Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)

1974-04-24 / 94. szám

Egyeztetni a központi és helyi feladatokat AZ ALAPSZERVEZETEK I a párt pillérei. Első vonalbe- 1 li tevékenységük, közvetlen ] irányító, segítő és ellenőrző ] kapcsolatuk a termeléssel l különösen indokolttá teszi, hogy munkájUk színvonala s állandóan javuljon. Nem vé- ) letlen tehát, hogy a Politikai 5 Bizottság is olyan nagy fi- t gyeimet szentelt az alapszer- , vezeti munkára, annak fej- i lesztésére. t Pártbizottságaink egyik í fontos irányító-segítő mun- 5 kája éppen az alapszerve'ze- * tekkel kapcsolatos. Gondot 7 fordít erre a kisvárdai járási 1 pártbizottság is, amely ala- * pos elemzés után tárgyalta 1 meg a PB-állásfoglalás vég- * rehajtásának tapasztalatait. r Most nem az a cél, hogy tel­jes átfogó képet nyújtsunk ' arról, milyen is az alapszer- 1 vezeti munka. Inkább az, < hogy néhány olyan gondot okozó jelenségre irányítsuk a figyelmet, amelyek megoldá- 1 sa elősegíti vagy elősegítheti 1 az alaoszervezeti pártirányí- 1 tás színvonalának javulását. ] Egyik ilyen gond az alap- i szervezetek „túlterhelése” vagy „túlterheltsége”, ame­lyek miatt nem, vagy igen kevés idő-erő jut-marad ] a helyi politika alakítására. Nem csak Kisvárdán, de má- ; sutt is jelenség, hogy az el- i múlt évben növekedett az alapszervezetek feladattal való ellátása. Sok volt a „kö- 1 telező” napirend. Ebből, nyíl- 1 vánvalóan következett, hogy a helyiek, háttérbe szorultak. Pedig nagyon lényeges, hogy még a központi napirendeket is a helyi viszonyokra alkal­mazva dolgozzák fel. hogy érthetők, világosak legyenek, s főleg konkrétak, hogy va­lójában ’ott helyben érvénye- 1 süljenek Nagyon nehéz meg­találni a helves arányt a köz­ponti és a helyi naoirendek között, de az kétségtelen, hogy a mérleg nyelve az előbbiek iavára billen, holott az utóbbiak közelebb állnak a valósáshoz, s ezek fel dől - gozása-alkalmazása valójá­ban a központi feladatok megoldását segítik. JAVULT AZ UTÓBBI IDŐBEN az alapszervezetek segítő munkája. Ez elsősor­ban az élő kapcsolatnak kö­szönhető. amely az egyik legjobb módszer, amelyet a kisvárdai városi nártbizott- ság alkalmaz. Különösen a gvengébb alanszervezetekre fordít gondot és azokra, ame- ~ lyek a termelőüzemekben működnek. A területfelelő­sök rendszerének a kialakí­tása tette lehetővé, hogy a pártbizottság jobban, alaoo- sabban ismeri az alaoszerve- zetek munkáiét, gondiait. s id°iében tudnak segíteni ne­kik. A teriiletfelelősök ha­vonta valamennyi alapszer­vezetbe eliutnak. Részt vesz­nek a rendezvényeiken. Lényeges segítője lehet az alaoszervezeti munka haté­konyságának az. ha a párt- bizottság iól. helvesen foglal­koztatja aktíva várdú ját. Ezt tette a kisvárdai városi Párt­bizottság, amikor bővítette aktívahálózatát. Jelenleg 42 politikailag-szakmailag jól képzett elvtárs segíti az alapszervezetek munkáját. Viszont nem oldották meg, hogv ezek az elvtársak rend­szeresen be is számoljanak tapasztalataikról. Pedig hasz­nosítani lehetne a jó mód­szereket máshol is. Érdemes lenne részükre tapasztalat­csere-tanácskozást szervezni. Ez annál is inkább indokolt, mivel az alapszervezetek kü­lönböző hatásfokkal oldanak meg egy-egy feladatot. így tudni lehetne azt is, melyik pártszervezet, hogy valósított meg egy-egy határozatot, mi­lyen hibákat észleltek vagy követtek el végrehajtás köz­ben. Egy-egy ilyen meg­beszélésre céltudatosan, terv­szerűit szükséges lenne meg­hívni egy-egy pártszervezet teljes vezetőségét is. Gyakor­latban látnák, mit. hogyan kell csinálni és tanulnának belőle. Az alapszervezeti munka színvonala jórészt attól is függ, hogy az ott dolgozó párttagok ellátják-e becsüle­tesen pártmegbizatásukat. Azokban az alapszervezetek­ben. ahol erre gondot fordí­tanak, a vezetés színvonala jó, a határozatokat megvaló­sítják. A Kisvárdai Vulkán­ban, az Építőipari Szövetke­zetben és még néhány helyen kezd rendszeressé válni az, hogy a párttaggyűlésen szá­mon kérik egy-egy párttag­tól vagy a pártbizal­mitól a pártfeladat végrehaj­tását. Különösen ott élénk a pártélet, ahol a párttagság­nak a taggyűlés által elfoga­dott pártmegbizatása van! GYAKORLATTÁ VÄLT a nagyobb létszámú pártszer­vezeteknél, hogy hetenként vagy kéthetenként a vállalat párt- gazdasági és tömeg­szervezeti vezetői a feladatok összehangolása céljából ve­zetői megbeszéléseket tarta­nak. Ez is egyik jó módszere lehet — ha jól csinálják — a pártszervezeti munka szín­vonala jávításának azzal, ha a taggyűlés határozatainak a végrehajtását segíti. Tapasz­talható az is. hogy az 1972. novemberi párthatározatban erőteljesebben hangsúlyozott önállósságra jobban reagál­nak a pártszervezetek. Ez abból is tapasztalható, hogy a termelőüzemekben a párt- szervezetek igényesebben tervezik meg a napirendeket. Olyan témákat mint az üzem- és munkaszervezés, a szo­cialista brigádmozgalom helyzete, az üzemi demokrá­cia érvényesülése stb. Ezek azt is mutatják, hogy nem közömbösek, s jobban érzé­kelik a dolgokat, jelensége­ket, ha azok konkrétak, éle- tükel-munkájukkal kapcso­latosak. Csupán néhány vonását említettük az alapszervezeti munkának. Olyanokat, ame­lyek javítása növelheti a he­lyi pártélet hatékonyságát. Farkas Kálmán Káderpolitika (2.) Változása nők javára A Nyírség Ruházati Szö­vetkezetben a foglalkoztatot­tak — közel hatszáz fő — 98 százaléka nő. Ebben a szö­vetkezetben kádermunkáról beszélni szinte egyet jelent a nőpolitikái határozat végre­hajtásának vizsgálatával. A választott és szakmai, al­kalmazotti vezetői posztokon lévők arányából sok követ­keztetést lehet levonni. A választott vezetőség öt tagja közül egy volt nő négy évvel ezelőtt. Ma a héttagú veze­tőségben öt nő van. Nincs ilyen gyors változás, jó arány a nem választott ve- — zetők körében. A három fel­ső vezető férfi. A középve­zetők soraiban a nők már túlsúlyban vannak. Igaz, szakmai területen más kö­vetelmények vannak, mint a választott vezetőségben. Ah­hoz, hogy valaki művezető legyen, technikumot. vagy főiskolát kell végeznie. De a szakmai képzés is csak egy a három követelmény közül. A politikai képzettség megszer­zése szintén időt vesz igény­be. Munka mellett nőknek továbbképezni magukat a sok segítő határozat, ked­vezmény ellenére is kétsze­res erőfeszítésbe kerül, mint a férfiaknak. A negyedszáza­da alakult szövetkezetbe an­nak idején férfiak léptek be. ők ilyen helyzeti előnyre is szert tettek. Mind az örökölt és egyéb nehezítő tényezőik ellenére, a változás az utób­bi időkben a nők javára meggyorsult. A számvitelt apparátus helyzete káder szempontból jónak mondható. Míg más vállal átok-ál itt szorít leg­inkább a cipő, ebben a szö­vetkezetben tartalékokkal, helyettesekkel is rendelkez­nek. A műszaki területen már más a helyzet. Nagyobb a követelménv is. mint a számvitelieknél, hiszen a ter­melést irányítók közvetlenül érintkeznek az emberekkel, amihez a szakmai hozzáértés kevés. Politikai képzettség, vezetői készség nélkül a szakmai irányítás, a felada­tok továbbadása sem lehet tökéletes. Azt ##zokták mon­dani. a vezetésre termett embereknek még a bírálatát is megköszönik a beosztot­tak. Ma még a nők jelentős részét sokkal több irányú gond — a család ellátása, gyermeknevelés — foglal­koztatja. mint a férfiakat. Ezért idegesebbek, órzéke­Többet várnak tőlük Pótlás, jobb szervezéssel Képzés — gondokkal nyefbbek. A vezetőknek sok­kal nagyobb figyelemmel, hozzáértéssel kell végezni munkájukat egy ilyen, túl­nyomóan nőt foglalkoztató üzemben. Ezt a követel­ményt még nem mindig si­kerül elérni. A szakmai képzés, tovább­képzés a középvezetők szint­jén jónak mondható. Tizen­két nő jár ruhaipari techni­kumba. Ide minden évben több fiatal jelentkezik, mint amennyit be tudnak isko­lázni. Mivel két műszakban dolgoznak. heti négy óra kedvezményt kell adni a ta­nulóknak. A szalagmunkán dolsozók pótlása nem köny- nvű. A négy órára helyükre álló munkatársakat is meg kell győzni, hogy a tanulás az egész szövetkezet érdeke. A már középvezetői beosz­tásban dolgozó nőik közül tízen és a jelölteik közül he­ten végzik az MTESZ által szervezett vezetőképző tan­folyamot. Minden územoen szükség van arra. hogy a vezeiők utánpótlására meg­felelő helyetteseket nevelje­nek. Egy kilencvennyolc szá­zalékban nőket foglalkoztató üzemben ez még inkább szükséges. Most is ötvenhe- ten vannak az üzemből a hároméves gyermekgondozási szabadságon. Az anyák és a kisgyermekek érdekében harminc napra felemelt táp­pénz bevezetése az üzem ve­zetőit újabb gondok elé ál­lította. A múlt évben az egy hónapra kifizetett táp­pénz összege általában 50 ezer forint volt, most janu­ár 1-től havonta 200 ezer fo­rint A dolgozók 10—12 szá­zaléka állandóan távol van. A tervek az egész létszámra készültek. A kiesést jobb munkaszervezéssel kell pó­tolni. A munkaszervezés tökéle­tesítésének első kritériuma? hogy minden poszton jól képzett vezetők legyenek. Ami a belső vezetés erejét meghaladja, ahhoz kívülről próbálnak segítséget szerez­ni. Éppen a napokban ér­kezett egy részletes munka­szervezési javaslat a Ruháza­ti Szövetkezetek M üsaaki Irodájától, Budapestről. Mos-t tanulmányozzák a szövetke­zet vezetői. hogyan alkal­mazzák a leírtakat. Termé­keik 75 százalékát éves szer­ződéssel exportra kötöttek le. Ebben sem határidőcsúszás, sem minőségi lazulás nem lehet. Viszont a belső piacot sem akarják elveszíteni, ahol a minőségi igények szintén magasak. Egyetlen adat a múlt évről: az anyag- takarékosságra tett jobb munkaszervezéssel 700 ezer forint megtakarítást értek el. Az összeg 8 százalékát a dolgozók prémiumban kap­ták meg. A szakmunkások képzése két ágon is fut. Egyik, a 8 általános után beiskolázott fiatalok, akik most is száznál többen vannak. A másik, a betanított munkások szak­mára tanítása. Tavaly. 16 felnőtt tett szakmunkásvizs­gát. Az alsó és középfokú továbbképzésben a nők, kü­lönösen a fiatalok, szívesen vesznek részt. Nehezebb egyetemre, főiskolára való küldésük. A nappali tagoza­tom végző textilmérnökök még ösztöndíjjal sem szíve­sen jönnek Budapestről vi­dékre. A nem nagy számú ruhaipari mérnök valamilyen budapesti központban, terve­ző intézetben mindig talál magának munkahelyet. A gondok ellenére is a szakmai képzésnél problé­másabb a politikai képzett­ség hiányainak pótlása és a vezetési gyakorlat rövid idő alatt való elsajátítása. A ve­zetők politikai képzettségé­nek fokozásában. emberi magatartásának alakításá­ban, vezetői készségének ki­fejlesztésében nagy feladat hárul a pártszervezetre és a KISZ-re. Türelemre is szük­ség van. hiszen a vezetők nem születnek, hanem gya­korlat közben válnak azzá. Csikós Balázs Sokszemközt Egy szatmári tsz-beír. ahol meglehetősen nehéz eredmé­nyesen gazdálkodni, mert a körülmények és a feltételek változékonyak, a gépesített­ség se a legjobb — 42 éves az elnök. Nem öreg, nem fiatal. Agrármérnök. Negye­dik éve irányítja a szövet­kezetei, de korábban ugyan­ott hét éven át. agronómuség főagronómus volt. Nem le­het azt mondani, hogy nem ismeri a határt és az embe­reket, bár nem ott született. Van a tsz-nek gyümölcsö­se, kertészete, szántója bő­ven, rétje, legelője, erdője és egyéb. Az állattenyésztésben sertés. szarvasmarha, ba­romfi. Építettek szakosított telepet és a kukoricát úgy­nevezett „zárt” rendszerben termesztik. Mondhatjuk te­hát, hogy majdnem minden­nel foglalkoznak, egészen új és hagyományos módszerek­kel egyaránt termelnek. _ S minél bonyolultabb, minél sokoldalúbb egy gazdaság_ — annál nehezebb irányítani. Ebben a tsz-ben az idei tervkészítés előtt kétszer is jártam. Az első látogatáskor fiatalok társaságában talál­tam az elnököt. Kólát ittak és beszélgettek. No. jó. gon­doltam, az elnök foglalkozik a fiatalokkal, törődik velük, vagy a fiataloknak va" vala­milyen problémájuk. Előbb azt hittem, hogy a KISZ­szervezet vezetőségével be­szélget. Hamarosan kiderült azon ban, hogy nem. — Ez itt a fiatalok taná­csa — mondta az elnök. — Az idei tervről, az idei fel­adatokról beszélgetünk. De leginkább arról, hogyan te­hetne a terveket túlteljesíte­ni. a bevételeket növelni. Jó javaslatokat, jó ötleteket ad­nak a fiatalok... Éppen be is fejeztük a mai beszélge­tést. A fiatalok elmentek s to­vább nem kerültek szóba. Az elnökkel egészen más témák­ról beszélgettünk. Úgy n.yölc-tíz nap múlva ismét ebben a tsz-ben jár­tam. Kopogtatás után benyi­tottam az elnök" irodába s ugyanott, a tárgyaló asztal körül, ahol előzőleg a fiata­lok ültek — most csupa öre­get láttam. Nyolcán voltak. Az elnök sorra bemutatta őket. s minden névhez hoz­zátette. hogy tulajdonosa hány éves: 65 éven aluli egy se volt köztük. — Az öregek tanácsa — mondta az elnök. — Az idei tervről, az idei feladatokról beszélgetünk... Ekkor kezdtem érteni a dolgot. Fiatalok tanácsa és öregek tanácsa. Az elnök később mindent megmagya­rázott A tervet bri aád gyű­léseken sorra-rendre megvi­tatták. Foglalkozott vei« • pártszervezet a pártvezető­ség. a KISZ-vezetöség, a nő­tanács. tehát: mindenki. De az elnök ismeri az embere­ket A fiatalokat és az öre­geket is. Tudja, kik a legak­tívabbak és — nem utolsó sorban — a legértelmeseb­bek. Két évvel ezelőtt kezd­te — eleinte egyenként — kérdezgetni őket, hogy mi lenne a javaslatuk, elképze­lésük, ötletük, Sok jó taná­csot kapott Tavaly aztán el­határozta. hogy a szerinte legaktívabb és legértelme- sebb öregeket és fiatalokat rendszeresen összehívja és beszélget velük. Nem ta­nácskozás, vagy értekezlet jelleggel, hanem csak úgy, kötetlenül. Az öregeknek, például, sört hozatott a be­szélgetéshez. Egy kivételével már nyugdíjasok, de figyel­nek a gazdálkodásra, törőd­nek a »szövetkezettel és ren­geteg a tapasztalatuk. — Ezt próbálom hasznosí­tani — mondta az elnök. — Az öregek főleg tapasztala­tok alapján adnak tanácsot. A fiatalok meg kezdemé­nyeznek, újítanak, néha túl bátran is. ami szerintem nem baj. A két tanács véle­ményét aztán egyeztetem, hozzáadom a szakemberek és a brigádgyűlések vélemé­nyéhez. így alakítom ki a végső véleményt, a magam véleményét, pontosabban: az elnöki döntést. — Minden kérdésben? — No, nem. Csak a fonto­sabb kérdésekben, főleg a legnehezebb feladatokhoz. Mint például az éves terv. De beszélgetünk a nagyobb munkák előtt, sót munka közben is. Nem mindig asz­tal mellett. Leginkább mun­ka közben, illetve: az öre­gekkel otthon, vagy az ut­cán, amikor találkozom ve­lük. De évente négyszer-öt- ször leülünk így. az asztal mellé és sokszemközt be­szélgetünk. — Könnyebb így az elnöki munka? — Sokkal. Nem a felelős- »séget osztjuk meg, mert ezek nem választott testületek. Csak én nevezem így, hogy öregek tanácsa, fiatalok ta­nácsa. De megerősítenek az el határozásokban. Könnyebb döntenem úgy, hogy velük is beszélgetek... — És a nők? Nők tanácsa nincs? Az elnök nevetett. — Nőik tanácsa nincs, de nőtanács van. Azt választ­ják, az testületi egység. Az­zal kötelességem j#i megbe­szélni a terveket és felada­tokat... Elgondolkodtam. Nem is lehet ez rossz. Nyolc-tíz öreg és nyolc-tíz fiatal. A leg­aktívabbak. a legértelmeseb­bek, ahogyan az elnök mondta. És két véglet: múlt és jövő. Lendület és megfon­toltság. Erő és bölcsesség... Ezek szintézise... Az elnök korban pontosan a két véglet közepén van. Jó húsz évvel öregebb, mint a fiatalok, és jó húsz évvel fiatalabb, mint az öregek. A szintézis ő maga— Szendrcá József Tízezer propagandista Ha minden kisebb községi fórum tagjait is hozzávesz- szük a Hazafias Népfrontnak tízezer olyan aktívája van megyénkben, akik állandóan fejlesztik közéleti tevékeny­ségüket és a velük érintkező embereket, családjukat, ba­rátaikat, ismerőseiket, roko­naikat és munkatársaikat >* erre veszik rá. Megyénk Hazafias Nép- front-testületei az elmúlt na­pokban erről a tájékoztatás­ról tárgyaltak. Szerepelt * gazdaságpolitikai agitációs tevékenység a hasonló nevű társadalmi bizottság minaoi naoirendjén is, majd az el­nökség asztalára is került. Számas nagy létszámú ta­pasztalatcserén kívül a HNF tavaly megrendezte a szocia­lista brigádok kulturális ve­télkedőjét. amelyen a me­gyéből száz brigád kétezer tagja vett részt. Idén még több brigádot és tagot szeret­nének bevonni a felszabadu­lásunk 30 éves évfordulója tiszteletére rendezett szelle­mi vetélkedőbe. Nem mellékes a háztáji gazdaságok, a kiskertek mű­velése sem. Ezért örvendetes, hogv az első. nem is régen alapított Kertbarát klub most már tizennégyre „osztó­dott”. szaporodott megyénk­ben. És, mint a megyei föld­hivatal vezetője felhívta rá a figyelmet, a szakszövetkeze­tek közös művelés alatt állő ötvenhétezer hektárnyi terü­letén is van mit javítania a szakértelemnek még a ter­melésen. Meglepetés volt. milyen gyorsan terjed a háztáji fe- iőgép. Az ára ötezerhétszáz forint. Megéri, különösen, ha a háztájiban is lezajlóban van a nemzedékváltás, az öregek már nem bírnak fej­ni, a fiatalok meg sietnek a televízióhoz vagy a klubjuk­ba .. . f Sok tennivaló vár a háztá­jiban a népfrontaktí vakra, annak elterjesztésében, hogy a zöldségprogram ide is biz­tosít állami támogatást, sőt, a zöldségtermesztők jelentős kölcsönöket is igénybe ve­hetnek. Az íparszerű termelési módszerek terjedését is gyor­sítani lehet és kell. Idén már három állami gazdaságunk és 28 termelőszövetkezetünk 5400 hektáron kezdett a bur­gonya intenzív termeléséhez, Ugyanilyen arányokban kel­lene elérni a napraforgó, cu­korrépa és főleg a kukorica iparszerű termelésének tér­hódítását is. A témák csak látszólag szétágazók. Mindig ugyanar­ról van szó, akár az állatte­nyésztő telepek szakmai fel­készültségéről, akár az ifjú­sági törvényről beszél a nép­front aktívája: ahogyan elke­rülhetetlenül csökken a falu­si munkaerő, úgy szükséges a gépesítés, a korszerűsítés, a társulások, mert így válik tulajdonképpen a falun ma­radó ember is szabályozott munkaidővel, művelődési és szórakozási lehetőségekkel rendelkező dolgozóvá. De ehhez még többet kell tenni. A szamossályi tsz el­nöke szégyennek tartja, hogy a falusi zöldségbolt élőtt sor­ba kell állni. Mások azt ki­fogásolják, hogy a kereske­delem nem elég fürge, el­mulasztja az olcsó borsót megvenni és drágábbat ad helyette. A növényvédő állo­más főmérnöke arról beszélt# hogy még szakemberek kö­rében is elterjedt az. hogy általános vegyszerhiány van. Az igaz ugyan, hogy például Fundazolból tíz nap alatt el­fogyott a négyvagonos kész­let. De vannak, ahol felhal­moztak tartalékot is és a vá­lasztékhiány még nem jelen­ti azt, hogy nincsenek „he­lyettesítő” vegyszerek. Itt né­mi szerepet játszhatnak ár­kérdések is, mégis. j<J volna, ha ez a nagy aktívahálózat ebben is segítene. Mindent egybevetve: meg lehetett állapítani, hogy ez a „tízezer szájú” mozgalom ed­dig is sokat tett a jó, a he­lyes elterjesztéséért é' -e- mélhetően ezután is c/.t 11, ahol a tájékoztatást, az n- formációt el kell iuttatn. a falusi közvéleményhez. (GNZ) ftT4. Iprftls S: i dm

Next

/
Thumbnails
Contents