Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-08 / 56. szám
e Í9T4. március I. W* ^-WÄWARÖIgSJfÖ • r*M FONTOS POSZT JV)o/c osztály nélkül .Megél így Is, 9 KÖZBEESŐ PÁRTSZ,ÉRVEK. Ez a hivatalos megnevezésük. A munkások, a község lakói, a tsz-tagok úgy ismerik, hogy üzemi pártbizottság, vagy csúcsvezetőség. Fontos segítő-irányító-ellen- örző szerepet töltenek be a párt- és társadalmi életben, a gazdasági tevékenység segítésében. ök a „közvetítőik”. Amíg „fent” a nagy, általános politikát határozzák meg, azt. hogy mit, kell tenni, a közbeeső pártszerveknek már arról kell dönteniük, hogy hol, s hogyan. Lényegében adaptálják a politikát, a helyi viszonyokra, valójában helyi politikát csinálnak, ezt alakítják ki. E közbeeső pártszervek: üzemi, községi pártbizottsági, csúcsvezetőeégi titkárok, vezetők, részére tartottak tanfolyamot. Néhányukkal a közbeeső pártszervek tevékenységéről beszélgettünk. Elmondták, hogy e háromnapos — lényegében eszmecsere — abból a szempontból is hasznos volt, hogy kölcsönösen megismerték egymást, jó alkalom volt tapasztalatszerzésre, cserére, irányítás, munkastílus stb, ellenőrzésére, in- formálódásra. Szabó Mihály a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár pártbizottságának titkára elmondta, hogy a közbeeső pártszervek (párt- bizottság, csúcsvezetőség) lényegében ugyanazt a feladatot látják el, mint egy városi, illetve járási pártbizottságok. „Igaz, hogy ott osztályok vannak, nagyobb területre terjed ki a pártirányítás-el- lenőrzés. A közbeeső pártszerveknél csak egy függetlenített pártmunkás van, a munkát a különböző bizottságok, aktívák segítik, végzik.” Pontos szerepe van a közbeeső pártszerveknek abban, hogyan valósulnak meg a gyakorlatban a felsőbb pártszervek határozatai. Ezeket megfelelő módon feldolgozva, megfelelő úton-módon el -kell juttatniok az emberekhez: párttagokhoz, párton kívüliekhez. Mezősi László a kemecsei pártbizottság titkára ezt azzal egészítette ki: ,.Ezeknek és a saját határozatoknak a szellemében szükséges a helyi feladatokat meghatározni, az adott körülményeket figyelembe venni, lebontani, s konkretizálni.” Bába Imréné a megyei kórház csúcsvezetőségének tagja elmondta, sokrétű munkát kell végeznie a csúcsvezetőségnek. Különösen nálunk, ahol van egy betegellátó, egy műszaki, egy mentőállomási és egy vegye?, pártszervezet. ,-Ezek más és má6 feladatokat látnak el, differenciálni szükséges irányításukban, segítésükben. Legtöbb támogatást igényli nálunk például a betegellátás területén dolgozó pártszervezet”. ELJUTOTTUNK ODÁIG, hogy bizonyítsuk: valóban sok azonos vonás van a városi, illetve járási pártbizottságok é? a közbeeső pártszervek munkájában. Az Alkaloidában 10 alapszervezet van, több mint 300 párttaggal, Kemecsén 6 pártszervezet tartozik a pártbizottsághoz, g a párttagság létszáma 224. míg a megyei kórház csúcsvezetőségéhez 4 alapszervezet tartozik 102 párttaggal. Sok azonos teendő mellett azonban lényegesek a különbözőségek is. Tény. hogy beszéltek róla taggyűlésen, vitatta termelési tanácskozás, kúlön-külön intézkedési tervet készített a gyár 10 üzeme, kidolgozták segítését, ellenőrzését. Eredmény: 1972-ben a gyár nyereséggel zárt, tavaly szintén. A vereenyvállalásokát a szocialista és munkabrigádok teljesítették. FONTOS PARTIRANYI- TÁSI-SEGITÉSI elv a közbeeső pártsaervek munkájában a differenciálás. Elsősorban azokat a pártszervezeteket kell segíteni, ahol arra a legnagyobb szükség van. Bába Imréné: „Nekünk a legtöbb gondunk a betegellátó párt- szervezet irányításával van. Érthető is. A párttitkár orvos, a vezetőségi tagok között is van orvos, s mindenki tudja, milyen nagy a lekötöttségük. Előfordul, hogy emiatt még taggyűlést sem tudnak tartani. Mi azt mondjuk, akkor végeznek igazán jó pártmunkát, ha a hivatali feladatuknak, hivatásuknak maradéktalanul eleget tesznek”. Ügy fogalmazott Mezősi László, hogy ők két „tűz” között vannak. Sok az igény felülről is, alulról is. Fontos, hogy rangsorolják a munkát, kiválasszák a legfontosabb teendőket. Ebben a kiválasztásban is igénylik a városi, járási pártbizottságok segítségét. így valósulhat meg jó helyi, üzemi politika. Ezt ecsetelte a kemecsei pb. titkára: „Itt volt a nőpolitikái határozat. Felmérések, vizsgálatok során megtudtuk, hogy Kemecsén 200 női munkaerő felesleg van. Pártbi- zottsági ülésen tárgyaltuk meg a teendőket. Részletes tervet dolgoztunk ki. Ennek eredményeként a Nyírség Ruházati Szövetkezet üzemet nyitott. Itt jelenleg 40 nő dolgozik, s ez év közepétől már 120—130 nőt foglalkoztatnak”. Eredmény azonban csak úgy várható, ha a közbeeső pártszervek vezetői intenziven foglalkoznak egy-egy határozattal, segítik, végigkísérik útján. Kemecsén így épülhetett lényegében társadalmi összefogásból ifjúsági ház. Ez 560 ezer forintot ér. Ennél többet, nagyobb az értéke. Fellendült az ifjúsági élet, a község üzemeiben 46 szocialista brigád működik, ebből 18 ifjúsági. Mezősi bizonyította, hogy egy-egy megoldott „ellentmondás” újakat szülhet, s egyik gond megoldása újat hoz felszínre. „Ezekre oda kell figyelni. Most például 64 személyes óvodánk van. Kevés, 130 gyereket kellene elhelyezni már most. S mi lesz, ha még tovább fejlődik az üzem?” IRÁNYÍTANI, VEZETNI a pártszervezetek segítsége, az emberek, az üzemek gazdasági vezetőinek az egyetértése és támogatása nélkül eredményesen nem lehet. Erre alapozva oldják meg Kemecsén, hogy átalakítással hamarosan 150 személyesre bővítik az óvodát. „Ezt csak úgy érhettük el, hogy a községben társadalmi összefogást hirdettünk a cél érdekében. Községfejlesztésből 300 ezer forintal támogatják az ügyet, tsz 150 ezret, az állami gazdaság 200 ezeret, a GEV üzem 120 ezret ad. Még a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat is „beszáll” 60 ezerrel, mivel községünkből sok dolgozója van. Az ÁFÉSZ 50 ezer forinttal járult az ügy sikeréhez.” Bába Imréné elmondta, egyik alkalommal a család- tervezés gondjaival foglalkozott a csúcsvezetőség. Helyes, ha a pártbizottság, a csúcsvezetőség ig ad pártmegbiza- tást. .Ezt tették ők is. Egyik orvos párttag a családtervezési tanácsadást így látja eL „Nem volt olyan helyiség ahol összejöhettek volna kikapcsolódni, szórakozni. Biztosítottunk részükre egy helyiséget. Ebből ők pinceklubot alakítottak ki. Ma itt oktatás van, vitaköri foglalkozásokat tartanak, érdekes előadások hangzanak el. Ég egy mozgalom kezd kibontakozni. Nyugdíjas dolgozóink segítése. Húsz éve dolgozom itt, most lesz az első találkozó a nyugdíjasok részére”.- : i EGY HÁROMNAPOS TOVÁBBKÉPZŐ tanfolyam tanulságait summázni majd az élet fogja. Hol, mit, s menynyit valósítanak meg a tapasztalatokból, a hallottakból. Farkas Kálmán Szomorú statisztikát hallunk Orosz Gézánétól, a nagykállói járási hivatal művelődési osztályának vezetőjétől: ni. Később majd lehet, hogy akar és akkor éri a meglepetés: nyolc osztály nélkül nem lehet még mezőgazdasági szakmunkás sem. reggelit, vagy ebédet hozott nekem, közben megszerette az állatokat. De hanyagolta az iskolát. Erős fiú, kétezren felül keres a tsz építőbrigádjában. Én elégedett vagyok vele. — Ma miért nem ment dolgozni? — kérdezzük a fiatalembert. — Ma éppen szabadságon vagyok. _ ?! v ■■ , i Az ágyon hever a (Szabadi Föld című újság, látogatásunk előtt a házigazda olvasta. — Szokott-e újságot olvasni — faggatjuk a fiatalembert. Hallgat, majd így válaszol . — Ritkán. A tévében is inkább csak a meccset szoktam nézni. Tanulni már nem akarok. Elégedett vagyok a szép fizetéssel. Aránylag sok gyereket felmentenek az iskolába járás alól. Ez az egyetlen megoldás? Az iskola igazgatónőj« így válaszol: — A legtöbb esetben igen. A nehezen nevelhető gyerekek magatartása bomlása- tóan hat az osztályra. Nemrég mentettünk fel egy magas. erős fiút, aki agresszív volt a szünetekben, még a tanárnőket is veszélyeztette, Pedig éppen ennek a gyereknek lenne a legnagyobb szüksége az iskolára és a szülői szigorra. Annyit már sikerült elérnünk, hogy nincsenek rendszeres múláséi tóink. Kevesebbszer felmenteni! A tanács titkárnő vélem#» nye így hangzik: — Szabálysértési feljelent tés évek óta nem érkezeti hozzánk. Talán jobban iá van ez így. A szülőknek éa a pedagógusoknak kell szigorúbbnak lenni. Szerintem a felmentést kevesebbsze» kellene alkalmazni. A tanácá szociális segélyt ad a nagy* családosoknak, adott esetben segít a kollégiumi elhelyezésben. De a gyerekekről elsősorban a családban kel! gondoskodni. Persze a taníttatás és • tanulás nem csupán család^ hanem társadalmi ügy, tehát tanácsi ügy is. A legtöbb családban a gyerekek ném szociális ügyek miatt maradnak ki az iskolából. Sá csak későn jönnek rá. hogy nagyobb tudással könr . ben el lehet igazodni az éI§*J ben. Nábrádi Lajos Vásárosnamény állomásán rakják ki a Dunaújvárosból érkező 800 milliméter átmérőjű csöveket, amelyek a Szovjetunióból hazánkba jövő „Testvériség” gázvezetéknél kerülnek beépítésre. — A járásban az iskolaköteles gyerekeknek csak 85 százaléka végzi el a nyolc általánost. öt százalékuk később osztályvizsgát tesz, vagy levelezőn tanul, de tíz százalékuk végképp kimarad az iskolából. Statisztikánk kedvezőtlen, de alig rosszabb az országos átlagnál. Persze ez nem vigasz. Ma már kevés kivétellel 16 éves koráig valamennyi gyerek elvégezhetné a nyolc osztályt, még azok a gyerekek is. akik „kedvezőtlen” körülmények között élbek. — A fiatalok 16 éves korukig iskolakötelesek. Mit lehet tenni, hogy kötelességüknek valamennyien eleget tegyenek? Gsak felszólítással? — Elsősorban tudatformálásra van szükség. A pedagógusokra, a tanácsi dolgozókra vár az a feladat, hogy az elnéző szülőknek és tanulni nem akaró gyerekeknek megmagyarázzák a kimaradás hátrányait. Sokan megbánják felnőtt korukban, hogy nem hallgattak a szép szóra. A helyi tanácsoknak szabálysértés címén — felszólítás után — jogukban áll bírságolni a szülőt. Sajnos. kevés tanács él ezzel a jogáyal. Hogy melyik községben találnak több kimaradt gyereket? Mindegyikben... Biri községbe látogattunk, ahol az iskola igazgató- helyettese kérésünkre elővette az anyakönyvi iratokat és kapásból adott négy címet. Először a József Attila utcára siettünk. Kigyós Jó- zsefékhez. A fiatalembert nem találtuk otthon, édesanyja így fogadott bennünket: — Már kiment a tsz-be dolgozni. Hogy merre találják, azt nem tudom, öt gyerekünk van, kérem, három elvégezte a nyolc osztályt, a kislány most jár a hatodikba, csak a Jóska nem tanul. Igaz. nem is fogtuk tanulásra. De megél így is... A szövetkezet ha lassan is, de gépesít, évről évre új vegyi anyagokkal dolgoznak a tsz-ben a modern mező- gazdaságban pedig tanult, (legalábbis nyolc osztályt végzett) emberekre van szükség. Jóska apja festőmázoló egy nagykállói üzemben. A fiú. úgy látszik, nem akar apja nyomdokaiba lépni, nem akar szakmát tanul,,Rendes fiú, csak..,“ Lakatos Júlia már 17 éves, hat osztályt végzett, őt felmentették az iskolába járás alól. Humánus döntés volt és talán igazságos is, mivel a lány anyja három évvel ezelőtt meghalt. Bár a testvérek, a rokonok és az apja segítségével járhatott volna iskolába. Ez a három év úgy is „kiesett” az életéből. Most keres munkát, azt mondja Nagykállóban talán tudják alkalmazni segédmunkásnak, Vaszil Györgyök udvarán egy nagy piros motorkerékpár. Nem a fiúé, hanem a sógoráé. A fiú már tíz napja Pesten dolgozik, így édesanyjával beszélgettünk a meleg szobában. — Rendes fiú a Gyurka, csak nem szeret tanulni. Makacsul félretette a könyveket. Többször felszólították a tanítók, hogy tanuljon és járjon rendesen iskolába. Nem járt. Aztán, hogy ne rontsa az átlag osztályzatot, felmentették. Most töltötte be a tizenhat évét. Tavaly még behívták osztályvizsgákra, így sikerült letennie a hatodik osztályt. Pesten az építőknél helyezkedett el, most azt írta, hogy szeretné elvégezni a 7—8. osztályt, mert azt mondták néki. hogy akkor szakmát is tanulhat A fiatalember már megbánta, hogy félretette a könyveket. Rájött, hogy a fővárosban még jobban hiányoznak az ismeretek... Pótolni akarja mulasztását, de erre fel kell áldoznia szabad idejét és néhány éjszakáját is. Nyurga fiatalember zseb- redugott kézzel áll a Mező utca egyik kapujában. Béni Sándor ő, sikerült otthon találnunk. Ráérősen invitál bennünket a szépen berendezett, tágas lakásba, szülei is itthon vannak. Apja állat- gondozó a tsz-ben sokat keres. Ketten vannak testvérek, ő tizenhat éves, húga tizenöt. (Húgát is felmentették az iskolába járás alól, nagyjából ezzel az indokkal: „Nem szeret tanulni.”) A házigazdától ezeket halljuk: Szép fizetéssel... — A fiú nagyon szereti az állatokat. Kijárt hozzám, MUNKASARC Aki maradt S a közbeeső pártszervek akkor irányítanak helyesen, ha ebből indulnák ki. Ezt igazé Iták beszélgető partnereink is. így például az Alkaloidában nyilván jobban latbaesik a párt üzem- ég munkaszervezéséről, a szocialista mun- kaversenyrő] szóló határozatának adaptálása a gyári viszonyokra, mint Kemecsén, vagy a kórházi pártszervnél. Ha teljes „frontáttörés” nem is következett még be ebbe, az Alkaloidában, az eredmények igazolják: az üzemi pártbizottság egyetértésben a gazdasági vezetéssel és a társadalmi szervezetekkel tevékenyen dolgozik a sikerért. És nem eredménytelenül. Elkerültek a ..holtpontról”, s a «mzöálkodási mínusz után plusz eredmények vannak. Felesleges arról sokat beszélni. milyen volt a módszer, miiven utat iárt be az intézkedési terv míg elkészült. H osszú, fekete fiú. Amikor a csalód beköltözött ófehértóról Nyíregyházára, már tizenhét éves volt. Állás után kellett néznie. Itt lett segédmunkás, itt tanították meg a hegesztésre, de azóta kitanulta a mesterség többi fortélyát is. Kitűnő lakatosnak tartják, igen jó szerelő. Ács Gusztit már többször hívták máshová, Pestre is. Nem ment. Pedig volt úgy, hogy egyszerre ötszáz forinttal többet kereshetett volna az új helyen. Szövetkezeti lakása van. bármikor elcserélhetné. feleség, gyerek is vele mehetett volna. Miért maradt?” Egyrészt nem akarja itthagyni azt a tizenöt évet, ami alatt itt emberi kapcsolatokat szerzett. És itt mérgelődni £ lebet. Hol talál biztosan még egy gyárat, ahol ha kifejti a véleményét, odafigyelnek? Fejtegeti az üzemi demokrácia lényegét. Sokfelé úgy fogalmazzák meg. hogy kérdezni kell a munkást? Szerinte beszél az magától is, csak oda kell figyelni. És itt odafigyelnek. Például? Bevisz a művezetői szobába rátámaszkodik egy hűtőszekrényre. Például ez. Kértük, hogy a magunkkal hozott étel ne romoljon el. Megkaptuk. Most készül az új öltözőnk, Eddig vaitfas «olt. most szekrényes lesz. A vízvezetékünk föld felett hozta a vizet, ezért nyáron nagyon megmelegedett. Most a kérésünkre leteszik a föld alá. Tele vagyunk fiatalokkal. Ezért a szombat délutáni műszak mindig problémákat okozott. Megszüntettük. Az a műszak, amelyik délutános, szabad szombatos. így éppen kijön a 44 heti munkaóra. A hegesztés sok kóros gázzal jár. Elszívóberendezés kellene. De a gyárnak nincs rá pénze. Nem baj, anyagot kapunk hozzá és megcsináljuk társadalmi munkában, nemsokára m woegjen. Amikor megkérdezem, van e hobbyja, tréfásan rávág: „Nincs annyi papír, hogy azt mind feljegyezzem.” Csak néhányat mutatóba: először is a foci. Ifjúkora óta ^Nyíregyházi Spartacus szurkolója. csak ezért totózik. Aztán: nagyon aktív sakkozó. Ez nem tréfa, éppen most járta' ki, hogy végre legyen a vállalati sportkörnek egy sakkszakosztálya is. Furcsa dolog, de bár van televíziója, feleségével együtt jobban szeret moziba járni. Persze, a gyerek is megy. Végül a strand, az uszoda, a víz. a lubickolás, minden mennyiségben. Nézegetjük a műhelyben azt a másfél ember magasságú szárító szekrényt, amin most dolgozik. Éppen a szigetel őajtó következik illetve előbb a kilincs. Körülöttünk villognak, sisteregnek a hegesztők. Néhanyan oda 4s jönnek, A barátságos pffla»; tásokból, elejtett megjegyzés sakből kiérződik, hogy itt ma is történt valami. Mi volt ez7 Megmondja: — Mint szakszervezeti b&> zalmi, nem írtam alá a művezető által készített béremelési tervezetet. — Miért? — Mert nem értek ven* egyet. A brigádvezetők fize- tése már úgyis nagyon felette van a többieknek, viszont nagyon sok jó munkásunta fizetése elmaradt. Szerintem ezt az arányt nem fokozni kell, hanem enyhíteni rajta. Az emberek bólogatnak. Még az érdekelt bri g.idvezető is. — És most mi lesz? — Mi lenne? Vita. Ne.m baj, megszoktuk, így szép aa élet. Senki sem haragszik meg, amiért vitatkozunk. Gesztelyi Nagy ZoUA*