—Kert utca—Incédi sor-—Bujtos—Marx tér —Pazonyi út térségében halad. A felsorolásból is látszik, hogy a régi alvég nagy részét érinti, s így e sok évig szinte érintetlen városrész kikerülhetetlenül' átépítésre kerül. Milyen lehetőségek, gondok és tervek vannak? Az első lépés a régi vámház, a mostani vásárosnaményi vasútvonal fölötti felüljáró megépítése az almatárolónál. Ez a Békeliget környékének teljes átépítését magával vonja már az első időszakban. Alaposan megváltozik a városkép ezen a részen, s egy sor műszaki problémát is meg kell oldani, hogy a főút az előírásoknak megfelelő ívben fordulhasson a felüljáróról a Váci Mihály Utcára. Modern vonalú, „többszintes csomópont kialakítása a feladat, amely a hajdani alvégesi házak közűi az elsőket „áldozatul szedi”. Az új főút építése csak akkor célszerű, ha az építés Során már elhelyezik a közművezetékeket, csatornákat is. Ez közvetve azt jelenti, hogy értékes építési területeket nyernek, s a főút vonala egy jelentős lakásépítési terület lesz. Van olyan rész. ahol alig kell bontani, másutt amúgy is bontásra érett épületek helyén halad az út, s viszonylag kevés az értékes, jó állagú épület. Ez az építkezés a város kasszájára is jelentős terheket ró, mert éppen a közművezetékek lefektetésének hatalmas költsége csak jóval később fog megtérülni. Az első lépések A régi városrész jövője most érdekes változást ígér éppen a legkisebb, szűk alvégesi utcák helyét veszi át a város, az ország egyik fő nemzetközi közlekedési útvonala. Véglegeset írni azonban még nem tudunk, számos részletkérdés vár tisztázásra. Korábban — a kőrúthoz hasonló" — középen zöldsavo® osztottpályás úttestet terveztek ide. A tervező igénye most kisebb (keskenyebb, zöldsáv nélküli utat ajánlanak). Ez ideig-óráig bontások megspórolását is jelenthetné, ugyanakkor legalább annyi gondot is jelentene. Ezek tehát a városépítés itteni körvonalai. Lakás, üzlet, iskola, óvoda tervei készülnek, megújítva a területet. Az első lépést azonban a híd és az útépítők teszik meg a régi alvégen. Marik Sándor Újsághír: Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium az Építő-. Fa- és Építő- anyagipari Dolgozók Szákszervezete elnökségével egyetértésben az 1973-ban elért ered* mények alapján a Kiváló vállalat címet adományozta a Szabolcs-Szatmár megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalatnak. Negyvenötén a fényképen A tárgyalóasztal másik végén Bernáth . Mária ül. ö ma az egyetlen aktív dolgozója a vállalatnak azok közül, akik 1950-ben Barzó János vezetésével létrehozták az elődöt, a Tatarozó Vállalatot. Bernáth Mária akkor fiatal lányként voit beruházási előadó, statisztikus, meg ahogy mondja: mindenes. Két gépíróval ók jelentették az alkalmazotti állományt, az irodai dolgozókat. — A pontos létszámra már ném emlékszem, de van egy akkori fénykép, amelyiken rajta szinte az egész vállalat. Negyvenöt ember. Volt kisiparosok, akik elhozták állványlétráikat, pallóikat. Más felszerelés nemigen volt, még talicska sem. A központ az Árpád utca 1 szám alatti házban volt, ma is megvan a ház, bolt van az alsó részében. Milyen munkák voltak? Tatarozás, mint ahogy a név is árulkodik, bontás, átalakítás. Aztán bővült a profil, változott a név is. Tatarozó és Építő Vállalat lettünk, több emberrel, komolyabb — ma persze már ez is elavult — felszereléssel építettünk a fiatal állami gazdaságoknak juhhodályokat, sertésszállásokat, istállókat, a gépállomásoknak gépszíneket és maradt a lakóházak sortatarozása. Nőtt, fejlődött közben a vállalat, új emberek, szakemberek jöttek, az iparosodással együtt járt a nagyobb beruházások építése, a mezőgazdaság fejlődésével, gazdagodásával pedig a korszerűbb állattenyésztési telepek építése. Előtérbe került a városiasodás, az ipar vonzotta az embereket és lakásra, egyre több lakásra volt szükség. A vállalat ismét nevet változtatott: Építő és Szerelő Vállalat lett. Ebben a tevékenység is benne van, hiszen a vállalattal együtt a technika is fejlődött, előrelépett az építő- anyagipar és az építkezések idejéből egyre több lett a szerelés. Villany, gáz, víz, beépí- ( tett bútorok a lakásokba és sok más olyan szerelés, amelyre korábban nem volt sem igény, sem példa. 1V . Minden év eredmény Az ÉPSZER minden évben lépett egyét. Ahogy nőttek a velük szemben támasztott igények, úgy bővítették tevékenységüket. 1968-ig a megszabott tervek szerint, aztán minden korábbinál gyorsabban mert a gazdaságirányítás új rendszere nagyobb lehetőségeket adott minden vállalatnak a bővítésre: új üzemcsarnokok, vállalati telepek építésére. És még ezeknél is gyorsabb ütemben kellett építeni a lakásokat. A hagyományos módszer erre már nem felelt meg. Uj technológia, gyorsabb eljárás után kellett nézni. Az igények mellett erre ösztönözte a vállalatot az is, hogy a szabályozók sem az élő munkaerőt, az extenzív fejlesztést, hanem a gépi munkát, a belső szervezés jobb kihasználását kedvezményezték. Aztán ezzel egyidőben jelentkezett egy másik gond is: egyre kevesebb volt a munkámé és ez önmagában a meglévő gépek jobb kihasználására, újabb és modernebb gépek beszerzésére. a munka magásabb fokú megszervezésére ösztönzött. A váll'alat figyelembe vette mindezt az ötéves középtávú terv készítésekor, mégsem minden úgy történt, ahogy szerették volna. Számításba vették a riiszavidéki árvíz utáni újjáépítési igényeket, a megye lakásépítési programját, az oktatási és kulturális létesítmények fejlesztésére tervezett elképzeléseket, és ezek végrehajtásához, az épületgépészeti szerelvények cseréjéhez, korszerűsítéséhez bizonyos mértékű fejlesztési támogatást is kértek. , A körülmények egy kicsit közbeszóltak. Az iparkitelepítés item haladt előre a meghatározott ütemben és ftéhánv főbb ébítési anyagból sem mindig sikerült a szükséges mennyiséget megszerezni. Egv évvel* később, l!)7?-ben volt az a bizonyos beruházási álon, ami lassította, gátolta a korábban tervezett énítkezések ütemét. De ez még nem minden. Döntően befolyásolta az építkezések megkezdését, hogy nem mindenütt történtek meg időben a szanálások, és sok helyen nem álltak rendelkezésre a megfelelően közművesített telkek. Mindezek azt eradméuvezték, hogv a vállalat felülbírálta n köz°fttívú tervét és módosította a reális feltételeknek megfelelően. Számítógép, programozás A terv tehát csökkent, de a volumen felfutást ígv Is minteav 70 százalékkal kívánták növelni. Elkészítették a középtávú üzem- és munkaszervezési tervet, amelv a fejlesztési eszközök hatékony felhasználása ínellett a b°lső tartalékok feltárásával és hasznosításával. jelentősebb létszámváltozás nélkül célozta meg a terv teljesítését. Üzembe állítottak egy számítógépet, amely az üzemszervezők munkáját tette hatékonyabbá, az ÉGSZI debreceni irodájával pedig közösen kidolgozták a termelés programozásának hálós módszerét, amelyet azóta sikeresen alkalmaznak. A munka- és üzemszervezés szinte elképzelhetetlen műszaki fejlesztés nélkül, ezért a vállalat megvásárolta az alagútzsalus lakásépítés zsalurendszerét és kiszolgáló gépeit, amelyről csupán annyit: körülbelül 20 százalékkal kevesebb élőmunkát igényel, mert a sima falakat nem kell vakolni. Kikísérletez-- ték és sorozatban kezdték gyártani az alagútzsalus épületek homlokzati paneljeit, fejlesztették a szőnj-egpadló-burkoló és .tapétázó kapacitást. Ez eddig csak a munka szervezését jelentette, de szorosan hozzátartozik mindehhez a dolgozók élet- és munkakörülményéinek javítása is. A fejlesztési osztály szerelhető felvonulási épületeket tervezett, a 3-as számú építésvezetőség pedig megkezdte a sorozatgyártást, hogy minden építkezésen a Ú^lgozók rendelkezésére álljon a ■ művezetői irodán és raktárhelyiségen kívül az étkező, öltöző, mosdó és szükség szerint munkásszállót is ki lehet alakítani belőle. Elkészült és a múlt évben már átadták rendeltetésének a vállalat központjában a munkásszállót, az üzemi öltözőt és mosdót és ez lehetővé tette, hogy megszüntessék a városban magánosoktól bérelt,vnem megfelelő színvonalú munkás- szállásokat. Jelentős mértékben emelkedett az utóbbi években, de különösen 1973-ban a munkások bére. Nagy szerepe volt ebben a központi béremelésnek, de jelentős volt az az összeg, amelyet a vállalat saját erőből adott a fizikai dolgozók, különösen az alacsony keresetű, kisegítő állományba tartozó dolgozóknak. Ebben az állománycsoportban több, mint 17 százalékos volt a bérfejlesztés. A jó. a hatékony gazdálkodást igazolja, hogy a vállalat évről évre növelte nyereségét és azt is sikerült elérni, hogy a központi bérfejlesztés nyereség- csökkentő hatása a vállalatnál ne érvényesüljön. Szocialista módon Nem szóltunk még eddig egy nagyon jelentős tényezőről, amely évről évre komoly mértékben hozzájárult a jobb eredmények eléréséhez. Ez pedig a versenymozgalom. a szocialista brigádok munkája. Míg 197Ó-ben 48, addig a múlt évben 79 szocialista brigád küzdött a megtisztelő címért. Jelentősen fejlődött az, újítómozgalom, sok dolgozó fáradozott a munkát megkönnyítő módszerek kidolgozásán. Az újítások benyújtóinak a vállalat az elmúlt évben 27 ezer forintot fizetett ki. Ma 150 millió forint értékű eszköze van a vállalatnak és az 1600 dolgozó kétszázhúsz- miHió forinton felüli értéket termel. A városban épülő lakásokon kívül — amelyek legnagyobb része munkáslakás lesz — ők építik a kisvárdái lakások többségét, a vásárosnaményi, a nagykállói művelődési házat, a balká- nyi tanyai kollégiumot, a HÓDIKÖT fehér- gyarmati és a Magyar Posztó nagykállói üzemet, a szakmunkásképző intézetet és ők sok m?s". i.elentős beruházás kivitelezői. A munka minőségére, a határidők megtartására, általában a vállalat gazdálkodására még egy újsághír: Április 27_én a Szabolcs-Szatmár megyei Építő és Szerelő Váll'alat ünnepségén dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke mondott ünnepi beszédet, méltatta a vállalat eredményeit. A kiváló vállalat kitüntetést Bársony János, az ÉVM közgazdasági főosztályvezető- helyettese adta át Jeszenszki Istvánnak, a vállalat igazgatójának. Az ünnepségén 35 dolgozónak kiváló dolgozó kitüntetést adtak át. -■ Balogh József 1974-ben 460 lakás átadása szerepel az ÉP- SZER terveiben. Képen: A Pajer vízszerelő brigád Nyíregyházán, a Vasvári Pál utcán gyorsított ütemben épülő, 40 munkáslakásoS beruházáson dolgozik.
