Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)

1974-04-25 / 95. szám

1974. április 25. kelét-magyarorszao 5. oldal Az 1974. évi Kiváló vállalatok, szövetkezetek A tavaly meghirdetett munkaversényt a közelmúlt­ban értékelték az illetékesek, .s az értékelés alapján ítél­ték oda a Kiváló vállalat és a Kiváló szövetkezet címeket. Megyénkből Kiváló vállalat címmel tüntették ki a NYIR- TERV-et. a Nyíregyházi Épí“ tő- és Szerelő Vállalatot, a MEDOSZ-hoz tartozó válla­latok közül kiváló címet ka­pott a Mátészalkai és a Bal- kányi Állami Gazdaság. Mi­niszteri dicséretben részesí­tették a Nyírlugosi Állami Gazdaságot, a Felső-Tisza-vi- déki Erdő- és Fafeldolgozó Vállalatot és az AGROKER Vállalatot. Az Élüzem címet nyerte el a Nyíregyházi Köz­úti Építő Vállalat, és a be- legrádi perlitüzem. A HVDSZ-hez tartozó vállala­tok közül kiváló címmel tün­tették ki a' Szabolcs Cipő­gyárat és a Nyíregyházi Ké­ményseprő Vállalatot, mi­niszteri dicséretet kapott a nyíregyházi VAGÉP Vállalat. A Belkereskedelmi Minisz­térium és a KPVDSZ ván­dorzászlaját és a Kiváló Szö­vetkezet címet a Mátészalka és Vidéke ÁFÉSZ nyerte el. Kiváló szövetkezet kitünte­tést kapott a vásárosnamc- nyí a kisvárdai, a nyíregyhá­zi, a baktalórántházi és a fe­hérgyarmati ÁFÉSZ. Az ÉDOSZ-hoz tartozó vállalatok közül a nyíregy­házi Sütőipari Vállalat és a Nyírbátori Növényolajipari Vállalat kapott kiváló kitün­tetést. A Szabolcs-Szatmár megyei Tejipari Vállalatot és a Nyíregyházi Dohányfer­mentáló Vállalatot miniszteri dicséretben részesítették. Ki­váló vasúti csomópont lett a záhonyi átrakókörzet és a nyíregyházi vasútállomás. A mátészalkai vasútállomást igazgatói dicséretben része­sítették. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium, va­lamint a TOT által meghir­detett munkaverseny értéke­lése alapján Kiváló termelő­szövetkezeti címmel tüntet­ték ki a gacsályi Dózsa, a páirohai Zöld Mező, a nap­kori Kossuth, a tivadari Kos­suth« a székely! Búzakalász, a nyíriíércsi Lenin, a nyírmegy- gyesi Petőfi, a vajai Béke, a rohodi Uj Élet, a szamosszegi Dózsa, a tarpai Esze Tamás, a bcrcgdaróci Barátság, a nyírmadai Uj Élet, a nyíregy­házi Ságvári és a kisvárdai Rákóczi Termelőszövetkeze­tet. Az ágazati minisztérium kiváló szövetkezete lett a Mátészalkai Építő- és Szere­lőipari Szövetkezet, a Nyír­egyházi Kárpitos és Üveges Szövetkezet, a Nagykállói Vegyesipari Szövetkezet, a Kisvárdai Ruházati Szövet­kezet, a Rakamazi Cipőipari Szövetkezet és a Kisvárdai Építő- és Szakipari Szövetke­zei. Ezenkívül több szabolcsi vállalat és szövetkezet kapott dicsérő oklevelet és pénzju­talmat. Start: május elsején Egy kötött és egy kötetlen ütemű futószalag jelenti a nagykállói szövetkezetben a gyár­táskorszerűsítést. A szerelés befejezése után május elsejét követően már termel az olusr gépsor. (Elek Emil felvétele) Enciklopédia képekben 'Jobb ezer látogató a Szovjetunió ma című kiállításon Bezárta kapuit a fél vilá­got sikerrel bejárt fotókiállí­tás. melyet Nyíregyházán, a Magyar-Szovjet Baráti Tár­saság elnöksége, az MSZMP Szabolc§-Szatmár megyei ég nyíregyházi városi bizottsá­ga, a Bessenyei György Ta­nárképző Főiskola MSZBT- tagcsoportja és az APN szovjet hírügynökség buda­pesti irodája rendezett ha­zánk felszabadulásának 29. évfordulójára. A kiállítást, mely több ezer látogatót von­zott, az érdeklődők április 3 és 22 között tekinthették / meg. A több mint 1500 felvétel­ből válogatott képek felölel­ték a Szovjetuniót a sarkvi­déktől a Kaspi-tengerig. Vla­gyivosztoktól Csopig. Egy káprázatos „fotóutazás” él­ményeiként a látogató elé tárultak a Kamcsatka tűz- okádó vulkánjai, Ukrajna és Kazahsztán végeláthatatlan búzamezői, a Moszkva kör­nyéki szelíd nyírfaligetek, a Fekete-tengeri pálmasorok, á szibériai tajgák és a sark­vidék hóbirodalma. S ami á legcsodálatosabb volt ezek­ben a * képekben: életet árasztanak. Életet úgy, hogy e változatos képanyag kö­zéppontjában nem a termé- Bzet. hanem az ember áll. Bemutatták a szovjet em­bert az építő munka szinte minden fázisában és azzal együtt a pihenés meghitt boldogságában is, Sarkkuta­tók, kolhozisták, diákok, munkások tekintetével ta­lálkoztunk. meg a boldogan játszadozó gyerekével és az alkotás izgalmába feledkező művészével. A kiállítás a Szovjetunió mai életének az enciklopédiája. A kiállított fotók reálisan ábrázolják a hétköznapok apró gondját, baját, örömét, bánatát. És ha az ember vé­giggondolja a felvételekben rejlő gondolatokat. akkor egy nép nagyszerű lövőjét is felfedezhette a kiállított kép­sorokban. A kiállítás képeit csodál­ták a New York-i Modern Művészet Múzeumában épp­úgy, mint az Angol Királyi Fototársaságban. Kiállítot­ták őket Franciaországban, Nyugat-Németországban. Olaszországban. Ott voltak a fotók a szocialista'táfeor min­den országában. A kiállítás rendezői nem fotográfiai műfajokban, irányzatokban gondolkodtak. Az volt a törekvésük, hogy a szovjet valóságot ábrázoló különböző témájú és megol­dású képek egy, a Szovjet­uniót kifejező, jellemző har­móniát alkossanak. így ke­rültek egymás mellé hivatá­sos fotóművészek, — Mali- sev, Taraszejevics, Balter- manc —, hogy csak néhá­nyat említsünk — képei amatőrfelvételekkel. Lenyűgöző volt a Lenin- grádot ábrázoló képsor. A blokád kegyetlen évei. Sósz. takovics szimfóniája és a mai élet fotói a múlt és a jelen, a művészet és a való­ság harmóniáját hirdették. A látogató a képek kaval- kádjáról azt a gyors fejlő­dést is leolvashatta, mely a szovjet életet az SZKP XXIV. kongresszusa után jellemzi. A kiállított képek között népeink testvéri ösz- szetartozását kifeiező felvé­teleket ír találtunk. Szakiiimikás-liizon jíívápii ja! — egyetemre Nagy visszhangot váltott ki a fiatal, továbbtanulni szándékozó szakmunkások körében, de a vállalatoknál és az egyetemeken ír a fel­sőoktatásban a közelmúltban bevezetett kísérlet. A műsza­ki egyetemekre és főiskolák­ra jelentkezők között ugyan­is ez az úi rendelkezés lehe­tőséget ad olyan fiatal szak­munkások felvételére is. akik az általános iskola után ipa­ri tanulónak jelentkeztek, s érettségi helyett a szakmun­kás-bizonyítvánnyal juthat­nak be a felsőoktatási intéz­ményekbe. Megyénk most először ka­pott keretszámot, s ezzel le­hetőséget a szeptemberben feldúló új ‘anévre olyan fi­atalok továbbtanulására, akik érettségi nélkül, a három­éves • szakmunkásképzés so­rán szerzett tudás alanián alkalmasak egyetemi, főis­kolai tanulmányok folytatá­sára. A szakszervezetek szakmai vezetőségei és az illetékes minisztériumok kö­zött létrejött megállapodás szerint tizenöt szabolcs-szat- mári fiatalnak kínálnák he­lyet a műszaki egyetem és főiskola hallgatói között. Me­gyénkből öt üzemet jelöltek ki azzal a céllal, hogy a to­vábbtanulni akaró fiatalok­kal való elbeszélgetések után három-három dolgozójuk felvételét kérhetik. A HAFE. a SZÁÉV a KEMÉV. a gu­migyár és a Volán vállalat élhet a lehetőséggel, hogy t^Kotséges munkásfiataljait ajánlja. A vállalatok választása és a jelentkezések után az Or­szágos Pályaválasztási Ta­nácsadó Intézet vizsgálata és a felvételi vizsga eredmé­nyei alapián döntenek, kik lesznek azok. akik megyénk­ből szakmunkás-bizonyít­vánnyal kezdhetik me? szep­temberben egyetemi, főisko­lai tanulmányaikat. U] szalagsorok a Kallux nál Tánc tizenháromszor Április 30-án nyit a sóstói ifjúsági park Megszólalnak a gitárok április 30-án a sóstói ifjúsá­gi parkban. A megnyitón a városi művelődési központ zenekara, a Zenith együttes lép fel, és több órás koncer­tet ad. MájuR elsejétől rend. szeresen — hetente három alkalommal: kedden, csütör­tököm és szombaton L- tán­colhatnak az arra vágyók. Májusban a Zenith, a Vul­kán és a Sikátor együttes zenéje szórakoztatja a fia­talokat — összesen tizenhá­rom estén. A fellépések idő­pontját — a továbbiakban havonta rendszeresen — plakátok fogják hirdetni az utcákon. A nyári program is alakulóban van: júniusban például az említett három zenekaron kívül a budapesti Beton együttes is dobogóra lép az ifjúsági parkban. Meg­beszéléseket folytatnak még a Continental, a Syconor és más zenekarokkal. Lényegesen bővült a park befogadóképessége: a tava­lyi kétszázötvennel szemben több, mint négyszáz ülőhely és nyolcvanöt asztal várja a vendégeket. A park gazdái remélik, a város fiataljainak kedvelt szórakozóhelyévé vá­lik Nyíregyháza „legnagyobb táncparkettje”. fey) A Kallux néven ismert Nagykállói Cipőipari Szövet­kezet új, a termelést korsze­rűsítő és hatékonyabbá tevő szalagsorokat állít munká­ba. Az egyik, az úgynevezett kötetlen ütemű már njűkö- dik, a második ütem, a kö­tött szerelése folyamatban van, és május elsejére át is adják. Ezzel teljes lesz az ABC Marion rendszer, amely mind az alja-kiszolgálást, mind a tűzést a modern Ipari követelményeknek megfele­lően végzi. Az új üzemházban létre­hozott új technológia kérdé­sei kerülnek többek között napirendre pénteken, április 26-án azon az ifjúsági parla­menten, amelyen a szövet­kezet 209 harminc éven aluli dolgozója fejti ki véleményét Szerdán ülést tartott a fe­hérgyarmati nagyközségi ta­nács. Többek között megtár­gyalták és elfogadták a ja­nuári tanácstagi beszámoló­kon elhangzott közérdekű bejelentések megvalósításá­nak beütemzését. Fontos fel­adat ez, mert a lakosság és a tanács kapcsolatának egyik alapvető megnyilvánulási formája a közérdekű beje­lentés, javaslat és veszi számba tartalékait. Minderre igen nagy szükség is van, hiszen a Kalluxra nagy feladatok hárulnak, el­sősorban a külföldi piacok megtartása, illetve megszer­zése terén. Ebben az évben például csupán a Szovjet­unióba 300 ezer pár cipőt szállítanak, de tárgyalások folynak más szocialista és tő­kés országokban működő cé­gekkel is, a Tanninpex köz­reműködésével. A mo­dern piaci igények kielégíté­se érdekében egyrészt a vi­lágvásárok tapasztalatait kí­sérik figyelemmel, de mind a szövetkezet vezetői, mind a modellőrök gondosan ta­nulmányozzák a szaklapokat, elsősorban a mai cipődivatot meghatározó olasz reklám­könyveket, amelyek egyben A januári beszámolókon 55 bejelentés hangzott el, ezek nagy része kommunális fel­adatokra vonatkozik. A ta­nács — pénzügyi lehetősége­it figyelembevéve — négy évre osztotta el a feladato­kat. 1974-ben járdaépítés, föld- útrendezés, parkosítás, víz­vezeték és buszváró építés szerepel a tanács munka­licencvásárlasi kötelezettség nélkül lehetővé teszik az uralkodó irányzat legszebb példányainak gyártását. A napi termelés és szerve­zés megannyi gondja és sike­re közben a szövetkezet egész kollektívája számára külön izgalom, hogy a jövő hónapban, május 18-án reszt vesznek azon a jelentős ki­állításon, amelyen a magyar cipőipar mutatkozik be. fel­vonultatva iparunk értékesí­tésre váró jó és szép ter­mékeivel. A Kallux 50 mo­dellt küld a Szovjetunióba, hogy azok a magyar bemu­tató jelentős részeként rep­rezentálják az ipari szövet­kezet munkásainak, tervezői­nek jó ízlését, kiváló munká­ját. (b) programjában. 1975-re t(V vábbi átrendezést, a köz- világítás és a közleke­dési táblák korszerűsíté­sét, a szennyvízelfolyás biz­tosítását tervezik. Az 1976-os programbán szerepel a kór­ház előtti körforgalom meg­szüntetése, a hírközlés javí­tása. A tanács az 1976. utáni évekre ütemezte a fedett fürdő és a korcsolyapálya építését. A közérkekü bejelentéseket tárgyalta a fehérgyarmati tanács Nyíregyházán, a Puskin utca 29!A parányi udvará. ban úgy hullanak a virágzó cseresznyefa szirmai, mint apró üdvözletek távoli bará­toktól, harcostársaktól. Né­melyik szirmocska megül az udvart köröskörül övező fe- keteribizli bokrok sötétzöld levelein, mintha karácsony­fát díszítenének, A házigazdát favágás köz­ben találom. Leülünk be­szélgetni, nem is először már. Közben kóstolgatja a feketeribizli lekvárt, magas vérnyomása legjobb gyógy­szerét. Háromnegyed évszá­zad nagy idő. Szilágyi József kétszáz ki­lométerre innen született, Szilágysomlyóh. Tizenkét éves volt, amikor egy távoli rokonnál próbálta kitanulni a szabómesterséget. Berlin­ben. A kisfiú maga utazott oda 1910-ben. De hazajött, mert vonzotta a vasút, ahol legdolgosabb évtizedeit töl­tötte el. Háborúk jöttek, forradalmak zajlottak. 0 mindegyikben részt vett. Es mindegyikért elbocsátották. Eiőbb a nagyvasútiéi 1921- ben. Ennek a története megér pár szót. A fiatal vöröskato­na itt a nyíregyházi fronton védte a Tanácsköztársaságot a román intervenciósok el­len. Amikor a front, össze. omlott, hazament debreceni, Késes utcai lakására és gon­dosan eldugta a puskáját az ágydeszka és a fal közé. Ez volt a szerencséje, mert ami­kor felkutatták a házát a vöröskatonának, még a mat­racot is felemelték, de a puska békésen ott nyugodott észrevétlenül a fal és az ágy között. Aztán mégis elbocsátották. Akkor jött ide. a nyíri kis­vasúihoz, kalauznak, később ellenőrnek. Itt telt az élete java. Amikor a németek fel­robbantották a hidakat, a két kezével segített megcsi­nálni az ideiglenes átjáró­kat. Legtöbbet dolgozott a gáva—nagyhalászi „Nesze", hídnál. Ha újra kezdené az életet, vasutas lenne? A felesége közbeszól: „Soha. Nem élet az. Este féltizenegykor ha­zajönni és félegykor már in­dulni ismét munkába!’’ Egyszer leesett. Hétfelé tört a vállcsontja. most is ezüstkapocs tartja össze. A kisvasúinál akkoriban nem nagyon szerették a kommu. nistákat. Gyorsan nyugdíjaz­ták. Akkor, 1946-ban még jó pénz volt 496 forint, hát elfogadta. Később rákény. szerült, hogy ismét dolgoz­zék. Elment a vendéglátó­sokhoz, Nyíregyházának majd minden üzletében dolgozott. Az ellenforradalom idején segített az ellátásban. Ke­nyeret rakodtak. Egy fiatal rakodó azt mondta: — Nem fél, Szilágyi bá­csi? Maga kommunista, ma­gát megölik! — Szilágyi Jó­zsef akkor olyat mondott annak a gyereknek, hogy az eltátotta a száját és rakták tovább a kenyeret. Gyermektelen. De azért beszélgetés közbén bejön egy fiú és azt mondja: — Anyu, a fát beraktam. Peti az. A mostani. Mert árva gyerekeket patronál áz idős házaspár, már nem is az elsőt az utóbbi években. Nemrég kapta meg párt. tagsága jubileumának elis­merését. Mutatjd a Lenin- képet és bólogat. Igaz, hogy valahol eltévesztették a dá­tumot, mondja, de már fo. lyik a kiigazítása. Nemcsak akkor volt bátor, amikör ropogtak a puska, golyók. Még él néhány baj­társa, akik erkölcsi helyt. állásáról is tudnak történe­teket. Amikor kinevették a három pártiskoláért. Akkor is azt mondta, amit annak a rakodó fiúnak kenyérrakodás közben. Hogy is volt az a mondat, Józsi bácsi? Kihúzza magát, feláll, mintha katona volna és je­lentene. így ismétli: — Jegyezd meg. fiam, hogy a párttag meghalhat. Azt meg is lehet ölni. De a pár­tot, azt soha. A virágzó cseresznyefák rózsaszínű mosollyal nézik. (gesztelffH Józsi bácsi élete

Next

/
Thumbnails
Contents