Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)
1974-04-12 / 85. szám
fíTi. IpríRs TS: f. ofM Kádár János beszéde ^Folytatás a 2. oldalról) A mostani tárgyalások során megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a magasabb típusú gazdasági együttműködés előmozdítására, közös vállalkozások ki- -> alakítására, középtávú és távlati terveink összehangolására. A népeink javát szol f|'ló kapcsolataink egyéb területeken is gyümölcsözően fejlődnek. Kulturális együttműködésünk szocialista értékeinket gazdagítja. Kiemelkedő helyet kap a nemzetiségekkel való törődés a turizmusban a kétoldalú utas- forgalom a legutóbbi három évben meghaladta az évi 3 millió főt. Mindez hatékonyan elősegíti, hogy népeink jobban megismerjék egymást, kölcsönösen ismerjék ég becsüljék egymás eredményeit, s tovább mélyüljön a két nép barátsága. Mély meggyőződésünk, hogy a csehszlovák—magyar barátság, szövetség és együttműködés továbbfejlesztése egyaránt szolgálja népeink és az egész szocialista közösség érdekeit. Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy barátságunk évről-évre mind erősebbé váljék és közénk soha, senki éket ne verhessen többé. Tisztelt nagygyűlés! Kedves elv társak! A jelenlegi magyar—csehszlovák tárgyalásokon is teljesen érthetően nagy figyelmet szentelünk az annyira fontos nemzetközi kérdéseiknek, a nemzetközi helyzet alakulásának. Mint a múlt évi Krim-féL- szigeti szélesebb körű találkozón, úgy most is megállapíthattuk, hogy a nemzetközi helyzetben nagy fordulat megy végbe. A Szovjetuniónak, a szocialista országoknak, a világ haladó erőinek köszönhetően, valamint egyes kapitalista országok vezető politikusai realizmusának eredményeként a világ a „hidegháború” korszakától a feszültség enyhülése felé, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének érvényesü- lése irányába tart. A nemzetközi erőviszonyokban bekövetkezett változás nyomán mindenki előtt nyilvánvaló lett, hogy a szocializmus korunk valósága, s az semmilyen módon, erőszakkal sem semmisíthető meg. A vezető tőkés hatalmak is külpolitikai lehetőségeik felülvizsgálatára kényszerültek. Uj szakaszba lépett a világ sorsáért megkülönböztetett felelősséget viselő két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonya. A vietnami nép. az őket támogató haladó erők történelmi győzelmeként megszületett a párizsi békeegyezménv és az amerikai csapatok kivonultak Dél-VietnambóL Európában egyezmények sorozata jött létre. Földrészünk történetének jelentős eseménye a Német Demokratikus Köztársaság- teljes jogú nemzetközi elismerése. Megkezdődtek és folynak az európai biztonsági értekedet tanácskozásai és a bécsi had- eré'-sökkentési tárgyalások. Mindezek az események együttesen a világ népeinek érdekében álló nagy fordulat érettségét és kezdetét bizonyítják. Mostani tárgyalásunkon is leszögeztük, hogy a szocialista országoknak, s a Haladó erőknek, mindenkinek, aki békét akar, további fokozott erőfeszítéseket kell tenniük ahhoz, hogy ezt a folyamatot, a nemzetközi enyhülés irányzatát ne lehessen visszafordítani. A szocialista országok sorában a Maavar Népköztársaság lehetőségeihez és ereiéhez mérten eddig is a nemzetközi helyzet enyhüléséért do’gozott s ezt fogja tenni e i övében iS. A nemzetközi helyzet enyhüléséért nagy történelemformáló erők küzdenek. Ezt a küzdelmet folytatni és fokozni kell. mert a tartós és szilárd béke önmagától, au- toma‘ikusan nem születik mes Ezt mutatja az is. hogy az imoerializm-us. a reakció szélsőséges erői az elmúlt hónapokban ellentámadást in. dították a nemzetközi helyzetben végbemenő kedvező folyamatokkal szemben. Propaganda kampányt indítottak a szocialista országok, a haladás, a béke erői ellen. Mindent megtesznek a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődésének akadályozására, az európai biztonsági tárgyalások előrehaladásának fékezésére. Miközben hazug híreket terjesztenek a szocialista országok nemlétező csapatösszevonásairól, provokálnak Dél-Vietnamban, akadályozzák az igazságos rendezést a Közel-Keleten. Lábbal tiporják a legelemibb emberi jogokat, halomra gyilkolják a hazafiakat Chilében. Sajnos, a szocializmus, a haladás, az enyhülés ellenségeinek kezére játszik a maoista vezetés is sajátos nagyhatalmi törekvéseinek bűvöletében. A történelem. előrehaladásával szemneazaiio visszanu- zo eroüiüei szemoen. eoerseg- re van szunseg, mert bar törekvéseik végső tokon kudarcra vannak ttelve. nehézségeket meg okoznatnak, s okoznak is. a történelem alapvető erőit, a népek sza- Daosctgtörekvéseit nem tar- tóztatnatják tel, bekevágyat nem oiuiatják ki. Mi, szocialista országok, baladunk előre a magunk útján. A provokációkkal szembeszállunk, de változatlanul a vitás nemzetközi kérdések tárgyalásos megoldáséit támogatjuk, minden erőnkkel küzdünk a nemzetközi enyhülésért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének realizálásáért, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fej lesztéséért. Bizakodással dolgozunk azért, hogy mielőbb eredményesen befejeződjék az európai biztonsági értekezlet genfi szakasza, és sor kerüljön annak harmadik, befejező szakaszára. Bizakodunk az előrehaladásban a bécsi haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalásokon is. Ezért küzdünk, hogy Vietnamban maradéktalanul érvényesüljenek a békemegállapodás előírásai, felszámolják a háborús pusztítások maradványait, és létrehozzák a nemzeti megbékélés tartós feltételeit. A Közel- Keleten végre kell hajtani a Biztonsági Tanács határozatát, Izraelnek ki keli ürítenie a megszállt arab területeket, és érvényesíteni kell a Palesztinái arab nép törvényes jogait. Kedves elvtársak! A szocializmusért, a népek szabadságáért, az általános nemzetközi enyhülésért folytatott küzdelemben kimagasló szerepe van a Szovjetuniónak. lenini kommunista pártjának, amely külpolitikájával a legnagyobb mértékben járul hozzá a pozitív világpolitikai folyamatok erősítéséhez. Mi mindig nyíltan hirdettük: hazafias és internacionalista kötelességünknek tekintjük, hogy a szocializmus, a haladás és a béke ügvét szolgálva, fáradhatatlanul erősítsük szövetségünket, testvéri barátságunkat. egységünket a Szovjetunióval. Külpolitikánk sarkalatos pontja, hogy közös céljaink megvalósítása érdekében szüntelenül bővítsük és fejlesszük együttműködésünket a testvéri szocialista országokkal. előmozdítsuk a szocialista közösség egységének további megszilárdítását, közös erőink gyarapítását. Pártunk és kormányunk fáradhatatlanul munkálkodik a vívmányaink felett őrködő Varsói Szerződés további erősítésén, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa további fejlődésén. Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt internacionalista elvi alapokon szorosan együttműködik a testvérpártokkal, és cselekvőén részt vesz a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításáért és fejlesztéséért, a marxizmus—leninizmus tisztaságának védelméért folytatott közös küzdelemben. A tapasztalatok mutatják, hogy a testvérpártok eddigi, sokoldalú tanácskozásai hatékonyan elősegítették a forradalmi mozgalom általános feltételeinek, körülményeinek, helyzetének tudományos elemzését, és a mozgalomra háruló közös feladatok együttes kialakítását és megvalósítását. A jövőben is nélkülözhetetlennek tartjuk a kommunista mozgalom harci egységét, összeforrott- ságát szolgáló tanácskozásokat. Ezért — amint azt már korábban is kijelentettük — a Magyar Szocialista Munkáspárt támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek a kommunista és munkáspártok európai, majd azt követően a nagytanácskozásának összehívására irányulnak. Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársák. elvtársnők! Barátaim! Mi, kommunistáik, bizakodva nézünk a jövőbe. A történelem menete kétségbe- vonhatatlanul bizonyítja a társadalmi haladás, a szocializmus és a béke eszméinek világméretű térhódítását. A szocialista országok, közöttük a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság ezeknek a nemes eszméknek a letéteményesei. Sikereink, az új társadalom építésében elért eredményeink lelkesítőén hatnak a haladás és a béke valamennyi hívére. A magyar kommunistáik, a magyar nép számára örvendetes. jó dolog, hogy nártja- ink, népeink vállvetve, ewütt küzdenek, a csehszlovák—magyar barátság erős. és évről évre tovább erősödik. Kedves barátaink! Küldöttségünk nevében ismételten megköszönöm a forró, baráti fogadtatást és azt a lehetőséget, hogy találkozhattunk forradalmi hagyományokban gazdag fővárosuk. Prága dolgozóival. Kívánjuk a testvéri szocialista Csehszlovákia kommunistáinak, valamennvj dolgozójának, hogy további kimagasló sikereket ériének el pártjuk XIV. kongresszusa határozatainak vévrehaitásá- ban. hazájuk felvirágoztatásában. Éljen a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és annak vezető ereje, Csehszlovákia Kommunista Pártja! • Élien és virágozzék a megbonthatatlan magyar—csehszlovák barátság! Éljen a szocializmus és a béke! Gustav Husák és Kádár János beszédét sűrűn szakította félbe a nagygyűlés részvevőinek lelkes, nagy tapsa. A magyar—csehszlovák barátság szép demonstrációja végén Kádár János és Gustav Husák melegen kezet rázott, majd megölelte egymást, a gyűlés részvevői pedig forrón éltették a magyar és a csehszlovák nép örök, megbonthatatlan barátságát. A nagygyűlés az Intemaci- onálé eléneklésével ért véget i tűz körül hárman ültek. Egy még egeszen fiatal ember a városból, aki régi történeteket gyűjt, a gépkocsivezető és egy hetvenen már jóval felüli paraszt bácsi, aki a közeli faluból való, Guzsaly- ból. Szalonnát sütöttek ebédre. A faluban ugyanis még nincs vendéglő. Azelőtt egy kocsma volt. most egy italbolt, ennyi az egész. — Kicsi és szegény falu volt ez a miénk mindig — mondja az öreg, miközben csurgatja a zsírt a kenyerére. — Homok van itt, kérem. mindenfelé, amerre csak a szem ellát — mutat körbe magán a nyársra tűzött szalonnával. Aztán nagyot harap a frissen zsírozott kenyérbe és beszél tovább, úgy evés közben, — Itt még templomból is kevés volt mindig. Csak egy református pedig azt mondják, akár milyen szegény volt is a nép. templomból mindenütt három volt. de legalább kettő. Itt meg ha valaki templomiba akart menni, vagy keresztelni, át kellett menni a szomszéd faluba Gecserédre. ami ide kilométerre van. KeMunkások művelődése Demecserben < ' ^ A bevezetés A Kisvárdai Szeszipari Vállalat demecseri keményítő- gyárában meg akarják szüntetni a szakszervezeti közis- mereti könyvtárat. Mindössze ennyi volt a szűkszavú hír. amit az SZMT központi könyvtárától kaptunk, smint az ilyenkor lenni szokott, az újságíró kíváncsi lesz. vajon miért, s miért éppen most. amikor a legkülönbözőbb fórumokon annyi szó esik a munkások művelődéséről. Érdekelt a könyvtár és megszüntetésének indoklása: vajon tényleg olyan igénytelenek-e a demecseri munkások, mint ahogy azok vélik. akik fölöslegesnek tartják a könyvtárat, akik megszüntetését szorgalmazzák. A cselekmény 1. A demecseri gyáregység. ahol többek között a colá-féléket is gyártják, bizony nem dicsekedhet épületeivel. szociális létesítményeivel, irodáival. Azt mondják, kár is lenne pénzt ölni a századeleji épületek átalakítására. korszerűsítésére. Itt csak valami nagyobb beruházás segítene, arról meg egyelőre szó sincs. Kovács Imrének, a kisvárdai központ szakszervezeti titkárának véleménye szerint amíg a demecseri munkások ilyen körülmények között dolgoznak, addig fölösleges a könyvtár ügyéről beszélni, fölösleges dolgozónként az évi nyolc forintot a nyíregyházi SZMT-könyvtámak befizetni, azt a pénzt inkább segélyezésre kellene fordítani Ez az összeg évente 2400 forint. Ennek fejében látja el az SZMT központi könyvtára a gyáregységet, dolgozónként két kötetteL Hozzá kell még ehhez tenni, hogy, a munka feltételei és körülményei egyes részlegek kivételével valóban rosszabbak, mint szeretnék, a vállalat azonban nem veszteséges, sőt 24 napi nyereséget fizetett az elmúlt év eredményei alapján. A pénz tehát nem akadály, hogyan lehet, hogy mégis sokallják a 2400 forintot? — Nem is kizárólag a pénzről van szó — teszi hozzá Kovács Imre. — Semmi értelme nincs az egész könyvtárnak. ott lepi a por a könyveket, az egér jár közte, még a legelemibb feltételeket sem tudjuk megteremteni. Nincs egy olyan, helyiség. ahol kölcsönözni lehetne. De ha lenne, akkor sem ér semmit, egyetlen egy olvasójuk van. a gyáregység dolgozóit nem érdeklik a könyvek, s nekem senki ne magyarázza, hogy megéri befektetni évente azt a támogatást, ha nincs a háta mögött semmi. Ezért gondoltak arra. hogy a könyvtár megszüntetését kérik, a könyveket visszaadják, a megmaradó pénzzel gazdálkodhatnak, s egy jóval kisebb, úgy százkötetes házikönyvtárat hoznak létre. a kisvárdai gyár könyvtárának mintájára. A kisvárdai központban szintén egy ilyen működik — szabálytalanul. Azzal az indoklással. hogy az is bőven elég. Csakhogy erre a SZOT szervezeti és működési szabályzata nem ad lehetőséget. A könyvtárak létesítéséről és fenntartásáról pontosan intézkedik a szabályzat, amelyről a munkások érdekvédelmét gyakorló szakszervezeti bizottságnak Kisvárdán és Demecserben is tudnia kell. S arról is, miért a poré és az egereké a könyvtár? A száz dolgozónál többet foglalkoztató munkahelyeken szakszervezeti letéti könyvtárat kell működtetni többek között a tömeges olvasói igények kielégítésére. S ha ilyen tömeges igény még nincs: felkeltésére! Az ilyen könyvtárak feladata a még nem olvasó dolgozók bevonása, az olvasók ízlésfejlesztése, az általános műveltség gyarapítása, a világnézet megszilárdítása. Hozzá kell még tenni, hogy egy határozat másképp néz ki papíron és másképp a gyakorlatban. Huszti Károlyné is egyike ezeknek a könyvtárosoknak, akinek munkáját még az is nehezíti, hogy olyan könyvtárat vállalt él, amelyet a vállalat gazdasági és szak- szervezeti vezetősége már halálra ítélt. Nagy könyvhiánnyal, olvasók nélkül kezdett feladatához. —■ Jelenleg tíz olvasóm van. magamat is beleszámítom. de az olvasók figyelmének felkeltését még nem kezdhettem el. Amíg a telep másik részére kell átjárni, ami kiesik az útból, s nincs egy rendes hely és egy olyan szekrény, amibe el is fémek és hozzáférhetőek a könyvek, addig látványos eredményt nem tudunk felmutatni. Csak egy szekrényen múlna tehát a demecseri munkások művelődése? Évek óta nem lett volna annyi pénze sem a vállalatnak, sem a szakszervezetnek ? A szak- szervezeti műhelybizottság titkára, Szanicza János válaszként az éves költségvetést mutatja. Még a központi könyvtár támogatásának nagyobb része is itt szerepel, a kulturális összegek között. Amikor ezt a pénzt a vállalati kulturális felhasználáshoz akarta ..felvétetni”, leintették: abból nem telik erre a célra. Irreális lenne tehát a szakszervezet apró kis költségvetéséből székre:, re gyűjteni. Ezen a ponton sajnos még a SZOT-szabályzat sem elég szigorú, mivel csak kijelentő módban intézkedik: „ ... a megfelelő anyagi alapok megteremtéséhez a szakszervezeti bizottság igényli az üzem. vállalat, stb... támogatását.” 2. Három szocialista brigád vezetőjével beszélgettünk. hogyan teljesítették kulturális vállalásaikat? Hogyan művelődnek. honnan szereznek könyveket? A gyáregység tíz szocialista brigádjának egyike a szállító-rakodóké. Náczán Béla brigádvezető a legfontosabbnak az elmaradt iskolai osztályok pótlását tartja. Tíztagú brigádjából négyen járnak iskolába. A kötelező olvasmányokat vagy a szak- szervezeti. vagy a községi könyvtárból szerzik meg. Zele László a karbantartó brigád nevében éppen azt kifogásolja, hogy nincs meghatározott kölcsönzési idő. a huzavonában elavultak a régi könyvek, ki kellene cserélni. H. Nagy József, az ácsbrigád vezetője arról számol be. hogy kulturális vállalásaik között a könyvekről sem feledkeztek meg. minden brigádtag vállalta * rendszeres olvasást. Vállalták és teljesítették, összegezve is az a véleményük, nem megszüntetni kell. hanem felújítani, szabályozott időben nyitvatartani. s a legfontosabb. hogy 1 égvén végre gazdája a könyvtárnak. A befejezés Már csaknem elkészült a telep bejáratánál egy átalakított épület, ahol orvosi rendelőt nyitnak, végre lesz egy pártiroda, s mellette egy tanácskozóterem. Egyik sarka kiválóan alkalmas két olyan könyvszekrény elhelyezésére. amelyben hozzáférhetőek lesznek a könyvek. Addig, amíg Husztiné könyv- szeretete — támogatás nélkül — bírja. A legnagyobb gond. a szekrény gondja is megoldódik. Igaz. nem a várakozásoknak megfelelően, mert nem a vállalat vásárolja. hanem az SZMT központi könyvtára. abból a szintén kicsi összegből, ami évenként ilyen célra .rendelkezésére áll. Nem világraszóló ez az esemény, csupán egy kis gyáregység hétköznapjaihoz kapcsolódik. Mellékíze mégis marad azokban, akik valamilyen formában találkoztak vele. mert egyszerre szomorú és nevetséges. hogy 1974-ben egy szekrényen múlik több mint háromszáz munkás művelődési igényének felkeltése, kulturálódása. Barakső Erzsébet A FUTÁS resztül a határon toronyiránt Az öreg elhallgat, a nyársat leszúr j a a homokba, óvatosan, hogy a szalonna le ne essen és a korsóért nyúl, amiben, ha nem is tokaji, de nagyon jó nyíri vinkó van. A gépkocsivezető kacsint a fiatalembernek és odaszól az öregnek, csak úgy a vállán keresztül. — És a pásakaszentelés, János bátyám, aiz hogy is volt? Az öreg válla megrándult a pászka szóra, de nem hagyta abba az ivást, csak amikor a korsót letette, elfoglalta a helyét a tűz mellett, akkor szólalt meg. — Ahogy már mondtam is, nekünk, ha valami dolgunk volt a pappal, vagy a templomban, a szomszéd faluba kellett menni. így csináltuk ezt húsvétikor is mindig. Reggel felpakoltuk a pász- kát, a sonkát, tojást, bort a szekérre, aztán a család elindult keresztül a határban, szenteltetni. Ezt úgy szoktuk csinálni, hogy a kosarakat körberakjuk a templomon, a család mellé áll, aztán jön a pap, mindenki kitakarja az övét és beszenteli. — Aztán közben nem is lehet inni? — kérdez közbe ismét a sofőr. — Hát azt, hogy lehet, vagy nem lehet, nem tudnám megmondani, de hogy mindenki visz magával egy kis tartalékot is vagy a zsebben, vagy a kosár fenekén, az biztos. Aztán amíg a papra várunk beszélgetés közben csak úgy stikibe, meg-meghúztuk a tartalék üveget. Nos. valahogy így volt az akkor húsvétkor is. Tulajdonképpen ma sem tudom, hogy kezdődött az egész, hiába jelen voltam. A helybeliek nem fértek a templom köré, vagy a nyíri karcos tette meg a hatását, nem tudni. Én ugyanis csak arra lettem fd-gvelmes, hogy natgv a tömörülés a temnlom hátánáL Aztán már püfölbek is egymást a két községbeliek Pillanatok alatt összeakaszkodott kicsi, nagy. férfi, nő egyaránt Elhallgat, felveszi a korsót nagyot húz belőle. mintha csak erőt akarna meríteni a több mint 40 évvel ezelőtti verekedéshez. Aztán a korsót körbe kínálja és tovább folytatja a történetet. — Mi guzsalyiak igyekeztünk egv helyre tömörülni, hogy védjük egymást. Ám a gecserédiék többen voltak, na meg ők voltak otthon. Egyszóval, ahogy mondani szokás, szégyen a futás, de hasznos. Nekivágtunk hazafelé, kereszfül-kasul. árkon- bokron. Egy darabig jöttek utánunk, aztán visszamentek. — A pászka pedig szén teleden maradt? — jegyzi meg a fiatalember, aki már sejt valamit — Hát igen — sóhajt az öreg mintha még mindig restellne, hogy így történt — Tudniillik azért is maradt ránk később az a ttS- nyos mondás: ..Wvázz 'Hu- zsaly, jön Gecseréd. azenteJ letten pászfca beléd”. Fatesik Fesené Bonyodalmak egy szekrény miatt
