Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-23 / 69. szám
•• oMa! SSEET-IiAGYARORSZÁG - POLGÁRI VÉDELEM löTÍ. 7Yl3t'C$QS U. Tudomány, technika A sugárvédelem helyzete és fejlődése hazánkban jövő sugárzások ellen, a máKorunkban egyre terjednek a különféle sugárforrások. atomreaktorok épülnek, radioaktív izotópokat használnak fel az ipar. a mező- gazdaság és az egészségügy területén és egyre több ember találkozik a röntgensugárzással. E sugárzások az élő szervezetekre különböző biológiai hatást fejtének ki. A sugárzások biológiai hatását évtizedek óta tanulmányozzák. A legfontosabb megállapítás: a radioaktív sugárzásnak az emberi szervezetre kizárólag roncsoló hatása van. Ezt használja fel az orvostudomány akkor is. amikor az egészséges terstszövetnél lényegesen su- gárérzékenyebb daganatos sejteket radioaktív besugárzással pusztítja el. A fentiek »alapján nyilvánvaló, hogy a biológiai károsodás elkerülése céljából rendkívül fontos feladat a sugárveszélyes anyagokkal dolgozó emberek védelme. Tudósaink munkája A sugárvédelem szükségessége egyidős az első sugárzást kibocsátó izotóp kezdeti alkalmazásával. A magyar tudósok már a kezdet kezdetén eredményes tevékenységet fejtettek ki e területen. Elsőként Hőgyes Endre vetette fel a röntgen- sugárzás káros biológiai hatását az Orvosi Hetilapban 1896-ban megjelent cikkében. Napjainkban is jelentős tudományos munkát végeznek tudósaink. Közöttük Bor zóky László, az tmSkagos Onkológiai Intézet Sugárfizikai Osztály vezetője. Évtizedes. eredményes munkásságának elismeréseként májusban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Bozókv professzor a diploma megszerzése után kezdett foglalkozni az ionizáló sugárzásokkal. Az Eötvös Loránd Rádium Intézet megalakulása után - külföldi tanulmányútra küldte a professzort. Nevéhez fűződik a sugárvédelmi ólom- Paizs alkalmazása. Ezeket a védőoaizsokat a rádiumos nőgyógyászati kezelések alkalmával használják: védelmet nyújtanak orvos és asszisztens számára. A sugárvédelem fő célja kettős. Az egyik az emberi szervezet védelme a kívülről sik: a radioaktív anyagok emberi szerkezetbe jutásának megakadályozása. Az emberi szervezet védelme A sugárkárosodas elleni tudatos védekezés szükségességét nemzetköz fórumon először 1925-ben mondták ki. 1928-ban megalakult a Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság amelynek magyar tagja is van. Ezen időszakban a veszély forrását a röntgen- sugárzás. a természetes . radioaktív izotópok (radium, kobalt, uranium) gyógyászati és ipari felhasználása jelentette. 1942 után az első atomreaktor üzembe helyezésével valamint az atomfegyver bevetésével a veszély forrása megnőtt, s így — hivatásánál fogva — több ember került kapcsolatot! sugárforrásokkal. A légköri atomfegyver-kísérletek 'a népek egészét érintették. A veszély nagyságának meny- . . .ségi növekedése mellett a minősége is megváltozott. Az atomenergia békés felhasználása azonban olyan lehetőségeket nyújt az emberiségnek. melyek szebbé, gazdagabbá. kényelmesebbé tehetik életünket. A felhasználási terület napról-napra nő; így az orvostudományban, az iparban, a mezőgazdáságban. stb. Hazánkban, Pakson hamarosan felépül az első atomreaktor, amely energiát termel, és az eddig importált izotópokat állítja ,?lő. v; liiíp Magyarországon 1954-ig hivatásszerűen senki sem foglalkozott sugárvédelemmel, jelenleg pedig 250 sugárvé- deLmi szakember működik. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat keretében megalakult a sugárvédelmi szakcsoport. Fő célkitűzése a sugárvédelemmel foglalkozó szakemberek tömörítése, az ionizáló sugárzás és az atomenergia veszélytelen s békés felhasználásának elősegítése. A hazai sugárvédelem második korszakára a szervezettség. a konkrét, tudományosan megalapozott munka jellemző. A sugárvédelem mellett a kutatási munka nagyobbik része a fizikai problémák megoldására irányul, a terápiás kezelés alkalmazásánál. A rutinmunkában használatos eszközök — a röntgen a kobalt ágyú — sugárveszélyesek. Az ezekkel dolgozókon meghatározott időnként orvosi vizsgálatokat végeznek. Minden orvosnak. asszisztensnek van égy ún. filmdozimétere. amelyet havonta ellenőriznek. Ez a kis mérőműszer megmutatja, ért-e valakit sugárzás, s ha igen. milyen mértékben. Hazai vonatkozásban eddig még nem fordult elő számottevő baleset. Radioaktív hulladékok temetője A sugárvédelemben újabb megoldandó probléma állt elő. Szükséges fejleszteni a radioaktív hulladékok (kísérleti állatok tetemei), fel- dolgozási módszereit és a végső elhelyezés,' a temetés módját. A rövid felezési ide- jű anyagok sugárzásuk megszűntével nem szorulnak temetésre. A hosszú felezési idejű sugárzó anyagok 22 és ’00 év között bomlanak el. ’Izeket mesterségesen nem lehet megszüntetni. A tárolást tehát úgy kell megoldani. hogy ne veszélyeztessék az organikus szervezeteket. Ezért különleges tartályokat helyeznek el olyan területeken, ahol a talajvíz 20 méter mélyen van. Ilyen módon. ha tartályrepedés történne. a talajvíz akkor sem érné el az eltemetett, még sugárzó anyagokat amelyek feldúsítva, közvetve fertőznék a környezetet. Eddig csak Solymáron volt izotóptemető. most Püspökszjlár- diban készítik az újat. Ez egyelőre elegendőnek bizonyul. Ha azonban felépül a paksi atomerőmű további temetőhelyekről kell gondoskodni. Az Egészségügyi Minisztérium ellenőrzési hálózatot hozott létre, amely szigorú óvó rendszabályok és szabványok alaniain tevékenykedik. Az Országos Sugár- biolósiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet kísérleteket folytat a sugárhatás gyógyszeres befolyásolására (ez azonban sajnos még utópiaszámba megv); az Országos Onkológiai Intézet a gazdája az egész ország területén a sugárvédelmi eszközöknek, berendezéseknek és a KÖJÁL végzi a sugár- veszélves munkahelyeken a Kislexikon Hadműveleti idő — 1. Feltételezett idő (nap, óra. perc) amelyet hadijátékokon, parancsnoki és törzsfoglalkozásokon. röpfeladatok alkalmával. a csoportos foglalkozásokon használnak azokban a helyzetekben. amelyek meghatározott időpontokhoz vannak kötve. A hadműveleti időt a csapatok tevékenységéhez szükséges reális idő figyelembevételével határozzák meg. A hadműveleti idő egybeeshet a csillagászati idővel is. Hadműveleti kiképzés — a tábornokoknak és főtiszteknek, valamint a seregtest- törzseknek arra irányuló kiképzése. hogy a hadműveleték tervezésében, vezetésében és folytatásában ^ismereteiket elmélyítsék, megszilárdítsák. s gyakorlati jártasságukat korszerűsítsék. Hadműveleti légideszant — a Seregtestek érdekében alkalmazzák azzal a rendeltetéssel. hogy általa a támadó hadművelet gyors ütemű és nagy mélységre kiterjedő folytatásának feltételeit megteremtsék. Hadsereghadtáp — a hadsereg állományába tartozó és a hadsereg csapatainak minden oldalú had üípbizt osztására hivatott hadtápegységeket. intézeteket és a náluk lévő anyagi eszközkészleteket öleli fel. (A hadsereghadtáp állománya a hadsereg állományától és feladatától függően változik.) Hadtápbiztositás — a fegyveres tevékenység biztosításának egyik ága. Felöleli a hadtáp megszervezésére, a csapatok anyagi, technikai, egészségügyi és egyéb irányú biztosítására, valamint kiszolgálásukra irányuló rendszabályokat. l Hadügy — olyan gyűjtő- fogalom, , amely felöleli az ország (a fegyveres erők. a népgazdaság, a lakosság, az államvezetés és -igazgatás, az egészségügy és közoktatásügy) honvédelmi felkészítésével. a katonai elmélettel és gyakorlattal, az agrei^szió elhárításával, a háború idején az ellenség teljes szétzúzásával kapcsolatos kérdések összességét. Hadviselő felek — hadicselekményeket folytató hadban álló országok, illetve mindazok az államok, amelyek hadiállapotban levő lenek jelentették ki magukat. Ez utóbbiak még akkor is hadviselő feleknek tekintendők, ha katonailag csak jelképesen vesznek részt a háborúban. A hadviselő feleknek a hadviselésre vonatkozó szabályokat tiszteletben kell tartaniuk. hl>észséi;iii>yi alegység parancsnok Egy Állami díjas portréjához — Kevesen tudják, hogy Nagyvadas a megye legnagyobb tava. Madár- és állatvilága páratlanul gazdag. Senki sem gondol rá. hogy védetté kellene nyilvánítani ezt a területet — bizonygatja beszélgetés közben Gamier Géza Állami díjas pedagógus. az Ujfehértó Vadastagi iskola nyugdíj előtt álló iskolaigazgatója. Elmondják róla azt is hogy nem csak az erdő és mező madarait négylábú állatait védi. szereti. hanem környezete növényvilágát is. Az iskola udvara valóságos rózsaliget. Mindezek mellett fő tevékenysége a tanítás, a népművelés Ezért kapta az Állami díjat. — 1930-ban végeztem és kaptam tanítói oklevelet a nyíregyházi tanítóképzőben. A maqvar nyelv szeretefét Téner Béla tanáromtól örököltem. A kévző elvép~ésr után sokain voltam n szellemi szükségmvnkások listáján. Ekkor dolgoztam a városházán uöböztem n Sóstón. 1934-ben Ujfehértó Ökörkút-pusztára kerültem tanítani. Ez már főnyeremény volt. Dolgozhattam. A háború megzavarta az életemet. 1947-ben kerültem a Vadas-tagi iskolába. Minden szavából az egyszerű ember, a rögös határ munkásainak a tisztelete érzik. Ilyen szemmel nézi gyerekeit. akik közül hosszú pályafutása során ötszáznál többet vezetett be az írás. olvasás rejtelmeibe. Nem egy jutott tanítványai közül jelentős beosztásba egyetemi katedrára, ö közben maradt a nevelés örökké kutató. búvárkodó megszállottja. Ha hall valami újat. azonnal utána néz a szakiroda- lomban és már kezdi is megvalósítani. Az összevont tanyai iskolák oktatási módszereinek egyik legjobb ismerője. Éveken keresztül az ország különböző részeiből jártak hozzá tapasztalat- cserére. Közben nem mondott le a népművelés feladatainak a végzéséről sem. Színdarabot tanított kézimunkára serkentette tanulóit. A felnőtté vált tanítványai is gyakran visszajárnak: mezőgazdaságot. politikát, kultúrát terjeszt közöttük. Futja erejéből községi gondok megoldásának a segítésére is. A községi tanácsban vb-tag. Kövesútért. FÜSZERjüzletért emel szót. Arra a kérdésre, hogy miért áll egy évtizede a polgári védelmi egészségügyi alegység élén. így válaszol: — Ha valahol szükség van az egészségügyi ismeretekre. akkor itt a fehértói szétszórt tanyavilágban szükség van. Itt az orvos régebben félnapi. vagy attól nagyobb távolságra volt. Ma az autók ' korában szerencsés esetben ez az idő félórára zsugorodott. Ennek ellenére ma a kedvező előjelekkel kecsegtető békeidőben fs szükség van elsősegélyt vidítani tudó emberekre. Öröm számomra, hogy megtaníthattam az itteni lakosságot az elemi higiéniai követelményeken át egy sor bonyolultabb egészségvédelmi feladat ellátására. Alegysége 1967-ben polgári védelmi versenyen elnyerte a megyei első díjat. Polgári védelmi Ki mit tudón maga is szerzett első helyett. 1972- ben megkapta a Kiváló parancsnok kitüntetést. Közben a jövőre terelődik a szó. — Elértem a nyugdíj korhatárt. Jó lenne pihenni már. csak a rózsákkal, gyümölcsfákkal foglalkozni. De a megválás is nehéz. A tanács is számít még a munkámra. Daliás alakja negyven év alatt hozzánött ökörkút- puszta. Nagyvadas tag képéhez. Tőle tanultak az itteniek emberséget, tudást, életszeretetet. Környezete, a tanyalakók szívükbe zárták. Ma még ők sem akarják hinni, hogy komolyan gondolja a nyugdíjba vonulást. Az újjászülető Kilián Főiskola A Kossuth Lajos Katonai Főiskola több évig tartó nagyarányú rekonstrukciójának sikeres befejezése után a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán is , megkezdődtek a felújítási munkálatok. S immár ez a nagyszabású rekonstrukció is befejezéséhez közeledik. A sok millió forint ráfordítással járó felújítási és korszerűsítési munkaiatok során ez a katonai tanintézet is valósággal újjászületik. A főiskola kiképzési bázisainak modernizálása és számos ú.i kiképzési objektum létrehozása nyomán máris , ugrásszerűen megnövekedtek az itt folyó oktató és nevelő munka tárgyi feltételei) A hallgatók pedig a korábbinál sokkal kulturáltabb és otthonosabb körülmények között végezhetik napi munkájukat és tölthetik a pihenésre, szórakozásra, művelődésre jutó időt. Ezt szolgálják egyebek között az igen otthonosan berendezett. korszerűsített hálótermek, az új és a modernizált kulturális és sportlétesítmények. A kiképző és a nevelő munka, valamint a szabad idő kulturált eltöltéséhez hatékonyan hozzájárul a főiskolán létesített belső ipari tv-lánc, amely már megkezdte működését. A nagyarányú felújítási és korszerűsítési munkálatok során a tanintézetben repüléstörténeti múzeumot rendeztek be és nyitottak meg. A múzeumnak máris igetl- sok a látogatója. Lapszemle: A gyakorlatok előkészítéséről A Polgári v>édelem című képes folyóirat idei 5. számában többek között a következőket írják: „Az 1971— 75-ös kiképzési ciklus végrehajtása során a polgári védelem szervei elérkeztek az oktatásnak abba a stádiumába. amikor minden szinten előtérbe kerül a gyakorlat. a gyakoroltatás.” Erről a témáról írnak részletesen a „Gyakorlat a kiképzés legfontosabb mozzanata” című cikkben. Sorra veszik a parancsnoki állomány, a beosztott állomány feladatait a gyakorlópályák szempontjait. Cikket közülnek a pol-J gári védelem Vas megyei tapasztalatairól. abból az alkalomból hogy a megyei tar nács vb megvitatta a tennivalókat. Gábor György, a MÉM osztályvezetője .A* üzemi önvédelmi szervezetek alkalmazási lehetőségei és működési feltételei aa élelmiszer-gazdaságban” címmel irt cikket a lapba. Rejtvéitypályázaf (3.) VÍZSZINTES: 1. Megf, 17. Kistermetű, zömök. 18. Tüzérségi alegység. 19. Borongós hangulatú költemény. 21. Vissza: . . 13-ak. 23. Alárendelt. 25. Kévéit tégla. 26. Batin híresztelés, szóbeszéd. 27. Megf. 31. Kevert Sára. 32. Kettős ékezettel csapadék. 33. Titokban figyeld. 34. Névelős apaállat. 36. Vissza: végtag. 37. LZ. 38. Feltételes eset. 39. ÖAA. 41. Készben Ömlik. 42. Orosz igen. 44. Nitrogén, oxigén. 45. Kevert elad. 47. Vissza: kerekekre szerelt víztartály. 49. K*ó- tyagos. 51. Napszak. 55. Sötét ellentéte. 57 Nőstény őz. 56. Vágóeszköz része. 60. Hét vezér egyike. 61. Vissza: gondoz. 62. Vissza: fémet keményít. 64. Határozatlan névmás. 66. Bő. 67. Üó. 68. Területmérték. 69. Oxigén, foszfor. 71. LP. 72. Kevert rab. 73. Készben őrlő. 75. Gabonatorzsa. 77. Megf. 79 Központi térből kiinduló. pl. út. 80. Vissza: . . .dám. kísérő hölgy 81. Orosz ez. 82. Terád közepe. 83. így nem gól. 84. Ver. 85 YÄ. 87. Vissza: Radon. 88. Madárlak. 89. A testek kölcsönök egymásra határa &i. Energiatároló. 92. Férfikötény. FÜGGŐLEGES: 1. Mátészalka járás községe 2. Névetés akasztós zár 3. Göngvöiegsóly. 4. Orosz nőnemű ő. 5. RY. 7. Vissza: kerget. 8. Vissza: éVhibás álla+kö- röm. 9. Géni Elektromos Karbantartó io. vég. végek. 12. PHer^tes mondatok 1röfő«ZaVf». 13 ■p‘S<!7hA7) °1°dÓ. i4 vjssza: azonosul, is. rríánvta- lan. 16. Görcsös féloldali főfájás. 17. Megf. 20. Megf. 22. Magyar kártyafigura. 24. Névelő® búrolószer. 27. AE. 28. Statisztika. rögzített tény. 29. Állóvíz szárazföldbe nyúló része. 30. EK. 33. Zsiguli külföldi változata. 35. Vissza: régimódi ruhatároló bútor. 38. Szülőföld. 40. Megf. 43. Szalonnát főz. 45. A vízsz. 51-et előzi meg. 46. Kevert lék. 48. AN. 49. Csekély kiterjedésű, pl. tó. 50. Vissza: Talár, lepelszerű ruha. 52. Cselgáncs. 53. A függ. 13. Vissza. 55. VA. a 3. kocka üres. 96. Tej- üveg, csiszolt kova. 59. EG. 60. Tökvégek. 63. Botanikus kert. 65. Jogszabály szerinti rendeletén alapuló. 68. Ékezettel közepén várlak. 70. Könnyű takaró. 72. Zsargon. 74. Vissza: élő fák sokasága. 76. Gépjármű. 78. Északi tengerbe ömlő skót folyó. 84. Élénk, derűs. 86. Adásvétel tárgya. 88. Állatlak. 90. Megbízásból vigyáz. MEGFEJTŐINK FIGYELMÉBE: A helyes megfejtést sorrendben összeolvasva a F. 40, V. ly v. 64. V. 27. F. 20. V. 77, F. 17 adja. Beküldhető nyílt levelezőlapon a Polgári Védelem Megyei Parancsnokságra (4400 Nyíregyháza. Megyei Tanács.) Beküldési határidő: a megjelenéstől számított 10 nap. A február 23.-1 számban megjelent rejtvény helyes megfejtése: ..Szilárd honvédelemmel el kell riasztani az imperializmust a szocialista országok elleni agressziótól. Nyertesek: Andó József, Havasi Mónika. Dóka Vidor. Csabai András. Timarovszki Túlia* Lengyel Árpád nyíregyházi Balogh Györgyné csengeri, .Tgkő Margit tunyogmatolcsi. Kanüzki Ottóné ■'"aia—rohodi, Simon Péter mátészalkai olvasóink. A jutalom könyveket a parancsnokság postán küldi meg,
