Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-08 / 56. szám

e Í9T4. március I. W* ^-WÄWARÖIgSJfÖ • r*M FONTOS POSZT JV)o/c osztály nélkül .Megél így Is, 9 KÖZBEESŐ PÁRTSZ,ÉR­VEK. Ez a hivatalos megne­vezésük. A munkások, a köz­ség lakói, a tsz-tagok úgy is­merik, hogy üzemi pártbi­zottság, vagy csúcsvezetőség. Fontos segítő-irányító-ellen- örző szerepet töltenek be a párt- és társadalmi életben, a gazdasági tevékenység segíté­sében. ök a „közvetítőik”. Amíg „fent” a nagy, általá­nos politikát határozzák meg, azt. hogy mit, kell tenni, a közbeeső pártszerveknek már arról kell dönteniük, hogy hol, s hogyan. Lényegében adaptálják a politikát, a he­lyi viszonyokra, valójában helyi politikát csinálnak, ezt alakítják ki. E közbeeső pártszervek: üzemi, községi pártbizottsá­gi, csúcsvezetőeégi titkárok, vezetők, részére tartottak tan­folyamot. Néhányukkal a közbeeső pártszervek tevé­kenységéről beszélgettünk. El­mondták, hogy e háromnapos — lényegében eszmecsere — abból a szempontból is hasz­nos volt, hogy kölcsönösen megismerték egymást, jó al­kalom volt tapasztalatszerzés­re, cserére, irányítás, munka­stílus stb, ellenőrzésére, in- formálódásra. Szabó Mihály a Tiszavasvári Alkaloida Ve­gyészeti Gyár pártbizottságá­nak titkára elmondta, hogy a közbeeső pártszervek (párt- bizottság, csúcsvezetőség) lé­nyegében ugyanazt a felada­tot látják el, mint egy városi, illetve járási pártbizottságok. „Igaz, hogy ott osztályok vannak, nagyobb területre terjed ki a pártirányítás-el- lenőrzés. A közbeeső párt­szerveknél csak egy függetle­nített pártmunkás van, a munkát a különböző bizottsá­gok, aktívák segítik, végzik.” Pontos szerepe van a közbe­eső pártszerveknek abban, hogyan valósulnak meg a gyakorlatban a felsőbb párt­szervek határozatai. Ezeket megfelelő módon feldolgoz­va, megfelelő úton-módon el -kell juttatniok az emberek­hez: párttagokhoz, párton kí­vüliekhez. Mezősi László a kemecsei pártbizottság tit­kára ezt azzal egészítette ki: ,.Ezeknek és a saját határo­zatoknak a szellemében szük­séges a helyi feladatokat meghatározni, az adott kö­rülményeket figyelembe ven­ni, lebontani, s konkretizálni.” Bába Imréné a megyei kór­ház csúcsvezetőségének tag­ja elmondta, sokrétű munkát kell végeznie a csúcsvezető­ségnek. Különösen nálunk, ahol van egy betegellátó, egy műszaki, egy mentőállomási és egy vegye?, pártszervezet. ,-Ezek más és má6 feladato­kat látnak el, differenciálni szükséges irányításukban, se­gítésükben. Legtöbb támoga­tást igényli nálunk például a betegellátás területén dolgo­zó pártszervezet”. ELJUTOTTUNK ODÁIG, hogy bizonyítsuk: valóban sok azonos vonás van a váro­si, illetve járási pártbizottsá­gok é? a közbeeső pártszer­vek munkájában. Az Alkaloi­dában 10 alapszervezet van, több mint 300 párttaggal, Ke­mecsén 6 pártszervezet tar­tozik a pártbizottsághoz, g a párttagság létszáma 224. míg a megyei kórház csúcsvezető­ségéhez 4 alapszervezet tar­tozik 102 párttaggal. Sok azo­nos teendő mellett azonban lényegesek a különbözőségek is. Tény. hogy beszéltek róla taggyűlésen, vitatta termelé­si tanácskozás, kúlön-külön intézkedési tervet készített a gyár 10 üzeme, kidolgozták segítését, ellenőrzését. Ered­mény: 1972-ben a gyár nye­reséggel zárt, tavaly szintén. A vereenyvállalásokát a szo­cialista és munkabrigádok teljesítették. FONTOS PARTIRANYI- TÁSI-SEGITÉSI elv a közbe­eső pártsaervek munkájában a differenciálás. Elsősorban azokat a pártszervezeteket kell segíteni, ahol arra a leg­nagyobb szükség van. Bába Imréné: „Nekünk a legtöbb gondunk a betegellátó párt- szervezet irányításával van. Érthető is. A párttitkár or­vos, a vezetőségi tagok kö­zött is van orvos, s mindenki tudja, milyen nagy a lekötött­ségük. Előfordul, hogy emiatt még taggyűlést sem tudnak tartani. Mi azt mondjuk, ak­kor végeznek igazán jó párt­munkát, ha a hivatali felada­tuknak, hivatásuknak mara­déktalanul eleget tesznek”. Ügy fogalmazott Mezősi László, hogy ők két „tűz” kö­zött vannak. Sok az igény fe­lülről is, alulról is. Fontos, hogy rangsorolják a munkát, kiválasszák a legfontosabb teendőket. Ebben a kiválasz­tásban is igénylik a városi, járási pártbizottságok segít­ségét. így valósulhat meg jó helyi, üzemi politika. Ezt ecsetelte a kemecsei pb. tit­kára: „Itt volt a nőpolitikái határozat. Felmérések, vizs­gálatok során megtudtuk, hogy Kemecsén 200 női mun­kaerő felesleg van. Pártbi- zottsági ülésen tárgyaltuk meg a teendőket. Részletes tervet dolgoztunk ki. Ennek eredményeként a Nyírség Ruházati Szövetkezet üzemet nyitott. Itt jelenleg 40 nő dolgozik, s ez év közepétől már 120—130 nőt foglalkoz­tatnak”. Eredmény azonban csak úgy várható, ha a közbeeső pártszervek vezetői intenzi­ven foglalkoznak egy-egy ha­tározattal, segítik, végigkísé­rik útján. Kemecsén így épül­hetett lényegében társadalmi összefogásból ifjúsági ház. Ez 560 ezer forintot ér. Ennél többet, nagyobb az értéke. Fellendült az ifjúsági élet, a község üzemeiben 46 szo­cialista brigád működik, eb­ből 18 ifjúsági. Mezősi bizo­nyította, hogy egy-egy meg­oldott „ellentmondás” újakat szülhet, s egyik gond megol­dása újat hoz felszínre. „Ezek­re oda kell figyelni. Most például 64 személyes óvo­dánk van. Kevés, 130 gye­reket kellene elhelyezni már most. S mi lesz, ha még to­vább fejlődik az üzem?” IRÁNYÍTANI, VEZETNI a pártszervezetek segítsége, az emberek, az üzemek gazda­sági vezetőinek az egyetérté­se és támogatása nélkül ered­ményesen nem lehet. Erre alapozva oldják meg Keme­csén, hogy átalakítással ha­marosan 150 személyesre bő­vítik az óvodát. „Ezt csak úgy érhettük el, hogy a köz­ségben társadalmi összefo­gást hirdettünk a cél érde­kében. Községfejlesztésből 300 ezer forintal támogatják az ügyet, tsz 150 ezret, az állami gazdaság 200 ezeret, a GEV üzem 120 ezret ad. Még a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat is „beszáll” 60 ezer­rel, mivel községünkből sok dolgozója van. Az ÁFÉSZ 50 ezer forinttal járult az ügy sikeréhez.” Bába Imréné elmondta, egyik alkalommal a család- tervezés gondjaival foglalko­zott a csúcsvezetőség. Helyes, ha a pártbizottság, a csúcsve­zetőség ig ad pártmegbiza- tást. .Ezt tették ők is. Egyik orvos párttag a családterve­zési tanácsadást így látja eL „Nem volt olyan helyiség ahol összejöhettek volna ki­kapcsolódni, szórakozni. Bizto­sítottunk részükre egy helyisé­get. Ebből ők pinceklubot alakítottak ki. Ma itt oktatás van, vitaköri foglalkozásokat tartanak, érdekes előadások hangzanak el. Ég egy moz­galom kezd kibontakozni. Nyugdíjas dolgozóink segíté­se. Húsz éve dolgozom itt, most lesz az első találkozó a nyugdíjasok részére”.- : i EGY HÁROMNAPOS TO­VÁBBKÉPZŐ tanfolyam ta­nulságait summázni majd az élet fogja. Hol, mit, s meny­nyit valósítanak meg a ta­pasztalatokból, a hallottak­ból. Farkas Kálmán Szomorú statisztikát hal­lunk Orosz Gézánétól, a nagykállói járási hivatal mű­velődési osztályának veze­tőjétől: ni. Később majd lehet, hogy akar és akkor éri a meglepetés: nyolc osztály nélkül nem lehet még me­zőgazdasági szakmunkás sem. reggelit, vagy ebédet hozott nekem, közben megszerette az állatokat. De hanyagolta az iskolát. Erős fiú, kétezren felül keres a tsz építőbri­gádjában. Én elégedett va­gyok vele. — Ma miért nem ment dolgozni? — kérdezzük a fia­talembert. — Ma éppen szabadságon vagyok. _ ?! v ■■ , i Az ágyon hever a (Szabadi Föld című újság, látogatá­sunk előtt a házigazda olvas­ta. — Szokott-e újságot olvas­ni — faggatjuk a fiatalem­bert. Hallgat, majd így vála­szol . — Ritkán. A tévében is in­kább csak a meccset szoktam nézni. Tanulni már nem aka­rok. Elégedett vagyok a szép fizetéssel. Aránylag sok gyereket fel­mentenek az iskolába járás alól. Ez az egyetlen megol­dás? Az iskola igazgatónőj« így válaszol: — A legtöbb esetben igen. A nehezen nevelhető gyere­kek magatartása bomlása- tóan hat az osztályra. Nem­rég mentettünk fel egy ma­gas. erős fiút, aki agresszív volt a szünetekben, még a tanárnőket is veszélyeztette, Pedig éppen ennek a gye­reknek lenne a legnagyobb szüksége az iskolára és a szü­lői szigorra. Annyit már si­került elérnünk, hogy nin­csenek rendszeres múláséi tóink. Kevesebbszer felmenteni! A tanács titkárnő vélem#» nye így hangzik: — Szabálysértési feljelent tés évek óta nem érkezeti hozzánk. Talán jobban iá van ez így. A szülőknek éa a pedagógusoknak kell szi­gorúbbnak lenni. Szerintem a felmentést kevesebbsze» kellene alkalmazni. A tanácá szociális segélyt ad a nagy* családosoknak, adott esetben segít a kollégiumi elhelyezés­ben. De a gyerekekről első­sorban a családban kel! gondoskodni. Persze a taníttatás és • tanulás nem csupán család^ hanem társadalmi ügy, tehát tanácsi ügy is. A legtöbb családban a gyerekek ném szociális ügyek miatt ma­radnak ki az iskolából. Sá csak későn jönnek rá. hogy nagyobb tudással könr . ben el lehet igazodni az éI§*J ben. Nábrádi Lajos Vásárosnamény állomásán rakják ki a Dunaújvárosból ér­kező 800 milliméter átmérőjű csöveket, amelyek a Szovjet­unióból hazánkba jövő „Testvériség” gázvezetéknél kerül­nek beépítésre. — A járásban az iskolakö­teles gyerekeknek csak 85 százaléka végzi el a nyolc általánost. öt százalékuk később osztályvizsgát tesz, vagy levelezőn tanul, de tíz százalékuk végképp kima­rad az iskolából. Statiszti­kánk kedvezőtlen, de alig rosszabb az országos átlag­nál. Persze ez nem vigasz. Ma már kevés kivétellel 16 éves koráig valamennyi gyerek elvégezhetné a nyolc osztályt, még azok a gyere­kek is. akik „kedvezőtlen” körülmények között élbek. — A fiatalok 16 éves ko­rukig iskolakötelesek. Mit lehet tenni, hogy kötelessé­güknek valamennyien eleget tegyenek? Gsak felszólítással? — Elsősorban tudatformá­lásra van szükség. A pedagó­gusokra, a tanácsi dolgozók­ra vár az a feladat, hogy az elnéző szülőknek és tanulni nem akaró gyerekeknek megmagyarázzák a kimara­dás hátrányait. Sokan meg­bánják felnőtt korukban, hogy nem hallgattak a szép szóra. A helyi tanácsoknak szabálysértés címén — fel­szólítás után — jogukban áll bírságolni a szülőt. Saj­nos. kevés tanács él ezzel a jogáyal. Hogy melyik köz­ségben találnak több kima­radt gyereket? Mindegyik­ben... Biri községbe látogat­tunk, ahol az iskola igazgató- helyettese kérésünkre elő­vette az anyakönyvi irato­kat és kapásból adott négy címet. Először a József Attila utcára siettünk. Kigyós Jó- zsefékhez. A fiatalembert nem találtuk otthon, édes­anyja így fogadott bennün­ket: — Már kiment a tsz-be dolgozni. Hogy merre talál­ják, azt nem tudom, öt gye­rekünk van, kérem, három elvégezte a nyolc osztályt, a kislány most jár a hatodik­ba, csak a Jóska nem tanul. Igaz. nem is fogtuk tanulás­ra. De megél így is... A szövetkezet ha lassan is, de gépesít, évről évre új vegyi anyagokkal dolgoznak a tsz-ben a modern mező- gazdaságban pedig tanult, (legalábbis nyolc osztályt végzett) emberekre van szükség. Jóska apja festő­mázoló egy nagykállói üzem­ben. A fiú. úgy látszik, nem akar apja nyomdokaiba lép­ni, nem akar szakmát tanul­,,Rendes fiú, csak..,“ Lakatos Júlia már 17 éves, hat osztályt végzett, őt felmentették az iskolába já­rás alól. Humánus döntés volt és talán igazságos is, mivel a lány anyja három évvel ezelőtt meghalt. Bár a testvérek, a rokonok és az apja segítségével járhatott volna iskolába. Ez a három év úgy is „kiesett” az életé­ből. Most keres munkát, azt mondja Nagykállóban talán tudják alkalmazni segéd­munkásnak, Vaszil Györgyök udvarán egy nagy piros motorkerék­pár. Nem a fiúé, hanem a sógoráé. A fiú már tíz napja Pesten dolgozik, így édes­anyjával beszélgettünk a meleg szobában. — Rendes fiú a Gyurka, csak nem szeret tanulni. Ma­kacsul félretette a könyve­ket. Többször felszólították a tanítók, hogy tanuljon és járjon rendesen iskolába. Nem járt. Aztán, hogy ne rontsa az átlag osztályzatot, felmentették. Most töltötte be a tizenhat évét. Tavaly még behívták osztályvizsgák­ra, így sikerült letennie a hatodik osztályt. Pesten az építőknél helyezkedett el, most azt írta, hogy szeretné elvégezni a 7—8. osztályt, mert azt mondták néki. hogy akkor szakmát is tanulhat A fiatalember már meg­bánta, hogy félretette a köny­veket. Rájött, hogy a fővá­rosban még jobban hiányoz­nak az ismeretek... Pótolni akarja mulasztását, de erre fel kell áldoznia szabad ide­jét és néhány éjszakáját is. Nyurga fiatalember zseb- redugott kézzel áll a Mező utca egyik kapujában. Béni Sándor ő, sikerült otthon ta­lálnunk. Ráérősen invitál bennünket a szépen beren­dezett, tágas lakásba, szülei is itthon vannak. Apja állat- gondozó a tsz-ben sokat ke­res. Ketten vannak testvé­rek, ő tizenhat éves, húga ti­zenöt. (Húgát is felmentet­ték az iskolába járás alól, nagyjából ezzel az indokkal: „Nem szeret tanulni.”) A há­zigazdától ezeket halljuk: Szép fizetéssel... — A fiú nagyon szereti az állatokat. Kijárt hozzám, MUNKASARC Aki maradt S a közbeeső pártszervek akkor irányítanak helyesen, ha ebből indulnák ki. Ezt iga­zé Iták beszélgető partnereink is. így például az Alkaloidá­ban nyilván jobban latbaesik a párt üzem- ég munkaszer­vezéséről, a szocialista mun- kaversenyrő] szóló határoza­tának adaptálása a gyári vi­szonyokra, mint Kemecsén, vagy a kórházi pártszervnél. Ha teljes „frontáttörés” nem is következett még be ebbe, az Alkaloidában, az eredmé­nyek igazolják: az üzemi pártbizottság egyetértésben a gazdasági vezetéssel és a tár­sadalmi szervezetekkel tevé­kenyen dolgozik a sikerért. És nem eredménytelenül. Elkerültek a ..holtpontról”, s a «mzöálkodási mínusz után plusz eredmények vannak. Felesleges arról sokat beszél­ni. milyen volt a módszer, miiven utat iárt be az intéz­kedési terv míg elkészült. H osszú, fekete fiú. Ami­kor a csalód beköltözött ófehértóról Nyíregyházára, már tizenhét éves volt. Ál­lás után kellett néznie. Itt lett segédmunkás, itt tanítot­ták meg a hegesztésre, de azóta kitanulta a mesterség többi fortélyát is. Kitűnő la­katosnak tartják, igen jó sze­relő. Ács Gusztit már többször hívták máshová, Pestre is. Nem ment. Pedig volt úgy, hogy egyszerre ötszáz forint­tal többet kereshetett volna az új helyen. Szövetkezeti lakása van. bármikor elcse­rélhetné. feleség, gyerek is vele mehetett volna. Miért maradt?” Egyrészt nem akarja itthagyni azt a tizenöt évet, ami alatt itt em­beri kapcsolatokat szerzett. És itt mérgelődni £ lebet. Hol talál biztosan még egy gyárat, ahol ha kifejti a vé­leményét, odafigyelnek? Fej­tegeti az üzemi demokrácia lényegét. Sokfelé úgy fogal­mazzák meg. hogy kérdezni kell a munkást? Szerinte be­szél az magától is, csak oda kell figyelni. És itt odafi­gyelnek. Például? Bevisz a műveze­tői szobába rátámaszkodik egy hűtőszekrényre. Például ez. Kértük, hogy a magunkkal hozott étel ne romoljon el. Megkap­tuk. Most készül az új öltö­zőnk, Eddig vaitfas «olt. most szekrényes lesz. A víz­vezetékünk föld felett hozta a vizet, ezért nyáron nagyon megmelegedett. Most a kéré­sünkre leteszik a föld alá. Tele vagyunk fiatalokkal. Ezért a szombat délutáni műszak mindig problémákat okozott. Megszüntettük. Az a műszak, amelyik délutános, szabad szombatos. így éppen kijön a 44 heti munkaóra. A hegesztés sok kóros gázzal jár. Elszívóberendezés kelle­ne. De a gyárnak nincs rá pénze. Nem baj, anyagot ka­punk hozzá és megcsináljuk társadalmi munkában, nem­sokára m woegjen. Amikor megkérdezem, van e hobbyja, tréfásan rávág: „Nincs annyi papír, hogy azt mind feljegyezzem.” Csak néhányat mutatóba: először is a foci. Ifjúkora óta ^Nyír­egyházi Spartacus szurkoló­ja. csak ezért totózik. Aztán: nagyon aktív sakkozó. Ez nem tréfa, éppen most járta' ki, hogy végre legyen a vál­lalati sportkörnek egy sakk­szakosztálya is. Furcsa dolog, de bár van televíziója, fele­ségével együtt jobban szeret moziba járni. Persze, a gye­rek is megy. Végül a strand, az uszoda, a víz. a lubickolás, minden mennyiségben. Nézegetjük a műhelyben azt a másfél ember magas­ságú szárító szekrényt, amin most dolgozik. Éppen a szi­getel őajtó következik illetve előbb a kilincs. Körülöttünk villognak, sisteregnek a he­gesztők. Néhanyan oda 4s jönnek, A barátságos pffla»; tásokból, elejtett megjegyzés sakből kiérződik, hogy itt ma is történt valami. Mi volt ez7 Megmondja: — Mint szakszervezeti b&> zalmi, nem írtam alá a mű­vezető által készített bére­melési tervezetet. — Miért? — Mert nem értek ven* egyet. A brigádvezetők fize- tése már úgyis nagyon felet­te van a többieknek, viszont nagyon sok jó munkásunta fizetése elmaradt. Szerintem ezt az arányt nem fokozni kell, hanem enyhíteni rajta. Az emberek bólogatnak. Még az érdekelt bri g.idveze­tő is. — És most mi lesz? — Mi lenne? Vita. Ne.m baj, megszoktuk, így szép aa élet. Senki sem haragszik meg, amiért vitatkozunk. Gesztelyi Nagy ZoUA*

Next

/
Thumbnails
Contents