Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-20 / 66. szám

I. oMaí ßÜtirr-WÄGYARSitSZ'Äg t474. mlrcfas SÄf. POSTABONTÁS Olvasóink tudják, hogy szerkesztőségünknek nincs hatósági jogköre, viszont közbenjárásunkkal átsegít­hetünk a holtponton egyes ügyeket, amelyek valami­lyen oknál fogva elakadtak. Az említett helyzetből ered nemcsak a Kelet-Ma- gyarország, hanem vala­mennyi lap, illetve a rádió és televízió levelezési rova­tának sajátos ügyintézési formája, hogy a panaszos levelekkel oda „kopogta­tunk be” ahol azt elintézhe­tik, illetve ahol el kell hogy intézzék. Természetesen a mi kérésünk is csak a tör­vényes kereteken belül mo­zoghat, de bizonyos esetek­ben apellálhatunk az embe­ri megértésre, humanitásra. Örömmel közölhetjük Ol­vasóinkkal, hogy ez utóbbi gesztussal igen gyakran ta­lálkozunk, melyet soha nem a szerkesztőség személyes sikerének könyvelünk el, hanem az emberi együttér­zés egyenlegét vonjuk meg belőle. Például nagyon sok­szor kérünk és kapunk se­gítséget a termelőszövetke­zetektől tsz-nyugdíjasok vagy járadékosok támoga­tásához. Mert hiszen egy jól, eredményesen gazdál­kodó termelőszövetkezetnek igazán mit sem számít az az öregeiknek juttatott kis tűzifa, vagy takarmány, esetleg kedvezményes fuvar minimális térítés fejében, de hogy ez mit jelent, mennyi segítséget azoknak _ akik ezt kapják, azt úgy hisszük nem kell magyaráz­nunk. Elvétve az említett példa ellenkezőjével is találko­zunk. Legutóbb egy cukor­beteg asszony kérte, hogy községében rendszeresen hozzájuthasson húshoz, amely betegségénél fogva igen fontos táplálék szá­mára. Nem ez volt az első ilyen jellegű kérést tartal­mazó levelünk, s hogy a korábbiak esetében köz­benjárásunk eredményes volt, ezért „bátorkodtunk” ismét megértést kérni jelen esetben az egyik ÁFÉSZ- től. Kérésünk ezúttal nem talált megértésre, sőt ha labdajátékhoz hasonlíthat­nánk az ügyet — bár ez attól sokkal komolyabb — azt mondhatnánk: a szö­vetkezet visszadobta a labdát, és pedig azzal, hogy „ha a szerkesztőség segít abban hogy a község heti húsadagját megnöveljék úgy olvasónk kérését kész­séggel teljesítik...” Kérésre kérés volt a vá­lasz. Mi nem mérlegelhet­jük az ÁFÉSZ válaszának értékét. Csak annyit szeret­nénk még elmondani az eset kapcsán, hogy egy ko­rábbi hasonló ügyben a kö­vetkező történt: a megke­resett vezető intézkedett, hogy Olvasónk, aki beteg­ségé miatt jogosult volt a megértésre, a lakóhelyén soron kívül és rendszeresen megkapja a szükséges hús­adagját. így is lehet. NINCS HATÁRIDEJE A kisvárdai vásárcsarnok­ban jelenleg a 12 elárusító- hely közül mindössze kettő­ben folyik árusítás. Az egyi­ket a HALÉRT vállalat ren­dezte be. a másikban pedig tej és tejtermékeket, vala­mint alapvető élelmiszer cikkeket árusítanak. A vá­sárcsarnok 610 ezer forintba került, és lassan már egy éve. hogy „benépesedésre” vár. November 29-én a Kelet- Magyarországban megjelent cikk zárósora — amely szin­tén a vásárcsarnok megnyitá­sával foglalkozott — így szólt: ,A megnyitásnak nincs határideje, de ezt a problé­mát a legrövidebb időn be­lül le kell zárni”. Eltelt há­rom hónap, s lényegében semmi sem változott azóta — jegyzi meg Vincze Péter tudósítónk. SZERKESZTI: Dr. Szeifert Gyuláné CSAK NAGY TÉTELBEN? Főnök, a többi vevőnek már csak mázsánként adunk el! Az illetékes válaszol „A porolókról” címmel kö­zölt közérdekű problémá­val kapcsolatosan közöljük, hogy a kertészeti vállalat szakembereivel a beépítési terveket figyelembe véve felülvizsgáljuk, hogy a Nyír­egyháza Északi körút sávhá­zai között lévő porolóállvá­nyok terv szerint kerültek-e elhelyezésre. A helyszíni be­járás alkalmával, ha jelen­leginél kedvezőbb helyet ta­lálunk a porolóállványok el­helyezésére, úgy az 1974. évi parkfelújítást megelőzően az esetleges áthelyezésről gon­doskodni fogunk. Addig is az ottlakók szives türel­mét kérjük. Nyíregyházi Városi Tanács VB műszaki osztálya Megjegyzésünk: az 1974. január 16-án kelt válaszle­vél óta a porolóállványok át­helyezésére még eddig nem került sor, s hozzátesszük, hogy az időközben megtar­tott lakógyűléseken a lakók is többízben szóvátették az állványok célszerűbb helyre történő áthelyezését. A Kelet-Magyarország 1974. február 27-i számában „Letarolta” címmel megje­lent cikkel kapcsolatosan kö­zöljük, hogy a panaszt a helyszínen kivizsgáltuk, és annak jogosságát megálla­pítottuk, mégpedig azt, hogy a fuvarosok amíg a közeli italboltba betérnek, lovas­kocsijukkal a virággal beül­tetett ágyásokra felhajtanak. Sajnos a panaszos levél író­ja nem tudta a személy ne­vét megmondani, így elle­ne a szabálysértési eljárást lefolytatni nem tudtuk. Kér­jük, ha a jövőben hasonló eset előfordul, úgy az utcai virágos kert rongálójának nevét és pontos címét kö­zöljék velünk, hogy az el­követőket szigorúan felelős­ségre vonhassuk. Nyíregyháza Városi Tanács VB titkársága Kisvárdán nem is olyan régen volt egy kis Tüzép te­lep. ahol kisebb tételben vá­sárolhatott a vevő meszet, cementet, szenet, fát és még sok mást. Ezek elszállításá­hoz. még fuvarosra sem volt szüksége. Sajnos ezt az üzle­tet bezárták, s ma más cél­ra használják. Ez nem is lenne baj, de a Tüzép üzlet helyett másikat nem nyitot­tak. a másik telep viszont a város szélén van, ahol kis­tételűén nem is szolgálnak ki. Régen a háztartási tájit is árusított meszet. cementet, ez is egy megoldás vodt. ma már ez sincs. Mit tegyen te­hát az a háziasszony, aki­nek legfeljebb csak annyi mészre van szüksége, hogy a konyháját kimeszelje? — kérdezi özv. Ignácz László- né kisvárdai lakos. Szerkesztői üzenetek Magyar Sándorné gáváven- Cseiíői, Kőczon Pál érpataki olvasóinknak levélben vála­szoltunk. Mácai Sándor nyíregyházi, Gorzó Istvánná nyírderzsi, Sum József rakamazi, Cser- kuti Jánosné újfehértói, Ma­gos Sándor nyírmihálydi, Varga Rozália fehérgyarma­ti, Horváth Istvánná nyírkátai olvasóink ügyében az illeté­kesek segítségét kértük. Özv. Bihari Béláné nyír­meggyes! lakos problémájá­val foglalkozni fogunk. Kiss Bertalan rozsályi ol­vasónkat a Szabolcs-Szatmár megyei Temetkezési Vállalat levélben tájékoztatta. , Lakatos Csabáné nyírbáto­ri lakos és szomszédja közöt­ti nézeteltérés újabb perek forrása lesz, amennyiben pa­naszosunk is jogtalanul léte­sített kerítést a közös tulaj­dont képező udvari részen. Karnai Lajos újfehértói olvasónk panaszát az Építő és Faipari Szövetkezet (Uj- fehértó) elnöke kivizsgálta, amelyet csak részben tartott jogosnak. Egyébként a szö­vetkezet anyagbeszerzőjét utasította a hiányzó alkatrész mielőbbi beszerzésére és a javítási munkát — melyet rövid időn belül el fognak végezni — a szövetkezet el­nöke figyelemmel fogja kí­sérni. Balogh Frigyes kisvárdai lakost a budapesti AUTÓ- KER levélben tájékoztatta, hogy alkatrész igényét a nyír­egyházi fiókjuknál jelentse be, s annak beérkezéséről értesíteni fogják. Ifj. Jakab Sándorné kán- torjánosi lakos 1973. decem­ber 1-én létesített munkavi­szonyt. Most gyermeket vár, és szeretné tudni, hogy a gyermekgondozási segélyre való jogosultságának a meg­állapításánál figyelembe fog­ják-e venni a munkaviszo­nyát megelőző középiskolai tanulmányi idejét? A nyír­egyházi társadalombiztosítá­si igazgatóság a következő tájékoztatást adta: „A 3/1967 (I. 29.) Korm. sz. rendelet, valamint ennek módosítása és kiegészítése tárgyában megjelent kormányrendelet értelmében a dolgozó nőt a szülési szabadság lejártáit kö­vetően a gyermek 3 éves ko­rának betöltéséig gyermek- gondozási segély illeti meg ha: a szülést közvetlenül megelőző másfél éven belül összesen 12 hónapig munka- viszonyban állt és legalább napi 6 órai munkaidőben dolgozott és a gyermek gon­dozása céljából fizetés nél­küli szabadságot vesz igény­be. A rendelet értelmében a gyermekgondozási segélyre jogosult az a dolgozó nő is, aki bármely iskola (taninté­zet) nappali tagozatán vég­zett tanulmányok befejezését követően 90 napon belül munkaviszonyt létesített. A rendelet lehetőséget nyújt ar­ra, hogy az a dolgozó nő, aki iskolai tanulmányait befe­jezte és ezt követően 90 na­pon belül munkaviszonyt lé­tesített az iskolai tanulmányi időt munkaviszonyban eltöl­tött időként kell figyelembe venni. Tekintettel arra, hogy ifj. Jakab Sándorné tanulmá­nyait nem fejezte be, így az iskolai tanulmányi idő be­számítására nincs lehetőség. Hegyi Ildikó nyíregyházi olvasónk érdeklődésére kö­zöljük, hogy a szerkesztősé­günkbe hetente ezernél is több helyes rejtvénymegfej­tés érkezik. A megfejtők kö­zül sorsolással választjuk ki a nyerteseket Jogászunk válaszol Az elővásárlási jog Boldizsár István a dunántúli Vajtáröl keresett meg bennünket előadva, hogy szülei elhalálozása következté ben testvéreivel megörökölt egyenlő arányban egy nyíregy­házi házasbelsőségű ingatlant. Ö ezt az ingatlant nem hasz­nálja, semmiféle haszna abból nem származik, csak a ráeső adót fizeti. Szeretné tudni, hogy a saját illetőségét eladhat­ja-e, és ha igen, milyen feltételek mellett. Igen gyakran fordul elő ehhez hasonló eset, legtöbbször pontosan örökösödés következtében, de az is megtörténik, hogy többen vásárolnak meg $gy in^atjaiit^|ulíydpijj ^rápy- ban. A tulajdonos társakat ilyen esetben is megilleti‘a'sza­badrendelkezési jog, mert a Polgári Törvénykönyv 145. pa­ragrafusának 1. bekezdése értelmében „saját tulajdoni há­nyadával bármelyik tulajdontárs rendelkezhet.” Ez magá- bafoglalja azt is, hogy a tulajdontársak bármelyike értékesítheti saját illetőségét. Ennek azonban az a feltétele, hogy ilyen esetekben a többi tulajdontársat elővásárlási jog illeti meg, mert ugyan-e törvényszakasz 2, bekezdése sze­rint a „tulajdontárs tulajdoni hányadára a többi tulajdon­társat elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg.” Tehát, ha olvasónk értékesíteni akarja saját il­letőségét, tulajdontársaival írásban közölni kell, h/gy a saját részét el kívánja adni, meg kell határoznia a vételár összegét és a fizetési feltételeket, vagyis ajánlatának min­den lényeges feltételét közölni kell. A válaszadásra megfe­lelő határidőt kell szabnunk, ami általában 15 nap. Ha a tulajdontársak akként nyilatkoznak, hogy nem kívánják j megvásárolni a felajánlott illetőséget a közölt feltételek* mellett, ugyaniyen feltételek mellett bárkinek értékesíthető ] az ingatlan. E törvényi rendelkezés indoka az, hogy az el­adónak tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy az általa igényelt vételárat kitől kapja meg, viszont az, aki már rész­ben tulajdonos, joga legyen elsősorban magához váltani a másik illetőségét, ezzel az ingatlan ésszerűbben hasznosít­ható és az sem közömbös a meglévő tulajdontársaknak, hogy ki lesz a jövendőbeid tulajdonostársuk. Ha a felhívásra a tulajdonostársak nem válaszolnak, úgy kell tekinteni, mint­ha nem kívánnának élni az elővásárlási jogukkal. Több tu­lajdonostárs esetén mint a jelen esetben is, valamennyi tu­lajdonostársat fel kell hívni, ha mindegyik, vagy többen nyilatkoznak akként, hogy hajlandóik megvásárolni az in­gatlanilletőséget, a tulajdonostársak közül az eladó vá­lasztja ki hogy melyiknek adja a saját illetőségét. Rendkí­vül lényeges az, hogy a szerződési feltételeket pontosan kö­zölje az eladó, általánosan bevett gyakorlat az, hogy a fel­híváshoz mellékelik az elkészített szerződés tervezet egy másolati példányát abba rögzítve van minden feltétel és utólagos vitára nincs lehetőség. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az eladó tulajdonostárs ajánlatához kötve van, tehát ha felhívta a tulajdonostársakat az elővásárlási jogra ajánlatot elfogadja, az eladó nem léphet vissza, Dr. Juhász' Barnabás TENGELY Női kerékpárhoz hátsóién - gelyt húzórésszel együtt ke­resek de sem Nyíregyházán sem Nagykállóban. vagy Kál- lósemjénben nem kapok. Csak hátsótengely kapható, ami önmagában nem oldja meg a problémámat. Mind­össze egy 186,— Ft-os alkat­részről van sző. s emiatt nem tudom használni a ke­rékpáromat. Hozzáteszem magyar gyártmányú kerék­párhoz való alkatrészről van szó, így teljesen érthetetlen hogy miért nem lehet kapni? — panaszolja Jakab Ferenc Kállósemjén Dózsa György Htea M szám alatta latos. „FÜRÉ LÉPNI TILOS” A gyerekeknek szabad mozgásra van szükségük. Ezt szolgálják a játszóterek, me­lyek legnagyobb részt szépen füvesített, virágágyakkal tar­kított parkokban találhatók, ahol önfeledten, bátran fut- károznak a gyerekek, fociz­nak. de ha a labda netán a parkba röpül, ott a tábla Jju& lépú tilos”, nem be­szélve a feladatát lelkiisme­retesen teljesítő parkőrről, na meg a felnőtt sétálókról, akik minduntalan figyelmez­tetik a gyerekeket. Jó lenne tisztázni, és világosan eldön­teni. hogy hol játszhatnak szabadon a gyerekek, tehát melyik a játszótér és melyik a pihenést a felnőttek kikap­csolódását szolgáló park? — javasolja levelében Nagy Já- BOG nyíregyházi olvasónk. Díszkulcsok, rongy korongok A bajnad tsz kiegészíts üzemágában, a rongykqrong- gyártó részlegben a fémcsí- szoló üzemek számára készí­tenek hulladékanyagból rongykorongot. Az elmúlt év­ben az itt dolgozó 13 nő több mint 1 millió 300 ezer forint értéket termelt. Egy másik üzemrészben az egyre nép­szerűbbé váló stílbútorokhoz készítenek vereteket és dísz­kulcsokat. A rézből öntött dí­szes veretek és kulcsok sok­felé eljutnak Bajnáról. (Komárom megyei Dolgo. zók lapja) Egymilliárd fejlesztésre A szegedi tanács múltheti ülésén jóváhagyták a'z 1974. évi költségvetést és döntöt­tek az egymilliárd 150 millió forintos fejlesztési alap elosz­tásáról is. A fejlesztésre ren­delkezésre álló összeg több mint felét, 657 millió forintot célcsoportos lakásépítésre használják fel, hogy az idén körülbelül 2100 család köl­tözhessen új otthonba a vá­rosban, (Délmagyarorszáe) „Rozsdamérő** A Nehézvegyipart Kutató Intézet szakemberei, akik már több mint két évtizede foglalkoznak a rendkívül sok kárt okozó korrózió meg­akadályozásával, most új műszert szerkesztettek. Kon­strukciójukkal laboratóriiu. mokban éK üzemekben {olya. mát06an mérhetik, hogy a különböző agresszív anyagok milyen sebességű korróziós folyamatot váltanak ki. Ez­zel az újszerű „sebességmé­réssel” előre meghatározhat­ják az egyes fémek élettarta­mát is. (Pest megyei Hírlap) A tsz saját üdülője A 2858 hektáron gazdáik©-' dó székesfehérvári Kossuth Termelőszövetkezet gondos­kodik arról, hogy a tsz-gaz­dák kellemes környezetiben tölthessék el szabadságukat: Igaion üdülőt vásárolt. A festői környezetben, a híres gyógyforrás tövében pihen­hetnek a tsz-tagok. Fejér megye legújabb tez-üdülője már fogadja vendégeit. (Fejér megyei Hírlapi Gépesített hagymaültetés A makói Úttörő Termelő- szövetkezet kezdte meg első­nek az új idényben a vörös­hagyma dugványainak , gé­pekkel való kiszórását. Aa ötsoros, speciális berendezé-, seket saját műhelyükben ké­szítették. Tízórás műszakban átlagosan három-négy hek­tárra szórják ki a dughagy- mát. A traktor elejére rög­zített. tartószerkezetre öt-hat zsák „vetőmagot” tehetnek fel. Az ültetőgépekhez kap­csolt hengerrel pedig lezár­ják a talajt. (Csongrád megyei Hírlapi Győrből Szudánba Afrika fejlődő országaival is bővíti kereskedelmi kap­csolatait a Győri Rába MaJ gyár Vagon- és Gépgyár. Erű nek egyik példája a szudání vasúttársasággal aláírt 1(J millió dolláros szerződés: a győri gyár 140 légkondicioná-; ló berendezéssel felszerelt vasúti kocsit szállít az afri­kai országnak. fcfSsoűc&a FÓRUM

Next

/
Thumbnails
Contents