Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-07 / 55. szám
WH. márefuo T. ket et-magyarorszä® Anyanyelvi nevelés a családban Az MSZMP Központi Bizottsága határozatban foglalt állást az anyanyelvi nevelés fontossága mellett. Ennek eredményeként az oktatásügy irányítói 'a Művelődésügyi Minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet, az MTA) és a gyakorló pedagógusok egyre behatóbban vizsgálják az anyanyelvi nevelés korszerűsítésének lehetőségeit, eredményesebbé tételének módját. Már eddig is számos konferencia, nemzetközi kongresszus és egyéb rendezvény tűzte napirendre e témát. 1973. augusztus 22— 25 között ken11 + megrendezésre a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán a Szo- ciolingvisztika é« anyanyelvi oktatás című konferencia. A világ minden tájáról érkeztek tudósok erre a rendezvényre, s megvizsgálták, hogy a szociális körülmények milyen hatással vannak a gondolatközlés fejlődésére, az egyéni szókincs gyarapodására. és ebből milyen feladatok hárulnak az iskolai anyanyelvi nevelésre. Az NDK. ból érkezett vendég elmondta. hogy náluk minden gyermek az óvodából kerül az iskolába. ezért kifejezőkészségüket egységesnek, szókincsüket megfelelőnek lehet tekinteni. Természetesen egy ilyen összetételű közösséggel könnyebben sajátíttathatja el a nevelő az ismereteket. Sajnos. mi ezt nem mondhatjuk el. Hazánkban még sok gyermek kerül a családi otthonból az iskola padjaiba, természetesen má6-más készségekkel é« képességekkel. Ezért célszerű most. a Magyar Nyelv Hetében e témával foglalkoznunk. Szerencsére ma már egyre kevesebb azoknak a szülőknek a száma, akik gyermeküket ne biztatnák a tanulásra. Ezért remélhetjük annak megértését is, hogy a „tanulást” nem az iskolában, hanem a családban kell elkezdeni, s lehetőleg minél korábban. Ha azt 76 «ikerül tudatosítanunk, hogy a tudomány elsajátításának, a műveltségnek alapja, feltétele az anyanyelvi műveltség, akkor azok az anyák, akik gyermeküket az iskolás korig kénytelenek otthon nevelni, mindent meg fognak tenni azért, hogy gyermekeik ne kerüljenek hátrányos helyzetbe az óvodába járó gyermekek anyanyelvi neveltségéhez viszonyítva. Az ösztönösen elsajátított nyelv ugyanis meghatározója lehet a gyermek későbbi tanulásának. sőt egész életpályájának. Ezért elsősorban azokhoz a szülőkhöz szólunk, akik óvodás korú gyermekeiket otthon nevelik. Gyakran tapasztaltuk, nogy a már beszélő gyermek kérdéseire a családtagok op- olvan rosszul képzett hangokból áfló szavakkal, mondatokkal válaszolnak, amilyeneket a gyermek alkotott. A hangok tiszta kiejtése, a megfelelő helyen és módon való képzése mintaként szolgál a gyermeknek. Még .,kedveskedésből” sem szabad tehát rosszul képzett hangokat kiejtenünk! Sőt, türelemmel kell hangképzési gyakorlatokat végeztetnünk a gyermekkel is. Erre igen jói felhasználhatjuk a mondókákat, gyermekdalokat, kiolvasókat stb. Ezzel elkerülhetjük a selypítést, a pöszeséget. Különösen az r, 1, t. s, sz hangok ejtésére képzésére kell vigyáznunk. Nagyon fontos nevelési tényező, hogy a legkisebb eredményt is dicsérettel iutalmazzuk. Szidással, dorgálással nem lehet elérni a várt eredményt. Ez makaccsá teszi a gyermeket, s nemcsak nem érjük el a célunkat, hanem egy igen rossz tulajdonság kifejlődésére nyújtunk lehetőséget. El kell érnünk, hogy a gyermek már ebben a korban is örüljön a sikereinek, mert a sikerélmény méginkább fokozza akaratát, újabb eredmények elérésére sarkallja. A másik igen fontos tudnivaló: a nyelv é« a gondolkodás összefüggése. A gondolkodás fejlődése ugyanis előbbre viszi a gyermek nyelvi készségének fejlődését, a nyelvi készség fejlődése pedig elősegíti a logiku« gondolkodás fejlődését. A gyermek az ösztönösen elsajátított nyelvi' formákat átülteti. Azok mintájára alkotja meg a gondolatainak kifejezésére szolgáló szavakat, mondatokat. Példaként említem meg. hogy egy hároméves kislány a „szemöldök” szó mintájára a bajuszt „szájöldök”-nek nevezte. A felnőttek számára ez talán nevetséges, pedig ez a gyermek már képes volt arra, hogy_ az elsajátított „nyelvi szabályt” felhasználja a saját gondolatának a kifejezésére, sőt egy fogalom, dolog megnevezésére új szót alkotott. Mindenképpen meg kell állapítanunk, hogy ez a gyermek logikusan gondolkodott. Az anyanyelvi ítélésben már a családban el kell jutnunk erre a fokra. Amikor a gyermek a játékaival játszik, azokkal „beszélget", ugyanazokat a szavakat és mondatokat használja, amelyeket a környezetében élő felnőttektől hallott. Ez tulajdonképpen a hallott szöveg gyakorlás útján való ösztönös bevésése, hogy azokat alkotó tevékenységben — nem tudatosan — később felhasználja. Nem mindegy tehát. hogy hogyan fejezzük ki gondolatainkat a gyermek előtt. Számos nyelvi nevelési feladatról kellene még szólnunk. Most azonban csak e két legfontosabb feladatot említettük meg. Úgy gondoljuk, hogy ezek megvalósításának ma már minden családban megvannak a lehetőségei. Reméljük, lesznek, akik megfogadják tanácsainkat. s akkor a Magyar Nyely Hetének sikeréért mi is tettünk valamit. Nyíregyháza, 1974 március 4. Dr. Orosz Béla főisk. adjunktus Régi mesterségek Azt mondják sokan, vannak öreg szakmák, de nem régiek, mert még ma is szükség van termékeikre, a cirokseprűre, a szekérkerékre, a bevásárló kosarakra és a szőttes kézimunkákra. Csakhogy ma már egyre kevesebb azoknak a fiataloknak a száma, akik tudásu kát ezekre a szakmákra adják. KERÉKGYÁRTÓ: Szabó András, a sényői Búza Kalász Termelőszpvétkezet nyugdíjas kerékgyártó rhesjgre munkájára még tha is szükség van, mért a szövetkezet nem kapott kerékgyártót. KOSÁRFONÓ: Papp József, a fehérgyarmati háziipari szövetkezet kosárfonója 1925-b§p kezdte a fűzfavesszők fonását A kandalló és bevásárlókosarak külföldön is isméi lek. SZÖVÉS FONÁS: Olcavaapátt községben Szabó Adámné és Szűcs Andrásné egy igen régi mesterséget, a szövés—fonást eleveníti feL A padlásról lekerült a porosodó szövőgép, s rajta készül a híres beregi szőttes. Elek Emil képösszeállítása. lsko!arádió Az iskolarádió nem új to«’ Lálmány. Működik közéviskolákban, pótlandó a köröz- vényt cipelő pedellust, sugározva a közérdekű közleményt, szünetben a muzsikát, Található általános iskolákban, szinte pontosan ilyen céllal, azzal a különbséggel, hogy itt az úttörőétet hírei kapnak helyet. Találtam viszont egyet Betegben, amelyik pontosan ilyen, mégis egészen más. A tanárok, a létrehozók rájöttek valamire: ez a rádió as iskolában olyan célt is szolgálhat, amit semmi nem pótol. Röviden a lényeg. A szerkesztést, az írást, a hírek szerzését a gyerekekre bízták. Ezzel késztették őket, hogy megtanuljanak röviden, lényeget (cfftatóaji jogqlmaz- ni. hírekét, tudósításokat beolvasni, szépen, tisztán beszélni. Hogy ez csupán egy jó ötlet? Nos. a pedagógusok szerint sokkal több. A rádió munkájában részt vevők — és sokan vannak — sokkal magabiztosabbak, mint mások. A mikrofon okozta első feszült- ségek idővel oldódnák, a gátlások csökkennek. A lányok és fiúk érdeklődése az iskolán kívül közel kerül a faluéhoz, vagyis bekapcsolódnak már gyermekkorban a közéletbe. A szerkesztés munkája közben jobban ismernek fel helyi és országos összefüggéseket. Vagyis az iskolarádió nap, mint nap megújuló műsorainak készítése közben mindig ledolgoznak egy millimétert abból a hátrányból, amit a várostól, megye- székhelytől váló távolság jelent. Kialakul bennük az egészséges kritika, az igényesség. megismerik a műszaki fygrendezések működést elvét, megtanulják a közlemény kipuhatolásának és informálásának nem könnyű munkáját — természetesen alapfokán. (bürget) Auíobeltő Nyíregyházáról A Taurus Gumiiapri Vállalat nyíregyházi gyára ebben az évben egy újabb termék gyártását kezdte el. A budapesti Abroncsgyárból a múlt év októberében kezdték meg, s az idén január 31- én fejezték be az autóbelső gumik gyártó gépeinek áttelepítését. A gyártó gépek áttelepí té- sének programja a Taurus fejlesztési terveibe illeszkedik. Budapesten ugyanis megkezdték kísérleti jelleggel a radiálabroncs gyártást — ehhez kellett a hely — később pedig, Nyíregyházán építenek fel egy új gyárat az V. ötéves terv időszakában. Nyíregyházán korábbi, gazdaságtalan termelést szüntettek meg, így szabadult fel hely, ahol a tömlőgyártást megindíthatták. A gépek áttelepítése folyamatos volt, november 6-án már elkészült az első jó tömlő a szalagon. Szilveszter „visszakoszSn" Fizet — a íőúr Szilveszter éjszaka volt. A Dominó presszóban szólt a zene, mulattak a vendégek. Egyik asztaltársaság táncolni ment. Az asztalon ottmaradtak a kikért italok, néhány üres üveg és egy üveg fel- bontatlan pezsgő, mert azt haza akarták vinni. Mire visszamentek, a pezsgőnek hűlt helye volt, eltűnt az üres üvegekkel együtt Hová lett — kérdezték a felszolgálótól, aztán minden probléma megoldódott. Kiderült, hogy nem veszett el, csak visszakerült a polcra: Törő János — 6 volt a felszolgáló — tévedésből vitte el. azt hitte már üres üveg. Nem sokkal ezután a vendégek távozni akartak. — Fizetünk főúr — mondták. aztán elővették a pénztárcát és azt a kis cetlit, amire felírták, mit fogasstottak. A felszolgáló számolt, a vendégeknek meg „leesett az álluk”. A végösszeg 952 forint volt. Soknak, nagyon soknak találták az összeget és rögtön reklamáltak. A felszolgáló — hogy a vitát lezárja — 5 üveg sör árát levonta a számlából. Ez 44,80 volt. Már legalábbis a felszolgáló szerint. Ennek a sörnek az ára ugyanis 48,50 lett volna. Ez persze csak a kisebbik baj volt. A nagyobbik a?, hogy — az aláírás, bélyegző, dátum nélküli — számlát is rosszul adta össze: 928,70 helyett hozott össze 952-t és hogy a kavarodás teljes legyen, a rosszul kiszámított öt üveg sör árát is rosszul vonta le a végösszegből, ott persze mar csak 1,boat tévedett. Már minden rendben volt. Ezt persze csak a felszolgáló mondta és nem a vendégek, akik az üzletvezetőt keresték, mert úgy érezték, hogy legalább 200 forinttal becsapták őket. A saját maguk által vezetett cetlin kevesebb ital volt, mint a pincér számláján, magyarul olyan ital árát Is felszámolta nekik, ámít nem kértek és nem is kaptak meg. A vezetőt keresték. Törő János — a felszolgáló édesapjáról van szó — meghallgatta panaszukat, összeadta a számlát, amelyiken csak az összeadásban 23,30 tévedés volt és megállapította, hogy valóban van egy 15 forintos eltérés. A vendégek ismét mondták, hogy nem erről beszélnek, a vezető pedig megígérte, hogy utánanéz. Amint azonban az irodából kijöttek és távozni akartak, utánuk szólt: „Mehetnek az istenhez reklamálni!” A vendégek január másodikén visszamentek, hogy tisztázzák a szilveszteri dolgot. A Dominó ián* vett Másnap tanét elmentek, akkor meg a felszolgáló volt szabadnapos. A vezető viszont ott volt, azt mondta, a felszolgáló helyesen számolt, és különben is honnan tudná, hogy az asztaltársaság mit és mennyit ivott. így fordultak a panaszosok a vendéglátó vállalat központjához és a megyei tanács kereskedelmi felügyelőségéhez. A vizsgálat megtörtént. A felszolgáló megismerte a saját írását, azt is elismerte, hogy rosszul számolt, de arra már nem emlékezett, hogy a számlán levő 193,60. a 112 és a 188,60 milyen italt, vagy ételt takar. Apropó! Etel. Az ellenőrök a szilveszteri vacsora kalkulációját is szerették volna látni. A Dominóban ugyanis szilveszterkor 25 forintos egységáron vacsorát is kaptak a vendégek debreceni páros, főtt tojás, torma, vagy mustár és kenyér volt a menü. Kalkuláció nélkül. Ezt ugyanis az üzletvezető nem mondta, hogy készített ilyet, csak aztán eldobta. (Zárójelben érdemes ide Írni: 5 évig kell megőrizni a kalkulációt.) Előkerült az ellenőrző könyv és kiderült, hogy Törő János nem csak a vállalattól vételezett debrecenit, hanem boltból i« vásárolt, öt kiló debreceni. 16 kiló kenyér, 15 doboz és 1 üvég mustár, 5 torma és 100 tojás — mindezt számla nélkül. Az értékesítéskor nem vette figyelembe a vállalati elszámolóárakat, az üzletre érvényes haszonkulcsot és nem számolta el a vállalatnak a nyersanyag és az elszámoló! ár különbségét és ezzel a vállalatnak is kárt okozott, illetve nelri volt ennyivel több bevétele. A Dominóra — amelyik egyébként gebines rendszerben működik, — korábban is voltak már panaszok. Nem sokkal szilveszter előtt — pontosabban december 6- án — egy próbavásárlást tartottak és két féldecinél a csapa 20. illetve 10 százalék« eltéréssel adta ki a pálinkát. Azt nem is kell mondani, hogy a vendég kárára tévedett ilyen sokat. Ez magában 4 forinttal károsította meg a vevőt és ehhez még 30 fillért a felszolgálólány s hozzátett. Pechére számolócédulát sem adott és az árlapokat is szépen összegyűjtve tárolta, pedig az árlaonals mindig az asztalon a helye. Nagyjából ennyi volt a Dominó vendégkárosító története. Úgy terveztem, mielőtt megírom az egészet, szétnézek legyen valami fogalmam arr^, hogy is néz ki egy ilyen gebines presszó. A végrehajtás csak félig sikerülj a Dominó ajtaja " ugyanis zárva volt. Bent szórakoztak a vendégek, az ajtón egy tábla hirdette az öt forintos belépődíjat.(?) Még annyit: a csapost —• családi körülményeire való tekintettel — 500, a felszolgál ólányt 400; a felszolgáló Törőt 1000, a vezetőt 1500 forintra bírságolták. Balogh Józsii SEPRÜKÉSZITÖK: Mátészalkai Háziipari Szövetkezet seprű űzetnének termékei igen keresettek. Havonta hétezer1 darabot készítenek a kereskedelem megrendelésére. Varga Béláné kéziseprű kötését végzi.
