Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)

1974-04-12 / 85. szám

fíTi. IpríRs TS: f. ofM Kádár János beszéde ^Folytatás a 2. oldalról) A mostani tárgyalások so­rán megkülönböztetett fi­gyelmet fordítottunk a ma­gasabb típusú gazdasági együttműködés előmozdítá­sára, közös vállalkozások ki- -> alakítására, középtávú és távlati terveink összehango­lására. A népeink javát szol f|'ló kapcsolataink egyéb területe­ken is gyümölcsözően fej­lődnek. Kulturális együttmű­ködésünk szocialista értéke­inket gazdagítja. Kiemelkedő helyet kap a nemzetiségek­kel való törődés a turiz­musban a kétoldalú utas- forgalom a legutóbbi három évben meghaladta az évi 3 millió főt. Mindez hatéko­nyan elősegíti, hogy népeink jobban megismerjék egy­mást, kölcsönösen ismerjék ég becsüljék egymás eredmé­nyeit, s tovább mélyüljön a két nép barátsága. Mély meggyőződésünk, hogy a csehszlovák—magyar barátság, szövetség és együttműködés továbbfej­lesztése egyaránt szolgálja népeink és az egész szocia­lista közösség érdekeit. Min­dent meg fogunk tenni an­nak érdekében, hogy barát­ságunk évről-évre mind erősebbé váljék és közénk soha, senki éket ne verhes­sen többé. Tisztelt nagygyűlés! Kedves elv társak! A jelenlegi magyar—cseh­szlovák tárgyalásokon is tel­jesen érthetően nagy figyel­met szentelünk az annyira fontos nemzetközi kérdéseik­nek, a nemzetközi helyzet alakulásának. Mint a múlt évi Krim-féL- szigeti szélesebb körű talál­kozón, úgy most is megálla­píthattuk, hogy a nemzetkö­zi helyzetben nagy fordulat megy végbe. A Szovjetunió­nak, a szocialista országok­nak, a világ haladó erőinek köszönhetően, valamint egyes kapitalista országok vezető politikusai realizmusának eredményeként a világ a „hidegháború” korszakától a feszültség enyhülése felé, a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett élésének érvényesü- lése irányába tart. A nemzetközi erőviszo­nyokban bekövetkezett vál­tozás nyomán mindenki előtt nyilvánvaló lett, hogy a szocializmus korunk valósá­ga, s az semmilyen módon, erőszakkal sem semmisíthe­tő meg. A vezető tőkés ha­talmak is külpolitikai lehe­tőségeik felülvizsgálatára kényszerültek. Uj szakaszba lépett a világ sorsáért meg­különböztetett felelősséget viselő két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonya. A viet­nami nép. az őket támogató haladó erők történelmi győ­zelmeként megszületett a párizsi békeegyezménv és az amerikai csapatok kivonul­tak Dél-VietnambóL Európá­ban egyezmények sorozata jött létre. Földrészünk tör­ténetének jelentős eseménye a Német Demokratikus Köz­társaság- teljes jogú nem­zetközi elismerése. Megkez­dődtek és folynak az euró­pai biztonsági értekedet ta­nácskozásai és a bécsi had- eré'-sökkentési tárgyalások. Mindezek az események együttesen a világ népeinek érdekében álló nagy fordu­lat érettségét és kezdetét bi­zonyítják. Mostani tárgyalá­sunkon is leszögeztük, hogy a szocialista országoknak, s a Haladó erőknek, minden­kinek, aki békét akar, to­vábbi fokozott erőfeszítése­ket kell tenniük ahhoz, hogy ezt a folyamatot, a nemzet­közi enyhülés irányzatát ne lehessen visszafordítani. A szocialista országok sorában a Maavar Népköztársaság le­hetőségeihez és ereiéhez mérten eddig is a nemzet­közi helyzet enyhüléséért do’gozott s ezt fogja tenni e i övében iS. A nemzetközi helyzet eny­hüléséért nagy történelem­formáló erők küzdenek. Ezt a küzdelmet folytatni és fo­kozni kell. mert a tartós és szilárd béke önmagától, au- toma‘ikusan nem születik mes Ezt mutatja az is. hogy az imoerializm-us. a reakció szélsőséges erői az elmúlt hó­napokban ellentámadást in. dították a nemzetközi hely­zetben végbemenő kedvező folyamatokkal szemben. Propaganda kampányt in­dítottak a szocialista orszá­gok, a haladás, a béke erői ellen. Mindent megtesznek a szovjet—amerikai kapcsola­tok fejlődésének akadályozá­sára, az európai biztonsági tárgyalások előrehaladásának fékezésére. Miközben hazug híreket terjesztenek a szo­cialista országok nemlétező csapatösszevonásairól, provo­kálnak Dél-Vietnamban, akadályozzák az igazságos rendezést a Közel-Keleten. Lábbal tiporják a legele­mibb emberi jogokat, ha­lomra gyilkolják a hazafia­kat Chilében. Sajnos, a szo­cializmus, a haladás, az eny­hülés ellenségeinek kezére játszik a maoista vezetés is sajátos nagyhatalmi törek­véseinek bűvöletében. A történelem. előrehaladá­sával szemneazaiio visszanu- zo eroüiüei szemoen. eoerseg- re van szunseg, mert bar törekvéseik végső tokon ku­darcra vannak ttelve. nehéz­ségeket meg okoznatnak, s okoznak is. a történelem alapvető erőit, a népek sza- Daosctgtörekvéseit nem tar- tóztatnatják tel, bekevágyat nem oiuiatják ki. Mi, szocia­lista országok, baladunk elő­re a magunk útján. A pro­vokációkkal szembeszállunk, de változatlanul a vitás nemzetközi kérdések tár­gyalásos megoldáséit támo­gatjuk, minden erőnkkel küzdünk a nemzetközi eny­hülésért, a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésé­nek realizálásáért, a kölcsö­nösen előnyös kapcsolatok fej lesztéséért. Bizakodással dolgozunk azért, hogy mielőbb eredmé­nyesen befejeződjék az eu­rópai biztonsági értekezlet genfi szakasza, és sor kerül­jön annak harmadik, befe­jező szakaszára. Bizakodunk az előrehaladásban a bécsi haderő- és fegyverzetcsök­kentési tárgyalásokon is. Ezért küzdünk, hogy Viet­namban maradéktalanul ér­vényesüljenek a békemegál­lapodás előírásai, felszámol­ják a háborús pusztítások maradványait, és létrehoz­zák a nemzeti megbékélés tartós feltételeit. A Közel- Keleten végre kell hajtani a Biztonsági Tanács határoza­tát, Izraelnek ki keli üríte­nie a megszállt arab terüle­teket, és érvényesíteni kell a Palesztinái arab nép tör­vényes jogait. Kedves elvtársak! A szocializmusért, a népek szabadságáért, az általános nemzetközi enyhülésért foly­tatott küzdelemben kima­gasló szerepe van a Szovjet­uniónak. lenini kommunista pártjának, amely külpoliti­kájával a legnagyobb mér­tékben járul hozzá a pozitív világpolitikai folyamatok erősítéséhez. Mi mindig nyíl­tan hirdettük: hazafias és in­ternacionalista kötelessé­günknek tekintjük, hogy a szocializmus, a haladás és a béke ügvét szolgálva, fárad­hatatlanul erősítsük szövet­ségünket, testvéri barátsá­gunkat. egységünket a Szov­jetunióval. Külpolitikánk sarkalatos pontja, hogy közös céljaink megvalósítása érdekében szüntelenül bővítsük és fej­lesszük együttműködésünket a testvéri szocialista orszá­gokkal. előmozdítsuk a szo­cialista közösség egységének további megszilárdítását, kö­zös erőink gyarapítását. Pártunk és kormányunk fá­radhatatlanul munkálkodik a vívmányaink felett őrködő Varsói Szerződés további erősítésén, a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa to­vábbi fejlődésén. Pártunk, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt inter­nacionalista elvi alapokon szorosan együttműködik a testvérpártokkal, és cselek­vőén részt vesz a nemzet­közi kommunista mozgalom egységének megszilárdításá­ért és fejlesztéséért, a mar­xizmus—leninizmus tisztasá­gának védelméért folytatott közös küzdelemben. A tapasztalatok mutatják, hogy a testvérpártok eddigi, sokoldalú tanácskozásai ha­tékonyan elősegítették a for­radalmi mozgalom általános feltételeinek, körülményei­nek, helyzetének tudományos elemzését, és a mozgalomra háruló közös feladatok együttes kialakítását és megvalósítását. A jövőben is nélkülözhetetlennek tartjuk a kommunista mozgalom harci egységét, összeforrott- ságát szolgáló tanácskozáso­kat. Ezért — amint azt már korábban is kijelentettük — a Magyar Szocialista Mun­káspárt támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek a kommunista és munkás­pártok európai, majd azt követően a nagytanácskozá­sának összehívására irányul­nak. Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársák. elvtárs­nők! Barátaim! Mi, kommunistáik, biza­kodva nézünk a jövőbe. A történelem menete kétségbe- vonhatatlanul bizonyítja a társadalmi haladás, a szoci­alizmus és a béke eszméinek világméretű térhódítását. A szocialista országok, közöt­tük a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság és a Magyar Népköztársaság ezeknek a nemes eszméknek a letéte­ményesei. Sikereink, az új társadalom építésében elért eredményeink lelkesítőén hatnak a haladás és a béke valamennyi hívére. A ma­gyar kommunistáik, a ma­gyar nép számára örvende­tes. jó dolog, hogy nártja- ink, népeink vállvetve, ewütt küzdenek, a csehszlo­vák—magyar barátság erős. és évről évre tovább erősö­dik. Kedves barátaink! Küldöttségünk nevében ismételten megköszönöm a forró, baráti fogadtatást és azt a lehetőséget, hogy ta­lálkozhattunk forradalmi hagyományokban gazdag fő­városuk. Prága dolgozóival. Kívánjuk a testvéri szocia­lista Csehszlovákia kommu­nistáinak, valamennvj dolgo­zójának, hogy további ki­magasló sikereket ériének el pártjuk XIV. kongresszusa határozatainak vévrehaitásá- ban. hazájuk felvirágoztatá­sában. Éljen a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság és an­nak vezető ereje, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja! • Élien és virágozzék a meg­bonthatatlan magyar—cseh­szlovák barátság! Éljen a szocializmus és a béke! Gustav Husák és Kádár János beszédét sűrűn sza­kította félbe a nagygyűlés részvevőinek lelkes, nagy tapsa. A magyar—csehszlo­vák barátság szép demonst­rációja végén Kádár János és Gustav Husák melegen kezet rázott, majd megölelte egymást, a gyűlés részvevői pedig forrón éltették a ma­gyar és a csehszlovák nép örök, megbonthatatlan ba­rátságát. A nagygyűlés az Intemaci- onálé eléneklésével ért vé­get i tűz körül hárman ül­tek. Egy még egeszen fiatal ember a város­ból, aki régi történeteket gyűjt, a gépkocsivezető és egy hetvenen már jóval fe­lüli paraszt bácsi, aki a kö­zeli faluból való, Guzsaly- ból. Szalonnát sütöttek ebéd­re. A faluban ugyanis még nincs vendéglő. Azelőtt egy kocsma volt. most egy ital­bolt, ennyi az egész. — Kicsi és szegény falu volt ez a miénk mindig — mondja az öreg, miközben csurgatja a zsírt a kenyeré­re. — Homok van itt, ké­rem. mindenfelé, amerre csak a szem ellát — mutat körbe magán a nyársra tű­zött szalonnával. Aztán na­gyot harap a frissen zsíro­zott kenyérbe és beszél to­vább, úgy evés közben, — Itt még templomból is kevés volt mindig. Csak egy református pedig azt mond­ják, akár milyen szegény volt is a nép. templomból mindenütt három volt. de legalább kettő. Itt meg ha valaki templomiba akart menni, vagy keresztelni, át kellett menni a szomszéd faluba Gecserédre. ami ide kilométerre van. Ke­Munkások művelődése Demecserben < ' ^ A bevezetés A Kisvárdai Szeszipari Vál­lalat demecseri keményítő- gyárában meg akarják szün­tetni a szakszervezeti közis- mereti könyvtárat. Mindössze ennyi volt a szűkszavú hír. amit az SZMT központi könyvtárától kaptunk, smint az ilyenkor lenni szokott, az újságíró kíváncsi lesz. va­jon miért, s miért éppen most. amikor a legkülönbö­zőbb fórumokon annyi szó esik a munkások művelődé­séről. Érdekelt a könyvtár és megszüntetésének indok­lása: vajon tényleg olyan igénytelenek-e a demecseri munkások, mint ahogy azok vélik. akik fölöslegesnek tartják a könyvtárat, akik megszüntetését szorgalmaz­zák. A cselekmény 1. A demecseri gyáregy­ség. ahol többek között a colá-féléket is gyártják, bi­zony nem dicsekedhet épüle­teivel. szociális létesítmé­nyeivel, irodáival. Azt mond­ják, kár is lenne pénzt ölni a századeleji épületek átala­kítására. korszerűsítésére. Itt csak valami nagyobb be­ruházás segítene, arról meg egyelőre szó sincs. Kovács Imrének, a kisvárdai köz­pont szakszervezeti titkárá­nak véleménye szerint amíg a demecseri munkások ilyen körülmények között dolgoz­nak, addig fölösleges a könyvtár ügyéről beszélni, fölösleges dolgozónként az évi nyolc forintot a nyír­egyházi SZMT-könyvtámak befizetni, azt a pénzt inkább segélyezésre kellene fordítani Ez az összeg évente 2400 forint. Ennek fejében látja el az SZMT központi könyv­tára a gyáregységet, dolgo­zónként két kötetteL Hozzá kell még ehhez tenni, hogy, a munka feltételei és körül­ményei egyes részlegek ki­vételével valóban rosszabbak, mint szeretnék, a vállalat azonban nem veszteséges, sőt 24 napi nyereséget fize­tett az elmúlt év eredmé­nyei alapján. A pénz tehát nem akadály, hogyan lehet, hogy mégis sokallják a 2400 forintot? — Nem is kizárólag a pénzről van szó — teszi hoz­zá Kovács Imre. — Semmi értelme nincs az egész könyv­tárnak. ott lepi a por a köny­veket, az egér jár közte, még a legelemibb feltétele­ket sem tudjuk megterem­teni. Nincs egy olyan, helyi­ség. ahol kölcsönözni lehet­ne. De ha lenne, akkor sem ér semmit, egyetlen egy ol­vasójuk van. a gyáregység dolgozóit nem érdeklik a könyvek, s nekem senki ne magyarázza, hogy megéri befektetni évente azt a tá­mogatást, ha nincs a háta mögött semmi. Ezért gondoltak arra. hogy a könyvtár megszüntetését kérik, a könyveket visszaad­ják, a megmaradó pénzzel gazdálkodhatnak, s egy jó­val kisebb, úgy százkötetes házikönyvtárat hoznak lét­re. a kisvárdai gyár könyv­tárának mintájára. A kis­várdai központban szintén egy ilyen működik — sza­bálytalanul. Azzal az indok­lással. hogy az is bőven elég. Csakhogy erre a SZOT szervezeti és működési sza­bályzata nem ad lehetősé­get. A könyvtárak létesíté­séről és fenntartásáról pon­tosan intézkedik a szabály­zat, amelyről a munkások érdekvédelmét gyakorló szakszervezeti bizottságnak Kisvárdán és Demecserben is tudnia kell. S arról is, miért a poré és az egereké a könyvtár? A száz dolgo­zónál többet foglalkoztató munkahelyeken szakszerve­zeti letéti könyvtárat kell működtetni többek között a tömeges olvasói igények ki­elégítésére. S ha ilyen töme­ges igény még nincs: felkel­tésére! Az ilyen könyvtárak feladata a még nem olvasó dolgozók bevonása, az olva­sók ízlésfejlesztése, az álta­lános műveltség gyarapítása, a világnézet megszilárdítása. Hozzá kell még tenni, hogy egy határozat másképp néz ki papíron és másképp a gyakorlatban. Huszti Károlyné is egyike ezeknek a könyvtárosoknak, akinek munkáját még az is nehezíti, hogy olyan könyv­tárat vállalt él, amelyet a vállalat gazdasági és szak- szervezeti vezetősége már halálra ítélt. Nagy könyv­hiánnyal, olvasók nélkül kez­dett feladatához. —■ Jelenleg tíz olvasóm van. magamat is beleszámí­tom. de az olvasók figyel­mének felkeltését még nem kezdhettem el. Amíg a te­lep másik részére kell át­járni, ami kiesik az útból, s nincs egy rendes hely és egy olyan szekrény, amibe el is fémek és hozzáférhe­tőek a könyvek, addig látvá­nyos eredményt nem tudunk felmutatni. Csak egy szekrényen múl­na tehát a demecseri mun­kások művelődése? Évek óta nem lett volna annyi pénze sem a vállalatnak, sem a szakszervezetnek ? A szak- szervezeti műhelybizottság titkára, Szanicza János vá­laszként az éves költségvetést mutatja. Még a központi könyvtár támogatásának na­gyobb része is itt szerepel, a kulturális összegek között. Amikor ezt a pénzt a válla­lati kulturális felhasználás­hoz akarta ..felvétetni”, le­intették: abból nem telik er­re a célra. Irreális lenne te­hát a szakszervezet apró kis költségvetéséből székre:, re gyűjteni. Ezen a ponton saj­nos még a SZOT-szabályzat sem elég szigorú, mivel csak kijelentő módban intézkedik: „ ... a megfelelő anyagi alapok megteremtéséhez a szakszervezeti bizottság igényli az üzem. vállalat, stb... támogatását.” 2. Három szocialista bri­gád vezetőjével beszélget­tünk. hogyan teljesítették kulturális vállalásaikat? Ho­gyan művelődnek. honnan szereznek könyveket? A gyáregység tíz szocialista brigádjának egyike a szállí­tó-rakodóké. Náczán Béla brigádvezető a legfontosabb­nak az elmaradt iskolai osz­tályok pótlását tartja. Tíz­tagú brigádjából négyen jár­nak iskolába. A kötelező ol­vasmányokat vagy a szak- szervezeti. vagy a községi könyvtárból szerzik meg. Zele László a karbantartó brigád nevében éppen azt kifogásolja, hogy nincs meg­határozott kölcsönzési idő. a huzavonában elavultak a ré­gi könyvek, ki kellene cse­rélni. H. Nagy József, az ácsbrigád vezetője arról szá­mol be. hogy kulturális vál­lalásaik között a könyvekről sem feledkeztek meg. min­den brigádtag vállalta * rendszeres olvasást. Vállal­ták és teljesítették, össze­gezve is az a véleményük, nem megszüntetni kell. ha­nem felújítani, szabályozott időben nyitvatartani. s a legfontosabb. hogy 1 égvén végre gazdája a könyvtár­nak. A befejezés Már csaknem elkészült a telep bejáratánál egy átala­kított épület, ahol orvosi rendelőt nyitnak, végre lesz egy pártiroda, s mellette egy tanácskozóterem. Egyik sar­ka kiválóan alkalmas két olyan könyvszekrény elhe­lyezésére. amelyben hozzá­férhetőek lesznek a könyvek. Addig, amíg Husztiné könyv- szeretete — támogatás nél­kül — bírja. A legnagyobb gond. a szekrény gondja is megoldódik. Igaz. nem a vá­rakozásoknak megfelelően, mert nem a vállalat vásá­rolja. hanem az SZMT köz­ponti könyvtára. abból a szintén kicsi összegből, ami évenként ilyen célra .rendel­kezésére áll. Nem világra­szóló ez az esemény, csupán egy kis gyáregység hétköz­napjaihoz kapcsolódik. Mel­lékíze mégis marad azok­ban, akik valamilyen formá­ban találkoztak vele. mert egyszerre szomorú és nevet­séges. hogy 1974-ben egy szekrényen múlik több mint háromszáz munkás művelő­dési igényének felkeltése, kulturálódása. Barakső Erzsébet A FUTÁS resztül a határon toronyiránt Az öreg elhallgat, a nyár­sat leszúr j a a homokba, óva­tosan, hogy a szalonna le ne essen és a korsóért nyúl, amiben, ha nem is tokaji, de nagyon jó nyíri vinkó van. A gépkocsivezető ka­csint a fiatalembernek és odaszól az öregnek, csak úgy a vállán keresztül. — És a pásakaszentelés, János bátyám, aiz hogy is volt? Az öreg válla megrándult a pászka szóra, de nem hagyta abba az ivást, csak amikor a korsót letette, el­foglalta a helyét a tűz mel­lett, akkor szólalt meg. — Ahogy már mondtam is, nekünk, ha valami dolgunk volt a pappal, vagy a temp­lomban, a szomszéd faluba kellett menni. így csináltuk ezt húsvétikor is mindig. Reggel felpakoltuk a pász- kát, a sonkát, tojást, bort a szekérre, aztán a család el­indult keresztül a határban, szenteltetni. Ezt úgy szok­tuk csinálni, hogy a kosa­rakat körberakjuk a temp­lomon, a család mellé áll, aztán jön a pap, mindenki kitakarja az övét és beszen­teli. — Aztán közben nem is lehet inni? — kérdez közbe ismét a sofőr. — Hát azt, hogy lehet, vagy nem lehet, nem tud­nám megmondani, de hogy mindenki visz magával egy kis tartalékot is vagy a zsebben, vagy a kosár fene­kén, az biztos. Aztán amíg a papra várunk beszélgetés közben csak úgy stikibe, meg-meghúztuk a tartalék üveget. Nos. valahogy így volt az akkor húsvétkor is. Tulajdonképpen ma sem tudom, hogy kezdődött az egész, hiába jelen voltam. A helybeliek nem fértek a templom köré, vagy a nyíri karcos tette meg a hatását, nem tudni. Én ugyanis csak arra lettem fd-gvelmes, hogy natgv a tömörülés a temnlom hátánáL Aztán már püfölbek is egymást a két községbe­liek Pillanatok alatt össze­akaszkodott kicsi, nagy. fér­fi, nő egyaránt Elhallgat, felveszi a korsót nagyot húz belőle. mintha csak erőt akarna meríteni a több mint 40 évvel ezelőtti verekedéshez. Aztán a kor­sót körbe kínálja és tovább folytatja a történetet. — Mi guzsalyiak igyekez­tünk egv helyre tömörülni, hogy védjük egymást. Ám a gecserédiék többen voltak, na meg ők voltak otthon. Egyszóval, ahogy mondani szokás, szégyen a futás, de hasznos. Nekivágtunk haza­felé, kereszfül-kasul. árkon- bokron. Egy darabig jöt­tek utánunk, aztán vissza­mentek. — A pászka pedig szén te­leden maradt? — jegyzi meg a fiatalember, aki már sejt valamit — Hát igen — sóhajt az öreg mintha még mindig restellne, hogy így történt — Tudniillik azért is ma­radt ránk később az a ttS- nyos mondás: ..Wvázz 'Hu- zsaly, jön Gecseréd. azenteJ letten pászfca beléd”. Fatesik Fesené Bonyodalmak egy szekrény miatt

Next

/
Thumbnails
Contents