Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)
1974-04-23 / 93. szám
Sirs, kprifis iS. VtlEtRT-MAGYARORSZAe ». olM Hol lehet haszonállatot tartani Nyíregyházán? Szabályozták a hulladékgyűjtés rendjét ■Jtrrrt A Nyíregyházi Városi Tanács rendeletben szabályozza a haszonállatok tartását is. A rendelkezés általános része azt is megállapítja, hogy haszonállatnak tekintendő a ló, szamár, öszvér, szarvas- marha, juh, kecske és a sertés tartasa. Kis állatnak tekintendő a nyúl, nutria, pézsma, baromfi és a galamb. Vegyes célú állatok: macska, méh. éneklő és díszmadarak és az ebek. A rendelkezés szerint nem tartható haszonállat, (sertés, juh, kecske, szárnyas és méh a következő utcákban lévő lakóházakban: Síp utca, Mártírok tere, Soltész Mihály utca egész a Kálmán utcáig, Kálmán utca, Béla utca, Gimnázium köz. Eötvös utca, a Csillag utcáig. Felszabadulás tér, Kereszt utca a Szarvas utcáig, Szarvas utoa a Kiss Ernő utcáig, Kiss Ernő utca a Benczúr tér nyugati oldaláig, Benczúr tér, Bessenyei tér Bethlen Gábor u. 21. szám alatti bezárt területen is és a megjelölt határvonal mindkét oldalán. Egynél több szintes, tömbösített, beépített lakóterületen, valamint azoknak határvonalától számított 50 méter körzetén belül. A rendelkezés kiterjed a kórház- jelek határától számi lőtt 200 méter távolságig, az élelmi- szeripari üzemek, gyermekvédelmi intézmények, iskolák, napközi otthonok, élelmiszer piac telekhatárától 50 méterig, az orvosi rendelők, gyógyszertárak, üzemi konyhák élelmiszer és vendéglátóipari üzemek, raktárak, gyermek játszóterek, sporttelep területén valamint ezen telkek határától számított 30 méteren belül. A város földszintes családi ház beépítésű belterületén haszonállat és kis állatok tarthatók, amennyiben az elhelyezésüket szolgáló melléképületek a rendeletben előírt védőtávolságra vannak. Egy család csak a család létszám 50 százalékának megfelelő számú sertést, juhot, vagy kecskét tarthat. Baromfiból, galambból 25 darabot, nyálból 10 darabot tarthat egy-egy család. Éneklő díszmadarak csak kalitkában. A város területén csak olyan ebeket lehet tartani, amelyek veszettség elleni védőoltásban minden narftári évben részesültek. Az ebadó befizetést és az oltást igazoló nyugtát az eb birtokosa köteles megőrizni és ellenőrzésnél felmutatni. A város belterületén, háztartásonként két ebet lehet tartani. A bérházakban csak egyet. Négynél több lakást magába foglaló épületekben, ezeknek udvarain az ingatlan tulajdonos, illetve azok kezelője hozzájárulásával és csak akkor szabad ebet tartani, ha az eb az épület lakóinak és szomszédoknak nyugalmát, testi épségét nem veszélyezteti. Gyermek játszóterekre, piacokra, bölcsődékbe, élelmi- szeripari üzemekbe ebet bevezetni, vagy bevinni nem szabad. A város közigazgatási területén a népgazdasági értékeket képviselő állatállomány egészségügyi viszonyainak biztosítására a szemét- és hulladékgyűjtő telepek rendjét is szabályozza. A szemét- és hulladékgyűjtő telepeket körül kell keríteni. Ezeken a telepeken állatokat tartani . szigorúan tilos. Ugyancsak tilos hulladékot, vagy más anyagot gyűjteni, ezeken a helyeken. A szeméttelepeken állandóan fertőtlenítő szert kell tartani és a hulladékgyűjtő telepek őrzésével megbízott személyek felelősek az egészségügyi rendeletek betartásáért. Szabálysértést követ el és ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki tiltott területen állatot tart, vagy engedély nélkül tart állatot. Farkas Pál Vetimagprognózi§ Burgonya, kukorica, szudáni fű A kora tavaszi enyhe időjárás hatására nagy lendülettel kezdődött el megyénkben a szántóföldi termények vetése. Errol tájékoztatott a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat megyei központja. Mint legkorábban vetésre kerülhető mag, a tavaszi árpa- és zabigényt a vállalat teljes mértékben kielégítette február végéig. Ezeket a magvakat már el is vetették. Megkapták a termelő gazdaságok az igényelt mennyiségű fémzárolt pillangós magvakat is. Lucernából 1140. herefél'ékből 1173 , mázsát küldött a vállalat a termelőknek. Kiszállították a kért tavaszi vetőbükköny-magot 373 mázsa mennyiségben. Megszűnt az éveken át tartó probléma, a szudáni fűmagellátásnál. Most ámeny- nyi igény befutott március húszig, annak a duplája is megvan. Egyébként is, a fűmag-félék igénye éveken át stagnált. Ezúttal erősen fej- futott. mindenekelőtt a szarvasmarha-program hatására. Az eddigi évi 50-^100 mázsa megyei átlagigénnyel szemben, március 28-ig félezer mázsa fűmagot rendeltek a termelő gazdaságok rét- legelőfelújításokra vagy új telepítésekre. A nagy mértékben megnövekedett igény is kielégíthető a rendelések sorrendjében folyamatos a kiszállítás. A keserűcsillagfurtriek is, mint a homok talajok legjobb zöldtrágya növényének a vetőmagját eddig sok évi átlagban ötszáz—hatszáz mázsa körül rendelték a szabolcsi gazdaságok. Most viszont kis kerekítéssel 1200 mázsa keserűcsillagfürt-vetőmag kiszámítása történt. Minden igényt kielégítettek. Hozzájárul a vállalat az eddiginél jobb vetőburgonyaellátáshoz. Az ellátás jelentős részét importból, kisebb mennyiségben a Dunántúlról biztosítja. Vetőmagburgonya igényt egyébként 138 vagonra jelentettek be a megye termelő gazdaságai, de az ellátási mennyiség ettől több: 170 vagon. A termelőhelyekre történő kiszáVítás — a rendelések sorrendjében — gyorsított ütemben történik, hogy az ültetésekben elmaradás ne következzék be. A megyében nagyon jelentősnek számító kukoricatermesztés vetőanyagbázisa ugyancsak megvan — tájékoztattak a vállalatnál. Különösen megnőtt a kereslet a két- és háromvonalú hibridek iránt. Van még elegendő tartalék, esetleges pótigénylések kielégítésére. Újdonság a vállalat tevékenységében, hogy idén először termeltet heterózis paradicsommagot exportra és káposztamagot belföldi ellátásra (ezt ugyanis eddig csak importból lehetett biztosítani.) Előbbivel a tyukodi Kossuth, utóbbival a kéki Búzákalász Tsz foglalkozik elsőnek a megyében. E magféleségek nagyon értékesek. (ab) KORSZERŰ TANMŰHELYBEN végzik a tanulok képzését az Elektroakusztikai Gyár Faipari és Akusztikai Elemek kisvár- dai gyáregységében. A 19 munkapados tanműhelyben tizenegy első, kilenc második és kilenc harmadik éves tanuló sajátítja el az asztalos szakma különböző fogásait. A 111, sz. Ipari Szakmunkás-képző Intézet hét üzemi tanműhelye közül ez a legkorszerűbb. A gyáregység mintegy 200 ezer forintos önköltséges beruházással saját kivitelezésben alakította ki a jelenlegi tanműhelyt, melynek további fejlesztéseként egy géptermet ^Ivánnak létrehozni. Képünkön: Szabó Tibor III. éves tanuló heverőráma illesztését végzi egy bemutató mintadarabon Gecsei Zoltán szakoktató irányításával. Vincze Péter Szilvácska — és a többiek Termékeny tavasza ez a szabolcsi művelődni vágyó fiataloknak. Nemcsak „le. zajlanak” annak rendje és módja szerint a rendezvények, 7'anem hatnak is, ügyesen belopják a figyelő közönség szívébe az újat, a kellemeset, a hasznosat. Ezúttal csak két ilyen, múlt vasárnapi vetélkedőről szeretnénk néhány elismerő gondolatot közreadni. Az egyik a megyei művelődési központba vonzott meglepően nagy számú közönséget. Szeged, Gyoma. Jászberény és Debrecen fiataljai versenyeztek a nyíregyháziakkal egy olyan „sportágban”, amiről sokat hallunk, olvasunk, de amilyet megyénkben — az öt év előtti első próbálkozást leszámítva —, még nem rendezte^. Társastáncverseny volt ez a javából és már a kezdéskor is feltűnt, hogy nemcsak a papák és mamák ülte': körül a parkettet, hanem igen sok fiatal is. öröm volt látni, hogy ehhez a nemzetközi — igen szigorúan szabályozott —. művészi versenyágazathoz hogy felnőttek a mi fiataljaink is. Ezt nemcsak Balogh József, a versenybíróság elnöke állapította meg, hanem a pontozás is, mert a rangosabb kategória első helyezettje egy nyíregyházi pár lett — pedig az öt pontozóbírából csak egy volt hazai. Alighanem az lesz a következménye a sikeres va- sárnáp délelöttnek, hogy megalakulnak itt-ott nálunk is a társastáncklubok. Bizonyosan hatni fognak a hálózó. szórakozó fiatalokra is, akik — valljuk be —, jelenleg inkább csak tipegnek, topognak a pezsdítő ritmusokra. Igen ízléses csárdást, taxtgóbolerót is láttunk a versenyzőktől. Talán azt az eredményt is elérjük, hogy fiataljaink rádöbbennek: nemcsak „a” tánc van, úgy általában. A másik rendezvény, amelyről kellemes tapasztalataink voltak, ugyanezen a vasárnapon a kisvárdai járási úttörők kulturális vetélkedője volt, Dombrádon. Mindjárt hadd aezdjük egy kedves nevű kislánnyal, aki valósággal elbűvölte a közönséget és a zsűrit egyaránt. Szilvácska Eleonóráról van szó. Ez a másodikos kislány úgy éneke'1, hogy közben le is rajzolta azt. amiről dalolt. Pár ügyes vonással^ üde hangocskáját le sem lassítva éneklés közben. A me- zöladányi kisdobos sikere természetesen nem volt egyedüli. A dombrádiak ötletes és tartalmas fonójátékától nemcsak megrebbent annak a bizonyos pávának a szárnya, hanem fel is szállt a madár, magasra. Akár odafigyelünk. akár úem, itt történik valami. Lehet erre azt mondani, hogy könnyű a rádió és a televízió korában, az állandó ve. télkedök légkörében. De kellenek ehhez olyan falusi, vidéki fiatalok is. akik ízléssel és nem kevés fáradsággal képezik nuigukat és a hangverseny szónak visszaadják azt az eredeti *elenté- ■ séf, arái a szóösszetétel második tagjábant. rejlik. Amit ez jelent: Nézzetek, halfgas- satok, én tudomásom legjavát adom. Valahol itt párja a kulturális verseny a munkaversenynek. Hiszen a kis és nagy diáknak a művelődés a munkája és ha ezt örömmel végzi, már a „mi gyerekünk”. Ha hozzá vesszük, hogy e hét végén a százötven éve szabadult és harminc éve felszabadult Nyíregyháza helyismeretéből vetélkedik ismét egv sor helybeli és vendég fiatal, egy izmosodó jó divat, üdvözlendő mozgalom körvonalait tapintottuk ki. (gnz) A múlt heti műsorban több dokumentumfilmet láthattunk. mint általában szoktunk. Ezt igazán nem panaszként mondom, mert egyrészt a televízió egyik legtermészetesebben vállalt és művelt műfaja, másrészt jók és tanulságosak voltak ezek a filmek, az egyik pedig művészi szintű képi fogalmazása révén ki is emelkedik az átlagból. Az APN és a Magyar Televízió munkatársainak közösen készített filmje Moldávia egy tizenkétezer lakosú községének kolhozáról, a „Lenin útjáról" nemcsak a közös gazdaság termelőmunkáját mutatta be. hanem az emberek életéről is sikerült hangulatos képet adnia. A rendezőnek (Radó Gyula), az operatőrnek (Neumann László), a szerkesztőknek (Galina Popova és Major Sándor) az a törekvése, hogy a dokumentumfilmek sablonos témáit elkerüljék, és a megoldásban is valami frisset, közvetlent adjanak, több esetben sikerrel járt. Igen jó időpontban — este hét órakor — került műsorra ez az érdekes dokumentumfilm. Talán máskor is meg lehetne tenni, hogy a dokumen- tumfilmeket ilyen vagy ehhez közeli időpontban tűznék műsorra. Igazán könnyű kívülről tanácsokat osztogatni, mondják a szerkesztők. mégis megkockáztatom azt a megjegyzést, az időpontokra tett előbbi véleményre utalva, hogy a borsodi bányászokról szóló dokumentumfilmet nem kellett volna este kilenc órára teipai. késő már ez az idő. (Különösen az egy olyan ösz- szeállítás után. amely Majakovszkij - ellenállhatatlan hatású szatíráját, a Poloskát mutatja be, kiváló színészek előadásában). Féner Tamás dokumentumfilmje a Fekete- völgyi hánya Cserhalmi csapatáról korábbi időpontban is megállta volna a helyét, elsősorban azért, mert lekötötte a figyelmet. Ez ugyan már okozata annak a rangsoroló oknak, hogy a szerkesztéssel és a képek művészi - szintű megfogalmazásával követelt magának teljes figyelmet. A bányászok munkáját, életét a nem szakmabeliek körében minden ádőr ben 7~ s talán még ma is — egy kis mítosz, a különleges embereknek járó tisztelet és megbecsülés vette körül, teljes joggal. Nem azért, mert a bányászok különleges emberek lennének, hanem azért, mert a legtöbb veszéllyel járó munkák egyikét végzik, száz méterekre lent a föld alatt, s ez utóbbi — a föld mélye — mindig is izgalmat és félelmet keltett az emberekben. Féner Tamás filmjéből, képeiből megtudhattuk, hogy mennyire nagyon is emberele, igazi kemény emberek a bányászok. S nemcsak a borsodi széntermelőkre jellemző vonásokat sikerült tömörítenie ennek a filmnek, hanem gazdagodott is fogalmunk általában a bányászokról. A tanyavilágról, tanyakér- désről készített dokumen- tumfilm-sorozatról vasárnapi számunkban már szóltunk. Nagyon tartalmas volt ez a sorozat, de azt hiszem hosszabb, mint feltétlenül szükséges lett volna. A múlt, a jelen és a jövő külön-külön részekben való bemutatása — úgy tűnik , — elsősorban formai oldalról való döntés volt. Különösen akkor látszik annak, ha meggondoljuk, hogy a jövővel még egy negyedik adás is — a stúdióbeli vitaműsor — foglalkozott. Bizonyára tömörebb, ezért erőteljesebb lett volna, ha a tanyák jövőjéről alkotott elképzeléseit csak a vitaműsorban mondja el a szerző, dr. Romany Pál, vagy esetleg az első két részt ösz- szevonja. hogy a jövő variánsait legyen módja részletesebben kifejteni. A ter- jedelmességen kívül ebben az esetben is hibáztatni kell az adás késői időpontját, hiszen nemcsak a városon lakó, a településfejlesztéssel foglalkozóknak szólt ez a sorozat, haneijj a tanyák lakóinak is. márpedig igen sok tanyán — különösen a bokortanyákban — van már villany és televíziókészülék is. Seregi István Iszlai Zoltán „Könyvek és századok” című. sajátosan érdekes művelődéstörténeti sorozatában'mindig egy-egy olyán mű kerül bemutatásra, amelyet olyan tudós, művész, gondolkodó alkotott, akinek a tevékenysége, életműve századokon át meghatározó eleme maradt az egyetemes emberi kultúrának. Egy-egy ilyen „nagy könyv”, illetve korszakos jelentőségű alkotó megismertetése tömör, lényegre törő, ám ugyanakkor az érdeklődést mindvégig frissen tartó. oldottabb, párbeszédes formában történik. Ezekben a beszélgetésekben a mai tudományos ismereteinknek megfelelő, hiteles informáláson túl. a beszélgetőpartnerek rendszeresen bepillantást engednek az adott kor társadalmi, történeti hátterébe, mert csak így válhat igazán érthetővé és jól érzékelhetővé a maga teljes jelentőségében a mű. Ezúttal (vasárnap este) az 1650—54 között Sárospatakon is működött nagy cseh pedagógus, Jan Ámos Komensky — latinosán Comenius — Itt írt nagy művéről, a szemléltető oktatás bevezetésével új korszakot nyitó .,Orbis pictus”-ról („A látható világ”) beszélgetett Iszlai Zoltán Mészáros István kandidátus, pedagógiatörténésszel. És még sók mindenről volt szó. így — többek között, a mű keletkezéstörténete kapcsán — Comenius ún. pán- szófikus. a korabeli világot egyetemes összefüggéseiben szemlélő gondolati rendszeréről, Rákóczi György szövetségét kereséséről hazájának Habsburg-ellenes harcához, a protestáns iskolákban az alsófokú. anyanyelvi oktatás és a szervesen egymásra épülő iskolarendszer megteremtésében végzett úttörő munkájáról. A magas fokú. egyben közérdeklődésre is számot tartó ismeretterjesztő műsor készítői jól érzékeltették Co- me/iius egész elévülhetetlen hatású, egyetemes jelentőségű pedagógiai munkásságát Bodor Tibor művészi közreműködése fokozta a magvas műsor élvezhetőségét. Érdeklődéssel várhatjuk a „Könyvek és századok” további adásait is. Mecbovszky m A EUtffil MELLETT
