Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)

1974-04-09 / 82. szám

XXXI. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1974. ÁPRILIS 9. KEDD Önzetlenül Számos tényező bizonyít­ja, hogy rangja van me­gyénkben a társadalmi munkának. Falvaink és vá­rosaink fáradhatatlan pat­riótái éppen az elmúlt hó­ban kaptak méltó elisme­rést. Ekkor ítélte oda a Ha­zafias Népfront megyei el­nöksége és a megyei tanács végrehajtó bizottsága a ki­tűzött díjakat. Megyénk szorgalmas lakossága 1973- ban 113 millió forint értékű társadalmi munkát végzett. Három kategóriában több mint 3 millió 300 ezer fo­rinttal jutalmazták hat tele­pülés lakosságának áldozat­kész, lakóhelyüket önzetle­nül szépítő társadalmi mun­káját. Nincs megyénkben egyet­len község és város sem, ©hol a lakosság ne odaadó munkával segítené lakóhe­lye gyarapodását. Ezt iga­zolja az is, hogy a me­gyében 953 közérdekű be­jelentést valósítottak meg társadalmi munkában. Ám a számok sem regiszt­rálhatnak mindent. Ponto­sabban: nem csupán szá­mokkal fejezhető ki az az érték, amit például egy-egy község fiatalsága kap, ha társadalmi munkával meg­építünk egy sporttelepet, egy iskolai tantermet, egy bölcsődei vagy óvodai fog­lalkoztató termet, ha fásí­tunk, ha parkosítunk. Ennek az értéke ott van © községek, az intézmények, ez üzemek, a vállalatok dolgozóinak a tudatában, a hétköznapok örömeiben. Mert lehet-e nagyobb öröm mint tudni, hogy ami körül vesz benünket, ahol jól ér­zik magukat gyermekeink, ezért mi saját kezünkkel munkálkodtunk. Kölesei így fogalmazott: ».Hass, alkoss, gyarapíts:/s a haza fényre derül”. Sza­vai ma kelhetnek csak iga­zán életre. Segítenek ebben o tanárok, a Hazafias Nép­front bizottságai, a párt- szervezetek. Ott vannak mindenütt. Szerveznek és irányítanak, ahol társadal­mi munkára van szükség. Aki nyitott szemmel járt a tavaszi nemzeti ünnepek alatt a megyében, az öröm­mel tapasztalhatta, hogy a Hazafias Népfront megyei elnökségének és a megyei tanács végrehajtó bizottsá­gának a felhívása megér­tésre talált a megye lakói körében. Nagyszabású köz­ség és város szépítési, fásí­tási, virágosítási mozgalmat találtunk. Ez már része és méltó kezdete az 1974- évre meghirdetésre kerülő társa­dalmi munkaversenynek. Sigér Imre Walter Scheel befejezte budapesti tárgyalásait Közös közleményt adtak ki a megbeszélésekről Púja Frigyesnek, a Ma­gyar X'lépközlánsaság külügy­miniszterének meghívására Walter Scheel, a Németor­szági Szövetségi Köztársaság alkancellárja és külügymi­nisztere 1974. április 7—9 kö­zött hivatalos látogatásit tett a Magyar Népköztársaság­ban. A szövetségi külügymi­nisztert fogadta Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, Lo­soncai Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. A két külügyminiszter be­ható véleménycserét folyta­tott országaik kapcsolatának fejlesztéséről és az időszerű nemzetközi kérdésekről, kü­lönös tekintettel az európai biztonság és együttműködés kérdéseire. A megbeszélések szívélyes és konstruktív légkörben folytak le. A felek méltatták a kétol­dalú kapcsolatok fejlesztésé­ben eddig elért eredménye­ket. Kifejezték meggyőződé-— süket, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvétele kedve­ző feltételeket teremtett a kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális együttműködés továbbfej­lesztésére. Egyetértettek ab­ban is, hogy az országaik közötti diplomáciai kapcsola­tok felvétele pozitív hatást gyakorol az európai politikai légkörre és hozzájárul a bé­ke és az enyhülés megszi­lárdításához. Azzal a szándékkal, hogy a gyümölcsöző és kölcsönö­sen előnyös együttműködés továbbfejlesztéséhez szerző­déses keretet biztosítsanak, a felek elhatározták az alábbi megállapodások megkötésé­nek előkészítését: — hosszú lejáratú megál­lapodás a gazdasági-műszaki együttműködés fejlesztéséről; — tudományos és műszaki együttműködési megállapo­dás; — kulturális egyezmény; — egyezmények a' közle­kedés különböző területein. A felek megvizsgáljál», hogy a kétoldalú kapcsolatok milyen további területein kí­vánatos a megfelelő egyez­mények útján történő rende­zés a két ország közötti kap­csolatok dinamikus fejleszté­sének biztosítására. A külügyminiszterek meg­elégedéssel állapi to.ták meg. hogy az országaik gazdasági kapcsolatai kedvezően fej­lődnek. Egyetértettek abban is, hogy a gazdasági kapcso­latok további szélesítése so­rán különös figyelmet fordí­tanak az ipari kooperáció te­rén adódó lehetőségek ki­használására. A kölcsönös jobb megis­merés elősegítése érdekében a felek támogatják a tudo­mányos, a kulturális, a sport, az egészségügyi és más szakterületek közötti kap­csolatok szélesítését. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter New York­ba érkezett, hogy küldöttség élén részt vegyen az ENSZ- közgyűlés kedden kezdődő rendkívüli ülésszakán. Meg­érkezésekor a szovjet diplo­mácia vezetője kijelentette: a 6. rendkívüli ülésszak fon­tos. aktuális kérdéseket vitat majd meg. A nyersanyagok és a gaz­dasági fejlődés problémája ilyen, vagy olyan módon va­lamennyi ország érdeklődé­sére számot tarthat — muta­tott rá Gromiko. majd így folytatta: „Reméljük, hogy valamennyi ország küldöttsé­ge tárgyszerű. konstruktív módon közelit az ülésszak előtt álló feladatok kölcsö­nösen kielégítő megoldásá­Az időszerű nemzetközi kérdések áttekintésekor a miniszterek üdvözölték a nemzetkpzi helyzetben, .külö­nösen az Európában kibon­takozó enyhülést és a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű államok békés együttmű­ködésében elért haladást. A nemzetközi feszültség csökkentésében Európában elért sikerekkel kapcsolat­ban a két fél aláhúzta a Szovjetunió, a Lengyel Nép- köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság, illetve a Németor­szági Szövetségi Köztársaság között aláírt megállapodások nagy jelentőségét. Egyetér­tettek abban, hogy az 1971. szeptember 3-án aláírt négy­oldalú megállapodás lénye­ges hozzájárulás az európai politikai helyzet stabilizálá­sához. A külügyminiszterek meg­erősítették elhatározásukat, hogy a jövőben is aktívan részt vesznek az európai biz­tonsági és együttműködési (Folytatás a 2. oldalon) hoz és pozitív módon járul hozzá a nemzetközi helyzet további javításához, a világ országai és népei egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködéséihez. Az ülésszak előtt álló problémákat meg lehet olda­ni. de csak úgy. ha tisztelet­ben tartják a kis és a nagy, a gazdaságilag fejlett és a fejlődő országok szuverenitá­sának és függetlenségének elvét, ha fejlesztik a nemzet­közi együttműködést és meg­szilárdítják a békét. A Szov­jetunió küldöttsége kész min­den eszközzel elősegíteni az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának sikerét” — hangsúlyozta végül a szovjet külügyminiszter. Gromiko New Yorkban Összehívták a Varsói Szerződés tagállamainak politikai tanácskozó testületét A tagállamok közötti megállapodásnak megfelelően 1974. április közepén Varsóban tartják a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé­nek soron következő ülését. (MTI) Az amerikai kereskedelmi küldöttség tárgyalásai Budapesten Dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter hétfőn hi­vatalában fogadta Frank G. Zarbot, a Fehér Ház költség- vetési és államigazgatási hi­vatalának helyettes vezető­jét. A látogatáson részt, vett Richard F. Pedersen, az Egyesült Államok budapesti nagykövete is. F. G. Zarb 8 amerikai kon­szern vezetőiből álló kül­döttség élén érkezett Buda­pestre. A delegáció látoga­tásának célja a magyar gaz­dasági élet tanulmányozása annak vizsgálata, hogy a magyar—amerikai gazdasá­gi kapcsolatok fejlesztésének és a waöaiaifcoää Közötti együttműködésnek milyen le­hetőségei vannak. Dr. Bíró József és Frank G. Zarb esz­mecserét folytatott a ma­gyar—amerikai kapcsolatok rendezésének függő kérdé­seiről. amelynek legfőbb aka­dályai jelenleg az amerikai kereskedelmi korlátozások képezik. Kádár János fogadta Volodia Teitelboimot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára hétfőn fogadta Volo- dia Teitelboimot, a Chilei Kommunista Part Politikai Bizottságának tágját. A szí- ■ vélyes. elvtársi légkörű ta­lálkozón részt vett Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára. (MTI) Ülést tartott a KISZ KB ifjúsági tanácsa Félmillióra teltető azoknak a falun élő fiataloknak a száma, akik nem lakóhelyü­kön dolgoznak, „ingáznak'’ — állapította meg hétfői ülé­sén a KISZ KB mezőgazda- sági ifjúsági tanácsa, megvi­tatva az ifjúsági szövetség feladatait az élelmiszer- és fagazdaság, a vízgazdálkodás és az ÁFÉSZ-ek ingázó fia­taljainak körében. A nem lakóhelyükön foglalkoztál ott fiatalok helyzetét törvénysze­rű és objektív tényként kell elfogadni — foglalt állást a tanács. Meg- Kell szüntetni a. vitát arról; hogy az ingázó kfSZ- tag melyik alapszervezethez tartozzon. a lakóhelyi, vagy a munkahelyi KÍSZ-kollek- tíva számoljon-e vele. Az egyetlen helyes álláspont.: mindkét területen, a közös célok és a közös érdekek alapján. a mindennapi mun­kában kell kialakítani a ter­mékeny mozgalmi kapcsola­tokat. Az ingázó fiatalokkal való tervszerű és tudatos foglalkozáshoz természetesen megfelelő szervezeti keretei» szükségesek. A lakóterületi KlSZ-szer- vezetek tekintsék át. ve­gyék számba, hogy közsé­gükből hány fiatal jár el dolgozni, tanulni. Alakítsák meg ak egy-egy munka­helyre. tanintézetbe el­járó fiatalok KlSZ-csoport- jait — ezek a szőkébb kol­lektívák lehetnek a pillérei a helyi KISZ-szervezet. il­letve a más községben, vá­rosban működő vállalat, szö­vetkezet. iskola kapcsoltá­nak. Az ingázó fiataloknak ép­pen a napi 3—4 órás utazás miatt kevés szabadidejük ma­rad szórakozásra, kulturális igényeik kielégítésére. Sza­badidejük jobb kihasználá­sát, mind a munkahelyi, mind a lakóterületi KÍSZ- alapszervezet.nek segítenie kell — különösen nagy je­lentőségű léhét az a támo­gatás. amit a bejárókat foe- lalkoztató : termelő üzemek tudnak nyújtani a feltételek megterem lésében. Ugyancsak a tanács napi­rendjén volt a KISZ KB és a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa együttműkö­dési megállapodásának elem­zése. az együttműködés 1974 —75. évi feladatainak, meg­határozása. A rétegtamáes végül megvitatta a KISZ KB felszabadulási akcióprogram­jának végrehajtását szolgáló saját feladattervét. A tanács kedden szekció­üléseken folytatja munkáját. (MTI) TOT-tanácskozás a tsz-ek országos gazdasági versenyéről Hétfőn ülés* tartott a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának társadalmi és önkormányzati bizottsága: az ülésen részt vett dr. Nyíri Béla, a TOT elnökhelyettese. A bizottság megtárgyalta a mezőgazdasági szövetkezetek 1973. évi országos gazdálko­dási versenyének tapasztala­tait, és értékelte a kiváló szövetkezeti társulás minisz­teri kitüntetések elnyerésére benyújtott pályázatokat. Meg­állapították: a téeszek több­sége kiemelkedő termelési eredményeket ért el 1973-ban — csaknem 20 százalékkal lett nagyobb a termelési ér­ték egy év alatt — és a ter­melés elsősorban a kormány által ösztönzött gazdálkodá­si ágazatokban növekedett. A jó eredményeket a MÉM ál­tal meghirdetett gazdálkodá­si versenyfelhivás számotte­vően előmozdította. A terme­lési célok megvalósulását a szocialista brigádok egyre- »" . . *-* *1 — — ' Piti— a*— ( 11 i n n—ÓH— nat — *» fi* A. valamint a téeszek erősödő munkaverseny mozgalma is segítette. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter kitünte­tésének elnyerésére több száz szövetkezeti gazdálkodó szer­vezet nyújtotta be pályáza­tát. A bizottság a TOT el­nökségének felhatalmazása alapján 221 téesz, 12 mező- gazdasági szakszövetkezet, két halászati tsz, és 20 szö­vetkezeti társulás kitün­tetésére tett javaslatot A bi­zottság egyben kezdemé­nyezte az országos verseny- szabályzat továbbfejleszté­sét, hogy az még jobban se­gítse elő a szövetkezetek ter­melési szakosodását, a kor­szerű munka- és üzemszer­vezési módszerek alkalmazá-; sát. A bizottság tagjai kegyelet­tel emlékeztek meg a bizott­ság közelmúltban elhunyt elnökéről. Király Jenőről, a zalavári Űj Idők tsz . elnöké“ lói. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents