Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)

1974-04-19 / 90. szám

SW4. SpífRs 15. 5. oHM Olvasóink árják FURCSA KÖZLEKEDÉS Szeretném megtudni, hogy a Nyírfa utcából a város központjába tartó gépjármű­vekre milyen forgalmi rend érvényes — olvastuk Kéki Jáno6 nyíregyházi olvasónk levelében. A Nyírfa és a Nyár utca kereszteződésében ugyanis semmiféle jelzőtáb­la nincs, amely a kötelező haladási irányt megszabná, vagy megtiltaná azt. hogy a személygépkocsik az autó­buszpályaudvar területére behajtsanak, s azon keresztül jussanak el a városba. Én összeegyeztethetetlennek tar­tom, hogy az amúgy js szűk autóbuszpályaudvar egyben közút is legyen, s ott min­denféle jármű közlekedjen. TÉKtTÉSI DU AZ ÖVODÄ­BAN Barcsai Miklós nyíregyházi olvasónk levelében arra kért felvilágosítást, hogy felesé­gének munkahelyén helyesen jartak-e el. amikor az óvodai illetve napköziotthon téríté­si díj megállapításához szük­séges kereseti igazolásba a felesége jelenlegi besorolását írták be és nem a munkába állást megelőző időszakra kapott gyermekgondozási se­gély összegét. Levelét azzal fejezte be. hogy mi van ak­kor, ha a felesége a cvere- kek betegsége miatt táppén­zes állományba kerül, akkor nem kapja meg az igazolás­ban szereplő összeget. Olvasónk problémájára a megyei tanács pénzügyi osz­tályától a következő tájékoz­tatást kaptuk, melyet a té­ma közérdekűsége miatt köz­readunk: „Az 1008/1974. Korm. sz. határozat végrehajtása tár­gyában kiadott 158/1961. MM. sz. (21) 1961. Művelődési Közlöny (utasítás 8. §. (1) be­kezdése kimondja, hogy a térítési díj megállapításánál a két szülő munkaviszonyból származó együttes összkere- setét kell figyelembe venni. A gyermekgondozási segély nem munkaviszonyból szár­mazó jövedelem, ezért úgy kell venni, mintha a dolgozó fizetésnélküli szabadságból tért volna vissza, a térítési díj megállapításánál úgy kell eljárni, mint új munka- viszony létesítésekor. A térí­tési díj megállapításánál te­hát Barcsai Miklós felesége munkábalépésének első nap­ján megállapított besorolás szerinti bért kellett figyelem­be venni. A rendelet 11. §. (4.) bekezdése a táppénzes időszak vonatkozásában is választ ad. mely szerint a té­rítési díj módosulására kiha­tó okot a bekövetkezéstől számított 8 napon belül kell bejelenteni. (Például: a jö­vedelemmel rendelkező szü­lőt hosszantartó betegség, vagy egyéb ok miatt táppén­zes állományba helyezik, és a figyelembe vehető jövedel­me ezáltal olymértékben csökken, hogy alacsonyabb jövedelemkategória megálla­pításának van helye) A be­jelentés alapién a térítési díj módosulásra kerülhet”. Meoielení a Fáklya le újabb száma Április 22-én lesz Vlagyi­mir Iljics Lenin születésének 104. évfordulója. Ebből az alkalomból a Fáklya leg­újabb ‘ számában „Tanítása él” címmel Vaszilij Sztyepa- nov írt cikket arról az ide­ológusról, politikusról, kinek neve elszakíthatatlanul ösz- szeforrott az emberiség tör­ténelmének nagy fordulatá­val. a kapitalizmusból a szo­cializmusba való átmenettel. Az első ötéves tervek, a hősi háborús évek és az azt köve­tő újjáépítés komszomolista munkabrigádjai megterem­tette hagyományok folytatói­ról, a korcsaginistákról szá­mol be egy színes riport « 25 év: nyolcmillió néző Jubilál a Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttese Jelenet az „EGYÜTT” című műsorból. Négymillió katona — négy­millió civil. Ez a látogatói mérlege a 25 éves fennállását ünneplő Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttesé­nek. 1949. április 29-én álltak először közönség elé az Erkel Színházban, hogy aztán meg­szakítás nélkül járják az or­szágot, szerepeljenek helyőr­ségek előtt, műsort adjanak nagy ünnepségeken, repre­zentálják a magyar művésze­tet a határokon túl is. Dr. Bán Károly ezredes sajtótájékoztatóján hangzott el ez a rövid, de sokatmondó statisztika, mintegy érzékeltet­ve, hogy a hadserea eredeti hivatásán túlmenően milyen rendkivüli jelentőséget tulaj­donit a művelődési munká­nak. Táncosok és szimfonikus zenészek, énekesek és koré. ográfusok, karmesterek és színészek, kórustagok indul­tak innen művészi pályára, vagy maradtak meg az együt­tesnél ma is mint művészeti vezetők, szereplők, esetleg még ma is aktív közreműkö­dők. A művészegyüttes lét­rehozásakor már eleve nem egyszerűen az volt a cél, hogy szórakoztató csoport szüles­sék. A gondolat szervesen il­leszkedett abba a mind jobban táguló koncepcióba: a hadse­regben szolgáló ténylegesek és sorkatonák a kiképzés mel­lett folyamatos és magas szintű művelődési lehetőség­gel is élhessenek. A minden művészeti ágat reprezentáló együttessel egy- időben született a Néphadse­reg Központi Klubja, vala­mint az ország minden részén a helvőrségi klubok hálózata, így lehetőség nyílt arra. hogy a laktanyától a városokig megindulhasson a katonák általános és Dolitikai művelé­se. egy korábban ismeretlen és elképzelhet'’tlen folyamat. Mint Bán Károly ezredes el­mondta: az elmúlt negyed­század alatt a honvédség for­málója volt emberi közössé­geknek, műhellyé vált, ahol ezrek szerezték meg az alsó, közép és felsőfokú ismerete­iket. Most — hangsúlyozta az ezredes — amikor a közmű­velődési párthatározat szá­mos új feladatot állít a kul­túra munkása elé, így van ez a hadseregben is. A feladatok, amelyeknek körvonalai már kibontakoz­nak, az eddigi eredményekre épülnek. A hadseregen be­lüli állandó művelődés mel­lett mind nagyobb szerepet kapnak a klubok a lakóterü­letek közművelődési munká­jában, és a lehetőségekhez mérten a polgári lakosságra is igyekeznek kiterjeszteni hatásukat. így a hivatásos ál­lomány családjain, családtag­jain, gyermekein keresztül a klubok számos olyan alkal­mat kínálnak már most is ezreknek, akik érdeklődési körüknek megfelelően tágít­hatják ismereteiket. A művészegyüttes színpa­dokon végzett hatalmas mun­kája így egészül ki az egyes egységeknél folyó, a klubok, ban zajló művelődési mun­kával, és segítik elő azt, hogy a hadsereg tagjai, az onnan leszerelők a polgári életben is magasabb tudással, feléb­resztett igényekkel szemlél­jék a világot, és maguk is te­vőleges részeseivé váljanak a köz művelődésének. A Magyar Néphadsereg Központi Klubjában tar­tott tájékoztatón hangsúlyoz­ták : a művészegyüttesnek, csakúgy mint a más művelő­dési fórumoknak a honvédsé­gen belül vannak sajátos cél­jai és feladatai. Elsőrendűnek tekintik, hogy erősítsék a hazafias és internacionalista érzést, ápolják a legszebb nemzeti és történelmi hagyo­mányokat. és eszközökét ta­láljanak arra, hogy a mai, modern élet szépségeit a mű­vészet nyelvén tolmácsolják. Mindezt egybevetve határoz­za meg a hadseregben folyó művelődési munkát, melynek sikere az elmúlt negyedszá­zad alatt kapott számtalan kitüntetésen, dicséreten és el­ismerésen keresztül jól mér­hető. A sajtótájékoztatón az új­ságírók kérdéseire dr. Bán Károly ezredes, Méreg Lász­ló ezredes, a központi klub parancsnoka és Radovics Fe­renc alezredes, a művész- együttes parancsnoka vála­szolt. Megtudhattuk, hogy a művészegyüttes ebben az év­ben egy külföldi szereplésre készül, mégpedig az NDK-ba. Emellett folytatják a meg­kezdett utat: műsoraikkal felkeresik a ’aktanyákat, a helyőrségeket, hogy fő hiva­tásukat teljesítsék, és szóra­koztatva neveljék és művel, jék a honvédeket. A jubileum alkalmából április 19-től kez­dődően ünnepi műsort adnak elő, melyeknek színhelye részben a főváros, részben Szekszárd lesz. Fellépnék ezeken az ének- és zenekar, a táncegyüttes tagjai, a pró­zai művészek, színre kerül­nek a magyar zene- és tánc- irodalom remekei mellett a katonatréfák is. Az elmúlt 25 év alatt 1500 alkalommal léptek színpad­ra a néphadsereg művész- együttesének tagjai 'Az el­múlt idő alatt a magyar mű­velődés fontos színtereivé váltak a fegyveres testületek klubjai is. A mostani ünnep egy perc megállás csak, egy pillanatnyi emlékezés, de — amint azt a klubpanancfcnok hangsúlyozta — erőgyűjtés ahhoz, hogy a néphadsereg fontos katonai feladatai tel­jesítése közben újult lendület­tel folytassa •a közművelődés terén reája háruló kötelezett­ségeinek teljesítését. B. L. A kertészet és szőlészet új száma A népszerű képes heti szaklap április 18-án megje­lent számában dr. Konkoly István, az Agrotröszt keres- kedemi igazgatója Milyen növényvédőszerek kaphatók? címmel írt általános érdek­lődésre számottartó cikket. Nemcsak arról lehetett értesülni ebből, hogy a nagy­üzemek és a házikertek szá­mára milyen rovarölő, talaj­fertőtlenítő, gombaölő és gyomirtószerek szerezhetők be. hanem, ami szintén igen lényeges, hogy a megszokott, de most alig vagy nem kap­ható szerek milyen hasonló hatásúakkal helyettesíthe- I tők. Veszelka András, a Nógrád megyei Növényvédő Állomás munkatársa Védekezzünk a ribiszkepille ellen! című cik­kében részletesen közli a kártevő előrejelzésének mód­szerét. és a vegyszeres véde­kezés lehetőségeit. A Házunktája rovatban ta­lálható, Támberendezés kor­szerű szőlőhöz című írásból azok kaphatnak hasznos ta­nácsokat, akik a hagyomá­nyos szőlőművelésmódok he­lyett a legkorszerűbbekkel, a magaskordon és a lugasmű­veléssel szeretnék tőkéiket nevelni. E művelésmódok ugyanis csak támrendszerrel alkalmazhatók. MA ESTE A TELEVÍZIÓBAN: Nyírbátor—Sopron vetélkedő Ma este nyolc órától két országszéli város, Nyírbátor és Sopron versengését láthat­juk a televízió képernyőjén. A Hazafias Népfront, a Művelődési Minisztérium és a Magyar Televízió rendezé­si'bev *r—t r.'i.- í ——‘i egv éven át. tizenegy adásban . 1i íui&y ár v a.i’0»t mu Uhü- be, élőközvetítés formájá­ban. , A sorozatban a négy tanár­képző főiskola — a szegedi, a pécsi, az egri és a nyíregyhá­zi főiskola csapatai verse­nyeznek. Számot kell adniuk arról, ki ismeri jobban azt az öt várost —, amit a főiskola beiskolázási körzetéből vá­lasztott ki a televízió —. ki tudja színesebben, érdeke­sebben, gazdagabban bemu­tatni a képviselt várost az or­szág nyilvánossága előtt. A nyíregyházi főiskola 5 fős csapatai Nyírbátor. Sárospa­tak, Hajdúböszörmény, Cég. lód és Szolnok színeit képvi­selik a versenyeken. Ezek közül kerül ma soor az elsőre, a Nyírbátor—Sopron vetélke­dőre. A verseny mégsem a főis­kolásoké. Számítanak a vá­rosok lakóira, akik ismerete­ikkel, ötleteikkel segíthetik a város jobb bemutatását. Nagy Enikő, Balogh Irén, Keszthelyi Ildikó, Kiss Er­zsébet és Vágási Kálmán — a nyírbátori csapat tagjai. — hónapok óta „együtt élnek” Nyírbátorral, kutatják tör­ténelmi múltját, a harminc éve felszabadultan - élő nyír­bátori emberek hétköznapjait. A televízió stúdiójában a vetélkedők szokásától el­térően — ma este nőm ülnek pontozóbirák, a nézőkre bíz­zák a döntést. Hogy hogyan? — az kiderül az est folya­mán. FILMJEGYZET: Özvegy Coudercné Georges Simenon nevét — érdekes és szabálytalan je­lenség ez a művészet világá­ban — a rutinos iparosok és a kiváló emberábrázolók között egyaránt emlegetik. Termékenysége már-már bib­liainak mondható, több mint kétszáz bűnügyi regényt frt, Maigret történetei szinte megszámlálhatatlanok. S hogy miért jelentős alkotó? Az egyik magyar enciklopé­dia szavaival szólva, „a lég­kör és a hangulat érzékelte­tése, továbbá a szilárd erköl­csi normák nélkül maradt modern ember cselekvésének lélektani indokolása” miatt. Az említett Simenon-erények a filmekben is felfedezhetők, melyek elkészítésében a vál­lalkozó kedvű és sokoldalú író résztvett. Régebbi mun­kái közül émlítést érdemel a félelmetes atmoszférát meg­örökítő PÁNIK; Fernandel kevésszámú drámai szerepei­nek egyike, a TILTOTT SZE­RELEM, s akad egy-két szel­lemes, ötletes, fordulatos Maigret-folytatás is a Rupert Davies-szel fémjelzett soro­zatban. Az ÖZVEGY COUDERC­NÉ is Georges Simenon re­génye nyomán született. A forgatókönyvet nem a mes­ter írta ugyan, a konfliktus és a cselekménybonyolítás azonban a jellegzetes sime- non-i alaphelyzetre, a talajt- vesztett ember fokozatos szét­hullásának, majd megsemmi­sülésének folyamatára épül. Annyiban több — és igénye­sebb — az ábrázolás, hogy a „bűn és bűnhődés” motívu­ma köré a film erőteljes tár­sadalmi hátteret fest és mar­káns színekkel láttatja a har­mincas évek közepének szo­morú Franciaországát. Gyilkos indulatok mozgat­ják az ÖZVEGY COUDERC­NÉ hőseinek indulatait: az ellenségeskedés hátterében a kapzsiság, a zsarolás éppúgy szerepet játszik, mint a tu­datlanság és a gyűlölet. A családi háborúskodás hul­lámai magasba csapnak, mi­kor a jóképű Jean megérke­zik. Csak annyit tudunk róla, hogy börtönben ült s bújkál- nia kell, mert megszökött: * tettét, amelyért hoszú esz­tendőkre bezárták, feltehe­tően politikai indítékokból követte el. Nem baloldali ve­zér volt, nem is a legsötétebb bűnözők közül való bandita — inkább anarchista, aki megcsömörlött a hazug tár­sadalomtól. Coudercnét a családi hínár béklyója fojto­gatja, Jeant a törvény üldözi. Noha az asszony már nem fi­atal. Jeannak pedig még if­jú szeretője is akad — egy- másratalálnak. Valami fur­csa egymásrautaltság láncol­ja őket a házhoz, a közös ágyhoz, s képtelenek szaba­dulni a gyűrűből, mely kör­befogja s később összerop­pant ja őket. Akárcsak az an­tik sorstragédiákban, Cou- dercnénak és Jeannak végze­tévé válik a szerelem, a kap­csolat, az egymás iránti elkö­telezettség. A csendőrség ak­cióba tép, a szökött fegyenc- nek pusztulnia kell. A túl­erővel szemben lehetetlen védekezni. Ha a sztori fordulatait fel­idézzük, felületes pillantásra „csak” egy izgalmas krimi körvonalai bontakoznak ki a meséből (amin csöppet sem csodálkozhatunk, hiszen a film elkészítésére Simenon regénye ihlette Pierre Gra- nier-Deferre rendezőt). Va­lójában a nyugtalanító köz­érzet a főszereplője ennek a filmnek: az a légkör, melyet direkt módon s mégis jelké­pes erővel közvetít az anti­szemita hisztéria, a társadal­mi elégedetlenség, a sztrájk­hullám és a véres, könyörte­len diktatúra. A lázadó Jean természetesen nem pozitív hős vagy rokonszenves ideál: harcában, elkeseredettségé­ben, tanácstalanságában mé­gis fontos történelmi felis­merések, politikai összefüg­gések sűrűsödnek. Mint a* egyik francia lap írja: az ÖZVEGY COUDERCNÉ „szinte szó szerint belegyö­kerezik az 1934-es Francia- országba”, amelyet annyira érzékelhetően ad vissza, hogy részleteiben és egészében is hiteles helyzetjelentésnek ítélhetjük. Pierre Granler-Deferra erőssége az atmoszfératerem­tés. Igaz, az expozíció kissé hosszadalmas, később azon­ban a ritmus valósággal fel­gyorsul, hogy a film záré harmada — a leszámolás — sodró lendülettel mutassa be a tragédia végkifejletét, a vesztükbe rohanó emberek kiszolgáltatottságát. Némi romantikus íze is Van af hangszerelésnek, a rejtélyes­ség és a feszültség azonban valójában a realista mozza­natokat erősíti. Kitűnő szí­nészek játsszák a főszerepe­ket. Simone Signorét és Ala­in Delon egyaránt illuziót- keltően alakít, előbbi a fél­tékeny asszony, utóbbi az ül­dözött vad kétségbeesett té- pelődését, elszántságát, csak- azértis-akaratát érzékelteti érett eszközökkel. Az ÖZ­VEGY COUDERCNÉ kiemel­kedik a mennyiségi mutatóit tekintve jelentős, mégis kis­sé elszürkült francia film­gyártás produktumai közüL (veress) r fcELET-MÄÄtARORSZAS"

Next

/
Thumbnails
Contents