Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-15 / 111. szám
mi mDus W; WÄBTÄKOKS* AH Pártszervezés — Pártirányítás Alapszervezetek az ifjúságpolitikáért NYÍRTASS ÉS NAGYPALÁD Kapcsolat külfölddel AZ UTÓBBI ÉVEKBEN a pártszervek és pártalapszer- vezetek munkájában egyre inkább előtérbe kerül és jelentőségének megfelelő helyet kap az ifjúsággal való törődés, ezen belül a KISZ- szervezetak munkájának segítése, ellenőrzése. A Központi Bizottság 1970. februári ifjúságpolitikai határozata nyomán valamennyi pártbizottság, csúcsvezetőség és az alapszervezetek többsége intézkedési tervet, vég- renajtási programot fogadott el, amelyek jó része valóra is vált, vagy megvalósulóban van. Az irányító pártsiervek többsége testületi ülésen visz- szatért a határozatra és további feladatokat jelölt meg. Nem mondható e| ugyanez egyértelműen az aíapszerve- ze lekről. Jelentős részük — különösen az üzemi alapszervezetek — a pártmunka állandó elemeként folyamatosan foglalkoznak ifjúságpolitikai kérdésekkel. Más részük azonban elintézettnek véli az ifjúságpolitikai határozat végrehajtását azzal, hogy annak idején taggyűléseken ismertette és végrehajtására alapszervezeti intézkedési tervet fogadott el. Sőt. vannak alapszervezetek, amelyeknél még ezt sem tették meg. A Politikai Bizottság az elmúlt év novemberében ellenőrizte az ifjúságpolitikai határozat végrehajtását és — többek között — arra kötelezte a pártalapszervezeteket, hogy 1974. első félévében taggyűlésen önálló napirendként vitassák meg a határozat helyi végrehajtásának helyzetét. Vizsgálják meg, mi valósult meg saját intézkedési terveikből, jelöljek meg a további feladatokat és ezekkel egészítsék ki a korábbi végrehajtási terveiket. A POLITIKAI BIZOTTSÁG megállapította, hogy az. ifjúságpolitikai határozat végrehajtásában jelentős eredmények születtek. Ezek mindenekelőtt a pártszervezeteknek, a kommunisták aktív munkájának köszönhetők. Az eredmények azonban elsősorban anyagi, szervezeti jellegűek. olyanok, amelyek viszonylag rövid idő alatt., operatív jellegű intézkedésekkel megvalósíthatók voltak. Jelentős lemaradás mutatkozik viszont az ifjúság körében végzett politikai nevelőmunkában. Erre a pártszervezetek is kevesebb figyelmet fordítottak és nem követelték meg kellő eréllyel * a társadalom más szerveitől, intézményeitől sem. Éppen ezért a kövét- kező időszakban, években, a pártái anszerve/.eteknek is erre kell a nagyobb figyelmet fordítani. Az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának fő felelőse. gazdája. irányítója, koordinátora és ellenőre — a maga működési területén — a páftalapszervezet. Ezt a tevékenységet alapvetően két irányban kell erősíteni. Mindenekelőtt a gyakorlatban mindenütt érvényt kell szereznie annak az elvnek, hogy az ifjúság eszmei, politikai, erkölcsi nevelese társadalmi ügy. Társadalmunk egyetlen szerve. intézménye sem menthető fel az ezzel járó kötelezettség alól. A család, az, iskola, a munkahelyi kollektíva. az állami, gazdasági vezető, a művelődési intézmény és nem utolsósorban a szakszervezet, a Hazafias Népfront és minden más szerv és szervezet feladata — a saját tevékenységi körén belül —. hogy állandóan és haiékonyan foglalkozzék az ifjúságnevelő munkával is. Teljesen helytelen a társadalmi munkamegosztásnak az olyan felfogása, hogy a párt és a KISZ végzi a politikai nevelést, más szervek pedig ezt anyagi eszközökkel, szervezeti intézkedésekkel segítik. A pártszervezeteknek valamennyi szervtől é« intéz, menytől meg kell követelni a hatékony ifjúságnevelő munkát. Bátorítanunk kell a szakszervezeteket, a szocialista brigádok, munkahelyi kollektívák, a Hazafias Népfront helyes kezdeményezéseit. amelyeknek eredményeként egyre több fiatal — elsősorban KISZ-en kivüli — kapcsolódik be a társadalmi, közösségi életbe. A PÄRTALAPSZERVE- ZETEKNEK javítaniuk kell a KISZ pártirányítását. Ez nem azonos az előző feladatkörrel. miután a KISZ nem egyszerűen a tömegszervezetek egyike, hanem a párt ifjúsági szervezete. következésképpen a Párt közvetlenül irányítja. A helyi KlSZ-szer, vezetek munkájáért. tevékenységének színvonaláért minden szinten a közvetlen irányító pártszervezet a felelős. Az irányítás természetesen a KISZ szervezeti önállóság tiszteletben tartásával történik, ez azonban nem zárja ki — sőt feltételezi — azoknak a munkaformáknak az általánossá tételét, amelyek a párt és a KISZ együvé tartozásának gyakorlati megvalósítását jelentik. Folyamatosan biztosítanunk kell. hogy a párt határozatait a KISZ-tagok. a KISZ irányító szerveinek legfontosabb döntéseit pedig a párttagok megismerjék. Ezért lehetővé kel'I tenni, hogy a párt- és Befejezéshez közelednek az ifjúsági parlamentek. A munkahelyi fórumokon sok olyan kérdés hangzott el, amelyeknek megvitatása meghaladja a munkahely lehetőségeit. Ezért rendeztek fórumot Nyíregyházán a városi tanácson, „Nekünk készült az ifjúsági törvény” címmel. A kérdésekre Saemerskki Miklós, a városi pártbizottság titkára, többek között Biró László, a városi tanács elnöke, Halász András, a megyei pártbizottság munkatársa, Havacs József, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának titkára. Szilágyi József, a KISZ megyei bizottságának első titkára válaszolt. Lakás, óvoda, közlekedés i ’ A legtöbb kérdést a városi tanács elnöke kapta. A negyedik ötéves terv eredményeiről. az ötödik ötéves terv elképzeléseiről, lakásgondokról, gyermekintézményekről, a város közlekedéséről érdeklődtek a fiatalok. A tanács elnöke válaszában többek között elmondta, hogy a negyedik ötéves terv „lakáscentrikús” terv. a város történetében ilyen nagy ütemű építkezés még nem volt. Közel hétezer lakást terveztek, de a költségek emelkedése miatt le kellett szállítani az igényeket — ezer lakással. Közmű kell. bővíte. ni a gázhálózatot, megépíteni az élethez szükséges, _ a lakásokhoz kapcsalódó intézményeket: üzletek, szolgáltatóházak. gyermek- és oktatási intézményeket az új lakótelepeinken. Jó dolog, hogy KISZ-taggyűléseken ezek ismertetésére sor kerüljön. Gyakrabban kell meghívni aktív KISZ-tagokat párttag- gyűlésekre, partrendezvényekre és rendszerré kell tenni azt is, hogy a KISZ- alapszerveaet titkára a pártvezetőségi ülések állandó meghívottja, jobb esetben a vezetőség tagja legyen. A pártszervezeteknek arról is gondoskodniuk kell, hogy a fiatalok között gyakran forduljanak meg a párt. az üzem, az intézmény, a gazdaság, a téesz, a tanács vezetői, beszélgessenek velük, hallgassák meg véleményüket. javaslataikat. A politikai nevelőmunka eredményessége jórészt attól függ, hogy kik azok. akik a fiatalok között tanítják eszméinket, hirdetik olitikánkat. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy a fiata- lökhöz a legkiválóbb propagandistákat küldjük, olyanokat. akik szeretik és értik is őket. A PÄRTALAPSZERVEZETEK soron következő, ifjúságpolitikát. tárgyaló taggyűlésein gondosan számba kellene venni, hogy 3 fenti kérdésekben mit tett és mivel maradt adós az alapszervezet így megfelelően lehet kiegészíteni a határozat maradéktalan végrehajtását szolgáló alapszervezeti intézkedési terveket. Petroszki István, az MSZMP KB munkatársa kedvező fogadtatásra találtak az óvodai akciók: 1974 végére minden . indokolt igényt ki tudnak elégíteni. Nem ilyen egyszerű a bölcsődei ellátás. A jövőben, a következő tervidőszakban már a telepszerű épületekhez igazítják &. kapcsolódó intézményeket, akkor talán megoldódnak a bölcsődei gondok is. Az ötödik ötéves terv konkrét adatait még nem ismerik a város vezetői, de már jó előzetes elgondolásokkal rendelkeznek. Az iparban elsősorban női munkahelyek építését, fejlesztését tervezik, nagyobb gondot fordítanak a szolgáltatóiparra, mert ebben a városban nem 85 ezer emberre kell gondolni, hanem foglalkozni kell a bejárók gondjaival is. Látványos megoldásra még egy ideig nem számíthatunk. Van olyan elképzelés, hogy a kisvasút 1975. december 31- én befejezi pályafutását. így a peremterü letek lakóinak közlekedését is a közúton kell megoldani. Nem alakult ki a város közlekedési rendszere, a körút rendszer. A város teljes belső átépítésére kétmilliárd forintra lenne szükség — ez még sokáig nem valósul meg. A szórakozásról Elmondták a város vezetői, hogy a szórakozóhelyek kialakításában az a szempont, hogy egyre több változatos igényt tudjanak kielégíteni. Ebben az évben a Kun Béla úton é. a déli városnegyedben építenek ifjúsági házat. 1975-ben átadják az úi megyei könyvtárat. 1978-ra elkészül a megyei művelődési központ is. A lehetőségek bőMíni nemzetközi kapcsolatnak nevezhetjük azt, ami a nvírtassiak es a nagypaládiak között kialakulóban van. Régi ismerősök a Nyístassi Állami Gazdaság és a Szovjet- ' unió Kárpátontúli Terület nagvpalaoi Bolsevik kolhoz vezetői. Ennek az együttműködésnek mély gyökerei van- ak. s gyümölcsei pedig most érlelődnek a két gazdaság javára. — Valóban így van — hagyja helyben dr. Péter István a nvirtassi gazdaság igazgatója. — Kapcsolatunk 1973- ban kezdődött, noha már korábban ismertük egymást a Bolsevik kolhoz vezetőivel. Valójában a dohánytermesztés gondjai, fejlődésével járó feladatok hoztak össze bennünket. Ez évben a nvírtassiak 175 hektáron termelnek Virginia és börley fajta dohányokat., mi.g a nagypaládiak ugyanezeket több mint 200 hektáron. — Mi volt a közös gond? — Először is tudni keLl azt. hogy a dohány nagyon munkaigényes, sok élőmunka szükséges termesztéséhez. Ugyanakkor náluk is. s mi- nálunk is egyre jobban csökken a kézimunkáért), s ez azzal jár: gyorsan meg kell oldani a gépesítést. — magyarázza az igazgató. Elmondták az állami gazdaság szakemberei, hogy a nagypaládiak már 1971—1972- ben modern dohánvszárító- kat szereztek be hazánkból. Céljuk ezzel az volt. hogy az ipartól a végtermék elkészítésének egy részét átvegye a kolhoz, hogy a jövedelmezőséget így is növelhesse. Kom. €€ veinek, de csak akkor közelítik meg a fiatalok igényeit, ha az intézmények, üzemek „házon belül” is gondoskodnak a művelődési, szórakozási lehetőségekről. Az if júsági park, a kedvenc nyári szórakozóhely ebben az évben heiti három alkalommal program szerinti rendezvénnyel várja a fiatalokat. Májusban és júniusban négy zenekar váltja egymást a parkban, megoldódnak a vendéglátóipari gondok is az Alföldi Vendéglátóipari Vállalat teljesíti a büfé-igényeket. A jogokról Megkérdezték: van példa rá, hogy az ifjúságpolitikai határozat, az ifjúsági törvény ellenére is kerülnek ellentétbe fiatalok gazdasági középvezetőkkel. A legrövidebb válasz volt a fórumon: a törvényben előírt jogok megtartása nem szívesség vita kérdése — kötelesség. Ezek a jogok fogalmazódjanak meg a munkahelyi intézkedési tervekben is. Nem szükséges mindenáron vitatkozni a középvezetőkkel. de szó nélkül sem érdemes hagyni —, a vezetők minősítésébe bekerül az ifjúságért végzett munka értékelése is. Jogokról sokat beszélték még a fórumon. Egy dolog viszont kissé lehangolta a rendezőket — a nagyterem székeinek több mint fele üresen maradt. A nagyteremben száznégy szék volt. Koiláth Adrienne Közös gond: a munkaerő Kicserélni a tapasztalatokat Vetélkedés a jobb eredményért bajnokai szereztek be, s a fce- mizálást kívánják megoldani. — Gazdaságunk is profitál e kapcsolatból. 1973-ban meglátogattuk a nagypaládi Bolsevik kolhozt. Tanulmányoztuk a dohány szalagszeré válogatását és a gépi bálázás technológiáját, — magyarázza dr. Péter István. — Ezeket a tapasztalatokat az idén szeretnénk hasznosítani. Előnye részben a munkaerőmegtakarításban jelentkezik, másrészt javul a dohány minősége is. Készülnek a tapasztalat- cserére a nyírtassiak. Erre a napokban kerül sor. Várják a nagypaládiákat. — Éppen jóidöben. má jus közepe van, amikor a gazdaságban megkezdtük a dohány gépi ültetését Jelenleg 5 ültetőgép dolgozik. Két kanadai, két holland és 1 magyar gyártmányú — mondja Kovács Balázs igazgatóhelyettes. — Ezt. a nagypaládi elvtársak is tátják majd. Az a cél. hogy a gya= korlatban is megnézzék a palántanevelési es -ültetési munkákat. Nehéz lenne néhány sorban összegezni ennek a kapcsolatnak a hasznát. Lényeges, hogy a két gazdaság szakemberei megismerik egymást, kicserélik tapasztalataikat, nézeteiket., ezeket ud.iá^: hasznosítani a termelésben a gazdaság dolgozóinak, illetva tagjainak a javára. Nem mellékes a/ sem. hogy kapcsolat alakul ki a Bolsevik kolhoz tagjai és a nyírtass) gazdaság dolgozói között, hiszen innen is. s onnan is legalább 15—15 jórészt fizikai munkás. dohány termesztők, brigád vezetők tanulmányozzák egymás munkáját, ismerkednek az eredményekkel.! — így az új. bevált modem technológiák alkalma- zása könnyebb, elterjesztése pedig nem csak a két gazdaság érdekében fontos. hanem valamennyi mezőgazda, sági üzemben., ahol ezzel foglalkoznak — összegezi véleményét az igazgató. így biztosítják a magasabb terméseredményeket. És ez együtt jár a jövedelem növekedésével is. — Igaz csak egyéves tapasztalat van mögöttünk. Ügy látjuk jó úton haladunk, s reméljük, hogy a közös erőfeszítés mind két gazdaságnál mázsákban lesz mérhető — teszi hozza az igazgató. Nem lenne teljes e híradás, ha nem mondanánk el, hogy a dohány termeszless éL kapcsolatos gondok révén született egy szélesebb körű nemes vetélkedés. A két gazdaság szocialista szerződést kő. tött egymással. Vetélkednek, kik érik el a jobb. szebb eredményt a nővénvtermesztésben. kertészetben, állattenyésztésben. E szerződéseket 1974 elején cserélték ki. Az eredmények első értékelésére most fél év eltelte után kerül sor. Itt — 'bár a szabályok így mondjak — megsem lesz első és második. Itt csak nyertes lehet mindenki, s az is lesz. Farkas Kálmán ÉLÜZEM-GYAREGYSÉG. A MEZŐGÉP mátészalkai gyáregysége 1973-ban végzett kimagasló munkája elismeréséül elnyerte az „Élüzem” címet. A gyáregységben ebben az esz-: tendőben 40 ezer darab KD 100-as háztáji kisdarálót gyártanak. Képünk: a darálók villanymotor bekötését Bercsényi Gyula és Mózes László szerelők végzik. (Elek Emil íelvj y Fórum Nyíregyházán „Nekünk készült az ifjúsági törvény Városvezetők válaszai fiataloknak
