Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)
1974-04-13 / 86. szám
Í374, április Í3. ' RgBgT-MXSfAfiÖSSZÁS S. oiM HÉT VÉCÉN Kockázat f\e^y Gyula bácsi, a Gundel étterem nyugal- ß ß mázott szakácsa, jelenleg a Zala megyei Rádó község kis étkezdéjének vezetője alighanem az egyik legmagabiztosabb ember szép ha- iánkban. Bátran megkockáztatom ezt a kijelentést, mert amit ő kockáztat a nap minden órájában, áz az igazi bátorság. Aki azt hinné, hogy a nyugalmazott . szakács felcsapott kötéltáncosnak, vagy tűznyelőnek, esetleg szobapincsi helyett oroszlánt tart otthonában, téved. Gyula bácsi ezeknél sokkal békésebb és hétköznapibb merészségre vállalkozott Bizonyára olvasták, hogy Dely bácsi mini vendéglőjében a fogyasztásért nem kérnek pénzt, üresen maradt a fizetőpincéri státusz. Itt az a szokás, hogy a vendég, miután elfogyasztotta ebédjét, vacsoráját, távozáskor az ajtónál lévő kasszába annyit tesz, amennyit neki a vendéglátás megért. Ebből következik, hogy ha ízlett a töltött káposzta vagy a marhafelsál. a vendég nem sajnálja a pénzt, s ha csupán fanyalogva ette. tehát nem ízlett az ebéd, nem fizet érte semmit. Nyugodtan távozhat, senki sem rohan utána, cehhet lobogtatva a kezében s fenyegetőzvén a rendőrséggel. Vágy fogott el. hogy magam is részese legyek ennek a rendhagyó vendéglátásnak. Csak amikor számot vetettem, b^gy milyen költségek fejében utazhatnék oda. rájöttem, hogy többe kerülne a leves, mint a hús. így csupán képzeletben nyitottam be a aunivendéglőbe s nagy meglepetésemre nyomban egy pohár kisüstivel tisztelt meg a főnök, mert itt ez minden új vendégnek „hivatalból” kijár. De milyen a képzelet! Amíg lelki szemeimmel gyönyörködtem az elém rakott finomságokban, eltűnődtem azon: 'nálunk miért nincsenek ilyen bátor és magabiztos emberek, akik ekkora kockázatra is képesek. Mert Dely bácsi az anyagi biztonságát teszi nap mint. nap a tétre, hiszen elméletileg elképzelhető, nogv senkinek sem ízlik a feltálalt étel és senki sem fizet egy huncut vasat sem. _ Aztán rájöttem, elvétve azért mifelénk is akad. nak, akik nem riadnak vissza a kockázattól. Nemrég hallottam például termelési tanácskozáson az egyik osztályvezetőtől: „Megkockáztatom a kijelentést: nagy hibát követ el az igazgató elvtárs. amikor nem törődve egészségével olyan sok munkát vállal magára. Bírálom valamennyiünket, hogy hosz- szú ideje elnézzük vezetőnk szenvedését: ml ez, elv- társak ha nem lelketlenség?!” A hallgatóság döbbenten ült a helyén, fel .sem mertek tételezni ilyen nagy bátorságot éppen ettől az osztályvezetőtől. Máskor meg ennek éppen az ellenkezője esett meg. A szúrós tekintetű vezető felállt, végigpásztázta a hallgatóságot'és erélyes, emelt hangon így szólt: „Önöknek alapvető kötelességük volna a vezetőik bírálata, de kényelemből nem teszik meg. Vegyék tudomásul egyszer s mindenkorra, nekem úgy kell a kritika, mint a falat kenyér, én anélkül nem tudok meglenni! (A végén már dühödten csapkodta az asztalt.) Akadnak aztán névtelen bátrak is. akik merészségükért semmilyen elismerést nem várnak. Ezért hagyják le a nevüket az alól a levél alól, amelyben főnökük viselt dolgait, állítólagos törvényellenes tetteit közük önzetlenül a felettes szervvel. S ha már a kockázatot is említettem: ezért sem kell nekünk elutaznunk a Dunántúl távoli csücskébe. Megtörtént már, hogy valaki a nem létező telkén nem épülő lakása fejében tízezreket csikart ki naiv hiszékenyektől. Kérdem én, nem nagy bátorság kellett ehhez? Vagy: hány álmatlan éjszakába került az egy-két vezetőnek, hogy hónapokon át el nem végzett munkát számláztak a partnernek? Minő magabiztosságot kellett ahhoz színlelni s milyen bonyolult bűvészmutatványra volt szükség, hogy a szemfényvesztés teljes sikerrel járjon? Mégis: szükségtelen ilyen nagy vakmerőségek után kutatni, ami egyébként sem általános s még csak nem is jellemző — akadnak kisebb merészségek is. amit legjobb hencegésnek becézni. Mert például aligha van nagy bátorságra szükség ahhoz, hogy fél óljáig várassák az étteremben a vendéget, hogy kelet, len-sülctlen kenyeret rakjanak ki- a polcra a boltban, — mert a vevő — veszi nem veszi — nem kap mást. Enni meg csak kell. s még az az öröm sem adatik meg. hogyha nem ízlik, nem fizetünk érte. Felemlíthetnénk az avas vajat éppúgy, mint a vegyszerrel illatosított burgonyát, a sört, amely gyakran savanyúságával okoz keserű szájízt s így tölti be hivatását. , Ezek jutottak eszembe, míg képzeletben falatozhattam Dely bátyám családias étkezdéjében. Távozáskor megkérdeztem a főnököt: „Mondja. Gyula bácsi, nem fél, hogy mindene rámegy erre a furcsa boltra?” Békésen mosolygott őszülő bajsza alatt, s ezt válaszolta: „Akkor legfeljebb azt mondanám magamnak: jó mulatság volt.” Nem mondom, Dely-dolog! Angyal Sándor A munkásság leiéi képviselik UJ OTF-izoIgáltatás Kisvárdán és Nyírbátorban Az elmúlt években a takarékpénztár Nyíregyházán és Mátészalkán vezette be a lakosság kényelme érdekében az átutalási betétszámla rendszert. Az eltelt idő alatt ez az új szolgáltatás egyre népszerűbb lett a lakosság körében., amit . igazol, hogy Nyíregyházán * közel 2200. míg Mátészalkán csaknem 470 dolgozó igényli az OTP új szolgáltatását. A lakosság kérésének megfelelően a Takarékpénztár Kisvárda és Nyírbátor városokban is bevezeti 1974. július 1-től kezdődően ezt a szolgáltatást. Kisvárdán 252, míg Nyírbátorban 235 dolgozó kötötte meg az OTP helyi fiókjaival a számlaszerződést. Július 1-től az OTP fiókja vállalja a dolgozók számla- követelésének terhére közszolgáltatási díjak kiegyenlítését. egyéb fizetési kötelezettségeinek teljesítését. (S) Szocialista brigád vezetők tanácskozása A közelmúltban összehívták tanácskozásra a Mátészalka üzemeiben működő szocialista brigádokat és a gazdasági vezetőket. Megállapították, hogy a városban háromszázharminchat brigád működik. Tagságuk létszáma négyezer. A mozgalom különböző fokozatait eddig 234 brigád nyerte el. A brigádmozgalomban ötszázhatvan kommunista tevékenykedik. A tanácskozáson hangsúlyozták, a szocialista brigád- mozgalom azért vált a munkaverseny legfontosabb és legnépszerűbb formájává, mert a dolgozók önkéntes elhatározása alapján jött létre. A szocialista brigád azoknak a közössége, akik vállalják a mozgalom hármas jelszavát. És Mátészalka szocialista brigádjainak zömében ma már nem szólam, a „szocialista módon dolgozni, tanulni élni” hármas jelszó. A város brigádjainál terjed az egy brigád, egy iskola, egy óvoda mozgalom. Jelentősek a brigádok társadalmi munkavállalásai. A MEZÖGÉP-es brigádok 150 ezer, az ISG-sek 162 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek 1973-ban. De az állami gazdaság. az ÉRDÉRT. az ÁFÉSZ brigádjai is kiváló munkát végeztek. Mátészalkán a város munkásságának a fele dolgozik szocialista brigádokban. Az eredmények mellett néhány gondról is szóltak a tanácskozás résztvevői. A munkaverseny más formái — újítói, ésszerűsítő mozgalom, üzemrészek közötti verseny egyéni és kollektív felajánlások — ma még nem terjedtek el megfelelően. Sok esetben zavarja a vállalások teljesítését a gyengébb üzem- és munkaszervezés, az előforduló anyag- és alkatrészhiány. Említést tettek a mozgalmon belül a vállalásokban jelentkező formalizmusról. Szóvá tették azt is, hogy a vállalás nem minden esetben van összhangban a vállalat, az üzem terveivel. Felhívták a figyelmet a tanácskozáson a nő, az ifjúsági, — és a komolex brigádok segítésére. Mátészalkán huszonhárom női és harmincnégy ifjúsági brigád alakult. A női brigádok vállalásainál, de főként az értékelésnél gondolni kell arra, hogy a család ellátása, a gyermek- nevelés miatt kevesebb időt tudnak fordítani a tanulásra, általános műveltségük növelésére. A fiatalokat a beilleszkedésbe segíteni kell. A pályakezdés, a munkába állás a fiatalok életének jelentős állomása. A szocialista brigádok vezetőire és tagjaira vár a feladat, hogy átsegítsék a fiatalokat a pályakezdés nehézségein. A brigádok teljesítményét évenként értékelik. Az 1973- as év értékelése ezekben a napokban történik. Ebben jelentős szerepet játszanak az eseményeket hűen rögzítő brigádnaplók. Mátészalkán a brigádok 90 százaléka rendelkezik a naplóval. Gondosan és szépen vezetett naplói vannak többek között az ÉRDÉRT, az ISG, a Szatmár Bútorgyár, a tejipari vállalat, a MEZŐGÉP, a Nagykereskedelmi Vállalat és ÁFÉSZ brigádjainak. Sok a baleset, szigorítják az ellenőrzést ülést tartott a megyei közlekedésbiztonsági tanács Pénteken. Nyíregyházán ülést tartott a Szabolcs- Szatmár megyei Közlekedésbiztonsági Tanács. Az ülésen Bodó József rendőr ezredes, a KBT ügyvezető elnöke megyénk közúti közlekedéséről és a KBT eddigi munkájáról tartott előadást, ezt követően javaslatok, hozzászólások következtek. Az előadó elmondta, hogy megyénk közlekedésére a gyors ütemű motorizácó a jellemző. Megyénkben az országos átlagtól nagyobb ütemben fejlődik a gépjár. műáüomány. Az elmúlt évben az országban átlagosan három és félszeresére nőit a gépjárművek száma, a megyei növekedés négy és félszeres volt. Sajnos, a gépjárművek számának növekedésével nőtt a balesetek száma is. Negatív értelemben változott meg a közlekedési morál. a közlekedésben résztvevők többsége idegesebb. ingerlékenyebb lett. örvendetes viszont — hangsúlyozta az előadó —, hogy az utóbbi hónapokban, a halálos balesetek szánna és a személyi sérülésekkel jéró baleseték száma csökkent. Ez főleg a fokozott közúti ellenőrzésnek köszönhető. Statisztikánk még így is kedvezőtlen : tavaly 935 személyi sérüléssel járó baleset történt megyénkben. A legtöbb Érettségi rend A Művelődésügyi Minisztérium — közlönyében — nyilvánosságra hozta a tanév végi IV. osztályos vizsgák, valamint az érettségi vizsgák rendjét a dolgozók középiskoláiban. A dolgozók gimnáziumaiban a negyedikesek tanév végi vizsgáit május 25-ig kell befejezni. S azok a felsőfokú oktatási intézményben továbbtanulni kívánó dolgozók. akiknek matematikából, illetve fizikából felvételi vizsgát kell tenniük, e két tantárgyból közös érettségi- felvételi írásbeli vizsgán vesznek részt május 28-án és 29-én. Az írásbeli érettség: vizsgák időpontjai: június 3-án, hétfőn magyar nyelv és irodalom, június 4-én, kedden matematika, június 5-én, szerdán fizika, június 6-án, csütörtökön kémia, június 7-én, pénteken biológia. A A dolgozók szakközépiskoláinak és ipari technikumainak idén végző hallgatói, akik felsőfokú oktatási intézményben kívánnak továbbtanulni — s matematikából, illetve fizikából felvételi vizsgát kell tenniük — ugyancsak május 28-án és 29-én vesznek részt e tárgyakból közös érettségi-felvételi írásbelin. A dolgozók szakközépiskoláiban az írásbeli érettségi vizsgák június 3-án kezdődnek, s a vizsga- szabályzatban előírt tantárgyi sorrendben zajlanak le. balesetet sorrendben a motorosok, az autósok és a kerékpárosok követik el. Me. gyértkben az országos átlagnál magasabb az ittasan vezetők száma. Főleg az ittas motorkerékpárosok és a kerékpárosok okoznak baleseteket. A rendőrség újabban gyakrabban ellenőrzi a gép- járművezetők alkoholfogyasztását és szigorúbban büntetik az ittas gépjármű, vezetőket. A fokozott ellenőrzés ellenére még mindig sok a ki- világítatlan kerékpár és lovaskocsi. ezek pedig különösen veszélyeztetik a köz. lekedést. ezért a KBT tagjai és a rendőrség több intézménynél felhívta a közlekedésben résztvevők figyelmét a veszélyre és kérte az illetékeseket, hogy fejtsenek ki nagyobb propagandát, a veszély elhárítására. Gondot okoz az is, hogy a gyalogosok többsége türelmetlen, sokan önmagukat is veszélyeztetik, amikor nem a kijelölt helyen lépnek az úttestre. A városiasodás, a koncentrált közlekedés újabb baleseti forrást jelent. Figyelmeztető a statisztika. amely szerint tavaly megyénkben az összes baleset fele Nyíregyházán, vagy a nyíregyházi járásban következett be. Még mindig sokan autópályának tekintik a lakott területet, az elmúlt évben száznyolcvan baleset történt gyorshajtás miatt. A szomorú statisztikán a rendőrség és a KBT felvilágosító munkával is segíteni akar. Az elmúlt hónapokban több helyen rendeztek közlekedési vetélkedőket, az úttörőket is hatékonyan oktatták a közlekedés szabályaira. Megyénk több községében tartottak közlekedési akadémiát, ahol a KRESZ-ről és a közlekedési morálról volt szó. Hasonló rendezvényeket a jövőben is tartanak, még ebben a hónapban megnyitják Nyíregy. házán a „Közlekedjünk helyesen” című kiállítást, amelyet több településen is bemutatnak. Tervezik, hogv a nagyobb vállalatoknál önkéntes csoportokat szerveznek, amelyek segítik majd a KBT munkáját. Szombati levél Az ÁFÉSZ elnökének 4461. Nyírtelek Tisztelt elnök elvtárs! Talán váratlanul éri Önt ez a levél és talán nem is örül majd neki. Nem csak azért, mert amit írni akarok, az eddig is elég sok bosszúságot okozott Önnek, hanem azért is. mert nem vet túlságosan jó fényt a szövetkezetre. a belső ellenőrzés hatásos működésére. Egy boltjukról, pontosabban annak volt vezetőjéről, Misák Miklósról van szó, akit Önök tavaly egy leltározás után elbocsátottak a szövetkezettől. Elbocsátották, mert 6000 forint értékű festéket találtak a leltározók, olyan festéket, amelyet Misák nem a kereskedelemben szokásos szabályok szerint szerzett be. Volt néhány üveg pálinka is, amit a belső ellenőr úgy talált, hogy nem eredeti a palackozás, aztán napirendre tért a dolog felett azzal, hogy akkor nem kell leltárba venni. A leltárt követően furcsa dolgok derültek ki a dózsa- szőlői boltról, a bolt raktár- készletéről és magáról a bolt Vezetőjéről is. Mindenekelőtt az. hogy a festéket Czinó Lászlótól, a MEZŐGÉP Vállalat 26 éves festő csoport- vezetőjétől vette, aki 1971 óta folyamatosan lopta a munkahelyén megspórolt festékeket. Még munkaidőben kívül rakta a kerítésen, este pedig, amikor senki nem látta, visszament és elvitte a boltvezetőnek. Misák fizetett. természetesen a bolt, a szövetkezet pénzéből, a festéket pedig berakta a raktárba, mintha az a bolt készlete lenne. Ha csupán ennyi történt volna, nem írtam volna önnek e levelet. Nem. mert ön. mint egy nagy szövetkezet elnöke nem állhat minden boltosa sarkában és nem ellenőrizheti éjjel-nappal minden dolgozóját. Azért sem tehetné, mert a szépen fejlődő szövetkezet sok fontos, más irányú elfoglaltságot ad és mert a városközelség speciális feladatokat ró a szövetkezetre, a vezetőkre a lakosság ellátásának állandó javításában. Más volt tehát az ok. ami írásra késztetett. Az. hogy Misák Miklós nem 1973-ban kezdte beszerezni áruit a szövetkezet megkerülésével és még csak nem is 1971-ben. amettől Czipó lopta a festéket. hanem szinte attól az időtől becsapta a szövetkezetei és a vásárlókat is. amióta a szövetkezet boltvezetője lett. 1968 óta volt az Önök dolgozója és még egy év sem telt el. már súlyos, kétezer forintos bírságot kellett rá kiszabni a vásárlók megkárosítása miatt. 1970-ben pálinkával kezdte a ..magánárusítást”. Megvett néhány litert, aztán féldecis, kétdecis üvegekbe töltöttje, és így adta el legalábbis azoknak, akiket be tudott vele csapni. A pálinkáért egy kerékpárral fizetett, amit g, bolt készletéből adott. Ebben az évben fedezte fel. hogy milyen jól lehet kereskedni a varrótűkkel. Idegen, csehszlovák állampolgároktól vásárolt 6 forintos áron és ezt, adta el Dózsaszőlő lakóinak. Csomagonként 29 forintért! A pénzt ezek beszerzésére is a bolt kasszájából vette és könnyen lehet, hogy néha elszámította magát, mert 12 és fél ezer forintos leltárhiánya volt. Büntetése 30 százalékos nyereségelvonás volt Egy évvel később, 1971- ben már nagyobb dolgokkal foglalkozott. Szovjet porszívókat. dinamókat árult, amit már ki sem lehet deríteni, honnan szerzett és „természetesen” ezt sem rendes áron, hanem jóval drágábban adta. Ebben az évben ismét nem volt szerencséje, mert egy ellenőrzésnél a vásárlók megkárosításáért újabb bírságot. 3000 forintot fizettettek vele a kereskedelmi felügyelőség dolgozói. Mivel a szúrópróbaszerű ellenőrzés nem fedte fel az idegen eredetű árukat, így ezért nem tudták megbüntetni. Misák pedig tovább „magánkereskedett”. Lágyhuzalt szerzett, de nem huzalként árulta, hanem me£- fonatta és gépfonatként értékesítette. Ennek értéke is meghaladta a H ezer forintot. Honnan, honnan nem, 18 és fél mázsa pétisót; is szerzett és ezt is eladta, de nem mondott le t • ábbra sem a festékről, a dinamóról. a varrótűkből eredő haszonról és a pálinkapalackozásról sem. egészen addig, míg a szövetkezet dolgozója volt. Misák Miklós most bíróság előtt fog felelni tetteiért, mert az ügyészség üzletszerűen. jelentős mennyiségű árura a szövetkezet működésével leplezett üzérkedés, foglalkozás körében elkövetett orgazdaság és jogtalan elsajátítás miatt emelt vádat ellene. Nem ez volt tehát a levélírás oka. mert Misák minden bizonnyal megkapja majd büntetését. Ez az ügy — az én megítélésem szerint — jóval több. mint egy ügyeskedő boltos „áldásos” működésének jó. vagy rossz értékelése. Mert ahhoz, hogy valaki négy évig szinte mindennap becsapja a vásárlókat. a szövetkezetét, ahhoz igen sok köze van — ha egyáltalán volt? — a felületes ellenőrzésnek. És a belső ellenőrök mulasztása a szövetkezet vezetőjének mulasztása is, hiszen a vezető egy személyben és elsősorban felelős a szövetkezet tulajdonáért. a szövetkezeti tagság érdekeiért és hát végül az sem mindegy: milyen a vásárló véleményé a szövetkezetről. az ellátásról, ezen túl az árpolitikáról. amelyet mindenki a pénztárcáján keresztül mér. Dózsaszőlőben nem alakulhatott ki valami jó vélemény! Balogh József
