Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)
1974-04-13 / 86. szám
WS. for!!!* 9ß '-WKQmmWK9 = TASARWAP? MgLLBKLET T. oism Hírünk As. a szsabolcs-szattnárf ember, aikSnek megadatott, hogy forgassa az országos és a megyei testvérlapokat, tájékozott a magyar események világvisszhangjáról, az utóbbi hetekben egy kicsit büszkeséggel gondol zzűkebb hazájára. Kádár János elvtárs két héttel ezelőtti megyénkben tett látogatása után Szabolcs-Szatmár — senki ne vegye túlzásnak — bevonult a történelembe. A kommentátorok azóta így emlegetik a megyei pártaktíván elhangzott kétórás beszédet: ,,a nyíregyházi beszéd”. És milyen jó volt hallani szerdán este a televízió híradójában a Prágából jelentkező tudósítót, aki a látogatás tényét Kádár elvtárs szabolcs-szat- mári beszédével kezdte kommentálni. Jó érzés, hogy pártunk első titkára a Központi Bizottság legutóbbi ülése után először éppen nálunk, a mi megyénkben szólt ország és világ előtt a politikánkról, az örömeinkről, a tennivalónkról. Jó dolog az, ha mások la felfedeznek minket. Ha ennek a sokáig eldugott országrésznek az ügyét megismerheti a tágabb haza lakossága. ke legalább olyan értékes az a fogadtatás. amelyre Kádár elvtárs nyíregyházi beszéde éppen itt Szabolcs-Szatmár megyében talált. Munkás ismerősöm mondta el a minap, hogy üzemében azóta is ez a téma. Akik ott lehettek — sajnos a színház befogadó képessége igencsak korlátozott — azok nagy élménynek lehettek részesei. Akik nem voltak ott, de olvasták a nyíregyházi beszédet azokban is mély benyomást hagyott a Központi Bizottság első titkára. Kádár elvtárs szavait idézik azóta is a munkások, a dolgozó parasztok, az értelmiségiek, amely szeqnt a politikához bizalom is. meg hit is kell. „Szükséges hozzá — mondotta Kádár elvtáns — hogy az emberek bízzanak bennünk, higgyenek nekünk, tudják, hogy mi a feladatuk, s ez megmutatkozik a munkában.” Nincs olyan műszer, amellyel mérni lehet. pártunk első titkára megyei tartózkodásának hangulati elemeit, hatását a közérzetre. a munkapadok, az íróasztalok melletti tevékenységre. Az viszont aligha kétséges, hogy ennek a beszédnek ilyen, irányú hatása is van. Joggal mondhatjuk, hogy Kádár eivtárs látogatása és nyíregyházi beszéde közelebb hozta a szabolcs-szatmári emberek szívéhez a párt jelenlegi és távlati céljait. Világosabban láthatjuk, hogy miért kell maradéktálanul végrehajtaná a X. kongresszus határozatait, s tudjuk, hogy mit adhatunk mi a XX. kongresszusra való jobb felkészüléshez. Ez a sok más között abban is megmutatkozik, hogy a szabolcsi üzemekben, hivatalokban minden szervezés nélkül ültek ösz.- sze azóta a legkülönbözőbb brigádok, hogy megbeszéljék: hogyan tehetnek többet a szocialista haza építéséért. Tudunk már elhatározásokról, amelyekkel csatlakoztak az ország több ipari és mezőgazdasági nagyüzeméhez, hogy a jövőben hatékonyabban dolgoznak, hogy a piac által igényelt jó minőségű és olcsóbb termékeket állítsanak elő. Hadd idézzem újra azt a mondatot, amelyet Kádár elvtárs a Taurus nyíregyházi gyárában fejtett ki: .,Az értelmes munka mindig könnyebb, mint az értelmetlen, amelynek nem látjuk a célját. A mi munkánknak megvan az értelme. Terveink szépek. tudjuk mit akarunk és azt is, hogyan akarjuk azokat megvalósítani.” Nagy mozgósító erőt jelent a Központi Bizottság márciusi ülése. Számunkra külön öröm és megtiszteltetés, hogy itt, a szabolcsi végeken hangzott el az a beszéd, amely újabb tettekre serkenti az ország dolgozó népét. A munkások, parasztok és értelmiségiek itt úgy fogadták ezt a látogatást és a látogatás során megfogalmazott célokat, ahogy az önudatos dolgozókhoz illik. A holnap olyan lesz, amilyennek mi formáljuk — mindinkább világos ez a tétel a tömegek előtt. Ég ha egy esztendő múltán visszatérünk a közben végzett építőmunka értékelésére, akkor annak eredményei között bizonyosan benne szerepel majd az a hangulat. amely a nyíregyházi beszéd címen vonult be a szabolcsi százezrek lakásaiba, munkahelyeibe. Kopka János VÁLTOZÓ VILÁGUNK A kereskedelem milliárdjai Az életszínvonal alakulását számtalan tényező befolyásolja: a jövedelmek, az anyagi javak fogyasztáséi, az egészségügy, az oktatás, a művelődés helyzete, a lakásviszonyok stb. Legközvetlenebbül azonban az anyagi javak fogyasztása tükrözi változó életünk kedvező, vagy kedvezőtlen jeleit. Az elfogyasztott élelmiszerek és iparcikkek, az igénybevett szolgáltatások tömege, minősége, fontos fokmérője az életszínvonal alakulásának. Igaz, a lakosság szükségleteinek egy részét saját termeivényeiből elégíti ki, tény viszont, hogy elfogyasztott, vagy felhasznált javaink 80—83 százalékát áruvásárlás útján biztosítjuk. Jövedelem és vásárlás Megyénk lakosságának áruvásárlása a megye gazdasági, társadalmi életében végbemenő változásoktól függően alakult. A fejszabadulás előtt fogyasztásunk rendkívül mélyponton volt. A felszabadulást követően a fogyasztás nagyobbik hányada még a saját termelésű termékekből származott, az áruvásárlás csak kiegészítő szerepet töltött be. A mezőgazdasági termelési kedv fokozása, a foglalkoztatottság növekedése következtében az ötvenes évek közepétől élénkült a vásárlás, de a növekedés mértéke nem érte el az országos átlagot. Megyénk mezőgazdaságának szocialista átszervezése új helyzetet teremtett. Alapvető változás, hogy a lakosság szükségletének nagyobbik részét a kereskedelemből (központi árualapokból) szerzi be. Ugyanakkor csökkent a saját termelvényekből történt fogyasztás. Ez az „átállás” olyan gyorsütemű, hogy több területen feszültséget eredményez. A házi sü- tésű kenyér helyett „pékit” kellett biztosítani. Meg kell oldani a tejellátást csarnokokból. Több gyümölcsre, és húskonzervre van szükség. Növekszik városon és falun egyaránt a hús-, húskonzerv készítmény iránti igény, melyet csak fokozatosan tudunk kielégíteni. Lényeges változás tapasztalható a pénzjövedelmek felhasználásában. Az 1950-es években még a lakossági kiadások között a termelési rendeltetésű költségek és a földvásárlásra fordított kiadások jelentkeztek. Az átszervezés után a lakásépítés, és az. ehhez kapcsolódó építőanyag, tartós fogyasztási cikkek, mosógépek, rádió, televízió, motorkerékpár bútor vásárlása került előtérbe. Több jutott már az öltözködésre is. 1960-ban például csupán egy év alatt 14 százalékkal több ruházati cikket vásárolt a megye lakossága, mint az előző évben. Az 1960-as évek első felét a lakossági szokások erőteljes megváltoztatása jellemzi. A változások hatása tükröződik az áruforgalom alakulásában és annak szerkezetében, öt év alatt az áruforgalom 29,2 százalékkal emelkedett. A központi ellátás fokozottabb igénybevételét tükrözi, hogy ebben az időszakban az élelmiszerforgalom 43,5 százalékkal, az iparcikkek forgalma pedig 18,6 százalékkal nőtt. A rohamosan növekvő élelmiszer vásárlásban a foglalkozási struktúrák változása, a paraszti lakosság élelmiszer vásárlásának emelkedése és a kínálat javulása játszott döntő szerepet A Politikai Bizottság 1965. augusztus 3í-i határozata alapján végrehajtott megyei iparfejlesztés több, mint 14 000 fővel növelte az iparban foglalkoztatottak számát a III. öt. éves tervben. A mezőgazdasági termelés kedvező alakulása, a felvásárlási árak emelése pedig a termelőszövetkezetek további erősödését, a tagsági jövedelmek növekedését eredményezte. Emellett a pénzbeni társadalmi juttatások kiterjesztése 1« tovább növelte a lakosság jövedelmét. E három alapvető tényező együttes hatásaként 1965—70 között megyénk lakosságának pénzbevétele 80 százalékkal nőtt, a kiskereskedelmi áruforgalom pedig közel a duplájára, 90,7 százalékkal. Ebben az időszakban az áruforgalom összetétele az iparcikkek vásárlása felé tolódott éL A tartós fogyasztási cikkek forgalma például 2,7-szeresére nőtt 5 év alatt. Az egy lakosra jutó kiskereskedelmi áruforgalom csaknem megkétszereződött. Míg 1965-ben 5606,— forint áruvásárlás jutót évi átlagban egy lakosra, 1970-ben már 10 094 forint. Ezzel a növekedéssel 10 százalékkal sikerült a megyei mutató országoshoz viszonyított arányát javítani ás azt 75 százalékra megközelíteni. A növekvő áruforgalom egyre sürgősebben vetette fel a kereskedelmi hálózat fejlesztését és a szakemberek képzését. Az 1950-es években lényegében nem építettünk új kereskedelmi létesítményt, csak elenyésző bővítésre került sor. Az 1960-a« évek első felében, főleg a szövetkezeti kereskedelemben bontakozott ki a tervszerű és tudatos hálózatfejlesztés. Az állami kereskedelem fejlesztése „behatárolt” volt, mivel a központi és a tanácsi pénzeszközök felhasználásánál a termelő, az egészségügyi és az oktatási beruházások szerepeltek kiemelten. így a kereskedelmi beruházásokra csak minimális támogatás jutott. Nagyarányú korszerűsítés A III. ötéves tervidőszak itt is döntő változást eredményezett. A kiskereskedelmi hálózat 70 üzlettel, több mint 65 000 négyzet- méter alapterülettel bővült. Növelte a hálózat teljesítőképességét, hogy egyre szélesebb körben alkalmaztuk az önvizsgálási formát. Ezerkilencszázhetvenre lényegében befejező- . dött a nagykereskedelmi hálózat korszerűsítése is. Ennek kedvező hatása egyrészt az áru utánpótlás, javulásában, másrészt a helyiségek kiskereskedelmi célra történő hasznosításában jelentkezik. Az 1970-es árvíz jelentős károkat okozott a kereskedelmi hálózatban is. A keletkezett károkat a sokirányú társadalmi segítséggel sikerült már 1972-re helyreállítani. A lakosság áruvásárlása azonban — a jövedelmek egyéb irányú leterhelése miatt — 1971-ben és 1972-ben nem emelkedett a tervezett ütemben. 1973-ban aztán a megyénkre már több éve jellemző dinamikus ütemben. 10,6 százalékkal, az országos ütemet meghaladó mértékben — emelkedett az áruforgalom. Pénzeszközeinket a korszerű, a nagy alapterületű létesítmények építésére összpontosítottuk. Vállalati és szövetkezeti beruházásainkat a Belkereskedelmi Minisztérium, a SZÖ- VOSZ és a tanácsok jelentős összeggel támogatják, ennek eredményeként évente Í0—11 ezer négyzetméterrel bővült a megye kiskereskedelmi hálózata. A Nyíregyházán ez évben átadásra kerülő két iparcikk áruházzal lényegében befejeződik a megyét átfogó iparcikk áruházi rendszer kialakítása. így a jövőben anyagi eszközeinket — városon és falun egyaránt — az alapellátást nyújtó ABC áruházak és olcsó étkezést biztosító vendéglátó helyek építésére koncentráljuk. Emellett nénk a lakberendezési cikkek értékesítési feltételeit javítani ég a növekvő idegenforgalom fogadására felkészülni. Tizenötezer kereskedelmi dolgozó A megye értékesítő apparátusában több, mint 15 000 kereskedelmi dolgozó tevékenykedik. Felelősségteljes munkájukra utal, hogy évente több, mint 7—7,5 milliárd forint értékű árubeszerzésről, őrzéséről és értékesítésről gondoskodnak. A szakember-utánpótlást tanuló- és szakközépiskolánk oldja meg. Évente több száz fiatal ég felnőtt szakember képzé- zését végezzük. Emellett egyre több érettségizett fiatal választja élethivatásul a kereske. delmi pályát. A képzéssel egyidejűleg végezzük a kereskedelmi dolgozók továbbképzését. Jelenleg a különböző oktatási formákban a kereskedelmi dolgozók több, mint egynegyed» vesz részt. Jövő szeptemberben Nyíregyházán új oktatási központot adunk át. amelynek segítségével színvonalasabbá tesszük a szakemberképzést. Az iskola mellett 100 személyes kollégiumot is építünk, mely biztosítás arra, hogy a megye legtávolabb levő területedre 1» tudjunk szakembert képezni. Célunk a megye lakossága igén veihez alkalmazkodó. kiegyensúlyozott áruellátás megteremtése. Ehhez több szakemberre, további hálózatfejlesztésre és megfelelő árualapra van szükség. A kereskedelmi dolgozók képzését ég továbbképzését képesek vagyunk megoldani, és néhány éven belül a szüksége» szakképzettségi szintet elérni. Az irányító éa vezető munkára több felsőfokú végzettségű szakember kellene —, ezt erőfeszítéseink dt- lenére sem tudjuk egyhamar megoldani. A hálózatfejlesztés eddigi eredményed tehetővé teszik, hogy az ellátatlan területed problémáját néhány éven belül megoldjuk. • egyre több korszerű boltot építsünk. Az ű| egységek építését elsősorban olt tervezzük^ ahol az ellátás jelenleg megoldatlan, vagy a meglevő boltok korszerűsítése már nem cél- szerű. A felmérést már elvégeztük, eszerint közel 100 ezer négyzetméter alapterület -bő- vítésre lenne szükség. Ilyen mértékű fejlesz- tésre az V. ötéves tervben sem teszünk kéi pesek. Ezért a 65—70 ezer négyzetméter megépíthető alapterületen túl, a meglevő tartat lékok jobb kihasználásával kívánjuk a vásár - Iá« körülményeit javítani. Az ön ki szolgáié» ' további elterjesztésével, jobb munkaszervezési sei. gépesítéssel és egyéb új módszerek bevezetésével a meglevő hálózat átewutflrtpMj sége jelentősen növelhető. Növelni kívánjuk a kereskedelmi mglgtU tatást. Űj létesítményt már csak úgy nyítunkQ hogy azok szakmai jellegüknek megfelelő valamennyi szolgáltatást kötelesek a vásár<őtoJ nak nyújtani. Az élet bizonyította: helyes, ha a nagyobb településeken az áruellátást többi kereskedelmi szerv végzi. Az egészséges ver. eeny jobb ellátást, udvariasabb kiszolgálás» eredményez. E helyes gyakorlatot érvénye*** terű kívánjuk fejlesztési politikánkban' Szeretnénk, ha a terméig váSLalatelt =3 a sütőipari és tejipar! vállalathoz hasonlóan — bátrabban vállalkoznának a 'lakosságnak történő közvetlen értékesítésre. Egyre több termelőszövetkezet váHa5 részt a lakosság zöldség-gyümölcs és egyéb termékekkel tön» ténő ellátásában. Reméljük, saját tagságúét! jobb ellátása érdekében a jó példát a jövő- , ben még több tewwrióezóvefkezet k8ve>ll Többszázezren a pultoknál Az áruforgateea alaSuTásának «redmAueg vagy kevésbé eredményes bonyolítása politikai jelentőségű. Megyénk kereskedelmi hálózatában naponta több százezer ember fordul meg. A vásárlás sikerétől függően mond véleményt gazdaságpolitikánk helyességéről, » párt életszínvonal politikájának gyakorlatáról. _ í Igaz. ma még nem vagyunk kénesek 4 lakosság rohamosan változó Igényét valamennyi áruféleségből azonnal kielégíteni. And az az ütem és törekvés, amely megmutatkozik az áruforgalom gyom emelkedésében, egyre jobban oldja a ma még megtevő feszültségeket. 1973-ban az egy lakosra jutó áruvásán- lás már meghaladta a 12 000 forintot 1975-bem terveink szerint ez eléri a 15 000 forintot. Céljaink megvalósításához a tervidőszak végém évente 9—9 5 milliárd forint áruforgalmai kell lebonyolítani. Kereskedelmi dolgozóiakat és a bővülő kereskedelmi hálózatot kénesnek tartom a megnövekedett feladat elvégzésére. A gyorsan változó igényeket a lövőben H csak fokozatosan tudjuk kielégíteni. Azt viszont — éppen ebben az ünnepi hangulatban — jobban észrevesszük, hogy évről-évre szebben öltözünk, kulturáltabb a lakásunk és vastagabban terített asztalhoz ülünk. S hogy eg így van. ebben része van a mewei kereskedelem egyre javuló tevékenységének is. Dr Hagymás! Józsid) Korszerű, szép ABC áruházát kapott Nyíregyházán, a Jűsaváros. (Hammel József fetvéteM
