Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)

1974-04-04 / 79. szám

!*H. április t »ELET-MAGTARORSZÄ« ÚJ MUNKAHELYEK Iparfejlesztésünk mérlege Tizenhét éve dolgozik a Nyíregyházi Vasipari Szövetkezetnél Bodnár József hegesztő. Napi munkája mellett az Ady Endre szocialista brigád vezetői feladatát is ellátja. Jelenleg tra­fóházak hegesztésén dolgozik. (Elek Emil felvétele) C tá\nyolc és féliheld ároi H ogyan lehet öOO mil­lióból ötször többet, három milliárd forint­nál nagyobb összeget érőt építeni, gépeket vásárolni, üzemet, gyárat indítani? Ezt a pénzműveletet produ­kálja a Szabolcs-Szatmár megyei iparfejlesztés 1971 és 1975 között, a IV. ötéves terv időszakában. Ugyanig a kormány erre a tervidőszak­ra 480 millió forintos ipar- fejlesztési alapot és 120 mil­lió forintos budapesti iparki- telepítési alapot hagyott jó­vá, amelynek segítségével a megyében új munkahelyek ezreit teremtik meg, új gyá­rak épülnek a városokban és néhány nagyobb község­ben. összességében — a vál­lalatok saját pénzeszközei és hitelek révén — előrelátha­tólag három és félmilliárd forint értékű beruházás való­sul meg. Túl vagyunk a megye IV. ötéves tervi iparfejlesztésé­nek a felén. Ami öröm: nem csak elköltöttük a pénzün­ket, hanem időarányosan tel­jesítettük terveinket. A me­gye iparának fejlődése az országos ütemtől kétszerié nagyobb volt az elmúlt há­rom évben s olyan új üze­mek, gyárak kerültek át­adásra melyekben a modem technika és technológia jel­lemzi a termelést ahol nem­csak a hazai, hanem a leg­kényesebb exportigényeknek megfelelően folyik a terme­lés. Az iparon belül elsősorban a nehézipar és a könnyű­ipar fejlődött az átlagot meghaladó mértékben 1970— 73 között (Ez bizonyos fokig ellentmondásokat is rejt ma­gában, hiszen megyénk ha­gyományosan mezőgazdasági jellegű, így az élelmiszeripar fejlődése szintén nagyon fontos.) A nehézipar közel másfélszer annyit termel, mint három évvel korábban, míg a könnyűipar termelése lassan kétszeresére nő. A ne­héziparon belül a vegyipar viszi a pálmát. Az Alkaloida Vegyészeti Gyár például 800 milliós beruházás befejezése után a 600 embert foglalkoz­tató középvállalatból kétez­res nagyvállalat lett, a ma­gyar gyógyszeripar jelentős üzeme. A Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyárá­ban évente ötödével nőtt a termelés, az export révén a világnak szinte minden tá­ján megismerik az itt ké­szült kempingcikkeket, ke­rékpárköpenyeket és belső­ket. Kisvárdán a Villamos­szigetelő- és Műanyaggyár új csarnokai a közúti jármű­programot segítik az itt ké­szült fékbetétekkel. A gép- és műszeripar büszkélkedhet a leg­több már elkészült, vagy befejezés előtt álló be­ruházással, miközben még további építkezéseket ter­veznek. így a Hajtóművek és Messzebb hallik a kovács- műhely üllőjének érces hang­ja, a meggyorsult járású gé­pek moraja. Tavaszi hangok és képek a nyírcsászári Uj Élet Tsz ma­jorjában. A vezetőket, szak­embereket sem találni egye­lőre a központban, ötven kö­rüli asszony, amolyan iroda­mindenes (takarító, postát, értesítéseket hordó-vivő) tá­jékoztat. „A vezetők kinnjár­nak a területen. Ellenőriznek, tanácsot adnak. Megindult a vetés meg a gyümölcsösben is a permetezés... Úgy mondják, sokminden eldől a jó kezdéssel. Már pedig ná­lunk legutóbb is, harminc százalékot fizették a benn maradt húsz helyett. Uzet nyereségképpen. Dús bajusza csaknem hó­fehér. Erős legény lehetett annak idején. Most azt mondja Gyenes Sándor, aki a nyolcvanadik évébe érke­zett: — Figyelem, irányítha­tom a dohány dolgát. Minde­nütt vele vagyok, a meleg­ágytól a csomózásig. Ha ép­pen nem betegeskedem. A Festőberendezések Gyára a befejezett építkezések utón többmilliós értékben exportál festőberendezéseket. A Ma­gyar Optikai Művek máté­szalkai gyárában eredetileg a vízóra gyártás letelepíté­sét terveztek, ds hamarosan a német Zeiss-licenc alapján készülő szemüveglencsékkel vívták ki az elismerést, rnig legújabban az amerikai li- genc alapján készülő mű­anyag szemüveglencsék kép­viselik a világszínvonalat. A MOM-nál ma is folyik az építés, az iparfejlesztésből az V ötéves tervre szintén el­kötelezte magát a megyei ta­nács, hogy Mátészalkán egy nagy gyár épüljön fel. Nyír­bátorban a Csepel Motorke­rékpárgyár telepén a múlt év végén fejeződött be a be­ruházás. A könnyűiparban olyan be­ruházások elkészültének ör­vendezhetünk, amelyek egy­re több nő munkába állítását tették lehetővé. A HÓDIKÖT a tiszalöki gyára mellett Fe­hérgyarmaton is épített egy hasonló üzemet A nagyhalá­szi zsákgyárat tavaly nyáron avatták, 800 munkahelyet lé­tesítettek ezen az iparral sze­gényesen ellátott vidéken. A tanácsi iparban pedig az Auróra Cipőipari Vállalat nyírbátori központjának épí­tése jelentett a városnak és a környékén élőknek több­száz új munkahelyet. A Pa­píripari Vállalat nyíregyházi hullámdoboz- és zsákgyára a mind igényesebb csomago­lástechnikát segíti, milliár­dos termelést valósít meg azon a helyen, ahol néhány évvel ezelőtt csak kukorica- földek voltak. A törekvések új munkahe­lyek teremtésére, tovább­ra is megvannak a könnyűiparban. Ennek je­gyében adták át a Nagy- kállói Vegyesipari Vállalatot a Magyar Posztógyárnak, s az iparfejlesztési alap segít­ségével itt már az idén ősz­szel termelni fognak az új üzemben. Ugyancsak kapott megyei segítséget a most fo­lyó építkezéséhez Uj fehértón az Újpesti Gyapjúszövőgyár. A Vörös Október Férfiruha­gyár Vásárosnaményba tele­pített új üzemet A tanácsi iparban és a szövetkezeteknél szintén jól sáfárkodtak a támogatások­kal. Elsőként kell említeni a legnagyobb beruházást, a mátészalkai bútorgyár épí­tését, ahol a közelmúltban kezdtek hozzá a gépek sze­reléséhez. Uj üzeme épült Nyíregyházán a Kelet-ma­gyarországi Faipari Vállalat­nak, a Divatruházati Válla­latnak. A Nyírség Ruházati Szövetkezet Kemecsén száz asszonynak teremtett mun­kahelyet az idén, japán gé­pekkel modernizálták a ter­melést tavaly. Uj özemben termelnek a szövetkezeti ci­pészek Nyíregyházán és Nagykállóban, Nyírbátorban a Ruházati Szövetkezet kez­dett beruházáshoz. szívemmel, májammal bizony már voltam kórházban. Tíz éve utoljára. Úgy látszik — mosolyog — elég jól megre- peráltak. Azóta bírom ma­gam. Nem követelnék tőlem megerőltető munkát. Csak inkább figyeljek, mutassam, mit hogyan kell csinálni. Amit ezért kapok, nem sok, de jó. A hétszázhetven forint nyugdíjamhoz. De inkább az az igazság, meg se tudnék lenni tétlenül. Az már ne­kem a halál... A dohány minden dolga a kisujjamban van. Beleszülettem. Apámék. nagyapámék már itt voltak dohányosok. Igaz, akkor mint uradalomban. Ez a mai hely­zetünk pedig ahhoz képest, ég és föld. Két fiammal harmad m agam­mal kerültem a második vi­lágháború poklába. Egyik vsép gyermekünk őrökre oda­maradt... Annak örülhetek, Az élelmiszeriparban a kö­vetkező években várhatók nagyobb beruházások. Az eddig elkészültek közül vi­szont példaként emlegetik a nyíregyházi tejüzemet és tej­porgyárat, ahol 9 hónappal hamarabb fejezték be az építkezést. Soron következik a kisvárdai baromfifeldol­gozó építése, Mátészalkán húsüzem, Nyírbátorban és Fehérgyarmaton 500—500 va- gonos hűtőház épül. yí rderries szólni a műté­ti. szálkái ipari park ki­alakításáról, ami or­szágosan is egyedülálló kez­deményezés. Az előközműve- sített terület általánosságban beváltotta a hozzá fűzött re­ményeket, de éppen itt adód­tak olyan beruházások — a kötszövőgyár, az Épületaszta­losipari Vállalat üzeme — amelyek különböző okok miatt csak később kerülnek megvalósításra Ugyancsak a nagyberuházások közé tarto­zik a nyíregyházi gumiipari fejlesztés, a radiálabroncs- gyár építése, amely az V. ötéves terv időszakában va­lósul meg. (Hatásuk, hogy a tervezettnél valamivel keve­sebb leiz az új munkahely.) Bár közvetlenül nem tarto­zik az iparfejlesztéshez még- i$ azt célozza az a tanácsi politika, hogy egyes tanácsi vállalatokat átadnak nagy­üzemeknek. így bővülhetett a Csepel Motorkerékpárgyár nyírbátori telepe a BEAG UNIVERSIL Nyíregyházán, s újabban a már említett nagykállói posztógyári épít­kezés, az Elektromechanikai vállalat Vásárosnaményban készülő fejlesztése, a kisvár­dai BEAG fejlesztés (a volt Bútor- és Faipari Vállalatnál) jelzik, hogy ezeknő a válla­latoknál a nagyüzemi háttér alkalmasabb arra, hogy na­gyobb arányú fejlesztéseket haj tsanak végre. Az építőipar lépést tartott a megyei fejlődéssel, igaz, hogy itt is sok új változás történt. Nem csak az új épí­tési módok bevezetése a me­gyei építőipari vállalatnál és az ÉPSZER-nél, hanem új vállalat létrehozása is a Ke­let-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat személyé­ben. A tfzmftHárdos évi Ipari termelés jelzi,, hogy Szabolcs-Szatmár na­gyot lépett előre az iparfej­lesztésben. Három év alatt nyolcezer új ipari munkahely létesült — bár néhány helyen ettől többre lett volna szük­ség —, a dinamikus fejlődés meghatározza a megye vál­tozó képet és bizonyítja, hogy érdemes országosan is na­gyobb figyelmet szentelni most és a későbbiekben is azoknak a körzeteknek, ame­lyeknek van még behozni valójuk a múlt lemaradásá­ból. A megye iparfejlesztése szocialista építőmunkánk minden Aő gyermekemnek jól van sora. Nagyon szere­tem a nyolc unokámat. Szabó József né vékony ar­cú. Feje mintás kendővel hátrakötve. — ötvennégy éves vagyok. Szeretek együtt dolgozni a többiekkel. A múlt évet kétszázharminchét munkanappal zártam. Fiata­labbak sem sokan értek el jobb eredményt Meg is elé­gedtem a részesedésemmel. A férjem építőipari nyugdíjas. Nem ellenzi, hogy a közősben dolgozom, ö az otthoni ne­hezebb munkát végzi él, meg a háztáji földdel törődik... Húszéves fiúnk traktoros vizsgát tett. Csak sajnos, a téesz még nem tudott gépet adni neki. A fiú pedig, azt mindentől jobban szereti... A lányunk Pestre ment férj­hez, postán dolgozik. Gyors mozgású fiatalember ugrik U az öttonnás Csepel Az olaszok itt, Mátészal­kán is igazi olaszok. Lendüle­tesek, jókedvűek, udvariasak és kedvesek. Mario Gramoja, az olasz csoport vezetője, a főszerelő sietett elénk, ami­kor Kun' István igazgatóval beléptünk a leírhatatlanul óriás csarnokba, a majdnem kész bútorgyárba és moso­lyogva, udvariasan, kedvesen üdvözölte a direktort. Hangos olasz szavakkal, nagy kéz­lendületekkel mondta ei pil­lanatok alatt: minden rend­ben, mindenki nagyon jól dolgozik, kiválóak a mérnö­kök, a technikusok és a sze­relők. Ebben az ütemben — ha továbbra is mindenki így dolgozik, — június első felé­ben, a tervezettnél egy hó­nappal korábban kezdődhet a próbaüzemelés... A kormány elhatározta Ez az egész munka — lé­nyegében — három évvel ez­előtt, 1971. áprilisában kez­dődött. Akkor hagyták jóvá a beruházást és kezdtek hoz­zá a tervezéshez. Persze, hogy sokáig még „semmi” sem volt, csak tervezés és te­repelőkészítés. Vagyis: lát­szatra „semmi". A valóság­ban egy óriás és korszerű gyár alapjait rakták le. Kun István, a Szatmár Bútorgyár igazgatója tömören így fog­lalta ctssze a kezdetet: — A kormány elhatározta a bútoripar rekonstrukcióját országos méretekben. Mi már két évtizede foglalkozunk bútorgyártással és lehetősé­geinkre hivatkozva kértük, hogy Mátészalkán épülhessen egy nagykapacitású, korsze­rű bútorgyár. Hagyománya­ink, tapasztalataink vannak, munkaerőért se kell a hete­dik szomszédba menni, s | megkaptuk a beruházást: 250 millió forintot ® gyár felépí­tésére és további 35 millió forintot a forgóeszközök fej­lesztésére. Hogy alapvető fogalmaim legyenek az új gyárról és a leendő termelésről — Oszter Gábor, a fejlesztési csoport vezetője lépésről lépésre kör- be-körbe kísért az óriás üzemben és mindent részle­tesen elmagyarázott. Közben zaj, zúgás, csattogás, kiabá­lás, mert itt aztán igazán pil­lanatnyi szünet nélkül dol­goznak a szerelő brigádok. Korpusz-bútor gyártó üzem. Ez a létesítmény neve. Ez azt jelenti hogy itt úgyneve­zett „testes” bútorokat, tehát főleg szekrényeket gyártanak. A kárpitos üzem továbbra is a város közepén, a Fürst Sándor utcában marad, de korszerűsítik, s ott is átala­kítják a technológiát: hozzá­igazítják az új, a teljesen korszerű és majdnem auto­mata üzemhez. A Jármi úti telepen folytatódik a fűrész­áru megmunkálása, de ott is korszerűsítve és új technoló­gia szerint. A két régi telep korszerűsítésére 7—8 millió forintot költenek. Mindenütt gép Alapvető fogalmak az új bútorgyárról, a „korpusz­üzemről”: a gyártó csarnok területe 8500 négyzetméter. A hozzá csatlakozó „kiszolgáló sáv” (kiszolgáló üzemek) és a szociális létesítmények terü­lete összesen 2000 négyzetmé­ter. Az udvar — a gyár egész területe 85 ezer négyzetmé­ter, nyolc és fél hektár. S az udvaron lesznek még „egyéb” épületek is, hiszen — például — a veszélyes anyagokat nem lehet gyáron belül tárolni, se a tűzoltó vi­zet tartalékolni. A gyártócsarnok háromha­jós. Egy hajó szélessége 18 méter, hossza 156 méter. Az I. hajó raktársáv. Itt tárolják az alapanyagokat, kész- és félkész fatermékeket ame­lyeken kívül, az udvaron részben vasúton, részben köz­úti járműveken érkeznek az üzem hosszúságában végig­nyúló rámpákra. A termelés a korpusz-bútorok gyártása — a II-, és a Hl. hajókban történik teljesen automata gépsorokon. Az egész tech­nológiai folyamat leírása többezer oldalnyi szakszöveg. Lényeg azonban, hogy egé­szen az utolsó munkaszaka­szig — az összeszerelésig — mindent gép csinál. A mun­kások — szakmunkások és betanított munkások — fel­adata csak pedálok ég fo­gantyúk kezelése. De még ezt Is ellenőrzi a fődíszpé- cser a központi vezérlő pul­ton, és minden gépegység­nek külön tg vezérlőpultja is van. A gyártó gépsorok mind olasz üzemek termékei, szál­lító a MIATTO cég. Az al­kalmazott technológia képes a bútorgyártást a mai leg­korszerűbb színvonalon meg­valósítani. A kiegészítő gép­sorok részben lengyel, vért­ben szovjet, kis részben ma­gyar gyártmányúak. Az üzem kapacitása — az úgynevezett teljes felfutás alatt — több­ezres nagyságrendű szériák gyártása viszonylag rövid idő alatt. A termelés két műsza­kos lesz — műszakonként 150 dolgozóval. Az ütem meg ... Hát az ütemet csak másodpercekkel lehet kife­jezni. A „leghosszabb” mun­kaművelet, amit Oszfer Gá­bor említett: 45 másodperc. „Szalmár és Szamo*»* több — változatban A végállomás azonban: az ember. A szerelő csarnok­részben, amikor már minden kész, gpak össze kell állítani •a bútordarabot — alapvető szerepet kap a szakmunkás. — Az összeszerelés egyedi munka, a bútort végső for­májában mégis a hozzáértő ember készíti el — mondotta Oszter Gábor. — És áz úgy­nevezett kiszolgáló sávbanj az apró , ,ü zem-ecsli ékben” is alapvetően fontos az embe* munkája, szakértelme. — Gyárunk pártszervezet tőnek Is határozata, hogy eb-’ ben az évben minden olyan 40 évnél fiatalabb dolgozót,’ akinek nincs befejezett ál­talános iskolái végzettségei beiskolázunk. A gyáron be­dül szervezzük meg az isko­lát, a tanulást. Ügyancsak gyári párthatározat, hogy szeptemberben 3Ö fővel szak­munkásképző tanfolyamot in­dítunk. De még ez se min­den. További 12 dolgozónk faipari szakközépiskolába megy, tanulásukat a gyár biztosítja ... — mondta Bár­sony Sándor, munkaügyi elő­adó, aki egyben a KISZ-tit- kári funkciót is betölti. — Áprilisban, tehát még a próbaüzemelés megkezdése előtt minden dolgozónk köte­lezően kéthetes továbbképzé­sen vesz részt. A mérnökök, irodai alkalmazottak ugyan­úgy, mint a segédmunkások. Ezeken a tanfolyamokon is-l mert ' tjük meg az új techno­lógiát és az új gyártási rend­szert. Ezenkívül nein rég 7 fiatal mérnökünk és f fiatal szakmunkásunk járt as NDK-ban, ahol a bútorgyár­tás nagyon korszerű. Mos! újabb szakmunkás-csoportod küldünk az NDK-ba. Remél­jük, ők is gazdag tapasztala­tokkal térnek vissza. — Nincsenek új céljain!# — beszél Kun István. —• Folytatjuk a Szatmár és a Szamos elnevezésű bútorcsa-l Iád gyártását egyet-egye# öt-hat változatban, de az ed-> dlgieknél sokkal nagyobb szériákban. Természetesen, a megsokszorosodó mennyiség ellenére sem engedünk á mi­nőségből. Megőrizzük a Szät- már és a Számos bútorok jó fiiímevét és biztosítjuk, hogy a jövőben is olcsó, korszerű, kényelmes lakberendezése-* két kapjon a kereskedelem, illetve: mindenki, aki a ml termékeinkből vásárol. Ssendrei József egyik sikere. Lányi Rötend Tavasz a majorban *. «H* teherkocsi kormánya mellől. Arca egészségesen barna, te­kintete élénk. Papp Sándor­nak hívják. Huszonnégy éves. — Ma már megjártam Nyírbátort üzemanyagért Most pedig trágyát hordok a melegágyrakások befejezé­séhez. Mert úgy készülnek, a palánták ne egyszerre fej­lődjenek. Nőtlen vagyok még. Két éve vettek fél téesztag- nak. Mind többen vagyunk fiatalok. Jó Itt. Van munka, kereset. Mióta itt vagyok, több mint tfz fiatal jött hoz­zánk. Úgy tudom, az átlag­életkor ötven alá esett... Van KISZ-szervezetünk. Igyekszünk jól kihasználni a szabadidőt. Bár itt, ftyen Ids faluban, kis téeszben nem mindig sikerül. A vezetők amiben lehet, segítségünkre vannak. Mi pedig úgy te­szünk, alkalomadtán elme­gyünk szórakozni a közeli Bátorba vagy Szálkára. Úgy tervezem, pénzt rakok össze, aztán nősülök. De utá­na is itt maradok. Asztalos Bálint

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents