Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)

1974-04-10 / 83. szám

fm. Sprite w. tÖBÉET-MAG Y ARORSZÄG A MINISZTERTANÁCS TÁRGYALTA A „vitaminhatározat44 Költői túlzás nélkül, nyu­godtan nevezhetjük ..vitamin- határozatnak” aizt a döntést, amelyet a Minisztertanács nemrég hozott. A gyümölcs­ről, zöldségről, burgonyáról volt ugyanis szó. A gyü­mölcs és zöldség elsősorban a korszerű táplálkozás kel­léke. döntő szerepet játszik a szervezet vitamineUátásában. A magyar mezőgazdaság sz elmúlt esztendőkben so­ha nem látott mértékben fo­kozta a termelést. Korszerű, nagy termelékenységű eljá­rásokat vezettek fbe a gya­korlatba. de ezek elsősorban a növénytermesztés és az ál­lattenyésztés területén voltak alkalmazhatók. A kertészke­dés még mindig igen sok munkaerőt igényel, a mező- gazdaságban foglalkoztatha­tó munkaerő száma pedig csökken. A nagyüzemek a közel­múltban már jelentős sike­reket mutathattak fel a ker­tészkedés gépesítésében, ez azonban elsősorban a kon­zervipar nyersanyagellátásá­ra hatott kedvezően. A nagy tömegben tartósításra készü­lő áruk termesztőének gé­pesítését egyszerűbb megol­dani. A friss fogyasztásra szánt kertészeti termékek előállítása bonyolultabb. A Minisztertanács leszögezte, hogy a kertészeti üzemág az eddig érvényben volt támo­gatásokat a következő ötéves terv időszakában is megkap­ja. Ezen túl. a korai termé­kek előállítását segítő nö­vényházakra és fűtött; fólia­telepekre a határozat ötven százalékos — sőt meghatá­rozott esetekben 70 százalé­kos — vissza nem térítendő állami támogatást biztosít. Kedvező piaci helyzet azon­ban a kisüzemek segítsége nélkül nem képzelhető éL Uj a kormány felfogásában, hogy most ez a termelési kör is komoly támogatást kap. Az állam a kisüzemi fó­liaházak létesítéséhez is biz­tosít 30 százalékos dotációt. Reméljük, most már való­ban érezteti majd hatását az a döntés, hogy meg kell ja­vítani a kertészkedő kisüze­mek gép- és eszköz-ellátott­ságát. Sokat várhatunk attól a döntéstől, hogy a jövőben a szervezett formában érté­kesített háztáji kertészeti termékek után nyugdijnap- jóváírásban részesítik a tsz- tagokat. Magyarán: a nyug­díjalap kiszámításakor kö­zös tevékenységnek számít­ható a tsz-tagnak az is. ha a háztáji földjén kertészke­dik. A másik feladatkör a for­galom, tehát a felvásárlás és az értékesítés. Jól érzékel­hető a kormánynak az a szándéka, hogy az előállított kertészeti termékek minél nagyobb részét a szervezett kereskedelem medrébe terel­je. Itt ugyanis az árak job­ban kézben tarthatók, hatá­sosabban ellenőrizhetők. Egyébként pedig a kijelölt kereskedelmi szervezetek is jelentős állami támogatást kapnak, hogy feladataiknak megfelehessenek, gyorsan és kulturált formában juttassa!? el a friss, vitamindús árut a lakosságnak. A kereskedelem gondolat­körébe tartozik a Miniszter- tanácsnak az a döntése, hogy a friss zöldáruval való ellá­tásban a hazai fogyasztás elsőbbséget élvez. Teltét a hazai ellátás rovására nem szabad külföldre szállítani az árut. Sőt. amennyiben lehet­séges. jobban ki kell hasz­nálni az importlehetősége­ket, tehát a külföldről való vásárlást is a megfelelő ha­zai árukínálat érdekében. A harmadik gondolatkör: az árak. Tudomásul kell per­sze vennünk, hogy a ker­tészkedés közgazdasági kö­rülményeit a minisztertanácsi határozat sem tudja alap­vetően megváltoztatni. A termeléshez szükséges ipari termékek ára emelkedik. Fo­kozatosan drágul a munka­erő. Naívság lenne tehát olyan célt kitűzni, hogy a kertészeti termékek ára csök­kenjen, térjen vissza valami korábbi színvonalhoz. A mi­nisztertanácsi határozat azon­ban kimondja, hogy a cél ..az eddiginél mérsékeltebb emelkedési ütemű fogyasz­tói árszínvonal tartása”. Vagyis a piaci árak ne emel­kedjenek jobban, mint a vá­rosi lakosság jövedelme. Ez nem csak gazdasági, hanem fontos társadalompolitikai célkitűzés is, amelynek tel­jesüléséért valamennyi ille­tékesnek felelősségteljesen kell munkálkodnia. HOZZÁSZÓLÁS Egy AFESZ-húsboit vitájához Nem kívánok vitatkozni a levelük néhány ténybeli kér­désével, mivel tényleg sok információ^ kellett áttanul­mányozniuk, és abból sűrít­ve a levelet megírni. Nekem sem volt könnyű helyzetem a válaszadásban. Egyrészt nem kívánok kiállni min­denáron egy Olyan dolgozó mellett, aki még nem is dol­gozik szövetkezetünknél, s kérdés, hogy miként fogja megállni a helyét, ha alkaJ- tnazzuk. Másrészt nagyon sok mindent építettünk az el­múlt években még a tagság több mint 4 millió forint ér­téket kitevő támogatásával äs. Többek közt célrészjegy­ből építettünk egy ABC áru­házát és más üzletet is. A megyében nincs még egy olyan szövetkezet, amelvik központi támogatás nélkül ennyit fejlődött volna. Minden sértődöttség nélkül a Tisztelt Szerkesztőségre bí­zom levelem közlését. Tisztelj Balogh Elvtárs! Többször átolvastam már az 1974. március 23-án a Ke- let-Magyarországban hozzám írt levelét. A levélből is ki­tűnik, s a valóságban is így van; csaknem egy szélsősé­ges esetről van szó. Korában magam sem gondoltam, hogy erre sor kerül. Azonban két malom közt őrlődtem. A húsellátásban mi is nagy re­ményekkel kezdtük az 1973. évet. Az első csalódás akkor ért bennünket, mikor az év elején a húskeretünket a fe­lére csökkentették. A heti 7 mázsából csaknem 5 mázsát a közületek konyháinak kel­lett biztosítanunk. Ez még nem okozott volna nagy fej­törést, mert legfeljebb több háztáji hízott sertésre kötöt­tünk volna szerződést. S ek­kor jött március hónapban a másik nagy meglepetés. A MÉM miniszterhelyettesének intézkedésére szövetkeze­tünknek is be kelett szüntet­nie a háztáji hízott sertések szerződését és helyi vágását. Számításaink szerint mintegy 150 mázsával kevesebb húst adtunk el az előző évitől. A lakosság egyre jobban meg­kezdte a vándorlást a tavasz (§to —, különösem Tokajba. E községben., amellett, .hogy csaknem meghagyták a ko­rábbi heti húskeretük egé­szét, mintegy 3000 háztájiban hízott sertést vágtak le. A múlt esztendő tavaszán megtartott részközgyűléseken —, még a Ress Mihály lakó­körzetében is, amelyet én tartottam' meg —,, csak né­hány idősebb szövetkezeti tag tette szóvá „az elzavarását”. Nem okozott nagy gondot sem nekem, sem a többi előadónak a támadások ki­védése. Viszont ahogy nőtt a húshiány, fokozódott a nyo­más. Nem volt olyan lénye­gesebb gyűlés Rakamazon, ahol a húsellátást és Ress Mihály személyé^ ne társítot­ták volna. A iegparázsabb viták a tanácsüléseken zajlot­tak le. Ress Mihály legelő­ször a múlt év őszén kérte visszavételét; s ígéretet tett; szakít a korábbi magatartá­sával és törvénytelen mód­szereivel. Idősebb dolgozó, s feleségével egvütt a gáva- vencsellői ÁFÉSZ húsboltját vezeti. Eljárásukat különö­sen az általános iskola alsó tagozatába járó fiú gyerme­kük sínyli meg. Az ilyen kényesebb ügy­ben nem szoktam magam dönteni. Többek közt az ok­tóber 5-i igazgatósági ülésen a kereskedelmi főosztályve­zető tájékoztatta igazgatósá­gunkat e témáról. Igazgató­ságunk a gazdasági vezető­ket bízta meg a végleges döntéssel —, a szövetkeze­tünk érdekelnek érvényesíté­sével. Ennek ellenére elzár­kóztunk a visszavételétől. Egyrészt véleményem zömé­ben megegyezett és többsé­gében ma ts megegyezik, a törvényeket tiszteletben tartó és érvényesítő párt-, állami és más vezetőkkel. Különösen azokkal, akik óva intettek e tépéstől. illetve döntéstől. Másrészt immár 25 éve dol­gozom. de még sem fegyel­mim, sem büntetésem nem volt. Nem szeretnék ezután sem beleesni sem Ress Mi­hály, sem más húsboltvezető húsosfazékjába. Hogy mégis belementem e kockázatos játékba, szerin­tem a legdöntőbb érv: az egységek bizonyos átszervezé­se. Erre a sütőüzemünk épí­tés«, & a4ínyíregyhfci .* nagy­áruház ez évben történő megnyitásuk kényszerít Sütő­üzemünk építéséhez kaptunk 2 millió forint dotációt. Az ABC udvarán építjük fel, hogy a lakosság minél több friss kenyeret vásárolhasson meg közvetlenül. Azonban az udvaron levő romos épü­letet, amelyben részben egy italbolt, többségében egy ve­gyi-háztartási üzlet van, le kell bontanunk. A forgalom és a jövedelem kiesés szem­pontjából az italbolt műkö­désének megszűnése főként szövetkezetünk érdekeit sérti. Viszont a vegyi-háztartási bolt megszüntetésének elsőd­legesen ellátási vetülete van. Ezt a kockázatot már nem merjük és nem is szabad vállalni. Ezért a korábbi húsbolt helyére átköltöztet­tük a zöldségboltot. A zöld­ségbolt helyére pedig a ve- gyi-háztarási üzlet kerül. Szerintem ez az intézkedés átmeneti jellegű, mert az év végéig, — főként a ruházati szakmában —, összevonást kell végrehajtanunk. Tehát így léptünk ismételten . szö­vetségbe” Ress Mihállyal. El tudtuk volna kerülni, ha többek között a Nyíregy­házi Cipőipari Szövetkezet­től a saját helyiségünket megkapjuk, a múlt hónap végéig nem kellett volna visszafizetni másfél millió forint beruházási hitelt, avagy ugyanennyit 4—5 év­re már megkaptunk volna. Sajnos ez csak egy „jóné- hány volna” —, amelyek megoldása nemcsak rajtunk múlott. Tisztában vagyok azzal, hogy égy vezető csak addig maradhat beosztásában, amíg „el nem játssza” a tö­meg. — a szövetkezeti tag­ság —. és az érdekelt szervek bizalmát. Nem vagyok jós és így nem látok bele még saját jövőmbe sem. Az+ vi­szont tudom, sem eddig sem ezután nem helyeztem és nem helyezem előnybe a saját érdekeimet, a közösségi érdekkel szemben. Tisztelettel: Varga Gyula ÁFÉSZ i*. efev é Juliiéra! Iiezdeüiésifezéseii a megyeszékhgtyen „Járdát minden nyíregyházi utcára” — Kezdődik a városliget fásítása — Tovább építik az ifjúsági parkot Nyíregyháza üzemei, intéz­ményei. lakói 1973-ban több mint 17 és fél millió forint értékű társadalmi munkát végeztek a város szépítésé­ért, közhasznú létesítménye­kért. Ez az összeg 6 millió 300 ezer forinttal több az előző évinél. A város tanácsa a mozgalom értékelése alap­ján a versenyben első III. kerületnek 3ö0 ezer forint, a II. kerületnek 300 ezer fo­rint, az I. kerületnek 200 ezer forint jutalmat adott a végzett munka elismerése­ként. A Ságvátni telep — mint önálló körzet — 100 ezer forint, a IV. kerület 50 ezer forint jutalomban ré­szesült a fejlesztési alap­számlán rendelkezésre álló összegből. Ezenkívül egyes vállalato­kat, intézményeket is meg­jutalmaztak : a mezőgazda­sági főiskola egy tanácsi bérlakás első bérlőkijelölési jogát kapta, a tejipari válla­lat tulajdonos-kijelölési jogot kapott egy tanácsi értékesí- tésű lakásra, a MEZŐGÉP Vállalat pedig egy tanácsi bérlakás minőségi cseréjére lehetőséget. A Hazafias Nép­front városi bizottságának egyetértésével kilencen kap­ták meg a Nyíregyházáért emlékérem arany, tizen az ezüst fokozatát, míg nyolcán oklevél elismerésben része­sültek, csakúgy, mint a me­zőgazdasági főiskola tanites- tülete és diákjai, a TEMPO Ipari Szövetkezet „Augusz­tus 20” szocialista brigádja, a MEZŐGÉP és a tejipari vállalat dolgozói, a III:. a II-, és az I. kerület lakossá­ga. A tanács elismerését fe­jezte ki mindazoknak a gaz­dasági és társadalmi szer­veknek. szentélyeknek, akik a társadalmi munkáiban, an­nak szervezésében és érté­kelésében részit vettek. A jubileumi évre újabb felhívással fordul Nyíregy­háza Városi Tanácsa, a Ha­zafias Népfront és a KISZ városi bizottsága a nyíregy­háziakhoz. 1974-ben kettŐ6 jubileumhoz érkeztünk: vá­rosunk felszabadulásának 30. és örökváltságápak 150. év­fordulójához. 1976-ban lesz a megyeszékhellyé válás centenáriuma. E jelentős ün­nepek tiszteletére nagy le. he tőségek kínálkoznak a tár­sadalmi összefogásra, a vá­rost magukénak érző polgá­rok korábbinál is lelkesebb munkájára, az üzemek aktív segítségére. Ebben az évben indítják a „Járdát minden nyíregyházi utcára” mozgalmat. Megkez­dődik a városliget fásítása, tovább folytatódik az Ifjú­sági Park építése. Szükség if-i Borbányán óvodára, s ugyanott egy kéttaolermes napközi otthonra. Fejlesszük tovább a „Tiszta, virágos Nyíregyházáért” mozgalmat, a fásítási akciót, lakóhelyünk környezetének szépítését! Nyíregyháza öt év alatt egymilliárd 800 ezer forintot költhet a fejlesztésre, hogy szebb, gazdagabb legyen vá­rosunk. De még ezekkel a milliókkal «em nélkülözhető az a sokrétű társadalmi ösz- szefogás, amellyel a várost szerető nyíregvltéziak. az üzemek, vállalatok, szövet­kezetek. intézmények, isko­lák tenni tudnak. ÁPRILIS ELSEJÉTŐL 44 órás munkahét a postásoknál Nem az idei az első kí­sérlet a postánál a 44 órás munkahét bevezetésére. A távközlési, a hálózatépítő, a magasépítő üzemek már 1968 óta csökkentett munkahéttel dolgoznak és megoldották egyenlőtlen munkaidőbeosz­tással a szállítási üzem rö­vidített munkaidejét is. A postahivatalok dolgozói azon­ban még hosszú ideig nem gondolhattak a 44 órás mun­kahétre. Az 1974. április 1-én élet­be lépett rendelet Szabolcs- Szatmár megyében ezeregy- száznegyvenöt forgalmi dol­gozót érintett és ezzel 1632-re emelkedett azok száma, akik munkaideje csökkent. A Postaügyi Értesítő 1974. március 20-i száma tartal­mazta azokat az általános szempontokat, melyek a he­lyi Intézkedések alapja lett és megszabta a munkaidő- csökkentés bevezetésének módjait. Ezek lényegesebb részeiről, a munka során fel­merült nehézségekről beszél­gettünk Csige Istvánnal, a Debreceni Postaigazgatóság munkaügyi osztályának he­lyettes vezetőjével. — Több lehetőség között választhattunk, de a válasz­tást a helyi gyakorlat hatá­rozta meg. A megye tizenkét nagyhivatalánál a szabad­szombatos megoldást lehet alkalmazni, de a bevezetésre csak akkor kerülhet sor, ha a többletlétszám a hivatal rendelkezésére áll. Így a nyíregyházi 2. számú posta- hivatal már április elsejétől tudott indulni az új rend alapján — a létszámproblé­mát rendezni tudták. A töb­bi 158 kishivatal és a 87 fiókposta már 1972 novem­ber közepétől rövidített nyit­vatartási idővel dolgozik — ezért itt olyan változás nincs, mely a lakosságot érintené — de jelenleg tárgyalásokat folytatunk arról, hogy he­lyettesítéssel, vagy járások és munkakörök összevonásá­val itt is biztosítani lehessen a szabadszombatot Azokon a helyeken, ahol a szombat a legforgalmasabb nap, ott a hét más napján lesz a sza­badnap. Külterületen, egyszemélyes hivataloknál a szabadságot toldják meg huszonhat nap­pal, mivel itt a helyettesítés­re és a rövidített munkaidő­re nincs lehetőség. A nyug­díjak kifizetésénél túlóraként számolják el a szabadnapra eső munkát. A kézbesítők munkabeosz­tása okozta a legtöbb gondot. — Ahol hírlapkézbesitő is dolgozik, ott magasabb lét­számmal és a kézbesítőjárá­sok összevonásával lehet biz­tosítani a szabadszombatot, a hírlaposoknál pedig alkal­mi kézbesítő beállításával. Segítség az is, ha a nagyobb .városokban, megvalósítják a hírlapbetétes rendet — egy négy órás hírlapkézbesítő is dolgozik akire viszont nem vonatkozik a 44 órás munka­idő csökkentés. Az új felvé­teleknél eddig elsősorban az okozott nehézséget, hogy az embereket ideiglenes helyre tudtuk felvenni. Most viszont Szabolcs-Szatmárban leg­alább 40 végleges Alkalma­zottra van szükség a megye-: székhelyen. Kisvárdán. Ti- szalökön, Nagykállóban, Vá- sárosnaményban és a na­gyobb településeken. A munkaidő csökkentés nem vonatkozik az egészség­re ártalmas munkakörökben foglalkoztatottakra — az öt­ven főn felüli előfizetői táv­beszélő központban dolgo­zókra és a távgépíró keze-: lökre, hiszen ők mór eddig is 42 órában dolgoztak, azon­ban itt is arra törekednek, hogy a szombat legyen a pihenőnap. Balogh Júlia A csökkent munkaképességűek érdekében Rehabilitációs szakmunkásképzés Megdöbbentően sok azok­nak a fiataloknak a száma, akik bizonyos fogyatékossá­gok, csökkent munkaképes­ség miatt a választható szak­máknak csak egy szűkebb csoportja iránt érdeklődhet­nek. A pályaválasztási inté­zet a közelmúltban az álta­lános iskolákban végzett ilyen jellegű felmérést, en­nek adatai is alátámasztják, hogy már az iskolában mi­lyen gond a pályaválasztás ezeknek a fiataloknak. De gond a pedagógusnak, a szü­lőnek. mivel megyénkben nincs megfelelő munkahely ezeknek a fiataloknak a ta­níttatására, togtaBoaztatásám. Az állami Fodor József gyógyintézetben működő mű­szerészképző tanműhely ezért kereste most fel levélével a megyei pályaválasztási inté­zetet. Ezúttal olyan fiatal; vagy kevésbé fiatal férfiak szakmunkásképzését szeret­nék megoldani, akik nem ta­nultak szakmát, csökkent munkaképességűek, azonban lehetőségük van a műszerész munka végzésére. A gyógy­intézetben korlátozott mun­kaképességű férfiaknak indí­tanak szakmunkástanul ó­tanfolyamot ez év augusztus elsejétől mechanikai mű­szerész szakmában. A me­gyéből olyan továbbtanulni akarók jelentkezését várják, ' « «, | , f -I,. •>!_ Ián ok iskolai végzettséggel rendelkeznek, 18. évüket be­töltötték. de 40 évnél nem idősebbek. A két-, vagy egyéves — az iskolai végzettségtől függő — képzésre jelentkezőket felvé­teli elbeszélgetésre hívják be. s a pályaalkalmasság megállapítása után döntenek felvételükről. Az ingyenes kollégiumi ellátás mellett még számos kedvezményben részesülnek, s a képzés befe­jezésével szakmunkásvizsgát tesznek- -'WFfF Mivél megyénkből Ts száJ mítanak az érdeklődők je­lentkezésére, a felvételi ' ké­relmeket április 15-ig a pá­lyaválasztási intézet gyűjti

Next

/
Thumbnails
Contents