Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)

1974-04-10 / 83. szám

XXXI ÉVFOLYAM. 83. SZÁM ÄRA: 8Ű FILLER 1974. ÁPRILIS 10. SZERDA LAPUNK YARYALMABOLs Nem adiók a diplomához (3 oldali Olvasóink leveleiből (4. oldali Jubileumi kezdeményezések a megyeszékhelyen (5. oldali Látogatás a Moldva partján Ülést tartott a megyei tanács Magyar vendégeket fogad ma a száztornyű vá­ros. Kádár János vezetésével magyar párt- és kor­mányküldöttség érkezik az ősi Prágába. Utazása to­vábblépés azon az úton, amelyen immár negyedszá­zada, szorosan egymás mellett halad a két ország. Napirenden: az élelmiszer- és fagazdaság* távlati fejlesztése Nacy igazság, hogy a cseh, a szlovák és a ma­gyar nép legjobb fiai ezeréves történelmünk során mindig siót értettek egymással. Amikor a barátság, a józan ész szelleme uralkodott a három nemzet között, História asszony mindhármunkra mosolygott. Midőn viszont az uszítás fúriái játszották a prímet — mind­három nép rosszul járt. Ke!!-e ezt bizonyítanunk? A híres 1335-ös viseg­rádi egyezményben a magyar és a cseh király ösz- szefogott Bécs árumegállító joga ellen. Kifizetődő egyezmény volt. A Pogyebrád Györggyel való egyet­értés gondolata, amíg el nem fordult tőle, gyümöl­csöző volt Mátyás király számára. Bethlen Gábor vi­rágzást hozó politikájának egyik nagy célja az volt, hogy segítségére siessen a cseh rendek nagy Habs­burg ellenes felkelésének. Rákóczi kurucai között szlovák talpasok is voltak. Az 1849-es Prágában Kossuth nevével tüntetett a nép. A levert szabadság- harc számtalan bujdosójának, majd a Magyar Ta­nácsköztársaság sok emigránsának Csehország, illet­ve Csehszlovákia nyújtott menedéket vagy egérutat. És a pokoli második világháborúban, amikor szinte úgy tűnt, hogy az uralkodókörök vaksága, egoizmusa jó­vátehetetlenül szembe fordítja a három nemzetet — közös partizánharcot folytattak népünk legjobb fiai. Ezrekre tehető a nagyszerű Szlovák Nemzeti Felkelés­ben harcoló magyar katonák száma, s az utóbbi években minden tavasszal mindkét országban meg­emlékezünk a Moldva menti Tynnek és Zlatá Koru. I nának, a német fasiszta martalócok elleni védelmé­ben elesett magyar honvédek hősi harcáról. A népeink közötti történelmi fáziskülönbség azon­ban a nagy sorsfordulókon sajnos, rendre-sorra meg­akadályozta, hogy együtt cselekedjünk. De 1945-ben, a szovjet hadsereg történelmi győzelmével felvirradta lehetősége, hogy közös úton haladjunk tovább. A történelmi lépésváltás pedig, amely végre egybehan- golta a három nép lépteit, 1948-ban következett be. Abban az évben, amelynek nagy eseményét a cseh­szlovák történelem így említi: „Győztes Február", mi pedig a „fordulat évének” nevezzük. A csehszlovák és a mogyar szocialista erők győzelme megteremtette a gránit szilárd alapot arra, hogy a két ország három népe kölcsönös igyekezettel, valamennyiök előnyére építse hazáját. A hétköznapok példáiból is láthatjuk, , hogy igaz barátság virágzik ki országaink, népeink között. Pél­dák? Dél-Szlovákiában még emlékeznek a borzalmas 1965-ös árvízre, s arra, hogy néphadseregünk katonái ezrével, ha nem tízezrével mentették az elöntött fal­vak lakóit. Vagv a legutóbbi napok krónikájából: a budapesti Athenaeum Nyomda színes gépének le­égése után csehszlovák barátaink azonnal intézked­tek, hogy a magyar sajtó rendelkezésére álljanak. Kádár János nem először jár a Moldva partján, mint ahogy többször járt a legmagasabb rangú cseh- szlovák párt- és kormányküldöttség is Budapesten. E baráti találkozókon a szocialista testvériség és együtt­működés szelleme öltött testet. A tárgyalás eredmé­nyeként a szocialista közösség építő egysége erősö­dött. Semmi kétségünk, hogy - okulva a múlton és megértve a jelen, a jövő parancsát — most is így lesz. Elutazott Walter Scheel Walter Scheel a Német Szövetségi Köztársaság al- kancellárja és külügyminisz­tere. aki Púja Frigyes kül­ügyminiszter meghívására hi­vatalos látogatást tett Ma gyarországon kedden réggé elutazott Budapestről. Wal­ter Scheellel együtt elutazott felesége valamint kiséreteis Búcsúz atásukra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes és felesége. Nagy János külügyminiszter­helyettes és a Külügyminisz­térium több vezető munka­táras Jelen volt a búcsúzta­tásnál Hamburger László, a Magyar Népköztársaság bon- -j nagykövete és Hermann Kersting, a Német Szövetsé­gi Köztársaság budapesti nagykövete íb. „Szabolcs-Szatmár megyéért“ kitüntető jelvényt adományoztak Benkei Andrásnak, Oláh Lászlónak, dr. Pálfy Rolandnak, Varga Zoltánnénak és Szarka Sándornak Kedden tartotta ez évi első ülését a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács. A megjelen­teket dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke kö­szöntötte. külön üdvözölte az ülésen résztvevő Benkei Andrást, a Központi Bizott­ság tagját, belügyminisztert a megye o.szávgyűlési kép­viselőjét. Erdei Lászlónét, a Központi Bizottság tagját, a Magyar Nők Országos Taná­csa elnökét, a megye ország- gyűlési képvisel őjét. Kaza- reczki Kálmán mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettest. dr. Tar Imrét, a megyei pártbizott­ság első titkárát. A megyei tanács megvitat­ta Szabolcs-Szatmár megye élelmiszer- és fagazdaságá­nak hosszú távú fejlesztés'' koncepcióját. A napirend elő­adója dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyette­se volt. Az írásban kiadott előterjesztéshez szóbeli ki­egészítést fűzve elmondta, hogy a fejlesztési koncepciót előzetesen megtárgyalták a megye illetékes párt- és tö­megszervezeteivel. a Hazafias Népfront-bizottsággal, a tsz- ek területi szövetségével. A tervet tanulmányozta, véle­ményezte a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium is. A megye mezőgazdaságá­ról elmondhatjuk, hogy a párt helyes agrárpolitikája alapján kiegyensúlyozottan fejlődik. Erősödtek a szo­cialista üzemek. A mezőgaz­daság terméshozamai a ter­vezettnél nagyobbak. Az egy­re javuló szakmai és techno­lógiai színvonal, a korszerű üzem- és munkaszervezés, ar ágazat dolgozóinak lelkik meretes, szorgalmas munka ja mindjobban kibontakoz tatja a nagyüzemekben rejlr termelési lehetőségeket. Az előadó többek között el mondta, hogy a koncepciós tervben u további fejlődést, segítő lehetőségeket igyekez­tek megfogalmazni. Az 1990- ig szóló fejlesztési tervben mind fokozottabban kerülnek előtérbe az intenzív gazdaság fejlődési szakaszára jellemző tényezők, amelyek alapve­tően befolyásolják az élel­miszer-termelés és fogyasztás mennyiségének és szerkeze­tének alakulását. A fejlesz­tési feladatok kialakításánál három fő célt vettek figye­lembe. Elsődleges a tervben a_ lakosság jobb és korsze­rűbb élelmiszerekkel történő ellátása, a népgazdaság ex­portigényeinek kielégítése. az ágazat területén dolgozók élet- és munkakörülményei­nek javítása. Másik törek­vés: a megye mezőgazdasági dolgozóinak bemutassák, mit kell tenni azért, hogy a cé­lok megvalósulhassanak. Har­madsorban ismerteti a ja­vaslat azokat a tennivalókat, amelyeket az ágazattal kap­csolatban lévő irányító, el­lenőrző és forgalmazó szer­veknek kell tenniük. Az előterjesztés körvona­lazza. hogy a megye élelmi­szer- és fagazdaságának helyzete több területen az országos helyzetnek is je­lentős meghatározója. Évről- évre a megye mezőgazdasága adja az ország teljes gyü­mölcstermelésének 24 száza­lékát. ezen belül a télialma- export 54—55 százalékát, a burgonyatermés 20—23 szá­zalékát, a dohánytermelés 44 —45 százalékát, a naprafor­gótermés 12—13 százalékát, a juhexport 8—9 százalékát. Külön gondot okoz. hogy megyénkben a termelőszö­vetkezetek 71 százaléka a kedvezőtlen adottságú kate­góriába tartozik, az orszá­gos 35 százalékkal szemben. A magas népsűrűségből, va­lamint a megye sajátos gaz­daságszerkezetéből adódóan a mezőgazdasági üzemeket az átlagosnál lényegesen na­gyobb foglalkoztatási és né­pességeltartási kötelezettség terheli. A koncepciós terv javasol­ja, hogy a művelési ágválto­zás várható alakulása terén a racionális földhasználat alapelvének megfelelően mindenütt a leggazdaságo­sabban üzemeltethető műve­lési ág alakuljon ki. A ve­tésszerkezetben a jelenlegi­hez képest lényeges változás nem várható. Kismértékben növekszik a búza. kukorica és zöldségfélék területe. Csökken a rozs, árpa. zab és egyéb növények területe. Szintentartást terveznek bur­gonyából. cukorrépából, és dohányból. A rét-/ legelő- gazdálkodásban előtérbe ke­rül a meglévő területek dif­ferenciált fejlesztése. A gyü­mölcstermesztésben a meglé­Április 9-én a Nyíregyház; Mezőgazdasági Főiskolán tairto.ta kibővített ülését a Magyar Tudományos Akadé­mia Agrártudományi Osztá­lyának növényvédő bizottsá­ga. A tudományos ülésre a bizottság tagjai, kutatóinté­zetek vezetői és főmunkatár­sai, MÉM szakemberek, va­lamint a mezőgazdasági fel­sőoktatási intézmények kép­viselői érkeztek Nyíregyhá­zára, azzal a céllal, hogy a főiskolán, a repülőgépes és helikopteres növényvédőkép­zés színhelyén tanulmányoz­zák az oktatást, megismer­kedjenek a főiskolával, vala­mint tanácskozzanak a re­pülőgépes növényvédelem szerepéről, fontosságáról, je­lenlegi helyzetéről és továb­bi fejlesztésének lehetőségei­ről. A tudományos ülésen dr. Vétek János, a főiskola fő­igazgatója elnökölt, részt vett a tanácskozáson dr. Bognár Sándor, a Budapesti Kertészeti Egyetem tanszék­vezető egyetemi tanára, az Akadémia növényvédő bi­zottságának titkára. vő télialma-terület teljes re­konstrukcióját tervezik. A rekonstrukció során az in­tenzív almatelepítés mellett a folyamatos foglalkoztatás érdekében növelni szükséges a korszerű bogyós és csont­héjas kultúrák területét is. A zöldségtermesztésben mint­egy ezerhektáros terület- növekedés várható. Az állattenyésztés terme­lési céljainak kialakításánál a nagyüzemi állattenyésztés dinamikus fejlesztésével szá­mol a terv, de egyes ágaza­tokban még 1990-ben is szá­mottevő lesz a háztáji állat- tenyésztés. A növényi és állati ter­mék termelés fejlődése lehe­tővé teszi a növekvő lakos­ság korszerű igényeinek egy­re tökéletesebb kielégítését. A tárgyidőszak végére vár­hatóan csökken a lakosság liszt- és kenyérigénye, szin­ten marad a burgonyafo­gyasztás. növekszik a hús-, tej-, tejtermék-, zöldség és növényiolaj-igény. A lakos­ság jobb ellátása és az ex­porttervek teljesítése érde­kében több új élelmiszeripa­ri üzem létesítését javasolja Hozzászólások Hajdú Sándor: Felszólalá­sában elmondta, hogy a ho­zamok növeléséhez a megye mezőgazdasága sok rejtett tartalékkal rendelkezik az üzem- és munkaszervezés­ben. A dohánytermesztés helyzetét elemezve elmondta, hogy az utóbbi két évben a megye dohánytermelői bízó­Fazekas József, a Buda­pesti Repülőgépes Növény­védő Állomás főigazgatója előadásával kezdődött meg az ülés, Repülőgépek és heli­kopterek a növényvédelem­ben címmel. Előadásában összefoglalta a növényvéde­lem országos helyzetét, ele­mezte a repülőgépek és heli­kopterek használatának je­lentőségét, fejlődését. Az el­múlt évben több mint más­fél millió hektáron teljesí­tettek szolgálatot a repülő­gépes növényvédők, kilenc­ven ilyen brigád dolgozott, mintegy 450 gazdaságban. Foglalkozott ennek a- mód­szernek gazdasági, szakmai, minőségi előnyeivel, kiemel - te gazdaságosságát a földi gépekkel szemben. Az ötö­dik ötéves terv fejlesztési feladatairól elmondta, hogy a jelenlegi teljesítményi majdnem duplájára kívánjak emelni, nagyrészt újabb gé­pek alkalmazásával, de in­tenzív teljesítménynöveléssel is. A repülőgépes növényvé­delmi munkák biológiai és matematikai értékeléséről dr. a terv. Ilyenek egy nagv ka­pacitású húskombinát Nyír­egyházán, a szatmári részen egy jelentősebb konzervgyár felépítése, a mátészalkai tej­gyár bővítése, hűtő- és táro­lóterek építése. A mezőgazdasági termelés évi 2,5—3 százalékos növeke­dését javasolja a terv. Az élelmiszeriparban a meglévő kapacitások jobb kihasználá­sával és újak létesítésével mintegy évi 6—8 százalékos termelésnövekedés várható. A terv a fagazdaság céljai­nak kialakításánál elsődlege­sen a racionális földhaszná­lat irányelveinek megvalósí­tását vette figyelembe. Szá­mítások szerint az erdőterü­let mintegy 22 ezer hektár ral nő a megye területén. A fejlesztési terv foglal, kozik az ágazat anyagi-mű­szaki ellátás, technológiai* és meliorációs fejlesztésével. Felvázolja a munkaerőhely­zet alakulását. a szakember­igényt és kijelöld az élet- és munkakörülmények alakulá. sának fontosabb elemeit A szóbeli előterjesztést vitáké, vette, nyitották: ezen a tájon heű lye van a dohánynak, és célszerű a termésátalagokat a tervidőszak végére 16 mázsá­ban megjelölni. Ehhez aa eddiginél több szakemberre, gépre és egyéb felszerelésre van szükség. Bán János, a MÉM központi növényvédő laboratóriumá­nak csoportvezetője tartott előadást, elemezve a mód­szer előnyeit Ezután dr. Vé­tek János előadása követke­zett. Ismertette a főiskolai oktatás fejlődését, azt az utat, amelyet a hajdani fel­sőfokú technikum a jelenle­gi főiskolai követelményig megtett. Szólt a hároméves képzés1 gyakorlati és elméleti részeiről, az ezen az ágaza­ton képzett szakemberek ok­tatásának körülményeiről, a főiskolai tantervről. Megem­lítette, milyen nehézségekkel kell megküzdenie a főisko­lának a szakra jelentkezők kiválasztásában, s a későt»- biekben az oktató-nevelő munkában. Ezért szükséges az a katonás fegyelem, ame­lyet az intézet a repülőgépes ágazaton bevezetett. A tudományos ülés alkal­mával a vendégek megis­merkedtek a nyíregyházi fő­iskola éleiével, oktatásának körülményeivel és feltételei­vel. A tanácskozás a délw utáni órákban ért véget. (Folytatás a 2. oldalon} Az MTA Agrártudományi Osztályának ülése Nyíregyházán

Next

/
Thumbnails
Contents