Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)

1974-04-13 / 86. szám

!fW. ftprttlg W WSJ5T-M AST ARORSZAÄ t <*W „A hirdetésre jöttem...” Ha nyolcra jár, akkor hétszáz Be kell vallanom, megté­vesztettem embertársaimat. Mentségemre szolgálton, hogy ha a valódi szándékommal kopogtatok, sok helyen rö­vid úton kitelték volna a szűrömet. Albérletet keres­tem. Kiírtam néhány apró- hirdetést. és a nyakamba vettem a várost. F;<»v szoba, amely konyha — Tessék, kérem, beljebb fáradni. — Hajlott hátú öregúr tessékel a belvárosi, harmadik e/neleti modern lakásba. A saját szobájába vezet — enyhén ijesztő lát­vány. A berendezés egy új konyhaszekrényből és egy rettentő régi nekamiéból áll. A háziúron télikabát van, a gázfűtésből csak a csöveket használta: száradó fehérne­mű csüng mindenütt. — Hát, kérem, ön a tizen­hetedik, aki ki akarja venni a szobát — azzal nekifog el­mesélni elődeim történetét. A negyediknél megkérem, mutassa meg a kiadó szo­bát — Az, kérem szépen, a kas szoba, a többit már ki­adtam — és kiderül hogy a lakás háromszobás, az albér­lőkön kívül egyedül lakik benne. A konyhába vezet. Közli hogy ez a kis szoba. Köves, berendezése egy ru­hásszekrény és egy vízcsap. Használható. — Mostanában már nem kell fűteni — siet megnyug­tatni — ha mégis fázni tet­szik kitűnő villanykályhát lehet kapni ezemégy-ezeröt- száz forintért. — És mennyit kellene fi­zetni? — Négyszázat kérek... de — tanárként mutatkoztam be — önnek mint pedagógus­nak háromötvenért kiadom... „Különbejáratú bútorozott nagy szoba...” Kis ház a vá­ros központjától nem mesz- sze. A kiadó szoba külön- bejárata abban merül ki, hogy saját ajtaja van — egyébként egy másik szobá­ból nyílik. Amíg a háború előtti bútorzatot nézegetem a házigazda kérdések pergő­tüzébe fog. Ki vagyok, mi vagyok, a feleségem hol dol­gozik. van-e gyerekünk? Alig győzöm a válaszadást. Végül én kérdezek. — Mennyi az ára? A főbérlőielölt hosszasan dörzsölgeti borostáit, majd máig ismeretlen okból azt kérdezi: — Mikor mennek el reg­gel? — Nyolcra járunk... — Akkor hétszáz — böki ki a rejtélyes következtetést. Minden kiadó Város végi társasház. „Üres, nagy szoba konyhahasználat­tal kiadó.” Testes férfi nyit ^ ajtót, intenzív borszagot áraszt. — A szoba ügyében jöt­tem... — Uram! — mondja hatá­rozottan — én az egész la­kást kiadom. Érdeklődve nézek körül, a gazda lelkesen mutogatja a lakást A hirdetett szoba va­lóban nagy és üres. Van még egy félszoba és mellék­helyiségek. A terepszemle után felteszem a szokásos kérdést... — Ezemégyszáz a lakás... De legalább háromévi előre fizetéssel. — És a szoba-konyha mennyi lenne? — Nézze, a harmadikon a kis szobáért fizetnek nyolc­százat. Szerintem ez a nagy is megér annyit... Természe­tesen ez is előre fizetéssel. Meg sem említem neki, hogy miniszteri rendelet tilt­ja albérletkiadásnál az előre fizettetést. A múlt századi házikó gaz­da ia egy idős házaspár, mindketten nyugdíjasok. A néni fogad kedvesen, lelke­sen. A szoba közepes mére­tű, de rendkívül alacsony és a pici ablakok miatt félho­mályos. — Hát, bizony, a fal csú­nya. de már az ünnep előtt nem akartam festetni, meg aztán — nevet huncuikásan —, gondoltam, hátha valami festő veszi ki... — Az előző lakók most költöztek el, hatszáz forintot fizettek... — Aztán, ha érdekli ma­gukat, lelkem, siessenek, mart jönnek az érdeklődők... kél rossz kőzüL. Szép családi ház egv mel­lékutcában. A főbérlő nincs otthon, néhány albérlő fo­gad. Jókora szárnyas ajtó, furcsa rajta, hogy mindkét szárnyán kilincs van. Kide­rül. hogy egy nagy szobát választottak ketté, a fal • ép­pen az ajtó közepénél húzó­dik. Az egyik félszoba — a szó szoros értelmében az — kiadó; még lakik berme egy lány, elsejével kiköltözik. Árat nem tudnak mondani az albérlők, ők általában há­romszázat fizetnek. Hatan vannak. És így tovább. Nem vol­tam az új lakótelepi házak­ban. Tudom viszont, hogy ott lényegesen magasabbak az árak. Albérleti "omdjainkkal már nagyvárosi szinten vagyunk. Tarnavölgyi György Fehér szoknya, piros kötő, rozmaring TAKARÍTÁS, meszelés, li- cselés. mosás, vasalás, favá­gás, istállópucolás — ez hoz­ta az ünnepet akkoriban — emlékezik az ajaki Kovács István. Négy-öt napra előké­szítettünk mindent. VLnágva- sártiappal aztán megkezdő­dött. az ünnep, akkor már kevesebb volt a dolog. Hús­vét első napján volt a szen­telés, onnan mindenki sza­ladt haza, mert úgy tartotta egy régi mondás, hogy aki akkor nem bír szaladni, ké­sőn kapál be! Otthon aztán körbeülték az asztalt — nem hiányozhatott senki a csa­ládból —. megvágták a tá­nyérokat sonkával, kolbász- szál, kitették a pálinkát meg a jó bort — és megkezdő­dött a vigalom. HU SVÉT második napján volt a locsolódás. A gyere­kek kezdték reggel — míg ki nem hajtott a sertéspász­tor. mert ha későbbre hagy­ják. a disznók felkapkodják a tojásokat. Ebéd után in­dultak a férfiak. A lánvok a kaouban várták őket. Elő a vödör viz — volt nagy si- kongás! Nem is tudom hány­szor cseréltek ruhát a lá­nyok akkor egy nao. Nem voli még kölni rsak a nao fiának meg a főjegyző fiá­nak. Mi a szegényebbek kúti vízzel áoolffatfuk a lányokat. Nem mondom hogv elvan nagvon lő volt- mer* sokan kanták attól még tüdőgyul­ladást is. SZÉP volt a7 azért — em­lékezik Balogh Józsefné — jöttek a legényeik, mályva meg rozmaring volt a ka­lapjukhoz tűzve. Akinek sze­retője volt, az fogott maga mellé néhány cimborát, úgy mentek a lányhoz. A locsolás után betessé­kelték őket a házba, kínál­ták őket ezzel-azzal, elidőz­tek egy kicsit. Miről beszél­gettek ilyenkor? Hát a kí­nálás volt csak, mert az is tudomány ám! A lányok párjával adták a hímest, de nem kellett mindenkinek, aki már ivott egy kicsit, ami­kor kilépett a kapun mind a falhoz vágta. Az okosabb- ia összeszedett néhány szá­zat. Akkoriban még nem volt festék, hagymahaijal festet­tük a tojásokat. Beletettük a tojás mellé a forró vízbe, olyan szép sárga lett mint a nap. Gabonaszárral is gyak­ran csináltuk, attól meg zöld lett mint a tavaszi Vetés. Pénzt nem adtunk akkor —, egyik szegény a másik sze­génynek ugyan miből is adhatott volna? VOLT azért egy-két *ur- csaság. ahogy most vissza­gondol az ember. Az asszo­nyok kinn ültek a kaouban. és számolták, hogy melvík tőnvhnz hánv lovőrjv tér he. Akinek a legtöbb locsolója "olt annak aztán gvbrsan hí­re ment — az lett a leffka- DÓsabh lánv a faluban. De nem mindig a lányt, a szép­séget locsolták — hanem a vagyont... A fiúkat biztatták otthon: menj oda te. mert az gazdag, egyedüli lány. övé a szita, a rosta! Mert úgy fi­gyelték azt Akkor hűsvétban. hogy na, ezt a lányt mái bálba is elvitte, most-meg is locsolta — szüret után vár ható a lakodalom. Este hét után már nem vették kedv< sen a locsolódót — mert a/ \ a sötétben már nem látja a nép._ nem tudják- számolni a többihez! Harmadnap aztán valamit visszaadtak a lányok, váriák a fiúkat a kertek alatt és öntötték rájuk a vizet ahol érték. TETSZETTEK nekem azok a régi szokások nagyon. A fiatalság volt a legszebb benne. A hófehér ruha a pi­ros kötővel — de szép is volt! Emlékszem egyik fonó­asszonytól mentünk a másik­hoz. amelyik szebb rozma­ringot tudott fonni a ha­junkba. De azért drága mu­latság is volt egy ilyen hús­vét. a szegénynek. Kellett az új ruha minden lánynak, s bizony volt úgy, hogy sokáig koplaltunk egy-egy szép ru­hát az ünnep után. De meg­érte a mulatság! Zsongott az egész falu, minden utcá­ból hallatszott az énekszó. És ezeken a napokon mindig sütött a nap... Alakon nagy szokása volt a húsvéinak. de ma nem ta­lál tivet. Egvre kevesebb a locsoló, a gyerekek Is teher­nek érzik, ha küldik őke? TTev látom otthon sem ké szülnek aonvim mőg a k-5 lőrxiot is a boltból veszik Ki van írva a bot tail óm hogv a húsvéti kalács ára tizennégy forint... Kolláth Adrienne Cél: a gáton belül élni Segítség az áttelepülőknek Meglehet, talán furcsának tűnik árvizes gondokról szól­ni négy esztendővel a fáj­dalmas emlékű elemi ka­tasztrófa után. Mégis, most ismét az 1970. évihez hason­ló emberi, anyagi problémák foglalkoztatják országos és megyei szerveinket. A Szamos—Túr-közi ár-' vízvédelmi gáton kívül ma­radt községekben: Komlód- tótfaluban. Nagygécen.. Kis­hódoson, Nagyhódoson és Garbolcon az odavalósiak egy része ott maradt a falu. jában az épülő gát miatt el­rendelt újjáépítési tilalom ellenére. Megrongálódott, fé­lig összedőlt, s az úgy- ahogy helyreállított lakásaik­ban élnek ma is. A lakos­ság száma egy-egy község­ben nem nagy. Tudomásunk szerint például a Nagvgécen visszamaradt családok szá­ma nem éri el az ötvenet, Kishódoson pedig még a har­mincat sem. és így tovább... _ Közintézményeket. iskolát ~ kell fenntartani. (Az emlí­tett Nagygécen tizenegy gyerek jár a helyi iskolába!) Működik * posta, gondos­kodni kell egészségügyi, élelmiszer- és egyéb ellátá­sukról csak úgy, mint a rendszeres napi autóbuszjá­ratokról. Életkörülményeik — elképzelhetően — ezekkel együtt is rendezetlenek. így nem állandósítható! Ezért lett ezeknek a családoknak a gondja ismét országos ügy is: a Minisztertanács határo­zata alapján a megyei ta­nács elnöke a közelmúltban intézkedési tervet adott ki. amely lehetőséget ad az öt község lakóinak a tervszerű, szervezett áttelepülésre a megye bármely községébe. Az áttelepülőket nem csak ingyenes telekkel segíti^.., a tanácsi szervek a választott községekben. városokban, hanem messzemenően töre­kednek majd gondoskodni í elhelyezésükről, munkábaál- | lásukról, új környezetükbe illeszkedésükről. Az OTP-től : 150 ezer forint összegű ka­matmentes építési kölcsönt kaphatnák, s további 30 ezer forintot évi 2 százalékos ka­mattal. A régi, az „otthon­maradt” házhelyüket kert­jüket zártkertként megtart­hatják, művelhetik, ezzel élvezhetik annak jövedel­mét Mindezeket az elmúlt hónapokban falugyűléseken ismertették az öt község la­kosságával, hangsúlyozva, hogy az átteleoülés nem kényszer: minden család döntse el maga a jövőjét Döntöttek. legtöbben oko­san, az áttelepülés mellett. Sorra érkeztek és érkeznek az egyéni és csoportos je­lentkezésbe. A többség a legkedvezőbb adottságú hely­ségekben ; Csengerben. Csen. gersimán, Méhteleken, Fe­hérgyarmaton, Mátészalkán, illetve Nyíregyházán kíván­nak maguknak szerény, tisz­tes otthont egy-két szobás komfortos lakást építeni. A Nagygécen. Kishódoson élők zöme kollektív áttele- pülés mellett döntött Több mint húsz nagygéci csalá­dot már kijelölt házhely várja Nyíregyházán, a déli ipartelep melletti lakóne­gyedben nyitott új utcában. A városi tanács műszaki osztálya, amely eddig is megkülönböztetett figye­lemmel kezelte a géciek ügyét, soron kívül adná az építési engedélyt, az osztály pártcsoport.ja társadalmi munkában elkészíti az épít­kezés komplett tervdoku­mentációját. De nincs kivi­telező! Aztán, ha számolunk egy kicsit..„ bizony az az építési kölcsönösszeg, amely­ből 1970—72-ben felépül ae- tett egy kétszobás komfortos ház, ma már nem elegendő ugyanerre! Tehát: kivitelezés és a költségek. Hogy csa. a legalapvetőbbet emeljük ki a nyitott kérdések, gon lote sorából. A már említett nagyobb, csoportos építkezéseknek nem lesz akadálya a kivite­lezői hiány. Erről az intéz­kedési terv szerint a m revei tanács gondoskodik. De.,., lesznek majd bizonyosan olyan családok is. akik a megye más községeibe eset­leg rokonaikhoz közel köl­töznek. Az így „elszórtan” építkezők számára meg ' ■'> lene teremteni a családi nia. ocm, vagy vállalati se~;* g- nel történő, úgyneveze t ka­lákában építkezés feltételeit, akár társadalmi munkában Kádár Edit Uj lávhőrezelék Bővítés a nyíregyházi erőműben A fokozódó igények tették szükségessé a nyíregy­házi hőerőmű nagyobb ará­nyú fejlesztését. Ennek a törekvésnek egyik fontos ál­lomása volt annak a két éve megkezdődött beruházásnak a megvalósítása. melynek értéke méghaladja a 180 millió forintot. A két ütemben folyó be­ruházás első szakaszában — amelyet az elmúlt év júliu­sában fejeztek be — K>3 milliós forint értékű mun­kát végeztek el a kivitelezői’. A második ütemben újabb kazán és- egyéb, ezt- szolgál-» létesítmény valósul meg. A további távhőszolgáltatás Igények ellátására is gondolt a TITÁSZ. A beruházások az ötödik ötéves tervben is folytatódnak, többek között egy újabb kazánt is meg­rendeltek. A termelt hőmennyiség elegendő a jelentkező igé­nyek kielégítésére. A város­ban jelenleg mintegy - 4500 lakás fűtését, illetve meleg- vízellátását biztosítja a hő­erőműtől kapott energiával az ingatlankezelő és szolgál ­tató vállalat távhő üzeme. Ezenkívül — természetesen — a hálózatba bekapcsolt Intézményeket is, amelyek­nek az összfogyasztásbói va­ló részesedése eléri az egy- harmadot Előzetes számítások see­rim* a város távhőigény« ez év végére, mínusz 29 Celsius-fokos hideg eseten, már eléri a 46 millió kalóriát óránként. Az igény további növekedésével is számot ni kell. hiszen a távfűtésbe beT kapcsolt lakások . száma 1975-ig már hatezer körül lesz. Szükségessé vált egy újabb vezetékpár kiépítése, amely az erőmű hőközpontjától ki­indulva a Bethlen Gábor, a Síp és a Holló utca nyomvo­nalán, a Kossuth u;tcát érint,, ve jut el Jósavárbsba. Az épülő, egyes szakaszain máj elkészült új vezeték nz! üní mérete 506 milliméter, tehát a jelenlegi mennyis égn,. a többszörösét is képes lesz továbbítani. Ez a vezetek, rendszer még ez évben el­készül. .* Ami a továbbá termivaíé- kat illeti: szükség van még a régebben megválósuli 'be­rendezéseik — hőközpantoic — korszerűsítésére. Ezekül a. problémákat a lehetős ! •/. mérten, már a mott kin t- keaS nyári karbantartási1 munkák idején igyekszik megszüntetni a tévhőüzem. Az év végére elkészülő távvezeték már az új köve­telményeknek megfeP ' '»m. 150 fokos forró víz szál! fi á- í éra is alkalmas. Tóth Árpád A tórgyalóteremb<51 A peches belSrS Február 22-e volt és korán reggel. A 28 éves Madácsi István napkori lakos a nyír­egyházi Bocskai úti italbolt­ból bámult ki az utcára. Épp azon töprengett, milyen pec­hes volt az „éjjeli műszak­ban”, amikor meglátta, hogy a rendőrségi autó Napkor felől hajt a város központja felé. „Ezek engem keres­nek" — gondolta, aztán még néhány percig latolgatta, milyenek az esélyei, majd szép lassan elindult a rend­őrség felé. Madácsinak igaza volt. Ahogy felfedezték a napkori betörést, a gvanú mindjárt rá 'erelődött. Először is azért, mert éppen két hete sza­badult a börtönből, ahol há­rom és fél évet ült jogtalan behatolás útján és visszaeső­ként elkövetett lopásért, azt megelőzően pedis? már há­romszor volt börtönben, va­lamennyi alkalommal a lopás legkülönbözőbb változatai miatt. Egy hónap híján összesen öt évet töltött már börtönben. Február 7-én 9280 forint­tal a zsebében szabadult Ez­után utazgatott, szórakozott, ivott ás két hét alatt elúszott a börtönben keresett pénz is, amit azért tartalékoltak ne­ki, hogy ne üres kézzel kezd­jen új életet. Madácsi régi életét folytatta. Amikor el­fogyott a pénze, a szokásos módon, lppással akart szóra­kozásaihoz pénzt szerezni. Február 21-én este ittas ál­lapotban utazott Nyíregyhá­záról Napkorra. Nem célta­lanul tette ezt, hanem a cuk­rászdába és az italboltba akart betömi, mert itt már ismerte a járást. Megvárta, míg elcsendesedik a falu, aztán a cukrászda mellett la ­kó család pajtájából szerzett egy ásót és egy ekekapavál- tót. Fel feszi tét te a cukrász­da raktárát, de pénzt nem ta­lált. Fogta az ásót kibontott egy falat és egy másik rak tárba jutott. Illetve csak ju­tott volna, mert ahol a falat kibontotta, ott éppen öt láda magasságáig felrakva bo­rosüvegek állták útját. Madácsi már nem fújt visszakozt, ha a fal. nem volt vkudáU- miért .Wem» az a sok borosüveg. Nekidőlt és felborította. Harminc u eg összetört, de pechére itt m talált. Átvágta a raktár má­sik falót is, de — pechéna — itt nyolc rekesz magas­ságig felrakva sörösüvegek zárták el a kijáratot. Ez már végképp feldühösítette, ezért ezt is felborította, pénzt azonban nem talált Zse!ide­vágott 4 doboz cigarettát, egy gyufát, megivott egy üveg jaffát és a hajnali vonattal Nyíregyházára utazott. A többit már leírtuk: mi­kor meglátta a rendőrségi kocsit, azt hitte őt keresik, és ezért önként jelentkezett Madácsi a szövekezetnek 2286 forint kárt okozott. A nyíregyházi járásbíróság többszörösen visszaesőként, jogtalan behatolás útján elkövetett lopás bűntettének kísérletében és lopás vétsé­gének kísérletében mondta ki bűnösnek és ezért 3 év és 6 hónap szabadságvesz l re ítélte, négy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, kö­telezte a kár megtérítésére és arra, hogy a szahadság- vesztés ideje alatt kényszer­elvonó kezelésnek vesse alá magát. A szabadságvesztést fegyházban kell letölteni. As ítélet jogerős. (baloghl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents