Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-21 / 67. szám
SXX1 Évfolyam. 67. szám ÄRA: 80 FILLER 1974. március 21. csütörtök LÁFTTVt TARTALMAB<A6* v Emlékezés a T anácsköztársaságra (5 oldal) Magasban a brigád (3. oldal) Rádió-, tv-műsor (4 oldal) Tovább jutott az Újpesti Dózsa (7. oldal) Ülést tartott az MSZMP KSzponti Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága március 19 20-an kibővített ülést tartott. A Közponi Bizottság megvitatta és elfogadta a Politikai Bizottságnak az időszerű nemzetközi kérdésekről szőlő tájékoztatóját: a munkásosztály helyzetéről szóló jelentését: a közművelődés helyzetéről és Tejesítésének feladatairól szóló előterjesztését, valamint a párt szervezeti életével kapcsolatos kérdésekben előterjesztett javaslatát. Az ülésről közlemény jelenik meg. Nagygyűlés a Ganz MAVAG-ban a Tanácsköztársaság kikiáltásának 55. évfordulóján CIPŐK EXPORTRA Az idén közel kétszázezer pár női cipőt készítenek exportra a vencsellői cipőipari szövetkezetben. Termelésüket nagyban megkönnyíti a közelmúltban üzembehelyezett tűződei szalag. Dögéi Józsefné á központi vezérlő asztaltól irányítja a szalag ..forgalmat”, Az új szalag korszerű gépein jelenleg az NDK részére ké- szítik a cipőket. (Elek Emil felv.) Ünnepélyes zászlófelvonás a Parlament előtt Beruházás Esztendőnként az építőipar 14-15 ezer olyan létesítmény munkáit kezdi meg, amelyek értéke százezer forint fölött van. Tekintélyes mennyiség! Túlságosan is az. Az egyik híradástechnikai vállalat vidéki gyáregységének létrehozásához — 40 milliós beruházás - 37 hónap kellett, a legújabb cementgyár részleges üzembe helyezéséig is 53 hónap telt el csupán az építési munka első dátumát tekintve, holott itt feszített tempót diktáltak a népgazdasági érdekek. Az is a megtörtént esetek közé tartozik, hogy az egyik város vágóhídját — 28 millióért — éppen kerek négy esztendeig építgették, ugyanannyi ideig, mint egy 750 millióba kerülő sörgyárat. S öt év szükségeltetett egy családosokat — összesen 400 személyt — befogadó üdülő tető alá hozásához ... 1965-ben 42,9 milliárd forint értékű üzembe helyezett beruházással 31,9 milliárdnyi befejezetlen állomány állt szemben. A népgazdaság fejlődése, a nagyobb beruházási lehetőségek azután megnövelték az étvágyat, olyannyira, hogy 1970-hez mérten 1971-ben már 15 milliárd volt a befejezetlen állomány gyarapodása, 1972-ben és 1973-ban pedig egyaránt nyolcmilli- árd. Tavaly • a harmadik negyedévben összesen 24,2 mílliárdot költöttek az országban beruházásokra, ebből 13,1 milliárdot a vállalatok, szövetkezetek saját hatáskörükben fizettek ki. Vajon minden milliót úgy, hogy biztosak voltak a kamatozás tervezett kezdetében? S úgy, hogy mindent meg is tettek ennek érdekében? 1973-ban 106,4 milliárd forint - ebből negyvennél több az iparban, 26 milliárd a kommunális ágazatban — szolgálta a beruházásokat. Ez folyó árakon számítvo három százalékkal több az 1972. évinél Idén a népgazdasági terv megnöveli a beruházási lehetőségeket, mivel 117-118 milliárd forintot szán erre a célra. A több igazi értékét csak a jobb munka adhatja meg. A nemzett jövedelem növelésének fontos forrása lehet a befejezetlen beruházások arányos csökkentése azaz a kivitelezés meggyorsítása, az üzembe helyezési idő megrövidítése. Számítások szerint a beruházási munka javítása, legkézenfekvőbb tartalékainak hasznosítása, legkevesebb évi 5—6 milliárddal növelhetné felosztható javainkat. A Ganz MÁVAG művelődési központjában szerdán ünnepi nagygyűlést rendeztek a Tanácsköztársaság kikiáltásának 55. évfordulója alkalmából. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Minisztertanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezésében megtartott nagygyűlésen munkásmozgalmi harcosok, fővárosi dolgozók, ifjúmunkások részvételével emlékeztek a magyar történelem jelentős eseménvére. Az elnökségben helyet foglalt Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter. Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, továbbá a társadalmi és tömegszervezetek országos és fővárosi testületéinek képviselői. A résztvevők soraiban helyet foglalt a munkásmozgalom sok régi Katona Imre. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság titkára ünnepi beszédében, emlékeztetett arra: — ötvenöt évvel ezelőtt a magyar munkásosztály, szövetségben a szegényparasztsággal és az ország haladó erőivel, megdöntötte hazánkban a földesurak, gyárosok és bankárok hatalmát. Győzelemre vitte a szocialista forradalmat, megteremtette a Magyar Tanácsköztársaságot. Amikor a múltat, a Tanácsköztársaság 133 hősies és dicsőséges napját idézzük, az 1919 óta eltelt 55 évre a megtett útra a jelen küzdelmeire és a jövő feladataira is gondolunk. A Magyar Tanács- köztársaság á munkásosztály, az egész dolgozó magyar nép iövőbe mutató forradalmi tette volt. — Nem tagadjuk, sőt büszkén valljuk: 1919 magvar munkásai az ..orosz példát” követték. Azt a forradalmat, amelv hitet, önbizalmat adott harcukhoz. A fiatal szovjet állam mellett az egész haladó emberiség, mindenekelőtt a világ proletárjai — Lenin szavával — óriási lelkesedéssel fogadták a Magyar Tanácsköztársaság megalakulását és sikereit. Büszkék vagyunk a több mint százezer magvar internacionalista harcosra. — folytatta Katona Imre — akik a fiatal szovjet állam védelmében. a Vörös Hadsereg oldalán fegyvert fogtak. Tudták, hogy saját hazájukért, a magyar nép elnyomói ellen is harcolnak. A Magyar Tanácsharcosa; köztük több olyan veterán, aki személyes résztvevője volt az 1918. június 20-án lezajlott MÁVAG-gyá- íi tüntetésnek, amelyet gyilkos sortűz fojtott vérbe. De más történelmi emlékek is fűződnek a nagygyűlés színhelyéhez: 55 évvel ezelőtt 1919 januárjában itt tanácskozott a történelmi jelentőségű vasas-gyűlés; s itt szerelték fel és indították a frontra a Tanácsköztársaság védelmére a MÁVAG önkéntes alakulatát. A Himnusz hangjai után Keres Emil szavalata hangzott eí. majd Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondott elnöki megnyitót. Ezután Katona Imre az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság titkára emelkedett szólásra. köztársaság internacionalizmusa, a vüágforradalomhoz való szerves kapcsolódósa azonban nem teszi kétségessé, hogy az első szocialista magyar munkáshatalom alapvetően a belső forradalmi erők fejlődésének, következetes harcának és a magyar társadalmi politikai erőviszonyoknak a következménye. A továbbiakban felidézte a Tanácsköztársaság létrejöttének történelmi körülményeit, az egymást követő eseményeket. forradalmi változásokat, a tanács állam vívmányait. A Tanácsköztársaság céljai, elgondolásai alapjaiban válhatnak igazán valóra — hangsúlyozta. — Tanulságai ma is érvényesek, irányt mutatnak, figyelmeztetnek. A Tanácsköztársaság egyszerre forradalmi és nemzeti örökségünk. A magyar munkás- osztály a Tanácsköztársaság napjaiban forradalmiságával, határozottságával, felelősség- tudatával tudta képviselni az egész nemzet, minden dolgozó osztály és réteg alapvető érdekeit. Napjainkban ezt az örökséget is vállalva követjük, növeljük a munkásosztály vezető szerepét. Ennek alaoiám szélesítjük^ és erősítjük a szocialista nemzeti egységet. Számunkra 1919 azt tanítja. hogy szüntelenül erősítsük a munkáskásosztálv forradalmi élcsapatát. tegyük kénessé az építőmunka sokrétű irányítására. Ezért erősítjük pártunkat a dolgozók legjobbjaival, elsősorban az öntudatos üzemi- munkásakkal. Csak ily módon, a párt. vezető szerepét és forradalmi erejét növelve felelhetünk meg napjaink követelményeinek: a fejlett szocialista társadalom építéséből következő feladatoknak. — A Tanácsköztársaság internacionalizmusához vagyunk hűek, amikor azt valljuk: csak a testvéri szocialista országokkal, elsősorban \a Szovjetunióval összefogva, egymást segítve és erősítve — internacionalista politikát folytatva — szolgálhatjuk jól saját nemzeti érdekeinket is. Híven a történelmi örökséghez, szolidárisak vagyunk a nemzeti függetlenségükért küzdő népekkel, a tőkés kizsákmányolás ellen harcoló munkásokkal szerte a'világon. Erősítjük kapcsolatainkat a világ békeszerető és haladó erőivel. A továbbiakban Katona Imre arról szólt, hogy ezekben a napokban az utódok tiszteletével, hazafias érzéssel emlékezünk 1848 március 15-ére, Kossuthra, Petőfire, a forradalmi ifjúságra. Nemzeti büszkeséggel gondolunk 1919 hőseire, nagy történelmi tettükre, a Tanácsköztársaság kikiáltására, építésére és vé- dekmezésére. A közeli napokban elérkezik legnagyobb nemzeti ünnepünk: április 4-e. Tisztelettel és hálóval gondolunk azokra a szovjet hősökre és magyar ellenállókra, antifasiszta harcosokra, akiknek győzelmével, felszabadult hazánkban folytathatjuk azt, amit forradalmi elődeink elkezdtek. A m; számunkra egységet és forradalmi folytonosságot jelent 1848, 1919 és 1945! Kiemelte: — napjainkban és a jövőben is szükség van a forradalmi szellemre, az önzetlenségre, kitartásra és adott körülmények között az áldozatvállalásra is. A mun*- kásosztály ,a dolgozó nép fel- emelekedéséért folyó harcnak még nincs vége. Létezik az imperializmus, van még reakció, vannak még visszahúzó erők. amelyek ellen forradalmár- elődeinkhez is méltó módon állandóan és megalkuvás nélkül — folytatni kell a harcot. — Akkor tekinthetjük magunkat a dicsőséges Tanácsköztársaság méltó követőinek. ha mindem, alkotó erő összefogásával, pártunk vezetésével, következetesen és mindannyian nagyabb felelősséggel, töretlenül folytatjuk a szocialista társadalom építését. A Tanácsköztársaság kikiáltásának 55. évfordulója tiszteletére szerdán este a Parlament előtti Kossuth Lajos téren ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonták a Magyar Népköztársaság állami zászlaját. Kürtszó jelezte Farkas Mihály ezredes, budapesti helyőrség parancsnok érkezését. A katonai elöljáró meghallgatta a csapatzászlóval felsorakozott díszszázad parancsnokának jelentését, majd l a Rákóczi induló hangjai közben — ellépett a díszegység előtt és üdvözölte a katonákat. Ezt követően díszőrök kíséretében vitték az állami zászlót az árbochoz és a Himnusz hangjai, valamint a díszegység tiszteletadása közepette vonták fel az árboc- rúdra, amelynek talapzatán a fegyveres testületek tagjai: katonák, rendőrök, munkásőrök álltak díszőrséget. Csütörtökön délben a Kossuth Lajos téren az állatni zászlónál zenés őrségváltás lesz. Katona Imre ünnepi beszéde
