Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)

1974-04-21 / 92. szám

1974. áprfflB SI. W, oWsf fÖBÉET-MACYAROÍtSZAG VASÁRNAPI MBLLBKLUt Legyen második otthon-rr tSZ ÉVVEL EZELŐTT csaknem ^ hatszáz iskola működött megyénk­ben. Jelenleg a meglévő közel háromszáz is soknak tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy ezek egy része a közlekedéstől, a kultúrától, sok esetben a világtól is elzárt helyeken, ki­terjedt tanyavilágunk valamelyik sarkában húzódik meg. A hatszáztól a háromszázig, s a későbbiekben a további csökkenésig évek. évtizedek változásai diktálják a fejlődés üte­mét. Egyre kevesebb lesz a naponta kilomé­tereket gyalogló kisdiák, aki sárban-hóban igyekszik hajnálban, vagy késő este iskolába és haza. A tanyavilágok hátrányos helyzetű, isko­lás korú gyermekeinek az iskolák körzetesí­tésével, az iskolabuszok járataival, s ahol erre megfelelő feltételek vannak, tanyai kol­légiumok szervezésével segítenek. Valameny- nyi közül a legkorszerűbb a bentlakásos, az iskolai foglakoztatások rendjéhez igazodó, azt kiegészítő diákotthoni forma. Ezt azon­ban csak kijelenteni könnyű, hiszen a példák sora igazolja, hogy a szervezés első pillana­tától a megnyitó napjáig szinte minden he­lyen egy sereg gond jelentkezett. A felszá­molásra váró iskolák nevelőinek elhelyezése, a családból kiszakadó gyermek további sor­sa, a szülők idegenkedése együtt igencsak lehúzta a mérleg egyik serpenyőjét. S mégis a mérleg másik oldala győzött, erősebb volt e közös cél, amelvet végül mindenhol meg­értettek: ezek a kis iskolák alkalmatlanok az oktatás folyton fejlődő követelményeit követni. A közös cél a gyermek hátrányos helvzetének megszüntetése, további sorsának rendezése, s olyan körülmények teremtése, amelyek között lehetősége van városi, köz­ségi iskolákban tanuló társai tanulmányi szintiének teljesítésére. TÍZZEL A KÖZÖS COLLAL működik ■*-' megyénkben a nyolc tanyai diák­otthon. Munkájukról, a tanulók életéről, a pedagógusok oktató-nevelő munkájáról, a diákotthoni közösségedről a közelmúltban készített felmérést a megyei tanács művelő­désügyi osztálya. Több mint ezer gyermeket helyeztek el ezekben az intézményekben, olyan helyeken, ahol a tárgyi és a személyi feltételek indokolták, s eredményes munkát ígértek. Tizenkét tanyai iskola felsőtagozatosai laknak a nyíregyházi tanyai kollégiumban. A tanulószobával, könyvtárral, zeneszobával. íz­lésesen berendezett hálókkal, sportpályával a tanulástól a szakköri foglalkozásokig, kö­tetlen programokig, az ébresztőtől az esti villanyoltásig a nap minden óráját az ottho­nosság, nyogudtság. kiegyensúlyozottság jel­lemzi. A napi- és a hetiréndek az iskolai ok­tatáshoz igazodnak, fontos szerepet kap a gyerekek ügyeletesrendszere a hálószobák rendiétől az étkeztetésig. Nyírszőlős korszerűsített, központi fűtés­sel ellátott kollégiumában a nyíregyházihoz hasonló körülménvek között laknak a gyere­kek. Ez a kollégium azonban jóval zsúfol­tabb. Otthonosabbak, levegősebbek lennének a h-döszobák, ha sürgősen elkészülne az új iskola Üjfehértón a gimnáziumi diákotthonnal közös kollégium működik. Jelenleg indokolt ez az elhelyezés, a közeli, körzetesítésre ke­rülő iskolákból azonban újabb gyerekek vár­nak újabb helyekre. A távolabbi tervekben tehát erre is gondolni kellene, s azon is érdemes lenne elgondolkodni, szerencsés-e k-sebb és' nagyobb diákokat egy épületben elhelyezni. yAJÄN IS ELÉGGÉ ZSÚFOLT a kol­légium. A százharmincas létszámra tervezett épületben ugyan csak száztizenhá­rom gyerek lakik, többet azonban nem is tudnának elhelyezni. Előbb-utóbb indokolt lesz a bútorzat, s az épület egyes részeinek korszerűsítése. Az itt tanuló gyerekekre a múzeum közelsége hatott, szabad idejükben sokan foglalkoznak gyűjtő- és feldolgozó­munkával. Ebben az évben országos pályavá­lasztási kísérletekben is részt vesznek, amely­nek célja a szakmák körének tágabb megis­mertetése, a nyolcadikosok pályaválasztásá­nak megkönnyítése. Nyírmihálydiban a több mint ötven gye­rekre tervezett kollégiumban huszonötén lak­nak. A nagyobb családi házban berendezett diákotthon két tanulócsoportra oszlik, az ok­tatás feltételei tehát sokkal jobbak, min! másutt. A kis létszám, a rossz beosztású folytonos karbantartást igénylő épület miati azonban nem szerencsések működésének je Lenlegi feltételei, jogos tehát a felmérésber feltett kérdés: indokolt-e továbbra is fenn tartani? Mándokon elég szerencsétlenül, tané\ közben nyitották meg a diákotthont. A kez­deti szervezési gondok után végül a szülők egyetértésével, a közeli és a távolabbi tanyák gyermekeinek elhelyezésével korszerű felté­telekkel folytatják munkájukat. Kisebb át­alakításokra itt is szükség lenne, hogy a ké­sőbbiekben fogadni tudják majd az újabb lakókat is. Káirósemjén „kinőtte” az épületet, ezért a jövő tanévtől a környezet stílusába illő új szárnnyal bővül. A nagyrészt társadalmi munkával készülő új rész ..belépésével" meg­szűnik a jelenlegi zsúfoltság. Tyúkod kollégiuma is több százezer fo­rintos társadalmi munkával készült el. Fel­adatait azonban nem teljesíti, nem is telje­sítheti, közelében nincs akkora tanyavilág, ahonnan a százötven gyermek elhelyezésére tervezett lehetőséget kihasználhatnák. Jelen­legi hetvennyolc lakója igen kevés. Ezért ez év szeptemberétől átszervezik, megmarad a diákotthon is. míg az épület többi részét ne­velőotthonnak rendezik át. A tervek szerint a jövő év szeptembe­rében a tanyai kollégiumi hálózat újabb száznyolcvan hellyel bővül. Ekkorra tervezik ;1- harmincmilliós vállalati támogatással épü­lő balkányi kollégium megnyitását. A KEZDETI NEHÉZSÉGEK UTÁN — ** amelyek szinte mindenütt jelentkez­tek — második otthont nyújtó, korszerűen felszerelt, a mai oktatás követelményeit ki­elégítő intézményekké váltak a tanyai kol­légiumok. Összehasonlítani sem lehet, hogy az egyenként száz forintot alig meghaladó hozzájárulással szemben mennyit tesznek k; a működési, fenntartási és egyéb költségek. A gyerekek általában mindenütt elfogadták a kollégiumot második otthonuknak. Igaz, a szülők csak meghatározott napokon látogat­hatnak, ez a szabály azonban nem vált me­revvé. A gyerekeket rendszeresen megvizs­gálják a körzeti orvosok. A tavaly felemeli étkeztetési normák óta pedig a napi nég\'- szeri kosztra sincs panasz. Ezek a diákott­honok vállalják magukra a több mint ev.e hátrányos helvzetü gyermek felzárkózásának fontos feladatát. Baraksó Erzsébet Fiatalok Fehérgyarmatért ' Beszélgetés a forintokról Az Erdőhát központjában a tavasz nem­csak a természetet serkentette mozgásra, ha­nem a fiatalokat is. Február vége. március eleje volt, amikor a gyarmati fiatalok össze- Idugták fejüket: „Gyorsan fejlődő nagyközsé- ! günktől egyre több segítséget kapunk, lendít- J sünk hát mi is egyet a fejlődés kerekén, se- j gítsünk a tanácsnak, a rokonoknak, az utca- | belieknek.” így határozták el a fiúk és a lányok, hogy egy mozgalmat indítanak a község érdekében, persze a saját érdekükben is. Másnap már a friss tavaszi szél sebessé­gével terjedt a hír; megindult egy sokat igé- ! rő mozgalom, amelynek ez a címe : „Fiata­lok Fehérgyarmatért, Fehérgyarmat a fiata­lokért” Kitől, mire, mennyit? A nagyközség központjában találjuk az új ifjúsági házat. A kellemes szobában rá­dió. tévé, lemezjátszó, billiárdasztal. köny­vek, újságok. Itt jól érezheti magát bárki, még az is, aki otthon nagy kényelemhez szo­kott. Magyar Endre függetlenített KISZ-bÍ7X>tt- sági titkártól kérdeztük: Mi az a segítség, amelyet a községtől és a községben lévő üze­mektől kapnak a fiatalok? Vagyis gondolat­ban utazzunk a forintok körül: kitől, mire, mennyit? A fiatalember nem jön zavarba, hogy pénzről kell beszélnie, mosolyogva nyúl a kimutatások után és ezeket mondja: — Örömmel mondhatom, hogy éves ki­adásunkat és bevételünket nem lehet egy mondatban elintézni. Járási székhely va­gyunk. s ez mindenképp előnyünkre válik. Minket a járás is támogat. A járási rendez­vények többsége is nálunk játszódik le. Ma mar majdnem valmennyi alapszervezetünk­nek van saját KISZ-klubja, vagy ifjúsági klubja. Ez a fokozódó támogatás nem megy a falvakban lakó fiatalok rovására? — Az igaz, hogy a gyarmati fiatalok ifjúsági alapja évente több százezer forint, az is igaz, hogy némely községben csak két- háromezer forintot kapnak a fiatalok. De. .. a járásban kettőezernégyszáz a KISZ-tagok száma, s az összlétszám fele Gyarmaton ta­lálható. Aztán az üzemekben dolgozó fiata­lok többsége bejáró, tehát itt szórakozik, sportol, itt kap támogatást. A Tisza-parti if­júsági táborunkat a járás fiataljai is látogat­ják. De térjünk vissza az eredeti kérdéshez. Abban az üzemben, ahol a fiatalok adnak, ott kapnak is. Hogy mennyit, erről most nincs kimutatásom. A KISZ-bizottság ez évi mű­ködésére húszezer forintot kaptunk központi alapból, a tanács tízezret ad ennek a klub­nak a fenntartására, saját bevételünk várha­tóan húszezer forint lesz... Színházbérlet tavaszra Néhány adatot olvasunk a kiadások ro­vatából. Tavaszra ötven kedvezményes szín/ házbérletet kaptak a fiatalok, ezen kívül eb­ben az évben hatezer forintot költenek kul­turális célokra, főleg politikai és szellemi ve­télkedőkre. A sporttevékenységet ötezer fo- inttal, a gyűléseket, az értekezleteket négy- > Perrel támogatják, újságokra, folyóiratokra ezer, propagandamunkára szintén ezer form­et szántak, a szakmai vetélkedők heiyezett- I ezerötszáz forint értékű jutalmat kapnak. Már elkészült a program egy része, amely -érint május 6-án a lakatosok. 7-én. pedig ’z esztergályosok mérik össze szakmai és Tolitikal tudásukat. Az alapszervezet klubjai tavalv negyvenezer forint központi támoga­tást kaptak, várhatóan az idén is ennyit kap­nak. Az almaszedésért is jelentős összeg ke­rül az alapszervezetekhez. Az ÁFÉSZ és a kórház fiataljainak már van klubjuk, a tég­lagyáriak május 1-re kapnak klubot, a MET- RIPOND fiataljai szintén a tavasz végén, a ruhaipari szövetkezet új székházával hama­rosan otthont is kapnak a KISZ-esek. az új kollégium a gimnazisták gondját űzi el, így év végére, vagy a jövő év elejére már csak a HÖDIKÖT alapszervezetének nem lesz klubja, de az ottani fiatalok időnként birto­kukba vehetik a községi klubot. Csak kérni kell... ■Beszélgetés közben egy magas fiatalem­ber toppan be a klubba. Kiss Zsigmond. a tivadari Tisza-parton lévő ifjúsági és úttörő­tábor vezetője. Lelkesen kapcsolódik a be­szélgetésbe: — A fiataloknak a tanácstól nem kell követelni, csak kérni kell. Persze szükséges, hogy előbb egyeztessük az igényeket a lehe­tőségekkel. A nagyközségi tanács tavaly két­százötvenezer forintot adott a tábor fenn­tartására, az idén már négyszázötvenezret ad. Mi magunknak is teremtünk pénzt: körülbe­lül ötvenezer forint értékű lesz az a társa­dalmi munka, amelyet a nyáron végzünk a táborban. Teljesebb lesz a képünk, ha egy-két üzembe is ellátogatunk. A MEZŐGÉP Válla­latnál a község külterületén a megszokott munkát végzik a fiatalok. De néha-néha szo­ba kerül a műhelyekben, hogy valamelyik szombatjukat ismét fel kell áldozniuk. A KISZ-titkár, ifj. Agod Mihály újságolja hogy márciusban már két kommunista műszakot tartottak, a kapott pénz egy része a közös kasszába került. Gyarapszik a közös vagyon, mert várhatóan az idén is hatezer forintot kapnak a központtól, ifjúsági alapra. Tavaly januárban kapták az itteniek ezt a szép klu­bot, s ez év elején már oda is ítélték nekik a Kiváló címet, a velejáró kétezer forinttal. A pénzzel okosan bánnék a vasasok: ifjúsá­gi takarékot nyitottak, amely hatszázalékos kamatot „hoz a konyhára”. Két jól dolgozó fiatalnak a vállalat saját ifjúsági takarékot nyitott. Valamit valamiért... A METRIPOND hatalmas műhelycsar­nokában Horváth László, a KISZ-esek veze­tője vaslépcsőkön kalauzol az emeleten lévő irodába, már útközben arról kezdi a beszél­getést, hogy az üzem dolgozóinak átlagélet- kora nincs egészen 27 év. Náluk az ifjúsági alap az idén kilencezer forint. De tudnak maguknak teremteni pluszpénzt is. ha kell. Tavaly a TÖVÁLL-nak végeztek társadalmi munkát, s ezért cserébe autóbuszt kaotak országjáró kirándulásra. Elnyerték 0 járás Kiváló alapszervezete kitüntetést, a velejáró tízezer forintból az új klubjukat rendezik be. Valamit valamiért — tartja a közmondás. A község vezetői, az üzemek vezetői ezek- után joggal várnak még nagyobb aktivitást a fiataloktól. Már biztosra tudják a vezetők, hogy az említett mozgalom nem csupán sep- regetésben és parkrendezésben merül ki, Az idén és jövőre a község lakói és dolgozói társadalmi munkában egy általános iskolát építenek! — főleg a fiatalok közreműködésé­vel. A MEZŐGÉP fiataljai a szállítást vál­lalták, a METRIPOND dolgozói már tartottak egy kommunista műszakot, s az érte járó ti­zennyolcezer forintot iskolaépítésre adták.' De a kép még nem teljes. A lokálpatrióta fiatalok ettől sokkal többet tesznek Fehér- gyarmatért és a felsoroltaknál Fehérgyarmat is többet tesz a fiatalokért Nábrádi Lajos Mert ember E lőször azt hittem, hogy félig még gyermek. Tizenhat, legfeljebb tizen­nyolc évesnek tűnt. Mint aki nem leli a helyét, ide-oda szaladgált a teremben, ahol ünneplőbe öltözött emberek gyülekez­tek. Lassú mozgású emberek. Csak ő volt köztük fürge. Sűrű, szőke haja vörösesre váltakozott a villanyfényben. Nyaka bizo­nyára tnég nyáron sötétre barnult. most va­lósággal szikrázott rajta a hófehér inggallér. Fekete ünneplő kabátja domború mellett és erős hátat takart. Csizmája fénylett. Néha rám-^zett, s mert nem ismert, nagy kék sze­mét tágra nyitotta. Közben megtelt a terem. Az elnök beszé­det mondott. Azután ő is beszélt. De amikor ő beszélt — talán még a lélegzést is vissza­fogták az emberek. — E’vtársak! A csatát mégiscsak meg­nyertük Gvőzött az állattenyésztés. Ugye. hosrv leh“t ráfizető* nélkül is. Kétmillió fo­rint úszta nveresá<? Meg lehetünk elégedve.. Ezt mondta. Azután részletesebb szá­mokat sorolt. Arca a villanyfényben most még gyermekesebbnek tűnt. A gyűlés utó- megs zó! ítóttá m. ■— Hánv éves? — Huszonhat. — Mit csinál a szövetkezetben? — Mit csinálnék? Dolgozok. — Furcsán rámnézett. Talán értettem a gondolatát. Nem lehetett jó véleménye rólam. — Mit dolgozik? — erőltettem tovább a beszélgetést. — Mindent, amit kell. Amit rámbíznak.. — Milyen iskolát végzett? — Mezőgazdasági technikumot. — Növénytermesztő? v — Az is. De egy éve már állattenyésztő vagyok. Brigádvezető. Nem ment az állat- tenyésztés. Nem hozta a tervet. Tavaly rám­bízták. Hát mo6t hozta. Többet is... A szövetkezet 126 forintot fizetett egy tízórás munkanapra. És sokat építkezett. Meg sok jószágot vásároltak. Benépesítet­ték az új istállókat. Vettek gépeket is. És nemrég egyesültek egy gyenge szövet­kezettel. — Mit szólnak az emberek az egyesü- 'éshez? — Mit szólnának? Egyesültek. Megsza­vazta mindenki. — De az a szövetkezet sokkal gyengébb. — Velünk együtt majd erős lesz. Minden kérdésre kurtán, világosan vá­iszolt. Közben emberek mentek el mellét­ünk és többen megvereg°t+őv - villát. — Családja van? — Két gyermek — És feleség? — Meghalt. — Mikor? >— Két éve. — És a gyermekek .. . ? — Édesanyám neveli őket — Magával lakik? — Velem. Apám már meghalt. Szintén két éve. Testvérem nincs, csak a szövet­kezet ... Csak a szövetkezet... De láttam, hogy ott mindenki testvére. Az idősek és a fiata­lok is. Ahogy ránéztek, ahogy a vállára csaptak. Szó nélkül is értettem, hogy testvér­ként szeretik. — Barátai vannak ? — Külön nincs. De itt mindenki barátom. — Katona volt? — Két évig. Szakaszvezető. A határon szolgáltam. — Sokat dolgozott az elmúlt esztendőben? — Mit szépítsem? Legalább kétszer any- nyit. mont máskor. — Mi a legkedvesebb munkája? — Most az állattenyésztés. Egyébként minden. Minden, ami mezőgazdaság. — Szabadidőjében mit csinál? — Leginkább olvasok, tanulok. El aka­rom végezni az egyetemet levelező tagozaton. Hirtelen nem tudtam, mit kérdezzek még. Előttem állt egy fiatal, élete legszebb korában élő ember, akiről az imént még azt hittem, hogy gyermek. Pedig már ta­posta is az élet. Két éve özvegy. Talán min­denkinél többet dolgozik — ezt az elnök mondta róla — és tanul is. El akarja vé­gezni az egyetemet levelező tagozaton. De­hát igaza van. Fájdalmakból, bánatból nem lehet megélni. A szövetkezet egyre többet követel. Ki tanuljon, ha nem az olyanok, mint ő? Hiszen ez az ember vezetrú. irányí­tani termett. — Mi tetszik magának legjobban? — Az, hogy bármerre nézek, bármerre járok, mindenütt rohamos fejlődést látok. Mindén fiatalodik, semmi se öregszik. Ez tetszik legjobban. És az is, hogy a mi szö­vetkezetünkben sok a fiatal vezető. Ez na­gyon jó. Ha továbhra is ennyi fiatalt vesz­nek maguk mellé a vezetésben az időseb­bek — a vezetés is mindig friss, fiatal marad. — És mi az, ami nem tetszik magának? — Az. hogy sok fiatal még mindig fél a termelőszövetkezettől. Aki középiskolát vé­gez — tisztelet a kivételnek — nem akar földet művelni. Ez baj. Mert a mezőgazda­ság csak akkor lesz igazán fejlett, korszerűi sokat jövedelmező, ha tanult emberek mű* vélik a földet és nevelik az állatokat. De sze­rintem most már ez az idő következik . . . A teremben közben elkezdődött a közös vacsora, a fehérasztalos ünnepség. Már ko­cogtak a poharak. Néhányan odaiöttek hoz­zánk és fiatal ismerősömet valósággal ma­gukkal ragadták. Bevitték a terembe, ahol Hjenezve fogadták. Poharat ürítettek az egészségére és ölelgették. Szeretik. Nagyon szeretik. És mindenki azt mondta, hogy megérdemli, mert ember, igazi ember. Szendrei József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents