Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)

1974-04-28 / 98. szám

fELOT-MAÖYÁRORSZÁG 5. <#&? fm ferffis 58. NEM ALSZIK KI A TŰZ... A Vulkán ünnep c Mérnökök a téeszekben AZ EMBER LAPOZGATJA a statiszti­kát, számol és nem hisz a szemének. 1972. december 31-én a magyar mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 5619 agrármérnök, 1101 más képzettségű diplomás, 4924 felső­fokú mezőgazdasági technikus, 449 más kép­zettségű felsőfokú technikus, 10285 mezőgaz­dasági technikus. 6408 nem mezőgazdasági képzettségű technikus és 6670 gimnáziumban érettségizett szakember dolgozott. Ez összesen 35 756 fő, vagyis átlagosan minden magyar termelőszövetkezetben tizen­öt „iskolázott embert” találhatunk! Marad­iunk azonban most csak a mérnököknél. Hajdanán a falu értelmiségét tömegében | tanító és a Pap képviselte, esetleg még az orvos és a patikus. Felsőfokú képzettségű mezőgazdászok csak az uradalmak intézői voltak, de igen kevesen és a falutól társadal­milag Blszigetelt helyzetben. Ma viszont a pedagógus mögött már az agrármérnök so­rakozik fel az értelmiségi listán. Akad ugyan még olyan szövetkezet, ahol nincs, de ma már ez kivételnek számít. Az agrármérnök mpg^zpkott, természetes jelenség, helye a gazdaságban kialakult. Általában ön­álló munkaköre van, intézkedéseit a vezetőség állásfoglalásának megfelelően, de saját belátása szerint és saját fe­lelősségére adja ki. A termelőgépezetben rangig általában közvetlenül az elnök után következik. t A többi diplomások helyre-rangja még Bem ennyire kialakult. A gépészmérnök, az építészmérnök, az állatorvos, a jogász, a köz­gazdász a komolyabb szövetkezetekben már jaalkülözhetatlen, de munkaköre sokfelé vi­tatott. helye pedig a hierarchiában tisztázat­lan. Reméljük azonban az élet megoldja ezt 4 problémá t is. i. Más téma. hogy milyen a mérnök szere­lte 4 falu társadalmában. Ezt még nem merte fel senki, nem is lenne egyszerű. A problémát ugyanis az bonyolítja, hogy az agrármérnök általában nem választott, ha- Bém kinevezett vezető, tehát csak közvetve tartozik a közgyűlés hatáskörébe. MOSTANÁBAN SOKAT BESZÉLÜNK a falusi mérnökökről, diplomásokról és nem •k nélkül. Amit ma mezőgazdaságnak neve­sünk #z a diplomások nélkül nem születhe- fatt volna meg. és nélkülük az előrelépés sem képzelhető el. Nagyon gyakori, hogy gulyán módszerek kerülnek a gazdálkodásba, «mit a gyakorlatban més a környéken sen­ki nem csinált. Alapos, — mérnöki — elmé­leti képzettség szükséges ahhoz, hogy a ve­se tő a termelési eljárás leírásán eligazodjék e* aat a gyakorlatba át tudja ültetni. Mun­kájának biztonságához pedig gyakran elen­gedhetetlen a gépész a közgazdász, sőt a jogász jelenléte is. Diplomásaink minden el­ismerést megérdemlő módon oldották és oldják meg ezeket a feladatokat. De veszélyei is vannak ennek a folya­matnak. Mivel a mérnök megy el a terme­lési rendszert szervező gesztorhoz tapaszta­latcserére; a mérnök vesz részt a gyártó mű által rendezett tanfolyamon, a mérnök mond­ja meg, hogy mikor mit kell csinálni, olyan látszat keletkezhet, mintha az elért hozam illetve hozamtöbblet kizárólag a mérnöki munka eredménye lenne. A másik veszély, hogy a mérnök a vezetőséggel megtárgyalja ugyan a teendőket, a közgyűlés elfogadja ugyan a létesítendő beruházás tervét, vagy az új módszer bevezetését, de a mérnöknek már az a dolga, sőt az a kötelessége, hogy az embereknek utasításokat adjon. Utasítá­sokat. amelyeken a brigádban már nincs mit tárgyalni, amelyeket pontosan végre kell haj­tani. És ha valahol lazaságot tapasztal, a mérnöknek az is kötelessége, hogy esetleg magasabbra emelje a hangját. Ebből viszont az a látszat keletkezhet, mintha a mérnök afféle demokratikus szabályokon kívül álló vezénylő tiszt lenne. Távolról sem állítjuk, hogy egyik vagy másik veszély már tömegével bekövetkezett volna. Az agrármérnökök túlnyomó része a népből jött és a néphez tartozónak vallja önmagát, munkatársának tekinti a tagot és készséggel részt vesz a falu közéletében is. A tagok nagyobbik része meg tudja külön­böztetni az utasításokat osztogató szakembert attól a diplomás szövetkezeti tagtól, akinek a közgyűlésen ugyan annyi joga van, ugyan úgy egy szavazata, mint neki. i MIKÖZBEN ISMÉTELTEN ÖRVENDE­ZÜNK a diplomások létszámának gyarapodá­sán és ismételten aláhúzzuk a magas fokú szakértelem szerepét az elért eredmények, hen ejtsünk néhány Bzót a dolog másik ol­daláról is. Igaz. egy szakosított telepen ke­vesen dolgoznak. De az emberi munka, a fi­zikai munka s a nagyfokú felelősségérzet e munkát végzők részére is nélkülözhetetlen. Lehet, hogy egy termelési rendszerben né­hány ember „gyártja” százhoddakon a kuko­ricát. De az a néhány ember nem végezhet­né hallatlanul nagy figyelmet és fegyelmet kívánó, nagyon termelékeny munkáját, ha nem állna mögötte nem venné' őt körül egy egész szövetkezet, amelyben néhányan csak zsákokat emelgetnek, magtárt tisztítanak, majort őriznek, vagy valami hagyományos kultúrában kapálgatnak, de a! szövetkezet velük együtt egész és velük együtt működő­képes. F. B. | Munkásgyűlés a konzervgyárban Pénteken délbeg a szoká­sos műszak váltási időben néhány ismerős hígba vár­ta a délelőttösöket a Vasgyár utpában: a Nyíregyházi Kon­zervgyár dolgozói munkás gyűlésre jöttek össze. A földszinti nagycsarnok­ban több mint hatszázan gyülekeztek. Néhány ügyes szerelő egy kis zenéről és né­hány jól irányított reflektor­ról is gondoskodott. A hangu­lat ünnepélyes. Itt mindenki tudja, hogy a nagycsarnok­ban csak a gyár életében leg­fontosabb dolgokról tanács­koznak. Ezúttal a kongresszusi ! munkaversenyhez csatlako­zásról volt szó. Mint később kiderült, a szocialista brigá­dokat nem érte váratlanul az esemény. Már napok óta er­ről folyik a szó a brigádgyű­léseken. De még az utolsó délelőtt is számos brigád kis röpgyűlésen beszélte meg. mivel „ver rá” a gazdasági vezetés versenyjavaslatára. Az emelvényen megjelent Tóth János csúcstitkár és Csabai Lászlóné, a szakszer­vezeti bizottság titkára. Az. előterjesztést Rudi Béla fő­könyvelő mondta el. Értékel­te a 2600 főt foglalkoztató nagyüzem eddigi sikereit. Ki­fejtette, hogy pártunk jövő évi kongresszusa és a felsza- Tprtirhr juhiteuma jé alka­lom még magasabb célok ki­tűzésére. Az április 22-i felhí­váshoz való csatlakozás konkrét felajánlásaként pél­dául az 1973. évi nyolcezer tonna belföldi termék helyett ajánlja fel a kollektíva, hogy két év alatt ötezer tonnával többet juttatnak a belkeres­kedelemnek és ebből három, ezer tonna többletet már ez évben. A felzúgó taps azt jelezte, hogy a dolgozók egyetérte­nek. További felajánlásként fo­gadták el a korszerű táplál­kozás és a háziasszonyi mun­ka megsegítésére öt új ter­mék előállításával a válasz­ték bővítését, főleg kalória­szegény és fehérjedús konzer- vekkel. A továbhi felajánlások az exportkötelezettségek mara­déktalan teljesítésére, a Dol­gozz Hibátlanul mozgalom­nak az egész gyárban történő elterjesztésével, az egy főre jutó termelési érték évi öt- százalékos emelésével foglal­koztak — utóbbihoz hozzá­fűzve. hogy ugyanennyivel, két évig 5—5 százalékkal emelkedjék a dolgozók kere­sete is. Felajánlották a vállalati eredmény évi 25, két év alatt ötven százalékos növelését. Viszont szerepelt egymillió forintos kamatmentes köl­csön a lakásépítő munká­sok számára. Az elmúlt évi friss zöldség és gyümölcs­mennyiség kétszeresét kínál­ja fel a gyár a megyeszékhely piacaira és évi kétezer mun­kaórát dolgoznák a város szépítésén a „Tiszta, virágos Nyíregyháza” mozgalomban. A munkásgyűlés ezután gyors egymásutánban hall­gatta meg a felszólalókat, legtöbbnyire a szocialista bri­gádok vezetőit. Kitűnt, hogy a délelőtti és előző napi „sus­torgások” igen sok meglepe­tést tartogattak a gazdasági vezetés számára. Például, míg az eredeti felszólalásban a selejtköltségek megtakarí­tásában csak 5—5, összesen tíz százalék szerepelt, mind­járt az első felszólaló, Vajas Éva, a Madame Curie bri­gád vezetője, mint minőség- ellenőrző a brigádját érintő három milliós évi selejt egy- harmadával. egy millióval való csökkentését jelentette ígéretként. Talán még ennél is érdekesebb volt az a beje­lentése, hogy a brigád véd­nökséget vállal az új termé­kek fölött. A brigádvezetők rövid, tö­mör felszólalásában minde­nütt szerepelt a városszépí­tés. Szuher Árpád a Váci Mi­hály brigád nevében ötven órát, Décsi Tibor a Ságvári „gyümölcsös” brigád nevében már 140 órát ajánlott fel a tagok társadalmi munkaja­Reggelente félezer munkás blokkol a gyárkapunál a Vulkánban. Hozzák örömei- ket-gondjaikat, szellemi és testi erejüket, munkásöntu­datukat, hogy „gyúrják”, formálják a vasat, átalakít­sák radiátorokká, használati cikkekké. Itt nem huny ki a tűz soha, izzik-folyik a vas éjszaka-nappal. így üzemel a szürke öntöde. Három mű­szak emészt erőt, ad kenye­ret, hoz hírnevet-becsületet. Kisvárdán készül az egész ország részére a lakásokba a radiátor. Szabolcsban a leg­nagyobb vevő a SZÁÉV. A munkás megbecsülése Régi munkásokkal szeret­nék szót váltani. Beszélni élet- és munkakörülménye­ikről, a változásokról, ame­lyek különösen az utóbbi két-három esztendőben kö­vetkeztek be, amióta megje­lent a párt emlékezetes no­vemberi határozata 1972-ben. A munkáskülsejű, gyorsan kisvárdaivá vált, de alig két évvel ezelőtt idekerült fő­mérnök, Csortos Béla ezt mondja: „Elég nehéz hely­zetben vagyok, mert a régi munkások egy részét autó­buszra ültettük és felmentek az igazgatóval Pestre. Az Öntödei Vállalat a KGM el­ismerő oklevelét nyerte el, a Vulkán pedig élüzem lett. Hétfőn lesz az ünnepség.” Nagy az öröm a Vulkán­ban. Bizonyítja, korábban sem ezzel a munkásgárdával volt baj. ök tudták, mit kell tenniök. És az alig kétéves új vezetés értette dolgát, ér­tett a munkások nyelvén, ve­lük együtt küzdöttek meg­feszített erővel, nem kímél­ve energiát. Olyan eredmé­nyeket sorol Csortos, hogy alig hiszi az ember. „1973- ban a 42 milliós nyereséggel szemben 46 milliót értünk el. Termelési tervünk 188 millió volt. Ezt 198 millióra teljesí­tettük. Az önköltséget 10,3 százalékkal csökkentettük. A selejt 1 millió 500 ezerrel csökkent.” Kik voltak az első számú letéteményesei? A szocialis­ta brigádok. Harmincöt bri­gádból 22 nyert szocialista címet. Most ötnek ítélik oda. Több mint 39 ezer forintot kapnak. Ez a munkád és a ként. Mire a munkásgyűlés végén a felajánlott órák szá­mát összegezni lehetett, ki­tűnt: a kis kollektívák Össze­sen felüllicitálták a gyárve­zetés kétezer órás elképzelé­sét. Ebben viszont űj szempon­tot hozott Hadházi István­nak, a műszakiak osztálya ti­zenkét embere nevében tett felajánlása. Azt javasolta, hogy a városszépítést szerve­zetten, egységes elgondolás szerint végezzék és ebben műszáki társadalmi munkát ígért, továbbá, hogy felveszik a kapcsolatot a városi tanács illetékeseivel. Mindjárt java­solta is, hogy elsősorban a gyár közvetlen környékének elhanyagoltabb részeit parko­sítsák, például a Vasgyár ut­cát, a Bethlen Gábor utcának idetartozó sarok részére pe­dig készítsék el a hiányzó járdát. Koós Miklós hozzászólása a Bajcsy-Zsilinszky brigád nevében szintén egy ötlet to­vábbfejlesztésének bizonyult. A csomagolok nevében azt ajánlotta fel, hogy a lakossá­gi fogyasztás növelésére fel­ajánlott ötezer tonna árut a kilenc főnyi brigád előrecso- magoltan, frissen bocsássa a kereskedelem rendelkezésére. Az egész munkásgyűlés egyik érdekessége az volt, hogy az ilyen „ötletfejlesztő", az eredeti felajánlás brigád­fizikai munka megbecsülése, elismerése. Negyvenöt kiváló dolgozót szavaztak meg. 100 ezer fprintot osztanak ki kö­zöttük. A főkönyvelő mond­ja: „Többen kapnak és töb­bet. mint tavaly, mert a bér- színvonalunk is növekedett. Személyenként átlagosan 2— 3 ezer forintot vesznek fel.” Sokat változott a Vulkán, az itt dolgozók élete évek során. Ennek egyik hiteles szereplője Vécsi József, a formázó is. aki a szürke ön­tödében dolgozik. Hatkor kezdpdik a munkaidő, de ő fél hatra jár. „Itt élek Kis­várdán. alig 800 méterre a gyártól és 1949 óta bajlódunk egymással. Formázótanuló­ként kezdtem még az öreg Rubóczki Józsi bácsi keze alatt. ö volt a mesterem. Már nyugdíjban van. Azt nem is lehet elmesélni, mi különbség van a régi és a mostani öntöde között. An­nak a teteje fazsindelyes volt, klopfplós gépen dolgoztunk, kézzel dögönyöltük „ homo­kot.” Említik, tavaly itt a gyár­ban a munkások készítették el a 3 körasztalos formázógé­pet, amely végképp megvál­toztatta a munkát, s hadat üzent a maradiságnak. Erre mondja Vécsi József, a for­mázó: „Megszűnt kérem a lapátolás, a rámolás. a szek­rények hurcolása. Levették vállukról a terhet. Tisztább lett az üzemben a levegő, nincs gáz, füst nem öli a munkásembert. A legkorszerűbb öntöde Csortos magyarázza, hogy tavaly március végére készült el az új formázó rendszer a szürke öntödében. Megterem­tették a feltételét. hogy év végére por- és gázelszívókat is felszereljenek. Itt a gombhoz kerestek kabátot így lehetne jelle­mezni legnagyobb vállalko­zásukat. így magyarázta a főmérnök: „Legnagyobb be­ruházásunk egy dán gyárt­mányú formázógép. Óránként 350 forma elkészítésére ké­pes. Öko® masina. Ehhez épí­tünk egy új öntödét.” Azt viszont már Tóth Vilmos lé­tesítményi főmérnök fűzi hozzá, hogy ez az öntöde lesz hazánk legkorszerűbb öntö­déje. na osztható részét nemcsak mennyiségileg, hanem minő­ségileg is továbbfejlesztő hoz­zászólások érezhetően na­gyobb tapsot kaptak, mintegy jelezve: az egyszerű dolgo­zók nem kis mértékben isme­rik üzemük munkáját, szer­vezetét, a gyengébb pontokat — ami egyébként a Dolgozz Hibátlanul mozgalom egyik alapfeltétele. Laci Gyula, a műszaki osztály Gagarin bri­gádjának vezetője például nemcsak azért kapott elisme­rést a kollektívától, mert az újítások terjedését, az újító mozgalom szélesítését aján­lotta fel, hanem azért is, amikor a címkéző gépekkel kapcsolatban beszélt (Mel­lettünk taps közben összesúg­tak a munkások: az export- szállítás lelke!) Varga Magda szakmunkás a főzeléküzemből pedig szak­szerű, szabatos fejtegetésével aratott sikert. Szőke Sándor, a nyersanyagosztályról, tehát a felvásárlás részéről az asz- szonyok tetszését vívta ki, amikor azt fejtegette, hogy a piacra dobott nagymennyisé­gű gyümölcs és zöldség olyankor menjen, amikor ott kevés van, tehát játssza az árszabályozó szerepét is. Három órakor már be is fejezték. A délutánosok elfog­lalták helyüket; a délelőttö­sek kiáradtak az utcára. Mindnyájuk arcán látszott: nagyonis tudatában vannak, milyen fontos ügyben hatá­roztak. (gesztelyB Kell is. kemény forintot termel, van megrendelő. Ex­portot elégít ki a Vulkán. A szürke öntöde kisgépesítésé- nek a megoldásával sikerüli a fizikai munka terheit csök­kenteni, az új homokmű 1® millióba, az új festőberende­zés 4.2 millióba került. Kor­szerűbb lett a munka, jobb a munkafeltétel. Uj gépkocsi­javító épült 1,8 millióért. És készül az új, modern 600 személyes szociális épületnek a tanulmányterve. 20 millió­ból. A fürdő-öltöző helyét már kijelölték. Újjászületik a Vulkán. Ezt azok érzékelik leginkább, akik valamikor itt kezdték — a? életet. Az új munkások pedig örülnek a megváltozott üzemnek. így van ezzel Tóth Györgyné, a radiátorüzem magkészítőnője is. Nem örül a három műszaknak, de tud­ja, hogy szükség van rá. ..Én is így járok, de az egész ön­töde is. Elég nehéz munka. Különösen a legnagyobb mé­retű radiátormagok készítése. Egy-egy formázó szerszám súlya elég nagy. Van, ame­lyik 25 kilót is nyom. Most nem ezt csinálom, de tudom, mert ott is dolgoztam. Pár­ban dolgozunk, s így köny- nvebb.” Tóthnénak három gyermek ke van. Otthon már csak egy van. Elmondta, sokat foglal­koztak vele is. amikor beke­rült a gyárba, hogy a szak­mát megismerje-megtanulja, Betanított munkásnők. Egye­dül Laczkó Sándomé. a me- ó,, szakmunkás közöttük. Nem panaszkodik Tóthné, havonta megvan a 2500—3000 forintia. Volt már több is. „Jól meg­értjük egymást. a vezetők közülünk kerültek ki.” Ezt vallják a többiek is. Fizikai munkásokból biztosít iák az utánpótlást. így lett Ferencz Béla esztergályosból. Dolhai László é$ Filó László formá- zókból művezető. Itt nem fekszik el a munkások úipá- sa. Ez évben legalább tizet értékeltek, s fizettek. Leg­utóbb most négyet fogad­tak el. Bodnár István és Karskó Károly fizikai mun­kásét. Legyen részese a munkás Értéke van a munkásnak és munkájának. Különösen az 1972 novemberi határozat óta észlelhető ez jobban. Nyo­mán 1973-ban a köznomti és a saját bérintézkedések ered­ményeként 2 millió 417 ezer forinttal emelték 825 fizika! munkás bérét. 1973 decem­bertől 1974 májusáig béren felülj juttatás összesen 3 millió 300 ezer forint lesz. Ebből 200 ezret „csíptek” le kamatmentes munkáslakás- akció támogatására. 50 ezret fordítanak az üdültetés tá­mogatására. Fgv hónapja ötlet-panasz- ládát rendszeresítettek. Ha valakinek észrevétele-javas- lata van hasznosítják. így is gondoskodnak arról, hogy a munkás részese legyen a gyár irányításának, beleszól­jon menetébe. Mert itt min­den az 6 érdekében, az 3 javára történik. Így formáló­dik a jövő is. Ezt ecsetelte Csortos Béla, a főmérnöki „Ez évben a szürke öntödéd ben a kisgépesítési tovább folytatjuk és befejezzük. Mentesülnek a munkások a fizikgi megterheléstől csak­nem teljesen. Korszerűsítjük a tisztítóberendezést. Egészsé­gesebbé válik a munka. Ezen kívül a temperöntödé- ben egy olasz öntvény gyár­tásához úgy telepítjük a gé­peket, hogy a nehéz fizikai munkát kiiktatjuk. Ez fontos munka lesz, évente mintegy 45 millió exportot jelent a Vulkánnak. Jövőre már 70 milliót!” Farkas Kálmán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents