Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)

1974-04-18 / 89. szám

mi äprffia W. A háztáji Harmincán kezdték A tlszavasvári nők szerencséje ALIGHA VAN MÉG az országnak olyan mezőgaz­dasági területe, ahol a ház­táji gazdálkodás annyjra megőrizte volna jelentőségét, mint Szatmár-Bereg termelő- szövetkezeteiben. Elkészült a felmérés, s annak alapján a pontos kimutatás: a szatmár. beregi termelőszövetkezeti tagok 1973-ban a közösön ke­resztül 241 millió forint ér­tékű árut értékesítettek, ke­reken 100 millió forinttal töb­bet. mint az előző esztendő­ben. Ez. természetesen, nem je­lenti azt. hogy a háztáji gaz­daságok termelése ugyan, ilyen arányban növekedett. Csak valóban kialakult a szatmár-beregi tsz-ek több­ségében az úgynevezett „ház­táji i'.zemág”. ami azt ielenti, hogy a tsz vezetősége a ház­táji termelést a nagyüzem szerves részének tekinti, gon­doskodik róla. szervezi an­nak termelését. s mindezek következtében fokozódik a közösön keresztül történő ér­tékesítés. ami többszörös ha­szonnal iár. Egyfelől: így — megfelelő mennyiségek esetén — a háztáji termékek után is jár a nagyüzemi felár (a mi­nőségi és export felárak is, ha az áru olyan), másfelől: a gvenge adottságú tsz-ek az ilyen áruk után is megkapják az árkiegészítést, és ez nem utolsó haszon, hogy a háztáji termékek közösön keresztül történő értékesítése javítja a közellátást. Szatmár-Bereg esetében meg éppen erről van szó. SZ ATM ÁR-BEREG TER­MELŐSZÖVETKEZETI ház­táji gazdaságaiból elsősorban hízott szarvasmarha, részben hízott sertés, nagy mennyi­ségben gyümölcs, tej és zöld­ségfélék kerülnek piacra. A zöldségfélék felvásárlásával élsősorban az ÁFESZ-ek fog­lalkoznak, s a háztájiból fel­vásárolt zöldségféléket saját körzeteikben, saját boltjaik­ban árusítják, tehát biztosít­ják vele a helyi ellátást, a helyi fogyasztást. És ez is fontos feladat, hiszen Szat- már-Beregben se él minden­ki a mezőgazdaságból, sok az olyan család, amelynek nincs háztájija- mert ipari mun­kás. vagy más alkalmazott. Viszont ők is fogyasztóik, igényeiket ki kell elégíteni. Nem lehet közömbös, hogyan, milyen készletekből. Az ÁFÉSZ-ek felvásárlásá­val párhuzamosan jelentős az úgynevezett „közvetlen érté­kesítés” is, ami történhet úgy, hogy a tsz-tag a legkö­zelebbi nagy település (Má­tészalka, Vásárosnamény. Fe­hérgyarmat) piacaira viszi áruit (főleg zöldségfélét, to­jást és baromfit), ahol köz­vetlenül adja el a fogyasztó­nak. De történhet úgy is, hogy a községen belül köz­vetlenül ad el zöldségféléket, burgonyát, tojást, baromfit és tejet, gyümölcsöket. Az ilyen utón történő értékesítés „nagyságrendjét” nem lehet mérni, de egy bizonyos: nem lebecsülendő mennyiségről és értékekről van szó. Végül, nagy mennyiségű a saját fogyasztás, hiszen a tsz- tagok elsősorban saját szük­ségletükre termelnek a ház­táji gazdaságokban, s csak a feleslegeket értékesítik. Sok az olyan tsz-tag, aki mással nem is törődik a háztájiban, csak a saját szükségletével. Az ilyen háztáji termelés — a saját fogyasztás biztosítá­sa — is óriás jelentőségű, mennyiségben több, mint amennyi a nagyüzemeken, ÁFÉSZ-eken és közvetlenül értékesítésre kerül. EGYÉBKÉNT A HÁZTÁJI termelésnek három típusát figyelhetjük meg Szatmár- Beregben: a C6ak saját szük­ségletre termelőt, a felesleget is termelőt és a céltudatosan árutermelő háztáji gazdasá­got. Mindegyik fontos. Utób­bi azonban mégis azért érde­mel külön hangsúlyozást, mert a közösön ke­resztül történő értékesí­téssel jelentősen hozzá­járul a mezőgazdasági ter­meléshez általában, de külö­nösen a közellátáshoz, rész­ben az exporthoz is. Az utób­bi — tehát céltudatosan áru­termelő — háztáji gazdasá­gokban nem ritka az öt—hat, vagy nyolc—tíz növendék- szarvasmarha, elsősorban a hízó bika. de néhányan üsző- neveléssel is foglalkoznak. Ugyancsak céltudatosan áru­termelő háztáji gazda az; aki­nek a háztáji területe gyü­mölcsös. Egy-egy ilyen tsz- tag a háztájiból 100—120 má­zsa almát, szilvát, stb. érté­kesít évente, általában a nagyüzemen keresztül, de az ÁFÉSZ-ek és a MÉK-ek köz­vetlen felvásárlásának ut­jain is. Szatmár-Beregben tehát nem csökken a háztáji terme­lés. A ’ termelőszövetkezetek 1973-ban több, mint 2 mil­liárd forint, értékű árut ér­tékesítettek. majdnem duplá­ját az 1969. évi értéknek, igaz, hogy azóta a felvásárlá­si árak emelkedtek. De ugyanazok a tényezők hat­nak kedvezően a háztáji ter­melésre, mint amelyek a nagyüzemire. Többek közt: a tej, az élő állat felvásárlási árainak emelése, a tehéntar­tásért, üszőnevelésért járó kedvezmények, zöldségfélék és gyümölcsök esetében a sta­bil, a termelési kedvet foko­zó mindenköri árak. Szatmár- Beregben sok az olyan tsz, amely tavaly már 5 millió fo­rint körüli éjiékben vásárol­ta fel és értékesítette a ház­táji gazdaságok termékeit. Ezen a területen még az egé­szen kis tsz-ek is képesek egymillió forint fölötti ősz- szegben értékesíteni a háztáji gazdaságok termékeit, ha tö­rődnek a háztáji gazdaságok­kal. ha segítik a termelést és szervezik a közösön keresz­tül történő értékesítést. EZ ÉV SORÁN MEGDUP­LÁZÓDOTT a háztáji üzem­ágak árutermelése. Ez viszont nem ielenti az egész háztáii termelés megkétszereződését, csak azt. hogy a termelőszö­vetkezetek egyre jobban tö­rődnek a háztáji üzemággal. annak önellátó és árutermelő oldalaival egyaránt korszerű eszközökkel segítik és szerve­zik a háztáji termelést. * kü­lönös gondot fordítanak a közösön keresztül történő ér­tékesítésre. Sz. J. Hat éve múlt, hogy felpö­rögtek az első varrógépek a Nyírség Ruházati Szövetke­zet tiszavasvári telepén. A tanács kérte, hogy a dolgoz­ni akaró nőknek munkahe­lye legyen. Harmincán kezd­ték, ma száznál többen van­nak. Ha az új csarnok elké­szül, még tovább nő a „fi­óküzem”. A vasvári nőknek szeren­cséjük is van, mert ide ki­hozni csak nagy sorozatokat érdemes. Olyat, amibe köny- nyebben belejön a végén a szalag minden dolgozója, te­hát jobban ,.fizet”, (Sajnos, idén éppen a nagy sorozatok hiányzanak.) De az kétség­telen,' hogy a tiszavasvári kezdők utolérték rátermett­ségben, ügyességben a köz­ponti legügyesebbeket is. Lányok és asszonyok A félszáz nőből csak har- mincvalahányat találunk a délelőttös szalagban, mert hárman betegek és tízen gyermekgondozási szabad­ságon vannak. íme, egy nő­ket foglalkoztató üzem sor­sa. Két szocialista brigád küzd a megtisztelő címért Az egyikben, a Vörös Ok­tóberben a fiatalasszonyok, gyermekesek csoportosulnak, mert. — mint Nagy Ferenc- né brigádvezető elmondja —, más a programja munka után a lánynak, más a gyer­mekes anyának, mások te­hát a felajánlásaik, hiszen ennek a brigádnak mind a tizenhét tagja rohan munka után a családjához, a gye­rekekhez, a kiskertbe, a gyümölcsösbe. Erről a fiatalasszonyról nehéz elhinni, hogy már el­múlt harminc éves. Azt meg különösen, hogy már kétsze­res nagymama. Férje, Iá-, nya, veje mind az Alkaloi­dában dolgoznak. Neki ez a varroda esik. jól. Mi a bri­gád idei felajánlása? Ha majd elkészül az új csarnok, ők vállalták az átköltöztetés bonyolult munkáját És mi volt a legkedvesebb együtt- létük? A tavalyi debreceni virágkamevál, ahová a ju­talmukból utaztak el. A lányok brigádját Krasz- nai Erzsiké vezeti. Kétezer forint fölött keres, egyike a néhány igazi szakmunkás­nak. egy kisiparosnál kezd­te. Mind a tizennyolcán a nyugatnémet Windisch cég számára készítenek méreten felülj nőknek selyemruhákal és nevetve panaszkodnak, miért divat a selyem? Na­gyon nehéz bánni vele. ki­csúszik a kezükből. De ké­szítettek az ugyancsak nyu­gatnémet Klötzel cégnek bakfig ruhákat is. Meg is látszik az öltözködésükön. Itt már nem is kell magya­rázni. miért van becsülete a ..varrónő” foglalkozásnak a tiszavasvári nők egy része előtt. Úgy gondolják, hogy az ízlésüket is neveli. A szalag legidősebb embe­re a 48 éves Kiss Imréné. Ezer és ezerháromszáz kö­zött keres havonta. Nagyon jól jön ez a gépállomáson dolgozó férje és Imre fia keresetéhez, Katalin lánya taníttatásához. Mindig kéz­zel dolgozik: ezt szereti. Mindenki „belejön...44 Az „éllovas” a 29 éves Dohos Imréné, 15.34-es óra­bér-átlaggal. Alapító tag. Akkor született a kisfia, amikor az üzem alapult. Rendkívüli kézügyeséggel addig bajlódott egy rossz, mindig meghibásodó géppel, míg most a legjobbat, az „ötszálast” bízták rá. Bete­szi a nyersen levágott se­lyem szélét, az öt szál egye­nesen és cikk-cakkban be­szegi. kész a ruha széle. Csak érteni is kell hozzá. A legkisebb órabér Enyi Iréné. Húszéves, átszervezés után, új gépen, új munkán. Lesz ez több is, főleg mire leszerel az a bizonyos vőle­gény ... A sarokban buzgólkodik három tanuló. Szőke, barna, fekete kislányok sorban. Egyikük „fusizik”, azaz a tanulóotthon ablakára varr- ja a felajánlott függönyt. Kiss Éva szőke, hármas ta­nuló és 240 forint az ösztön­díja havonta. Gulyás Marika göndörbarna, négyes és ezért háromszáz forint ösztöndíj jár. A 115. iskola minden itteni tanulója helybeli, csak egy csegei kislány lakik al­bérletben, de azt a szülei segítik... És egy érdekes házasság. Bódi Ibolya tavalyig a Sze­gedi Ruhagvárban dolgozott. Életében először karácsony­kor látogatott rokonokhoz Vasváriba és ebből akkora ..láng” lett. hogy január 9. óta már István Lajosnénak A Hazafias Népfront me­gyei gazdaságpolitikai társa­dalmi bizottság- április 17- én tartotta meg ülését, me­lyen megyei aktivisták agitá. ciós tevékenységéről továb­bi feladatairól tanácskoztak. Sipos Béla, a Tiszamenti TESZÖV titkár«, mint elnök­ségi tag terjesztette elő az elmúlt tevékenységről szóló beszámolót Ebből kiderült, hogy a HNF aktívái dereka­san kivették részüket a me­zőgazdaság korszerűsítésének propagálásából. Nem kis részben múlt az 5 munkáju­kon, hogy a megyei élelmi­szeripar felfutása az elmúlt három évben dinamikusabb hívják. Megtiszteli Vasvárit azzal; csak annyi a különb­ség Szegedtől, hogy ott öt percnyire volt a bolt, itt meg félórányira. Még bele kell jönnie, de nem fél et­től a teljesítménybértől. A tanács is elégedett És kihez látogatott a sze­gedi kislány. Végre egy fér­fi unokatestvérére bukka­nunk, akinek szintén meg­változtatta a sorsát ez az üzem. Komjáti Jánosnak egy közös kiránduláson lobbant fel a szíve egy „varrónő” iránt és megnézve a mun­kahelyét. ittragadt. Ö egy- személyben a tmk, a szere- lődiűhely és a karbantartás. Vele együtt csak az éjjeliőr és egy tanuló tartozik az erősebb nemhez a százfős kisüzemben. Erre mondja a mindig tréfás és nagyon ka­tonás tanműhelyvezető, Ka­tona József né: Száz nő, va­lamint két- és fél férfi. A nagyközségi tanács tit­káránál, dr. Mészáros Jó­zsefnél tett látogatással bú­csúztunk Tiszavasváritól. A tizennégyezer lakosú „kis­városban” már alig negyede a lakosságnak él a mező- gazdaságból. Az Alkaloida is foglalkoztat nőket, de kell a „választék”, mert nem mindenki megy szívesen a vegyiparba. A vegyesipari szövetkezet most a Ganz- MÁVAGGAL a Szorgalma­tos tanyán teremt munka- lehetőséget egy csapat nő­nek. A NYÍRSÉG szövetke- zet_ nagyon gyorsan, jól tel­jesítette a kérést, terjeszke­dik és nem is jár rosszul. Ahogyan a nagyközség la­kosságának közvéleménye megbecsüli, nőnek valónak tartja a ..varrodát”, ahogyan itt nevezik, úgy látszik meg ugyanez a szövetkezeti telep dolgozóinak hűségén, szor­galmán, az alakuló törzsgár­dán, akik majd nevelik a terjeszkedéssel megteremtő­dő új munkahelyek kezdőit. Elkezdődött az, amit már nem lehet abbahagyni... Gesztelyl Nagy Zoltán volt az országos fejlődésnél, több, mint huszonnyolc száza­lékos. A népfrontmozgalom igye­kezett elősegíteni a társadal­mi, a szövetkezeti és az egyé­ni érdek minél hatékonyabb összehangolását. Sokat tett a szövetkezeti demokrácia ér­vényesüléséért is. A szakem­berek fejlődése érdekében ta­pasztala toserét rendeztek Ib- rányban, állattenyésztési ta­nácskozást Fehérgyarmaton, rét-legelő gazdálkodási be­mutatót Szatmárasekén, me. zőgazdasági szakköri tapasz­talatcserét Tuzséron —, hogy csak a legutóbbi rendezvé­nyekre hivatkozzunk. Napirenden a népfront- aktivisták munkája .0 Ifjúsági parlamentek VALÓSÁG LETT-E az if­júsági törvény Szabolcs- Szatmáriban ? . Mit tettek • munkahelyek, intézményei# vezetői a fiatalok érdeké­ben? Hogyan élnek jogaik­kal a fiatalok, és mennyira tartják számon kötelességei­ket? Többek . között ezekről a kérdésekről tanácskozna!# felnőttek és fiatalok a hetei# óta tartó ifjúsági parlamen­teken. A parlamenteken a gazda­sági vezető számdl be a tör­vényben meghatározott fela­datok végrehajtásáról. A be­számoló alapja a munkahe­lyi intézkedési terv, amit a* elmúlt év márciusáig kellett elkészíteni a munkahelyek, intézmények vezetőinél#. Ahol ez késétt, ott nehéz volt a beszámolás. Példa er­re a nyíregyházi megyei kórház parlamentje, ahol néhány nappal a tanácsko­zás előtt jelent meg az igaz­gatói utasítás — egyéves ké­séssel. A beszárftoló így nem mondhatott olyan eredmé­nyeket vagy hibákat — amit három évvel a törvény meg­jelenése után már ki kell mondani a fiatalok érdeké­ben. így a fiatalok parla­mentje termelési tanácsko­zássá szűkült, ahol közel két órán keresztül beszéltek a mosoda helyzetéről —, pe­dig a kórház fiataljainál# ügye nem mosodaügy! Tartalmas beszámolót hall­hattak viszont a fiatalok az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat nyíregyházi .parla­mentjén. Szó volt .többek .között a fiatalok beilleszke­déséről, a továbbtanulásról, az anyagi támogatásról, m kulturális és sport lehetősé­gekről, a fiatalok szociális helyzetéről, a megbecsülés­ről. Az igazgató tájékoztatts a fiatalokat az 1974. évi gazdasági tervekről is. A beszámoló után vita kö­vetkezik a parlamentek munkarendjében. Lehetőség arra, hogy a fiatalok el­mondják . tapasztalatai kai» jogos kéréseiket. A Záho­nyi Vontatási Főnökség par­lamentjén négy óra alatt több mint hatvan kérdés hangzott el. Néhányat ezek közül! Balázsi István kocsi­lakatos a pályakezdő, fiata­lok nevében kért nagyobb törődést, gondoskodást. Sza- nyi István lakatos azt kifo- sgásolta, hogy a fényeslitkef kocsijavító műhely üzemi négyszögében a KISZ-titkári még nincs mindig jelen. Makkai Bertalan azt kérdez^ te, hogy főnökségükön mi- • ért . alacsonyabb a fiatalok órabére, mint másutt, pél­dául a pályafenntartáson? A, kérdések után válaszol­nak az illetékesek. Nem szí­vességből — kötelességből! — ezt sem kell elfelejteni néhány gazdasági vezetőnek. Akinek a kérdésére nem tudtak válaszolni a parla­menten — írásban kell meg­felelni tizenöt napon belül.1 A VÁLASZADÁSOK UTÁN a KISZ és a szak­szervezet ismerteti' közös ál­lásfoglalását, ami a két ér­dekvédelmi szervezet véle­ményét tükrözi az igazgató beszámolójáról, az ifjúságért végzett munkáról. k. a: Reggeli beszélgetés C sak megvirradt, hat óra se volt még. Távolról, a he­gyek mögül tört a fény, egy­re magasabbra, majd szemet kápráztató sugárözönével elő. bukkan a nap. tisz­ta égre, tiszta kékbe, a mindenség fölénk szélesedő gyolcshabzásába. A község közepén, a fő téren álltunk. Ott várakoztak a kisbuszok is. A termelőszövetkezet el­nöke. három brigádvezető és néhány ember érkezett az el­sők közt. Beülhettünk volna a buszba is. de. ahogy mond­ták: halálos vétek ilyen cso­dálatos tavaszi reggelen busz­ba ülni. vagy bármilyen fe­dél ató bújni. Beszélgettünk Leginkább a múltról és a je­lenről.' dehát ha a jelenre szólunk, képtelenség érint’ nélkül hagyni a jövend’ Miként a múltat is képtele­ső a érintetlenül hagyni a v lenről szólva. — Régen, az egyéni gazda­ság idején, ha élni és boldo­gulni akart, ilyenkor már a határban volt a paraszt csa­ládtagjaival és igavonó jószá­gaival együtt — mondta az • egyik brigádvezető. No, nem azért, mintha most későn járnának mun­kába az emberek. Ügy jár­nak. ahogyan önmaguknak előírják, azaz: brigádgyűlése­ken elhatározzák. Jelenleg reggel 6 óra az indulás, perc­re pontosan. Kisbusz viszi az embereket a különböző mun­kahelyekre. lg z, a tehené­szek korán kelnek, azok 'venkorra már kidolgozzák ■tagúkat. De a kertészek, s íövénytermesz.ők és a mel­léküzemágiak 6 órakor indul­nak. Gyülekeztek az emberek szépén. Pontosan indulhatott a busz, senki se késett. — S ha mégis ké6ik valaki ? — kérdeztem. — Az jöhet gyalog, de ak­kor már nem írunk be egész napot, s ha gyakran késegeí- ne. meg is kérdezzük, miért — válaszolt a brigádvezető. Visszatért gondolatmene­tünk a múlthoz, hogy a pa­raszt régen családtagjaival együtt ment a határba. — És most? Most is együtt dolgoznak a családok? — Jóformán sehol sem — hangzott a válasz. — Néha előfordul, hogy egy család­ból két ember dolgozik egy­azon munkában, és munka­helyen, de általában minden­ki mást. csinál. — Mi az oka ennek? — Hát... a nagyüzem..., hogy sokféle a tennivaló és úgy osztjuk be az embereket hogy mindenki a leginkább neki való munkát végezze. Meg az érdeklődés, a képzett­ség is más-más. Itt van pél­dául, a Gaái család, öt ta­gú, de minden tagja más munkában dolgozik... — Például... — Egyik szerelő, másik traktoros. a lány kertész, az aPa tehenész, az asszony ba­romfigondozó... — De egymás munkája csak ismerik, vagy nem? — Aligha... Ma már nem az apa tanítja meg gyermekeit a mezőgazdasági munkákra. — Hanem? — Elsősorban az iskola, tó « szakmunkás... Azután a bri gád. a kollektíva. Minden munkának más a fortélya, egy ember azokat mind már nem ismerheti. A termelés magas szintű, meg szakosí­tott. Honnan tudhatná, pél­dául, a kertészlány. mit kell csinálni a műhelyben, vagy a tehenészeti telepen. A munkában nincsenek együtt, de a oél, a tsz boldogulása közös. Ugyanúgy közös, mint régen a családban. Munka után meg. otthon, élnek és elvannak szépen, békesség, ben, éppen úgy, mint régen. Tudja, régen is voltak civa­kodó. széthúzó családok. Sok­kal inkább, mint manapság. Mert ma azért családon belül kevesen civakodnak. Nincs most ok civákodásra. Min­denkinek jut ruhára, szórako­zásra, a koszt bőséges, hát nem kell civakodni, hacsak n természete miatt nem ei- •nkodik valaki... — De vannak ilyenek is? — Vannak, persze, hogy vannak. Előfordulnak. De leginkább az Ital miatt. Ha valaki a családban iszik' — azt menthetetlenül marja a többi. A kisbusz közben többször megállt. Mindig leszálltak azok. akik megérkeztek a munkahelyükre. Végül meg­álltunk a Tisza gátján, az egyik legszebb kanyarnál. Mintha tündérek útja lenne a víz: sima és szőke. Csak a part mentén, a behajtó ága­kon tört meg a simaság. Ott cakkosan csobban a folyó, apró hullámok verődtek a be­hajtó ágakon. A brigádveze, tő — ötvenöt éves ;— a ka­nyarban eltűnő folyóra, mu­tatott, s így szólt: — Látja, ijyen az élet isi Folyik, szép csendesen ha- lad. néha kanyarog és feV- felzajlik. mint ez a víz is a belehajtó ágakon. • Szendrei Jóméi n dm

Next

/
Thumbnails
Contents