Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-10 / 58. szám
mlreltrs fh. mufr-sixstAiiöw«« OVODABAN A GYERMEK Kiút a nehéz helyzetből Körkép a nagykállói járásból Szabolcs-Szalmái' megye P>V óvodájában 16 695 hely van. Ennél több gyerek jár hiszen csaknem mindenütt túllépték a keretszámot. Az utóbbi években az óvodai hálózat fejlesztése okozta a legnagyobb gondot — városban és falun egyaránt. Jelenleg ötven községben nincs óvoda. Ahol van. ott sem mindig a legideálisabb körülményeik között játszanak-tanulnak a gyerekek Igen,. tanulnak, hiszen az óvoda régen elvesztette gyermekmegőrző szerepét — az iskolára előkészítés vált egyik központi feladatává. A nagykállói járás 85-5 óvodai helyére 1002 gyereket vettek fel tavaly. Szeptemberben — a tavalyi bővítéshez hasonlóan — száz gyerekkel több járhat óvodába. A járási székhelyen, KáUóban, égetően sürgŐR az óvodabővítés. Ez alapvető feltétele a női munkaerő felszabadításának. Erre pedig szükség lesz, hiszen a nagyközségben üzemet telepít a posztóipar.. Ezenkívül a kállói óvoda a ..gyakorlóóvoda” szerepét is betölti. Naponta megfordulnak Itt a Budai .agy Antal Gimnázium óvónőképző tagozatának tanulói. A járásban három község — Biri, Geszte- réd és Bököny — óvodáját kerestem fel. Biri. Három fiatal óvónőtől érdeklődtünk az óvoda felszereltségéről. — Ez nem fel- felszereltség. Alapvető dolgok hiányoznak. Nincs játékunk. evőeszközünk, tányérunk, szőnyegünk és vízvezetékünk. — ötvenhat gyerekünket roppant nehéz lefoglalni játékok nélkül — dupla munkát jelent velük a foglalkozás. A szemlél tetőeszközöket mi készítjük, több-kevesebb sikerrel Ebben az évben végre kapunk egy Minimat-szek- rényt, tele minden jóval. Ezernyi kisebb-nagyobb szemléltetőeszközzel. — Sok gondja van a konyhának. A legrémesebb, hogy az udvari kútról hordják a vizet, hodott. ez tilos lenne. Itt főznek a napköziseknek, — ez állandó gondot, vitákat jeleni t— Látja ezt a nagy szőnyeget? Csupa lyuk, szakadás, kilógó szál. Ebben még vigyázva js hamar hasra lehet esni. A gyerekek pedig általában nem vigyáznak... — Azért jó. hogy viszonylag nagyok a helyiségek, a két csoport éppen elfér. Az általános iskolába kerülő gyerekeinkkel pedig általában nem vallunk szégyent... A geszterédj óvodások egy része.éppen sétára indult amikor odaérkeztünk. A vezető óvónő: — Új csoportot indíthatunk szeptemberben. Most ötven helyre 54 gyerek jár. Nem mondhatom, hogy kényelmesen vagyunk — egy régi parasztházat, alakítottunk át óvodának. Ezt a most épülő újat már nagyon várja a falu. Bökönyről tudtuk, hogy ott — hat megyebeli községhez hasonlóan — a megyei tanács támogatásával épül új óvoda. — Hetvennyolc gyereket vettünk fel hatvan helyre. A környékbeli óvodákhoz képest sajátos a helyzetünk, hiszen „városias” gondjaink is vannak. Az óvodások egy része gyári dolgozók gyermeke. szüleik Tégláson a Hajdúsági Iparművek munkásai. Ők a szabadszombatokon általában nem hozzák a gyereket. Ez érthető a szülő szempontjából, viszont a szabadszombatok okozták, hogy ilyen nagy létszám mellett, is csak 95 százalékos volt a tavalyi kihasználás. Tehát átlagban nem volt hatvan gyerek az óvodában. — Megoldódott a konyhánk gondja. Nálunk főztek a napközinek és a tanároknak is. A konyhán nem tudtak megfelelő körülmények között dolgozni, így a KÖJÁL közbelépett. Most már csak az óvodásoknak főzünk, a napközibe Téglásról, a gyárból hordják az ételt. Ez persze nem megoldás. Készül az új épületünk. Ezzel a bővítéssel — ötszáz személyes konyha és egy foglalkozta tó terein — megoldódik a nehéz helyzet. Tarnavölgyi György Megyénk idegenforgalmáról — a szezon előtt Távhívás Nyíregyházáról A pótdíj: 5 forint lesz Újra meg kell tanulnunk telefonálni. Nincs ebben semmi túlzás, mert hamarosan eljön az az idő, hogy nem számíthatunk többé a telefonos kiasszonyokra, magunknak kell forgatni a vaskos telefonkönyveiket, többet kell tárcsáznunk, s gyakrabban kell az órára is pillantani, ha nem akarunk többet fizetni a társalgásért. A magyarországi posta-re- formkorszak kezdete: 1967, az automtikus távhívás „nyitánya”. A technika újdonságában először a vidéki előfizetők, Veszprém és Pápa lakosai részesültek, ők hívhatták fel egymást és budapesti ismerőseiket közvetlen tárcsázással, a kezelők beavatkozása nélkül. S aztán sorra következtek a többi vidéki városok és pillanatnyilag már 112 helység élvezi a távhívás örömét. A főváros lakói közül azonban csak a lágymányosiak — 36 ézer előfizető — részesülnek ebben a kedvezményben, a többi kerületben lakók 1975 végére kapcsolódnak be az automatikus távhívásba. Miként az említett vidéki városok és községek előfizetőinek ajánlatos beszerezniök a budapesti telefonkönyvet, a lágymányosiaknak is érdekük. hogy maguknál tartsak a vi. déki telefonkönyveket. Az automatikus távhívásnak ugyanis az az előfeltétele, hogy tisztában legyünk a hí. vott helység körzetszámával és a hívott állomás kapcsolási számával A főváros kivé- tével valamennyi vidéki helység körzetszáma két számjegyű, Budapestét a legköny- rtyebb megjegyezni: I-es. Fontos tudnivaló, hogy a távhíváskor először a 06-ot kell tárcsázni, majd a körzetszámot és végül a kapcsolási számot. Tehát a budapestiek- | nek összesen 9 számot kell tárcsázniok, mivel a vidéki városok előfizetőinek a kapcsolási száma minden esetben ötszámjegyű. A távhívás bevezetése persze nem azt jelenti, hogy hagyományos módon nem lehet többé telefonálni. A kapcsolással történő beszélgetésekért azonban a rendes díjor kívül 5 forint pótdíjat kel' fizetni. A legfontosabb feladat a? hogy egyre több és több vi déki várost lehessen bekap csolni a hazai távhívásba. / fejlesztési tervek szerint mé ebben az évben Nyíregyház? a jövő év végéig pedig Szeged előfizetői kapcsolódna1 be. Az V. ötéves tervben t« . vábbi városokra is «or kérő' Visontáról Görögszrllásra Mini könyvtár ajándékba A nyírteleki tanyavilág egyik eldugott sarkaoan mindössze, vagy száz házból álló 1:- település Görögszállás. Innen kaptunk hírt az elmúlt napokban egy váratlan eseményről, egy kellemes meglepetésről. A görögszal- lási általános iskolának címezve levél érkezett Visontáról. Bányászok írták, s kérték, fogadják azt az ötszáz ' kötetből álló fnini könyvtárat, amelyet egy szocialista brigád képviselői hoznak el a távoli szabolcsi tanyára. Valóban megérkezett a küldöttség a könyvekkel, részben teúesen úi. részben olyan könyveket hoztak, amelvek házikönyvtárakból kerültek ki erre a avüitésre Annyira jól sikerült a meglepetés, hogy Sárosi József a görgszállási pedagógus még az ajándékozás kezdeményezőinek nevét is elfelejtette megjegyezni, s az is titok maradt mind Görögszálláson, mind Nyírteleken, miért éppen ezt a tanyát választották Visontán. A görögszállásiak szerették volna legalább utólag megtudni az okokat; a Visontai Thorez Külfejtéséé Bányaüzem szakszervezeti bizottságánál érdeklődtünk. Elmondták, hogy a Zója nevű szocialista brigád kezdeményezésére az üzem tizenkilenc brigádja 1 pcsolódott be a könwgyűitésbe. Az ötletet pedig az adta. hogy a Zója brigád egyik tagja egy rádióműsorban hallotta a megyék tanyavilágának iskolai könyvtárairól. a könyvállományról, s általában tanyák könyvtárainak hiányos könwkészle- téről. Előbb csak szőkébb körben beszéltek a könyv- gvűi+és lehetőségéről. majd érdeklődni kezdtek, s választásuk Szaboícs-Szatmárra esett. Nyíregyházára küldték az első levelet, a tanácshoz, tudakolták, hol lenne a legnagyobb szükség segítségükre. így jutottak el Görögszál* lásig. A tanyának eddig nem volt önálló könyvtára. A járási könyvtár állandóan cserélődő .állományából évente cs; fenem kétezer kötetet Kölcsönöznek az általános iskolában és a művelődési házban. Ez az ötszáz kötet, főleg ha azt nézzük, hogy használt, egyéni ajándékozásból származó kötetek is vannak közte. sőt jó néhány darab az olcsó könyvtár sorozatból is! nagyobb, szebb könyvtárban talán nem lenne nagy érték. Ott azonban, ahová került, értéknek számít Az ismeretlen bányászok ezzel a szokatlan meglepetéssel száz családnak, egy egé6z településnek szereztek örömet. Összehangolt fejlesztés a Felső-Tiszavidéken Bekapcsolódhat-e Szabolcs-Szatmár az idegenforgalmi hálózatba? Néhány éve még nagyon bizonytalanul gondolhattunk az igenlő válaszra, ma már aligha fér kétség hozzá, hogy a mi megyénk is részese lehet a hazai és a nemzetközi turizmusnak. Nehéz a holtpontról kimozdulni, összehangolni a megyében sok helyen egyébként már korábban is tapasztalt kezdeményezéseket. A megyei idegenforgalmi hivatal, az elmúlt évtől pedig a Felső-Tiszavidéki Intéző Bizottság munkájának hatására azonban már alakul a megye idegenforgalmi térképe, megindulhat az összehangolt fejlesztés. Alapvető: a szállás Az 1973-as év, ha nem is fordulópont, de nagyon fontos esztendő volt. Az Országos Idegenforgalmi Tanács 1,5 ég a megyei tanács egy millió forintos támogatásával jól gazdálkodtak a szakemberek. Rendkívül jelentős hagy a különböző kedvezményes hitelkonstrukciók előnyeinek ismeretében olyan lehetőségeket aknáznak ki, amelyekkel meg lehet sokszorozni az anyagi erőket. Az alapkérdés változatlanul • szálláshelyek bővítése. Ebben tavaly nemcsak meny- nyiségi, hanem minőségi változás js bekövetkezett. A sóstói Igrice nyaralófalu házaiban fürdőszobás elhelyezést teremtettek 80 ember számára, s már ezzel alapvetően megváltoztatták Sóstófürdő eddigi szállásstrük'luráját. A nyíregyházi fizetővendéglátószolgálat bővítése némiképp javított a város szállásgond- iain, a nyírbátori azonban sajnos nem hozta meg a kívánt eredményt. A szállásgondokhoz tartozik a „vad- kempingezés’1 is: Sóstófürdőn, de más idegenforgalmi területünkön a parkokat, erdőket »okán használják fel sátorverésre, tönkretéve a pázsitot, szemetessé a területet. Bár Sőstón például van kempingezésre kijelölt terület, a tanács illetékes osztályának munkatársai tavaly in csak a nyár végére tettek hatásos intézkedéseket, hogy a sátrak oda kerüljenek. Meg kellene fontolni azt is: a megye legrangosabb idegenforgalmi területén — Nyíregyházán és Sóstón — érdemes lenne-e tanácsrendeletben • szabályozni a kirándulók és turisták sátorozásit, az üdülőhely érdekében pedig a korábbinál szigorúbba” kellene ellenőrizni a tisztaságot és a higiéniát. Segít a FIB De nemcsak a szálláshelyeknél kezdődött változás: összehangolt terv készül a Felső-Tiszavidék idegenforgalmi körzeteinek fejlesztésére. Az előtanulmányt elkészítette a NYIRTERV. Azokra a körzetekre épül a terv, amelyekre korábban felosztották megyénket, hogy az arányos fejlesztést már most elő tudják segíteni — tehát nem várnak addig, amíg e rendkívül munkaigényes terv teljesen elkészül. A beregi körzetben most többek között a vásárosnamé- nyi Tisza-parton kezdtek fejlesztésbe. A rakajnazi, körzetben a szabolcsi földvár rendezési gondjai kerültek előtérbe. A szatmári körzetben az irodalmi emlékhelyek idegenforgalmi tennivalóival foglalkoznak legtöbbet. Nyíregyházán, Nyírbátorban és Kisvárdán szintén erőteljesebb idegenforgalmi fejlesztés kezdődött — így a leendő megyei terv jó alapokra épülhet. Érdemes azonban már most az előtanulmány alapján néhány témára külön is kitérni. (Az előtanulmánnyal épnen k közelmúltban iogial* kozott a Felső - Tisza vidékg Intéző Bizottság.) Sóstófürdő üdülőhellyé fejlesztése megkezdődött, s éppen a FIB ülésén hangzott elf a formai jóváhagyást a teltételek gyorsabb javításával kell teljessé tenni Sóstót» ugyanis nagyon sok minden hiányzik. Mindenekelőtt a tisztaságot kell szorgalmazni, de az ellátás javítása, a kulturális lehetőségek bővítése, a kulturális programok szervezése változatlanul jelentő» igény. Nagy a várakozás * mostani sóstói szervezési intézkedések után, vajon a SZAVICSAV-nak sikerül-* jobban a város lakói, az idegenforgalom szolgálatába állítani a sóstói fürdőlétesí(menyeket. Az ifjúsági park na ti is még csak a lehetőségei ismertek, a falumúzeum j» csali ígéret. Mindezek, s más beruházások hatására azonban. Sóstó hamarosan valóban kló. gén forgalmi központ lehet. Jó szervezéssel! Az idegenforgalmi ép üdülőterületi terv azonban nemcsak Sóstóval, hanem közei húsz olyan tervezési területtel foglalkozik, mint a kirándulóhelyek. horgászvizek, tér. mészetvédelmi területek, kilátóhelyek, néprajzi, népművészeti érdekességek, törté, nelmi-irodalmi emíékhelyeli, múzeumok és sok más olyan téma, amely kellő propagandával. jó szervezéssel felkeltheti az érdeklődést megyénk) iránt. A fejlesztési ten' egyik; célja, hogy megtalálja azokat a legkedvezőbb megoldásokat, amelyekkel elérhető; né csak a Nyírségi Ősz, és a Nyírbátori Zenei Napok idején, hanem az év ennél sokkal több hónapján látogassák megyénk értékeit a Szabolcs-Szatmárban lakók, a má« megyékből és más országokból érkezők. m ft A tárgyalóteremből ■ • . cr Kizsebelték az „ülő“ fériit... Ketten álltak a másodfokú jírósóg előtt. Társuk, az „akció" eszmei irányítója már megkezdte a büntetés letöltését. ő tudomásul vette a járásbíróság által elsőfokon kiszabott szabadságvesztést. Tudomásul vette, mert sejtette, hogy büntetett előélete miatt aligha számíthat enyhítésre. Berénvi János 19 éves nyíregyházi lakos, foglalkozásnél- küll fiatalember volt az elsőrendű vádlott. Másfél év bőrűin volt már a háta mögött, amit társadalmi tulajdont károsító lopásért, jogtalan használatért. és egyéb bűncselekményekért kapott. Egyik társa és barátja a 19 éves. szintén foglalkozás nélküli Reményi György volt, akit kétszer is elítéltek már lopás és társadalmi tulajdont károsító lopás miatt. A harmadik barát a legfiatalabb, ő még nem volt börtönben és néki munkahelye is volt: Németh Gyula 1? éves sóstói lakos. Együtt, barátkoztak, együtt 1 ártak szórakozni és, hogy pénzt honnan szereztek, kitalálhatjuk a korábbi lopásokból is. Most más formáját választották a pénzszerzés, nek, igaz ehhez egy megfelelő partnerre volt szükség. Mégcsak keresniük sem kellett az alkalom egyszerűen az ölükbe^ hullott. »r Vásárolni utazott be Nyíregyházára 6000 forinttal a zsebében M. László. Első nap nem vett semmit, sőt a második napon sem, de 1500 forintja már hiányzott, mert azt a szórakozóhelyeken kifizette. Másnap éjszaka a Halászcsárda előtti lépcsőn „pihente ki fáradalmait". A három jó barát épp akkor ment hazafelé a Kolumbiából. Jó messziről felfedezték az ülő embert és azt is sejtették, hogy józanul senki nem ül le a lépcsőre éjfélkor. Herényi Jánosnak született meg az ötlet a fejében: meg kell nézni a zsebeit ég ha van nála valami, akkor el- szedni. Németh és Berényi emelték fel a férfit, de mert a Halászcsárda előtt túl világos volt, elindultak vele a Kossuth utcán. Vitték, vonszolták egy darabig, aztán még sötétebb részt kerestek, betértek a Körte utcára. Berényi kiszedte a pénztárcáját, kivette belőle a 4500 forintot, aztán a pénztárcát visszarakta a zsebébe. Németh addig lecsatolta, a karóráját, aztán otthagyták a kizsebelt férfit. A pénzt Reményi albérleti szobájában osztották szét: Berényinek maradt 2000. Reményi ezret kapott, Németh 1500-at. Ügyüket elsöfokon a nyíregyházi járásbíróság tárgyalta. Berényit és Reményit vurl szaesőként, elliárításra képtelen állapot kihasználásával elkövetett lopásban mondta ki bűnösnek- Hé- methet elhárításra képtelen állapot kihasználásával elkövetett lopásban mint tárv- tettes. Reményit ezenkívüllíki pásban is bűnösnek mondtál» ki. mert egyik barátjától lew pott el 500 forintot. Berényi Jánost 2 évi 4 kés nap, Reményi Györgyöt í é* 4 hónap börtönre ítélték én két-két évre eltiltották őkeá a közügyek gyakorlásától. A büntetést mindkettő 1 ük neki szigorított börtönben kell te. tölteni. Németh Gyulát 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélték és egy évre eltiltották a közügyek gyakorlásától,, Reményi és Németh fellebbezését a másodfokú bíróság elutasította, így mindhárom, ítélet jogerős. Berényi esete* ben a bíróság enyhítő körük* ményként értékelte, be ismerő. megbánó magatartását, valamint, azt, hogy a bűn«»* lekmény elkövetése után ött* ként jelentkezett a rendőrségen. Reményi tettét súlyosította. hogy röviddel szabadulása után újabb bűncselekményt követett el és aat is, hogy a lopott pénzt szórakozásra költötte. , _______ CbataCb? I
