Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-18 / 65. szám
HTM. mKrSm fi. RELW-MACYARORSZAff 1 dtM Tóth Sándor kiállítása Nyíregyházán A nyíregyházi Művészeti Hetek keretében a hét végén kiállítás nyílt a városi mű velődési központban Tóth Sándor szobrászművész alkotásaiból. A közeljövőben Nyíregyházán letelepedni kívánó művész ezen a tárlaton — március 31-ig — szobraival, kisplasztikáival, réz- domborításaival, grafikáival mutatkozik be a közönségnek. Tóth Sándor rendszeresen részt vesz hazai és külföldi kiállításokon, valamint a siklós-villányi nemzetközi szobrász alkotótelepen. Több kiállításon nyert díjat, művei számos közgyűjteményben megtalálhatók, készített köztéri szobrokat, domborműveket, épületplasztikát az ország különböző városaiba. Nyíregyházi bemutatkozásának megnyitóján eddigi munkásságát dr. Kuknyó János, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője ismertette, hangsúlyozva azt a feladatot, amely a megyében letelepedő szobrász- művészre vár a szabolcsi szobrászművészet életrekel- tésében, illetve a képzőművészek által végzett pedagógiai munkában. Szólt arról, hogy ez az út megyénkben járatlan. Kifejezte azonban azt a reményét, hogy a művész megtalálja feladatait és lehetőségeit, s műveit a közönség megszereti és befogadja. Építik: 1974-ben Új park, ifjúsági ház és múzeum ikránkban Az idén is jelentősen fejlődik Ibrány. A helyi tanács a Hazafias Népfront és a lakosság támogatásával év végéig több mint egymillió forintot költ a község fejlesztésére. A községfejlesztési alapot ebben az évben ugyan 590 ezer forintban állapították meg, de 750 ezer forint célhitelt is felhasznál a tanács, s jelentős lesz az a társadalmi munka, amelyet a lakosság végez ebben az évben. Ibrány és Nagyhalász között két mélyfúrású kutat létesítenek az idén, a jövőben innen oldják meg a két község vízellátását. A kút fúrásához az ibrányiak a községfejlesztési alapból 200 ezer forintot adnak — a törpeviz- mű azonban csak jövőre ad vizet a község lakóinak. Viz- gazdálkodási társulati tagdíj címén 23 ezer forintot fizetnek a közséerfejlesztési alapból, ugyancsak ebből a keretből juttatnak 50 ezer forintot a körzeti orvosnak és a körzeti állatorvosnak segélykérő telefonra. A tiszai strand fejlesztésére is jutott ötezer forint. A nyáron már biztonságosabb lesz a strandolás a folyón, mert az említett összegből csónakot és mentő felszere-, léseket vásárolnak a strandra. Ifjúsági alapra jelentős összeget, 82 ezer forintot szavaztak meg. Igaz, hogy ezt nem csupán kulturális és sport célokra használhatják a fiatalok, ebből az összegből kell fizetniük a modern ifjúsági ház építésének befejezéséhez szükséges anyagokat, s ugyancsak a 82 ezer forintból fizetik az új sport- öltöző építéséhez szükséges építőanyagok egy részét is. Jelentős célhitelt kapott a község erre az évre. Ebből 400 ezer forintot a napközi otthon korszerűsítésére és bővítésére fordítanak. Ezzel jelentősen enyhítenek a pedagógusok és a fiatalok gondjain. Fontos belvízrendezési munkákat is végeznek idén a községben, amelyekre 300 ezer forintot költenek. A lakosság ellátását javítja majd az a hűtőkamra, amelyet a vágóhíd mellé építenek 50 ezer forintos költséggel. Ibránybam már hagyomány, hogy a lakosság társadalmi munkában segíti azokat a sürgős feladatokat, amelyeket a tanács anyagi fedezet hiánya miatt nem tud megvalósítani. A községben a társadalmi munka az idén is csak százezrekben lesz mérhető. A község decemberben ünnepli felszabadulásának harmincadik- évfordu- ,óiát. A jubileum tiszteletére társadalmi munkában ifjúsági parkot építenek a fiataloknak. Van olyan elképzelés, hogy a parkban vagy másutt, emlékmű is helyet kap. Az emlékmű építését a Hazafias Népfront helyi bizottsága szervezi társadalmi munkában és társadalmi adományokból. Az ifjúsági ház építésének befejezését és a sportöltöző építését is jelentős társadalmi munkával segíti a lakosság. A futball- pálya felújítását és környékének rendezését társadalmi munkában végzik el. Az MHSZ helyi lőterének felújítását szintén térítésmentesen végzik a fiatalok. A Tisza-parti úttörőtábor fejlesztése folyamatban van, a lakosság is nagyban hozzájárul a tábor bővítéséhez, szépítéséhez. Említést érdemel az a társadalmi munka is, amelyet a földútak javításánál és a parkosításnál végez a lakosság. Egy épület átalakítása, berendezése folyamatban van, a közeljövőben itt rendezik be a helytörténeti múzeumot. A tavasszal megnyíló múzeum gazdag gyűjteményei között lesz majd egy 1600-as évekből származó ivó kupa is fi. L. Lengyel filmplakát- kiállítás A plakát lényege a szug- gesztív ötlet, mely szokatlan merész fogalmazásban, a rögtönzés könnyedségével kérdez, válaszol, felhív, gondolkoztál. A jó plakát kom- poziciójával, színeivel, szövegével egyetlen képpé sűríti a hirdetendő eszme, fogalom, áru kívánatosságát, meggyőz a látogatás, a vá- eáríás fontosságáról, hitelesíti az elérendő célt. Lengyel- országban az egyetemen, képzőművészeti főiskolákon külön tanszékek foglalkoznak reklámszakemberek, plakátgrafikusok képzésével. Varsóban külön Grafikai Kiadó és Plakátmúzeum működik, évente rendszeresen rendeznek kiállításokat, melyeken a legjobb műveket díjazzák. így olyan grafikus gárdát neveltek ki, akik világszínvonalon képviselik a lengyel plakátművészetet és sorra nyerik a nemzetközi kiállítások, biennálék díjait. Ezt bizonyítja a Krúdy moziban szombaton megnyílt kiállítás is. A 41 plakát témáját a Lengyelországban bemutatott magyar, valamint lengyel filmek adják. A követelményeket jól ismerik a lengyel tervezők Starowieyski a Minden eladó című film plakátján a Cy- bulskira oly jellemző sötét szemüveg széttördelt szilánkjai közül felkígyóztatott szürrealista vérindákkal jelzi a nyugtalan életű színész rendhagyó távozását. tragikus halálát, mely annakidején annyira megrázta az egész filmvilágot, köztük a színész baráriát, a film rendezőit Wajdát is, aki ezzel a művével akart barátjára emlékezni Fábri Zoltán filmjének, a Hangvabolv-nak a plakátiát Flisak tervezte: az aoró hangyaként nvüzsgő. aoáca- főkötős figurák között fehér kereszt raizolód'k ki. amelv egvideiűleg út is rács is és meghatározza ezeknek a szerencsétlen nőknek a sorsát A kiállító* legiobb műve a Járvány című lengyel film plakátia: a narancssárga alaoon apró oöntokbói ki- C&jzólódó és apró pontokkal pettyezett arc a testet, lelket roncsoló betegség iszonyatát kelti. Grafikusának, Swierzy- nek a nevét érdemes megjegyezni: néhány éve megnyerte a Sao-Paulói Bienná- lé nagydíját. Gábor Pál Horizont című filmjének a hőse az önmagára, környezetére eszmélő kamasz, akinek magányát, tanácstalanságát jói érzékelteti a plakát narancsrózsaszínű, hajnali, meditativ hangulatot ébresztő háttere s az abból komoran, tűnődve, sziluettként kiemelkedő fej. De láthatunk vidámabb, harsányabb, humoros ötletekre épített plakátokat is, melyeken az alkotók bátran kiélhették színéhségüket. Az érdekes, színvonalas anyagot a Lengyel Moziüzemi Vállalat bocsátotta a kiállítást rendező magyar testvérvállalat rendelkezésére. A kiállítás március 23-ig tekinthető meg naponta 14- 20 óráig. Horváth Tamás Nevelés A közlekedési kultúra napi beszédtéma. Nemcsak a járművezetők magatartásának finomításáról van ilyenkor szó, hanem arról is, hogy a növekvő forgalomban a gyalogosnak is meg kell tanulni közlekedni. Addig viszont, míg a járművezető ezt könyvből és tanfolyamon teszi, a gyalogos kénytelen vagy a saját kárán okulni, vagy egy-egy közlekedési műsor elkapott szavai alapján ismereteket szerezni. Miután megyénkben a közlekedésbiztonsági tanács sikereket szeretne elérni, úgy vélem, hogy egy szerény, nem költséges javaslattal hozzájárulhatunk a célhoz. Induljunk ki abból, hogy a városban az MHSZ és az Autóközlekedési Tanintézet kocsijainak tucatjai közlekednek, a volán mögött tanulóval. a szomszédos ülésen oktatóval. Bejárják a főutakat éppúgy, mint a mellékutcákat. Ilyenkor — a műszaki tudnivalókon kívül — az oktató az egyes közlekedési helyzetek saiátosságait, a KRESZ rendelkezéseit, a lehetséges veszélyhelvzeteket is ismerteti tanítványával. Vagy: egy-eav kereszteződés, csomópont, többsávos út esetén magyaráz. Bent az autóban. És ebből származik az ötlet. Egy-egv génkocsit a sok közül — nem m;ndet. ez túlzás lenne — felszerelhetnének autóból mikrofonnal és hangszóróval. így az oktató szavát az utcán közlekedő is hallhatná. Mondjuk ilyen szöveget: „Látja ott azt a gyalogost, aki elindult a zebrán? Mi féktávolságon kivül vagyunk. Az övé az elsőbbség!” Más. „Ott két kerékpáros közlekedik egymás mellett, szabálytalanul. El nem üthetjük őket, nagyobb Ívben előzünk. Ha kérhetnénk a kerékpárosokat, tartsák meg a szábályt!” Egy városi eset: „Itt a villanyrendőrnél zöld esetén fordulhatunk kisívben jobb- felé. De ne feledjük: a gyalogosoké az elsőbbség.” És így tovább. Lehet, hogy furcsa ez, ám szakemberek dolga, hogy kidolgozzák a módszert. Bizonyára sokan figyelnének oda, tanulnának a kulturált, és főleg szakszerű magyarázatból. Biztos lehet felhozni a terv ellen számos érvet, így azt, hogy csúcsforgalomban ez zavarna, az oktató figyelmét elvonja, nagy forgalom esetén a hangot elnyomja a zaj. De biztos, hogy mellette is szól egy és más. Az au- tásoropagandámak már van múltja. Minden valamirevaló cirkusz, lunapark így hívja fel magára a figyelmet. Mi lenne, ha nem üzleti célokra, hanem tömegnevelésre használnánk fel a technika adta lehetőséget? (borget) Színek — Laci! Láttad a Krisztámat? A megszólított kisfiú bólogat, és átfúrja magát az ün- neplős, piros -nyakkendős seregen. Megáll a falnál egy kép előtt, majd hátraint: — Ez meg az én Aladárom Blökivel. Mit szólsz hozzá? A másik srác odapillant. — Nézd ezt az almát! Amikor vége volt a rajzórának, megettük... — és lelkesen tapogatja a színes papírkívá- gást. A Nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház társalgóiéban egymást bökdösve-lökdösve -vvzsög a gverekhad. A raiz- ki tintáson szinte mind önki felfedezi ha nem a saját, akkor a padszomszédia rajzát. Nyoma sincs a múzeumok á másító lónkörének a kiállítások áhttatos csönd lének. — Ez klassz Hím volt. Láttad. a. tévében? — Szaditő aazdansáml vízi vilán: hoió- roncsok és cápák, békaemberek, kötelek, szigonyok, örvénylik a zöld víz a sziklák és halacskák körül... — De kár, hogy vége lett a Mézgáéknak... — Kriszta ezer szeplője vigyorog, Aladár és kedvenc csodakutyája oson az áloműrhajó felé. — Ilyen üvegablaktervet csináltunk mi is órán. — Szikráznak az aoró színes négyszögek: Hal. KivUlan az uszonyos test a környező mélykék vízből. — Az enyém is ötös lett. csak azt nem. tette ki Emmi néni... —Gótikus ranyoqás snnárzik a képen. Komor kőfalak előtt áll magányosan a festő, arásznán a sze1(d íomhavdiai iái... — Né?d csak! T oonnrdó Jó kis repülőt csinált az öreg mi?! Torz vínuorú navnomaszk a falon. Alatta oa.pfrörd.ög öl- tögeti a nyelvét,. Csúfondáros nevetés h.viiámzik. — Ez rád hasonlítl Pont ilyen nagy szájad van-ú Az asztalon apró égetett szobrocskák. Gyermekét ringató anya, bohócfej; Dózsa György mögött vészt jóslóan meredezik a korona négy ága... Lompos kutya lapul a földhöz, anyóka táljában csörög a dió. Leheletfinom kék szirmok fölött dünnyög egy méhecske, rögtön leszáll a kitárulkozó virágra. Bohókás, hosszú orrú figura, körülötte színes forgatag: „Miki egér voltam”. A jelmezbál emléke bukkan fel a másutt kavargó szerpentinekben: FARSANG-ot adnak ki- Huncut tekintetű Mazsola ráncolja tömpe orrát, mögötte hívogat a meleg barna tökházikó. A nyüzsgés egy percre sem csendesül. Egymás kezét fogva sétálgat két aprócska lány: — Majd hetedikben mi is fogunk ilyet csinálni. Ezt meg a nyolcadikosok rajzolták. Nézd ezt a tigrist... juj, de nagy. Gyere, keressük meg az én rajzomat... (tarnavölgyi) □képernyő ELŐTT Színes, változatos volt az elmúlt hét tévéműsora, ki-ki kedvére válogathatott belőle. A március 15-i történelmi összeállítás, jellemző dokumentum részletek gyorsan pergő kiváló színészi előadásával harminc percben is híven tudta felidézni a nagy nap eseményeit. S ami ennél is több: megteremteni a történelmi idő atmoszféráját, bevilágítani az események társadalmi, hazai és nemzetközi politikai hátterét, (A forgatókönyv a kor kiváló ismerője, Spira György munkája volt, s megvalósítását Szörény Rezső rendezői, valamint Szilágyi Virgil operatőri munkája maradéktalanul segítette elő.) A „Nyitott könyv” sorozat ezúttal a már klasszikusnak számító realista író, Nagy Lajos válogatott műveire kívánta felhívni a figyelmet, három kisebb írásának tévére adaptálásával. Bár mindenben egyetérthettünk Gordon Etellel, a kötet egyik szerkesztőjével és a vele beszélgető Bodnár György kritikussal a nagy író értékelését illetően, a képernyőn azonban most jóval kevesebbet érzékelhettünk a nagylajosi erényekből. Leginkább a „Kolibri” idézte az író sajátos stílusát, hangvételét. Szacs- vay László tolmácsolásában. Az „Öregek”-ben kitűnő karakteralakítást mutatott be Dayka Margit, Kiss Ferenc és a sajnos régen látott Bihari József. Ám láttunk már az író művészetére jobban jellemző televíziós feldolgozásokat is Nagy Lajos műveiből. Nagyobb csalódásra adott okot a pénteken bemutatott „Ozorai példa” c. tévéfilm, melyet Illyés Gyula azonos című színdarabjából készítettek. (Forgatókönyv: Siklós Olga, dramaturgi Lendvai György, rendező: Kardos Ferenc.) A komor történelmi helyzetekben is szülhet derűs perceket a népi furíang, a lelemény, szövődhetnek az emberi kapcsolatok, a szerelem, szóval az élet minden körülmények között megy a maga természetes útján tovább. Ám ezekből az epizódokból a súlyos helyzet nem válhat kedélyes idillé. Márpedig ebben a tévéfilmben ez történt. Sematizált jellemű, patlyolatingés műparasztok, a népszínművek figuráira emlékeztető ropogós ruhájú menyecskék sürögtek- forogtak az idilli környezetben, a kosztümös történelmi filmek nem éppen legjobb hagyományai (és nlanirjai) szerint. Az eredeti darabnál jóval könnyedebb hangvételhez természetesen a színészek is kénytelenek voltak alkalmazkodni. A mai időkhöz közeledve, úgy látszik lassan feljavul a „Szép Maszkok” tévékomédia sorozat. A most látott IV. rész, a „Mia Mayo tévedése’’ szerintünk a sorozat eddigi legjobb darabja. A történet szórakoztatóan csattanóé is, a korra szatirizálóan jellemző is, igazi komédia. A színészek is láthatóan jobban érezték magukat az életszerűbb szerepekben. Biztatóan indult a „Televarieté” új sorozata. Az I. részben néhány világszámot is láthattunk. (Pl. A Tokaji ikária-csoport es mások produkcióit.) ősz Ferenc szellemes konferanszal jól fűzték össze az egyes számokat Merkovszky Pál MELLETT Az üzemi könyvterjesztésről. A Gondolatban, a Rádió irodalmi lapjában legutóbb főhelyre került a SZOT és a Kiadói Főigazgatóság állás- foglalása az üzemi könyvterjesztésről. Ez a nagy jelentőségű elhatározás „az olvasó népért” mozgalom szellemében született, célja tehát nem csupán az, hogy a kereskedelem, a könyvterjesztők minél több könyvet adjanak el, hanem az igazi, a teljesebb cél a rendszeresen olvasó emberek számának gyarapítása. Az utóbbi években igen szépen föllendült az országban a könyvkereskedelem, s ezen belül az üzemi könyv- terjesztők forgalma. A számok önmagukban nem sokat mondanak, még akkor sem, ha sokszámjegyű országos adatokat emlegetünk. Ezért inkább azt érdemes megjegyeznünk, hogy az országban eladott összes könyv 30 %-a az üzemi könyvterjiesz- tők útján jutott el a vásárlókhoz. A könyvtárosok és a könyvterjesztők mégsem konkur- rensei egymásnak, nem is lehetnek, mert ugyanazt az ügyet szolgálják. Ha valaki könyvtári tag, akkor előbb- utóbb rendszeres könyvvásárlóvá is válik. de mivel nem tud minden olyan könyvet megvenni, amit szívesen elolvasna, megmarad könyvtári tagnak is. A könyvtáros — jó munkájával — önkéntelenül könyvvásárlásra is biztatja az olvasót, az ügyes üzemi könyvterjesztő pedig a könyvtárnak is toborozza az olvasókat, anélkül. hogy ez külön célja lenne. Ezért döntött úgy a SZOT, hogy ezután a szak- szervezetek felelős részt vállalnak az üzemi könyvterjesztés munkájából, mert alapvető politikai tevékenységnek. a kulturális nevelés egyik igen fontos részének tartja, nem pedig egyszerű kereskedelmi ügyletnek. Állampolgársága magyar. Az olajmunkás, a turista, a tengerész, a sportoló, egy külföldi útról „késve hazatérő”, a színész, az autógyári szakember, a táncdalénekes- nő beszélt ebben a műsorban arról, mit jelent neki, és mit jelent mindannyiunknak a haza. Igen: hogy mit jelent nekünk, mert szavai lóban a saját gondolatainkra, érzéseinkre ismerhettünk. Az olajmunkásnak az esett jól, hogy Irakba érkezve tapasztalta: a magyar olajfu- rósnak jó híre van odakint, jó munkájukat nagyra értékelik. bar /v''<ukat sokra tartják; a tengerésztiszt arra büszke, hogy a magyar hajózásnak a Földközi-tengeren becsülete és komoly hagyományai vannak, s hogy munkájukkal jelentős mennyiségű devizát hoznak az országnak; az egyszerű turistának az volt szive szerint való, ha azt hallotta kintjártában a külföldiektől: tudnak rólunk, magyarokról valamit; az Ikarus szakembere a gvár sikerét az egész ország sikerének érezte külhonban; ugyanígy érzett az olimpiai bajnoknő is Mexikóban a do-: bogó legfelső fokán állva: a színész és az énekesnő a magyar szó. a magyar dal világában érzi otthon magát) és így tovább. Mindegyikük szavaiban ot$ volt a haza fogalmából. a hazáról alkotott képből egy vagy több jegy, részlet: a la-i kóhely. a ház. a munkatárs sak és a munkahely, a be-> csületet növelő munka, a magyar táj és még sok min-: den. így állt ősszé ezekből a kis beszélgetésekből a haza és a hazaszeretet szinte teM jes képe a tüntetőén hangoaJ kodó hazafiöskodás. az olcsó magyarkodás helyett az iga-i zi. a szocialista hazafiság nyilatkozott meg ebben a hatvan percben. Szép és igaa műsor volt. illett március IV emlékéhez. Seregi Igvfc*
