Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)
1974-04-24 / 94. szám
Egyeztetni a központi és helyi feladatokat AZ ALAPSZERVEZETEK I a párt pillérei. Első vonalbe- 1 li tevékenységük, közvetlen ] irányító, segítő és ellenőrző ] kapcsolatuk a termeléssel l különösen indokolttá teszi, hogy munkájUk színvonala s állandóan javuljon. Nem vé- ) letlen tehát, hogy a Politikai 5 Bizottság is olyan nagy fi- t gyeimet szentelt az alapszer- , vezeti munkára, annak fej- i lesztésére. t Pártbizottságaink egyik í fontos irányító-segítő mun- 5 kája éppen az alapszerve'ze- * tekkel kapcsolatos. Gondot 7 fordít erre a kisvárdai járási 1 pártbizottság is, amely ala- * pos elemzés után tárgyalta 1 meg a PB-állásfoglalás vég- * rehajtásának tapasztalatait. r Most nem az a cél, hogy teljes átfogó képet nyújtsunk ' arról, milyen is az alapszer- 1 vezeti munka. Inkább az, < hogy néhány olyan gondot okozó jelenségre irányítsuk a figyelmet, amelyek megoldá- 1 sa elősegíti vagy elősegítheti 1 az alaoszervezeti pártirányí- 1 tás színvonalának javulását. ] Egyik ilyen gond az alap- i szervezetek „túlterhelése” vagy „túlterheltsége”, amelyek miatt nem, vagy igen kevés idő-erő jut-marad ] a helyi politika alakítására. Nem csak Kisvárdán, de má- ; sutt is jelenség, hogy az el- i múlt évben növekedett az alapszervezetek feladattal való ellátása. Sok volt a „kö- 1 telező” napirend. Ebből, nyíl- 1 vánvalóan következett, hogy a helyiek, háttérbe szorultak. Pedig nagyon lényeges, hogy még a központi napirendeket is a helyi viszonyokra alkalmazva dolgozzák fel. hogy érthetők, világosak legyenek, s főleg konkrétak, hogy valójában ’ott helyben érvénye- 1 süljenek Nagyon nehéz megtalálni a helves arányt a központi és a helyi naoirendek között, de az kétségtelen, hogy a mérleg nyelve az előbbiek iavára billen, holott az utóbbiak közelebb állnak a valósáshoz, s ezek fel dől - gozása-alkalmazása valójában a központi feladatok megoldását segítik. JAVULT AZ UTÓBBI IDŐBEN az alapszervezetek segítő munkája. Ez elsősorban az élő kapcsolatnak köszönhető. amely az egyik legjobb módszer, amelyet a kisvárdai városi nártbizott- ság alkalmaz. Különösen a gvengébb alanszervezetekre fordít gondot és azokra, ame- ~ lyek a termelőüzemekben működnek. A területfelelősök rendszerének a kialakítása tette lehetővé, hogy a pártbizottság jobban, alaoo- sabban ismeri az alaoszerve- zetek munkáiét, gondiait. s id°iében tudnak segíteni nekik. A teriiletfelelősök havonta valamennyi alapszervezetbe eliutnak. Részt vesznek a rendezvényeiken. Lényeges segítője lehet az alaoszervezeti munka hatékonyságának az. ha a párt- bizottság iól. helvesen foglalkoztatja aktíva várdú ját. Ezt tette a kisvárdai városi Pártbizottság, amikor bővítette aktívahálózatát. Jelenleg 42 politikailag-szakmailag jól képzett elvtárs segíti az alapszervezetek munkáját. Viszont nem oldották meg, hogv ezek az elvtársak rendszeresen be is számoljanak tapasztalataikról. Pedig hasznosítani lehetne a jó módszereket máshol is. Érdemes lenne részükre tapasztalatcsere-tanácskozást szervezni. Ez annál is inkább indokolt, mivel az alapszervezetek különböző hatásfokkal oldanak meg egy-egy feladatot. így tudni lehetne azt is, melyik pártszervezet, hogy valósított meg egy-egy határozatot, milyen hibákat észleltek vagy követtek el végrehajtás közben. Egy-egy ilyen megbeszélésre céltudatosan, tervszerűit szükséges lenne meghívni egy-egy pártszervezet teljes vezetőségét is. Gyakorlatban látnák, mit. hogyan kell csinálni és tanulnának belőle. Az alapszervezeti munka színvonala jórészt attól is függ, hogy az ott dolgozó párttagok ellátják-e becsületesen pártmegbizatásukat. Azokban az alapszervezetekben. ahol erre gondot fordítanak, a vezetés színvonala jó, a határozatokat megvalósítják. A Kisvárdai Vulkánban, az Építőipari Szövetkezetben és még néhány helyen kezd rendszeressé válni az, hogy a párttaggyűlésen számon kérik egy-egy párttagtól vagy a pártbizalmitól a pártfeladat végrehajtását. Különösen ott élénk a pártélet, ahol a párttagságnak a taggyűlés által elfogadott pártmegbizatása van! GYAKORLATTÁ VÄLT a nagyobb létszámú pártszervezeteknél, hogy hetenként vagy kéthetenként a vállalat párt- gazdasági és tömegszervezeti vezetői a feladatok összehangolása céljából vezetői megbeszéléseket tartanak. Ez is egyik jó módszere lehet — ha jól csinálják — a pártszervezeti munka színvonala jávításának azzal, ha a taggyűlés határozatainak a végrehajtását segíti. Tapasztalható az is. hogy az 1972. novemberi párthatározatban erőteljesebben hangsúlyozott önállósságra jobban reagálnak a pártszervezetek. Ez abból is tapasztalható, hogy a termelőüzemekben a párt- szervezetek igényesebben tervezik meg a napirendeket. Olyan témákat mint az üzem- és munkaszervezés, a szocialista brigádmozgalom helyzete, az üzemi demokrácia érvényesülése stb. Ezek azt is mutatják, hogy nem közömbösek, s jobban érzékelik a dolgokat, jelenségeket, ha azok konkrétak, éle- tükel-munkájukkal kapcsolatosak. Csupán néhány vonását említettük az alapszervezeti munkának. Olyanokat, amelyek javítása növelheti a helyi pártélet hatékonyságát. Farkas Kálmán Káderpolitika (2.) Változása nők javára A Nyírség Ruházati Szövetkezetben a foglalkoztatottak — közel hatszáz fő — 98 százaléka nő. Ebben a szövetkezetben kádermunkáról beszélni szinte egyet jelent a nőpolitikái határozat végrehajtásának vizsgálatával. A választott és szakmai, alkalmazotti vezetői posztokon lévők arányából sok következtetést lehet levonni. A választott vezetőség öt tagja közül egy volt nő négy évvel ezelőtt. Ma a héttagú vezetőségben öt nő van. Nincs ilyen gyors változás, jó arány a nem választott ve- — zetők körében. A három felső vezető férfi. A középvezetők soraiban a nők már túlsúlyban vannak. Igaz, szakmai területen más követelmények vannak, mint a választott vezetőségben. Ahhoz, hogy valaki művezető legyen, technikumot. vagy főiskolát kell végeznie. De a szakmai képzés is csak egy a három követelmény közül. A politikai képzettség megszerzése szintén időt vesz igénybe. Munka mellett nőknek továbbképezni magukat a sok segítő határozat, kedvezmény ellenére is kétszeres erőfeszítésbe kerül, mint a férfiaknak. A negyedszázada alakult szövetkezetbe annak idején férfiak léptek be. ők ilyen helyzeti előnyre is szert tettek. Mind az örökölt és egyéb nehezítő tényezőik ellenére, a változás az utóbbi időkben a nők javára meggyorsult. A számvitelt apparátus helyzete káder szempontból jónak mondható. Míg más vállal átok-ál itt szorít leginkább a cipő, ebben a szövetkezetben tartalékokkal, helyettesekkel is rendelkeznek. A műszaki területen már más a helyzet. Nagyobb a követelménv is. mint a számvitelieknél, hiszen a termelést irányítók közvetlenül érintkeznek az emberekkel, amihez a szakmai hozzáértés kevés. Politikai képzettség, vezetői készség nélkül a szakmai irányítás, a feladatok továbbadása sem lehet tökéletes. Azt ##zokták mondani. a vezetésre termett embereknek még a bírálatát is megköszönik a beosztottak. Ma még a nők jelentős részét sokkal több irányú gond — a család ellátása, gyermeknevelés — foglalkoztatja. mint a férfiakat. Ezért idegesebbek, órzékeTöbbet várnak tőlük Pótlás, jobb szervezéssel Képzés — gondokkal nyefbbek. A vezetőknek sokkal nagyobb figyelemmel, hozzáértéssel kell végezni munkájukat egy ilyen, túlnyomóan nőt foglalkoztató üzemben. Ezt a követelményt még nem mindig sikerül elérni. A szakmai képzés, továbbképzés a középvezetők szintjén jónak mondható. Tizenkét nő jár ruhaipari technikumba. Ide minden évben több fiatal jelentkezik, mint amennyit be tudnak iskolázni. Mivel két műszakban dolgoznak. heti négy óra kedvezményt kell adni a tanulóknak. A szalagmunkán dolsozók pótlása nem köny- nvű. A négy órára helyükre álló munkatársakat is meg kell győzni, hogy a tanulás az egész szövetkezet érdeke. A már középvezetői beosztásban dolgozó nőik közül tízen és a jelölteik közül heten végzik az MTESZ által szervezett vezetőképző tanfolyamot. Minden územoen szükség van arra. hogy a vezeiők utánpótlására megfelelő helyetteseket neveljenek. Egy kilencvennyolc százalékban nőket foglalkoztató üzemben ez még inkább szükséges. Most is ötvenhe- ten vannak az üzemből a hároméves gyermekgondozási szabadságon. Az anyák és a kisgyermekek érdekében harminc napra felemelt táppénz bevezetése az üzem vezetőit újabb gondok elé állította. A múlt évben az egy hónapra kifizetett táppénz összege általában 50 ezer forint volt, most január 1-től havonta 200 ezer forint A dolgozók 10—12 százaléka állandóan távol van. A tervek az egész létszámra készültek. A kiesést jobb munkaszervezéssel kell pótolni. A munkaszervezés tökéletesítésének első kritériuma? hogy minden poszton jól képzett vezetők legyenek. Ami a belső vezetés erejét meghaladja, ahhoz kívülről próbálnak segítséget szerezni. Éppen a napokban érkezett egy részletes munkaszervezési javaslat a Ruházati Szövetkezetek M üsaaki Irodájától, Budapestről. Mos-t tanulmányozzák a szövetkezet vezetői. hogyan alkalmazzák a leírtakat. Termékeik 75 százalékát éves szerződéssel exportra kötöttek le. Ebben sem határidőcsúszás, sem minőségi lazulás nem lehet. Viszont a belső piacot sem akarják elveszíteni, ahol a minőségi igények szintén magasak. Egyetlen adat a múlt évről: az anyag- takarékosságra tett jobb munkaszervezéssel 700 ezer forint megtakarítást értek el. Az összeg 8 százalékát a dolgozók prémiumban kapták meg. A szakmunkások képzése két ágon is fut. Egyik, a 8 általános után beiskolázott fiatalok, akik most is száznál többen vannak. A másik, a betanított munkások szakmára tanítása. Tavaly. 16 felnőtt tett szakmunkásvizsgát. Az alsó és középfokú továbbképzésben a nők, különösen a fiatalok, szívesen vesznek részt. Nehezebb egyetemre, főiskolára való küldésük. A nappali tagozatom végző textilmérnökök még ösztöndíjjal sem szívesen jönnek Budapestről vidékre. A nem nagy számú ruhaipari mérnök valamilyen budapesti központban, tervező intézetben mindig talál magának munkahelyet. A gondok ellenére is a szakmai képzésnél problémásabb a politikai képzettség hiányainak pótlása és a vezetési gyakorlat rövid idő alatt való elsajátítása. A vezetők politikai képzettségének fokozásában. emberi magatartásának alakításában, vezetői készségének kifejlesztésében nagy feladat hárul a pártszervezetre és a KISZ-re. Türelemre is szükség van. hiszen a vezetők nem születnek, hanem gyakorlat közben válnak azzá. Csikós Balázs Sokszemközt Egy szatmári tsz-beír. ahol meglehetősen nehéz eredményesen gazdálkodni, mert a körülmények és a feltételek változékonyak, a gépesítettség se a legjobb — 42 éves az elnök. Nem öreg, nem fiatal. Agrármérnök. Negyedik éve irányítja a szövetkezetei, de korábban ugyanott hét éven át. agronómuség főagronómus volt. Nem lehet azt mondani, hogy nem ismeri a határt és az embereket, bár nem ott született. Van a tsz-nek gyümölcsöse, kertészete, szántója bőven, rétje, legelője, erdője és egyéb. Az állattenyésztésben sertés. szarvasmarha, baromfi. Építettek szakosított telepet és a kukoricát úgynevezett „zárt” rendszerben termesztik. Mondhatjuk tehát, hogy majdnem mindennel foglalkoznak, egészen új és hagyományos módszerekkel egyaránt termelnek. _ S minél bonyolultabb, minél sokoldalúbb egy gazdaság_ — annál nehezebb irányítani. Ebben a tsz-ben az idei tervkészítés előtt kétszer is jártam. Az első látogatáskor fiatalok társaságában találtam az elnököt. Kólát ittak és beszélgettek. No. jó. gondoltam, az elnök foglalkozik a fiatalokkal, törődik velük, vagy a fiataloknak va" valamilyen problémájuk. Előbb azt hittem, hogy a KISZszervezet vezetőségével beszélget. Hamarosan kiderült azon ban, hogy nem. — Ez itt a fiatalok tanácsa — mondta az elnök. — Az idei tervről, az idei feladatokról beszélgetünk. De leginkább arról, hogyan tehetne a terveket túlteljesíteni. a bevételeket növelni. Jó javaslatokat, jó ötleteket adnak a fiatalok... Éppen be is fejeztük a mai beszélgetést. A fiatalok elmentek s tovább nem kerültek szóba. Az elnökkel egészen más témákról beszélgettünk. Úgy n.yölc-tíz nap múlva ismét ebben a tsz-ben jártam. Kopogtatás után benyitottam az elnök" irodába s ugyanott, a tárgyaló asztal körül, ahol előzőleg a fiatalok ültek — most csupa öreget láttam. Nyolcán voltak. Az elnök sorra bemutatta őket. s minden névhez hozzátette. hogy tulajdonosa hány éves: 65 éven aluli egy se volt köztük. — Az öregek tanácsa — mondta az elnök. — Az idei tervről, az idei feladatokról beszélgetünk... Ekkor kezdtem érteni a dolgot. Fiatalok tanácsa és öregek tanácsa. Az elnök később mindent megmagyarázott A tervet bri aád gyűléseken sorra-rendre megvitatták. Foglalkozott vei« • pártszervezet a pártvezetőség. a KISZ-vezetöség, a nőtanács. tehát: mindenki. De az elnök ismeri az embereket A fiatalokat és az öregeket is. Tudja, kik a legaktívabbak és — nem utolsó sorban — a legértelmesebbek. Két évvel ezelőtt kezdte — eleinte egyenként — kérdezgetni őket, hogy mi lenne a javaslatuk, elképzelésük, ötletük, Sok jó tanácsot kapott Tavaly aztán elhatározta. hogy a szerinte legaktívabb és legértelme- sebb öregeket és fiatalokat rendszeresen összehívja és beszélget velük. Nem tanácskozás, vagy értekezlet jelleggel, hanem csak úgy, kötetlenül. Az öregeknek, például, sört hozatott a beszélgetéshez. Egy kivételével már nyugdíjasok, de figyelnek a gazdálkodásra, törődnek a »szövetkezettel és rengeteg a tapasztalatuk. — Ezt próbálom hasznosítani — mondta az elnök. — Az öregek főleg tapasztalatok alapján adnak tanácsot. A fiatalok meg kezdeményeznek, újítanak, néha túl bátran is. ami szerintem nem baj. A két tanács véleményét aztán egyeztetem, hozzáadom a szakemberek és a brigádgyűlések véleményéhez. így alakítom ki a végső véleményt, a magam véleményét, pontosabban: az elnöki döntést. — Minden kérdésben? — No, nem. Csak a fontosabb kérdésekben, főleg a legnehezebb feladatokhoz. Mint például az éves terv. De beszélgetünk a nagyobb munkák előtt, sót munka közben is. Nem mindig asztal mellett. Leginkább munka közben, illetve: az öregekkel otthon, vagy az utcán, amikor találkozom velük. De évente négyszer-öt- ször leülünk így. az asztal mellé és sokszemközt beszélgetünk. — Könnyebb így az elnöki munka? — Sokkal. Nem a felelős- »séget osztjuk meg, mert ezek nem választott testületek. Csak én nevezem így, hogy öregek tanácsa, fiatalok tanácsa. De megerősítenek az el határozásokban. Könnyebb döntenem úgy, hogy velük is beszélgetek... — És a nők? Nők tanácsa nincs? Az elnök nevetett. — Nőik tanácsa nincs, de nőtanács van. Azt választják, az testületi egység. Azzal kötelességem j#i megbeszélni a terveket és feladatokat... Elgondolkodtam. Nem is lehet ez rossz. Nyolc-tíz öreg és nyolc-tíz fiatal. A legaktívabbak. a legértelmesebbek, ahogyan az elnök mondta. És két véglet: múlt és jövő. Lendület és megfontoltság. Erő és bölcsesség... Ezek szintézise... Az elnök korban pontosan a két véglet közepén van. Jó húsz évvel öregebb, mint a fiatalok, és jó húsz évvel fiatalabb, mint az öregek. A szintézis ő maga— Szendrcá József Tízezer propagandista Ha minden kisebb községi fórum tagjait is hozzávesz- szük a Hazafias Népfrontnak tízezer olyan aktívája van megyénkben, akik állandóan fejlesztik közéleti tevékenységüket és a velük érintkező embereket, családjukat, barátaikat, ismerőseiket, rokonaikat és munkatársaikat >* erre veszik rá. Megyénk Hazafias Nép- front-testületei az elmúlt napokban erről a tájékoztatásról tárgyaltak. Szerepelt * gazdaságpolitikai agitációs tevékenység a hasonló nevű társadalmi bizottság minaoi naoirendjén is, majd az elnökség asztalára is került. Számas nagy létszámú tapasztalatcserén kívül a HNF tavaly megrendezte a szocialista brigádok kulturális vetélkedőjét. amelyen a megyéből száz brigád kétezer tagja vett részt. Idén még több brigádot és tagot szeretnének bevonni a felszabadulásunk 30 éves évfordulója tiszteletére rendezett szellemi vetélkedőbe. Nem mellékes a háztáji gazdaságok, a kiskertek művelése sem. Ezért örvendetes, hogv az első. nem is régen alapított Kertbarát klub most már tizennégyre „osztódott”. szaporodott megyénkben. És, mint a megyei földhivatal vezetője felhívta rá a figyelmet, a szakszövetkezetek közös művelés alatt állő ötvenhétezer hektárnyi területén is van mit javítania a szakértelemnek még a termelésen. Meglepetés volt. milyen gyorsan terjed a háztáji fe- iőgép. Az ára ötezerhétszáz forint. Megéri, különösen, ha a háztájiban is lezajlóban van a nemzedékváltás, az öregek már nem bírnak fejni, a fiatalok meg sietnek a televízióhoz vagy a klubjukba .. . f Sok tennivaló vár a háztájiban a népfrontaktí vakra, annak elterjesztésében, hogy a zöldségprogram ide is biztosít állami támogatást, sőt, a zöldségtermesztők jelentős kölcsönöket is igénybe vehetnek. Az íparszerű termelési módszerek terjedését is gyorsítani lehet és kell. Idén már három állami gazdaságunk és 28 termelőszövetkezetünk 5400 hektáron kezdett a burgonya intenzív termeléséhez, Ugyanilyen arányokban kellene elérni a napraforgó, cukorrépa és főleg a kukorica iparszerű termelésének térhódítását is. A témák csak látszólag szétágazók. Mindig ugyanarról van szó, akár az állattenyésztő telepek szakmai felkészültségéről, akár az ifjúsági törvényről beszél a népfront aktívája: ahogyan elkerülhetetlenül csökken a falusi munkaerő, úgy szükséges a gépesítés, a korszerűsítés, a társulások, mert így válik tulajdonképpen a falun maradó ember is szabályozott munkaidővel, művelődési és szórakozási lehetőségekkel rendelkező dolgozóvá. De ehhez még többet kell tenni. A szamossályi tsz elnöke szégyennek tartja, hogy a falusi zöldségbolt élőtt sorba kell állni. Mások azt kifogásolják, hogy a kereskedelem nem elég fürge, elmulasztja az olcsó borsót megvenni és drágábbat ad helyette. A növényvédő állomás főmérnöke arról beszélt# hogy még szakemberek körében is elterjedt az. hogy általános vegyszerhiány van. Az igaz ugyan, hogy például Fundazolból tíz nap alatt elfogyott a négyvagonos készlet. De vannak, ahol felhalmoztak tartalékot is és a választékhiány még nem jelenti azt, hogy nincsenek „helyettesítő” vegyszerek. Itt némi szerepet játszhatnak árkérdések is, mégis. j<J volna, ha ez a nagy aktívahálózat ebben is segítene. Mindent egybevetve: meg lehetett állapítani, hogy ez a „tízezer szájú” mozgalom eddig is sokat tett a jó, a helyes elterjesztéséért é' -e- mélhetően ezután is c/.t 11, ahol a tájékoztatást, az n- formációt el kell iuttatn. a falusi közvéleményhez. (GNZ) ftT4. Iprftls S: i dm
