Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-29 / 74. szám

I. (AM Í974. m’árefus 5l. Kubai-VDK- tárgyalások Befejezte ülését a Varsói Szerződés katonai tanácsa 1974 március 26—28. között a Magyar“ Népköztársaságban Budapesten I. I. Jakubbvszkij, á SzöVjetunió marsalija, az égysíteU fegyveres erők főpa- Fahcsnoka elnökletével meg­tartotta soros ülését a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erői katonai ta­nácsa. A katonai tanács megvitat­ta az egyesített fegyveres erőknél folyó tevékenységgel kapcsolatos kérdéseket és összehangolt ajánlásokat fo­gadott el. ' A katonai tanács munkája elvtársi légkörben, a szoros együttműködés és valamennyi résztvevő közötti kölcsönös megértés szellemében folyt. Havannában befejeződték a Vietnami Demokratikus Köztársaság és Kuba kül­döttségének tárgyalásai. A VDK küldöttségét Pham Van Dong, a Vietnami Dol­gozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagja, a VDK miniszterelnöke vezette, a kubai küldöttség vezetője Ifidéi Castro, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a forradalmi kormány minisz­terelnöke volt. liozős közieméin * Kissinger, az Egyesült Államok külügy­minisztere szovjetuniókéi! tartózkodásáról Korábbi megállapodás ér­telmében március 24—28-án Moszkvában tartózkodott Henry Kissinger, az Egyesült Állatnok külügyminisztere, az amerikai éltiök nemzetbizton­sági főtanácsadója. Kissinger megbeszéléseket folytatott Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával és Ahdrej Grotniköval, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagjával, a Szovjetunió külügymirlíszterével. A megbeszéléseken részt vettek még: szovjet részről A. Dobrinyiü, a Szovjetunió Washingtoni nagykövete, A. Alekszandrov, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója, G. Kornyijennok és M. Szityen- ko, a szovjet külügyminiszté­rium kollégiumi tagjai; ame­rikai részről — W. Stoessel, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete, H. Sonnenfeldt, A. Hartman. A. Atherton, C. MáW és W. Haylártd, az ame­rikai külügyminisztérium fe­lelős munkatársai, valamint J- Lódat, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsa ap­parátusának munkatársa. A felek Nixon elnök szov­jetunióbeli látogatásának elő­készítésével kapcsolatban vé­leményt cseréltek a kölcsö­nös érdeklődésre számottartó kérdések széles körében. Megelégedéssel szögezték lé, hogy a feszültség enyhíté­sét és a két ország közötti kapcsolatok gyökeres megja­vítását célzó irányvonaluk az eredményes megvalósulás út­ján halad, és jó eredmények­kel jár. A felek leszögezték; rendkívül fontosak azok az alapvető megállapodások, amelyek a két előző szovjet —amerikai kapcsolatok alap­jairól szóló nyilatkozat, a nukleáris háború megakadá­lyozását célzó egyezmény, és a hadászati fegyverek korláto­zására irányuló egyezmények. A felek elhatározták, hogy a vállalt kötelezettségek szi­gorú betartása alapján tovább követik az elhatározott irány­vonalat azzal a célllal, hogy a szovjet—amerikai kapcsola­tok javításának visszafordít­hatatlan jelleget adjanak. A megbeszélések során nagy figyelmet szenteltek a hadá­szati fegyverek további kor­látozása problémájának. Egyetértettek abban, hogy e probléma bonyolultsága elle­nére van lehetőség kölcsönö­sen elfogadható megoldások kidolgozására. Á felek ener­gikusan folytatni kívánják az ilyen megoldások felkutatásá­ra irányuló erőfeszítéseket. Megvizsgáltak néhány más, a fegyverkezés korlátozására és a leszerelésre vonatkozó kér­dést is. . Megállapították, hogy a kétoldalú kapcsolatok kedve­zően fejlődnek számos ölyart irányban, amelyet a Szovjet­unió és az Egyesült Államok által aláírt megállapodások rögzítettek. A felek tovább szándékoznak fejleszteni a kölcsönösen előnyös kapcsola­tokat és az üzleti együttmű­ködést különböző területeken, közöttük — Hosszú távú ala­pon — kereskedelemi és gaz­dasági. Valamint tudományos és műszaki területeken. A nemzetközi problémák megvitatásakor külöfiös fi­gyelmet szentellek a közel- keleti békés rendezéssel ösz- szefüggő ügyek állásának. Megegyeztek, hogy a közel- keleti genfi békekonferencián betöltött különleges szerepük­nél fogva erőfeszítéseket tesz­nek annak érdekében, hogy előmozdítsák a közel-keleti rendezés kulcskérdéseinek megoldását. Megvitatták az európai biz- tdhságra és együttműködésre, mindenekelőtt az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet egész munkameneté­re, válámihi a közép-eUrőpai haderőcsökkentési tárgyalá­sok állására vonatkozó kérdé­seket is. A véleménycsere építő és tárgyszerű szellemben folyt. A felek meggyőződésé, hogy a véleménycseré fontos szakasz volt a közelgő szovjet—ame­rikai csúcstalálkozó siketének és a szovjet—amerikai kap­csolatok egész fejlesztésének biztosításában. ★ Csütörtökön Moszkvából Löifdöhba utazott Henry Kis­singer amerikai külügymi­niszter. A vnukovói repülőté­ren Kissingert Gromiko szov­jet külügyminiszter és más szovjet hivatalos személyisé­gek búcsúztatták. A búcsúz­tatásnál jelén voll Waltet Stoessel, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete is. Az amerikai diplomácia Ve­zetője Londonba érkezve elő­ször James dallagHáhtiai folytatott megbeszélést a kül­ügyminisztériumban. Bál a két külügyminiszter ebédje szakította meg, délután Kis­singer és az Űj munkáspárti kormány külügyminisztere újabb tanácskozást folytatott, majd Kissinger felkereste Ha­rold Wilson miniszterelnököt. • • Illést tartott a Minisztertanács A Kormány Tájékozta ási Hivatala közli: a Miniszterta­nács Csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette Lázár György, a Miniszterta­nács elnökhelyettese jelenté­sét az MSZMP Központi Bi­zottsága 1972. novemberi ülé­sének határozataiból adódó állami feladatok végrehajtá­sáról. Az utóbbi fél évben egyebek között sor került a népesedési helyzet javítása érdekében szükséges intézke­désekre, a férfi és nődolgozók közötti egyenlő munkáért egyenlő bér elvének fokozott érvényesítésére, a távlati jog­alkotási terv előterjesztésére, a szakmai bérarányok és szakmai bérek országos táb­lázatának elkészítésére, a a munkaidőcsökkentés továb­bi területekre való kiterjesz­tésére. Tervszerűen folyik a kijelölt nagyvállalatok terme­lési szerkezetének korszerűsí­tése érdekében szükséges in­tézkedések kidolgozása, illet­ve végrehajtása. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vet­te a külkereskedelmi minisz­ter jelentését hazánk és a többi szocialista ország közöt­ti áruesereforgalmi megálla­podásokról és az ezek végre- haitására tett intézkedések­ről. A kormány megtárgvalta az igazságügy- és a belügymi­niszter, valamint a tanácsi hi­vatal elnökének a szabálysér­tési törvény végrehajtásáról Szóló jelentését, különös te­kintettel ■ a gazdasági és va­gyoni jellegű szabálysértések­re. Egyúttal meghallgatta a legfőbb ügyész tájékoztatóját a törvény végrehajtásával kapcsöiatos ügyészi tapaszta­latokról is. A jelentés ttiégál- lapította, hogy a szabálysér­tési törvény elérte céljá; az eljárás gyorsabb és egysze­rűbb lett. bevált az elíárás demokratizmusát szolgáló községi szabálysértési bizott­ságok működése. A legfőbb ügyész tájékoztatója kiemelte, hogy az eljárások- általában megfelelnek a törvénvésség követelményeinek. Az ügyész­ségek rendszeresen figyelem­mel kísérik a. szabálysértési eljárások . törvényességének alakulását. A korrriánv a je­lentést és a tájékoztatót tudo­másul vette. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság. valamint az Országos Anyag- és Árhivatal elnökei jelentést terjesztettek a kormánv elé az árhatóságok árellenőrző teVékénySégéhék és az árelleriőrzé^ék haté­konyságának vizsgálatáról. A jelentés megél!apítja. hoav az árellenörzések száma az utób­bi időben nőtt, szakscefűSé- gük javult. Az ellenőrzésék hatékonysága azonban Sok­szor még nem kielégítő, a la­kosság érdekeinek védelmé é* az árellenőrzés eredmé­nyességének növelése érdeké* ben — a meglévő jogszabá­lyok alapján — jobb szervező munkára, a személyi és szak­mai feltételek biztosítására és következetesebb felelősségre vonásra van szükség. A kor­mány a jelentést jóváhagyó­lag tudomásul vette, s az űr­hatóságok. ellenőrzési tevé­kenységének javítására hatsU rozatot hozott.. Az Országos Bányaműszáki Főfelügyelőség elnöke jelen­tést tett a kormánynak a .bá­nyászat biztonsági helyzet­ről. valamint a Bátíyáható-ág tavalyi tevékenységéről. A je­lentés megállapítja, hosv a műszaki fejlesztés, valamint a biztonságos munkavégzés sze­mélyi feltételeinek" kedvező alakulása eredményeként a bánvá-zat biztonsági és • Kát* eseti helyzete javult. A bá­nyászatban a létszám állandó­sult. s ez kedvezően hatott a technológiai fegyelemre, á dolgozók szakmai ismeretei­nek bővítésére. A Miniszterta­nács a jelentést jóváha'J"ó- lag tudomásul vette, és íM- hiVtä a rnlrt'Sz*ér'uniók '/ál­talatok vezetőinek figveimAy hoar tn’-ábbra is tesvék még a szükséges intézkedéseket a hánvászco biztonságának fej­lesztése érdekében A Minisztertanács pzub'm egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Szovjet jegyzék Kínához A Szovjetunió külügymi­nisztériuma március 28-án az alábbi jegyzéket nyújtotta át Liu Hszih-csuáhnak, a Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövetének: A Szovjetunió külügyari- nisztériuma a Kínai Néköz- társaság nagykövetségének átnyújtott 1974. március Í5-Í nyilatkozatában és a szovjet nagykövetség a Kinal Nékőz- társaság külügyminisztériu­mához intézet^ március 23-i nyilatkozatban ismertette a szovjet határőrség háromtagú legénységgel rendelkező 24. sz. helikoptere kínai területen történt kényszerleszállásának körülményéit, és kérte a kínai hatóságokat, hogy a személy­zet és a helikopter hazajutta- táSa érdekében tegyék meg az intézkedéseket. A kínai fél azonban, a nem­zetközi jog általánosan elfo­gadott normáival ellentétben, továbbra is visszatartja a he­likopter és anhak személyze­tét. Sőt, mi több. mint a Kí­nái Népköztátsaság külügymi­nisztériumának március 23-i jegyzékéből kitűnik, a kínai fél, eltorzítva a tényeket, olyan akciókat próbál tulaj­donítani a szovjet határőrség helikopterének, amelyeket ném követtek el és nem is volt Szándékukban elkövetni. A Kínai Népköztársaság jegy­zékében foglalt állításokkal ellentétben a helikopter fe­délzetén nem vplt Semmiféle felderítési .célokat szolgáló berendezés. A Szovjetunió külügymi­nisztériuma - határozottan visszautasítja azt az állítást, hogy a helikoptert szándéko­san küldték a kínai határra és megerősíti, hogy a szovjet határőrség 24 sz. helikoptere ez év március 14-én, fedélze­tén háromtagú legénységgel a Belesitől délre fekvő körzetbe (altáji határterület) re­pült egy súlyosan be­teg katonáért, hogy kór­házba szállítsa. Rendkívül kedvezőtlen időjárási viszo­nyok közé került, elvesztette a tájékozódó képességét, és mivet elfogyott az üzem­anyagkészlete, kényszerleszál­lást hajtott végre a Kínai Népköztársaság határának kö­zelében, amiről a személyzet rádió útján tett jelentést re­pülőterének. Alaptalan a kínai félnek az az állítása is, hogy a szovjet hatóságok rendszeresen kül­denek repülőgépeket, hogy azok behatoljanak Kina ha­tárkörzeteibe a Hszincsiang'-i Szakaszon. A valóságban csu­pán egyetlen eset volt, amid­kor 1973 februárjában egy AN—2 típusú polgári utas­szállító repülőgép, el vesztei« te tájékozódó képességét, -hern szándékosan berepült a. Kínai Népköztársaság légterébe, amiről a szovjet határőr szer­vek képviselői útján, tájékoz­tatták a kínai hatóságokat. Kialakult az a benyomás,' hogy a kinái fél, tudatösán eltorzítva a való tényeket, ak­ta akarja felhasználni a szov­jet határőrség helikopteréjicis kényszerleszállását, hogy szít­sa az országban a szövjet- ellenesség légköré; és tovább élezze a szovjet—kínai kap­csolatokat. A Szovjetunió külügymi­nisztériuma, elutasítva a Kí­nai Népköztársaság külügy­minisztériumának tiltakozá­sát, ragaszkodik ahhoz, hogy haladéktalanul juttassák visz- sza a kényszerű körülmények következtében kiriái terület­re került szovjet helikopteft és háromtagú személyzetét. (MTI) 34 Már este fáradt vagyok. Alighogy beérek, máris le kell ülnöm- Mire meglocso­lom a virágokat, meg a jár­dát, alig várom, hogy leül­jek. Látják rajtam a haverok, a műs~( kból hazamenet. A sápadtság a sötétben jobban virít. — Fel a fejjel, Gáspár! — Nem kell annyit éjsza­kázni! De ezt csak úgy mondják, hogy elüssék a dolgot. Lát­ják rajtam, hogy valami nincs rendben. Megverege­tik a váilam, megkérdezik, hogy ne hozzanak-e a tal­ponállóból egy üveg sört, vagy egy kisfröccsöt. A mu- cusok itt akarják hagyni a kaját, amit nem ettek meg. Barackot meg dinnyét kínál­nak, málna fagylaltot akar­nak hozni a presszóból. Nem kell semmi. Az emberek sze­retik az ilyesmit. Nyugod- tabban -indulnak haza, ha így csinálják- Mire hazaér­nek, már eszükbe sincs, hogy velem mi lehet. Jól van ez így- , Persze, én nagyon jól tu­dom. hogy mi van. Elképze­lésem szerint az orvos ha­nyatt fektetne, aztán hasra fordítana. megkopogtatna elől-hátul. megvizsgálná a szívműködést, aztán felültet­ne. és kis kalapáccsal a tér­demre ütne Itt a baj. Meg­roppantak az idegeim. Pedig az utóbbi időben mintha a részegek is meg­ritkultak volna a környé­ken. Főleg mióta az URH-, kocsik megszaporodtak és nagyobb a rendőrségi cir­kuláció. Kicserélték a lám­paoszlopokat, higanygőz- lámpák világítanak a hosz- szú utcában. Az új fények­től még a talponálló sárga neonja is sápadtabb. Akár­csak magam. Persze, hátul, a gyár mö­gött, maradt minden a régi­ben. A rét felől, a sötét ol­dalon, az éjszaka olyan, mint volt. Úgy él. ahogy megszületett. De hiába, ha valahol nő a fény. attól valartii mindig hátrál. Magam is látóm, hogy a sötét oldal egy részén le­taposott a fű, nappal ott gye­rekek játszanak. kutyák ugrálnak, megy a háborúsdi, a kamaszok fociznak, döngé- tiik labdával a kerítést. A malterdarabok a fal tövé­ben hevernek, meg ott fe­lejtenek sapkát, inget, meg mindent, amit a zsebekből kiraknak. Én aztán egy hely­re gyűjtöm őket, hogy más­nap ott találják. Érte is jön­nek. elviszik, hogy újra ott felejtsék, amit a zsebből ki­raktak­Még sose láttam ezeket a srácokat, csak a holmikról gondolom, hogy hány éve­sek lehetnek. Kerek kis zöld. meg kék. meg fehér siltes sapkákat hordanak, olcsó kis pulóvereket, elől folto­sak az ételtől, madzagcso­mók, zsebkendők, sörkupa­kok meg játékpisztolyok maradnak utánuk. Ha ezekre gondolok, ahogy ülök a portásfülke előtt, va­lahogy megnyugszol!?. El­képzelem, hogy a zöld rét nem olyan kiégett, mint a valóságban, hintát is raknak oda, meg két kaput a foci- | zóknak. A Nelli eltűnt, már egy he­te nem láttam. Az éijeliőrnek njnes gye­reke. A mucusok napnal otthon főznek, vagy mos­nak. az üzletbe szaladgál­nak, vagy a gyárakban kap­kodnak, vagy a hivatalokban töltik a drága időt. de vala­hogy agyonütik a napot. Es­tig megérik bennük az, ami nappal a fejükben jár, aztán este vagy igent mon­danak, vagy nemet. De rrtin- denesetre estére jön el az ő világuk, mert azt hiszik, hogy estére megváltják őket, vagy ők saját magu­kat. Nappal nem lehet sem­mire se menni a nőkkel. De az éjjeliőrnek nincs szabad estéje. A tolvajok, akárcsak a nők, egész nap terveznek, valahogy elütik a napot, gyűjtik az energiát, lapulnak, ha van mitől. Ha éppen most szabadultak, ak­kor is bújnak a fény elől, mert még nem szokták meg, vagy azon töprengenek, hogy nem lehetne-e mindent elöl­ről kezdeni. De semmit se lehet elölről kezdeni. Így aztán minden marad a régi, az este a tolvajok vi-- lágáé. Kirajzanak a sötétbe és ha valami jó ötletük tá­mad, befordulnak a talpon­állóba. bedobnak két-há- rom féldecit mielőtt elin­dulnak, mert azt hiszik, hogy az éjszakának sose lesz vége. Az éjjeliőrnek nincs sza­bad estéje. Megnézheti, hogy merről fúj a szél. a temető vaev a vágóhíd felől, meglo­csolhatja a virágot, megfőz­heti a teát a villanyfőzőn, de aztán semmi több. Aki szeret aludni, az még álmában se lop el egy gombostűt. A tol­vajok nem alszanak. Az éjjeliőrnek ettől ké­szülnek ki az idegei. Ami­kor leül a székre a portásfül­ke előtt, mert már elfáradt, még mielőtt beáll az éjszaka, hiá­ba gondol az otthagyott gyerekholmikra a sötét ke- rítésoldalon, nem ér sem­mit. Mire megnyugodna, már hallja, hogy körülötte egész nap .zúgott a gyár, a haverok káromkodtak, a mucusok sírtak a tegnapi . szakítás miatt. A targoncá­kon elszállították á kész ter­mékeket. Minden úgy meg­telik körülötte, hogy a le­vegő sűrű lesz. méghozzá itt valahol fölötte, mintha egy összetákolt helikopterre rak­ták volna a fényes napot, hogy most itt keringjen éj­szaka a portásfülke körül, míg csak ki nem hajnalodife Pedig még csak este van, a tolvajok éppen hogy megbö- rotválkoztak, kifényesítették a cipőt és most néznek á tükörbe, hogy jól fésültek legyenek. Nehéz ügy. Indulni kell. mert ha el­marad az első kör, annál ne­hezebb elindulni a második­ba, Ez már így van. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents