Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)
1974-04-18 / 89. szám
mi äprffia W. A háztáji Harmincán kezdték A tlszavasvári nők szerencséje ALIGHA VAN MÉG az országnak olyan mezőgazdasági területe, ahol a háztáji gazdálkodás annyjra megőrizte volna jelentőségét, mint Szatmár-Bereg termelő- szövetkezeteiben. Elkészült a felmérés, s annak alapján a pontos kimutatás: a szatmár. beregi termelőszövetkezeti tagok 1973-ban a közösön keresztül 241 millió forint értékű árut értékesítettek, kereken 100 millió forinttal többet. mint az előző esztendőben. Ez. természetesen, nem jelenti azt. hogy a háztáji gazdaságok termelése ugyan, ilyen arányban növekedett. Csak valóban kialakult a szatmár-beregi tsz-ek többségében az úgynevezett „háztáji i'.zemág”. ami azt ielenti, hogy a tsz vezetősége a háztáji termelést a nagyüzem szerves részének tekinti, gondoskodik róla. szervezi annak termelését. s mindezek következtében fokozódik a közösön keresztül történő értékesítés. ami többszörös haszonnal iár. Egyfelől: így — megfelelő mennyiségek esetén — a háztáji termékek után is jár a nagyüzemi felár (a minőségi és export felárak is, ha az áru olyan), másfelől: a gvenge adottságú tsz-ek az ilyen áruk után is megkapják az árkiegészítést, és ez nem utolsó haszon, hogy a háztáji termékek közösön keresztül történő értékesítése javítja a közellátást. Szatmár-Bereg esetében meg éppen erről van szó. SZ ATM ÁR-BEREG TERMELŐSZÖVETKEZETI háztáji gazdaságaiból elsősorban hízott szarvasmarha, részben hízott sertés, nagy mennyiségben gyümölcs, tej és zöldségfélék kerülnek piacra. A zöldségfélék felvásárlásával élsősorban az ÁFESZ-ek foglalkoznak, s a háztájiból felvásárolt zöldségféléket saját körzeteikben, saját boltjaikban árusítják, tehát biztosítják vele a helyi ellátást, a helyi fogyasztást. És ez is fontos feladat, hiszen Szat- már-Beregben se él mindenki a mezőgazdaságból, sok az olyan család, amelynek nincs háztájija- mert ipari munkás. vagy más alkalmazott. Viszont ők is fogyasztóik, igényeiket ki kell elégíteni. Nem lehet közömbös, hogyan, milyen készletekből. Az ÁFÉSZ-ek felvásárlásával párhuzamosan jelentős az úgynevezett „közvetlen értékesítés” is, ami történhet úgy, hogy a tsz-tag a legközelebbi nagy település (Mátészalka, Vásárosnamény. Fehérgyarmat) piacaira viszi áruit (főleg zöldségfélét, tojást és baromfit), ahol közvetlenül adja el a fogyasztónak. De történhet úgy is, hogy a községen belül közvetlenül ad el zöldségféléket, burgonyát, tojást, baromfit és tejet, gyümölcsöket. Az ilyen utón történő értékesítés „nagyságrendjét” nem lehet mérni, de egy bizonyos: nem lebecsülendő mennyiségről és értékekről van szó. Végül, nagy mennyiségű a saját fogyasztás, hiszen a tsz- tagok elsősorban saját szükségletükre termelnek a háztáji gazdaságokban, s csak a feleslegeket értékesítik. Sok az olyan tsz-tag, aki mással nem is törődik a háztájiban, csak a saját szükségletével. Az ilyen háztáji termelés — a saját fogyasztás biztosítása — is óriás jelentőségű, mennyiségben több, mint amennyi a nagyüzemeken, ÁFÉSZ-eken és közvetlenül értékesítésre kerül. EGYÉBKÉNT A HÁZTÁJI termelésnek három típusát figyelhetjük meg Szatmár- Beregben: a C6ak saját szükségletre termelőt, a felesleget is termelőt és a céltudatosan árutermelő háztáji gazdaságot. Mindegyik fontos. Utóbbi azonban mégis azért érdemel külön hangsúlyozást, mert a közösön keresztül történő értékesítéssel jelentősen hozzájárul a mezőgazdasági termeléshez általában, de különösen a közellátáshoz, részben az exporthoz is. Az utóbbi — tehát céltudatosan árutermelő — háztáji gazdaságokban nem ritka az öt—hat, vagy nyolc—tíz növendék- szarvasmarha, elsősorban a hízó bika. de néhányan üsző- neveléssel is foglalkoznak. Ugyancsak céltudatosan árutermelő háztáji gazda az; akinek a háztáji területe gyümölcsös. Egy-egy ilyen tsz- tag a háztájiból 100—120 mázsa almát, szilvát, stb. értékesít évente, általában a nagyüzemen keresztül, de az ÁFÉSZ-ek és a MÉK-ek közvetlen felvásárlásának utjain is. Szatmár-Beregben tehát nem csökken a háztáji termelés. A ’ termelőszövetkezetek 1973-ban több, mint 2 milliárd forint, értékű árut értékesítettek. majdnem dupláját az 1969. évi értéknek, igaz, hogy azóta a felvásárlási árak emelkedtek. De ugyanazok a tényezők hatnak kedvezően a háztáji termelésre, mint amelyek a nagyüzemire. Többek közt: a tej, az élő állat felvásárlási árainak emelése, a tehéntartásért, üszőnevelésért járó kedvezmények, zöldségfélék és gyümölcsök esetében a stabil, a termelési kedvet fokozó mindenköri árak. Szatmár- Beregben sok az olyan tsz, amely tavaly már 5 millió forint körüli éjiékben vásárolta fel és értékesítette a háztáji gazdaságok termékeit. Ezen a területen még az egészen kis tsz-ek is képesek egymillió forint fölötti ősz- szegben értékesíteni a háztáji gazdaságok termékeit, ha törődnek a háztáji gazdaságokkal. ha segítik a termelést és szervezik a közösön keresztül történő értékesítést. EZ ÉV SORÁN MEGDUPLÁZÓDOTT a háztáji üzemágak árutermelése. Ez viszont nem ielenti az egész háztáii termelés megkétszereződését, csak azt. hogy a termelőszövetkezetek egyre jobban törődnek a háztáji üzemággal. annak önellátó és árutermelő oldalaival egyaránt korszerű eszközökkel segítik és szervezik a háztáji termelést. * különös gondot fordítanak a közösön keresztül történő értékesítésre. Sz. J. Hat éve múlt, hogy felpörögtek az első varrógépek a Nyírség Ruházati Szövetkezet tiszavasvári telepén. A tanács kérte, hogy a dolgozni akaró nőknek munkahelye legyen. Harmincán kezdték, ma száznál többen vannak. Ha az új csarnok elkészül, még tovább nő a „fióküzem”. A vasvári nőknek szerencséjük is van, mert ide kihozni csak nagy sorozatokat érdemes. Olyat, amibe köny- nyebben belejön a végén a szalag minden dolgozója, tehát jobban ,.fizet”, (Sajnos, idén éppen a nagy sorozatok hiányzanak.) De az kétségtelen,' hogy a tiszavasvári kezdők utolérték rátermettségben, ügyességben a központi legügyesebbeket is. Lányok és asszonyok A félszáz nőből csak har- mincvalahányat találunk a délelőttös szalagban, mert hárman betegek és tízen gyermekgondozási szabadságon vannak. íme, egy nőket foglalkoztató üzem sorsa. Két szocialista brigád küzd a megtisztelő címért Az egyikben, a Vörös Októberben a fiatalasszonyok, gyermekesek csoportosulnak, mert. — mint Nagy Ferenc- né brigádvezető elmondja —, más a programja munka után a lánynak, más a gyermekes anyának, mások tehát a felajánlásaik, hiszen ennek a brigádnak mind a tizenhét tagja rohan munka után a családjához, a gyerekekhez, a kiskertbe, a gyümölcsösbe. Erről a fiatalasszonyról nehéz elhinni, hogy már elmúlt harminc éves. Azt meg különösen, hogy már kétszeres nagymama. Férje, Iá-, nya, veje mind az Alkaloidában dolgoznak. Neki ez a varroda esik. jól. Mi a brigád idei felajánlása? Ha majd elkészül az új csarnok, ők vállalták az átköltöztetés bonyolult munkáját És mi volt a legkedvesebb együtt- létük? A tavalyi debreceni virágkamevál, ahová a jutalmukból utaztak el. A lányok brigádját Krasz- nai Erzsiké vezeti. Kétezer forint fölött keres, egyike a néhány igazi szakmunkásnak. egy kisiparosnál kezdte. Mind a tizennyolcán a nyugatnémet Windisch cég számára készítenek méreten felülj nőknek selyemruhákal és nevetve panaszkodnak, miért divat a selyem? Nagyon nehéz bánni vele. kicsúszik a kezükből. De készítettek az ugyancsak nyugatnémet Klötzel cégnek bakfig ruhákat is. Meg is látszik az öltözködésükön. Itt már nem is kell magyarázni. miért van becsülete a ..varrónő” foglalkozásnak a tiszavasvári nők egy része előtt. Úgy gondolják, hogy az ízlésüket is neveli. A szalag legidősebb embere a 48 éves Kiss Imréné. Ezer és ezerháromszáz között keres havonta. Nagyon jól jön ez a gépállomáson dolgozó férje és Imre fia keresetéhez, Katalin lánya taníttatásához. Mindig kézzel dolgozik: ezt szereti. Mindenki „belejön...44 Az „éllovas” a 29 éves Dohos Imréné, 15.34-es órabér-átlaggal. Alapító tag. Akkor született a kisfia, amikor az üzem alapult. Rendkívüli kézügyeséggel addig bajlódott egy rossz, mindig meghibásodó géppel, míg most a legjobbat, az „ötszálast” bízták rá. Beteszi a nyersen levágott selyem szélét, az öt szál egyenesen és cikk-cakkban beszegi. kész a ruha széle. Csak érteni is kell hozzá. A legkisebb órabér Enyi Iréné. Húszéves, átszervezés után, új gépen, új munkán. Lesz ez több is, főleg mire leszerel az a bizonyos vőlegény ... A sarokban buzgólkodik három tanuló. Szőke, barna, fekete kislányok sorban. Egyikük „fusizik”, azaz a tanulóotthon ablakára varr- ja a felajánlott függönyt. Kiss Éva szőke, hármas tanuló és 240 forint az ösztöndíja havonta. Gulyás Marika göndörbarna, négyes és ezért háromszáz forint ösztöndíj jár. A 115. iskola minden itteni tanulója helybeli, csak egy csegei kislány lakik albérletben, de azt a szülei segítik... És egy érdekes házasság. Bódi Ibolya tavalyig a Szegedi Ruhagvárban dolgozott. Életében először karácsonykor látogatott rokonokhoz Vasváriba és ebből akkora ..láng” lett. hogy január 9. óta már István Lajosnénak A Hazafias Népfront megyei gazdaságpolitikai társadalmi bizottság- április 17- én tartotta meg ülését, melyen megyei aktivisták agitá. ciós tevékenységéről további feladatairól tanácskoztak. Sipos Béla, a Tiszamenti TESZÖV titkár«, mint elnökségi tag terjesztette elő az elmúlt tevékenységről szóló beszámolót Ebből kiderült, hogy a HNF aktívái derekasan kivették részüket a mezőgazdaság korszerűsítésének propagálásából. Nem kis részben múlt az 5 munkájukon, hogy a megyei élelmiszeripar felfutása az elmúlt három évben dinamikusabb hívják. Megtiszteli Vasvárit azzal; csak annyi a különbség Szegedtől, hogy ott öt percnyire volt a bolt, itt meg félórányira. Még bele kell jönnie, de nem fél ettől a teljesítménybértől. A tanács is elégedett És kihez látogatott a szegedi kislány. Végre egy férfi unokatestvérére bukkanunk, akinek szintén megváltoztatta a sorsát ez az üzem. Komjáti Jánosnak egy közös kiránduláson lobbant fel a szíve egy „varrónő” iránt és megnézve a munkahelyét. ittragadt. Ö egy- személyben a tmk, a szere- lődiűhely és a karbantartás. Vele együtt csak az éjjeliőr és egy tanuló tartozik az erősebb nemhez a százfős kisüzemben. Erre mondja a mindig tréfás és nagyon katonás tanműhelyvezető, Katona József né: Száz nő, valamint két- és fél férfi. A nagyközségi tanács titkáránál, dr. Mészáros Józsefnél tett látogatással búcsúztunk Tiszavasváritól. A tizennégyezer lakosú „kisvárosban” már alig negyede a lakosságnak él a mező- gazdaságból. Az Alkaloida is foglalkoztat nőket, de kell a „választék”, mert nem mindenki megy szívesen a vegyiparba. A vegyesipari szövetkezet most a Ganz- MÁVAGGAL a Szorgalmatos tanyán teremt munka- lehetőséget egy csapat nőnek. A NYÍRSÉG szövetke- zet_ nagyon gyorsan, jól teljesítette a kérést, terjeszkedik és nem is jár rosszul. Ahogyan a nagyközség lakosságának közvéleménye megbecsüli, nőnek valónak tartja a ..varrodát”, ahogyan itt nevezik, úgy látszik meg ugyanez a szövetkezeti telep dolgozóinak hűségén, szorgalmán, az alakuló törzsgárdán, akik majd nevelik a terjeszkedéssel megteremtődő új munkahelyek kezdőit. Elkezdődött az, amit már nem lehet abbahagyni... Gesztelyl Nagy Zoltán volt az országos fejlődésnél, több, mint huszonnyolc százalékos. A népfrontmozgalom igyekezett elősegíteni a társadalmi, a szövetkezeti és az egyéni érdek minél hatékonyabb összehangolását. Sokat tett a szövetkezeti demokrácia érvényesüléséért is. A szakemberek fejlődése érdekében tapasztala toserét rendeztek Ib- rányban, állattenyésztési tanácskozást Fehérgyarmaton, rét-legelő gazdálkodási bemutatót Szatmárasekén, me. zőgazdasági szakköri tapasztalatcserét Tuzséron —, hogy csak a legutóbbi rendezvényekre hivatkozzunk. Napirenden a népfront- aktivisták munkája .0 Ifjúsági parlamentek VALÓSÁG LETT-E az ifjúsági törvény Szabolcs- Szatmáriban ? . Mit tettek • munkahelyek, intézményei# vezetői a fiatalok érdekében? Hogyan élnek jogaikkal a fiatalok, és mennyira tartják számon kötelességeiket? Többek . között ezekről a kérdésekről tanácskozna!# felnőttek és fiatalok a hetei# óta tartó ifjúsági parlamenteken. A parlamenteken a gazdasági vezető számdl be a törvényben meghatározott feladatok végrehajtásáról. A beszámoló alapja a munkahelyi intézkedési terv, amit a* elmúlt év márciusáig kellett elkészíteni a munkahelyek, intézmények vezetőinél#. Ahol ez késétt, ott nehéz volt a beszámolás. Példa erre a nyíregyházi megyei kórház parlamentje, ahol néhány nappal a tanácskozás előtt jelent meg az igazgatói utasítás — egyéves késéssel. A beszárftoló így nem mondhatott olyan eredményeket vagy hibákat — amit három évvel a törvény megjelenése után már ki kell mondani a fiatalok érdekében. így a fiatalok parlamentje termelési tanácskozássá szűkült, ahol közel két órán keresztül beszéltek a mosoda helyzetéről —, pedig a kórház fiataljainál# ügye nem mosodaügy! Tartalmas beszámolót hallhattak viszont a fiatalok az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat nyíregyházi .parlamentjén. Szó volt .többek .között a fiatalok beilleszkedéséről, a továbbtanulásról, az anyagi támogatásról, m kulturális és sport lehetőségekről, a fiatalok szociális helyzetéről, a megbecsülésről. Az igazgató tájékoztatts a fiatalokat az 1974. évi gazdasági tervekről is. A beszámoló után vita következik a parlamentek munkarendjében. Lehetőség arra, hogy a fiatalok elmondják . tapasztalatai kai» jogos kéréseiket. A Záhonyi Vontatási Főnökség parlamentjén négy óra alatt több mint hatvan kérdés hangzott el. Néhányat ezek közül! Balázsi István kocsilakatos a pályakezdő, fiatalok nevében kért nagyobb törődést, gondoskodást. Sza- nyi István lakatos azt kifo- sgásolta, hogy a fényeslitkef kocsijavító műhely üzemi négyszögében a KISZ-titkári még nincs mindig jelen. Makkai Bertalan azt kérdez^ te, hogy főnökségükön mi- • ért . alacsonyabb a fiatalok órabére, mint másutt, például a pályafenntartáson? A, kérdések után válaszolnak az illetékesek. Nem szívességből — kötelességből! — ezt sem kell elfelejteni néhány gazdasági vezetőnek. Akinek a kérdésére nem tudtak válaszolni a parlamenten — írásban kell megfelelni tizenöt napon belül.1 A VÁLASZADÁSOK UTÁN a KISZ és a szakszervezet ismerteti' közös állásfoglalását, ami a két érdekvédelmi szervezet véleményét tükrözi az igazgató beszámolójáról, az ifjúságért végzett munkáról. k. a: Reggeli beszélgetés C sak megvirradt, hat óra se volt még. Távolról, a hegyek mögül tört a fény, egyre magasabbra, majd szemet kápráztató sugárözönével elő. bukkan a nap. tiszta égre, tiszta kékbe, a mindenség fölénk szélesedő gyolcshabzásába. A község közepén, a fő téren álltunk. Ott várakoztak a kisbuszok is. A termelőszövetkezet elnöke. három brigádvezető és néhány ember érkezett az elsők közt. Beülhettünk volna a buszba is. de. ahogy mondták: halálos vétek ilyen csodálatos tavaszi reggelen buszba ülni. vagy bármilyen fedél ató bújni. Beszélgettünk Leginkább a múltról és a jelenről.' dehát ha a jelenre szólunk, képtelenség érint’ nélkül hagyni a jövend’ Miként a múltat is képteleső a érintetlenül hagyni a v lenről szólva. — Régen, az egyéni gazdaság idején, ha élni és boldogulni akart, ilyenkor már a határban volt a paraszt családtagjaival és igavonó jószágaival együtt — mondta az • egyik brigádvezető. No, nem azért, mintha most későn járnának munkába az emberek. Ügy járnak. ahogyan önmaguknak előírják, azaz: brigádgyűléseken elhatározzák. Jelenleg reggel 6 óra az indulás, percre pontosan. Kisbusz viszi az embereket a különböző munkahelyekre. lg z, a tehenészek korán kelnek, azok 'venkorra már kidolgozzák ■tagúkat. De a kertészek, s íövénytermesz.ők és a melléküzemágiak 6 órakor indulnak. Gyülekeztek az emberek szépén. Pontosan indulhatott a busz, senki se késett. — S ha mégis ké6ik valaki ? — kérdeztem. — Az jöhet gyalog, de akkor már nem írunk be egész napot, s ha gyakran késegeí- ne. meg is kérdezzük, miért — válaszolt a brigádvezető. Visszatért gondolatmenetünk a múlthoz, hogy a paraszt régen családtagjaival együtt ment a határba. — És most? Most is együtt dolgoznak a családok? — Jóformán sehol sem — hangzott a válasz. — Néha előfordul, hogy egy családból két ember dolgozik egyazon munkában, és munkahelyen, de általában mindenki mást. csinál. — Mi az oka ennek? — Hát... a nagyüzem..., hogy sokféle a tennivaló és úgy osztjuk be az embereket hogy mindenki a leginkább neki való munkát végezze. Meg az érdeklődés, a képzettség is más-más. Itt van például, a Gaái család, öt tagú, de minden tagja más munkában dolgozik... — Például... — Egyik szerelő, másik traktoros. a lány kertész, az aPa tehenész, az asszony baromfigondozó... — De egymás munkája csak ismerik, vagy nem? — Aligha... Ma már nem az apa tanítja meg gyermekeit a mezőgazdasági munkákra. — Hanem? — Elsősorban az iskola, tó « szakmunkás... Azután a bri gád. a kollektíva. Minden munkának más a fortélya, egy ember azokat mind már nem ismerheti. A termelés magas szintű, meg szakosított. Honnan tudhatná, például, a kertészlány. mit kell csinálni a műhelyben, vagy a tehenészeti telepen. A munkában nincsenek együtt, de a oél, a tsz boldogulása közös. Ugyanúgy közös, mint régen a családban. Munka után meg. otthon, élnek és elvannak szépen, békesség, ben, éppen úgy, mint régen. Tudja, régen is voltak civakodó. széthúzó családok. Sokkal inkább, mint manapság. Mert ma azért családon belül kevesen civakodnak. Nincs most ok civákodásra. Mindenkinek jut ruhára, szórakozásra, a koszt bőséges, hát nem kell civakodni, hacsak n természete miatt nem ei- •nkodik valaki... — De vannak ilyenek is? — Vannak, persze, hogy vannak. Előfordulnak. De leginkább az Ital miatt. Ha valaki a családban iszik' — azt menthetetlenül marja a többi. A kisbusz közben többször megállt. Mindig leszálltak azok. akik megérkeztek a munkahelyükre. Végül megálltunk a Tisza gátján, az egyik legszebb kanyarnál. Mintha tündérek útja lenne a víz: sima és szőke. Csak a part mentén, a behajtó ágakon tört meg a simaság. Ott cakkosan csobban a folyó, apró hullámok verődtek a behajtó ágakon. A brigádveze, tő — ötvenöt éves ;— a kanyarban eltűnő folyóra, mutatott, s így szólt: — Látja, ijyen az élet isi Folyik, szép csendesen ha- lad. néha kanyarog és feV- felzajlik. mint ez a víz is a belehajtó ágakon. • Szendrei Jóméi n dm
