Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)
1974-04-24 / 94. szám
4. (Mai fcKLET-ÜfÄSYARORSZÄÄ 1974. áprfft* *§f POSTABONTÁS A jubileumi jutalom is éppúgy a közismert fogalmak közé tartozik a munkaviszonyban álló vagy már nyugdíjas dolgozók körében, mint a kollektív szerződés, a törzsgárda szabályzat, vagy az évvégi részesedés. Legtöbben azonban csak érintőlegesen ismerik e szavak tartalmát, például van aki csak annyit tud a jubileumi jutalomról, hogy egy havi alapbérével azonos összegű jutalom, amely 25, 40. illetőleg 50 éven át munkaviszonyban eltöltött idő után illeti meg a dolgozót. De azt, hogy miként kell és lehet ezt az időt igazolni, s hogy a dolgozónak kell-e a munkáltató figyelmét felhívni a jutalom kifizetésére, vagy fordítva, azt már kevésbé tudják. Általában akkor nincs probléma, ha a jutalomra feljogosító évek a munkakönyvi bejegyzésből pontosan megállapíthatók, mert annak alapján kifizethető, sőt ennek a figyelemmel kísérése a munka- i adó kötelessége. Bonyolultabb az ügy, ha a dolgozó arra hivatkozik, hogy ő J több munkaviszonyban töltött idővel rendelkezik, mint amennyit a munkakönyv tanúsít és megszerezte a jutalom kifizetéséhez szükséges időt. Ezt a dolgozónak kell hitelt érdemlően igazolnia, például a társadalombiztosítási igazgatóságtól kért igazolással. Olvasóink leveléből kitűnően ez utóbbi eset okoz a legtöbb problémát. Nem tudják miként kell ezt kérni. Tájékozatlanok, tanácstalanok. Ilyen esetben bizony nem ártana a munkahely segítsége, pontos felvilágosítása. . Volt olyan nyugdíjas levélírónk, aki mint nyugdíjas dolgozott tovább, s így szerezte meg a 40 éves jubileumi jutalomra való jogosultságát, melyet a jelenlegi munkáltatója kétségbevont, mert nyugdíjas, megfeledkezve arról, hogy a 192. számú munkaügyi állásfoglalás szerint ő ugyanazokra a járandóságokra jogosult, mint a nem nyugdíjas dolgozók. Egy másik levélírónkat elévülésre való hivatkozással utasította el a vállalat, holott míg munkaviszonyban áll a dolgozó, a jubileumi jutalomra való jogosultsága nem évül el. Elismerést érdemelnek azok a dolgozók, akik 25, 40, vagy ettől több időt is munkában eltöltenek, s méginkább azok, akik ezt az időt egy munkahelyen érték el. Ez olyan érdem, amit különös figyelmességgel kellene illetni a jubileumi jutalom kifizetése vonatkozásában elsősorban. TÜRELMET KÉRNEK Több érdekelt autóbusz- utas szóvá tette, hogy miért nem állítják vissza a 12-es és a 13-as autóbuszjáratok megállóhelyeit a Garibaldi utcába, ahonnan március elejétől ideiglenesen áthelyezték a megállókat (az ott folyó közművesítés miatt) a Krúdy Gyula utcába? Kérdésüket azzal indokolták a bejelentők, hogy bár az előzőleg kapott tájékoztatás szerint április 30-ig tervezték a megállómódosítást, viszont úgy látják, hogy a kivitelező vállalat a munkát befejezte, — olvasóink szerint — tehát semmi akadálya nincs a megállók visszahelyezésének. Olvasóink tájékoztatása érdekében Mezei Tibor a Volán 5. számú Vállalatának főelőadójától érdeklődtünk, s megtudtuk, hogy a Garibaldi utcában a munkahely átadás még nem történt meg, mert ott újabb munkálatok kezdődnek, s az még legalább egy hónapig eltart, addig viszont nem lehet a bj-es és a 13-as járatok megállóit visszahelyezni. Továbbra is kérik tehát az utasok szíves türelmét. SZERKESZTI: Dr. Szeifert Gyuláné NE LEGYEN AZ ERDŐ SZEMÉTGYŰJTŐ Erdei séta Nagyon sokat költ városunk, az erdészet a sóstói erdő ápolására, hogy az valóban városunk „tüdeje” legyen, s az itt lakók felüdülést találjanak benne. Az erdő tisztaságának a megóvása viszont már közös feladat, s e tekintetben még vannak kívánni valók. A közelmúltban szeméttárolókat helyeztek el az erdőben, melyeket egy hét alatt tönkretettek a látogatók. Előfordul, hogy a magánházak kérj eiben lemetszett ágakat, szőlővenyi(Tarnavölgyi György rajza) gét az erdőben szórják szét S napjaink egyik legfontosabb feladata az erdőnek tűztől való megóvása. Sajnos az országos felhívás ellenére is sokan eldobják a cigaretta véget az erdőben, s e szárazságban ennyi is elég az er- dőtűzhöz. Az erdőben sem tüzet rakni, sem dohányozni nem szabad, még akkor sem ha erre lépten-nyomon nem hívják fel a látogatók figyelmét — írja Tarcsa Bálint a Társadalmi Erdei Szolgálat megyei vezetője. Szerkesztői üzenetek Csizmár Antal ópályi, Balogh Sándor tunyogmatolcsi, valamint Kovács László vajai olvasónknak levélben válaszoltunk. Orosi Erzsébet magyi, Demjén Lajosné barabási, özv. Fássi Józsefné szamos- sályi, Somorjai József mátészalkai, Király Béla szamoß- tatárfalvi, Andrási István vajai, Németh Gyula vajai, Túrós Istvánné nyírbátori, Pa- licz Jánosné felsősimái, Nagy Béláné kótaji és özv. Dara Jánosé ópályi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. özv. Ács Bertalanná tisza- szalkai és Bartha Péter kis- paládi olvasóink kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Jáger Zoltán kisvárdai lakos felesége nem áll munka- viszonyban, így gyermekét nem tudják a bölcsődébe felvenni. Férőhely hiányában több jogos kérést is el kellett utasítania a városi tanács egészségügyi osztályának. Bartha Sándorné mátészalkai olvasónknak a táppénzt és a nyereségrészesedés után járó táppénzkülönbözetet — a társadalombiztosítás terhére — a munkáltatója fogja kifizetni, mint társadalombiztosítási üzemi ki- fizetőhely. Rácz Mihályné márlapócsi lakos és gyermekei részére a „Közgyógyellátásra Jogosító Igazolvány”-t a községi tanács meghosszabbította. Esik Istvánné tiszamogyo- rósi olvasónk esetében — a munkahelyéhez eljuttatott igazolása alapján — a gyermekgondozási segély összegének a megállapításánál figyelembe veszik az élve született, de időközben elhalálozott gyermekét is, így 1000 Ft gyermekgondozási segély illeti meg. A különbözeiét visszamenőleg is megkapja, melyet május 2-án fogják olvasónknak kifizetni. Pócsi Péter berkeszi lakos bejelentése alapján a községi tanács elnöke a 15/1969. (XI. 6.) MÉM. számú rendeletben foglaltak alapján intézkedett. Olvasónk szomszédját felszólította, hogy az udvarán lévő méhkaptárakat úgy helyezze el, hogy a méhek Pócsi Pétert és családját ne zavarják. Jogászunk válaszol fi háztáji gazdaság áriájáról Szerkesztőségünkbe számos levél érkezett, melyben a mezőgazdasági lakosság a mezőgazdasági ingatlanok, de külö- nősen a háztáji földek után fizetendő adóról érdeklődik, ne- vezetesen annak mértéke után. Nem egy olyan levél is akadt, amelyik azt vitatja, hogy a termelőszövetkezeti tagnak a háztáji föM után adót kell fizetni. Ez utóbbiak álláspontja szerint a háztáji föld is éppen úgy, mint a többi mezőgazdasági ingatlan, a termelőszövetkezet rendelkezése alatt áll és a termelőszövetkezet a közterheket egységesen fizeti, így a háztáji földek után is, tehát indokolatlan, hogy a termelőszövetkezet tagjai a háztáji földek után még külön adót fizessenek. Ez az érvelés nem állja meg a helyét, mert az adózási kötelezettséget nem elsősorban a tulajdonjog, vagy rendelkezési jog dönti él, hanem annak fizetésére mindenekelőtt a tényleges használó köteles. A háztáji földek elvileg valóban a tsz rendelkezése alá tartoznak, de a termelőszövetkezet ezt a területet tagjai kizárólagos használatába bocsátja, annak teljes haszna a tsz-tagot illeti meg, a jövedelem a közös gazdaságot nem gyarapítja, semmilyen formában, sőt, annak megműveléséhez a tsz hol kedvezményesen, hol ingyenesen még be is segít. Teljesen természetes ilyen vetületben, hogy ezen terület közterheit az köteles fizetni, aki a területet ténylegesen használja. A mezőgazdasági lakosság jövedelemadójáról az 51/1967. sz. korm. sz. rendelet rendelkezik, melyet részben módosított, első ízben a 47/1970. sz. korm. sz. rendelet és a 25/1972. Mt. sz. rendelet. E rendeletek egyértelműen mondják ki, hogy a háztáji terület után az adót a háztájit ténylegesen használó termelőszövetkezeti tag köteles viselni. Az összegszerűség vonatkozásában meghatározó szerepe van a művelési ágnak, így három csoportot különböztet meg, 1. szántó és rét, 2. szőlő, kert, gyümölcsös, 3. legelő, erdő és nádas. Figyelemmel van a törvény arra, hogy az ingatlanok használati értéke különböző lehet, ezért azt a legkisebb és legnagyobb összeget szabja meg művelési áganként, amilyen összegű adó ezen ingatlanok után kivethető. Az így megállapított alsó és felső határ keretében az illetékes tanács szakigazgatási szerve, vagy a végrehajtó bizottság fix összegben állapítja meg művelési áganként a fizetendő összeget. E megállapításnál figyelemmel van a háztáji ingatlan várható jövedelmezőségére. így az aranykorona értékre, piactól való távolságra, folvtathatő-e a területen árutermelés, vagy csak családi szükségletet fedez és sok egyéb szempontokra. A fizetendő adó összegét évenként határozzák meg és vetik ki az adózásra kötelezett tsz-tagok részére. Természetesen ez a rendelkezés nem zárja ki az egyéb adóügyi jogszabályokban meghatározott kedvezményeket, ami nemcsak a mezőgazdasági, hanem bármilyen más adótípusnál egyénenként az adózó állampolgárt megilleti, ha a törvényi előfeltételek fennállnak. Dr. Juhász Barnabás BALESETVESZÉLY Jósavárosban a Korányi Frigyes utca 32. számú háznál épített támfal az épület előtt húzódó úttesttel .találkozik. Ez a támfal annyiban tér el a többi bérházaknál levőktől, hogy ennek magassága az úttestnél eléri az egy métert, s emiatt a garázsból kijövő gépjárművek vezetői nem látják az úttesten haladó gépjárműveket, tehát balesetveszélyt rejt magában, de a ház előtt játszadozó gyerekek szempontjából méginkább. őket sem látja a támfaltól az úton haladó gépjárművezető, s ha netán valamelyik gyerek hirtelen az úttestre szalad, végzetes baleset történhet Javaslom, hogy e nagyon komoly érv alapján az úttesttől számított három méteres szakaszon ferdén törjék le a támfalat hogy annak magassága ne legyen 30 centiméternél több — javasolja M. F. Nyíregyháza, Korányi Frigyes utca 32. szám alatti olvasónk. közművesítés papíron 1970-ben az OTP által értékesített négyes társasház építésére alkalmas telket vásároltunk „teljes közművesítés” jelszóval, elég magas áron — írja levelében Tanka Györgyné Nyíregyháza Ság- vári-telep Dugonics utca 15—17 szám alatti olvasónk. Már régen beköltöztünk a lakásba, de vizünk még nincs. Sajnos már több írásos biztatást kaptunk arra vonatkozóan, hogy utcánkban is lesz víz, de intézkedés még egyik kapcsán sem született. El vagyunk (keseredve, mert vízcsapunk ugyan van, de víz nem folyik belőle. Az emeletre a vizet felhordani nem szórakozás, sőt bosszantó, mert a szerződés mást rögzít. INTÉZKEDÉST VARNAK Már többízben szóvá tettük a baktalórántházi utcai mellékhelyiség tűrhetetlen állapotát, annak tisztátalanságát. Sajnos ez gyakran visszatérő probléma és jelenleg is az. Ha figyelembe vesszük, hogy mindez egy autóbuszmegálló, étterem, áruház, cukrászy üzem és presszó közelében van, közegészségügyi szempontból az intézkedés nem tűr halasztást. A valóságban mégis úgy tűnik, hogy igen, mert már nrmokon át tart ez a lehetetlen állapot — olvastuk Grüber Antal és társai által írt levelében. ' vízáteresztő Szamostatárfalván a Temető utcában már évek óta várat magára egy vízáteresztő híd megépítése, pedig ennek segítségével lehetne megoldani a környező utcák csapadékvízelvezetését. Erre igen nagy szükség volna, mert esős időben még a járdán is víz áll, és mossa az épületek falát. A csengeri tanács ismeri a problémánkat, nem tudjuk, hogy miért kell éveket várni annak megoldására? — teszi fel a kérdést Király Béla Szamostatárfalvá- róL TÖRŐDNEK VELÜNK... A Mátészalkai Építőipari Szövetkezet vezetősége a közelmúltban nyugdíjastalálkozót rendezett, ahol megvendégelték a nyugdíjasokat, beszélgettek velük és méltatták egykori munkájukat. Nyugdíjas társaim nevében szeretpék köszönetét mondani a szövetkezet vezetőinek — hangzik a levél, melyet Székely Sándor Mátészalka, Kossuth utca 14. szám alatti lakostól kaptunk — hogy nyugdíjbavonulásunk után is megbecsüléssel gondolnak ránk és törődnek velünk. Parlagból — kertkultúra Kazincbarcika határába* 8,5 holdnyi területen 34 taggal eredményesen működik egy kerthaszno6Ítá6Í szakcsoport. Műveletlen területet varázsoltak szép, hétvégi, kiskertekké. s az elmúlt évben a szövetkezet és a MÉSZÖV 128 ezer forintos támogatását is élvezte ez az egészséges, városszéli, a helyi ellátást is kedvezően befolyásoló törekvés. A közelmúlttan 17 holdnyi területen újabb kerthasznosítási szakcsoport alakult. Céljuk: parlagterü- leteket virágzó, időve] árut is termelő kiskertekké varázsolni. (Észak-Magyarország) „ISyúlstaliszti ka“ A tervszerű vadgazdálkodás eredményeként gyarapszik az apróállomány a Duna—Tisza közén, örvendetesen javult a „nyúlstatiszti- ka”. Egyes körzetekben az évek óta tartó kilövési tilalomnak, máshol a négyöt napra szűkített vadászati idénynek köszönhető, hogy elérték a mezők ideális vad- telítettségét: jelenleg már 8—12 holdra jut egy-egy mezei nyúl Bács Kiskun megyében. (Petőfi Népe) Bútorlap-pozdor jóból A Szegedi Kenderfonó és Sz vöipari Vállalat rostkészítő gyárában néhány. é\«o megfelelő kötőanyaggal kitűnő bútorlapokat kaszi tends az értéktelennek tartott hulladékból. A pozdorjából készült lapokat felhasználja a bútoripar, de jól hasznosíthatók garázs, víkendház, továbbá más építkezési munkákhoz is szigetelőanyagként. A bútorlapgyártás tökéletesítésére a rostkészitő gyárak rekonstrukciójával egy ü tt most csaknem 100 millió forintot irányoztak elő. (Délmagyarország) t illóolaj- és bilumenexpurt Folynak az év elején megkezdett bel- és külföldi szállítások a Zalai Kőolajipari Vállalatnál. Ebben a hónapban négyezer tonna fűtőolajat szállítanak tankautókban Ausztriába és mintegy háromezer tonna bitumen kerül — fóliában, vagy szintén tankautókban — Ausztriába, a Német Szövetségi Köztársaságba, valamint Svájcba. Az év végéig az előzetes tervek szerint még a Szovjetunióba. Svédországba és Jugoszláviába is exportálnak e termékekből. (Zalai Hírlap) Agyonütötte feleségét Molnár Lajos, 43 éves gépkocsivezető szóváltás közben — féltékenység miatt — kalapácsosai agyonütötte feleségét, a 4S éves Molnár Lajosnét, váci lakásán. A bűncselekmény után Molnár kinyitotta a gázcsapot, hogy öngyilkos legyen, ám a gázszivárgást észrevették és megmentették. A kalapácsos gyilkost őrizetbe vette a Pest megyei Rendőr-főkapitányság. (Pest megyei Hírlap) A lap megírta — az illetékes válaszol „Hírlapárusítás” címmel a Kelet-Magyarország Fórum rovatában cikk jelent meg, amelyben az épülő jósaváro- si lakótelepen a hírlapárusítás hiányát észrevételezték. Tájékoztatásul közöljük, hogy ebben az ötéves tervidőszakban a Korányi Frigyes utcai tízemeletes tömb földszintjén felvevő postahivatalt létesítünk, s a hírlapárusítást e hivatal révén fogjuk biztosítani. A postahivatal megnyitásáig a hírlapok árusítását az ABC-áruházzal szemben lévő virágárusító pavilonban bizományos alapon végeztetjük. Ezen felül a postai levél- és hírlapkéz- besítőket hírlap áruspéldányokkal fokozottabban látjuk el. A postahivatal és hírlappavilon egyidejű üzemeltetése csak a lakótelep építésének befejező szakaszában, 1976-ban lesz megoldható. Debreceni Postaigazgatóság ★ „Tanyára nem jön” címmel megjelent cikkben a Vá- sárosnaményhoz tartozó Pe- rónyi és Károlyi tanyák lakóinak panaszát tették szóvá, azt. hogy az iskolásokat szállító autóbusz ' miért nem megy be a tanyára. A szülők aggodalmát megértjük, de kérésüket nem tudjuk teljesíteni, ugyanis a rendelkezések értelmében menetrendszerű autóbuszokat földúton nem közlekedtethetünk. Vállalatunk nem tett olyan ígéretet, hogy 1974. január 1-től iskolabuszt fog biztosítani, a zsúfoltság enyhítésére december óta nagy befogadóképességű autóbuszt közlekedtetünk ezen a vonalon. Amennyiben az említett útszakaszt szilárd burkolattal ellátják, ígérjük, hogy az út elkészülte után rövid időn belül intézkedünk, hogy menetrendszerinti járataink az iskolás gyerekek érdekéén a tanyára is bemen jenek. Volán 5. a*. Válla tel Nyíregyház#
