Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)

1974-04-17 / 88. szám

«W. »prtite rt: *WÄT-M A'OT'A WöhSfcA*» 9. cMa§ TERM ELŐSZŐ VETKEZETEK Rangsorolás A KÉRDÉS: lehet-e fontossági sorrendet tói állítani a mai mezőgazdasági termelés egyes területei, ágazatai kö­zött? A válasz: nem. De ne így tegyük fel a kérdést, hanem úgy, hogy a mai — korszerű — mezőgazdasági termelésben hol a legidegfeszítőbb a munka, hol kell az embereknek leg­inkább figyelniük, koncentrálniuk, hol a legfeszesebbek a követelmények, hol van leginkább szükség a kollektív együttműködésre, a kölcsönös segítésre, hogy a termelési és gazdálkodási feladatokat maradéktalanul teljesíteni lehes­sen? így fogalmazva a kérdést — lehet sorrendet felállítani. A következő vélemény alakult ki. Legnagyobb fegyelmet, hozzáértést, kollektív tevékeny­séget, általában nagy idegfeszültséget követel a szakosított állattenyésztés, a szakosított telepeken végzendő munka, le­gyen a telep szavasmarhatenyésztő, sertéstenyésztő, vagy 9 uh tenyésztő — mindegy. Munkásokban és vezetőkben egy­aránt az ilyen telepeken legnagyobb az úgynevezett „idegi” igénybevétel. Ennek okai: a szakosított ' telepeken új a technológia és minden berendezés, viszont kevés a tapasz­talat. Nagy a rizikó, mert ha egy szakosított telepen „baj” van — bármilyen —, ott csak nagy baj lehet és nagy károk keletkezhetnek. Második helyre sorolták ismerőseim a szakosított, ipar- ezerű növénytermesztést. Harmadik helyre került általában a gépészet. A feszültség, a fokozott idegi igénybevétel okai azonban, itt már változnak. Itt is megemlítették még, hogy állandóan változik a géppark, újabb és újabb gépek, eszkö­zök lépnek be a termelésbe, de a feszültség fő oka itt már általában a nagyobb balesetveszély. Ezt követte a növény- védelem a sorban, majd az ötödik helyre sorolták a köny­velést és általában az adminisztrációt. Egyetlen elírás- vagy kihagyás óriási bonyodalmakat okozhat és félrevezetheti a gazdálkodást, a gazdálkodás irányítását is. A következő — „hatodik helyezett” — volt a hagyomá­nyos állattenyésztés, illetve, úgy fogalmaztak, hogy .állat­tartás”, mert az már nem tenyésztés — mondták — és áhhoz szinte mindenki ért. Hetedik helyre került a hagyományos növénytermesz­tés. Ott nem sok a rizikó — indokolták. BESZÉLGETTÜNK MÉG segédüzemekről, melléküze­mekről. fogatosokról, de azokat a fentebbi kategóriák sze­rint odasorolnánk valamelyikhez, mondván, hogy ezek csat­lakozó, vagy besegítő egységek, és az emberek idegi-lelki ál­lapota mindig azon múlik, éppen hová segítenek, vagy mi­lyen eszközökkel dolgoznak. Végül — mert nem beszéltek róla — megkérdeztem: és a vezetés? A vezetést általában hová sorolják? k A tsz-elnök válasza: ..Arról ne beszéljünk”. r Egy tehenész válasza: „Mj természetesnek tartjuk, hogy • vezetés nagyon fontos. Legislegelső helyre sorolom abban az esetben, ha — mint nálunk is — kollektív, demokradkus, tervszerű és összehangolt. Az ilyen vezetés az egészet szol­gálja. s ezért sehová se lehet besorolni. A rossz vezetés azonban... az csak utolsó lehet, ha egyáltalán eltűrik az em­berek...” . Szendrei József IPARI ÜZEMEK Az szb közbeszól PARTUNK IPARTELEPÍTÉSI POLITIKÁJA szép Si­kerrel jár Szabolcsban. Egyebek mellett fakad ebbői bizo­nyos helyzeti előny is, éspedig az. hogy ide a homokra, a Nyírségbe, Szatmárija, a Beregibe jobbára korszerűen felsze­relt üzemet telepítenek. Ez is eredményezi, hogy a munká­sok, dolgozok élet- és munkakörülménye jobb. Mégis arról szólunk, nem minden ez. Fontos a korsze­rű üzemek környezetének kulturált biztosítása, hogy egy- •gy új telepítésű üzembe ne kelljen tavasszal-ősszel a dol­gozó nőknek sáros csizmával belépni, s utána félóráig lálb- belipucolással foglalkozni a termelés helyett. Fontos, hogy illetékes állami szerveink, tanácsaink is több gonddal, anya­giakkal is segítsék, hogy az új üzemhez vezető úton beton­járda épüljön, megfelelő üzlet- tejbolt nyíljon stb„ amelyek elősegítik a vidéken élő-dolgozó munkások ellátását, főleg a munkásasszonyok bevásárlásában segítenek. És bár igaz, hogy új üzemek létesülnek, a a régiek kor­szerűsödnek, a szakszervezeti szerveknek kötelességük oda­figyelni a jelentkező gondokra, hibákra, a intézkedést sürget­ni. De is töltik e feladatukat az szb.-k. Legutóbb az SZMT elnöksége tárgyalta e fontos kérdést Figyelemmel kisérik a gondokat szóvá teszik a hibákat a szakszervezeti bizottságok. Közbeszólásuk eredménye is, hogy a Nyíregyházi Konzervgyárban annak idején a pince- munkahelyet megszüntették, ahol 400 nő dolgozott. Közben járak az Öntödei Vállalat kisvárdai üzemében, hogy a ne­héz fizikai erőt igénylő rámolási munkákat gépesítsék, s a formázás technológiáját korszerűsítsek. Intézkedtek a SZÁÉV-nél az előregyártó üzem korszerűsítése érdekében, a gumigyárban a porelszívás megoldására. A MEZŐGÉP vál­lalatnál a központi telepen • a szerelőcsarnokot felújították, a Szabolcs-Szatmár megyei Adatforgalmi és Húsipari Válla­latnál új hűtőtárolót építettek és gépesítették az anyagmoz­gatást. Csak néhány példa. Mind-mind a termelés korszerű­sítése mellett a dolgozók élet- és munkakörülményeinek a javítását is célozták. AKADNAK AZONBAN NÉPSZERŰTLENEBB felada tok is. Intézkedni kell, hogy súlyos munkavédelmi hiányos­ságok miatt egy-egy gép, berendezés üzemelését — ha időle­gesen is — felfüggesszék. Több ilyenre is sor került. Fi­gyelmük. gondoskodásuk hozzájárul ahhoz, hogy megyénk üzemeiben biztonságosabb legyen a termelés, javuljon a dol­gozók éle!- és munkakörülménye. Ezzel a termelés feltétele. 8 dolgozók hangulata lesz jobb. FackM 141"1*« Kereset, képzés s a család Nőpolitika a nyírbátori AURÓRÁ-ban — Nem örököltünk, örök­ségünk mégis terhes. A min­dennapok gondját, baját ezek tetőzik — mondja Polgár Pe­temé, a nyírbátori AURÓRA cipőgyár technológusa, a nő­bizottság titkára. 1970-ben Martfűről jött Nyírbátorba. Ott sincs rózsá­val kirakva a cipőipari mun­kásnők útja, de itt a körül­mények jóval mostohábbak. — Amikor a cipőgyár 1968. ban Nyírbátorba költözött az elhagyott rozoga állapotban lévő malmot kaptuk meg. Az lett a telephelyünk — em­lékszik vissza Gállá Sándor főmérnök. Azóta a helyzet nagy ott változott. Új üzemcsarnok épült. Megindult a szalag- rendszerű termelés. A dolgo­zók létszáma csaknem 750. ebből 570 nő. így érthető, ha itt a nőpolitikái határozat megvalósítása fontos gyáron belüli feladat. Ha kihelyezett osztály lenne.., — A gyárban 14 szocialista brigád működik. Ebből négy ifjúsági, — folytatja a főmér­nök. A brigádok múlt évi tel­jesítményének az értékelését most végzik. Gond a vállalat­nál az elég nagyfokú munka, erő vándorlás. Ehhez járul még a mintegy száz gyermek- gondozási segélyen lévő kis­mama. Közülük se mindenki jön vissza dolgozni. Nehéz a szakmunkás-utánpótlás. Min­den évben dupla létszámú leánytanulót iskolázunk be az ipari tanuló-intézetbe. Nem állnak jól az idkolai végzettség és szakmunkás lét­szám területén sem. Főisko­lát 3 nő dolgozó végzett. Kö­zépiskolai érettségivel 40 nő rendelkezik. Az 1973-a6 ada­tok szerint 90 nó dolgozó nem végezte el az általános isko­la nyolc osztályát. Többen vállalnák a cipő­ipari szakközépiskola elvég­zését, ha kihelyezett esti osz­tályt nyitnának Nyírbátor­ban. A segéd- és betanított munkásnak úgy tudnának szakmun k ás- bizonyítva nyt szerezni, ha a szakmunkás­képző intézet és a gyár rö­vidített idejű, koncentrált foglalkozású tanfolyaméi szervezne. És ezzel a házon bélül! gon dóknak nincs vége. A válla­lat Párt-, állami és tömeg­szervezett vezetése a dolgo­zók felvetései alapján mind az üzem- és munkaszervezés­ben. mind a szociális, kom­munális gondokban egyre több ésszerű javaslatot va­lósít meg. A munkásnők kérik — Két műszakos munka­renddel dolgozunk. Munkahe­tünk 44 órás. Minden máso­dik szombat szabad, — mond­ja a nőbizottság titkára. — A munkásnők most azt kérték, úgy szervezzük a termelést, hogy szombat délután ne le­gyen műszak. * A kéréssel egyetért a vállalat gazdasági vezetése is. Most keressük a megvalósítás útját. A gyári termelés zavartalanságának egy másik fontos tényezője a munkábajárás korszerűsége. És Nyírbátorban ez az örök­ség nem egyszer zavaró té­nyezőként jelentkezik. Dolgo­zóink zöme a környező köz­ségekből jár be dolgozni. Sok nő dolgozónk van, akik tizen­egy—tizenkét órát vannak távol a családjuktól. Súlyo­sítja a helyzetet, hogy külö­nösen a buszán közlekedők igen kultúrálatlan körülmé­nyek között utaznak. — A közlekedés áldatlan állapota különös erővel veti vissza a szakmai és politikai oktatást, a továbbképzést, le­lassítja a munkássáválás fo­lyamatát. Azt hiszem, ezekre a tényezőkre mind a gyári, mind a városi, mind a járási vezetésnek több gondot keli fordítani — magyarázta Gal­lé Sándor főmérnök. Konyhalányhól üzemi munkás A cipőgyár egyik legrégeb­bi szervezett munkása Árvái Sándorné betanított munkás: — A gyárban megalakulás óta, összesesn pedig tizenöt éve dolgozom. Korábban konyhalány voltam óvodá­ban. Társadalmi munkát a nőbizottságban végzek. Két gyermekem van. Átlagkerese­tem 1500 forint. A város élel­miszer ellátásán — hús. zöld­ségfélék. gyümölcs — javíta­nék. Még gondosabban, gaz­dagabb programmal szervez­tem volna a Coopturist ez évi nemzetközi nőnapi prágai társasutazását. Siket Györgyné, betanított munkásnő: — Hét gyereket nevelek. A legkisebb ötéves. A férjem kőműves. Második éve, hogy dolgozom. Nekem a két mű­szak kezdező. A kisebb gye* rekek felügyeletét a csalá­don belül oldjuk meg. Na­gyon jól vagyok az üzemi bü­fével. A legszükségesebb élet. miszereket meg tudom vásá­rolni. Szűcs Gizella szakmunkás! — Itt a gyárban voltam tanuló és két éve végeztem a szakmunkásképző intézetben, Felsőrészkészító a szakmám. Ide való vagyok. A nővérem­től tanultam a cipész szakma szeretetét. 2000 forint az át­lagkeresetem. Szeretek itt dolgozni. A KISZ-ben is akad munka, szervezőtitkár va­gyok. A klubesték jó szóra­kozást nyújtanak. Ha a cinő- ipari tagozaton nyílna esti osztály, beiratkoznék. A Há- mán Kató brigádban dolgo­zom. Tervteljesítésünket az előforduló anvaghiánv zavar­ja. A KISZ-életet a bejárás miatt nehéz szervezni. Zömében nőket foci alkotta, tó fiatal gyár az AURÓRA, Azokat a törekvéseket ke­restük, amelyek közöt* a róla holnapja formálódik Nvírbá. torban. Ez az űt nem sima, bár alig öt év alatt az ócska malomból modem futószala- gos üzemcsarnokba jutottak, / Steer Imr* A Nyíregyházi ELEKTERFÉM Ipari Szövetkezet tekercselő üzemében éhben m évben t* millió forint értékben végeznek villanymotor-tekercseléseket. Képünkön: Kastk Pálné cs Fekete Endréné a November 7. szocialista brigád tagjai egy 100 wattos motor tekercselé­sét végzi (Elek Emil felvétele) KITÜNTETETTEK Az elnök * avaíy történt fueeme- gyűjtés idején. Csípős, hideg szél fújt fáztak az asszonyok a határban. Vitték magukkal a gyerekeket is, mert nem volt. kire hagyni. Felkereste a bashalmi asszonyokat a ha­tárban a tsz-elnök Debreceni József. Látta a fázlódó kicsi­nyeket, hallgatta a panaszko­dó asszonyokat. Nem beszélt sokat, nem ígérgetett, intéz­kedett. Szeptember óta „üzemel” az óvoda Bashalmán. Har­mincegy gyereknek ad ott­hont. Az, hogy ma Tiszaeszlá. ron minden gyermek részére van az óvoda, elsősorban a Kossuth tsz-nek. szerény el­nökének, s a tanácsnak kö­szönhető. Tudják a faluban, ki volt a kezdeményezője, hiába hallgatja el Debreceni, ez az emberekért, a közös­ségért annyit dolgozó-gon­dolkozó negyvenhat eszten­dős férfi, akit egész eddigi munkájáért, s csaknem ti­zennégy éves elnökösködé- séért felszabadulásunk szüle­tésnapjának 29. évfordulóján a Munkaérdemrend arany fokozatával tüntettek ki. Azt mondja, bár ő kapta, de ez a magas kitüntetés az egész tagságot, illeti. a dol­gos szorgalmas eszláriakat. nuadazokai «kik különösem a három tsz egyesülése óta, de azelőtt is hűségesen kitar­tottak a közös mellett, s ere­jüket nem kímélve dolgoz­tak-dolgoznak a felemelke­désért. örül, persze, hogy örül. boldog Debreceni Jó­zsef. Igazolva látja, értelmét látja a közösségért tett fára­dozásainak is. És mégis azt mondja: Ha a közösség nem lett volna olyan szorgal­mas, nem jutott volna semmire. S ha nem lett volna mellette, ha nem érezte volna, ho ry egyet akar velük ez az ember. De érez- te-tudta. Ezért sikerülhetett. Nem különleges Debreceni József életútja. Itt született Tiszaeszláron. itt lett szerel­mes a földbe, melvből sok mással neki is kevés jutott valamikor. Ott kezdte a barázdában, a Győzelem tsz-ben lett brigád - vezető, s amikor a három tsz egyesült, folytatta: itt is brigádvezető. Munkaközben végezte el a nyolc általánost, utána elnökhelyettes, s ami­kor az elnököt elküldték is­kolám, «I § nyakába «sza­kadt a vezetés gondja-baja. így. segítség nélkül dolgozott 1962 januárjától elnöke lett a Győzelemnek, K 1971 janu­árban az egyesült nagy tsz- nek. a Kossuthnak az elmüké­vé választják. Több. mint 8 ezer holdon gazdálkodnak, 950 tagnak biztosítják a meg­élhetést. Ebből 560 a dolgozó tag, a többi nyugdíjas-járadé­kos. „Nagyon mélypontról in. dúltunk. Eszlár határát is­merni kell. Bizony 70-ben „leültünk”, s nagy erőfeszí­téssel-szorgalommal tudtunk csak előbbre jutni”. De sike­rült. És míg 1972-ben az egy tagra eső jövedelem 16 ezer 48 forint volt. tavaly már 20 ezer 307 forintra emelke­dett. Sorolja, miből milyen terméseredményeket takarí­tottak be. Különösebben nem magas átlagok. „Tudjuk mi is nem kiválóak, de ezekhez az eredményekhez ismerni kell az eszlárí határt.” És ezek itt kiválóak, elismerésre érdemesek. így értékelik ezt másutt is. Debrecent' József matti-1. berek bizalmát szeretetét A Kossuthban több mint 200 nó dolgozik Sok közöttük ej, anya. Gondjaikon segít Bi­zalmukba fogadták, s ezt ő igyekszik is meghálálni. Olyan fiatal szakgárdát ala­kított ki maga körül, amelyre lehet építeni a jövőt Ide jött vele a Győzelem tsz-ből a fia­tal főagronómus, Baranyai Sándor, Szebenyi Lajos a kertész, Gaá] György növény­védő aSronómus, Humicskl Zoltán állattenyésztő. Gyet- vai József a főkönyvelő he­lyettes. Jáger József agronó- mus. És azóta „hozott” újab­bakat is Faragó Istvánt, Jár­mi Ferencet. Valamennyien 35 éven aluliak. Én vagyok a legkonosabb közöttük. Debre­ceni sem hagyta abba a nyolc osztálynál, elvégezte munka mellett a technikumot, és most is tanul, képzi magát. Kérdezem, mi a hobbyja.’ ..Sokat termelni”. Ehhez kí­vánunk minden jót, erőt is egészséget is. Visszakanyaro­dunk a beszélgetésben a ki­tüntetéshez. Mondja, hogy ő meglepetést akart, de az új­ság „lelőtte”, megelőzte. Itthon a faluban korábban tudták mit kapott mint 5 maga. „Ennyien még a megvá­lasztásomkor sem gratuláltak, mint meet”. £ fi.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents