Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)
1974-04-08 / 81. szám
nrW Sprffis *. K'iiV.'HH-WAÄYÄftOftSSÄfJ s. ofM Jobb táplálkozás — egészségesebb világ Az Egészségügyi Világ- szervezet, mint az ENSZ egészségüggyel foglalkozó szakosított szerve, minden év április 7-ét Egészségügyi Világnapnak nyilvánította. Ezen a napon mindig, a világ egészségügyi szempontból fontos kérdését tűzi napirendre. így az elmúlt években foglalkozott az Egészségügyi Világnap a himlővel, a városiasodás problémáival, munkaegészségüggyel, rákkal, cukorbajjal, szív- és keringési betegségekkel, a család egészségével. 1974-ben a korszerű táplálkozás lesz az Egészségügyi Világnap és az év további részének programja. Nem véletlenül került ez a kérdés napirendre. A táplálkozás a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen. Ma olyan különös korban élünk, amikor az emberiség egy része éhezik, a másik része pedig túltáplált. Hazákban az elmúlt félévszázad alatt mind az alul- és mind a túltápláltságra akadt és van példa. így 1942-ben az akkori Soós professzor feljegyzése szerint e táj nincstelenéinek étrendje a következőkből tevődött össze: kenyér, kenyér hagymával, pergelt leves, paszuly leves, savanyúkáposzta leves, sós vízben főtt köleskása leves, hajában főtt krumpli, sült krumpli, zsíros kenyér. 1945. után hazánkban is a kalorikusán dús táplálkozás lett a jellemző. Néhány adatot érdemes összehasonlítani: míg .1931— 38-ban hazánkban az 1 főre jutó évi fogyasztás húsból - halból 34 kilogramm volt, addig 1972-ben 64 kilogramm, tojásból 5 kilogrammal szemben 17 kilogramm, zsiradékból 17 kilogrammal szemben 27 kilogramm, cukorból 11 kilogrammal szemben 35 kilogramm, burgonyából 130 kilogrammal szemben 70 kilogramm, zöldségből 95 kilogrammal szemben 158 kilovamm, tej és tejtermékből 102 kilogrammal szemben 114 kilogramm. Ezen adatokból kitűnik, hogy a kalorikus tápanyagok biztosítása meg van oldva. A zsiradékok és szénhidrátok mennyiségének növelése nem kívánatos. A húsfogyasztás ezen belül a sovány hús és halfogyasztás növelése szükséges. Kedvező a tojásfogyasztás. Tej és tejtermékből viszont csak a szükségesnek felét fogyasztja a lakosság. A cukorfogyasztás növekedése káros anyagcsere elváltozásokat okoz. Az elhízás kialakulásában elsősorban a felesleges szénhidrát fogyasztás felelős, másodsorban a túlzott zsiradékfogyasztás. A túlzott cukorfogyasztás következtében, az alábbi betegségek jelennek meg a leggyakrabban: elhízás, cukorbetegség, szívinfarktus, gyomor és nyombélfekély, fogszuvasodás. Az elhízottak aránya Magyarországon körülbelül 30 százalékra tehető. Az lenne kívánatos, ha a jelenlegi 1 főre jutó átlag 3300 kalória helyett csak 3000-t fogyasztanánk. Ennek 15—18 százaléka lenne fehérje, 31—35 százaléka zsiradék, 47—52 százaléka szénhidrát, 2.5 százaléka ásványi anyag. Együnk tehát kevesebb kenyeret, kevesebb édességet, és máris nagyot lépünk előre a korszerű táplálkozás terén. Vigyázni kell a megfelelő táplálkozási ritmusra is. Tudniillik táplálkozásunkban kezd kialakulni a helytelen gyakorlat, az esti bőséges és a reggeli sovány étkezés. Az volna a helyes, ha a napi kalóriafogyasztásunkból reggelire 25 százalék, tízóraira 5 százalék, ebédre 40 százalék, vacsorára 30 százalék jutna. Törekednünk kell a komplett reggelire és a szerényebb vacsorára. A társadalmi és gazdasági viszonyok lehetővé tették élettani ismereteinknek és a biológiai szükségleteinknek megfelelő, korszerű táplálkozást. Az Egészségügyi Világnap alkalmából szeretném megyénk lakosságának figyelmét egy kis összefoglalóval is felhívni: az egészséges táplálkozás az egészséges életmód nélkülözhetetlen alkotórésze. Dr. Juhász Lajos egészségnevelési főorvos • • ■ l Üzemi lapokban olvastuk Hazafiság. forradalmiság internacionalizmus címmel Simkövics Gyula. a megyei pártbizottság munkatársa írt vezércikket a Szabolcsi Ifjúság legutóbbi számában. Részletesen közli a lap a forradalmi ifjúsági napok programját, tudósít a megyei tanács végrehajtó bizottságának üléséről, amelynek témája az ifjúsági törvény végrehajtása volt. Szabolcs-Szatmár megye- székhelyén. Nyíregyházán' több mint tízezer KISZ-fia- tal dolgozik. Munkájukról, lehetőségeikről beszélgetett a cikkíró Nagy Lászlóval, a KISZ nyíregyházi városi bizottságának titkárával. Megbecsülés — nem csak papíron — ez a címe annak az írásnak, amely a tejipari vállalat új nyíregyházi üzemében dolgozó fiatalokról szól. A lap képriportja az Express-együttes legutóbbi nyíregyházi fellépésén készült. ★ Szó. tett. megbecsülés címmel riportot közöl a Keletmagyarországi Közmű- és Mélyéoítő Vállalat lapja az MSZMP KB két novemberi határozatának végrehajtásáról. A riportban munkások és vezetők mondják el tapasztalataikat.. azt. hogv a két határozat valóban munkásérdekből született, munkáshatározat. A téli hónapokban a KE- MÉV dolgozóinak közel égy- harmada újra iskolapadba ült. a különböző továbbképző tanfolyamokon hatszáz dolgozó vett részt — erről szól az Üzemi akadémia című írás. A lap megemlékezik a márciusi ünnepekről; Segít-e a brigád? címmel megjegyzést fűz egy munkásfeleség leveléhez. ★ A Balkányi Állami Gazdaság dolgozóinak lapja részletesen beszámol az elmúlt évi gazdálkodás mérlegéről. A gazdaság 40 millió forintos nyereséggel zárta az 1973-as évet. több mint harminc százalékkal nőtt a termelési érték. az egy főre jutó jövedelem közel 33 ezer forint, ami 12,5 százalékkal jobb az 1972. évinél. Tudósít a lap a legutóbbi szakszervezeti taggyűlésről, amelyen értékelték a szakszervezeti munkát, beszámol a kollektív szerződés végrehajtásának tapasztalatairól. A lap kulturális melléklete Balkány közoktatásáról. a népművelés helyzetéről, és a könyvtár szerepéről közöl írásokat. ★ A MEZŐGÉP helye és szerepe a népgazdaságban, hogyan érvényesül az üzemi demokrácia, mit tesz a vállalat a munkások szociális helyzetének javításáért? — többek között ezek a kérdések szerepeltek a MEZŐGÉP munkásfórumán — amelyről részletes tudósítást olvashatunk a MEZŐGÉP lapjának márciusi számában. Ismerteti a lap az elmúlt év gazdasági mérlegét. a vállalat kiváló dolgozóinak névsorát, tudósít a nőnapi megemlékezésekről, és egy értékelésről, mely szerint négy pályázó üzem közül a mátészalkai és a tiszavasvári gyáregység nyerte el az „Él- üzem gyáregység” elmet. ★ Lapszemlénkben először szerepel az Esze Tamás Népe, a tarpa—gulács—tivadari Esze Tamás Termelőszövetkezet lapja. Köszöntjujt . az üzemi lapok sorában! Az első közös tavasz címmel a tarpa—gulács—tivadari Esze Tamás Termelőszövetkezet lapja a tavaszi munkákról számol be olvasóinak: a csapadéktalan tél után nem ígérkezik gazdag termés a búzabiblákon. kétszer permeteztek már a gyümölcsösben. jól halad a munka a zöldségtermesztésben is. Győri Endre főmérnök a tsz ez évi terveiről írt: ebben az évben kilencven- milliós árbevételt terveznek. Beszámol a láp a tsz-fiata- lok munkájáról, lehetőségeiről Kétszáz évig keringett címmel bemutatja a tarpai szárazmalmot. ★ A fogyasztási szövetkezeti mozgalom megyei lapja tudósít a szocialista munkaver- seny mozgalom elmúlt évi tapasztalatairól, egy mezőkövesdi látogatásról, ahol a fólia alatti zöldségtermesztést tanulmányozták a szabolcsi szakemberek; bemutatja Tiszántúl legkorszerűbb vas- és műszaki áruházát, melyet Nyírbátorban nyitottak meg. Beszámol a Mátészalkai ÁFÉSZ részközgyűléséről. az Arcok közelről című sorozatban az ibrányi áruház szocialista brigádját mutatja be. ★ A Szabolcs megyei Állam: Építőipari Vállalat és párt- bizottságának lapja beszá mól az év első műszaki konferenciájáról. ahol az elmúl1 év gazdasági mérlege volt r napirend. Tudósít a legutób bi szakszervezeti értekezle; ről. a Testvériség gázvezeíé: építésérőL A mozdulatlansár csak látszólagos címmel ri portot közöl a lap a nyíregyházi Nyírfa áruház építéséről. melynek befejezésé^ határidőre ígérik a vállalkozók. Munkásokból vezetők — ez a címe annak az írásnak. amelyben magasabb beosztásba került munkások mondanak véleményt n vállalat kádermunkájáról. ★ Sikeres évet zártak a Szabolcs-Szatmár megvei ipari szövetkezetek. 1973-ban 1 milliárd 179 millió forint volt az árbevétel, ennek megfelelően több mint húsz százalékkal nőtt a nyereség is. Az iDari szövetkezetek megvei lapja részletesen beszámol a Nagvkállói Fémtömegcikk a Kisvárdai. Ém'tő- és Szerelőipari Szövetkezet, a Raka- mazi Fa-Fém Szövetkezet és a Nagykállói TextüiDari Szövetkezet mérlegzáró közgyűléseiről. Egy munkáscsalád otthonában Címmel kénes riportot közöl a lat) Bodnár Józsefről. a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet lakatos-hegesztőjéről és családjáról. A népesedés és gazdasági fejlődés című sorozat befejező része Jövőnket formáló következtetések címmel jelent meg. Képünkön: a mezőkövesdi Matyó-együttes. (Hammel József felvétele) Művészi színvonal, hatalmas siker Véget ért a szövetkezeti néptáncosok versenye Kelet- és Északkelet-Magyarország legjobb szövetkezeti népi tánc-együttesei adlak találkozót Nyíregyházán egymásnak, hogy területi verseny keretében mérjék össze erejüket A huszonhárom csoport képviselte S>za- bolcsot és Szatmári, a Hegyalját és a Mátravidéket, a Hajdúságot, a Bodrogközt és a Matyóföldet. Részt vettek á sátoraljaújhelyiek, a ci- gándiak, a sárospatakiak, a mezőkövesdiek, Miskolc, Hajdúböszörmény és Komád! táncosai, a debreceni, a rát- kai, az ecsédi. párád!, tama- szentmiklósi. rétsági, salgótarjáni és kisterenyei szövetkezeti együttesek. Megyénk képviseletében léptek dobogóra a gávavencsellői, a nyíregyházi, a nagykállói, a fehérgyarmati, ököritófülpö- si. ajaki és mátészalkai táncosok. Az országosan is jelentős eseménynek a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház adott otthont. A nagyszerű programok zsüx-ijét Vásárhelyi László irányította. Már a hatodikai, majd azt követően a tegnapi fellépések is bizonyították: igen magas művészi színvonal jellemezte ezt a területi bemutatót. A szövetkezeti táncegyüttesek mellett ott szerepeltek az utánpótlást jelentő gyermekcsoportok is. jelezvén, hogy igen nagy gondot fordítanak a csoportok a nemes hagyományok őrzésére. A műsor egyes számait elbíráló bizottság vasárnap a késő esti órákig szakmai tanácskozáson elemezte a tanulságokat, és adott tanácsot egy-egy együttes vezetőinek, Eredményhirdetésre nem került sor, mert négy. hasonló területi döntő után választják ki azokat a csoportokat, amelyek az országos szövetkezeti táncfesztiválon vesznek részt. Csak a MÉSZÖV és a KISZÖV különdíjasról határoztak. A nyíregyházi művészeti eseményen azonban nemcsak vetélkedés folyt, hanem a közönség szórakoztatásara is gondoltak. Pénteken Tiszavasvári ban. majd szombaton este a nyíregyházi színházban az OKISZ Erkel Ferenc művészegyüttese gálaest keretében lépett színpadra, es asatott fergeteges sikert. Uj- fehértón és Nagykállóban a részvevő együttesek közül nyolc-nyolc mutatta be tudását a nagyközönség előtt. A szövetkezeti népitánc- együtteeeknek Nyíregyházán megrendezett területi versenye alkalmat nyújtott arra is, hogy kedves vendégeinket, a más vidékek táncosait megismertessék a megye- székhely és a környék nevezetességeivel, tájaival és a fejlődéssel. A fogyasztási és ipari szövetkezetek együttes rendezése így a művelődési eseményt még bővebbé tette, elősegítette a távoli tájak embereinek ismerkedését is. A Művészeti Hetek keretében Berecz András kiállítása Nyíregyházán A nyíregyházi művészeti hetek záró programjaiként vasárnap délelőtt a Jósa András Múzeumban megnyílt Berecz Aiulrás festőművész Népdalok című kiállítása. A tárlatot Béres Ferenc énekművész nyitotta meg, aki erre az alkalomra Pozsonyból érkezett Nyíregyházára. Avatott előadásában hangzottak el a képeken megjelenített magyar népdalok eredeti ihletői. A vegves technikával készült színes grafikai sorozat huszonnégy műve ismert népdalaink hatására született. Berecz András régóta foglalkozik a népdalok képzőművészeti megjelenítésével. Etzek általában kisméretű, igen színes műveik a népdalok derűjét és tragikumát hordozó érzések kifejezésére törekednek. Béres Ferenc megnyitójában arra utalt, hogy különleges és különös alkotói szándék vezérli a művészeket abban az esetben. ha minden művészet ősforrására, a népművészetre mint fundamentumra építik alkotásaikat. Kifejeződik ez a témák választásában is. az öröm és bánat, a társadalom és az ember, a fájdalom és a szerelem ábrázolásában, amelvet a népdaloktól a képzőművészetig a színek jelrendszere közvetít. A* igazi népművészeti ihletésű művekben pedig megszólal, nak a népdalok, melyek a bölcsőtől a koporsóig kísérnek témaválasztásukkal. Különösen jellemző ez az igen gazdag magyar népdalkincsre, amelynek egv-egy gyöngyszeme annyi alkotót ihletett már. Berecz András képeiről szólva a szándékot, a kísérletezést, a népdalokat ezt az inspiráló erejét emelte ki. Megnyitója után rögtönzött néndalműsort hallhattak a kiállítás vendégei, többek között a Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű népdalt adta elő több variációban. Húsvéti választék a boltokban A megye és a város élelmiszer boltjaiban megjelentek a jellegzetes húsvéti csokoládé áruk. Nyuszi, tojás és különböző formákban húsvéti csokoládé figurákból száz mázsa kerül az élelmiszer boltokba, és hatvanöt mázsa különböző csokoládés tojás, valamint nyusziáru. Az ajándékozási vásárlások megkönnyítésére a Rákóczi utca 1. szám alatt idényjellegű ajándékbolt nyílt. Különböző húsvéti emblémával díszdoboz, táblás csokoládé, zsardinettkosarak díszítik a húsvéti vásár forgalmát. Sonka és egyéb füstólt árukból 230 mázsa áll a vásárlók rendelkezésére, nemcsak göngyölt sonka, hanem házisonka formájában is. A baromfi vállalattal történt megállapodás alapján gondoskodtak róla, hogy friss baromfiból és hűsfajtákból kielégítő legyen az ellátás. A vállalat a házhoz szállítás növelése érdekében visz- szatérítési rendszert vezetett be. Eszerint a hétfőn, kedden, szerdán történő házhoz szállított áru értéke után 2 százalékot, a Csütörtök és pénteki napokon vásárolt áruk értéke után 1 százalékot térítenek vissza, vásárlási utalvány formájában, amenynyiben március 31—december 31-ig 6000 forint értékben vásároltak. Félkész tortából 20 ezer darabot hoznak forgalomba, melyek 6 tojással készülnek. különböző ízekben. Választékos tortakrémek is vásárolhatók. Citrom, narancs, mazsola és banán ellátásban sem lesz fennakadás. Tej és tejtermékek korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre. A húsvéti vásár során, a tavaszi szépségápolási cikkekből is bő választék várja a vásárlókat.
