Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-23 / 69. szám

' f ofSa? SELff-S!ÄeYAfiÖSS7T9 ml mirém SS. MOSZKVA, VARSÓ, WASHINGTON, PÁRIZS, BELGRAD, Az MSZMP KB ülé­sének visszhangja TELEX MOSZKVA Trygve Bratteli norvég miniszterelnök háromnapos moszkvai tárgyalásainak be­fejeztével elutazott a szovjet fővárosból. A kormányfő or­szágjárásra indult a Szovjet­unióban; WASHINGTON Edward Kennedy Szov­jetunióba szóló meghívást fogadott el, jelentette be az amerikai szenátor irodájá­nak szóvivője Washington­ban. A tervek szerint április elején kezdődő látogatása során a demokratapárti poli­tikus nem hivatalos megbe­széléseket folytat majd a szovjet vezetőkkel­HELSINKI A Béke-világtanács fel­hívással fordult valamennyi ázsiai tagországának szer­vezetéhez, hogy április 5. és 12. között rendezze meg Ázsia hetét. A BVT Helsin­kiben nyilvánosságra hozott közleménye szerint az ünne­pi hét keretében megvitat­nák a kollektív ázsiai biz­tonsági rendszer megterem­tésével és a földrész orszá­gainak együttműködésével összefüggő kérdéseket. Iszmail All Damaszkuszba utazik Iszmail Ali egyiptomi had­ügyminiszter rövidesen Da­maszkuszba utazik, hogy át­nyújtsa Szadat elnök üzene­tét Asszad sziriai államfőnek a csapatszétválasztással kap­csolatos egyiptomi elképzelé­sekről — írja Ali Amin. az A1 Ahram főszerkesztője a lap­nak „Az egyiptomi és arab politika abc-je” című rova­tában. A főszerkesztő értesülése ezerint az egyiptomi államfő és Kissinger amerikai kül­ügyminiszter „a legnagyobb titokban” többször is kapcso­latot létesített egymással az elmúlt napokban, hogy tisz­tázzák nézeteiket a sziriai— Izraeli csapatszétválasztással, valamint a genfi konferencia folytatásának lehetőségével összefüggésben. Kairói poli­tikai körökben most arra szá­mítanak. hogy a Szíria és az Egyesült Államok közt meg­lévő nézeteltéréseket két— három héten bedül sikerül fel­oldani. s ezután sor kerülhet a genfi béketárgyalások fel­újítására. A konferencia foly­tatásának elengedhetetlen feltétele írja a kairói lat> fő- szerkesztője. — hogy előze­tes megállapodás szülessék a Goland-fennsíkról, valamint az összes megszállt arab te­rületekről való Izraeli csa- pa tvisszavonás kérdésében. Az MSZMP KB üléséről ki­adott közlemény pénteken el­sősorban a hírügynökségek adásaiban kapott nemzetközi visszhangot. A TASZSZ, az AFP, a Reuter, a UPI, az AP részben budapesti, részben bécsi keltezéssel már csütör­tökön éjszaka részletesen is­mertette a közleményt. A pénteki moszkvai Pravda „Határozat a kongresszusról” címmel a TASZSZ éjszakai jelentésében számolt be az MSZMP KB kétnapos ülésé­ről. A prágai Rudé Právo külpolitikai rovatában részle­tes tudósítást • közölt az ülés­ről. A Pozsonyi Pravda bu­dapesti tudósítójának kom­mentárjában elsősorban a magyar munkásosztályról szóló részeket idézte a közle­ményből. Az összes varsói lapok ki­merítően ismertették péntek reggeli szántukban az MSZMP KB üléséről kiadott közle­ményt. A BKP országos értekezle­tének pénteki, utolsó munka­napján Tano Colov, a politi­kai bizottság tagja, a minisz­terelnök első helyettese elnö­költ. A központi bizottság beszá­molója felett folytatódó vitá­ban Dineev, a Komszomol tit­kára arról beszélt, mit tehet az ifjúsági szövetség a fiata­lok mozgósításával a konfe­rencián meghatározott cél: a termelékenység növelése ér­dekében. Todor Zsivkov, a párt köz­ponti Bizottságának első tit­kára zárszavában hangoztat, ta: az értekezlet bizonyította, A chilei katonai junta bűn­tetteit vizsgáló nemzetközi bizottság Helsinkiben pénte­ken tanukat hallgatott meg. A brazil, szovjet és chilei ál­lampolgárok drámai nyilat­kozatokban leleplezték a ka­tonai junta fasiszta politiká­jának lényegét. Jose Nobrege Arauso bra­zil férfj elmondta a bizottság­nak, hogyan menekült meg a csodával határos módon a kivégző osztag halálos lövé­sei elől. öt társával egy San­tiago melletti dombtetőre tuszkolták őket, majd néhány lépésnyit hátrálva csőre töl­töttek. Ezt a pillanatot hasz­nálta ki Arauso: alávetette A belgrádi Borba budapesti Tanjug-jelentés alapján szin­tén tekintélyes helyen szá­molt be a KB-üléséről és az ott elfogadott határozatról. A Reuter rámutatott, hogy a személyi változások nem érintik a magyar párt politi­káját, azzal a szándékkal haj­tották végre őket, hogy elő­mozdítsák „a párt hatéko­nyabb megerősítését”. Az AP azt emelte ki, hogy a mostani KB-üléssel megkezdődött a jövő évi pártkongresszus elő­készítése. Az „átszervezése­ket” az amerikai hírügynök­ség a pártkongresszus előtti munka keretébe illeszti. Bő­ven idéz a KB-üléséről kia­dott közleménynek a nemzet­közi témáid állásfoglalásokat, tartalmazó részéből. A DPA nyugat-német hírügynökség kiemeli, hogy az MSZP 1975-ös kongresszusán új pártprogra­mot- kell elfogadni, amelyet egy külön bizottság dolgoz ki Kádár János vezetésével. hogy az ország dolgozói ké­szek minden erejüket a X. kongresszus határozatai telje­sítésének, a fejlett szocialista társadalom építésének szol­gálatába állítani. Ezt követően a küldöttek egyhangúlag megszavazták a konferencia határozatát, amely megállapítja. „Az országos pártértekezlet egyhangúlag egytért a köz­ponti bizottságnak „A munka társadalmi hatékonyságának növeléséért” című, Todor Zsivkov által ismertetett be. számolójában foglalt értéke­léssel következtetésekkel és megjelölt feladatokkal”. magát a mélybe es minden erejét összeszedve elfutott. Egy lövedék még így is meg­sebezte. A szovjet Vera Brincsinya chilei nemzetiségű _ férjét ugyanazon a dombtetőn ölték meg a puccsista katonák. A bizottság tagjainak kér­désére válaszolva Arauso ki­jelentette, szerinte a gyilkos­ságok a chilei katonai rend­szer lényegéhez tartoznak. „Jellemző, hogy a főtisztek bántak velük a legkegyetie- nebbül. Látszott, meg akar­ják mutatni alárendeltjeik­nek. hogyan kell az ilyen munkát végezni” — mondot­ta. Panama A külpolitikai kommentá­torok. politikai irányzatuk­nak és világnézeti beállított­ságuknak megfelelően, gyak­ran értelmezik másként ugyanazokat a híreket, Ab­ban azonban nem volt vita, hogy az új Csatorna-szerző­dés kidolgozásáról aláírt pa­namai—amerikai nyilatkozat a kis középamerikai ország sikerét és az Egyesült Ál­lamok kényszerű visszavonu­lását jelenítette. Ma már túl vagyunk a részletek fejtege­tésén, a mexikóvárosi kül­ügyminiszteri értekezlet to­vább erősítette Panama po­zícióját. visszatekintve tehát kiemelhetjük a dolgok lé­nyegét. S ez a lényeg, Pana­ma példája, vagy egy kissé jogászosan fogalmazva Pana­ma precedense, megéri az alaposabb vizsgálódást. Ha van állam, amelyet va­lóban művi úton hoztak lét­re, az a 76 ezer négyzetkilo­méternyi területen fekvő, másfélmilliós Panamai Köz­társaság. Amikor ugyanis, s század elején, Washington átvette Lesseps Ferdinand dicstelen hagyatékát, a Pa­nama-csatorna csődtömegét — megfelelő biztosítékokat kívánt teremteni a maga szá­mára, a kulcsfontosságú po­litikai. stratégiai és gazdasá­gi állások birtoklására. Ko­lumbia. amelynek abban az időben a panamai vidék tar­tománya volt, hajlandónak mutatkozott' a tárgyalásokra, de vérszemet kapva, felsró­folta az árat. Az Egyesült Államok kiterjeszkedőben lévő imperializmusa nem so­kat habozott: új államot for­mált a csatornához. 1903 no- Vefkberében, amerikai hadi­hajók árnyékában, végbe­ment egy ..különválás: puccs” Panamában s tizenöt nappal a „függetlenség” bejelentése után már aláírták a Csator­na-szerződést a washingtoni kormánnyal. Az amerikaiak természetesen „örök időkre” megkapták a Csatorna bir­toklási és használati jogát, a kis országot ténylegesen ket­tészelve kihasítottak egy más­félezer négyzetkilométeres Csatorna-övezetet (az USA korlátlan fennhatóságával!) s bérleti díjként jelentékte­len összegeket ajánlották meg. Senki nem lepődött meg, hiszen az akkori ameri­kai elnök. Theodore Roose­velt nyíltan hirdette a „nagy furkósbct” politikáját. Évtizedek váltották egy­mást, a világon sok minden változott, de a Panama-csa­torna körül ólomlábakon vánszorgott az idő. A bérleti példája díj összege ugyan valame­lyest emelkedett, de nem többel, inkább kevesebbel, mint amennyit a dollár eza­latt érteikéből vesztett. Az elégedetlenség néha felszínre tört. de mindig’ sikerült le­szerelni. Amikor 1964 janu­árjában tüntető diákok és munkások vonultak fel a Csatorna amerikai övezetébe, a végső eszköz is előkerült. Sortüzet vezényeltek, s az amerikai tengerészgyalogo­sok golyói öt és félszáz pana­mait meggyilkoltak vagy megsebesítettek. A történe­lemkönyvek a „nemzeti szé­gyen napjaként” említik ezt a januárvégi dátumot. Am egyszer betelt a pohár és 1968 októberében, csak­nem egvidőben p perui for­dulattal. Panamában is ha­zafias katonatisztek vették kezükbe a hatalmat. Bizo­nyos mértékig új képletről szólhatunk, — akárcsak Pe­ruban — hiszen rendhagyó államcsíny zajlott; ezek a ka­tonatisztek a nép követelése­inek teljesítésére reformok megvalósítására kötelezték él magukat. Politikájukban vol­tak és vannak vargabetűk, következetlenségek, de még­is új korszakot nyitottak az ország életében. Mivel Pana­mának nincs fejlett gazdasá­ga. nincsenek olajmezői és nyersanyagtartalékai — első­sorban fekvését és kincsét: érő Csatornáját kell haszno­sítania. Megindultak a meg­beszélések az Egyesült Álla­mokkal, és éveken át tartot­tak. (A Fehér Ház legtapasz­taltabb diplomatáit küldte alkudozni, a tárgyalások fi­nisében Bunker volt saigoni nagykövet képviselte az amerikai színeket.) Végülis megállapodtak s az amerikai képződményként született Pa­nama lényegében keresztül­vitte nemzeti kívánságait a hatalmas északi szomszéddal szemben. Az Egyesült Álla­mok először volt kénytelen egy nemzetközi jogi okmány­ban elismerni, hogy uralma nem lesz örökéletű a Csator­na és az övezet felett, jólle­het a kivonulás pontos idő­pontját illetően még heves viták várhatok. Sokan kérdezik a „pana­mai titok” nyitját. Hiszen az Egyesüli Államok százhú­szon háromszorta nagyobb te­rületen fekszik és lakossá gá- nak száma százharmincszor- ta nagyobb. Washington a világ egyik legnagyobb had­seregével rendelkezik. Pana­ma tizenkétezer nemzeti gár­distával. .. Nem is olyan ré­gen. milyen egyszerűen pe­reghettek volna az esemé^ nyék: századunk első felében negyvennégy alkalommal történt nyílt amerikai bea­vatkozás a latin-amerikai kontinens ügyeibe. A guan- lanamói támaszpont kicsika­rása Kubától, a hosszú nica- raguai megszállás, a guate- malai elnökbuktatás, a do­minikai partraszállás és so­rolhatnánk tovább az ame­rikai magatartást illusztráló eseteket. Ha csupán az Egye­sült Államok és Panama áll szemben egymással. most sem történt volna másiként, csakhogy a hetvenes évekre alapjában megváltoztak vilá­gunk erőviszonyai. Panama nemzeti függetlenségi küzdel­me. amely minden iószándék mellett, korábban eleve ku­darcra ítéltetett volna, most sikerrel járhatott, mert más a világpolitikai háttér. Tavaly tavasszal „kiszállt* a Biztonsági Tanács Panama­városba. s állástfoglalt a pa­namai követelések mellett. Az egy év leforgása alatt le­bonyolításra került öt ameri- kaközi konferencián (Was­hington. Quito, Caracas. Bo­gota és most Mexikóváros) egyetlen latin-amerikai or­szág sem volt. amely ne nyilvánította volna szolidari­tását Panamával. Természe­tesen a jobboldali rezsimék ezt nehéz szívvel és nem őszintén tették, ám a teljes elszigeteléstől tartva, még ők is így nyilatkoztak, Ez volt az oka annak is. hogy Kis­singer, zsúfolt naptára elle­nére egy panama városi láto­gatást is vállalt s még a mexikói összejövetel előtt aláírta az új csatorna-szerző­dési elveket. A szelet ki kéH fogni a vitorlából. Panama igazságos állás­pontját messzemenő támoga­tásban részesítette a szocia­lista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió és a közeli Ku­ba sajtója. Panamába látoga­tott a Béke Világtanács kül­döttsége és a moszkvai béke- világkongresszuson is általá­nos roíkonszenvre talált Panama harca. Mindez, ami­ről szóltunk, együttesen ala­kította ki azt a közeget, amelyben az Egyesült Álla­mok vezető körei sem tudtak már a régi módon politizálni és cselekedni. Nincs „titok” — set erővi­szonyok változnak és alakul­nak szüntelenül a béke és haladás javára. Ennek sze­rény. ám jellegzetes tükrö­ződése a „panamai prece­dens” j- .. Réti Ervin A bolgár pártkonferencia HELSINKI 1ELENTES Drámai vallomások a chilei junta bűntetteiről Amelyik nagyon, azt vagy kitartják, vagy esetenként szedi össze, vagy tolvajtól kapja. Ez így történik. Ame­lyik nem a gép mellett áll, hanem kóborol a gyárudva­ron, az valamit figyel, hogy leadja drótot. De honnan kapja a drótot az éjjeliőr? A buta tolvajok lebuknak. Lehet, hogy leütik az éjjeli­őrt. de három náí> alatt kézre kerülnek. Az okos be­törő mindent tud. az nem indul el felderítés nélkül. Kilestem a Nellit. Az ab­lakon át innen láttam, bogy a megállóban, a villany alatt várják. A pali tízre ért oda. A Nelli behúzott nyakkal ti­pegett át az udvaron. Sietett, mintha otthon még várná a nagymosás, de aztán semmi. Az ipsze a gyárkaput figyel­te. Ennyi az egész. Vak va­gyok, ha nem látom, mire megy a játék. Még fel Is se­gítette a villamosra. Ide le­het szokni a környékre­Más nem jutott eszembe. Csak később, amikor már menetben voltam, gondol­koztam el az ilyen ügyeken. A sötétben ugyanis könnyű fényt látni. A mucusoknak is megvan a maguk iurfaag­ja. A Nelli most húz engem, odarendeli az illetőt, a vil­lany alá állítja. Az meg se­gíti fel a villamosra. Lás­sam, hogy van valakije. Méghozzá olyan, akit nem szólítanak le este a mucu- sok. ha vonulnak ki a gyár­kapun. De annyit azért már én is megtanultam, mióta figye­lem itt ezt a környéket a gyár körül, hogy a mucusok mindig visszajárnak. Leg­alább egyszer. Az első balhét csak a kezdők, veszik komolyan. Meg azok. akiknek eddig Btég minden ügyük elve? szett. De az első balhé után a mucusok egyszer csak megjelentek. Itt a gyárkapu előtt, van aki húsz méterrel messzebb, de egyszer még ideáll. Az biztos. Ismerem őket, mint a tenyerem, mert van amikor hónapokig lá­tom, hogy az esti műszak végén várja, akit várni kell. Nem sokat adok rájuk, nem tartom számon őket. Nem tartozik az éjjeliőrre, velük ügyem nem lesz. az biztos. Egyszer aztán elma­radnak. De eljön az este, amikor ideges lesz a levegő, valami felborzolja mindazt, ami volt, s mire az ember felnéz, egyszer csak azt lát­ja, már megint itt áll. Várja a palit, aki volt, hogy most merre veszi az irányt. De úgy. hogy útba essen neki. Megfigyelésem szerint, a két lámpa közt, a homályos részen van az a hely, ahol a jelenet lezajlik. A mucus vagy bárányszelíd, vagy vállrabukós hangulatban van, vagy olyan, mint a tig­ris. Idehalatszik. — Azt hiszed, hogy engem csak így le lehet rázni? A palit ez leveszi a lábá­ról, Pedig rendszerint áss volt, aki eleinte csüggedt utána. De most minden ki­derül, mert a mucus szerint, őt dobták a szemétkosárba. Hát ennyire egyszerű min­den. Akárhogy folytatódik, de onnan a homályból együtt távoznak, nem is szállnak fel a villamosra, mert egy meg­állót még sétálnak, ennyit megér az ügy. Amikor fel­szálltak, már nem láttam, olyan világosan a Nellit, mert akkor már szembevág­tak a fények. A mucusok az első balhé után visszatér­nek, de itt már nem merném ezt a Nellivel biztosan állí­tani. Személyes ügy. De ezt csak a második kör után tudnám pontosan ki­kalkulálni. Azt is csak télen. Nyáron hamar megvirrad. Senkinek se tanácsos bele­nyúlni a hajnalba. Most azonban elmozdult az idő. Az ilyen fáradt éj­szakában nehezen tudja az ember, hogy hol tart. Ha egyáltalán tart valahol. Most este például, a mű­szak után, még az se köszönt, aki szokott. Még annyit se mondtak, mikor hagysz már fel ezzel a spicli szakmával, Gáspár. A művezetők be­húzott nyakkal siettek ki a gyárból, a takarítók a sa­rokba csapdosták seprűiket, a nappali portás fulladt a köhögéstől, legújabb pipáját bevágta a sarokba a régiek közé. Belefordulok az éjszakába és hallgatom ahogy a tücsök mondja a magáét, és a gyár­udvarból ide is kihallom az egerek neszét, és kihallat- szik a kihűlő gépek ropogá­sa a kitört ablakokon át, és ideérzik az akácvirág szaga, amit a mezőn át hordott ide a temető felől érkező szél. De ez csak egy ilyen éj­szakán lehetséges. A kör­nyéknek egyébként vasre­szelékszaga van, meg fű- részporszaga. onnan mesz- szebbről a fatelepről, meg vagóhídszaga, ami még mesz- szebbről jön, de a vágóhidak szaga giindenhová elér, kü­lönösen az éjszakában. Lélek nincs már a környé­ken, a rendőrök is behúzód­tak az utcák sűrűjébe. A taxik is olyan feketén for­dulnak be a sarkon, mint a svábbogarak. Hazatérő sincs már ezen a tájon- Akinek' úgy esett, már hazatért, aki eddig nem érkezet, az már marad, ahol van. Ennyi az egész. (Folytatjuk) 30.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents